Szerző: Fülöp Mária
TRUŢIA, Leon
Görgény, 1922. máj. 23., † 1972. jún. 5.: erdész, néptanács elnök. – Erdészeti mesteriskolát végzett, a Görgényi Erdészeti Hivatalnál dolgozott (–1963), a görgényi községi néptanács elnökévé választották (1963–), haláláig volt elnök. A Maros Megyei Néptanács képviselője volt. A RSZK érdemrendjeivel tüntették ki. – Irod.: T. L. [Nekrológ] (V. Z., 1972.
TRUTZA, Nicolaus, id.
Felsőbölkény, 1748., † Felsőbölkény, 1838.: földbirtokos. – Nemes család sarja. – Irod.: Dobozi.
TUDORAN, Ilie
Libánfalva, 1892. júl. 12., † ?: földműves, kulák. – Nős, 4 gyermekes apa. – Kényszermunkatáborba küldte a securitate (1952) a pénzbeváltással kapcsolatos negatív hírkeltés miatt. Továbbra is felügyelet alatt tartották (1953). – Irod.: Bartos 2012.
TUDORAN, Traian
? † ?: ort.pap. – Görgénykakucsban és Felsőorosziban (1975 előtt). – Irod.: Reghin, Protopopiat.
TUFAN, Victor
Bethlenszentmiklós, 1881. máj. 19., † Nyárádtő, 1957. ápr. 15.: ort. pap. – A balázsfalvi főgimn.-ban érettségizett (1900). Szolgált Mezőpagocsán (1905–06), Nyárádtőn (1906–1940; 1944–48), ahol papilakot épített (1935). Elnöke a Román Nemzeti Tanácsnak Nyárádtőn (1918), nagy szerepe volt a nemzeti gárdák létesítésében. Az egyesülés után tagja a Maros megyei állandó bizottságának
TUKA Éva, Korpos Ernőné
? † Bp., 1999. febr. 14, Mv.-re temették: a tervezőintézet mérnöke. – Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1999. febr. 17.).
TULIT Ignác, P.
Csíkszentgyörgy, 1817. jan. 26., † Radnót, 1878. dec. 14. ferences szerzetes. – Beöltözött (1836. jan. 13.), felszentelték (1841. márc. 12.). Lelkész volt Radnóton. – Irod.: György: A ferencrendiek.
TULIT Victoria
? † Mv., 19 ?, máj. 12.: könyvkereskedő. – Tulit Jánosné Tóri, született Herțegan Victoria, fiaik: Csaba (1970) területrendező; Zsolt és Levente (1975). – 2001-től a Mv.-i Mátrai Szeretetszolgálat vezetője, és 73. életévében bekövetkezett haláláig odaadással végezte munkáját – Irod.: EMKK2010.
TULOGDY Ferenc
? † ?: tanár. – A szászrégeni Állami M. Tannyelvű Tanítónőképző tanára volt (1948–). – Irod.: Csernátoni.
TUNARU, Nicolae
Mv., 1955. júl. 31., † Mv., 2004. júl. 21: festő. – Mv.-en érettségizett az Ipari Líc.-ban ugyanakkor a Népi Művészeti Iskola festészeti szakát is elvégezte (1986). Vasile Mureşan festő irányításával tökéletesítette festészeti technikáját. 60 csoportos és 12 egyéni kiállításon vett részt Elnöke az Amatőr Képzőművészek Szövetségének, ill. a MMKE-nek (1995.
TUNYOGI
Csapói család. Talán őseinek egyike azon Tunyogi Gergely, aki a XVII. század első felében Mihály vajdát levágta. – Irod.: Nagy Iván.
TUNYOGI CSAPÓ András
1879. júl. 17. ? † ?: r. k. pap. – Pappá szentelték (1901. dec. 21.). Káplán Piskitelepen, Torján és Szászrégenben (1902–05). Plébános Mikóújfaluban, Parajdon, Altorján. Felfüggesztették (1919). – Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
TUNYOGI CSAPO Andrásné, OROSZ Adél
Radnótfája, 1908. † ?: akvarellfestő. – Németo.-ba, majd az AEÁ-ba költözött (1945 körül). Norfolkban (AEÁ) tanult és dolgozott az állami egyetem művészeti osztályán. Főleg akvarelleket festett. – Irod.: Molnár; Szabó–Kállai.
