Maros megyei életrajzi lexikon

→ TOLDALAGI

Erdély régi mágnás családjainak egyike, amely a honfoglaló Káta (Megyer) nemzetség tiszántúli főágazatának egyik ágából a tatárjárás urán települt Erdélybe. Az egyik ős már bírta Toldalagot, a görgényi várbirtokok tartozékát (1268). Péter fia János vette fel a Toldalagi nevet (1380). A Hunyadiak adománylevele Tholdalaghi Tamást mint királyi embert (homo regius)

? † ?: unitárius földesúr – T. Benedek fia. Mátyás kr.-tól új adományban nyerte toldalagi birtokát (1453), majd megerősítő kir. adományt és címeres levelet nyert V. Lászlótól Toldalag helységre (1456). Valószínű a család ebben az időben kapta a Toldalag szomszédságában levő Nagyercsét is, ahonnan a család előnevét írja, s ekkor

Koronka, 1861. jan. 21., † Mv., 1932. márc. 8.: ?. – Viktor (1829–1881) és losonczi Bánffy Anna (1831–1897) lánya. Férje: Sényi László, cs. kir. kamarás, Maros-Torda vm. tb. főszolgabírája (Mv.: 1907. okt. 22). – Népkonyhát nyitott a téli hónapokra a szegények részére (1910, 1912). Az első vh. idején a szenvedőket

? † ?: birtokos nemes. – T. Balázs († 1586) és Bessenyei Borbála lánya. Férje magyargyerőmonostori Kemény György. – Irod.: Álló- és mozgóképek; Nagy Iván.

? † ?: földbirtokos. – Mv. városnak 100 frt. fejében zálogként adta a Marosszentannával határos Polyák féle legelőt (1606). Elcserélte székelyfalvi javait (puszta udvarház, ahhoz tartozó puszta házhelyeket és külsőségeket) valamint a Polyák berke Maros melletti területet Mv. várossal 12 mezőszabadi jobbágytelekért és kapott 460 frt.-ot érte (1609). – Irod.:

Kv., 1923, † Bécs, 2003. júl. 2.: fordító. Apja ~ László, bátyja ~ Ferenc. Marosgombáson volt az udvarházuk. Sok év után Bécsben élt. A férjével közösen fordítottak Német László, Pilinszki, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Székely János stb. műveiből. Műfordításaival számos magyaro.-i és erdélyi író műveit tette ismertté több idegen nyelven.

? † ?: birtokos. – T. János és Barnay Katalin fia. Nyárádszentbenedekben földesúr (1700-as évek). – Irod.: Keresztes; Nyárádszentbenedek.

? † ?: főúr, koronkai földbirtokos. – Malmot kezdett építeni a Sásvári határban a város kárára (1759), a kirobbant birtokvita mellett a magisztrátust a város piacán megkezdett nagyszabású építkezése is zavarta. Egyemeletes barokk palotát építtetett Jean Luidor és Schmitt Pál pallérmesterekkel, kőfaragó Anton Schuchbauer és önhatalmúlag átlépte a telekhatárt (1759–62);

1724, † Mv., 1803. okt. 24.: főkirálybíró. – T. Mihály (1682–1744) és tancsi Földvári Erzsébet fia. – A kir. táblai számfeletti ülnök (1776), helyettes főkirálybíró (1790. jún. 8.) és a Mv.-en megtartott székgyűlésen Marosszék főkirálybírójának iktatták (1790. szept. 19.), gr. Haller Gábor, küküllői főispán és gr. Teleki Domokos, kormányszéki titoknok

→ BÁNFFI Kata

1830. aug. 12., † Mv., 1905. márc. 1., Tem. Koronka 1905. márc. 3.: birtokos. – Ferenc (1803–1864) és sárosmagyarberkeszi Katona Anna lánya. – Irod.: Gudenus.

? † ?: nyárádszentbenedeki birtokos. – Nyárádszentbenedekben földesúr (1700-as évek). – Irod.: Keresztes; Nyárádszentbenedek.

