Szerző: Fülöp Mária
VINCZEFI László
? † ?: tanító. – Búzásbesenyőben a r. kat isk.-ban tanított az iskola történetének kezdetétől (1881–1900). Ekkor három osztályos egyházi iskolaként működött 43 gyerekkel. – Irod.: Búzásbesenyő.
VINCZI János
Magyarkirályfalva, 940. jún. 25.† ?: autószerelő. A mv.-i Securitate letartóztatta (1958. aug. 21.). Tiltott határátlépés kísérlete miatt 4 évre ítélték (1954). Börtönéveit Temesváron, Zsiláván, Kv.-on, Mv.-en, Ocnele Mari-i fiatalkorúak börtönében töltötte (1964. jún. 25.). Szabadulása után kárpitos betegnyugdíjazásáig (1985). – Irod.: 1956 Erdélyben.
VINGÁRDI GERÉB János, Geréb János
?, † 1471/72: főúr, görgényi várkapitány, erdélyi főkapitány, bíró. – Felesége, Szilágyi Zsófia révén Hunyadi János sógora. Szerepel a tört. forrásokban (1414–71). Udvari lovag, Hunyadi János familiárisaként erdélyi kormányzó (1445–), görgényi várnagy (1448–57), ugyanakkor erdélyi alvajda (1450–), a székelyek bírája. Hunyadi János Marosszékre rendelte és ott a szék főtisztjeivel és
VINKLER Bernardin Ferenc, Fr.
Fogaras, 1781. jan. 18., † Segesvár, 1817. szept. 10.: ferences laikus. – Beöltözött (1809. sdec. 8.). – Irod.: György: A ferencrendiek.
VINKLER Sophia
Szászrégen, 1812? † ?: egyetemi hallgató. – Férje, Georgius, Peten katonáskodott. – Pesten szülésznövendék (1839–40). – Irod.: Szabó Miklós 2005.
VINTZI Budai István
? † ?: tanító. – Mester Csittszentivánban (1795–98). – Irod.: Imreh B.
VIOLA József, § Iosif
Mv., vagy Nyárádköszvényes, 1770. márc. 15., † Ledény, 1858. márc. 16, Iaşiban temették el: orvos, kirurgus, a moldovai fejedelem főorvosa. – Tanulmányait szülővárosában kezdte, a pesti egy.-en, majd a bécsi orvosi int.-ben folytatta, ahol orvosi oklevelet szerzett (1787). II. József parancsára a török ellen harcoló sereg temesvári táborába ment (1787–),
VIOTTE Károly, Carl von Viotte, Charles Viotte
? † ?: tisztviselő. – A Nagyszebenben régió népbiztosi tisztviselő. Jószágigazgató, a gr. Haller Gáborné, gr. Bethlen Antónia (1792–1880) birtokainak direktora. Mint a korszerűsítő földművelés egyik úttörője, erről írt ismeretei még ma is hasznosak lehetnek. – F. m..: A földmivelés ugar nélkül: Az erdélyországi környülállásokhoz alkalmaztatva írta V. K. (Nagyszeben, 1841).
VIRÁG Dániel, marosvásárhelyi
Mv., 1784. jan. 3. † Mv., 1831. szept. 13.: levéltáros, főjegyző, városi szenátor. – Mv. levéltárosa (1805–11). A magisztrátus a főkormányszékhez küldte, ahol megtanulta az iratok rendezésének és a mutatók elkészítésének módját (1806). Visszatérve korszerűen rendezte a város levéltárát, és ma is használható mutatókönyveket (leltárkönyveket) készített. Mintegy 40 000 iratot tárgyi
VIRÁG Dávid, alias Szabó
? † Mv., 1750: szabó, tanácsos – Mv.-en tanácsos (1731, 1736). – Irod.: Pál-Antal 2006.
