Szerző: Fülöp Mária
VLASA, Ilie
? † ?: albíró. – Albíró és adószedő Lövérben (19. sz utolsó éveiben). – Irod.: Lueriu.
VLASA, Ilie
Mezőceked, 1916. aug. 17., † Csanálos (Szatmár), 1944. okt. 23.: gazdálkodó, katona. – Mint katona részt vett részt vett a II. vh.-ban. Harcolt Erdély felszabadításáért a Fogaras–Sepsiszentgyörgy, Marosv.–Kv.–Szatmárnémeti vonalon. A Csanálos felszabadításáért vívott harcban esett el. – Irod.: MMK.
VLASA, Ion
? † ?: földműves. – Lövérben az Ekés Front (Frontul Plugarilor) járási és megyei vezetője, aki több falus társával együtt végrehajtotta Lövérben a földosztást, vezette és szervezte a demokratikus rendszer bevezetését (1945–47). A falubeli szászok Németo.-ba való távozása után román lakosokat telepítettek a községbe más vidékekről, és földet adtak nekik. –
VLASA, Valer
Maroslekence, 1871. nov. 8., † Maroslekence, 1944. szept. 28: CFR munkás. – A bécsi döntés után a román részen lakott 5 km-re a demarkációs vonaltól. Amikor a horthysta csapatok elfoglalták a közeli román falvakat (1944. szept. 5.), több falubelijével együtt információkat szolgáltatott a román hadseregnek az ellenségről, elfogták és helyben
VLAŞCOVICI, Marcu
? † ?: ikonfestő és pap. – Szentandráson festett templomot (1740), de teljes bizonyossággal ő festette a mezőszentmártoni templom belsejét, a görgénysóaknai két Jézus, a tanító (1778 és 1783) c. ikonokat, a mezőbanyicai templomajtókat, amelyeken nincs dátum. Kisszederjesen festette a császári képeket és az ajtókon levő képeket is (kb.1770–1780), a
VLASITS János
? † ?: A r.k. tanoda és nevelde igazgatója volt (1764–66). – Irod.: R.k. okt.–1; R.k. okt. –2.
VLASIU, Emil, §
Detrehem, 1889. jan. 1., † ?: tanár. – Elemi iskolát a szülőfaluban, g.-kat. tanítóképzőt Balázsfalván végzett (1911), Kv.-on érettségizett (1914), uo. végezte el a tanerők részére szervezett tanfolyamot, ahol elemi iskolák számára képeztek rajztanárokat (1921. máj. 28.). Alsóvidrán tanított (1913–19), majd Mv-re a Papiu Ilarian Líc.-ba helyezték. – Irod.: Dascăli
VLASIU, Ion, § eredeti neve: Vlas Ioan; álnevei: Lukian Vlasiu, Saul Palaghia, Gheorghe Scridon
Maroslekence (Maros), 1908. máj. 6., † Buk., 1997. dec. 18: szobrász, író, festő. – Tanult szülőfalujában és Ugrán a nagyszülők gyámsága alatt, mert árva volt. Tanulmányait a mv.-i Fa- és Fémipari Iskola asztalos részlegén folytatta (1921–26). Nevét Vlasiura változtatta (1921). Főszerkesztője az Arta plastica folyóiratnak (1922–27), Kv.-on a Szépművészeti Akad.
VLASSICH Ferenc
1766., † 1840.: br., altábornagy, horvát bán, Erdély teljhatalmú királyi biztosa. – Irod.: Paget.
VOCZELKA Ede, Vocelka
Mnichovicz (Cseho.), 1820., 1824 k. † Mv., 1874. okt. 25.: zeneszerző, orgonista, karmester, tanár. – A cseh származású muzsikus, zenei hajlama korán megmutatkozott, már 8–10 éves korában jól játszott az orgonán. Iskolai, zenei tanulmányait Prágában folytatta, majd Bécsben is tanult. Pár évig a Királyhágón túl foglalkozott zenetanítással. Mv-re telepedett (1846
VODĂ, Aurel Ştefan
? † ?: ort. pap. – Kerelőben szolgált (1908–14). – Irod.: Şincan 2006.
