Szerző: Fülöp Mária
WESSELÉNYI Erzsébet, hadadi br.; Máriaffy Lajosné
Kv., 1902. nov. 19., † Igls, Tirol, 1976. márc. 1.: marosszentgyörgyi birtokos. – Miklós (1869–1921) és Paget Ilona lánya. Férje maksai Máriaffy Lajos. – Irod.: Gudenus.
WESSELÉNYI Farkas, hadadi br.
? † 1851.: cs. kir. kamarás, állodalmi v. b. t. t. és Közép-Szolnok megye volt főispánja. W. Miklós unokabátyja. Mv.-en háza volt (1810), így vásárhelyi lakos volt. Udvarháza volt Ádámoson (1836). Kir. hivatalos az erdélyi 1848. évi utolsó rendi országgyűlésen (Kv., 1848. máj. 29. – júl. 18.). – Irod.: Egyed Á.:
WESSELÉNYI Ilona, hadadi br.; Teleki Arcturné
Zsibó, 1877. aug. 14., † Mv., 1959. febr. 6.: tancsi birtokos. – W. Béla (1847–1904) és D’Aubein Franciska leánya. Férjhez ment széki gr. Teleki Arcturhoz (Zsibó, 1898. júl. 31). Gyermekei: Béla (1899–1990), Ilona (1901–1993), Margit (1904–1990), Gemma (1908–2001). – Irod.: Gudenus; Teleki Éva: Tölgy és repkény.
WESSELÉNYI István
Felesége Daniel Polixénia, aki a kutyfalvi birtokot örökölte, majd leányuk, Mária örökölte a birtokot, aki Teleki Ádám felesége lett. – Irod.: Erdélyi arcok.
WESSELÉNYI Józefa, hadadi br; § Bánffy János gr. felesége
Hadad, Aranyosgyéres, 1812. ápr. 21., † Kv, 1899. jan. 6, temetve Beresztelkén férje mellé: beresztelki birtokos, emlékirat- és naplóíró. – W. József (1769–1826) és malomvizi gr. Kendeffy Ráchel (1780–1840) leánya. Több lánytestvérével együtt családi körben nevelkedett, gyermekkorában már 4 nyelvet sajátított el. Férje br. losonczi Bánffy János, Küküllő vármegyei kormánybiztos főispán
WESSELÉNYI Julianna, hadadi báró; Kemény Lajosné
Magyarbükkös, 1773., † Magyarbükkös, 1809. jan. 30.: földbirtokos. – W. Farkas (1744–1811) és Bethlen Júlia (1751–1804) leánya, férje magyargyerőmonostori br. Kemény Lajos (1788). Fia Pál (1793–1854). – Irod.: Gudenus; Nagy Iván.
WESSELÉNYI Kata, gyekei; Kornis Ferencné
?, † 1658: szentbenedeki birtokos. – Férje gönczruszkai br. Kornis Ferenc (1607–1661) szentbenedeki birtokos. Gyermekei: Kata (1639–97), Anna, Krisztina – Haller Jánosné, Gáspár (1641–1683). A szentbenedeki kastély örökösei, egy ideig a radnóti várkastély is az övék volt. – Irod.: Gudenus.
WESSELÉNYI Kata, Rhédey Zsigmondné
1735., † 1788.: malomfalvi birtokos, könyvgyűjtő. – W Ferenc (1705–1775) és kisrédei gr. Rhédei Zsuzsánna (1716–1771) leánya. Férjhez ment kisrédei gr. Rhédey Zsigmondhoz (1722–1758) esküvő: (1751). Fiatalon özvegy maradt (1758). Mv.-en polgári esküt tett (1759. máj. 23.), az Ebhát utcában vásárolt házat. Pár év múlva elvesztette egyetlen fiát, a 15 éves
WESSELÉNYI Kata, gyekei; Sükösd Gáspárné
?, † ?: nagyteremi birtokos. – Apja Gáspár. Férjhez ment nagyteremi Sükösd Gáspárhoz (.† 1589–92). Gyermekei: György (1589–1631), Miklós (1589 e.–1631 e.), Erzsébet – Petki Istvánné. – Irod.: Gudenus.