TUNYOGI CSAPO József
1790., † Kv., 1858. aug. 27. – Mv.-en tanult (1814–16), majd a Kir. Táblán dolgozott. Kv.-on volt tanár, a M. Akad. levelező tagja. – Irod.: Gyászjelentő; Jakó 1976.
TURAY János Gergely, Turai János Gergely
Arad, 1918., † ?: r. k. ferences szerzetes, tanár. – Mv.-en új ferences házfőnök (1947). Együtt Bányász Józseffel és Pálos Donáttal a tanítóképző Szászrégenbe való áthelyezéséig (1948-ig) hittant tanítottak. A szászrégeni Állami M. tannyelvű Tanítónőképző tanára volt (1948–). – Irod.: Csernátoni; Maros megyei tört.
TURC, Alexandru
? † ?: ort. pap. – Szolgált Mezőpagocsában (1839–71). – Irod.: Şincan 2006.
TURC, Teodor
? † ?: g. kat. pap. – Balázsfalván végezte a teológiát, és Nagysármásban szolgált (1837– 72). – Irod.: Sărmaşu.
TURCAN, Ştefan
? † ?: tanár. – A mv.-i Felsőbb Kereskedelmi Iskolában tanított (1931–37). – Irod.: Înv. comercial econ.
TURCU, Alexandru
? † ?: g. kat. pap. – Nagysármásban szolgált (1837–39). – Irod.: Sărmaşu 670.
TURCU, Aurel
1942., † ? 1999. okt. 28.: állatorvos. – Kv.-on végezte az állatorvosi egyetemet. A Radnóti Állami Gazdaságnál dolgozott. Szakterülete: bikatenyésztés. – Irod.: MMK.
TURCU, Ioan
Mezőpagocsa, 1816, † Balázsfalva, 1852. ápr. 29.: író, g. kat. lelkész, tanár. – Gimnáziumot Mv.-en, líc.-ot Kv.-on, teológiát Balázsfalván (1835–36 körül) végzett, ahol pappá szentelték (1841). Lelkész, püspöki levéltáros és titkár, tanár Balázsfalván (1841–46), egyháztörténeti, kánonjogi tanár a teológián (1845. márc. 7. –); Kv.-on esperes (1846–47), visszament a balázsfalvi tanári
TURCU, Ioan
? † ?: ort. pap. – Bábahalmán szolgált (1945–49). – Irod.: Târnăveni, cult.- ist.
TURCU, Tănasie
? † ?: g. kat. pap. – Nagysármásban pap és plébániai adminisztrátor (1836–37). – Irod.: Sărmaşu 670.
TURCU, Victor
? † ?: tanár. – A mv.-i Felsőbb Kereskedelmi Isk.-ban tanított (1927–41). A Nemzeti Parasztpárt tagja, az OMP-tal közös listán szerepeltek a közigazgatási választásokon (1930). – Irod.: Bernády; Înv. comercial econ.
