Szerző: Fülöp Mária
TÓTH Mihály
Nyárádkarácsonyfalva 1891., † ?: gazdálkodó. – A szülőháznál tanult gazdálkodni, majd önálló lett Radnótfáján. A Hitelszöv. tagja, egyházi presbiter, a Hangya ig. tagja, a község kisbírója volt. – Irod.: Székelyföld í. k.
TÓTH Mihály, szentgyörgyi
? † ?: birtokos. – Pert folytatott Lázár János és Ferenccel Mv. mellett fekvő Kisfalud helység birtokjoga miatt (1535).T. M. kiegyezett Mv. előljáróival, hogy az általa Kisfaludon okozott károkat megtéríti a városnak és polgárainak (1538). – Irod.: Időtár 1; SzOkl, 2.
TÓTH Mihály, jobbágytelk, marosszentgyörgyi
? † Marosszentgyörgy, 1623. márc. 16.: főlovászmester, főkapitány, földbirtokos. – Felesége Petki Erzsébet († 1649 k.) Jobbágyfalvi unit. család tagja ülőpadja megtalálható (1675-ből) a nyárádszentmártoni templomban. Bethlen Gábor főlovászmestere a fejedelem követeként megjárta a Fényes Portát (1618). Marosszék főkapitánya. Új adomány keretében számos birtoka jogában megerősítették (1622). Végrendeletében mindent feleségére
TÓTH Mihály, marosszentgyörgyi
? † Marosszentgyörgy, 1675. földbirtokos. – I.Apafi Mihály száz katona kiállítását követelte, amit megtagadott. Ezért a fejedelem kivégeztette a marosszentgyörgyi kastély kertjében (1675). – Irod.: Fekete; Nagy-Bodó Tibor: A Petki–Máriaffy-kastély (Központ, 2016. júl. 21–27.); Nagy-Bodó Tibor: Múlt és jelen találkozása (Nú., 2022 márc. 4.).
TÓTH Miklós
? † ?: főhadnagy. – Marosszéki főhadnagy (1497, 1504). – Irod.: Aranka; Egyed Á. 2013.
TÓTH Pál
Nagyadorján, 1893., † ?: gazdálkodó. – Édesapjától tanulta a mesterséget, önálló gazda (1888), 20 hold földön foglalkozik őstermeléssel és állattenyésztéssel. Községi bíró, megyebíró volt. – Irod.: Székelyföld í. k.
TÓTH Pál, nyárádkarácsonyfalvi
? † ?: nemes. – II. József korában Marosszék főjegyzője, táblai ülnök. Tudományos ember volt, tekintélyes férfiakkal állt levelezésben, a levelek a forradalomban elvesztek. – Irod.: Nagy Iván; Pálmay.
TÓTH Pál József
? † ?: sportoló. – A mv.-i Iskolás Sportklub a polgármesteri hivatallal közösen szervezte (2002–) meg a Tóth Pál József-emlékversenyt (7. alkalom, 2009). Az úszócsapat edzője. – Irod.: Klósz–Tolokán; Tóth Pál József-emlékverseny (Nú., 2009. máj. 18.).
TÓTH Sándor
Mezőfele, 1872., † ?: gazdálkodó. – Önállóan gazdálkodott (1900–). Az első vh.-ban a 2. huszárezredben az orosz fronton harcolt, a Károly Csapatkereszt kitüntetést kapta. A Szövetkezet ig. tagja, ref. egyházmegyei presbiter, egyházi gondnok, községi bíró, a MP tagja volt. – Irod.: Székelyföld í. k.
TÓTH Sándor
Battonya, 1903., † Mv., 1972. jan. 14.: karmester, tanár. – Felesége: énekesnő. Gyermekeik: T. Sándor, dr., fizikatanár; József tanár, Erzsébet, énekesnő; Mária, zenetanár. – A szatmári tanítóképzőben szerzett tanitói oklevelet. Zene és énekképzést a mv.-i zenekonzervatóriumban szerzett, majd, két évig a Iaşi-i Zenekonzervatóriumban tanult. A szatmári egyházközség helyettes karnagya, kinevezték
TÓTH Sándor
Nyárádmagyarós, Torboszló, 1913. márc. 21. † Kv., 2007. aug. 20: matematikus, matematika történész. – Tordán érettségizett (1931) a kv.-i egyetem matematika szakán szerzett oklevelet (1935), majd a iasi-i egyetemen tett véglegesítő szakvizsgát (1937). Tanított Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Koll.-ban, Szatmárnémetiben a Ref. Koll.-ban, Bánffyhunyadon az ipari líc.-ban, Mv.-en a Ref.