WESSELÉNYI Margit, hadadi br., Rothenthal Henrikné
1866., † Kv., 1918. nov. 20., temetve Szőkefalva: szőkefalvi birtokos. – W. István (1836–1885) és kisrédei gr.Rhédey Stefánia (1836–1925) lánya. Férje br. Rothenthal Henrik (Egerszeg, 1862-Szőkefalva, 1907). A szőkefalvi kastély építtetője férjével (1898), a kastély udvarán van a sírja. Támogatta a szőkefalvi ref. templom építését. A Rhédey–Rothenthal-kastély a 18–19. sz.-ban épült
WESSELÉNYI Mária, hadadi br., Bethlen Domokosné
1736., † 1755: birtokos. – W. Ferenc (1705–1775) és kisrédei gr. Rhédey Zsuzsanna (1716–1771) lánya. Férje iktári gr. Bethlen Domokos (1726–1791). Lánya Zsuzsanna, Teleki Sámuelné (1754–1787). – Irod.: Gudenus.
WESSELÉNYI Miklós, § hadadi, br. id.
Zsibó, 1750. dec. 11., † Zsibó, 1809. okt. 25.: kapitány, főispáni helyettes. – Wesselényi István (1708–1751), cs. k. kapitány és br. Dániel Polixena (1720–1775) fia. Neje 1777-től: nagyajtai Cserei Ilona (1754–1830). Hasonnevű fia (1796. dec. 30. – 1850. ápr. 21.). Tanulmányait Cornides Dániel és Deáki Pál nevelők ügyelete alatt kezdte,
WESSELÉNYI Miklós, hadadi, br.
Zsibó, 1796. dec. 30., † Pest, 1850. ápr. 21.: politikus. – Miklós (1750–1809) és Cserey Ilona fia. Felesége Lux Anna. Gyermekei: Miklós (1845–1916), Béla (1847–1904). – A szabad eszmék terjesztése végett megyegyűlésről megyegyűlésre járt néhányad magával, Mv.-en és Marosszéken Dósa Elek volt egyik tevékeny támogatója. Az ellene folytatott hűtlenségi perben
WESSELÉNYI Pálma, hadadi br.; Béldi Kálmánné
Kv., 1881. dec. 15., † Mv., 1958. dec. 28.: birtokos – W. Béla (1847–1904) és D’Aubein Franciska lánya. Férjhez ment Zsibón (1907. jún 16.) uzoni gr. Béldi Kálmánhoz. Gyermekei: Zsuzsanna – Tholdalagi Józsefné majd Miskolczy Dezsőné (1913–1964), Erzsébet (1908–1984), Dénes (1919–1988), Pál József (1916–1972) – Irod.: Gudenus.
WESSELÉNYI Polixénia
? 1801, † Aranyosgyéres, 1878. szept. 1.: szőkefalvi birtokos. – Férje: 1. Bánffy László, gr. (1795–1839); 2., John Paget (Paget János). Lánya Bánffy Jozefa –Bethlen Sándorné. Szőkefalván volt birtoka, Második férjével telket adományoztak a szőkefalvi unit. egyháznak templomépítés céljából. Naplóíró. Barabás Miklós tanítványa volt. Az aranyosgyéresi birtok és kastély tulajdonosa. –
WESSELÉNYI Sarolta hadadi br., gr. Bethlen Ödönné
Kv., 1860. júl 26., † Kv., 1928. jan. 23.: birtokos br.- W. István (1836–1885) és kisrédei gr. Rhédey Stefánia lánya. Férje: gr. Bethlen Ödön (1822–). Gyermekei: Pál (1883–1971), Stefánia (1885–1975), György (1888–1968), Sarolta (1897–1964). Örökölte apjától a drági uradalmat és kastélyt. Leánya Stefánia pedig a szőkefalvi uradalmat és kastélyt. Halotti címere
WESSELÉNYI Zsuzsanna, hadadi br., gr. Teleki Ádámné
?, † ?: a W. család építette a Teleki Téka néven ismert épület bal szárnyát (17. sz.). W. Zs. révén került a Teleki család tulajdonába. – Irod.: Keresztese Gyula: A hajdani Mv. 4.: A város régi épületei (Nú., 1995. okt. 14.).
WEST, Daniel
? † ?: gyáriparos. – Segesváron gépgyára és vasöntödéje működött (1882–). – Irod.: Pană.
WEST, Johann
Segesvár, † Szászdálya, 1735. szept. 2.: tanár, lelkész. – Tanult Jénában (1715), Hallében (1716). Prédikátor, tanár Segesváron. Lelkész Szászdályán (1732–35). – Irod.: Magyar történelmi tár 9 (Bp., 1855–63); Szabó–Szögi.
