Maros megyei életrajzi lexikon

→ KIBÉDI VARGA Sándor.

Nyújtód, 1856. márc. 24., † 1924. jún. 29.: r. k. pap. – Tanulmányait Kézdivásárhelyen, Kv.-on, Gyulafehérváron, Bp.-en végezte, pappá szentelték (1882. júl. 16.). Tanár Gyulafehérváron (1882), Székelyudvarhelyen (1892), nyugdíjas (1907) Szőkefalván plébános (1911–24). – Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.; Nagy László.

Szentgerice, 1902. márc. 18., † München (Németo.), 1986. jún. 17.: egyetemi tanár. – A bölcsésztudományok doktora. Miniszteri tanácsos a bp.-i kir. M. Pázmány Péter TE ny. rendes tanára, a müncheni egyetem nyilvános rendes tanára, m. kir. kormányfőtanácsos, a M.–Német társaság elnöke. A német Sas-rend I. oszt. kitüntetettje. – Irod.: M. Johannita

1934? † Mv., 2008. júl. 3.: sporttanár. – Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2008. júl. 5.).

? 1897., ? † Mv., 1988. okt. 9.: a munkásmozgalom harcosa. – A RKP tagja (1921–), fontos pártfeladatokat végzett. Forradalmi tevékenysége miatt többször letartóztatták és elítélték. Fontos állami- és párttisztségeket töltött be (1945–). Munkásságáért a RSzK érdemrendjeivel és érdemérmeivel tüntették ki. – Irod.: Néhányan az RKP 1921–22-es Maros megyei tagjai közül,

? † ?: Néptanácselnök. – A mv.-i városi néptanács elnöke (1956 k.). MAT –ban a RMP Tartományi Pártbizottságának és a Pártkollégiumnak tagja (1961-ben is). – Irod.: Áldozatok; Bartos 2012.

Mv., 1875., † Mv., 1933. márc. 29.: tanító. – Testvére: V. Ilona. Felesége: mezőmadarasi Szekeres Katinka. – Iskolái elvégzése után 35 évig tanított Mv.-en, a Ref. Koll. elemi iskolájának tanítója, a koll. és Dr. Gecse Emberszereteti Intézet pénztárosa, a ref. egyházi presbiter, iskolaszéki tag. A Mv.-i Kaszinó és a Tornakert

? † ?: dr. rendőrfőkapitány. – Mv.-en rendőrfőkapitány (1909). Párbajozott Pánczél Imre lapszerkesztővel, aki a Székely ellenzékben kiteregette korábbi kaposvári viselt dolgait (1910). Erősdy Sándor híve volt Bernády ellenében. Felfüggesztették állásából mivel szabálytalanságokat fedeztek fel a rendőrség működésében (1910). A belügyminisztérium visszahelyezte korábbi állásába, elejtve a korábbi vádakat. (1911). – Irod.:

? † ?: tanító. – Nyárádszentlászlón tanított (1640–41). – Irod.: Nyárádszentlászló.

1804?, † Mv., 1887. ápr.10. 5.: ? – Felesége: 1? gyermekeik: V. Ferenc, r. k. pap; V. Jozefa – Falkenstein Ödönné; 2.Polgár Juliánna, leánya: V. Luiza – Schwartz Adolfné. – Irod.: Gyászjelentő.

? † ?: ort. pap. – Várhegyben szolgált (1862–87). – Irod.: Şincan 2006.

? † ?: ügyvéd. – . Mv. városi polgára lett, a magisztrátus színe előtt letette az esküt (1810). – Irod.: Pál-Antal 2006.

? † ?: rádiószerkesztő. – A Mv.-i Rádió munkatársa (1978–). Szerkesztette A közvélemény nevében c. rovatot, majd Kovács Istvánnal a Négyszemközt portréműsort. A Hírosztály vezetése mellett rovatai voltak még: az S.O.S., Idősebbek hullámhosszán, Mindennapi félelmeink, A hallgató kérdez. – Irod.: Negyvenéves a Mv.-i Rádió: Arcok a mikrofon mögül (Nú., 1998. febr.