TÓTH Sándor József, álneve: Dr. Hans Otto
Mv., 1931. aug. 29., † Mv., 2000. márc. 10.: fizikus, egyetemi tanár. – Mv.-en a ferencrendi barátok elemi iskolája (1938–42), a II. Rákóczi Ferenc Fiúgimnázium (1942–48), a Bolyai Farkas Líc. tanulója, érettségizett (1952), közben zenei tanulmányokat is folytatott. Mv.-en a Filharmónia zenekarában trombitás (1950–51). Kv.-on a BTE matematika-fizika szakán szerzett
TÓTH Sebestyén Mátyás, P.
Csíkszentkirály, 1726., † Mikháza, 1779. febr. 6.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1747. szept. 8.), felszentelték (1752. dec. 23.). – Irod.: György: A ferencrendiek.
TÓTH SZŰCS Ilona
Medgyes, 1930, † München, 1990. nov.: festőművész. – Középiskolai tanulmányait a mv.-i Művészeti Líceumban végezte, Bordi András és Barabás István irányítása alatt. Egyetemi tanulmányait 1951-ben kezdte meg Bukarestben, a Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Intézetben, majd 1952-től a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben folytatta, ahol 1957-ben fejezte be tanulmányait. Miklóssy Gábor, Abodi
TÓTH Tamás, §
Kv., 1936. febr. 26., † Bp., 2022. febr. 6.: színművész, színházigazgató. – T. Sándor, mészáros és Schnábel Berta fia. Felesége Székely Anna színművész. – Kv.-on a hidelvei Elemi Iskolában (1943–47), a Ref. Koll./2. sz. Fiúlíceum tanulója (1947–53). A mv.-i Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett (1954–58). A város Nemzeti Színházához szerződött
TÓTHFALUSI József
1836., † Mv., 1919. ápr. 30.: ref. lelkész. – A mv.-i vártemplomi lelkész. Tagja volt a Közhasznú Takarékpénztár igazgatótanácsának. – Irod.: Csekme; Pană.
TÓTHFALUSI József
? † ?: vezérigazgató. – A Közhasznú Takarékpénztár R. T. Mv. vezérigazgatója (1929). A Hitelszövetkezetként alakult vállalat részvénytársaság lett (1909), a reális üzletvezetés folytán lassú fejlődéssel biztosította helyét a mv.-i pénzintézetek sorában. Nem törekedett kockázatos üzletek kötésével növelni összforgalmát, hanem biztos kihelyezésekkel erősítette azt a bizalmat, amit évtizedes becsületes munkával
TÓTHFALUSI József, Tótfalusi József
? † ?: ref. lelkész. – F. m..: Bemutató = Mv.-i KZST évk.
TÓTHFALUSI József, § Tóthfalussy József, Tótfalusi József
Mv., 1869. okt. 21., † Mv., 1940. jún. 15.: ref. lelkész. – Apja: T. József (1836? – Mv., 1919. ápr. 30.). Testvérei: T. Károly, felesége Fodor Jolán; Sándor; Anna Marton Györgyné; Lóri Szakács Józsefné. Felesége: Kathonay Irén, K. Gyula kereskedő-földbirtokos és Petri Vilma leánya. (Esküvő: 1896. aug. 25.). – A
TÓTHFALUSI Károly
? † ?: műbútorasztalos, építkezési vállalkozó. – Vállalkozó iparos Mv.-en (19/ 20. sz.). Az Építőiparosok Egyesületének elnöke (1919–) – Irod.: Keresztes Gyula: A szecesszió Mv.-en 2.(Nú., 1991. júl. 13.).
TÓTHFALUSI Károly, dr.