WESTER Katalin
? † ?: földbirtokos. – Szénaverősben a földosztás alkalmával kisajátítottak 15 hold 1517 nö.-t, amit házhelyként értékesítettek betelepültek részére (1923). – Irod.: Prozan.
WESTFALL Ágoston
1858. ? † Mv., 1914. jan. 5.: irodavezető. – W. Ágoston és Krausz Zsófia fia. Felesége: illyefalvi Séra Ida, a mv.-i Ref. leányiskola tanítónője (1862? – Mv., 1927. márc. 7.). Gyermekeik: W. Iluska – MÁV-ellenőr Lengyel Rezsőné; Ottika – tb. főszolgabíró dr. Lengyel Boldizsárné; Vilike – aljegyző dr. Papp Károlyné.
WESZELOVSZKY Endre
Brassó, 1888., † ?: kórházi élelmezőtiszt Mv.-en. – Részt vett az első vh.-ban (1914–18), Mv.-en vonult be a 62. közös gy. e.-hez és az orosz, román, olasz és francia fronton harcolt, megsebesült. A székely hadosztályban harcolt (1918–). Mint hadnagy szerelt le kitüntetésekkel. – Irod.: Erdélyi ezredek.
WESZELY Tibor
Brád, 1936. jan. 16. † Mv., 2019. dec. 5..: matematikus, egyetemi tanár. – W. Péter és Jolán fia. Felesége Bodó Ilka. – A mv.-i Római Katolikus Gimn. diákja volt. A középiskolások atlétikai versenyének döntő szakaszán Buk.-ben a 4×100 m staféta tagjaként országos bajnokságot nyert (1940). A Buk.-i TE matematika szakán
WEYRAUCH Dávid
? † ?: tanár, bíró. – A szászkézdi iskola, azután a kőhalmi iskola rektora (1596–). Kőhalom Szék bírója (1592–1600), majd királybíró (1602–). Báthory Gábor fejedelem kinevezte Szeben királybírájává, azután a szászok fő gondnokává. – Irod.: Saschiz.
WEYRAUCH, Zacharias
Brassó, 1551., † ?: ev. lelkész. – Lelkész Segesden (1588–89); Szászkézden (1589–1600), Szászdányánban (1614–21), az Erdélyi Ev. Egyház püspökévé választották, amelynek székhelye Berethalomban volt (1614– 21). – Irod.: Apold, Saschiz.
WIDDER Antal
1832? † 1903. ápr. 6.: ékszerész. – Felesége: Szathmári Amália. Gyermekeik: Katinka, Nagy Sándorné; W. Károly. – Ékszerész Mv.-en. – Irod.: Gyászjelentő.
WIDDER Endre
Debrecen, 1902. aug.10., † Mv., 1966. ápr. 16.: gyógyszerész. – Auschwitzban halt meg: édesanyja, első felesége: Kovács Klára és kisleányuk 10 évesen. 2. felesége: Glauczmann Klára. Testvére: Widder (később Vértes) Imre (Debrecen, 1905. ápr. 12. – 1986. júl. 16.), gyógyszerész. – Nagykárolyban végezte a középiskolát, uo. gyógyszerészgyakornok, majd Bp.-en. Egyetemi tanulmányait
WIDDER Károly
1868? † 1924. aug. 19.: ékszerész. – Felesége Schuller Emma. Fiuk: Károly. – Mv.-en aranyműves, ékszerész, órás és optikai üzlete volt (alapítás: 1868), majd Erdélyi Mór lett a tulajdonos és akkor Widder és Erdélyi néven működött. A marosszentkirályi Árpád kori leletben található S végű hajkarikákat az akkori harangozó aranynak vélte és
WIDMANN János
Segesvár † ?: tanuló a wittenbergi egyetemen, segesvári származású. – Nagysenki evang. diaconus. – F. m..: Mysterium SS. Trinitatis a primis N. T. fidelibus ante publicum Christi praeconium cognitum et creditum ex Simeonis descriptione Lucas II. (Wittebergae, 1684.); De Numismate Census Matth. cap. XXII. vers 19. disputabit. (Wittebergae, 1685). – Irod.:
WIEGNER Zsigmond
? 1883., † ?: kereskedő. – A középiskola elvégzése után kereskedelmi pályára lépett, önálló kereskedő Dédán (1913–). Részt vett az első vh.-ban, amíg üzletét kifosztották. A kulturális és szociális intézmények támogatója volt. – Irod.: Székelyföld í. k.