VIRÁG Ferenc
Székelykocsárd (Fehér), 1905., † ?: gazdálkodó. – Édesapjától tanulta a gazdálkodást, önálló lett Kisteremiben (1927). A község tekintélyes polgára, a ref. egyház presbitere, a MP tagja, a község bírója volt. – Irod.: Székelyföld í. k.
VIRÁG György; Gyurika
? † ?: színész. – Fellépett a mv.-i Székely Színházban mint gyermekszínész. – F. sz.: Kisfiú (Móricz Zs. Uri muri); Vidám nyári műsor (1950); Sandu (L. Demetrius: Mai emberek); Petyko, Mujkóék fia (Huszka Jenő: Gül baba). – Irod.: Horváth Bea.
VIRÁG István
? † ?: esküdt polgár- a Mv.-i esküdt közönség tagja (1627). – Irod.: Pál-Antal 2006.
VIRÁG István; Pistike
? † ?: színész, műszaki felügyelő. – Fellépett a mv.-i Székely Színházban mint gyermekszínész. Majd hosszú évekig a Székely Színház műszaki vezetője volt. – F. sz.::: Jancsi (Gárdonyi Géza: A bor); Pista (Móricz Zs.: Sári bíró); Vidám nyári műsor (1950). – Irod.: Horváth Bea; Imreh Ernő: Az a bizonyos „műszak”: Emlékezés
VIRÁG János
? † ?: tanácsos, perceptor. – Kollektor (1764, 1778), Mv.-en tanácsos (1790, 1791). – Irod.: Orbán János: A Kir. Tábla első két Mv.-i székháza = Stílusok, művek, mesterek.
VIRÁG József
? † ?: árvafelügyelő. – A városi tanács tagja (1825) mint árvafelügyelő és osztoztató. – Irod.: Pál-Antal 2009.
VIRÁG József
Mezőmadaras, 1906. jan. 13., † ?: gyógyszerész. – Szegeden a FJTE gyógyszerész karán kapott gyógyszerész oklevelet (1930). – Irod.: Péter H. M. 2013.
VIRÁG Sámuel
? † ?: tanító. – Demeterfalván (1830–33), Kendőn mester (1840–50). – Irod.: Imreh B.
Virágh Szabó István
? † ?: céhmester. – A szabók többszöri céhmestere nevével a céh számadáskönyveiben többször találkozunk, leánya Virágh Szabó Kata sírköve (1625–1634) a ref. temetőben van. – Irod.: K.L. Műv. tört. tan. 1.
VIRÁGHÁTI József
1797? † Udvarfalva, 1861. jan. 14.: ?. – Felesége: Rosnyai Mária. – Irod.: Gyászjelentő.
VIRÁNYI Ferenc
? † ?: alezredes. – A 9. honvéd huszárezredben alezredes, az ezred I. mv.-i, I. osztályának parancsnoka. – Irod.: Koszta.
VISCHÁN László
Szilágysomlyó, 1899., † ?: körjegyző. – Tanulmányait Erzsébetvároson és Kv.-on végezte oklevele megszerzése után Mv.-en és Balavásáron volt vezető jegyző., majd Székelyvéckére került (1940) vezető körjegyzőnek. A MP tagja, a hazafias és kulturális intézmények támogatója volt. – Irod.: Székelyföld í. k.
VISCRIANU, Ieroftei
? † ?: ort. pap. – Bándon szolgált (1924 –48). – Irod.: Şincan 2006.
VISKI Elek
? † ?: ? felesége Miriszlai Ilka (1858. – Mv., 1882. júl. 21. Marosjárában temették) – Irod.: Gyászjelentő.
VISKI Gyula
Torda, 1870. ápr. 18., † Mezőbánd, 1934. febr. 25.: ref.lelkész. – Középisk.-t a kv.-i Ref. Koll.-ban végezte (1888). A nagyenyedi teológia elvégzése után a marburgi és berlini egyetemeken folytatta tanulmányait (1892–93). Újtordán lett segédlelkész, majd Nagyenyeden osztálytanító. Innen hívták meg a siklódi eklézsiába lp.-nak (1894. aug. 5. –1897.). Onnan Somosdra
VISKI István
? † ?: könyvkötő (1790 k.) – Irod.: Farczády Elek: A marosvásárhelyi Bolyai tudományos könyvtár = Emlékk. K.L. 80.