? + Bp., ? szept.14, arany- és gyémántdiplomás orvos, szülész-nőgyógyász osztályvezető főorvos, élt 91 évet.
TÓTHFALUSI Sámuel
? † ?: tanító. – Tanított Dányánban (1693–94), Nagykenden (1694–1696), Küküllőalmáson (1698), Héderfáján (1713–14), Kerelőszentpálon (1715–17) és Balavásáron (1720–21). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.
TÓTHFALUSI Sándor
Mv., 1878., † ?: szabó. – Középiskolát végzett, majd szabászatot tanult, Elsők között volt, akik külföldre mentek iparuk tökéletes elsajátítása végett: Bp.-en majd 9 évig Németo.-ban dolgozott, közben Berlinben elvégezte a szabászati szakiskolát (1904). Gazdag tapaszalatokkal, szaktudással, társadalmi szervezőképességgel haza térve Mv.-en önálló műhelyt nyitott (1910). A mv.-i szabók szakszervezetének
TÓTH-PÁLL József, § Totyi
1917., † Mv., 2001. nov. 11.: városi tisztviselő, fogtechnikus, úszó, vízilabdázó, korcsolyázó, edző. – A Mv.-i II. Fogászat laboratóriumában dolgozott. Sportszereplését Aradon kezdte (1931). Mv.-en élt (1933–), ahol az ország első versenyképes úszómedencéje épült (a mai Voinţa strand), és ahol az első nemzetközi úszóversenyt is megrendezték (1923). Tagja, majd bajnoka
TÖTÖSI Mátyás
? † ?: orgonista. – tanított a mv.-i plébániális iskolában világi tantárgyak keretében zenét (16. sz. eleje). – Irod.: Krón Füz. (1937. 2/6).
TÖVISI János; Teövisi János
? † ?: deák. – Testvérei: István és Ferenc. – I. Rákóczi György adományozott nekik címeres nemességet és házukra adómentességet (1634. máj. 16.) – Irod.: Sándor Imre.
TÖVISI Lajos
? † ?: cukorgyári mester, az Igaz Szó vezető tanácsának tagja. – Irod.: V. Z., 1978. okt. 14.
TÖVISI Máté
? † ?: ref. lelkész. – Vámosgálfalván szolgált (1636, 1643 előtt), később Héderfáján szolgált (1643). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.
TÖVISI, Tövissi; Tüvisy
Hagymásbodoni család. T. Ilyés, mint primipilus lustrált (1614); Nemességét 1633-ból igazolta; T. Béla és Gyula birtokosok Bodonban. A család háza Hagymásbodonban a 19.század közepén épült. A ref. templom építését patronálta Tövissi István, Gidófalvi Mihály lelkész idején (1806). – Irod.: Kempelen; Pálmay.
TÖVISSI Dániel
? † ?: földbirtokos. – Felesége: Szentpáli Judit, általa sövényfalvi és ádámosi birtokot szerzett. Szentpáli Judit és testvére, Zsuzsanna az anyai ősi vagyonon osztozott a Sövényfalván és a hozzátartozó ádámosi és dombói részeken (1677). A sövényfalvi ref. templomnak ón kannát adományozott (1676 után) és az ádámosi egyháznak kenyérosztó tányért (1706).
TÖVISSI Dezső, hagymásbodoni
Mezőbánd (Maros), 1885., † ?: kereskedő, gazdálkodó. – Középiskolái elvégzése után a kereskedelemben szabadult fel és 20 évig volt önálló kereskedő Mezőbándon, azután 68 hold földjén gazdálkodott (1930–). Az első vh.-ban a 23. vadász zászlóaljban a szerb fronton harcoltt. A MP tagja, a kultúrintézmények támogatója volt. – Irod.: Székelyföld í.