? † Toldalag, 1765.: tanító. – Mv.-en subscibált (1726). Magyarrégenben (1737–41, 1760–64), Vajdaszentiványon (1743–45), Magyarón (1746–59) és Toldalagon volt mester haláláig (1765). – Irod.: Ősz.

? † ?: autókellékkereskedő. – Az I. vh.-ban mint önkéntes gyalogos szolgált a 62. gy. ezredben (1918. febr.- 18. nov.). Várnai Győző és Friedmann Márkus cég néven Mv.-en autószaküzletük volt, mely autók vételével és eladásával, valamint azokhoz tartozó alkatrészek eladásával foglalkozott. – Irod.: M. hadviselt zsidók; Székelyföld í. k.

Dicsőszentmárton, ? † ?: dr., tanár, ref. tanítóképző int. igazgató. – Apja Csató Gábor Kisküküllőmegye utolsó m. alispánja. Tanulmányait Dicsőszentmártonban, Sepsiszentgyörgyön a tanárképzőben és Bp.-en a bölcsészkaron végezte, ahol tanári diplomát szerzett (1917). Bp.-en kezdte pályáját középiskolai tanárként, majd hazatért Erdélybe (1920–): 3 évig Dicsőszentmártonban a Ref. Kereskedelmi Iskolában tanított, innen

→ VÁRADI Árpád.

A családból V. János primipilusi levelet kapott (1655). – Irod.: Pálmay.

Mv., 1933. nov. 6., † Mv., 1993. jan.16.: író, szerkesztő. – Férje: Székely János író, költő, szerkesztő. – A középiskolát Mv.-en az egyetemet a kv.-i BTE magyar szakán végezte. A Dolgozó Nő (1953–54), majd az Utunk belső munkatársa (1955–56), az Irodalmi és Művészeti Könyvkiadó mv.-i fiókjának szerkesztője (1956–58), majd állásából

? † ?. tanító. – Mester Jedden (1802–1822), Mezőbergenyében (1822–1849). – Irod.: Imreh B.

1796., † Mv., 1856. szept. 17.: ref. pap. – A mv.-i kistemplom kántorának fia. Bürkösön volt ref. lelkész négy éven át. – Irod.: Csáky; Pálmay József.

? † Mv., ?: kántor. – A ref. egyház fiúiskolájának első tanítója (1811) a ref. kistemplomban kántor (1820). – Irod.: Időtár 1; Keszeg; Krón. Füz. (1939. 4/6).

Gyergyóremete, 1889., † Nyárádtő, 1944.: körjegyző. – V. Antal és Berecz Erzsébet fia. Felesége: Szentpéteri Emma. Három gyermekük közül István (1931–1984) gyógyszerész. – Középiskoláit Székelyudvarhelyen, a jegyzői tanfolyamot Mv.-en végezte. Pályafutását Magyarpéterlakán kezdte, onnan Körtvélyfájára került. Az első vh.-ban a 82. székely gyalog ezredben az orosz fronton mint zászlós fogságba került,

Meggyesfalva, 1931. ápr. 22., † Mv., 1984. okt. 9.: gyógyszerész. – V. I jegyző (†1944) és Szentpéteri Emma fia. Felesége: Szombati Rozália tanítónő (esküvő 1959), két leányuk született. – Iskoláit Lukafalván (ma Dózsa György) kezdte, a mv.-i R. K. gimn.-ban folytatta, majd a M. Fiúlíc.-ban fejezte be (1950). Egy évet a

V. Jakab, mint pixidárius lustrált Somosdról (1614), primipilárist levelet nyert (1631. jún. 11.). – Irod.: Pálmay.

V. János, privilégiumokat nyert Rákóczi Györgytől (1655.). – Irod.: Pálmay.

? † ?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1746). Marosvécsen (1750–51) volt mester, majd Kisfülpösön (1751–57) és Radnótfáján (1757–59) lelkész. – Irod.: Ősz.

? † ?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1755). Mikefalván szolgált (1763). Korán meghalt. – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

?, † ?: marosszéki alkapitány (1508). – Irod.: SzOkl, 3.

? † ?: ref. lelkész. – Havad ref. papja (1846 –50). – Irod.: Imreh B.

