Maros megyei életrajzi lexikon

Mv., 1911. okt. 17., † Mv., 1993. szept. 17.: építésztechnikus, kisállattenyésztő. – Érettségizett Mv.-en a Ref. Koll.-ban (1928). Borszéken a Xilon Rt. majd Maroshévízen a Lamm testvérek Fűrészgyára alkalmazottja (1935–); apja építkezési vállalatánál dolgozott (1935–44). Nevéhez Mv.-en 16 épület kivitelezése fűződik (1929–44). A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. Hosszú

? † 1661: Miklós kv.-i polgár leánya. Férje Bethlen János (1637–). Fiai: Miklós (1642–1716), Pál (?–1687). – Irod.: Kraus: Erdélyi krónika.

? † ?: tanító. – Gógánváralján tanított (1755–56). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.

? † ?: ref. lelkész. – Kv.-on subscribált (1670 k.). Pókában és Magyarrégenben (1687) volt lelkész. – Irod.: Ősz.

? † 1998. szept. 17.: tanító. – Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1998. szept.18.).

1862. aug. 24., † ?: r. k. pap. – Pappá szentelték (1885. jan. 1.). Szolgált lelkipásztorként, majd plébános Mezősámsondon (1913–18), Székelyvarságon (1918–20). – Irod.: Ferenczi Sándor 2009.

? † ?: A r. k. tanoda és nevelde igazgatója volt (1761–63). – Irod.: Mv.-i r. k. okt.; R. k. okt.–1; R. k. okt. –2.

?, † ?: tanító. – Mv.-en subscibált (1773). Magyarrégenben (1779–86), Magyarfülpösön (1788–96), Erdőszengyelben (1797 – lévita), Mezőkölpényben volt mester (1796–1801). – Irod.: Imreh B.; Ősz.

? † ?: tanító. – Nyárádszeredán tanított (1789–96), Kendőn lévita (1810), Mezőfelében (1829–1832), Mezőméhesen (1833–1835). – Irod.: Imreh B.; Nyárádszereda: Kiskalauz.

? 1880., † Mv., 1906: okl. körjegyző. – Irod.: Pálmay József.

? † ?: kamarás. – A székely sóbányák kamarása (1579. jún. 12.). – Irod.: Szováta.

? † ?: tanító. – Nagyenyeden subscribált (1780). Oláhkocsárdon volt tanító (1781–92), majd Ádámoson (1793–1808). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 4.

? † ?: tanító. – Mester Jedden (1750–1764). – Irod.: Imreh B.

1839? † Mv., 1912. dec. 24.: ?. – Testvérei: V. János; Róza Sipos Gyuláné; Eszter Sztankovits Lajosné; István. Gyermekei: Róza Lengyel Kristófné; Ilona Soós Károlyné; Irma ifj. Csiszár Lajosné; Árpád, felesége Nagy Zelma. – Irod.: Gyászjelentő.

? † ?: kereskedő. – Mv.-en volt kereskedő. Az I. vh.-ban (1914. aug.–18. nov.) az olasz és albán harctéren volt I. o. számvivő altiszt, őrmester. – Irod.: M. hadviselt zsidók.

? † ?: ref. lelkész. – Mezőújlakon (1729) volt lelkész. – Irod.: Ősz.

?, † ?: tanító. – Szőkefalván (1756), Magyarherepén (1757–61), Kóródszentmártonban (1763), Kutyfalván (1764–70) és Maroscsapón (1772–80) tanított. – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3., 4.; Nagy László.

? †?: könyvkötő. – Mv. városi polgárává lett, letette az esküt (1682). – Irod.: Pál-Antal 2006.

→ Várady Rudolf.

?, † ?: tanító. – Mv.-en subscribált (1729). Lévita Iklandon (1730–35) Radnóton (1744–50), Haranglábon (1751–54). Kakasdon is tanított – Irod.: Asztalos 1998; Imreh B.; Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.

? † ?: tanító. – Mester Lőrincfalván (1813–1824). – Irod.: Imreh B.

? † ?: ref. lelkész. – Vadasdon (1694–1700), Kelementelkén (1700–1703), Csejden szolgált (1710–1713), majd Székesre távozott. – Irod.: Csejd – Tófalva; Imreh B; Vadasdi krónika.