VODĂ, Dumitru
? † ?: százados. – Mv.-en a Securitate Tartományi Igazgatóságán főhadnagy (1951–), bűnügyi vizsgáló, százados (1955). – Irod.: Bartos 2012.
VODĂ, Ilie
Mezőszentmargita, 1911. okt. 11., † Dicsőszentmáron, 2008. nov. 8.: tanár, szobrász. – Művészetek és mesterségek szakiskolát (Şc. de arte şi meserii) végzett Câmpulung Moldovenesc-en, és tanítóképzőt Râmnicu Vâlceán. Tanító volt a dicsőszentmátoni Avram Iancu Gimnáziumban (1947–72). Művei megtalálhatók hazai és külföldi templomokban. Balázstelkén, Marosorbón, Marosludason, Oroszidecsben szobrai, gyertyatartói, keresztjei, székei
VODĂ, Ioan
? † ?: g. kat. pap. – Dédán szolgált (1907–13), helyettesítette a betegeskedő Şagău esperest. Naponta kellett jelentkeznie a maroskövesdi kancellárián. – Irod.: Reghin, Protopopiat.
VODA, Pompeius
Mezőújfalu, 1893. ápr. 18., † ?: orvos. – Balázsfalván tanult G.-kat. Gimn.-ban, Kv.-on a FJTE-en (1912–19). – Irod.: Sigmirean.
VOFKORI József
Brassó, 1936 márc. 28., † Székelyudvarhely, 1998. dec. 24: orvos. – Szülővárosában érettségizett, a MOGYI Általános orvosi karán szerzett oklevelet (1960); doktorált (1978). Gyakorló orvos a MOGYI-n (1960–63); a jászvásári OGYI Anatómia Tanszékén gyakorló orvos (1963–65); Székelyudvarhelyen iskolaorvos (1966–67); tanársegéd a MOGYI-n (1967–81); Székelyudvarhelyen főorvos a Városi Kórház Sürgősségi osztályán
VOGEL Gáspár
? † ?: tanító. – A mv.-i német normál iskola tanítója, akit Nagyszebenből helyeztek ide (1778–). – Irod.: Pál-Antal 2009.
VOICULESCU, Coralia, §
? † Konstanca, 1974. jan. 5.: tanár. – Román ny. és irod. szakon végzett Buk.-ben. Mv.-en a Papiu Ilarian Líc.-ban tanított (1958. szept. 15. – 1960. szept. 15.), azután a líc. igazgatója, majd román szakos tanfelügyelő lett a Maros Megyei Tanfelügyelőségen Egy évig a mv.-i 6-os sz. Ált. Isk. igazgatója volt.
VOICULESCU, Dan §
Szászkézd, 1940. júl. 20., † Buk., 2009. ápr. 29.: zeneszerző, zenetudós, tanár. – Édesapja a szászkézdi iskola igazgatója volt (1938–). A család Segesvárra költözött (1940–). Első zenei ismereteit a családnak köszönhette, amelyben mindannyian muzsikáltak és a zene bűvkörében nevelkedtek. A líc. elvégzése után az egyetemet Kv.-on végezte a Gh. Dima Zeneakadémián
VOICULESCU, Marin, §
? † ?: tanító. – A nyárádtői elemi iskola tanítója (1939–40). – Irod.: Bosoancă–Opriş.
VOICULESCU, Natalia, §
? † ?: tanítónő. – A nyárádtői elemi iskola tanítónője (1939–40). – Irod.: Bosoancă–Opriş.
VOILEANU, Mateiu
Küküllősolymos, 1852. aug. 17., † Kv., 1933. júl. 20.: tanár, ortodox lelkész, jogász. – Elemit, gimnáziumot és líceumot Mv.-en végzett a Ref. Koll.-ban, érettségizett (1876), teológiát Szebenben (1876–79), majd jogot tanult Bécsben (1879–83). Szebenben lett hivatalnok a konzisztóriumnál, a Telegraful român c.lap szerkesztője (1883–86; 1919–20). Pap, egyháztanácsi ülnök (1886–31). A
VOIN, Maxim
? † ?: szemész szakorvos. – Dicsőszentmártonban szakorvos (1955–83) az újonnan létesített 10 ágyas szemészeti osztályon – Irod.: Fodor Ferenc.