TURCUŞ, Dumitru
? † ?: propagandafőnök (1960–) – A MAT RMP propaganda és agitációs titkára (1960–61?). – F. m: Pagini din lupta pentru instalarea puterii populare în România: Contribuţii la studiul democratizării aparatului de stat (Buc., 1974); társsz.: Solidaritate militantă cu toate forţele revoluţionare şi progresiste: Tradiţii şi contemporaneitate (Caraciuc Traiannal, Florea
TURDEAN, Teodor
Mezőgerebenes, 1926. aug. 26. † Marossárpatak, 2004. márc. 13.: tanár. – Elemi iskolát a szülőfaluban, tanítóképzőt Kv.-on végzett (1947). Katonai szolgálat után tanítóként dolgozott Mezőgerebenesen (1949–50), Lekencében iskolaigazgató (1951–54), néptanácstitkár Mezőgerebenesen (1956–59), majd iskolaigazgató ugyanott (1959–73). Közben magánúton elvégezte Kv.-on a tört.-földrajz szakot és történelemtanár lett Marossárpatakon (1977–88). – Irod.:
TURDEAN, Vasile
Mezőszengyel, 1926. nov. 14., † Kv., 2003. febr. 21.: történész, könyvtáros. – A középiskolát Balázsfalván végezte, az egyetemet Kv.-on történelem szakon. A Kv.-i Állami Levéltár munkatársa (1956). A kv.-i Megyei Könyvtár igazgatója (1969–87). Új könyvtári részlegeket létesített, régi könyvekkel gyarapította a könyvtár könyvállományát, fiókkönyvtárakat nyitott- – Irod.: MMK; Todea 2013.
TÚRI JOBBÁGY Károly, § Jobbágy Károly, Turi Jobbágy Károly
Erdőszentgyörgy, 1835. † Kv., 1862. febr. 16.: festőművész. – Jobbágy Károly gazdatiszt és Balázsy Polixéna fia. Húga: Ida Lőrintzi Lajosné. – Kv.-on az unit. iskolában tanult (1842–48), másfél évig nemzetőr, majd az unit. koll.-ban folytatta tanulmányait (1850–55). Bp.-en Barabás Miklósnál, majd Berlinben tanult, a Tisza fiúk útitársaként, szintén velük beutazta
TURI József, tamásfalvi, Turi József
1752. ? † Mv., 1832. jún. 7. A mv.-i Keresztelő Szent János plébániatemplom kriptájába temették, majd a feleségét is: tanácsos. – Felesége: Geréb Therézia (1765? – Mv., 1832. dec.). Gyermekeik: Borbála, Ágnes, József. – Erdélyi főkormányszéki v. b. t. t., Leopold császár kitüntetettje, kisebb keresztes vitéze. – Irod.: Levéltári gyászj.;
TÜRI László, sarkadi
? † 1812.: ítélőmester, a mv.-i Kir. Tábla tagja (1750-es évek). Marosszéknek Küküllő vármegyével való egyesítésekor kormányszéki titoknokként tevékenykedett (1784. szept. 20.). – Irod.: Halotti beszédek; Orbán János: Táblabírák, főnemesek, pallérok és házak: Városkép és társadalom változásai Mv.-en a Királyi Tábla beköltözése után [1754] = Könyvek által…; Pál-Antal 2002.
TURI Zoltán
? † ?: bankigazgató. – A mv.-i Agrárbank igazgatója volt. A bank összeomlása után a kv.-i Czell sörgyár igazgatója, az Aragonit művek rt. igazgatósági tagja, valamint a Lucullus étterem tulajdonosa, amely a város előkelőségének találkozóhelye volt. – Irod.: EBKL; Ökrös.
TÜRK Antal, Török, Antony Türk, Tirk Antal, Tirok
1750./ 1753 k., † Mv, 1798. dec. 23.: építőmester, a kv.-i Házsongárdi Temetőben nyugszik. – Mv.-i lakos volt, bizonytalan, hogy Bécsből jött-e és mikor. A mv.-i adótáblázaton szerepelt (1779–), az anyakönyvi bejegyzés szerint Mv.-en halt meg 48 éves korában. A pallérkodás nem biztosított neki gondtalan megélhetést. Első három munkája a
TÜRK Rudolf
? † ?: igazgató, labdarúgó és labdarúgóedző. – Szászrégenben a Foresta Română igazgatója volt. Kezdetben a Victoria csapatban játszott, azután a téglagyár csapatának edzője lett, majd egyesítette a Nautica, Foresta és Cărămida gyárak labdarúgócsapatait. Az új csapat neve Foresta – Reghin nevet kapta, amelynek szintén ő lett a vezetőedzője is,
TURKOLY Bálint, szabédi
? † ?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon.
