Szerző: Fülöp Mária
SZENTMIKLÓSI Boldizsár
? †?: ref. lelkész. – Kóródszentmártonban szolgált (1656 után?). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
SZENTMIKLÓSI Ézsaiás
? †?: tanító. – Mv.-en subscribált (1693). Maroscsapón (1695 – 1697 – 1701), Nagykenden (1711–15) és Dányánban (1716), Nyárádkarácsonyfalván (1719), Mezőmadarason (1722–24) és Mezőfelében (1725–27) volt tanító. Irod.: Imreh Barna; Küküllői Ref. Egyházm. 1., 4.
SZENTMIKLÓSI Ferenc
Csíkszereda, 1912., † Mv., 1993.: tankönyvíró. – Középiskoláit Kv.-on a Piarista Főgimnáziumban végezte, majd az I Ferdinánd Egyetemen szerzett magyar–francia szakos tanári diplomát. Tanított Mv.-en, a Székelykeresztúri R. K. Gimnáziumban, Gyulafehérváron; Tg. Jiuba internálták (1944); újra Gyulafehérváron tanított, kinevezték a brassói Tankerület magyar szakos főtanfelügyelőjévé (1945). Márton Áron közeli munkatársa volt,
SZENTMIKLÓSI György
? †?: városi tanácsos, albíró. – Jogügyi albíró, kebli számoltató a városi tanácsban (1825); Mv. megújított tanácsában a kincstári adóösszeírás és a katonai dolgok előadója (1849. ápr.).A Mv.-i Olvasó Egylet felügyelője (1847) Irod.: Biás István; Időtár 2, Pál-Antal, Pál-Antal 2009.
SZENTMIKLÓSI János
? †?: ref. lelkész. – Szentgericén (1694–1695), Nagyernyében szolgált (1710–1713). Idejében épült a templom melletti harangláb (1714). Maroskeresztúron szolgált (1724). Irod.: Cristeşti – Mureş; Imreh Barna; Nagyernye.
SZENTMIKLÓSI Máté
? † 1643.: unit. lelkész. – Maros kör esperese (1626–36), majd ref. lelkész (1584–). Irod.: Kénosi–Uzoni 2.; Léstyán – templomok.
SZENTMIKLÓSI Mihály; Turtsák Mihály; Tóth-Szent-Miklósi Péter
1603, † Mv., 1668. jún. 8.15: lelkitanító, lelkész. – Horvátországból eredt. Bod Péter szerint előbb szociniánus, unitárius marosszéki esperes, innen vitték unit. papnak Kv.-ra (1627. nov. 4.–), azután szombatos, végül keresztény. Mezőkölpényben volt unit lelkész, a szombatosok híve, Péchy Simon udvari papja lett, azután áttért a ref. vallásra és Mv.-en
SZENTMIKLÓSI NAGY Tibor, K.
1919. † Bp., 1997. márc. 15. : vegyész-, kohómérnök. – Tanult a mv.-i Ref. Koll.-ban, számos kitüntetés tulajdonosa. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1997. márc. 29.).
SZENTMIKLÓSSY László
? †?: dr. főispáni titkár. – Az EMKE Kisküküllőmegyei fiókjának titkára és ellenőre (1905–), az EMKE megalapítása és negyedszázados működése c. kötetben a kisküküllői fiókválasztmány adatainak összeállítója. Irod.: Sándor.
SZENT-MIKLÓSY István
Dicsőszentmárton, 1909. ápr. 6., †?: katonatiszt, történész. 1924-ben katonaiskolába került, majd elvégezte a Ludovika Akadémiát és a Hadiakadémiát. A II. vh.-ban mint vezérkari tiszt vett részt. A Legfelső Honvédelmi Tanácsnál szolgált (1944). A német megszállás után csatlakozott a Magyar Függetlenségi Mozgalomhoz és részt vett a katonai ellenállásban. A németek letartóztatták
SZENTMIKLÓSY Kálmán, szőkefalvi
1846?, † Mv., 1902. ápr. 22. : bíró. – Testvére: szőkefalvi Sz.Luiza Kiss Józsefné; Felesége: Keresztes Ilona. – Mv.-en törvényszéki bíró. Irod.: Gyászjelentő, Pálmay József.
SZENTPÁLI család
Pókai birtokos család egy1469-es (más adatok szerint 1451-es) irat szerint. Irod.: Póka.