VOINEA, Marius
? † ?: ort. pap. – Szentpálban (1969–83), szolgálati idejében építették a papi lakot (1977). – Irod.: Şincan 2006.
VOITH Béla
1918., †1980.: orvos, tüdőgyógyász. – Mv.-en a tüdőklinikán dolgozott. Tanársegéd (1948–), a klinika ügyvezetője (1952–58), főorvos nyugdíjazásáig (1959). – Irod.: MMK.
VOITH Emma
? † Mv., 1993. ápr. 23.: orvos, dr. – Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1993. ápr. 27.).
VOITH Manó
? 1927. ? † ?: mezősámsondi. – Irod.: Emlékkönyv a Kir. M. Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892).
VOITH Mihály
Gyergyóalfaluban, 1928. szept. 18., † Mv., 2001. nov. 27.: gyógyszerész. – Mv.-en a R.K.Fiúgimnáziumban érettségizett, a MOGYI Gyógyszerészeti Karán végzett (1951). Palotailván volt gyógyszerész, visszatért Mv.-re a 66. sz. gyógyszertár (volt Őrangyal) vezetője (1952. ápr.–), a Centrofarm Gyógyszerkereskedelmi Vállalat inspektora (1960–), majd a kereskedelmi osztály főnöke (1963. okt.–). Főgyógyszerész (1963). Az
VOJT Béla
1918. † 1980: orvos. – A mv.-i Tüdőklinikán dolgozik tanársegéd (1948–), a klinika ügyvezetője (1952–), főorvos nyugdíjazásáig )1959–). – Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.
VOJTITZ József
? † ?: polgár. – Az első zsidó, aki Vásárhelyen letelepedési jogot nyert (1828). – Irod.: Időtár 1.
VORELL János, Worell János,
Mv., 1829. jún. 25. (v. 15?) † 1857. márc. 24.: r. k. pap. – Teol. tanulmányait Pesten és a bécsi Pázmáneumban végezte (1851–52), pappá szentelték (1852. aug. 24.). Tanár Nagyszebenben, Püspöki számvevő és ceremoniális Gyulafehérváron (1854), püspöki titkár (1857). – Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
VUCSKITS Jenő
? † ?: ? . – F. m..: Egy történelmi alak két költői feldolgozásban (Mv., 1905). – Irod.: Fülöp-Ferenc.
VUICĂ, Nicolae
Szemlak, 1916. dec. 18. † ?: tisztviselő. – Mv.-en az URCM-nél dolgozott. A Faliboga-féle szervezkedés II. cs.-nak tagja. Letartóztatták (1957. jan. 16.). – Irod.: Áldozatok.
VUKOVITCHÁ Sebő
1811., †1872: politikus. – Ellenzéki politikus, a Szemere-kormány igazságügy-minisztere. – Irod.: Paget.
VULCAN, Nicolae
Sălişte (Szeben), 1870., † Mv., 1941.: bérlő. A Mezőség legnagyobb bérlője volt, főleg Mezőpagocsán. – Irod.: Tăureni.
VULCU, Gheorghe
? † ?: tanár. – A mv.-i Reff. Koll.-ban óraadó tanár. – Irod.: Mv. tört. 2.
VULCU, Nicolae
Szelistye, 1870., † Mv. 1941. júl. 6.: földbirtokos, politikus. – Nagyszebenben és Kv.-on végezte az egyetemet. Földbirtokai voltak Nagyikland, Mezőrücs, Mezőpagocsa, Mezőbánd környékén. Mezőrücsön 250 holdas családi birtokán gazdálkodott. Majd Mv.-en lakott (1890–95). Az ASTRA vásárhelyi tagozatának tagja, elnöke (1909–13), a rücsi tagozatban tevékenykedett (1914–). Az Albina Bank Mv.-i fiókjának pénztárnoka.
VULCUŢIU család
Dicsőszentmártoni család kondoleáló levele. – Irod.: Fülöp–Ferencz; Săvârşirea din viaţă şi punerea în mormânt a Ep. Nocolae Ivan (Cluj, 1936).