TURKOLY, de
A családból T. Bálint nyert kiváltságlevelet (1655); T. Péter lustrált (1614). – Irod.: Gazdovits; Pálmay.
TURMAN László
? † ?: földbirtokos. – Felesége: Gálfalvi Vilma (1843? – Dézsfalva, 1887. nov. 5. Jedden temették). Leányuk: Anna. – Jedden volt földbirtokos. – Mikó Árpád nagyapja, Mikó Mihály dédapja. – Amikor Mv.-en színpártoló egylet alakult (1884. szept. 14.), az alapítványnak nagy összeget, 500 forintot adományozott az állandó színház létesítésére.Udvarháza porig
TURNAGIU, Ioan
? † ?: ort. lelkész. – Kisfülpösön szolgált (1965–78). Vezetésével kezdték kérvényezni egy új kőtemplom építését, a régi, megromlott 95 éves fatemplom helyére (1972). A munkálatokat elkezdték (1977–). Szülőhelyére, Alexandriába helyezték (1977). – Irod.: Filipişul Mic; Reghin, Protopopiat.
TURNOWSKY Sándor, Turnovszky Alexandru, Álneve: Maros Tamás
Mv., 1889. júl. 21., † Mv., 1958. máj. 5.: jogász, szociológus, ügyvéd, egyetemi tanár, köziró. – T. Mór orvos és Hay Anna fia. Felesége: Erdélyi Rozália. Mv.-en végezte a középiskolát a Ref. Koll.-ban, 17 évesen tartotta első előadását Koncz Józsefről. Középiskolái elvégzése után előbb a hírlapírói pályára lépett és rövid
TURNOWSZKY Mór, Moricz, §
Mv., Hidvég, 1859., † 1932. máj. 22.: orvos, dr., szakíró. – T. Simon magántisztviselő (1811. ápr. 26. –1879.) fia. Felesége: Hay Anna (1868? – Bécs, 1914. okt. 9.). Fiuk: Sándor. – A középiskoláit Mv.-en a ref. gimn.-ban, az egyetemet a kv.-i Ferenc József TE orvosi fakultásán (1876–77) végezte. Tanulmányait később
TURÓCZI György, raksányi, Thurócz György
1791? † 1860. aug. 29.: bíró. – Felesége: Kakucsi Katalin. Gyermekeik: Jozefa – Kakucsi Sámuelné; Pál; Klára – Miklós Károlyné. – Küküllőmegye egyik választott derékszék bírája. – Irod.: Gyászjelentő.
TURÓCZY
Désfalvi család. Címerpecsét a gróf Teleki-lt.-ban. Marosvásárhelyt. – Irod.: Kempelen.
TURY Kálmán
? † ?: zenész. – Fellépett a mv.-i Székely Színházban Iszajev-Galics: Nem magánügy c. színdarabjában mint zenész. – Irod.: Horváth Bea.
TURZAI Mária
Marosdécse, 1929. okt. 15. † ?: történész. – Kv.-on az Állami Elméleti Líc. humán szakán érettségizett (1949); a BTE történelem karán szerzett tanári oklevelet (1953), uo. tanársegéd és lektor, óraadó a Képzőművészeti Intézet és a Zeneművészeti Főiskola m. tagozatain (1953–57). A Buk.-i egyetemen doktorált (1972). Az 56-os forradalmat követően elbocsájtották
TUSA Ádám
Berettyószéplak, 1916., † 2009.: orvos. – Brassóban érettségizett román nyelven. A kv.-i Ferdinánd egyetem orvosi szakán végzett (1940), a Ferenc József TE magyar nyelven honosította. Az Országos Közegészségügyi Intézet kv.-i malária állomásán kezdett dolgozni. Katonának sorozták be (1943–), kivitték a frontra, ahol fogságba került 4 évig, és ott orvosként dolgozott
TUSA Etelka, Hirsch Etelka
Dés, 1925., † Mv., 2021.: orvos. – Fiatalon a zsidóüldözés áldozata, deportálás alatt Malchow, Auschwitz, Ravensbrück táborok foglya. A MOGYI Gyermekgyógyászati Karán végzett (1951). Mv.-en gyermekortopéd-sebész szakorvosként tevékenykedett. – Irod.: Király Kinga J.; Kiss Cs. M3.