Demeterfalva (Maros), 1889., † ?: ref. lelkész. – Mv.-en érettségizett és Kv.-on szentelték pappá (1912). Mezőpaniton lelkész. Több vallásos és szociális cikke jelent meg. 12 évig volt az egyházmegye tanügyi belmissziói előadója, egyházkerületi képviselő és egyházmegyei tanácsos, a MP tagja, az Egyházmegyei Lelkészi Egyesület elnöke (1934–). – Irod.: Székelyföld í. k.

Maroscsapó (Maros), 1896., † ?: tisztviselő Mv.-en. – Részt vett az I. vh.-ban (1915–16), az orosz harctéren küzdött, fogságba esett (1916–21). Zászlósi rangban szerelt le. – Irod.: Erdélyi ezredek.

Mv., 1898., † ?: kereskedő. – Édesapja V. Sándor is kereskedő volt, aki mellett szabadult fel, önálló lett (1936), átvéve apja üzletét. A MP és a Népközösség tagja, a hazafias és kulturális intézmények támogatója volt. – Irod.: Székelyföld í. k.

Máramarossziget, 1906. † ??: orvos, endokrinológus. – Az orvosi egyetemet Kv.-on végezte (1932). Endokrinológus Mv.-en Izraelbe költözött. – F. m..: társszerző: Endokrinológia (Mv., 1951); Belgyógyászati diagnosztika 1–2 köt. (Mv., 1957). – Irod.: Genersich; Kiss Cs. M 3.; Péter.

Nagyernye (Maros), 1912., † ?: gazdálkodó. – Őstermeléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. A ref. egyház presbitere, a kulturális és hazafias egyesületek támogatója volt – Irod.: Székelyföld í. k.

? † Rava, 1789.: unit. lelkész. – Ravában volt lelkész (1743–89). Neve egy püspöki vizsgálat jegyzőkönyvében fordul elő először, tehát lehetséges, h. már azelőtt is ott szolgált. Nagy tekintélyű és tudású ember, egyházi jegyző, majd esperes. Megkezdte a jegyző- és anyakönyv vezetését Ravában. Összeírta az egyház összes ingó és ingatlan

? † ?: építésfelügyelő, szállásmester. – a Mv.-n szenátor, építésfelügyelő (1735), szállásmester (1739). – Irod.: Pál-Antal 2006.

Nagyernye, 1769. † Nagyernye, 1812.: tanító. – A szülőfalujában tanított haláláig (1793–1812), ahol az iskolaépület (épült a Kaáli János adományozta telken, 1702) akkor nagyon rossz állapotban volt, és a mesteri lakás szintén. A tanítás mellett harangozó és énekvezér is volt, sőt néha a papot is kellett helyettesítenie. Mester Mezőcsáváson (1793–1795)

? † ? 1603 után: birtokos. – Testvére: V. Gergely, kinek leányai: Ilka, Annok. Felesége: 1. Radak Anna, 2. Fodor Kata. Fia: Boldizsár, leányai Borbála, Erzsébet. Háza volt Kv-on, Várfalán. Végrendeletében (1603. szept. 13.) Fodor Kata feleségére és árván maradt unokáira Borbála és Erzsébetre hagyta az Aranyosszék, Küküllő és Torda vm.-ben

→ VARGHA

V. Balázs pixidárius, kölpényi hős a bocsoki birtokba iktatták (1606); V. János primipilusi levelet kapott (1655). – Irod.: Pálmay.

A családból V. György nyert primipilárist (1655). – Irod.: Pálmay.

? † ? 1897.: lévita. – Gyermekei: Gábor, Lina, Amália és a lévita Lajos. Ákosfalván hétköznap tanított, vasárnap a ref. istentiszteletet vezette. Mint Kossuth-huszár őrmester vett részt a forradalomban (1848). – Irod.: Pálmay.

Petrozsény, 1911. okt. 7. † Mv., 2006. jan. ?: fényképész, festőművész. – Már gyermekkorában felfedezték tehetségét a rajzolásra és festésre. Fényképész lett és sok fotókiállításon szerepelt sikeres képeivel. A buk.-i Rajzfilm Stúdióban dolgozott Ion Popescu Gopóval és I.Pascallal. Nyugdíjazása után Mv.-en telepedett le, és kitartóan kezdett olajfestményeket festeni, főleg tájképeket.