? † ?: birtokos. – Felesége: gr. Lázár Anna (1778?–1842: ? szept? 27 Körtvélyfáján temették.) Lányaik: T. Zsuzsánna – Korda Ádámné; Druziána gr. Toldy Lőrinc felesége. – Irod.: Levéltári gyászj.

? † Kv., 1693. márc. 29. (temetés) : országtanácsos, főispán. – T. Ferenc és Apafi Anna fia. Testvére András. Felesége az unit. Kapi Erzsébet, akitől negyedfokú rokonsága miatt a konzisztórium előtt vált el (1688). Majd az Ugron családból nősült. – Gyermekei mellett Filipovics László volt a nevelő (1677–). Kormányszéki tanácsos

17 ?, † ? 1722.: földbirtokos. – János († 1712) és Stefáni Erzsébet fia. Nejétől nagyváradi Inczédy Katától csak leánya Zsuzsa br. Naláczy Istvánné maradt, kinek koronkai és szénaverősi részét és Majost hagyta; Leánya élt még 1758-ban. – Irod.: Nagy Iván.

17 ?, † ?: abafáji birtokos, kapitány.- Mihály (1682–1744) és tancsi Földváry Erzsébet fia. Felesége nagybarcsai Barcsay Kata. Gyermekei: Lajos, Farkas, Klára, Sára. A Kálnoki ezredben, részt vett a porosz háborúban (1762). Az abafáji magánházában tartották a ref. istentiszteleteket, miután a kat. templomot visszaszerezték a katolikusok (1752). – Irod.: Krón

Mv., 1820. máj. 17., † Mv., 1849. máj. 6: földbirtokos. – Zsigmond (1766–1847) és Vay Katalin lánya. Férje göncruszkai gr. Kornis Sámuel. Esküvő: Ákosfalva, 1840. máj. 16. – Irod.: Gudenus; MNZS.

? † ?: T. Pál fia, testvére T. Pál . – A mv.-i úttörő színészet egyik lelkes támogatója, aki „egy egész uj, igen drága kortinát” csináltatott az előadások díszére (1805). Neje: br. Bánffy Róza. – Irod.: Időtár 1; Krón Füz (1939. 4/9).

Koronka, 1899. ápr. 17., † Kv, 1944. szept. 23., tem. Koronkán: földbirtokos, történész, az ogy. felsőházának kinevezett tagja, Johannita lovag, és orvos, genealógus. Felvették az orvosok vitézi rendjébe a Marosi alsó járásban. – T. László (1865–1923), ref. koll.-i főgondnok és zeykfalvi br. Zeyk Erzsébet fia. Felesége uzoni Béldi Zsuzsanna (1913–1964,

Nyárádszentbenedek, 1800., † Kv., 1860. okt. 10. – T. Zsigmond (1766–1847) és Vay Kata leánya. Férjhez ment (1840), ugronfalvi Ugron Istvánhoz, aki Torda megye főispánja, aranyosszéki főkirálybíró, az erdélyi ref. egyház főgondnoka. Halotti címere a kv.-i Farkas utcai templomban. – Irod.: Entz–Kovács; Gudenus.

1790? † 1835. dec. 23.: birtokos. – László (1717–1779) és czegei Wass Katalin lánya. Férje hallerkői gr. Haller Zsigmond (†1803), a kir. Tábla elnöke. A mosoni kastély építtetője, A székelymosoni ref. templom építtetője (1780–90). Mv.-en polgári esküt tett (1784. márc. 29.). Háza volt Mv.-en (1786). Irod.: Keresztes 1995; Léstyán –

1717, † 1779.: alispán, cs. és kir. kamarás, táblai ülnök, . – IV. T. Mihály (1682–1744) és Gyulay Katalin fia. Felesége: czegei Wass Katalin. Gyermekeik: Anna, Teleki Domokosné (1758–1780), László (1748–1806), István, Julianna – Bánffy Józsefné, Mária és Krisztina – Haller Zsigmondné. Basa László volt Koronkán a T. fiatal grófok