TUSÁN Tamás
? † ?: tanító. – Székelyudvarhelyen subscribált (1729). Olthévízen, Küküllőalmáson (1740–44), Dicsőszentmártonban (1745, 1760–62), Gógánban (1747–51), Gógánváralján (1751–55), Magyarherepén (1756) és Kóródszentmártonban (1763–68) tanított. – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3. Város a Kisküküllő partján (Mv., 2000).
TUSCH Johann
? † ?: arcképfestő Bécsből. – Teleki Sámuel arcképét festette meg Mv.-en. – Irod.: Lyka; Molnár.
TÜSÉRI István
? † ?: lelkész. – Ref. pap Nyárádszeredában (1695), Nyárádtőn (1697–1699). – Irod.: Imreh Barna.
TUSS Imre
1912. nov.15., † Mv., 1974. szept. 17.: táncművész és balettmester. – Irod.: R.-k. temető.
TUTIUS György
Kissink, ? † Segesd, 1705. máj. 5: ev. lelkész . – Segesden volt lelkész (1684–), ahova Segesvárról hívták meg. T. György lelkész idősebb fia. Tanult a wittenbergi egyetemen (1677–), hol a Greissing-féle polemikus munkát: De Atheismo védelmezte és Scharf János Frigyes cs. palotagróftól a költői koszorút nyerte (1678. dec. 31).
TUTSEK István
1834?, † Mv., 1881. máj. 4.: kereskedő. – Testvérei: T. Ferenc, felesége Amberboj Mária; Teréz 1. özv. Számtartó Mártonné, 2. Tutsek Gerőné. Felesége: Harmath Róza: Gyermekeik: Ella, Lenke, Róza. – Mv.-i kereskedő és polgár. – Irod.: Gyászjelentő.
TÜZES István, miklósvári
Brassó, 1892, szept 15., † Sáromberke, 1978. ápr. 24.: tanító. – Déván szerezte oklevelét (1912). Részt vett az I. vh.-ban (1914–15) a m. kir. 22. gy. e.-ben az orosz fronton fogságba került, ahonnan megszökött és mint nemzetőr teljesített szolgálatot. Hadnagyként szerelt le több kitüntetéssel: O1, O2, Kcsk, SebÉ., vitézi avatása:
TUZSÁN Ferenc
1912., † ?: magántisztviselő. – Középiskoláit Kézdivásárhelyen és Bp.-en végezte. Jogot hallgatott és közben magántisztviselő Ratosnyán. Minden hazafias és kulturális ügy támogatója volt. – Irod.: Székelyföld í. k.
TYCHMEN
? † ?: r. k. pap. – A disei plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1332–34). – Irod.: Léstyán – templomok.
UDREA Ioan
Segesvár, 1889., † ?: jogász. – A Székelyudvarhely Ref. Főgimn.-ban, Nagyvárad Kir. Jogakad. (1911–14). – Irod.: Sigmirean.
UDVARHELYI András
? † ?: tanító. – Magyarkirályfalván (1655) tanított. – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.
UDVARHELYI György
? † Mv., 1667. jan. 17: a fejedelemi jövedelmek prefektusa. – Apaffi Mihály fejedelem fősáfára. Arról tudósította Marosvásárhelyi György fiskális exactort, hogy Mv.-en nem tudott számára szállást szerezni tekintettel a jan 5. kezdődő ogy.-re (1666). Az ogy. alatt hunyt el a vártemplomba temették. – Irod.: Adorján; Időtár 1; Marosszéki krónikák 1.;
UDVARHELYI János, Udvarhellyi János
? † ?: ref. lelkész. – Szentgericén lelkész, ahol egyházmegyei nótárius is volt (1701–), azután Somosdon szolgált (1712–14), Backamadarason (1716–23), Székelykakasdon (1731–34). – Irod.: Backamadaras; Imreh Barna; Somosd; Székelykakasd.
