Maros megyei életrajzi lexikon

1908., † 1963: orvos. – Nyárádszeredában körzeti orvos. – Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.

Mv., 1934. jún. 9. † ?: orvos. – A középiskolát és a MOGYE orvosi karát Mv.-en végezte. Munkahelyei: Kőrispatak, a MOGYE Kórbonctani Intézet korboncnok szakorvosa. Mv.-en a Szájsebészeti Klinika, Duisburgi és Hombergi Szájsebészeti Klinika és Magánrendelő fogorvos és szájsebésze. Aachenben lakott. – Irod.: MOGYE.

Magyarbölkény, 1892., † ?: gazdálkodó. – A szüleitől tanult gazdálkodni, majd önálló lett Vajdaszentiványon. Az első vh.-ban az orosz, olasz, francia fronton harcolt mint szakaszvezető, megsebesült, két II. o. ezüst, bronz vit. é. a német szolgálati és a Károly Csapatkereszt kitüntetettje. Az egyháztanács, a Gazdakör és a MP tagja, a Hangya

Marosszentgyörgy, 1897, † ?: gépmunkás. – Részt vett az I. vh.-ban (1915–19, az albán olasz, francia harctereken küzdött. Tizedes. Kitüntették. – Irod.: Erdélyi ezredek.

Mv., 1938, † 2020: orvos. – Mv.-en végzett (1963). – Férje: Dr. Veress Pál. Kitelepültek Németországba, ott halt meg és ott temették el. – Irod.: Kiss Cs.M 4.

Mv., 1868, † Bp., 1935.: festőművész. – Irod.: Rugonfalvi Kiss.

Brassó, 1934. jún 9.† ?: tanár, elektrotechnikus. – Kv.-on a BTE mat.-fizika szakán végzett (1955). Nyárádmagyaroson tanár (1955–56). Az Erdőszentgyörgy-gyulakutai hőerőmű technikusa (1956) Az erdőszentgyörgyi 1956-os ellenzéki ún. Kisküküllő-menti csoport, a Titkos Forradalmi Szervezet nevű rendszerellenes szervezet tagja. Letartóztatva (1957. jún 22). A kv.-i katonai törvényszék államellenes összeesküvés vádjával 7 év

Bonyha, 1698. jún. 25., † Kv., 1765. márc. 6.: ref. teológus, püspök. – Bonyhán kezdte tanulását majd a mv.-i (1710–) és a kv.-i (1713–) ref. koll.-ban, folytatta itt togatus (1716), majd köztanító (1718). Külföldön a franekeri egy.-en tanult (1721–26). Hazatérése után, Bonchidán br. Bánffy Farkas udvari papja (1727 elejétől). Nagyenyeden

Verestó, 1651., † Bonyha, 1722: ref. lelkész. – Szülőfalujában, Révkomáromban és Sárospatakon tanult. Subscribált Sárospatak-Gyulafehérváron (1672). Felesége Váci Sára és/ vagy Mózes Erzsébet. Fia: V. György püspök. Lelkész volt Marosnagylakon, Héderfáján (1685 után, 1694 előtt), Búnon (–1694), Szenterzsébeten szolgált. Bonyhára jó hírneve miatt hívták meg (1697–1722). Szolgálata ideje alatt a századfordulón

Brassó, 1928. dec. 30., † Győr, 2008. dec.: zenetanár. – Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön (1948), a főiskolát Kv.-on a Gh. Dima Zenekonzervatóriumban (1949–52), majd Buk.-ban (1960–62) végezte. Zenetanár Mv.-en az Unirea Középiskolában (1957–65), majd a Művészeti Líc.-ban (1965–84). Szerkesztette a mv.-i Rádióban a Rádió énekórája c műsort (1975–77), majd beszámolókat, interjúkat készített a

Sóvárad (Maros), 1893., † ?: pék. – Iskolái elvégzése után Petrozsényben szabadult fel, Aranyosgyéresen nyitott pékműhelyt (1929), majd Mv.-en nyitott műhelyt (1940). Az első vh.-ban 23 hónapig volt orosz fogságban, ahonnan megszökött. – Irod.: Székelyföld í. k.