WIENANT CZITROM Aliz
? † ?: szobrászművész. – Mv.-i származású szobrásznő Kanadában. – Irod.: Mv. zsidósága.
WIENER Ferenc, Francis §
? † ?: orvos. – Felesége: Babonits Magda. Kandidátusi fokozatot nyert (1959). A Fogorvosi Karon a biológia tanársegéde, előadótanára lett. A MOGYI Általános Orvosi Karának dékánhelyettese (1961–64). Tanársegéd a parazitológiai katedrán. Kutató a MOGYI Orvosi Biológiai Tanszékén. A Tartományi Pártbizottság tagja, az egyetemi pártbizottság nagyhatalmú vezetője volt. A mv.-i fogdában börtönorvosként
WIGANDNÉ KÉGLI Margit
? † ?: költő. – Versei: Naplemente, Troubadur szobra, Örökség – Irod.: Mv.-i KZST 1914.
WILD Endre, Wild János Endre
Arad, 1882., † Rio de Janeiro: rendfőnök. – A mv.-i minorita rendfőnök. Együtt Jaross Béla apátplébánossal, Patrovits Kálmán és Lobenschuss József mérnökökkel dolgoztak a rendház fennmaradása és anyagi talpraállításáért. A New York szállodát eladta Friedmann Mártonnak (1923), akinek halála után örökösei a vételárból másfél millió lejt követeltek vissza. – Irod.:
WILD Frigyes
? † ?: mv.-i tanár. – Nyelv- és irodalomtanár volt a mv.-i R. K. Gimnáziumban. – Irod.: Háborús nevelés: Beszédek és előadások az Erdélyi Róm. Kat. tanárok 1943. júl. 4–5. napjain tartott mv.-i kongresszusán; Kinizsi István: Ünnepeltünk és emlékeztünk (Nú., 2002. júl. 11.).
WILHELM András
?, 1911, † Mv., 1968. febr. 2.: orvos. – Volt körorvos, rajoni orvosfelügyelő, Mv.-en a közegészségtani intézet igazgatója, a közegészségtan és egészségügy-szervezés főorvosa, a városi egészségügyi és népjóléti osztály főnöke, a mv.-i Városi Néptanács VB-nak tagja. – Irod.: MOGYE; W. A. [Nekrológ] (V. Z., 1968. febr. 3.).
WILHELM Herman
? † ?: iparos. – Wilhelm Herman és Róbert, gyapjúványoló tulajdonosok Szászrégenben (1926). – Irod.: Pană.
WILHELM Joachim, Wilhelm Jakab
? † ?: rabbi. – A bazini rabbi fia, a nyitrai König rabbi veje. – A pozsonyi és eisenstadti jesivákban tanult, majd a berlini rabbiszemináriumban, dr. Mv-en a status-quo (konzervatív) hitközség élére hívták meg (1889. júl. 7). Beszélt németül és magyarul. Érkezésekor dr. Turnovszki Mór üdvözölte. Letették az új status-quo templom
WINKLER János
Szatmárnémeti, 1855, † Mv., 1947. febr. 3.: banki vezérigazgató. –A grazi kereskedelmi akadémiát végezte (1875), majd a Gratzer Eisenwaren Fabriknál tisztviselő volt, később az Osztrák–Magyar Bank tisztviselője Bécsben, Pozsonyban, Győrött, Kv.-on és Temesváron, az utóbbi három helyen főnök volt. Azután a kv.-i Takarékpénztár és Hitelbank vezérigazgatója lett (–1902), a mv.-i
WINKLER Károly
? † ?: jegyző. –Hagymásbodon községben jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). – Irod.: Pesty 2014.
WINKLER Maria
? † ?: tisztviselő. – Mv.-en a Néptanácstitkára, szorgalmazta a m. nyelv bevezetését az adminisztrációba a MAT területén (1952). – Irod.: Bartos 2012.