UDVARHELYI József
? † ?: tanító. – Mv.-en subscribált (1731). Héderfáján tanított (1740–42). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
UDVARHELYI József, Udvarhellyi József
? † ?: lelkész. – Nyárádszeredában ref. pap (1712–1716). – Irod.: Imreh Barna.
UDVARHELYI Károly; Kendoff
Nyárádmagyarós, 1903. febr. 9., † Bp., 1992. márc. 1.: geográfus, pedagógus. – Kv.-on gyári munkás (1916. júl.—1917. szept..), vasesztergályos (1921. jún.–okt.). A kv.-i Marianum kat. tanítóképző int.-ében tanítói (1921), a bp.-i polgári isk. tanárképző főisk.-n (Paedagogium) földrajz-biológia-kémia szakos tanári oklevelet, emellett testnevelő tanári oklevelet is szerzett (1923). A mátészalkai áll.
UDVARHELYI Mihály, §
Mv., 1930., † Mv., 1990. jún. 6.: pedagógia-lélektan szakos tanár, tanfelügyelő, iskolaigazgató. – Mv.-en egészségügyi középiskolát végzett (1952), majd a kv.-i BTE-en szerzett diplomát. Mv.-en az 5. sz. nyolcosztályos iskola igazgatója (1959–60), majd városi tanfelügyelő (1960–62); a Bolyai Farkas Líc.-ban tanított (1962–); iskolapszichológus (1971–); a líceum igazgatója (1974–78); a társadalomtudományokhoz tartozó
UDVARHELYI Mózes
? † ?: ref. lelkész. – Székelyudvarhelyen subscribált (1778). Az ótordai zsinaton ordinálták Marossárpatakra (1791?). Tancson (1792–96) volt lelkész. Más egyházmegyébe ment. – Irod.: Ős.
UDVARHELYI Tamás
? † ?: unit. pap. – Teremiben volt lelkész (1595). – Irod.: Kénosi–Uzoni 2.
UFFERBACH Béla
? † ?: amatőr fényképész. – Képeslapokon jelentek meg felvételei Mv.-ről (1941). – Irod.: Csepreghy 2010.
UGHY Béla
1925 ? † Segesvár, 1993. febr. 7.: tanár. – Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1993. febr. 9.).
UGRAI Gábor
1872? † Mv., 1920. máj. 25.: állategészségügyi felügyelő. – Apja U. Gyula. Testvérei: U. Katalin – Koós Ferencné; Erzsébet; Júlia – Maroevich Ivánné. Felesége: Ziegler Klára. Gyermekeik: U. Gábor, Gyula, Klára, Sára, György, Cecile, Erzsébet, Dániel. – Mv.-en állategészségügyi főfelügyelő. – Irod.: Gyászjelentő.
UGRAI Gyula
1840? † Mv., 1901. nov. 25.: ref. lelkész, tanító. – Apja U. Dániel. Testvérei: U. Anna Csiszér Albertné; Katalin Szilágyi Domokosné; Dániel, felesége Mihály Ida. Felesége: Jancsó Lilla Júlia. Gyermekeik: Gábor, felesége: Ziegler Klára; Gyula (1874? – Mv., 1888. júl. 3.); Ilona (1876? – Mv., 1882. okt. 7.); Zoltán, Katalin, Erzsi;
UGRAI László
Kv., 1769. máj. 12. (a keresztelés napja), † Székelyudvarhely, 1830. febr. 5.: építész. – U. András († Kv., 1772) „udvari inspector” és Huszár Anna († Kv., 1790) fia. Testvére: Klára Késmárki Péterné. Felesége: Mártonffi Erzsébet. Fiuk: Károly. – A kv.-i unit koll.-ban tanult, látogatta a Normál Rajzodát / Rajzoló Acad.-át is
UGRAI Márton
Szőkefalva, ? † ?: szűcsmester, tanító. – Szőkefalváról származott és a mv.-i szűcsök céhéből érkezett. Bonyhában tanított (1798–1801). Bonyhán nem becsülték meg a jó tanerőket, ezzel magyarázható, hogy nehezen találtak mestert, egy iparosnak is örvendhettek. Így került szűcsmesterként a tanítói állásba. Nagyernyében tanított (1815–1832). Feladatának nem felelt meg, magaviseletét is kifogásolták,
UGRAI Mihály
? † ?: mv.-i esküdt . – Mint esküdt írta alá szentannai Lázár János végrendeletét csíki, kászoni, marosszéki szentannai és kisfaludi jószágairól (Szentanna, 1549. márc. 1). – Irod.: SzOkl, 2.