? † Mv., 2013. ápr.17.: tanárnő. – A Kántor-Tanítóképző Főiskola igazgatónője, ami az egykori Ref. Elemi Iskola (Szentgyörgy u. 6 sz.) alatt működött (1990–). Azállam csak a kántorképzést engedélyezte (1993). A kuratórium elnöke Fülöp G. Dénes. – Irod.: Mv.-Balás.

? † ?: tanítónő. – A férje távollétében a Teleki Tékában gyakran volt idegenvezető. – Irod.: Bányai Réka: Egy könyvtár mindennapjai = Könyvek által.

? 1925? † Nyárádgálfalva, 1997. nov. 11.: tanító. – Nyárádgálfalván tanított, iskolaigazgató volt (1958. szept. 1. – 1974. nov. 21.). Fáradozásának a gyümölcse a nyolctantermes, laboratóriummal ellátott új, korszerűen felszerelt iskola felépítése, Tanászi Albert néptanácselnök idejében (használatba adták: 1965–66). – Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1997. nov. 12.); Nyárádgálfalva.

? † ?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. –

?, † ?: pártaktivista. – Cipésztanonc volt (14 éves korától), dolgozott Marosludason, Mv.-en, Kv.-on, Tordán. Katonaság után Mv.-re került, tagja lett a szakszervezeteknek (1936), munkanélküli, majd vasútnál napszámos, vonatfékező, vonatvezetői vizsgát tett, a felszabadulás után a vasút helyreállításában vett részt. A nyárádszeredai járási pártszervezet titkára, megyei instruktor, a CFR-pártkerület titkára,

? 1927. ?, † Mv., 1989. ápr. 5.: tanár. – A hajdani mozigépészeti, majd a volt szabászati iskola igazgatója, a Papiu Líc. tanára. – Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1989. ápr. 6.).

Mv., 1929., † Mv., 1999. márc. 5.A Nagykároly melletti berei sírkertbe temették: filozófiatanár. – A TKTT tartományi titkára volt. – Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1999. márc. 26.).

? 1927. ?, †,: tanító. – Mezőbándon tanított. A MT megyei Általános Tanítótestület főjegyzője (1878). – Irod.: Emlékkönyv.

? † ?: tanító. Szőkefalván tanított a ref. iskolában (1917–20). – Irod.: Nagy László.

Kv., 1939., † Mv., 1979. jún. 10.: képzőművész. – Kv.-on végezte a középiskolát, majd az építészeti tervhivatalnál műszaki rajzoló, tanulmányait a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémián folytatta (1967). A mv.-i Állami Bábszínház alkalmazottja, az Új Élet szerkesztője (1968–); A Hét grafikai szerkesztője (1970–). Részt vett kv.-i és mv.-i tárlatokon (1958–79). –

Szentgerice, 1898. jan. 16., † ?, 1945 után: orvos, belgyógyász. – Részt vett az I. vh.-ban. A kv.-i (1918–), a Bp.-re menekült kv.-i (1919–), a szegedi egy.-en tanult (1921–), és orvosi oklevelet szerzett (1925). A szegedi egy. élettani int.-ében gyakornok (1921–), belgyógyászati klinikáján gyakornok (1922–33), tanársegéd; a belgyógyászati hematológia c.

? † ?: fűzőkészítő. – A Transylvánia épületben volt az üzlete. Elsőrangú fűzők, haskötők, melltartók, valamint fehérneműk, pizsamák, férfi fehérneműk kerültek ki műhelyéből. – Irod.: Ökrös.

Mv., 1908. júl. 26., † Szászrégen, 1993. nov. 15.: asztalos, munkásigazgató, részlegvezető. – Felesége Nagy Ilona Julianna: Fiaik: V. László (1939–2002) és István (1942–). A mv.-i Kőrösi Csoma Sándor Fiú Gimn.-ban tanult, majd inas volt a Székely–Réti, valamint a Bustya bútorgyár műhelyeiben. A román katonai tengerészetnél teljesítette a katonaságot (1930–31).

Marossárpatak, 1923. jún 12. ?, † ?: francia idegenlégiós. – Leventetanoncként vonult be és vett részt a 2. vh-ban. A szövetségesek fogságába esett (1945), majd beállt a francia idegenlégióba hogy az éhhalált elkerülje. Öt évet élt Afrikában, aztán Magyaro.-on telepedett le. Lakatos és heggesztő volt, Felesége halála után (2003) visszatért szülőfalujába. –