WINKLER Maximilian
Csíkszentmihály ?, 1908. nov. 4., † ?: orvos. – W. Mauriţiu / Móric és Rozália fia. Nős, két gyermek apja. – A szászrégeni m. tannyelvű Vegyes Pedagógiai Iskola orvosa volt (1949–), a Poliklinika, a SANEPID főnöke (1952). A múltban cionista, majd kizárták a RMP-ból, vésztkeltő hírek terjesztése miatt munkaszolgálatra v. táborba küldték
WINKLER Vilmos
? † ?: számvizsgáló Mv.-en. – Aktív sportoló korában labdarúgó és atléta volt. Az MSE tagja (1918–), ahol több ízben nyerte meg ifjúsági rekorddal a 100, 200 és 400 m.- es futást, 200 méteren szenior országos rekordot futott. Mint labdarúgó (1928–) szerepelt rendszeresen, több éven keresztül állandó válogatott is volt. Mv.
WINTER Richard Gheorghe, §
Segesvár, 1934. máj. 15., † Buk., 1994.: esztergályos, pártpolitikus, RKP KB tagja, miniszter – Tanulmányai: fémipari szakiskola Segesváron (1949–52), Komszomol iskola a SZU-ban (1965); Ştefan Gheorghiu Akad. közgazdászati szak levelező tagozata (1969–74). Segesváron segédmunkás volt (1948), fémipari szakiskola elvégzése után esztergályos, majd a rajoni KISZ Bizottság iskola és pionír részlegének
WINTERNITZ Vilmos
1881? † Bécs, 1917. jan. 18.: tanár, százados. – W. Vilmos és Moll Hedvig fia. W. Róza, csicseri Orosz Péterné; W. Ida, csicseri Orosz Istvánné; W. Marietta Palánkay Dezsőné; W Ada Székely Sándorné. Felesége: gidófalvi Csiszér Kató. Fiuk: Vilike. – A cs. és kir. 33. gy. e. százados, a mv.-i cs.
WIRÁGH SZABÓ Kata
1625.† 1634. – Mv.-en a Ref. temető Sírkőmúzeumában nyugszik. – Irod.: Mv.-i ref. temető.
WISSENSCHE, Conrad de
? † ?: r. k. pap. – A domonkosok segesvári kolostortemplomának perjele (1440). – Irod.: Léstyán – templomok.
WITTICH József
1823? † Mv., 1865. júl. 28.: ?. – Felesége: Dobray Borbála (1827. – Mv., 1910. dec. 12.). Gyermekeik: Mária – Kovács Jánosné; Gabriella – Szőke Ákosné; Károly; József. – A M. Nemzeti Galériában található Vida Árpád festette Wittich József mv.-i polgár leányainak kettős arcképe (1913). – Irod.: Gyászjelentő.
WITTICH József
? † ?: könyvkereskedő. – Mv.-en volt könyvüzlete (1856), kölcsönkönyvtára (1873). A Mv.-i Kaszinó másodtitkára (1896). – Irod.: Biás István; Kuszálik–Zalányi.
WLADÁR Ádám
Nagycsepcsény (Turóc vm.), 1748. febr. 16., † 1789.: gyógyszerész. – A nagyszombati egyetemen kapott magiszteri oklevelet (1777. febr. 8.). Mv.-en az Arany Szarvas gyógyszertár megnyitója és tulajdonosa haláláig (1782–89., Főtér, Toldalagi-ház, majd 1914-től Főtér, 55. sz.). Örököse W. Mátyás volt. – Irod.: Péter H. M. 2013.
WOHL, Martinus
Segesvár, 1781., † ?: lelkész, tanár. – Tanult Tübingenben teológiát (1802). Tanár volt Segesváron (1805–61). – Irod.: Szabó–Szögi.
WOJTEKOVITS Olga, K. § K. Vojtekovics Olga; Köllő Wojtekovits Olga
Borgóbeszterce (Beszterce-Naszód), 1900. márc. 26. † Mv., 1981. okt. 2.: szopránénekesnő, tanár. – Besztercén végezte a középiskolát (1918). Zenei tanulmányait a Mv.-i Városi Konzervatóriumban Maleczky Mária tanárnő énekosztályának növendékeként végezte el (1924–1928). Fehér Imre színtársulatában kezdte pályáját (1927). A mv-i KZST tagjaként (1932–), számos hangversenyen, dalesten, irodalmi esten lépett fel.
WOJTITZ József
? † ?: kereskedő. – Mv.-i polgár (1828), az első izraelita a városban. – Irod.: Sebestyén Mihály 2000.
WOLF, Andreas
? † ?: ? – Irod.: Seracin, Livius A: Medicina în Moldova între 1780–1800 după descrierea doctorului Andreas Wolf (Cluj, 1927).