UGRAN, Ioan
? † ?: Mv. hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). – Irod.: Bosoancă.
UGRAY György
Dicsőszentmárton, 1908. febr. 16., † Bp., 1971. nov. 11.: szobrász. – Bp.-re költözött (1926), Ganz Gyárban asztalos volt, majd elvégezte a bp.-i Iparműv. Iskolát, díszítőszobrász szak, mesterei: Mátrai Lajos, Simay Imre, Reményi József (1930–), és a Képzőművészeti Főiskolát, uo. és Bory Jenő mellett tanársegéd (1935–40). Több pályázatot, sőt a római
UGRAY Gyula
Dicsőszentmárton, 1900. szept. 6. † Érd, 1960. máj. 26.: huszáralezredes, földbirtokos. – A Ludovika Akad. elvégzése után hadnagyként Keszthelyre a 3. vegyesdandár huszárszázadhoz helyezték (1922. aug. 20. –). Onnan Tolnára a 3/II. huszárosztályba került (1924. máj. 1.–). Főhadnaggyá léptették elő (1925), majd a 2. huszárezred beosztott tisztje volt (1929. máj.
UGRON, ábránfalvi család
Ősrégi székely primor-család, mely Ábránfalvát (Udvarhelym.) valószínűleg a honfoglalás idejéből „Jure primae occupationis” jogán bírja. Az „ábránfalvi” előnév mellett a család használta még a „csíkszentdomokosi”, „csíkszentmihályi”, „kányádi”, „szörcsei”, „bögözi”, „kászoni”, és „mezőzáhi” előneveket is. A régi okmányokban a család neve gyakran Ugron, Vgron, Wgronn és Vrkon formákban fordul elő. István
UGRON Albert
Csíkdánfalva, 1911. aug. 8., † Mv., 1985. dec. 4.: ref. igazgató tanító. – Nagyenyeden nyerte tanítói oklevelét (1932). Tanított Mezősámsondon, Fintaházán, Székelykövesden (1940–), ahol a Gazdakör elnöke, a Szövetkezet könyvelője, a ref. egyház kántora, az IKE vezetője, részt vett minden kultúregyesület munkájában. Sáromberkén kántortanító (1945–49), lemond kántori állásáról, igazgatótanító (1949–) –
UGRON András
? † ? 1663.: tanácsúr. – U. Pál és fiatfalvi Geréb Anna fia. Felesége: 1. magyargyerőmonostori Kemény Kata, 2. toroczkószentgyörgyi Toroczkai Erzsébet – később veresegyházi Borsai Nagy Tamásnak (1627–1676) a felesége, aki Fehér vm. főispánja, Apafi Mihály tanácsosa. – A török sarc főperceptora (1651–61), a Fejedelmi Tábla ülnöke (1659–61), tanácsúr (1661–63).
UGRON András
Mv., 1935., † Mv., 2010. okt. 26.: Irod. Nekrológ (Vásárhelyi Hírlap, 2010. okt. 28.).