TÖVISSI József, Iosif
Székelykakasd, 1927. jún. 13., † ?: földrajztanár. – Középiskolai tanulmányait Mv.-en a Kőrösi Csoma Sándor polgári Fiúiskolában (1944) és a kereskedelmi gimnáziumban érettségizett (1948), majd Kv.-on a BTE Geológia-Földrajz Karán szerzett diplomát (1952); a földrajz- tudományok doktora, a Felső-Olt medencéjének domborzatáról írta értekezését (1978). Egyetemi pályafutása Kv.-hoz kapcsolódott: egyetemi tanársegéd
TÖVISSI Lajos, § Ludovic
Hagymásbodon, 1927., † Buk., 2000. márc., 14, Hagymásbodonba temették.: dr. prof., közgazdász, egyetemi tanár. – Mv.-en a Ref. Koll.-ban érettségizett, Kv.-n a BTE Szociológia majd Pszichológia Karán szerzett oklevelet; közgazdasági tanulmányait Leningrádban folytatta a Tervező Intézetben, ahol érdemdiplomával végzett. A buk.-i Közgazdasági Akadémián doktorált (1964). A buk.-i Közgazdasági Akadémián (ASE)
TÖVISSY Béla, hagymásbodoni
Hagymásbodon, 1904., † ?: Mv.-en érettségizett, 10 évig banktisztviselő volt, majd örökölt földjén Hagymásbodonban gazdálkodott (1931–). Mintagazdasága a megyében híres, a Gazdakör elnöke, a ref. egyház vezetőségi tagja volt. Minden kulturális intézmény vezetésében részt vett és támogatott. – Irod.: Székelyföld í. k.
TÖVISSY Géza
Mezőbánd, 1888, † ?: jogász. – Kereskedelmi akad.-át és jogot végzett. A Mezőbánd és Vidéke Takarékpénztár RT (alapítási év 1895) igazgatója. – Irod.: EBKL.
TÖVISSY Ödön, hagymásbodoni
Mezőbánd, 1897, † ?: gazdálkodó. – Mv.-en tett kereskedelmi érettségit. Az első vh.-ban a 22. gy. e.-ben és a székely hadosztályban az orosz és az olasz fronton volt, megsebesült, majd a nemzeti hadseregben is szolgált, mint hadnagy szerelt le a II. o. ezüst vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetésekkel.
TŐZSÉR Károly
Béta, 1915. jan. 24., † Kuty, 1944. ápr. 28.: zászlós. – A tudiowi hősi temetőben nyugszik.: tartalékos zászlós. – A mv.-i 57/ III. szakaszparancsnoka, a keleti hadszíntérre vezényelték. Kutynál hősi halált halt. – Irod.: Berekméri: A mv.-i 27. hadosztály.
TŐZSÉR Károly, Tözsér Károly
Fogaras, 1915., † ?: tanító-igazgató. – Fogarason a középiskolát, a tanítóképzőt Kézdivásárhelyen végezte. Backamadarason tanított (1935–), iskolai igazgató (1942–). – Irod.: Erdélyi vármegyék.
TŐZSÉR László
Máréfalva, 1865. jan. 5., † 1911. ápr. 19.: r. k. pap. – Tanulmányait Székelyudvarhelyen, Csíksomlyón, Gyulafehérváron és a bécsi Pázmáneumban az Erdélyi R. K. Egyházmegye révén (1886–89). Gyulafehérváron pappá szentelték (1889. júl. 14.). Káplán Ditróban, Kv.-on, Szászrégenben (1894), Türkösön (1895–), Hosszúfaluban a műfaragászati iskolában hittantanár (1895–97). Csertéshondolon, Kudzsirban (1902), Kiskapuson
TRÂMBIŢAŞ, Eugen
? † ?: A Maros megyei pártbizottság bürójának tagja (1968–), a Maros megyei pártbizottság propagandaosztályának a főnöke (1980-as évek). – Irod.: Aranykorszak; Erdélyi Lajos: Ingázók – az érdeklődés előterében (Új Élet, 1980, 7. sz.).
TRÂMBIŢAŞ, Ioan
Platoneşti tanya, Salamás község, 1909. okt. 14., † Mv., 1994. dec. 21.: tanár. – A családot kitelepítették és Mo.-ra vitték kényszermunkára, mindenükből kifosztották. Visszatérés után, nemsokára teljes árvaságra jutott. Apai nagybátyja, Vasile Trâmbiţaş nevelte fel. Elemi iskolát Galócáson, gimnáziumot Gyergyóban, tanítóképzőt Naszódon végzett (1929). Katonai szolgálat után Galócáson (1931–32); Szentháromságon
TRAUB Mór
1869., † ?: gondnok. – A mv.-i zsidó hitközség vezetőségi tagja, gondnoka. Mv.-ről a feleségével (1883) együtt deportálták (1944. máj. 29.). – Irod.: Mv. zsidósága; Újvári.