WOLF, Benjamin
Krakkó, ?, † ?: rabbi. – Károlyfehérvári, náznai és országos rabbi. A náznánfalvi erős zsidó hitközség külön is megválasztotta rabbinak. Vezette-szervezte a hitközséget. – Irod.: Gaál György: Az izraeliták Erdélyben = Gaál: Kv. vonzásában.
WOLF, Friedrich-Heinrich
? 1931., †., Aachen (Németo.), 1990. febr. 19.: építészmérnök. – A mv.-i Bolyai Líc.-ban érettségizett (1951). – Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1990. febr. 22.; 1990. febr. 27.).
WOLF Hermanné, Grün Olga
1879? † Bp., 1915. okt. 1. Mv.-en temették: ?. – Grün Izsák leánya. Testvére G. Adolf. Férje: dr. Wolf Herman. – Irod.: Gyászjelentő.
WOLF János
Magersdorf (Ausztria), 1879, † Dicsőszentmárton, 1955.: mézeskalácsos. – A mézeskalácsos inasiskolát Salzburgban végezte el (1908). Pogácsás barátjával járta Salzburg és Graz környékét, de ott már hanyatlóban volt a piac. Innen került Aradra, ahol megnősült. Feleségül vette Tóth Katalint, aki vámosgálfalvi születésű volt. Egy vándorkereskedő ösztönzésére és segítségével került Dicsőszentmártonba (1912).
WOLF Manó, §
Szászrégen, 1898., † ?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után apjától tanulta a kereskedést majd Mv.-en önálló lett (1926), készruha és szövetáru üzlete volt. Az első vh.-ban (1916. máj. – 1918. nov.) a h. gy. e.-del az olasz és az orosz fronton harcolt. Mv.-ről a feleségével (1904) együtt deportálták (1944. máj. 29.).
WOLF Sára
? † ? Segesvár részéről vett részt az Országos Nőipar-kiállításon. – Irod.: Gelléri Mór: Országos Nőipar-kiállítás (Bp., 1881).
WOLF Tibold (Theobald) Péter
Kund, 1862. júl. 1., † ?: evang. lelkész. – Miután a gimnáziumot Besztercén elvégezte (1874), Berlinbe ment az egyetemre, hol két évig tanult; azután Lipcsében hallgatott szintén két évig, történelmet, bölcseletet és evang. teológiát. Hazájába visszatérve sok évig mint tanító, végre mint rektor működött a kőhalmi elemi főiskolánál, majd Sárkányon választották
WOLFF, Carl, § Károly
Segesvár, 1849. okt. 11., † Szeben, 1929. okt. 3.: jogász, újságíró, nemzetgazdász, politikus. – Szülei: Josef W. orvos és Josefine Josephi. Felesége Gattin Friederike. A segesvári gimnázium után Bécsben jogot tanult (1867–), majd Heidelbergben, Bp.-en, Szebenben és Kv.-on is tanult (1868–70). Bécsben telepedett le (1871–) és a Neue Freie Presse
WOLFF, Georgius
? † ?: lelkész. – Teológiát tanult Wittenbergben (1726). – Irod.: Szabó–Szögi.
WOLFF, Johann
Segesvár, ? † ?: lelkész. – Tanult Bécsben (1761). Lelkész Földszinen (Szeben) (1780–87). – Irod.: Szabó–Szögi.
WOLFF Johann
Malomkerék (Nagyküküllő), 1844. jan. 12., † Péterfalva, 1893. dec. 30.: ev. főgimnáziumi igazgató, majd lelkész. – A segesvári főgimnáziumban tanult (–1865). Ezután nélkülözésekkel küzdve félévet tölthetett Bécsben teológiai tanulmányokkal foglalkozva; innét a fakultás 50 forint segélyével Tübingenbe ment, hol másfél évet töltött és az ev. teológián kívül bölcseleti, esztétikai és
WOLFF Johann
Nagysink, 1865. nov. 8., † ?: bölcseleti doktor, főgimnáziumi igazgató. – Miután a segesvári főgimnáziumot elvégezte (1878–84), a jénai egyetemre ment, (1884 őszén), hol főleg a német nyelvre és irodalomra fordította figyelmét. A következő években a kv.-i, strasbourgi és a berlini egyetemeket látogatta, szaktárgyának és a teológiának szentelvén idejét. Visszatérve
WOLFF Joseph
Segesvár, ? † Segesvár, 1875: orvosdoktor, W. József segesvári városi tanácsos fia. Miután szülővárosában a gimnáziumot elvégezte, a bécsi egyetemen orvostudományt hallgatott (1826–33). A kolerabetegek gyógyítására haza küldték (1831); ismét Bécsben tanult (1833), hol ugyanazon évben orvosdoktori oklevelet nyert. Erzsébetváros tisztiorvosa (1839), majd Segesvárt orvosi gyakorlatot folytatott, később kórházi, majd
WOLFF Petrus
Fületelke, 1819. szept. 19., † Fehéregyháza 1887. febr. 23.: evang. lelkész. – Tanult a segesvári (1835–), a besztercei főgimnáziumban (1838–); miután az utóbbi helyen letette az érettségi vizsgát, három évig a bécsi evang. teológiai intézetet látogatta, majd a tübingeni egyetem hallgatója volt (1845–47) Visszatért hazájába (1848 elején) és azon év
WOLFF Stephanus
? † ?: harangöntő. – Segesváron öntött két harangot (1783). – Irod.: Dávid László: Harangok, harangöntők (Székelyföld, 1998. ápr., 4. sz.).