VISKI Pál
? † ?: mester. – Berekeresztúron volt mester (1741–43), Lukafalván (1745–1759). – Irod.: Imreh B.
VISKI Pál
Koronka, 1836. nov. 13., † ?: esperes-lelkész, apja V. Zsigmond ref. lelkész és egyházmegyei főjegyző volt. – Tanulását otthon kezdte és a felsőbb iskolákban Mv.-en folytatta; ezek bevégzése után Kv.-t lett hittanhallgató (1856–). Nagyenyedre került osztálytanítónak s itt működött (–1862. okt.), a mikor Zoványon lett lelkész; egyházmegyei ügyvéd (1865–), később özvegy-árvai
VISKI Pál, Wiski
? † Kibéd, 1837.: ref. lelkész. – Lelkész Gyalun (–1803), Mv.-en a vártemplomban (1803–1815. ápr. 19), majd Kibéden (1815–1837), ahol élete végéig áldásos tevékenységet fejtett ki úgy a lelki élet mezején, mint anyagi téren is. Legjelentősebb megvalósítása a régi templom lebontása és az új templomnak, valamint a toronynak a felépítése (1820–1821,
VISKI Pál T. F
? † ?: mv.-i ref. prédikátor. Káposztásszentmiklóson (1761–76). – F. m..: Familiaris applausus in honorem Dni Sigismundi Pap Szathmári quum in ill. coll. ref. Claudiopolitano X-ma Maji studia sua scholastica egregio admodum specimine clausisset laetosque omnium applausus meruisset. In grati animi tesseram decantatus a civibus il. col. ref. (Claudipoli. Anno 1794.);
VISKOCZY Henrik
Trencsén, 1800. dec. 20., † Nagyenyed, 1891. júl. 31.: minorita szerzetes. – Mv.-en a minorita szerzetesrend házfőnöke (1840–45), majd Nagyenyedre került. A nagyenyedi vérengzés idején az éjszakai öldökléskor az utcára ment békíteni. Félholtra verve mentették be a kolostorba. Ott is követték, pénzt követeltek tőle. Kilenc lőtt és szúrt sebet kapott.
VISKY Árpád, §
Székelyvécke, 1940. júl. 8. † Sepsiszentgyörgy, 1986. jan. 12., Mv.-en a ref. temetőben temették el: színművész. – Középiskoláit Székelykeresztúron végezte majd Mv.-en a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán szerzett diplomát (1963). Ígéretes tehetség volt a főiskolán, felváltva játszotta Tartuffe szerepét tanárával, Kovács Györggyel. Színész volt a sepsiszentgyörgyi Áll. M. Színházban (1963–65),
VISKY Gyula
Mezőbánd ? † ?: A Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság tagja (1929). – Irod.: Ünnepi könyv.
VISKY József
? † ?: fényképész – A radnótfáji, Pop Malom államosításakor kinevezett igazgatója (1948. jún. 17.). Tagja a RMP-nak. A malom Pop Mihail tulajdonát képezte, (alapította 1890-ben), 9 alkalmazottal működött. Az államosításkor a malom a radnótfájai Tanács birtokába került. – Irod.: Bartos Zoltán.
VISKY László
? 1925., † Sóvárad, 1990. márc. 25.: ref. lelkész. – Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1990. márc. 27.).
VISKY, rettegi
A családból V. Márton nyert nemesi igazolványt (1786. jún. 19.). – Irod.: Pálmay.
VISZKRIÁN Joreftein
Szászkézd, 1882., † ?: g. kel. ortodox pap. – Tanulmányait Székelyudvarhelyen és Nagyszebenben végezte, pappá szentelték (1908). Lelkészi működését Keresden kezdte meg, majd Mezőbándra került (1924), ahol hitoktató is volt. – Irod.: Székelyföld í. k.