UGRON András, ábrámfalvi
Mv., 1885., † Bp., 1939. máj. 14. (más forrás szerint: nov. 30.) Hamvait a székelyudvarhelyi családi kriptába helyezték (1997. máj. 19.): földbirtokos, szolgabíró, főispán. – Ugron Gábor ogy.-i képviselő és zarándi Knöpfler Mária fia, ifj U. Gábor belügyminiszter testvére. Testvérei: U. Gábor, Vilma. – A piarista gimn.-ot végezte Bp.-en, jogot Bp.-en,
UGRON Anna, § fiátfalvi, Mikó Lászlóné
? † ?: földbirtokos. – U. Zoltán (1865–1928) és Kaáli Nagy Margit leánya. Férje: hidvégi gr. Mikó László (1897–1983). Gyermekeik: Mikó László (1920), mezőgazdász; Margit közgazdász; István (1929). A nyárádszentlászlói birtokot örökölte, amit teljességében államosítottak. – Irod.: Mikó; Nyárádszentlászló.
UGRON BÁNFFY István, OSB.
Mezőzáh, 1928. okt. 31., † 2005. jan. 7.: bencés szerzetes, O. S. B. – Novícius (1956. okt. 3.–), ünnepélyes fogadalmat tett (1965. jan. 5.). Szerzetesi voltát titokban kellett tartania, alkalmazottként élt a monostorban 44 évig. – Irod.: Derék magyar embernek és kereszténynek maradni / Oláh-Gál Elvira beszélgetése Ugron Istvánné báró
UGRON Gábor, § ábránfalvi
Szombatfalva, ma Székelyudvarhely, 1847. ápr. 15., † Bp., 1911. jan. 22. Temetés: Szombatfalván az Ugron kápolnába (jan. 26.): politikus, ogy.-i képviselő, közíró. – U. Lázár (1811–1884) és sárdi Simén Rozália fia. Testvérei: U. Rozália – Eckhardt Oszkárné; U. Ákos. Felesége: zarándi Knöpfler Mária. Gyermekeik: U. Gábor (1880–1960), politikus, felesége Szalay
UGRON Gábor, § ábránfalvi, ifj.
Mv., 1880. jan. 8., † Bakonybél, 1960. okt. 27. Újratemették Székelyudvarhelyen a családi kápolnába (2015. máj. 25): politikus, főispán, parlamenti képviselő, belügyminiszter. – U. Gábor (1847–1911) politikus és Knöpfler Mária fia. Felesége: br. Szalay Lili. – A bp.-i piarista gimn-ban. Egyetemi tanulmányait a jogtud. karon Lipcsében (1897), Genfben és Bp.-en
UGRON Gáborné, id. Knöpfler Mária
? † ?: birtokos. – K. Vilmos leánya, a Transsylvania étterem és szálloda tulajdonosa, kártérítést követelt Schweitzer Adolftól, aki bérelte az ingatlant (1907–19) és elhanyagolta az épült rendbetételét, holott erre a szerződés kötelezte (1919). A közelgő koronázás miatt kiutasították szülővárosából, gyanús elemnek nyilvánítva (1922). – Irod.: Időtár 3.
UGRON Gáborné, ifj., Szalay Lili br.-nő
? † ?: A József kir. herceg Szanatórium Egyesület mv.-i fiókjának elnöke. A József kir. herceg tüdőbeteg szanatórium és gondozó intézet alapítója és vezetője. Az I. vh. idején az intézetét átadta katonai célokra, a sebesültek ápolására (1914. szept.–). – Irod.: Mv. és a háború 1; Ravasz László: Legyen világosság (Bp., 1938.).
UGRON Ilona, ábránfalvi, zágoni br. Szentkereszty Pálné
Kv., 1860. aug. 8., † Kisbún, 1893. máj. 25.: földbirtokos Mezőzáhon. – U. Sándor és Kendeffy Rozália leánya. Férje: zágoni br. Szentkereszty Pál. – Férje szüleitől örökölte a kisbúni birtokokt és kastélyt, amelyet Szenkereszty Zsigmond és hallerkői gr. Haller Anna vásároltak bethleni Bethlen Sándor (1777–1863) örököseitől. Férje halála után Kisbún