WOLSTER Kálmán, §
1868., † 1936. márc. 25.: kereskedő, cionista vezér. – „Uri divat és cipőraktár” tulajdonosa Mv.-en. Kezdeményezője, alapítója és vezetője a mv.-i cionista mozgalomnak (1913–). A mv.-i Aviva-Bariszia vezetőségi tagja (1928). – Irod.: Időtár 2; Mv.-i örmények; Mv. zsidósága; Mv.-i zsidó temető dok.; Sebestyén Mihály 2000.
WONNER, Johannes
Segesvár, ? † Segesd, 1734. júl. 8.: ev. lelkész. – Tanult Wittenbergben (1702). Prédikátor Segesváron (1713–14); ev. lelkész Segesden (1715–34). – Irod.: Apold; Szabó–Szögi.
WONNERTH, Rudolf
? † ?: igazgatótanító. – Apoldon az ev. szász iskolában tanított (1923–50). Hosszú működése alatt az V–VII. oszt.-ban tanított, az iskolát a vezetőtanács segítségével vezette, gyümölcsöztette az iskola tulajdonában levő földek jövedelmét, önellátóvá és függetlenné tette azt. Iskolamúzeumot létesített, amelyben a tanulókkal gyűjtött anyagokat állították ki. Kirándulásokat szervezett a tanulóknak,
WORELL József
1817? † Mv., 1885. okt. 1.: kalapos. – Testvérei: W. Márton, felesége Schnell Mária; W. Amália – Hajnal Jánosné; W. Teréz – Kárászek Béláné; W. Ferenc és W. Károly. Felesége: Máthé Rebeka. Nevelt fiuk: Dvorzák Albert. – Mv.-en volt kalapszalonja. A bécsi ipari kiállításon dicsérő oklevelet nyert (1873), azután párizsi világkiállításon
WOSTHIUS, Michael
? † ?: ev. lelkész. – Szászkézdi származású. A brassói Ev. Gimn.-ban végzett (1546). Apoldon volt lelkész (1563–73) és a szászkézdi kanonokság esperese. – Irod.: Saschiz.
WÜHR, Hans
Szászrégen, 1891. jan. 25., † Grünwald bei München, 1982. ápr. 23.: művészettörténész, költő – Filozófiát és művészettörténetet tanult Berlinben, Genfben, Münchenben, Budapesten és Kv.-on (–1914); katona volt (1914–19), elnyerte a doktori címet (1923). A szebeni Brukenthal Múzeum alkalmazottjaként Berlinbe utazott (1926). Tanulmánya jelent meg a Pásztortűzben (1926). Kultúrtörténeti leltárfelvétel és
WULTSCHNER, Friedrich
Segesvár, ? † ?: író. – Szülővárosában végezte a gimnáziumot. Katonaként a szász vadászzászlóaljban szolgált, és részt vett a felszabadító háborúkban (1790–1813), majd az olaszországi hadjáratban (1834). Hazatérve Segesváron telepedett le, megírta háborús visszaemlékezéseit. Nagy csodálója volt Radetzky tábornoknak. Megrendelte kora helyi és idegen sajtótermékeit. – Irod.: Sighişoara.
WULTSCHNER, Martin
? 1953. jan. 11., † 1989 dec.: egyike Maros megye mártírjainak (1989. dec.). – Irod.: Ioniţoiu; (Nú., 2005. dec. 21.).