VITA András
?, † ?: nemes. – „Címeres” nemes, aki Nyárádszentbenedeken hűségesküt tett a császárnak (1839). – Irod.: Nyárádszentbenedek.
VITA György
?, † ?: nemes. – „Címeres” nemes, aki Nyárádszentbenedeken hűségesküt tett a császárnak (1839). – Irod.: Nyárádszentbenedek.
VITA István
? † ?: jegyző. – Nyárádszentbenedeken jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). – Irod.: Pesty 2014.
VITA János
?, † ?: nemes. – „Címeres” nemes, aki Nyárádszentbenedeken hűségesküt tett a császárnak (1839). – Irod.: Nyárádszentbenedek.
VITA Sámuel
?, † ?: nemes, megyebíró. – „Címeres” nemes, aki Nyárádszentbenedeken hűségesküt tett a császárnak (1839). Első, aki énekeskönyvet vásárolt a falunak (1850 k.). – Irod.: Nyárádszentbenedek.
VITA Sándor
?, † ?: bíró. – Felesége: sz.-petrovnai Pekri Antónia. Gyermekeik: Ödön, Etelka, Zsigmond, VI. gimn. tanuló (1867? – Mv., 1882. nov. 8.). – Kir. ítélő táblai bíró. – Irod.: Gyászjelentő.
VITA Zsigmond
Nagyenyed, 1906. jún. 16., † Kv., 1998. jan. 1.: tanár, tanár, művelődéstörténész. – A Vita család disznajói és haranglábi származású földbirtokos. Dédapja: Zeyk Domokos, Bem József hadsegéde. Nagyapja Vita Sándor, kúriai bíró, a memorandum perben enyhe ítéletre törekedett. V. Ödön huszárkapitány és Zeyk Gabriella (1879. – 1955. jan. 4.) fia. Testvérei:
VITÁLIS Béla
Nagyernye, 1897. † ?: asztalosmester, gazdálkodó. – Édesapja mellett az asztalosipart tanulta, felszabadult (1917). Az első vh.-ban olasz fogságba esett, sebesülten került haza (1920). Önálló épület- és bútorasztalos mester lett. A Fogy. Szöv. elnöke, ügyvezető igazgatója, közbirtokossági képviselő, esküdt, az unit egyház megyebírója volt. – Irod.: Székelyföld í. k.
VITÁLIS Elek
Nagyernye, 19. sz. † ?: tisztviselő. – Kv.-on tanult Székelykeresztúron tanított (1880–83), az iskola seniora (1883–84). Tisztviselő a takarékpénztárnál (1885–).
VITÁLIS Ferenc
Dicsőszentmárton, 1930. szept. 22., † Dicsőszentmárton, 2000. jan. 4.: oktatómester, műkedvelő színjátszó. – Szakközépiskolát végzett Mv.-en (1949). Dicsőszentmártonban a Hercules Szövetkezet műszaki rajzolója (1949–); Mv.-en a 8. sz. Építkezési Tröszt munkatelepvezetője (1952–59), Dicsőszentmártonban a 4. sz. iskola oktatómestere (1959–90). Nyugdíjba vonult (1990). Hobbiját a műkedvelő színjátszást hivatássá fejlesztette. A dicsőiszentmártoni
VITÁLIS Jenő
Nagyernye, ? † ?: asztalos, gazdálkodó. – Iskoláit Nagyenyeden végezte, a szakmát édesapja mellett sajátította el, Mv.-en és Bp.-en gyarapította tudását, önálló mester lett (1925), épület- és bútorasztalos munkákat végzett. A MP tagja, részt vett a szövetkezeti munkában. – Irod.: Székelyföld í. k.