VULCUŢIU, Ioan
Ecsellő, 1892. szept. 23., † Nagyszeben, 1973. máj. 26.: tanár. – Történelemtanári diplomát szerzett Kv.-on. Tanító, majd tanár igazgató Aciuliu (Szelistye), Sebes, Ludason (1923), Dicsősztmártonban a Fiúgimn. történelem tanára, igazgatója (1923–48). A Dicsőszentmártonban eltöltött 27 év nagy mértékben hozzájárult a román oktatás fejlesztéséhez. Javaslatára vette fel a az iskola az
VULKÁN Béla
Vízakna, 1921., † Mv., 2004. máj. 4.: természetrajz szakos tanár (?), tanító. – A középiskolát Székelyudvarhelyen, a tanítóképzőt Mv.-en végezte, Kislekencén tanított (1940–). – Irod.: Székelyföld í. k.
VULTUR, Ioan
Mezőharasztos, 1905. ápr. 9., † Balázsfalva, 1979. febr. 27.: tanár, görög kat. pap. – Szülőfalujában végezte az elemi iskolát, Szászrégenben a német gimnáziumot, majd a mv.-i Al. Papiu Líc.-ban tanult és Balázsfalván fejezte be a középiskolát (1925), Balázsfalván teológiát hallgatott (1925–28), ösztöndíjas irodalom szakos Párizsban, Louvainban (1928–31). Franciatanár Balázsfalván a
VULTUR, Ioan
Mezőharasztos, 1950. jan. 11., † Mv., 2006. aug. 15.: ikonfestő. – A mv.-i Vegyipari Kombinát mestere volt. Üvegre festett ikonjaival több kiállításon vett részt Mv.-en, a megyében és Buk.-ben. A Romániai Képzőművészeti Szövetség mv.-i fiókjának tagja (2006). A Strassbourgi Mi is Európában élünk c. kiállításon első díjat nyert, a kiállítás
VULTUR, Ion
Mezőharasztos, 1826., † ?: felcser, sebész, borbely. – Tanuló volt Mv.-en; Brassóban felcser (1848–51), szimpatizált a 48-as forradalmárokkal. Buk.-ben felcser a Filantropia kórházban Török János álnéven mert segítette, támogatta a Havasalföldre menekült Kossuth L. vezette forradalmi emigrációt, kapcsolatot biztosítva vagy menedéket adva a forradalmároknak. Amikor az összeesküvést leleplezték letartóztatták és elítélték.
VULTUR János, .
1955.- Mv., 2004. jún.8.: orvos. – Mv.-en az OGYE orvosi karán végzett (1982). Körzeti körorvos Ákosfalván. – Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.
VULTUR, Vasile
Kincsesfő, 1929. nov. 28., † Szováta, 2009.: örnagy. – Alhadnagya (1951), főhadnagy (1959), százados (1960), őrnagy (1974). Brassó /Sztálin Tartományi Securitate (1951–53), MAT / MMAT (1953–68), az Erdőszentgyörgy Rajoni Securitate hivatal alhadnagya (1951), majd hadnagy, áthelyezték Szászrégenbe (1956–1968), majd a Hargita megyei Securitate, illetve a Belügyminisztérium Hargita megyei Felügyelőségén dolgozott
VUTSKITS György
Zernest, 1858. ápr. 1., † Keszthely, 1929. okt. 21.: zoológus, pedagógus. – A kv.-i egy.-en természetrajz-földrajz szakos tanári, bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1885). A kv.-i egy. Ásvány-Földtani Int.-ében tanársegéd (1884–85). A mv.-i gimn.-ban r. tanár (1884–90), világi tanárként a keszthelyi premontrei gimn.-ban tanított nyugdíjazásáig (1891–21). A mo.-i halkutatás jelentős alakja; a
WACHNER Arnold
Szászrégen, 1890., † ?: fogorvos. – Tanulmányait Kv.-on, Grazban, Berlinben és Münchenben végezte, doktorát Kv.-on (1914). Berlinben praktizált, az első vh.-ban mint katonaorvos teljesített szolgálatot, a román hadseregben 13 hónapot mint fogorvos működött. Segesváron segédorvos, majd Szászrégenben gyakorló orvos lett (1922–). Cikkei jelentek meg szakfolyóiratokban. – Irod.: Ki kicsoda?