WULTSCHNER, Paul
? 1963. jún. 28., † 1989. dec.: egyike Maros megye mártírjainak (1989. dec.). – Irod.: Ioniţoiu; (Nú., 2005. dec. 21.).
WURMBRAND, Ferdinand
Sáromberke, 1835. júl. 23., †, ?: katonatiszt. – Tanult Bécsben, a Leimgrube Hadmérnöki Akadémián (1849–1851). – Irod.: Szabó–Szögi.
WUSINSZKY Hajnal
? † ?: színész. – A mv.-i Székely Színház tagja (1946–51). – F. sz.:: Picolo (Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő); Caroline (Paul Laurent: Szerelmes diákok); Molnár Ferenc: Liliom; Eszter (G. B. Shaw: Az ördög cimborája); Gizi (Fényes Szabolcs: Vén diófa); Adrienne (Huszka Jenő: Gül-Baba); Róza, szobalány (Schuber–Berté: Három a kislány); Mici (Fényes
WUTSCHI Alfred
Szászmagyarós, 1907. † ?: A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. – Irod.: Berekméri.
ZABOLAI Ferenc, Zabolai Finna Ferenc
? † ?: tanító, ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1722), Csáváson tanított (1731), Mezőbándon (1733–40) volt mester. Disznajón (1740–41), Magyarrégenben (1743), Marossárpatakon (1744–45) és Görgényszentimrén (1748–67) volt lelkész. – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.; Ősz.
ZABOLAI István
? † ?: tanító. – Mv.-en subscribált (1671). Sövényfalván tanított (1677). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
ZABOLAI László, Zabolai Finna László, Zabolai F. László
1688., † 1773. szept.: ref. lelkész. – Sárospatak–Gyulafehérváron subscribált (1714). Gernyeszegen (1728, 1742–53), gr. ifj. Teleki Sándor óhajára távozott Gernyeszegről; Disznajón (1737), Görgényszentimrén (1741) és Pókakeresztúron haláláig (1753–73) volt lelkész. – Irod.: Böjthe Andor; Ősz.
ZABOLAI Márton
? † ?: tanító. – Nyárádszentannán tanítómester (1719). – Irod.: Imreh Barna.
ZABOLAI Mihály
? † ?: ref. lelkész. – Sáromberkén működött (1702–). – Irod.: Sáromberke.
ZABOLAI Mihály
? †Abafája, 1783. febr.: tanító, ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1736). Nagyölyvesen (1741–44) és Magyarrégenben (1745) volt mester. Lúdvégen (1746–48), Sáromberkén (1750–57), Oroszfáján (1766–75) és Abafáján volt lelkész haláláig (1757–65, 1776–83. febr.). – Irod.: Abafája; Ősz.
ZABOLAI Miklós
? † 1733. nov. 12.: ref. lelkész. – 1775 körül subscribált Kv.-on subscribált (1775). Disznajón (1692–16), Marosfelfaluban (1711) és Alsóbölkényben (1730) volt lelkész. – Irod.: Ősz.
ZABOLAI Sámuel
? † ?: tanító, ref. lelkész. – Felesége Péterfi Erzsébet. – Marosbogáton tanított (1745–48), lévita Dicsőszentmártonban (1750–54). Lelkipásztor Mikefalván (1755–56), Marosugrán (1757–62) és Erzsébetvároson (1762–64) szolgált. – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.
ZÁCH Antal
1842? † Mv., 1919. máj. 27.: zenetanár. – A mv.-i Ref. Koll.-ban tanított zenét és éneket 50 évig (1876–1919). A zeneszertár őre volt. Mv. zenei életének szervezője a 19. sz. 70-es, 80-as, 90-es éveiben. Vezényelte a Ref. Főtanoda ifjainak ének- és zenekarát, hegedűn is játszott. Részleteket adtak elő többek között az
ZAGON, Ioan
Văleni, 1935. nov. 30., † Marosludas, ?: politikus, polgármester. – Elemi iskoláit a szülőfaluban, ipari líc. Mv.-en végzett. Polgármestersége idején elvégezte a buk.-i Ştefan Gheorghiu politikai egyetemet. Katonaság után Mezőméhesen (Maros) az Állami Mezőgazdasági Vállalat főgépésze (1958–1963), ezután politikai tevékenységet fejtett ki, majd Ludas város polgármestere lett (1974. ápr. 16. –