VITÁLIS Jenő
? † ?: malomtulajdonos. – A mezőfelei Páll és Vitális Malom és Gyapjúványoló tulajdonosa (alapították 1946). Az államosításkor Balogh Péter (*1912) cipészt nevezték ki a megnevezett malom ügyintézőjének. A malom naponta egy vagon gabonát őrölt és 600 l olajat préselt 11 alkalmazottal. A Maros Megyei Prefektúra javaslatára az ügyintézőt leváltják, és
VITÁLIS Károly
Nyárádszentmárton, 1833. dec. 9., † Csíksomlyó, 1891. febr. 9.: r. k. pap. – Székelykeresztúron, Kv.-on tanult (áttért az unit. vallásból, 1856), teol. tanulmányait Gyulafehérváron végezte, pappá szentelték (1860. júl.15.). Káplán Csíksomlyón, Gyergyóújfaluban. Lelkipásztor Oláhláposon (1862), Eheden (1870), Székelyhodoson (1872), Atyhában, Csíknagyboldogasszonyon. – Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
VITÁLIS Mihály
Nyárádszentlászló, 1804.† Medesér, 1889.: lelkész. – Székelykeresztúron tanított (1823–24). Felelős diákként Martonoson lelkész (1823–24). Az egyházi Nyugdíjintézet első fizetett nyugdíjasa. – Irod.: Kelemen.
VITÁLYOS András László
Mv., 1940., † Mv., 2010. máj. 22.: orvos. – A Bolyai líc.-ban érettségizett (1957). Az Építészeti Műszaki Főiskolát (1958–1961), a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetet (1962–1965) végezte el. A Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház tagja volt. Folytatta tanulmányait a MOGYE hallgatója (1966–1972). Körzeti orvos Maros megyében Szentpéteren (1972–1975), majd körorvos Nyárádgálfalván nyugdíjazásáig
VITÁLYOS Balázs
? † ?: r. k. pap. – Lelkész volt Magyarzsákodon (1942). – Irod.: Maros-küküllői főesp.
VITÁLYOS Emma, gidófalvi; Dolleschall Ervinné
Szászrégen, 1881., † ?: költő. – Kir. ítélőtáblai bíró özvegye. Lírai költeményeket írt, amelyekből erdélyi és fővárosi lapok közöltek (1907–), majd a Zord Idő, Pásztortűz, Brassói Lapok-ban jelenetek meg versei. – F. m..: Hulló rózsák (gr. Bethlen Balázsné b. Jósika Beatrix előszavával, Mv., 1916). – Irod.: Fülöp–Ferencz; MIL.
VITÁLYOS Géza, gidófalvi
? † ?: dr., főszolgabíró. – Felesége: Jankafalvi Csató Gizella (1877? – Mv., 1941. jan. 10.). Gyermekeik: Lili, dr. Kapusy Dezsőné; Géza, Iván. – Az EMKE alapító és örökös tagja. A Mv.-i Kaszinó tagja (1932). – Irod.: Biás István; Gyászjelentő; Sándor.
VITÁLYOS, gidófalvi
Az ősi székely nemes család származása Háromszék, V. János címeres nemeslevelet nyert Rákóczi Györgytől (1646. márc. 19.). – Irod.: Pálmay.
VITÁLYOS Ildikó
Erzsébetváros, 1935. † 2018. febr.8.: színésznő. – Mv.-en végezte az elemi osztályokat a ref. leányiskolában, folytatta a leánygimnáziumban, zongorázni a Kultúrpalotában tanult. Színházi tanulmányait Kv.-on kedte, de az intézmény Mv.-re költözött és itt fejezte be az egyetemet és itt kapott oklevelet. Pályakezdő a Nagyváradi Állami Színházban. Kv.-on teljesedett ki művészi karrierje,
VITÁLYOS Iván
? 1909., † Mv., 1989. nov. 19.: ügyvéd, dr., törvényszéki bíró. – Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1989. nov. 21.).
VITÁLYOS Sámuel, gidófalvi
? † 1896: kir. közjegyző Mv.-en. – Virilista (1887). A Mv.- i Tornaegyesület (1884) alapítótagja, az EMKE alapító és örökös tagja (1885–). – Irod.: Pálmay; Sándor; Siklóssy.