TRAUB Vilmos
?, † Kv., ?: orvos. – Felesége Thúry Zsuzsa írónő. – Kardiológus orvos. – Irod.: Kiss Cs. M. 3.
TRAUSCH, Josephus
Segesvár, ? † 1775.: tanár. – Tanult Tübingenben (1760). Tanított Segesváron (1764–69). – Irod.: Szabó–Szögi.
TRAUSZNER Dániel, Trauzner, Trozner
? † ?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1780). Kóródszentmártonban lelkész (1790–1816). Felesége Sásvári Erzsébet. – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
TRAUZNER László, H.
? † ?: jegyző. – Mint fintaházi jegyző értesítette az abodi járás szolgabíróját: Nagyteremiben és a környező falvakban (Lukafalva, Újfalu, Lőrincfalva, Fintaháza) a románság fegyvert fogott a lakosságra. Tolnay Gábor századost rendelték ki Lukafalvára a kedélyek csillapítására, de további segítséget kértek a főkirálybírótól (1848. okt.12.). – Irod.: 1848–1849 Marosszék.
TRAUZNER Sámuel, Trauzner Samuelis
? † Disznajó, 1586.: ref. lelkész. – Disznajó papja, amikor a templomot bővítették (1888) és az új tornyot építették, akkor került a felszínre a régi sírköve. Felirata: „Hic jacet filia pastoris ev. ref. Samuelis Trauzner anno Domini MDLXXXVI”. – Irod.: Léstyán – templomok; Ősz.
TREFÁN Leonárd, P.
1875., † 1945.: ferences házfőnök, szerzetes. – Szentferenc-rendi áldozópap. Mv.-en nyomdaalapító, házfőnök (1903–05), a Szent Ferenc Hírnöke folyóirat elindítója, szerk.-je. Az első országos ferences zarándoklatot tették Loretto és Assisi érintésével Rómába, az ő és Dobozy János dávodi plébános vezetésével (1904. okt.). Cikkei jelentek meg a Magyar Nép c. lapban. –
TRELLA-VÁRHELYI Imola
Kézdivásárhely, 1928? † Marosvásárhely, 2024. aug. 29.: festőművész. – Tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben végezte, Kovács Zoltán és Miklóssy Gábor irányítása alatt (1954). Az 50-es évektől a nagybányai művésztelepen alkotott, Mv.-re költözött. Kiállított akvarelljeiből, pasztelljeiből a mv.-i kis galériában (1999. aug. 2. –); a Bernády-házban (2000. május 26.
TRENCSÉNI Sámuel; (eredetileg: Trincsi)
? † ?: ref. lelkész. – Mv.-en ref. pap (1760–1808). Nagyon különös ember volt. Fel van jegyezve róla, hogy: olyan hosszú templomi beszédeket és könyörgéseket mondott, hogy besötétedett és azon vette magát észre, hogy hallgatói egyedül hagyták. Ha disznópásztort fedezett fel ájtatos hívei között, félbehagyta a könyörgést, szitkozódott a disznók
TRENTSÉNI István, Tritsényi
? † ?: esküdt polgár, kvartélymester. – A mv.-i esküdt közönség tagja (1791). – Irod.: Pál-Antal 2006.
TREPCHES Eugen
?, † ?: mérnök. – Okl. gépészmérnök, a mv.-i vízművek igazgatója (1924 k.). – Irod.: Almanah Tg. M.
TREPCHES János
Brassó, 1848. szept. 17., † ?: alezredes. – Felesége: Schunn Friderika (1852. – Mv., 1918. ápr. 25.). Gyermekeik: Hermina – Speil Károlyné; Rika – cs. kir. őrnagy Koch Gusztávné; Irén – dr. honvéd törzsorvos Grossmann Rezsőné; Luiska – cs. kir. százados Kolomyjcuk Sándorné; Gusta – dr. kir. törvényszéki bíró Bozán
TREPKA Péter
? † ?: görgényszentimrei iparos, agyagműves. – Irod.: A M. Korona országainak kivitelképes ipartelepei (Bp., 1897), Popa.