SZENTPÁLI Benjamin
? † Dicsőszentmárton, 1800.: törvényszéki bíró, alispán. – Id. Sz. Benjamin († 1750. k.) és osztopáni Perneszy Mária fia. Felesége: Podhráczki Anna. – A házasság után Magyarkirályfalván telepedett le. A Ghyllányi regiment svadronos kapitánya. Küküllő vm. törvényszékének bírója lett, dicsőszentmártoni otthona a Henter-féle kúriában volt..Alispán (1783–). A dicsőszentmártoni egyházközség számára kelyhet
SZENTPÁLI Csepán
? †?: birtokos. – Az első okl.-ből név szerint ismert birtokos Búzásbesenyőben (1349). Fiai: János, Tamás és Mihály. Besenyő a kerelőszentpáli uradalom része volt, amelyhez Ugra, Kerelő és a távolabbi részbirtokok is tartoztak: Lőrincfalva, Póka, Ercse és mások. Irod.: Búzásbesenyő.
SZENTPÁLI Elek, homoródszentpáli, Szentpály Elek
? † 1814: ülnök, táblabíró, ítélőmester. – Felesége: Csolnakosi Mária. – A mv.-i kir. tábla ítélőmestere (1797 k.), volt számfeletti bíró. Kir. hivatalos az erdélyi 1848. évi utolsó rendi országgyűlésen (Kv., 1848. máj. 29. – júl. 18.). A felesége aranyozott ezüst serleget adományozott a kutyfalvi ref. egyháznak (1806). Irod.: Albizálás; Egyed:
SZENTPÁLI Gergely
? †?: jegyző. – Désfalvában volt jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SZENTPÁLI György
? †?: ref. lelkész. – Lelkész volt Küküllőalmáson (1684–85), Dányában (1689–1690). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.
SZENTPÁLI János
? † 1669: hadvezér. – Kemény János fejed. mezei hadainak generálisa. A vásárhelyi polgárokat sanyargató katonákat megbüntette, de a várost is megintette, hogy miért adtak bort a katonáknak (1662); a görgényi országgyűlésen elítélték, de kegyelmet kapott. Később Apafi híve és csíki főkapitány lett (1667–). Irod.: Benkő K.: Mv., Időtár 1.
SZENTPÁLI János, novalyi
? † 1635?: benefalvi birtokos. – Felesége: Petki Erzsébet, akinek ő a 3. férje. – Bethlen Gábor az örökösök nélkül elhalt Szövérdi Gáspár János Benefalva nevű egész birtokát neki ajándékozta (1624. Bethlen Gábor Marosszentgyörgyöt véglegesen nekik ítélte (1628). Toldalagi Mihállyal és feleségével, Mihálcz Erzsébettel udvarfalvi és pinárdi birtokait Szentpáli és
SZENTPÁLI Mihály
? †?: unit. lelkész. – Nagyernyében volt lelkész (1728). Irod.: Nagyernye.
SZENTPÁLI Miklós
? †?: birtokos. – Apja Sz.Mihály. – Utód nélküli, ezért Mátyás király felesége, Beatrix beleegyezésével Corvin Jánosra, Mátyás házasságon kívül született fiára hagyta besenyői jussát a szentpáli, ugrai, gyulasi és lackodi részekkel együtt (1479. okt. 3.). Néhány nappal később ugyanazt a birtokot Mátyás király Kasuhi Istvánnak, Báthory István erdélyi vajda
SZENTPÁLI Péter
? † 17. sz.: tanító, lelkész. – Bágyonban tanító (1670–1676), majd Szovátán lelkész. Irod.: Benczédi G.: Pótlék a bágyoni belső emberek névsorához (Keresztény Magvető, 1895.); Kelemen.
SZENTPÁLY
? †?: jegyző. – Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Kutyfalva, Marosoroszi és Marosszentjakab helyneveit közölte. Irod.: Pesty 2014.
SZENTPÉTERI Antal
Erzsébetváros, 1784. jún 14 † Mv., 1838. febr. 23.: szabó. – Felesége: Eikler Julianna (1810. jan. 15. –?). Gyermekeik: Julianna (1835. aug. 24. –?), Lázár (1838. febr. 11. –?), Géza (Mv., 1863.-Mv., 1936.). Irod.: Élő emlékezet (Erdélyi Örmény Gyökerek, 2016. jan.–febr., 221. sz.); Mv.-i örmények; Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt
SZENTPÉTERI Dénes
1828.? † Mv., 1902. jan. 3.: honvéd. – Felesége: Szathmári Róza. Gyermekeik: Sz. Dénes; Sz. János; Sz. Róza Vadadi F. Gézáné; Sz. Ferenc. – 1848–49. honvéd. Irod.: Gyászjelentő.