VITÉZ Berárd, P. nagyszőlősi és szilágykrasznai; dr.
Szilágysonlyó, 1896., † ?: ferencrendi szerzetes, iskolaigazgató. – Szászvároson, Kv.-on és Szegeden végezte tanulmányait, pappá szentelték (1921), majd Csíksomlyón tanári oklevelet szerzett (1922). Mint teológiai tanár Vajdahunyadon, mint házfőnök Máriaradnán, Csíksomlyón tevékenykedett, majd Mo.-ra menekült (1939), azután Mv.-en a R. k. Fiúiskola igazgatója lett (1940–). – Irod.: Székelyföld í. k.
VITÉZ László, Nemeskürti Vitéz László
? †?: titkár. – Apja Nemeskürti Vitéz Imre (.†1620 körül). – Az özv. Károlyi Zsófia második férje, első férje Tarnóczy Sebestyén. – Szolgálta Báthory Gábort, Bethlen Gábort, majd Gavril Movilă és Alexandru Coconul havasalföldi vajdákat, több funkcióban: inas, secretarius, majd követ. A havasalföldi vajda magyar secretariusaként tevékenykedett (1620 k.). –
VITÉZ Zsuzsánna, Béldi Pálné.
? † Szamosújvár, 1686. – A legnagyobb erdélyi boszorkányper kirobbantója volt. A férje fejedelemségre törő céljait támogatta, boszorkányok segítségével akarta előidézni Bornemissza Anna fejedelemasszony halálát, ezzel a fejedelem tönkretételét és a fejedelem megszerzését. Mv.-en mondták ki az ítéletet. Valóban szervezkedtek a fejedelem ellen. Fogságba került (1678–), 9 évig raboskodott Szamosújváron
VITOS Domokos
? † ?: tanító. – A görgényszentimrei új állami iskola tanítója (1912–22). – Irod.: Gurghiul.
VITOS János
Szentegyházasfalu, 1772. jún. 9. † 1852. dec. 6.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1792. ápr. 28.). Plébános Kerelőszentpálon (1801–13), Baróton (1813). Nyugdíjas Szentegyházasfaluban (1843–). – Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
VITOS Lajos, §
Madéfalva, 1936. júl. 25., † Mv., 1996. jan. 24.: főügyész. – Az elemi iskolát Madéfalván és a középiskolát a csíkszeredai r. k. gimn.-ban (ma Márton Áron főgimn.). A kv.-i Bolyai TE-en jogi karán végzett (1957). Ügyészként kezdte tevékenységét Gyergyószentmiklóson (1957. aug. 1.), majd Csíkszeredában, áthelyezték a mv.-i Táblabíróság melletti ügyészségre (1958.
VITUS József
Backamadaras, 1809, † Kisfülpös, 1870. aug. 15.: ref. lelkipásztor. – Lp. Nagyidán (1836–57) és Kisfülpösön (1858–70). – Irod.: Böjthe Andor: A Görgényi ev. ref. egyházmegye története [kézirat].
VÍZAKNAI Ferenc
? † ?: birtokos. – Bogáthi László ludasi Birtokostól vásárolta meg a ludasi részbirtokait. Fehéregyházán a család birtokán létezett a ferences kolostortemplom (1444), feltételezhető, hogy előbb a segesvári domonkosokhoz tartozott, mert a domonkosok tőle igényelték a fehéregyházi birtok felét (1480), de Mátyás király letiltotta őket. – Irod.: Léstyán – templomok; Szekeres
VÍZAKNAI Miklós
? † ?: erdélyi alvajda, földbirtokos. – Hunyadi János kormányzó megbízta, hogy Vingárdi Geréb János görgényi várnagy és a mv.-i 24 esküdttel törvényt hozzanak a vagyon örökösödéséről, a föld vérségi jogon öröklődött Marosszéken (1451). Ez a székelység legrégibb fennmaradt törvénye . Felesége végrendelete alapján Magyarózd a fehérvári káptalan birtoka (1469–). –
VÍZAKNAI Péter Deák
? † Mv., 1667: prefektus. – Az ország prefektusa, eltemették a mv.-i templomban. – Irod.: Marosszéki krónikák. 1.