WACHNER Dániel
? † Szászrégen, 1806.: a szászrégeni ev. templomban van eltemetve, az oltár alatt pihen. – Irod.: Bíró Donát.
WACHNER, Heinrich, §
Mv., 1877. okt. 30., † Szászvolkány (Brassó), 1960. okt. 3.: tanár, földrajztudós, geológus. – Természettudományokat: földrajzot és geológiát Kv.-on, Berlinben és Marburgban tanult. Tanárként tevékenykedett Segesváron 15 évig (1901–1916), majd Brassóban 27 évet (–1947). Publicisztikája a természetvédelemre, turisztikára és honismeretre irányult. Geológiai, geomorfológiai és botanikai kutatásait számos tanulmányban közölte. Megírta
WACHNER, Hermann Traugott Emil
Szászrégen, 1890. okt. 21. † Nagyléta, 1953. okt. 20: katonatiszt, hadbíró vezérőrnagy. – W. Hermann, vaskereskedő és Wermescher Lujza fia. – Elemi iskolát és gimn.-ot a szülővárosában (1896–1904), Szebenben felsőbb gimn.-ot végzett, majd Götzben önkéntes volt a Gyalogos Ezredben egy évig, onnan Klagenfurtba került (1910. jan. 1. –). Bp.-en, Eperjesen
WACHNER Mihály
? † ?: szászrégeni. – Viasz készítményekkel vett részt a kiállításon, ahol ki is tüntették. – Irod.: Bizottmányi jelentés az EGE és a Kv.-i Keresk. és Iparkamara által Kv.-on 1857. nov. 18–23-án rendezett gazdászati és iparkiállításáról; Fülöp–Ferencz.
WACHSMANN, Georg
? 1623.k., † ? 1669.: krónikás. – A segesvári tanács tagja. Georg Kraus kortársa volt. Megírta Segesvár város krónikáját, a város kezdeti éveitől (1198–1663-ig), olyan adatokat is tartalmaz, amelyek más krónikákban nem fordultak elő. – F. m..: Chronica civitas Schaesburgensis. – Irod.: Kraus: Erdélyi krónika.
WACHSMANN, Petrus
Szászrégen, 1792? † ?: sebész. – Pesten gyakorlati vizsgát tett sebészeti karon, szigorlatozott, mesterré avatták, felesküdött és oklevelet kapott (1818. aug. 18.). – Irod.: Szabó Miklós 2005.
WÄCHTER József
Nagyszeben, 1792. jún. 16., † Segesvár, 1880. jan. 30.: orvosdoktor. – Tanult a segesvári és nagyszebeni gimnáziumban; majd a bécsi egyetem orvosi karára iratkozott be (1811–17) és ott orvosdoktori oklevelet szerzett (1817). Szászsebesen városi orvos (1818–1834); családjával Bécsbe költözött; visszaköltözött Nagyszebenbe és ott orvosi gyakorlatot folytatott (1835–1846-ig). A bécsi cs.
WAGNER család
Szászrégenben tutajozási vállaltuk volt, az 1890-es években Szászrégen hatásában modern fűrészgyárat létesítettek. A XX. sz elején mindezt felszámolták, földet, szőlőket, malmot vásároltak, üzletet nyitottak, fiaikat értelmiségi pályára adták. – Irod.: Magyaró hétköznapjai.
WAGNER, Adolf
Szászrégen, 1886. okt. 1., † München, 1962. jan. 22.: katonatiszt – Kadétiskolát Szebenben végzett a gyalogosoknál. Kadetként tiszthelyettesként helyezték Besztercére a 82. Freiherr von Schwitzer Gyalogezredbe (1905. aug. 18.c–). Előléptették főhadnaggyá és Bécsbe helyezték (1913. nov.1. –). Ott átkerült az erődítményépítő igazgatósághoz (1915. márc. –). Kapitányi rangot kapott, és a
WAGNER Antal
? † ?: r. k. pap. – Pappá szentelték (1800. dec. 25.) Szászrégenben plébános (1816–18), majd plébános és gimn.-i tanár Nagyszebenben és Szerdahelyen. – Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
WÁGNER Béla
Dicsőszentmárton, 1904., † ?: körjegyző. – Tanulmányait Gyulafehérváron, a jegyzőtanfolyamot Fogarason végezte (1935). Hosszúaszón volt segédjegyző, majd Oláhújfaluba került (1928). Mezőcsáváson körjegyző (1940–) A MP tagja volt. – Irod.: Székelyföld í. k.