SZENTPÉTERI Géza, Szentpétery Géza
Mv., 1836., † Mv., 1902. bőriparos. – Felesége: Papp Róza (Mv., 1867 – Mv., 1936). Gyermekük: Róza (1892 –Mv., 1973), bolti eladó, férje Mészáros Sándor. Irod.: Élő emlékezet (Erdélyi Örmény Gyökerek, 2016. jan.–febr., 221. sz.); Mv.-i örmények.
SZENTPÉTERI György
? †?: tanító. – Mv.-en subscribált (1720). Görgényszentimrén volt mester. Irod.: Ősz.
SZENTPÉTERI János
1791. ápr. 20 †?: szűcs. – Neje Csernik Zsuzsanna. Gyermekei: Anna (1820), Teréz (1822–), Dénes (1828–), János (1831), Katalin (1833), Ferenc (1836–), Zsuzsanna (1839–). Irod.: Mv.-i örmények; Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás – Szász Ávéd; Száva 2012.
SZENTPÉTERI Kristóf
1752 † 1800. márc. 8.: kézműves. – Neje Szabó alias Trombitás Mária. Gyermekei: Anna Mária (1781–1830), János (1784–), Antal (1786. jún. 14–1838. febr. 23); Terézia, Veronika, Mári Terézia (1793–1795). Erzsébetvárosi örmény család. Azon kevés örmények egyike, aki nem kereskedő volt, kézművesként jelölik a levéltári adatok. Városi polgárként birtokát neki ajándékozta (1624zerepelt
SZENTPÉTERY Antal
1900., †?: asztalosmester, háztulajdonos. – A család nemességét Mária Teréziától kapta (1760-as évek). Iskolái elvégzése után az asztalosiparban szabadult fel, Mv.-en gyarapította szaktudását, majd önálló mester lett. Minden hazafias, szociális és kultúrintézmény támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SZENTPÉTERY József, § SZENTPÉTERI József
Kv., 1921. febr. 14 †?: orvos, az anatómia előadótanára. – Előadótanára lett (1949–69), a mv.-i Fogszövettani Labor. Vezetője volt. Szegedre költözött, ahol fogorvos, és az egyetem Fogászati Klinikáján egyetemi adjunktus (–1973), egyetemi docens (–1979) az orális biológia és a konzerváló fogászat előadója. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Fogászati Klinikáján tanszékvezető egyetemi
SZENTPÉTERY Ödön
? †?: ügyvéd. – Mv.-en ügyvéd, dr. – A MTárstud. Egyesület alapító tagja (1907).A MSE vívószakosztályának tagja (1920). A MSE elnöke (1924). Sajtó- és Sportnapot rendezett a MSE és a Magyar Újságírók Klubja, amelynek fővédnöke volt (1926). Felesége tanácstag (1926). Irod.: Időtár 3; Illyés; Klósz–Tolokán; MTárstud. Egyesület.
SZENTPÉTERY Olga
? †?: tanár. – A mv.-i, majd szászrégeni Állami M. Tannyelvű Tanítónőképző tanára, rövid ideig igazgatója (1948. ápr. 18. – 1948. okt.). Irod.: Csernátoni.
SZENTSIMONI FERENCZI Sámuel
? †?: ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1743). Vajdaszentiványon (1753–83) volt lelkész, a gyülekezettel konflikutusa volt. Irod.: Ősz
SZENTSIMONI György
? †?: ref. lelkész. – Nagykenden szolgált (1669, 1675) és Búzásbesenyőben (1672–77). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1., 4.
SZENTSIMONI István; Stephanus
Koronka? †?: ref. pap. – Tanult Enyeden (1740), Franekerben (1751), Utrechtben (1752). Ref. lelkész Mezősámsondon (1758–60), Nyárádkarácsonyfalván (1761–1764), Kibéden (1764–69), Makfalván (1770–1776). Irod.: Imreh Barna; Mezősámsond; Szabó–Szögi.
SZENTSIMONI János
Nyárádszentsimon? †?: tanár, ref. lelkész. –Ref. pap Nyárádkarácsonyfalván (1693–1703). A mv.-i Schola Particula rektora (1705–1707. ápr.). Kibédre (1707. ápr. – 1710), később Koronkára ment papnak és a marosszéki református egyházmegye jegyzője is volt. Irod.: Időtár 1; Imreh Barna; Koncz; Kozma; Krón. Füz. (1939. 4/10); Kibéd és egyháza.