Koronka, 1748. okt. 23., † 1806. márc. 5., temetve, Koronka családi kripta: cs. és kir. kamarás, közhivatalnok, földbirtokos. – László (1717–1779) és Wass Kata fia. Felesége borosjenői gr. Korda Anna (1738–1826). Több évig volt tanulmányúton Hollandiában, Franciao.-ban, Bázelben, ahol matematikai, fizikai tanulmányokat végzett (1768), Göttingenben (1776), Teleki Sámuel is ekkor

→ KORDA Anna

→ TOLDALAGI Irma Mária

? † ?: földesúr. – A szentkirályi paulinus kolostor perjele Vecsei Antal bizonyítja, hogy Toldalagi Mihály, Barabás fia, s testvére Zsófia s annak férje Borbátvizi János nagy-ercsei jobbágytelkeik felét s ottani halastavakat elcserélték a szentkirályi kolostor Toldalagon lévő halastavának feléért, s kötelezték magukat, hogy a kolostor Unokán lévő birtokát és

? † Segesvár, 1659. máj. 25.: tanácsos, portai követ. – T. Mihály (1580–1642) és Mihálcz Erzsébet fia. Felesége: brenhidai Huszár Margit (esküvő Abafája 1653. febr.25). Fiuk: János († 1712), Mihály († 1738). A fejedelmi udvarában nőtt fel, a ref. vallás szerint. I. Rákóczi György bizalmas tanácsosa és portai követe. A

1763., † Mv., 1822. jan. 23. Nagyercsében temették (jan. 26.): főkirálybíró. – T. Ferenc (1724–1803) és br. Bánffy Kata fia. Felesége: zejkfalvi Zeyk Borbára. Gyermekük nem volt. – Királyi hivatalos (1791), számfölötti (1794) majd valóságos k. táblai ülnök (1815–). A görgényi ref. egyházmegye gondnoka. Szerepet játszott a mv.-i első kórház

Nyárádszentbenedek, 1817. márc. 17., † Mv., 1876. nov. 29. Nyárádszentbenedeken temették: földbirtokos, főkirálybíró. – Zsigmond (1766–1847) és Vay Kata fia. Testvérei: T. Eszter, Polixéna Katona Miklósné. Felesége: gr. Bethlen Johanna/ Janka (Búzásbocsárd, 1825. aug. 4. – Kv., 1909. okt. 3., tem., Nyárádszentbenedek, 1909. okt. 6). Esküvő: Búzásbocsárd, 1841. nov. 6.

→ MIHÁLCZ Erzsébet.

? † 1787–89 k.: koronkai birtokos, kormányszéki biztos. – T. Mihály (1682–1744) és tancsi Földvári Erzsébet († 1765) fia. Gr.-i címet kapott (1746). Felesége: 1. losonczi br. Bánffy Erzsébet († 1757. dec. 18. temetése napja); 2. gr. Bethlen Krisztina († 1765); 3. kisrédei gr. Rhédei Klára. Gyermekei: József, Pál. A

→ BÁNFFY Erzsébet.

Mv., 1820. máj. 17., † Mv., 1893. júl. 3.: földbirtokos. – Zsigmond (1766–1847) és Vay Katalin lánya. Férje: sárosnagyberkeszi Katona Miklós, ogy.-i követ, 1848/49-es honvédezredes, író és hírlapíró, emigráns (esküvő: Nyárádszentbenedek, 1840. nov. 4.). Testvére: nagyercsei gr. T. Eszter. Leányuk: gr. T. Anna († Nyárádszentbenedek, 1846. jún. 5. Koronkán temették).