WAGNER, Eduard
1838? † Szászrégen, 1916. ápr. 27.: kereskedő. – Felesége: Hermine Schuller. Fiúk: dr. Norbert Wagner, orvos. – Szászrégeni iparos (textil, és ruházati ipar). Szászrégenben és környékén három községben volt birtoka. Régenből került Vásárhelyre a Rózsák tere 53. sz alatt működött az üzletük, ahol az udvar mindkét oldalán hosszú emeletes ház volt.
WAGNER, Eduard Georg
Szászrégen, 1840. ápr. 15. † Szászrégen, 1906. aug. 6.: katonatiszt. – Valószínűleg a m. honvéd gyalogezredben szolgált, Honvédfőhadnaggyá léptették elő (1874). Kapitányi rangot Prágában a 28. gyalogezredben kapott (1880). – Irod.: Reghin, militari.
WAGNER, Ernst
? † ?: történész. – F. m..: Az erdélyi szász történelemről. Ford. Jakó Klára, 1993.; Az 1992-es romániai népszámlálásról. Ford. Jakó Klára (1994). – Irod.: Korunk.
WAGNER, Georg
Segesvár, 1750., † Erked (Maros), 1805. aug. 11.: lelkész. – Tanult Erlagenben teológiát (1773). Lektor Segesváron (1776); prédikátor Segesváron (1788); lelkipásztor Erkeden (1791–1805). – Irod.: Szabó–Szögi.
WAGNER, Gerhard Friedrich
Földszin (Szeben), 1942. jún. 12., † Segesvár, 1983. máj. 19.: pártaktivista. – A RKP tagja (1966–), a KISZ-ben és a szakszervezetekben dolgozott aktivistaként, majd a Ştefan Gheorghiu Akad. elvégzése után pártaktivista. A Maros megyei pártbizottság aktivistája, pártszervező, a segesvári egységes agráripari tanács elnöke, irányítója a párt- és gazdasági tevékenységnek. Munkája elismeréséül
WAGNER, Gustav
? † ?: műépítész. – Vállalkozó, építész Szászrégenben. A maroshévízi ortodox templom építője (1896 k.). A régeni ortodox templom tervét készítette (1911), kivitelezte Ferenczi Béla építészmérnök. Felszentelték az Úr Mennybemenetele jegyében (1912. szept. 12.), az építéshez szükséges anyagi alapot többek között dr. Ioan Popescu, ügyvéd, Galaction Şagău, a Banca Mureşană és
WAGNER, Hermann
Szászrégen, 1910. jan. 22., † ?: hegedűművész, zeneszerző. – R. Wagner-Régeny testvére. A Berliner Kammerorchester, a Komischen Oper és a RIAS- kamarazenekar brácsása volt. – F. m..: Klavierwerke: darunter der Zyklus „Auf dem Markt von Reen”; Kammermusik: darunter Sonate für Viola und Klavier, Strechtrio. – Irod.: LSS.
WAGNER János
Segesvár, 1866., † ?: vaskereskedő. – Iskolái elvégzése után kereskedőnek tanult, majd szaktudása fejlesztése után önállósította magát Székelyudvarhelyen. Tényleges katonaidejét Nagyszebenben mint szakaszvezető teljesítette. – Irod.: Székelyföld í. k.