TRIBUSZ Gusztáv
? † ?: alügyész. – T. Antal és Huttern Mária (1822 – Mv., 1879. szept. 18.) fia. – Irod.: Gyászjelentő.
TRIEBEL József
Székelyudvarhely, 1915. jan. 13., † Marosszentgyörgy, 1993. febr. 21.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron tanult. Brassóban szentelték pappá (1937. szept. 19.). Káplán Csíkszentgyörgyön, Dicsőszentmártonban (1938), Nagyszebenben. Plébános Abosfalván (1940–45), Magyarzsákodon (1945–64), Gyergyóalfaluban (1964–80). – Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.
TRIF, Augustin
Ádámos, 1874. jún.13., † ?: g. kat. pap. – Apja, Manase, tanító volt a faluban. – Balázsfalván a G. Kat. Gimn.-ban és Teológián végzett (1897–99). Victor Mihály püspök szentelte pappá (1899. dec. 18.). Csekelakára helyezték, de szolgálataival ellátta Ádomost is (1899–). (Sematizmus 1900-ból és 1932-ből említi). – Irod.: Aţintiş.
TRINTSINI István, Trentsényi István
? † ?: ref. lelkész. – A mv.-i Ref. Koll. diákja, majd tanára volt (1742 k.). Csejden szolgált (1759–). – Irod.: Csejd – Tófalva.
TROGER, Paul
? † ?: festő. – A mv.-i Keresztelő Szent János plébániatemplom belső falfestményeit és a színes ablakokat készítette. – Irod.: Keresztes Gyula: A Plébániatemplom (Nú., 1990. okt. 19.); Maros megye.
TROJÁN Károly
Gyulafehérvár, 1899. máj. 26., † Sárpatak, 1971. aug. 30.: r. k. pap. – Tanulmányait Gyulafehérváron, Rómában a Collegium Germanicum et Hungaricumban (1918–25) és Innsbruckban végezte. Rómában szentelték pappá (1924. okt. 28.). Szolgált Csíkszentgyörgyön (1925), Nagyszebenben (1926), káplán és hitoktató Kv.-on (1927), plébános Parajdon, teol. tanár Gyulafehérváron (1932). Plébános Segesváron (1942),
TROMBITÁS, vajai
T. János házát adó alól felmenti Báthory Zsigmond (1591. ápr. 18.). – Irod.: Pálmay.
TROMBIŢAŞ, Anania
Mv., 1838 † Szeben, 1886. márc. 22.: jogász, politikus. – A középiskolát a szebeni r. kat. gimnáziumban, az egyetemet Bécsben hallgatta. Mint egyetemista alelnöke a Bécsi Irodalmi-Tudományos Társaságnak, munkatársa a Muza Română c évkönyvnek. Hazatérése után a mocsi választókörzet elnöke, a Kolozs megyei Románok Klubjának elnöke, a Román Nemzeti Párt
TROMBIŢAŞ, Ananias, von Bethlen; Trombitás Ananias
Mv., 1899. máj. 25, † Segesvár, 1971. aug. 31: g. kel. lelkész, teológiai tanár. – Apja főpap. – Előtanulmányait Nagyszebenben végezte, majd a Bécsi Egy. Orv. és Jogtud. Karán volt hallgató (1859–60), Innsbruckban és Rómában is tanult (–1925). Bölcsész (1922) majd Teológiai (1925) doktorrá avatták. Hazatérve Gyulafehérváron káplán, kórházi lelkész,
TROMBITÁS György
? † ?: esküdt polgár. – A Mv.-i esküdt közönség tagja (1792) – Irod.: Pál-Antal 2006.