Dicsőszentmárton, 1891., † ?: kereskedő Kv.-on. – Részt vett az első vh.-ban (1915–18), részt vett Erdély felszabadításában (1916), súlyos betegséget kapott és mint rokkant szerelt le. – Irod.: Erdélyi ezredek.

Mv., 1859 † ?: orvos. – Kv.-on nyert orvosdoktori oklevelet (1885). – Irod.: Oláh Gál Róbert: Az első mv.-i doktorok (Nú., Színes Világ, 2012. jún. 16.).

1778? † Mv., 1831. jún. 14. A mv.-i Keresztelő Szent János-plébánia kriptájába temették. – Irod.: Puskás Attila – sírfeliratok.

? † Mv., 1865. A minorita-templom alatti kriptába temették. – Irod.: Minoriták.

? 1917., † Mv., 1990. dec. 7.: sportoló, asztaliteniszező, edző. – Sportpályafutását futballistaként kezdte az A divíziós Mureşul csapatában (1937–), a nagyváradi A divíziós NAC-ban folytatta, majd visszatért a Mureşulhoz (1939–), majd a Dermagant (1947–), az ebből alakult RATA és az ebből alakult CFR következett (1947–52). Első osztályú szinten műkorcsolyázott,

Aranyosegerbegy ? † ?: tanító. – dr. Ioan Vescan rokona, tanító volt Mezőbándon, mv.-i lapok hírlapírója, kórusvezető, a helyi ASTRA elnöke. Elmenekült (1940), Aranyosegerbegy községben, szülőfalujában volt tanító. – Irod.: Vişinescu, Valentin; Vescan, Eugen. Dr. Ioan Vescan, 1877–1946: micromonografie. (Cluj-Napoca, 2006).

Aranyosegerbegy (Kolozs), 1877. aug. 22., † Mv., 1946. márc. 31.Szülőfalujában, az általa alapított templomba temették el.: ügyvéd, prefektus, politikus. – A szülőfalúja m. nyelvű elemi iskolájában kezdte tanulmányait, a balázsfalvi Sf. Vasile Líc.-ban folytatta, ortodox vallása ellenére, amit végig megőrzött. Kv.-i egyetemen jogi karán folytatta tanulmányait, majd katonai tanulmányokat a

? † ?: bártfai mester faragta a segesvári kolostortemplom főoltárát és orgonáját (1680–81). – Irod.: Molnár.

? † ?: orgonaépítő. – Küküllőpócsfalván épített orgonát (1693 ?), ez Erdély egyik legrégibb működőképes orgonája. – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.

Székelykál, 1913. jan. 30., † ?: Ferenc-rendi apáca. – Kulák származású. Kv.-on és Mv.-en volt apáca. Nővérként a szászrégeni kórházban dolgozott, ahonnan eltávolították „elégedetlenkedő” magatartása miatt (1959). Letartóztatták Deményházán (1962. márc.13.) és a társadalmi rend elleni ténykedés vádjával állították bíróság elé. – Irod.: 1956 Erdélyben; Áldozatok; Pál-Antal 2013.

? † ?: tanárnő. – A mv.-i Unirea-Egyesülés középiskolában tanított. – Irod.: Erdélyi Lajos: Egy pedagógus feljegyzéseiből (Új Élet, 1961, 20. sz.).

? † ?: ref. lelkész. – Márkod (1941) – Irod.: Ref. egyetemes névtár.

? † ?: ref. lelkész. – Vajdaszentiványon volt lelkész (1711). – Irod.: Ősz.

? † ?: földbirtokos. – Sármásban voltak birtokai. Az ő birtokán nyitották meg a második földgáz – szondát (1908. jún. 26.–), amelynek gázhozama elérte a napi 912 124 köbmétert, a világon a IV. helyet foglalva el abban az időben (1909. ápr.). Érdemes megemlíteni, h. az ottani eredeti kitermelési felszerelések Románia Földgáz Műemlékei-t,

1650., † 1695: tábornagy. Az erdélyi császári csapatok parancsnoka. – Irod.: Paget.