Sajóudvarhely, 1872. okt. 4., † Bp., 1948. febr. 29.: r. k. pap, főesperes. – Zsigmond (1847–1894) és fricsi Fekete Zsófia fia. Tanulmányait Mv.-en, Nagyszebenben és Gyulafehérváron, valamint Bp.-en és Párizsban végezte. Pappá szentelték (1897. júl. 6.). Káplán Segesváron (1897–99). Gyulafehérváron püspöki káplán és ceremóniamester. Plébános Petrozsényban, Alsókapnikon, Teke-Mezőerkeden, Abosfalván (1926–).

Harangláb, 1869., † ?: katona. – A harctéren (1916. aug. – 1917. dec.-ig), a pótszázadnál (1917. nov. 15.–) a tartalékos állományban. – Irod.: Koszta.

→ BÁNFFY Anna.

Koronka, 1766. nov. 6. † Mv., 1847. máj. 14. Nagyercsében a családi sírboltba temették: birtokos, cs. kir. kamarás, főispán, a marosszéki egyházker. főfelügyelője. – Toldalagi Ferenc és gr. Bánffy Kata fia. Felesége: vajai Vay Kata (Vaja (Szabolcs), 1781. márc. 8.- 1831. júl. 27), V. Ádám ás Teleki Eszter leánya. Esküvő

→ VAY Kata

? † ?: birtokos . – Férjével a marosszentkirályi kolostornak adományt tett, amihez misevégzési kötelesség is tartozott (1483). – Irod.: Léstyán Ferenc: Erdély egykori szent életű segédpüspöke Marosszentkirályon (Nú., 1997. máj. 6.).

1810., † Koronka, 1836. júl. 28.: földbirtokos. – Zsigmond (1766–1847) és Vay Katalin lánya. Férje: szentrontási Szeredai Ignác, Hunyad megye szolgabírája, kir. hivatalos (1835). – Irod.: Gudenus; Gyászjelentő.

? † ?: marosszéki királybíró. – A marosszéki közemberek fegyveresen lázadtak a szabadságjogok visszavonása miatt. Bocskai István helyettese őt küldte a felkelés lecsendesítésre (1596). – Irod.: Időtár 1.

? † ?: iparoktató. – Az Ádámoson szervezett ideiglenes szövőtanfolyam oktatója. A Bp.-i Országos Általános Kiáll.-on Közreműködői éremmel tüntették ki (1885). – Irod.: 1885. évi kiáll.

Mv.-i család. Tollas de Marosvásárhely – Irod.: Nagy Iván.

, ? †: ?: tanító. – Az I. vh.-ban katonai frontszolgálatot teljesített. Mezőcsáváson kántor és a ref. iskola igazgatója (1913–37). Átvette a kórus vezetését (1913–35). Beléptek a Romániai Magyar Dalos Szövetségbe, kórusversenyeiken minden alkalommal szerepelt a csávási férfikar. II. helyezést értek el (1933), majd Beethoven szobrot nyertek (1934). Létrehozta a

Tiszamogyorós (Szabolcs), 1911., † Lőrincfalva, 1980. aug. 16.: tanító. –Tanított: Mezőkirályfalván, Örményesen, Küküllőszéplakon, Sövényfalván, Héderfáján, Lúdvégen, – Irod.: Omagiu.

Lukailencfalva, 1898. † ?: ? – A II. vh.-ban tart. főhadnagyi rangban vett részt. – Irod.: Berekméri.

? † ?: mv.-i mészáros. – Irod.: Országgyűlés, felséges udvar és kir. főkormányszék által kiadott szabályok vagy is útmutató felsőbb rendeletek (Mv., 1838).

? 1803 † Szövérd, 1877. nov. 7: id, ügyvéd. – A gróf Teleki-család jogügyeinek több mint negyven évig igazgatója és pénztárnoka, a ref. főegyháztanácsnak titkára. A Teleki család levéltárának egy számottevő részét kb. egyharmadát Dósa Sámuellel lajstromozta (1836).- F. m..: A nagy-enyedi ev. ref. főoskolában mutatkozott események nyilvános előterjesztése. (Pest,

Kerelőszentpál, 1905. febr. 2., † ?: gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet Bp.-en kapott (1926). – Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013.