TROMBITÁS István, Trombitás Mészáros István
? † 1772: mészárosmester, szenátor, főbíró. – Mv.-en borbíró (1735), a négy sokadalom egyik bérlője (1758, 1760), utcafelügyelő (1759). Szenátor (1750, 1758, 1760, 1761), majd Mv. főbírája (1762, 1764). A Gubernium nem tekintette érvényesnek Nemes György megválasztását és a katolikus T. I.-t tekinti főbírónak, aki letette az esküt. Írástudatlan volt,
TROMBITÁS József
Marosugra, 1907. febr. 4., † Mv., 1992. dec. 20.: orvos. – Kv.-on végezte az orvosi egyetemet. Bp.-en továbbképzésen volt egy évig, szülész, nőgyógyász. A II. vh.-ban tartalékos orvos zászlósi rangban vett részt. Nőgyógyász főorvos, Mv.-en magánrendelőt nyitott, dolgozott a Czakó-szanatóriumban és a Poliklinikán nyugdíjazásáig. – Irod.: Berekméri; Komjátszegi; [Nekrológ] (Nú.,
TROMBITÁS József
1923., † Mv., 2002. júl. 15.: ref. lelkész. Felesége Nagy Margit (1924. – Mv., 2006. febr.). – Szolgált Magyarpalatkán, Marosszentannán, a mv.-i meggyesfalvi ref. gyülekezetben, amit Mv.-Vártemplom egyházközséghez csatolták (1977–). Az önállósult gyülekezet első megválasztott lelkésze. A sírköve szerint neje: Koncza Piroska (1930–). – Irod.: Csáky; [Nekrológ] (Nú., 2002. júl.
TROMBITÁS Károly
Tanító, Marosszentgyörgyön oktatott a m. iskolában (1945 –?). – Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala.
TROMBIŢAŞ, Partenie, Trîmbiţaş; Trombiţaşiu de Bethlen, Parteniu, Partenie Trombitás, bethleni Trombitás Párténiusz
Bethlen, 1812, † Mv., 1889. máj. 5. eltemetve a Fatemplom temetőjében: g. kat. esperes, tanár, népvezér. – Fia: T. Ánániusz, felesége Moga Irén. – Plébános (1834–), Marosszentgyörgyön kezdte hivatását (1835. nov. 16.- 36. febr. 11.). Marosszentgyörgyön földbirtokai voltak: a Tanorokban és a Sóskútnál. Esperes Mv.-en (1836–89). Ilie Faragó ügyvéddel együtt
TRÓZNER Ferenc
Mv., 1925. márc. 18., † Mv., 2016. okt. 6.: orvos. – T. Sámuel († 1917) és László Anna (1837? – Mv., 1919. máj. 3.) unokája. Szülei: Ferenc és Paula. (1949). Felesége: Ádám Ilona főpszichológus (1949). Gyermekeik: Ferenc (1950) kinetoterapeuta; András (1952) vállalkozó. – A MOGYE általános orvosi karán végzett (1952),
TRÓZNER József, §
Mv., 1904. aug. 4., † Mv., 1984. febr. 6.: zenetanár, zeneszerző, zenekritikus. – T. Lajos és Soós Anna fia. Felesége Erkel Sára zongoraművész. – A Ref. Koll.-ban érettségizett (1922). Zenei tanulmányait a mv.-i Zeneiskolában végezte (1915–23) Tonházi Ferenc, László Árpád, Zsizsmann Rezső irányításával. Bp.-en közgazdasági egyetemen járt (1923–), majd a
TRÓZNER Lajos, § hadrévi
Mv., 1867. szept. 11., † Mv., 1944. okt. 20.: ref. lelkész, tanár, író. – T. Sámuel († 1917) és László Anna (1837? – Mv., 1919. máj. 3.) fia. Testvére: Ferenc. Felesége Soós Pál leánya, Anna. – A középiskolát Mv.-en végezte majd a nagyenyedi ref. teológián tanult (1887–), ref. lelkésszé avatták
TRUFÁN
Havadtői család: T. István nyert pixidáriusi levelet (1608. jún. 10.). – Irod.: Pálmay.