WAGNER János Frigyes, Wagner Friedrich, Frigyes
1818? † Mv., 1888. jan. 15.: kereskedő, városi tanácsos, a törvényhatósági bizottság tagja. – Felesége: Seibriger Anna Zsófia (1824? – 1888. jan. 22.). Gyermekei: W. Zsófia Hermina – Fekete Károlyné; W. Lipót Frigyes, W. Zsuzsánna Emilia (1860? – Mv., 1878. márc. 15.). – Mv.-en kereskedő (1842). Virilista (1888). Mv.-en a város
WAGNER Johann
Szászrégen, 1836. ápr. 7. † Szászrégen, 1918. júl. 19.: katonatiszt. – A brünni 8. gyalogezred kadétja (1959–). Gyalogosként szolgált Trencsényben a 71. ezrednél, őrnagyi rangot kapott, aztán kilépett a katonaságból, és hazament szülővárosába. – Irod.: Reghin, militari.
WAGNER Joseph
Segesvár, ? † ?: gyógyszerész. – Tanult Bécsben (1818). Segesváron volt gyógyszerész (1820–46). – Irod.: Péter H. M.; Szabó–Szögi.
WAGNER Károly, Wagner Carolus
Segesvár, 1813? † ?: gyógyszerész. – Előbb gyógyszerészinas volt, majd Pesten gyógyszerészetet végzett (1840–41). Gyakorlati vizsgát tett, majd szigorlatozott, esküt tett és okl.-t kapott 29 évesen (1843. júl. 7.). – Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013; Szabó Miklós 2005.
WAGNER Leopold, Wagner Lipót
? † ?: kereskedő. – Felesége: lindaui Kaltschmied Mária (1867? – Mv., 1926. okt. 12.). Leányuk: W. Irén Patrovits Kálmánné. – Gazdag család, üzlete háza földszintjén, Mv.-en (Főtér 53. sz.), a földszinti kirakatokat Patrovits Kálmán mérnök tervei alapján nagyobbították meg. Új biliárdasztalt vásárolt Bécsben a Mv.-i Kaszinónak (1885). – Irod.:
WAGNER, Michael
Szászkézd, ? † Segesvár, 1767. febr. 15.: lelkész. – Tanult Jénában (1722). Lelkész volt Felméren (1731), Mesén (Brassó) (1741–64). – Irod.: Szabó–Szögi.
WÁGNER, Norbert
Szászrégen, 1875, † ?: orvos. – Szászrégenben orvos, dr. Részt vett az I. vh.-ban (1914–18) az orosz fronton harcolt, kolerával kórházba került, felgyógyulása után a mv.-i tart. Kórház főorvosa lett, majd ezredorvos (1915). Kitüntetéseket kapott. Kitelepült Németo.-ba (a II. vh. alatt). – Irod.: Erdélyi ezredek; Mv. és a háború 2.
WAGNER Oszkár
? † ?: mv.-i. – Irod.: A Bp.-i K. M. Tudományegyetem harcosai (Bp., 1917).
WAGNER Samuel Wilhelm
Szászrégen, 1781., † Szászrégen, 1850.: polgármester, földbirtokos. – Szászrégen polgármestere, aki engedélyezte a város román és más nemzetiségű lakóinak az első nyilvános népgyűlést, amelynek célja a polgárok megvédésének megszervezése, valamint a három nemzetiség megbékélése volt (1848. máj. 8). A gyűlésen Maros-Torda vm. elöljárói is és a környező falvak lakói is
WAGNER Vilmos
Segesvár, 1822. ? † ?: gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet Pesten kapott 26 évesen (1848. máj. 29.). – Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013; Szabó Miklós 2005.
WAGNER-REGENY, Rudolf, § Rudolf Wagner Regheni
Szászrégen, 1903. aug. 28., † Berlin, 1969. szept. 18.: zeneszerző. – Felesége: 1. Leli Dupernex (1947), 2. Gertie Voht (1950). – A középiskolát szülővárosában és Segesváron (1916–) végezte, majd a lipcsei konzervatóriumban tanult zongorát Robert Teichmüllernél, a berlini Állami Akadémiai Zenefőiskolán tanult (1919–25). Berlinben a Volksoper-ben volt korrepetitor, kórusigazgató, majd
WAITSUK Pál
Mv., 1924. nov., † Mv., 1984. nov. 16.: orvos. – Szülei: W. Pál (1892–1980) banktisztviselő és Dudutz Anna. – A mv.-i R. K. Gimn.-ban érettségizett (1942). Kv.-on kezdte az orvosi tanulmányait, majd az utolsó erdélyi avatáson a MOGYE Általános Orvosi Karán szerzett doktori címet, oklevelet Kv.-on (1948). Iskolaorvos volt Mv.-en,
WAJDA Mihály
? † ?: jegyző. – Bordos községben jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). – Irod.: Pesty 2014.