VIZAKNAI Vilmos
? † ?: erdélyi alvajda (1446, 1451). – Hunyadi János Marosszékbe küldte Vingárti Geréb Jánossal együtt, hogy a szék főtisztjeivel és 24 táblabírájával végzést hozzanak a székely örökösödés kérdésében (1451) – Irod.: SzOkl, 1.
VIZI György
? † ?: ref. lelkész. – Marosszentkirály (1849), Mezősámsondon szolgált (1879). – Irod.: Mezősámsond.
VIZI Imre
Mezőkapus, 1922., † Mezőkapus, 1986.: gazdálkodó. – Részt vett a II. vh. harcaiban a keleti és nyugati fronton is. Eljutott Sztálingrádig, a legsúlyosabb harcokban vett részt. – Irod.: Căpuşul de Câmpie.
VIZI János
? † ?: ács. – Híres ács volt Mv.-en a 19. sz.-ban. Ő építette a Régibaromvásár utcában a 28–30 sz. házak közös bejáratának fa kapufáját. (1848. máj. 8.) kanyargós szőlő mintázattal. A 20. sz. elején már csak felesége élt a cifra kapus telken, később lebontották a többi földműves házzal együtt. –
VÍZI János
Mv., 1847. máj. 27., † Csejd, 1913. febr.: ref. lelkész. – Felesége: Kiss Rozália (1879–). Fiaik: Endre és Béla. – Bedében szolgált (1882–84), Iklandon végezte a papi teendőket (1878–81), Csejden szolgált (1893–1913). Temették Jenei Sándor nagyernyei és Erdélyi Béla iklandi lelkészek (1913. febr. 5.). – Irod.: Csáky; Csejd – Tófalva;
VÍZI Lajos
1788. jan. 15., † 1850. ápr. 7.: r. k. pap. – Gyulafehérváron szentelték pappá (1813. júl. 4.). Plébános Mezőszengyelen (1816), Kajántón (1821). Káplán Szentegyházasfaluban (1829), Fenyéden plébános (1835). – Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
VÍZÍKNAI Miklós
? † ?: alkormányzó. – A erdélyi részek alkormányzója (1450 k.) és görgényi várnagy. Vízaknai Miklós görgényi várnaggyal írásba foglalták a mv.-i székely gyűlésnek a székely örökségre vonatkozó határozatait (1451. jún. 17.). – Irod.: Egyed Á. 2013; Székelység.
VIZITIU, Jenică
Dorohoi, 1909. dec. 22., † ?: tisztviselő. – Mv.-en az Internaţionala vállalatnál dolgozott. A Faliboga-féle szervezkedés II. cs.-nak tagja. Letartóztatták (1956 nov. 2.). – Irod.: Áldozatok.
VLAD Dracul, §
? 1400 előtt k. † Bălteni (Ilfov), 1447. nov.: román vajda, Havasalföld uralkodója (1436–42, 1443–47). – Mircea cel Bătrân törvénytelen fia. Luxemburgi Zsigmond német és m. király (1387–1437) udvarában Nürnbergben tartózkodott (1423–31). Apja halála után (1418. jan. 31.), annak törvényes fia, Mihail foglalta el a Havasalföld trónját, de trónvillongások törtek ki
VLAD, Ioachim
Pánád, 1910, jan 20.† ?: tisztviselő, politikai fogoly. – A Faliboga-összeesküvés egyik vezetője. Mv.-en tartóztatták le (1956. nov. 5). Halálra ítélték, de Gh. Dej megkegyelmezett neki és más 67 társának (1967). – Irod.: Áldozatok; Balint.
VLAD, Ioan
? † ?: ort. pap. – Görgényszentimrén szolgált (1944–52). – Irod.: Reghin, Protopopiat.