TRUPPEL Győző
1874. aug. 15., † ?: r. k. pap, baptista lelkész. – Pappá szentelték (1899. júl. 6.). Káplán Szászrégenben, Besztercén, Brassóban, Nagyszebenben, Kv.-on. Bp.-en hitoktató. Plébános Abosfalván (1914), Dicsőszentmártonban (1918–), őt követte Garabet Gerő. Felfüggesztették. Baptista lelkész lett. – F. m..: Az ember fia (Cluj-Kv., 1920). – Irod.: Ferenczi Sándor 2009;
TRUŢA, Alexandru
? † ?: ort. pap. – Szolgált Gernyeszegben (1926–32). – Irod.: Şincan 2006.
TRUŢĂ, Eugen
Szászrégen, 1879. aug. 12., † ?: jogász. – Jogot tanult Kv.-on a FJTE-en (1901–04), jogi doktorátust tett (1907. jún. 22.). – Irod.: Sigmirean.
TRUŢĂ, Gheorghe
? † ?: Tanító. – Igazgatótanító volt Szélkútban (1923–48). Nagy földbirtokot örökölt A kollektivizálás idejében hamis feljelentés nyomán letartóztatták, Ludasra majd Kv.-ra hurcolták és 15 év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték (1958. okt. 15. –). Bűne a kommunista rendszer elleni agitáció volt, nem akart beállni a közösbe. Elrettentő példának használták
TRUŢĂ, Ladislau, Truţă László
Felsőbölkény, 1784., † Felsőbölkény, 1839.: g. kat.pap, földbirtokos nemes. – Keresztnevét mindig az uralkodó rendszer szerint használta. Pappá szentelték (1815) és Felsőbölkénybe helyezték. – Irod.: Dobozi.
TRUŢA, Mihai
1904. okt. 4., † ?: munkásigazgató. – Pártaktivista, a RMP tagja (1946–), a szászrégeni Farkas Mendel Tejtermékgyár államosításakor kinevezett igazgatója (1948. jún. 11.). Azelőtt a galócási Lomaş Fafeldolgozó Gyár szakképzetlen munkása volt (1937–40); Piatra Neamţra menekült (1940); katonai szolgálatot teljesített a román hadseregben, részt vett a keleti és a nyugati
TRUŢĂ, Nicolae
Görgény, 1907. szept. 6., † Libánfalva, 1999. okt. 27., tanító. – Tanítóképzőt Kv.-on végzett (1926). Tanított: Illyésmező (Maros) (1926–29), Gödemesterházán, ahol új iskolát építtetett és szerelt fel (1929–37), Görgény (1938–40), Kisnyulas (1941–43). A háború után ismét Gödemesterházán tanított nyugdíjazásáig (1944–70). II. fokozati vizsgát tett. – Irod.: Dascăli mureşeni, 3.
TRUŢA, Sabin
? † ?: g. kat. pap. – Szolgált Körtvélyfáján (1936–48). – Irod.: Şincan 2006.
TRUŢA, Sandu
Felsőbölkény, ? † ?: g. kat. pap. – T. Vasile fia, aki Felsőbölkényben volt pap. Ez a család adta a falu papjait több nemzedéken át. – Szülőfalujában szolgált (1817–). – Irod.: Dobozi.
TRUŢEA, Ioan
Görgényorsova, 1875. márc. 8., † Görgényorsova, 1944. szept. 17.: őrmester. – Az első világháborúban a 22. honvédezredben szolgált Mv.-en, harcolt Galíciában, orosz fogságba esett; az Erdélyi hadosztály önkénteseként részt vett a Mărăşeşti-i csatában (1917); részt vett a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). 1944. aug. 23 után, 67 évesen mint erdész
TRUŢIA, Eugen; Truţă, Eugen
Szászrégen, 1879. aug. 12., † Szászrégen, 1968. ápr. 12.: ügyvéd, közjegyző, prefektus, politikus. – A középiskolát Balázsfalván (1899), a jogi egyetemet Kv.-on (1901–1904) végezte, mint az Alexandru Sterca Şuluţiu alapítvány ösztöndíjasa; doktorált (1907). Szászrégenben nyitott ügyvédi irodát (1909–), majd az impériumváltozáskor közigazgatási pályára lépett. Gyűjtéseket szervezett román egyházi iskolák támogatására.