? † ?: ref. lelkész. –Mezősámsond ref. papja (1800 –1817). – Irod.: Imreh B.

→ VASS Tamás.

→ BABA Ferenc

Mv., 1690 k., † Pápa, 1740: borkereskedő, fordító. – Nagyenyeden tanult (1710–), ahol köztanítói állást is viselt, azután Odera-Frankfurtban látogatta az egyetemet (1717–22). Onnan visszatérve Kv.-on tokaji borral kereskedett, de üzlete nem sikerült, eladósodott. Kalandos élete tragikus véget ért, mint háborodott elméjű bolyongott városról városra, míg Pápán meghalt. Latinból magyarra

Ilencfalva, 1862. febr. 24. † 1942. nov. 6.: ref. lelkipásztor. – Az elemi iskolát szülőfalujában és Mv.-en, a főgimnáziumot és teológiát a nagyenyedi Bethlen Koll.-ban végezte (1872–1884) majd Utrechtben hallgatott teológiát (1884–85). Püspöki titkár (1885–87); körlelkész Szamosújváron (1887–94), dési lelkész (1894–1918), dési esperes (1914–18), a kv.-i egyházmegye lelkésze, esperese (1919–23), a

? † ?: a borbély céh mestere. – A céh valamennyi mestere nevében kérte, a bíró jóváhagyta és megerősítette a borbélycéh bemutatott szabályzatát (1590), amit Báthori Zsigmond megerősített (1591) majd megújították (1628). – Irod.: Időtár 1, Pál-Antal 2009.

? 1581 † Kv., 1641: jezsuita tanár. – Egyetemi tanár több felsőoktatási intézményben (Brünn, Bécs, Olmütz, Klagenfurt, Graz); az erdélyi jezsuita misszió főnöke (1635–36). – Irod.: Időtár.

? † ?: tanító. – Felesége Hegedűs Borka. – Tanított Maroscsapón (1722–23), Dányánban (1724–25), Kerelőszentpálon (1726–27), Mikefalván (1732) és Vámosgálfalván (1740–60), Mikefalván (1764–73). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 4.

? † ?: albíró. – Mv.-en albíró (1736). – Irod.: Pál-Antal 2006.

→ MAROSVÁSÁRHELYI István

Maroscsúcs (Fehér) és nem Mv., 1888. jún. 12., † Kv., 1960. dec. 11.: ref. lelkész, püspök. – A középiskolát a mv.-i Ref. Koll.-ban, egyetemet Kv.-on végzett, majd tanulmányi utakat tett Berlinbe, Jénába, Bázelbe és Génuába. Lelkész Besztercén és Kv.-on. dékán (1923–26), püspöki vikárius (1926–36), a ref. protestáns egyház erdélyi püspöke

? † ?: esküdt polgár. – A mv.-i esküdt közönség tagja (1684). – Irod.: Berekméri–Nemes; Pál-Antal 2006.

Makfalva, 1800., † ?: sebész. – Előbb bölcsészetet végzett (1826–827), majd Pesten sebészhallgató lett, mesteri címért szigorlatozott (1829–30). – Irod.: Szabó Miklós 2005.

→ KŐRÖSI GYÖRGY, vásárhelyi.

→ VÁSÁRHELYI István deák (Literatus).

? † ?: ref. lelkész. – Marosludasi ref. egyház vezetője (1889–1892). – Irod.: Szekeres Adél: 110 éve szakadatlan (Nú., 1998. dec. 16.).

→ MAROSVÁSÁRHELYI Gergely.

? † ?: tanító. – Magyarón volt mester (1585). – Irod.: Ősz.

1795., † 1846.: mérnök. – Széchenyi István munkatársa. Elkészítette a Tisza és a Vaskapu szabályozásának tervét és építette az aldunai műutat. – Irod.: Paget.

? † ?: fia Bálint deák tiltakozott, hogy Apaffi Lénárt és felesége Anna Dorottya a Szent Miklós templomban az általuk alapított Mindenszentek oltárát a maguk részére önhatalmúlag lefoglalták (1508). – Irod.: Pál-Antal 2009.