WALD Dávid, §
? 1890., † ?: A mv.-i Statusquo zsidó hitközség előimádkozója és metszője volt. Mv.-ről a feleségével (1894) együtt deportálták (1944. máj. 29.). – Irod.: Mv. zsidósága.
WALDECKNÉ BETHLEN Gabriella, bethleni gr., Waldechné Bethlen Ella, Bethlen Gabriella Valéria
Szamosfalva, 1900. ápr. 28. † Mv., 1985. márc. 19.: földbirtokos. – Gr. Bethlen Balázs és br. Jósika Beatrix leánya. Férje: gr. Waldeck Hubert (Tiszaroff, 1881. aug. 28.-uo. 1968. febr. 23). Esküvő: Árokalja, 1923. nov. 29. Fiúk: gr. W. Gábor (1924? – Árokalja, 1940. jún. 25.). – Árokalján volt birtokos. Az
WALLASCH Matthias
Bartfeld (Németo.), ? † Szászrégen ?: tanító. – Okirat igazolja, h. a szászrégeni szász iskola rektora volt (1483). A németo.-i Bartfeld (ma Bardejov – Szlovákia) városból származott. Ezt az okiratot vették figyelembe, amikor a régeni szász iskola fennállásának 500. évfordulóját megünnepelték, jóllehet a magiszter korábbi létezéséről is tudtak (1983). – Irod.:
WALLERSTEIN Bernát
? † ?: ? . – A Mv.-i színpártoló egylet gondnokának választották (1884. szept. 14.) és nagyobb alapítványi összeget adományozott. Az első 25 magán távbeszélő előfizető egyike volt Mv.-en (1893). – Irod.: Kuszálik–Zalányi.
WALSZER Ferenc
?, † ?: harangöntő. – Bp.-i harangöntő, aki Marosvécs harangját öntötte (1884). – Irod.: Dávid László: Harangok, harangöntők (Székelyföld, 4. sz., 1998. ápr.).
WALTER Béla, §
?, † ?: a mv.-i cionista mozgalom pártfogója (1930–40 k.) és legelsőbb alijázója. – Irod.: Mv. zsidósága.
WALTER Frigyes, §, Walter, Frederic
Marosludas, 1931. jún. 13., † Nagybánya, 1996. máj. 17.: festő, grafikus, fametsző. – A középiskolát Mv.-en a Művészeti Líceumban, a képzőművészeti főiskolát Buk.-ben a Nicolae Grigorescu (1949–50) és Kv.-on a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végezte (1951–57), tanárai Abodi Nagy Béla, Harsia Teodor, Miklóssy Gábor. Petrozsényben rajztanár (1957–62). Nagybányán élt a
WALTER Gyula
? † ?: költő. – Erdélyi lantos énekeI Imre herceg szobránál. (vers, Mv., 1930) = Ünnepi könyv.
WALTER Tibor, §
Marosjára, 1909. febr. 4., † Szászrégen, 1976. márc. 8.: tanító. – Felesége Walter Piroska tanítónő. – Székelykeresztúron a Fiú Tanítóképzőben szerzett tanítói okl.-et. Tanított Nagyszederjesen (1932–33), Palotailván (1933–34), Mv.-en, Vajdahunyadon és Udvarhelyen a R. K. Felekezeti Iskolában (1933–41), majd Nyárádremetén és Marosjárában (1941–47). Igazgató-tanító Marosszentgyörgyön (1947–50). Feleségével együtt élénk művelődési
WALTON Jenő
?, † Mv., 1987. aug. 29.: énekes, zeneszerző. – Zongorázott a mv.-i Székely Színház előadásain: Jó mulatást (1953), Vannak még hibák (1954); Könnyűzeneset (1955). – Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1987. szept. 1.); Horváth Bea.