VLAD, Ionel V; Iosif Victor Vlad
? † ?: építész. – Tervezője a mv.-i nagy ortodox székesegyháznak (1925–34 között épült, Rózsák tere / Trandafirilor, 1.). – F. m..: társsz: Cod administrativ (Tg. M., 1936). – Irod.: Fülöp–Ferencz; Man: Tg. M., 3.; Maros megye; Mv.-Balás; Şincan–Băciuţ 2006; Tg.-Mureș – Mv.
VLAD Ţepeş, § Dracula
Segesvár, 1431., † 1476. dec.: Havasalföld vajdája. – Vlad Dracul fejedelemnek és Alexandru cel Bun egyik leányának a fia, Radu cel Frumos fivére. Segesváron lakott gyermekkorában (1431–35). Havasalföld uralkodója (1448. okt.–nov., 1456–62, 1476. nov.-dec.). Kegyetlenül kivégeztette politikai ellenfelleit (1457–60), 41 brassói kereskedőt karóba húzatott, 300-at megégetett, településeket gyújtott fel. A
VLADÁR Ádám
? † ?: gyógyszerész. – Mv.-en vezette a Maucksch féle gyógyszertárat ideiglenesen (1778), majd több évig tartó huzavona után új patikát nyitott (1777–82) és a tanácstól a Németvárosban házhelyet kapott (1786), ezzel két patika működött a városban. – Irod.: Időtár 1, Pál-Antal 2009; Pál Antal Sándor: Közegészségügy és szociális gondoskodás a
VLĂDESCU, Mircea
Târgovişte, 1899. febr. 25., † ?: tisztviselő. – Mv.-en könyvelő volt a Közélelmezési Trösztnél. A Faliboga-féle szervezkedés II. cs.-nak tagja. Letartóztatták (1956. nov. 2.). – Irod.: Áldozatok.
VLĂDUŢ, Iosif, Vladucz József
? † ?: tanár. – A mv.-i Ref. Koll. poetica classisának tanítója volt, németet tanított. Bekapcsolódott a mv.-i forradalmi eseményekbe (1848. márc. 21.), harcok egyik vezére, Avram Iancu barátja. Urházy György révén ismerte meg a pesti ifjúság 12 pontos követelését és a hírt eljuttatta a Mv.-en tanuló jogászoknak. – Irod.:
VLĂDUŢIU, Ion Ioan
Marosbogát, 1929. jan. 30, † Berlin, 1991. okt. 11., Marosludason temették: folklórkutató, etnográfus. – Elemi iskolát Ludason, líc.-ot Mv.-en, a Lomonoszov Egyetemet Moszkvában végezte (1954), doktorátust Buk.-ben szerzett (1957). Életét a román és nemzetközi néprajzi és népművészeti kutatásoknak szentelte. Buk.-ben a Folklór Intézetben dolgozott. Több hazai és külföldi tudományos intézmény,
VLĂDUŢIU, Nicolae, Pop
Marosbogát, 1818, † Marosbogát, 1872. febr. 17.: g. kat. pap. – Az ősi családi nevet vette fel, apja Vasile Pop szintén lelkész volt Marosbogáton. Tanítóképzőben, ill. a r. k. gimnáziumban tanult Mv.-en, Balázsfalván filozófiát és teológiát tanult, jogot Kv.-on végzett, de nem fejezte be, majd Balázsfalván folytatta teológiai tanulmányait, itt
VLAICU, Aurel
Bencenc, ma Aurel Vlaicu, 1882. nov. 6/19 † Băneşti, 1913. aug. 31/szept. 13: mérnök, pilóta a repülőgép feltalálásának romániai úttörője. – Részt vett a Mv.-en rendezett (1912. aug. 13. vagy 1912. szept. 1.) repülőnapon. A Maros partján lévő Mészáros-réten rögtönzött repülőtérre érkezett. A mv.-i hatóság a rendelkezésre álló teljes rendőr-, tűzoltó-