Soropháza (Maros), 1920. dec. 24., † ?: katonatiszt. – A román hadsereg kötelékében, az erzsébetvárosi vadászegység alhadnagyaként részt vett a nyugati hadjáratban (1945. jan.–máj.). – Irod.: Reghin, militari.

Soropháza (Maros), 1928. jan. 2., † ?: szövőnő, költő, népművész. – Népi alkotó és irányító. Egyéni kiállításai voltak, több verseny és fesztivál kitüntetettje. Tagja a Román Hagyományos Művészetek Akadémiájának (1994–). Munkái eljutottak: Svédországba, Bulgáriába Svájcba kiállításokra, valamint hazai múzeumokba: Mv, Régen, Buk. – Irod.: C.l. (1995. okt. 4.); Conţiu: Florile dalbe,

Zsidve (Fehér), 1950. ápr. 20., † Mv., 1992. febr. 16.: költő, író. – Az elemi iskolát és líc.-ot Dicsőszentmártonban végezte (1969), kv.-i Gh. Dima Zenekonzervatóriumban muzikológus szakon tanult (1969–71), egészségügyi okok miatt félbehagyta (1971). Laboráns a dicsőszentmártoni Vegyiipari Kombinátban (1972–92). A Tribunában jelentek meg első elbeszélései (1977) és versei a

? † ?: pap. – Nyárádtőn volt pap (1864–1906). – Irod.: Ungheni 735.

Keménytelke, (Maros), 1884. júl. 23., † ?: jogász. – Balázsfalván tanult G. kat. Gimn.-ban, jogot Kv.-on a FJTE-en (1902–1906). – Irod.: Sigmirean.

Nyárádtő, 1863. aug. 26., † 1912.: tanár, tankönyvszerző. – A középiskolát Mv.-en és Balázsfalván végezte, teológiát tanult Bp.-en (1882–86), matematikát és fizikát uo. kezdett majd a kv.-i egyetemen végzett (1887–89); pappá szentelték (1889). Matematika- fizikatanár Balázsfalván a gimnáziumban (1889–), ahol a szeminárium rektora is (1898–1903). Számos tankönyvet írt, valamint tudományos

Lugos, 1944. dec. 22., † Mv., 2003. márc. 7., eltemetve Lugoson: tanár, sportoló. – Líc.-ot Lugosban, Pedagógiai Főisk.-t Temesváron végzett (1965). Ezután könyvtáros lett. Helyettes tanárként Buk.-ben a 101.sz Ált. Isk.-ban tanított testnevelést (1968–). Letette a tanügyi véglegesítő vizsgát (1971), a II. tanügyi fokozati vizsgát (1979), az I. fokozatit (1985).

? † ?: ort. pap. – Vidrátszegen szolgált (1884). – Irod.: Şincan 2006.

Mv., 1922.vagy 1923 dec. 15., † ?: folklórkutató. – A buk.-i konzervatóriumban végzett (1948–54). Tudományos kutató a buk.-i Néprajz és Folklór Intézetben (1949–). Fontosabb művei, cikkei, tanulmányai a Revista de folclor c. folyóiratban jelentek meg. Munkatársa a Muzica, Rev de folclor, Rev. de etnografie şi folclor, Scînteia Tineretului c. lapoknak. –

? 1898. febr. 22. † ?: író, tanár. – A Bârlad-i középiskolát (1918) és a buk.-i Zenekonzervatórium és drámai művészetek végzettje (1924). Tanított Mv.-en és aligazgató volt a mv.-i tanítóképzőben, majd Buzăuban. A Florile dalbe c. lapban közölte első műveit. – F. m..: În vacanţă: piesă (Buc., 1931); Focul: piesă

? † ?: postatiszt, író és magánzó. – Apja V. Árpád festő, nagyapja V. Gyula m. k. honvédtábornok volt. Évtizedes művészi és írói munkásságot fejtett ki és több kötetes kulturális értéket gyűjtött össze. Fia Csomafáy Károly festőművész, műszaki tisztviselő. – Irod.: Székelyföld í. k.

? 1896., † ?: cipészmester. – Iparát Segesváron tanulta, önálló lett (1924), majd Mv.-re költözött (1940). Segesváron ref. presbiter volt., a Munkakamara tagja, a Székely Alkalmazottak alelnöke, a Magyar Népközösség int. Biz. tagja. Az első vh.-ban az orosz, olasz, román fronton harcolt, a Károly Csapatkereszt kitüntetést kapta. – Irod.: Székelyföld í.

? † ?: főbíró. – Mv. főbírája (1651). – Irod.: Időtár 1.

? † ?: szűcs, esküdt polgár, főbíró. – Mv. esküdt polgára (1639, 1651); Mv. főbírája (1647, 1648, 1650–51, 1654, 1656). – Irod.: Fodor–Balás; Időtár 1; Marosszéki krónikák. 1; Pál-Antal 2006.

Mv., 1912. jan. 19., † Stockholm, 1990. okt. 15.: tanár, könyvtáros, nyelvész, szerkesztő, műfordító. – Középiskoláit Mv.-en végezte (? 19…?), a kv.-i román egyetem magyar-francia nyelv- és irodalom és latin nyelv szakán végzett (1934), és középiskolai tanári oklevelet szerzett. Tanár volt Mv.-en, Kézdivásárhelyen (1933–34), Brassóban (1934–35), néhány hónapig katona, majd

? 1866., † Szováta, 1928.: tanító. – Levita tanító Szovátán tanított a ref. iskolában lemondásáig (1897. dec. 6. – 1922. okt. 30.). 32 éves egyházi szolgálat után a szakadáti állami iskolában tanított, először m. nyelvű iskola volt, ami az Éltető-féle fűrészüzem irodájában működött. Halála előtt az egyháznak adományozott 8 hold letarolt

? † ?: mv.-i ref. Leányiskola részéről vett részt a kiállításon. – Irod.: Gelléri Mór: Országos Nőipari Kiállítás (Bp., 1881).

? † ?: villanyszerelő. – Mv.-en a Bernáth Andor Cukorgyárban dolgozott. Kizárták a RMP-ból, mert a M. Megújulás Pártja tagja volt (1941–44). Szamosújváron volt politikai fogoly (1947–48), a párt és a kormány határozataival szemben ellenséges propagandát folytatott. Szabotálta a cukorgyári munkát (1958–59), a securitate megfigyeltette (1961 k.). – Irod.: Akik imádkoztak

1956 + Mv.2008 ápr.16, bábszínész a mv.-i Ariel Bábszínházban.

Arad, 1943, † Pilisszántó, 2011.: tanár, festőművész. – A középiskolát Aradon végezte, Kv.-on a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola hallgatója, mesterei Kádár Tibor, Abodi Nagy Béla, Aurel Ciupe. Művészettörténetet tanított Mv.-en tanárjelölteknek (1967–74).. Az erdélyi népi-naiv 16–18.századból származó falusi templomok fakazettás mennyezetének figuratív festészetét tanulmányozta. A Tancs község ref. templomának festője,

? † ?: ?. – Felesége: Soós Károlina. Gyermekeik: V. Lujza Tánczel Albertné, Gyula; György (1851? – Mv., 1877. szept. 29); Árpád, Mari Hartli Jánosné; Gizella (1867?- Mv., 1890. febr. 2.), Géza; István. – Irod.: Gyászjelentő.

1851? † Mv., 1877. szept. 29.: r. k. pap. – V. György és Soós Károlina fia. Testvérei: V. Lujza Tánczel Albertné, Gyula; Árpád, Mari Hartli Jánosné; Gizella (1867? – Mv., 1890. febr. 2.), Géza; István. – Az erdélyi egyházmegye áldozó papja, a mv.-i r. k. nagygimn. Tanára és a szeminárium aligazgatója.

1864., † Mv., 1885. jan. 3.: tanító. – V. Mihály és Csernik Ágnes fia. – Polg. iskolai tanár-növendék Bp.-en. – Irod.: Gyászjelentő; Pálmay József.

? † ?: tanító. – Csáváson tanított (1715). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.