SZENTSIMONI Mihály, Sz. Simoni Mihály
? †?: ref. lelkész., Sóvárad (1692, 1710–1713), Nagyernyében (1710), Nyárádszentsimonban (1716–1735) ref. pap. Irod.: Imreh Barna.
SZENTSIMONI Pál
? † Gyergyószentmiklós, 1745. okt. 1.: r. k. pap. Nagyszombaton tanult. Plébános Abosfalván (1721–31), Gyergyóalfaluban (1732–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
SZÉP, sóváradi
A családból Sz. István nyert primipilusi levelet (lófőséget) Bethlen Gábortól (1614. febr. 16.). Irod.: Kempelen; Pálmay.
SZÉP Ákos
Kézdialmás, 1914., †?: fűszer- és csemegekereskedő. Középiskoláit Nagyenyeden és Mv.-en végezte, majd a kereskedést tanulta és mint tehetséges rajzoló iparirajz – tanfolyamot is végzett és mint templomfestő is tevékenykedett Herczegh Ferenc festőművésznél. Mint önálló iparművész és festő több kiállításon vett részt, több állami megbízást is nyert. A Sportegyesületek és a Dalárda
SZÉP Béla
1926? † Mv., 1995. ápr. 19.: közgazdász. – A Maros megyei Statisztikai Hivatal munkatársa. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1995. ápr. 20.).
SZÉP György
1944., † Mv., 2021. márc.13?: festőművész. – Tanulmányait a mv.-i Művészeti Líceumban végezte. Mv.-en dolgozott. Erdélyi kiállításokon szerepelt. Irod.: Elhalálozás (Nú.,2021. márc. 15.); Szabó-Kállai; Nagy M. K. Műterem.
SZÉP János
? †?: tanító. – Nagyernyében (1759–1767), Székelycsókán tanított (1794). Irod.: Imreh Barna; Székelycsóka.
SZÉP Mózes
Székelykakasd, 1900 †?: gazdálkodó. – Szülőfalujában folytatott önálló gazdálkodást (1929–). Minden kulturális és hazafias egyesület támogatója, a MP tagja volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SZEPESI Fábián
Erdőkövesd, 1721. febr. 6., † Eger, 1787. aug. 4.: minorita szerzetes, teológiai tanár. – A minoritarendbe lépése után, tanulmányai végeztével, pappá szentelték. Megszerezte a doktori címet. Hitszónok, házfőnök Nagybányán (1766), Nyírbátorban (1767), Mv.-en (1768) és Szegeden (1770). Egerben a Studium generale igazgatója, a rendtartomány kormánytanácsosa. Irod.: Monay: Magyaro.-i és erdélyi minoriták.
SZEPESI György
? †?: ref. lelkész. – Kutyfalván volt lelkész (1678–). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm., 3.
SZÉPLAKI István
? †?: birtokos. – A néhai Szentpáli Mihály fia, besenyői jószágát a szentpáli, ugrai, lackodi és gyulasi birtokrészekkel együtt, Héderfáji Istvánnak adja át kezelésre (1469). Irod.: Búzásbesenyő.
SZÉPRÉTI Lilla, § Szépréthy Lilla; Zsigmond Károlyné; álneve: Zsigmond Márta
Brassó, 1937. márc. 14., † Olthévíz, 1992. máj. 15., autóbalesetben halt meg, Mv.-en a ref. temetőben nyugszik. : író, újságíró, riporter. – Sz. Béla (1898–1987), gépészmérnök és nagybaczoni Molnár Margit (1905–1965) leánya. Testvérei: Nóra (1929–1981), ikertestvére Zita (1937. márc. 14. –). Férje: Zsigmond Károly (Sárkány, 1932. dec. 4.–), általános főorvos
SZEREDAI, szentháromsági család
Marosszék nemes családjainak egyike. Sz. János, mint primor lustrált Szentrontásról (1614). Már a XVII. század elején e helyről írta előnevét, mely néha szent-rontási (jobban szent-Trontási (azaz S. Trinitas) alakban fordul elő. Közülük Kristóf kir. pénztárnok Küküllő megyében (1771), táblai számfölötti ülnök (1784); Péter (1771-ben) valóságos, Ferenc számfölötti ülnök Marosszékben; Elek
SZEREDAI Aladár, szentháromsági
? †?: cs. és kir. Kamarás, országgyűlési képviselő (1891). Irod.: Pálmay.
SZEREDAI András, szentháromsági
? †?: jegyző. – Deák, nemes, fejedelmi kancelláriai jegyző. Nyárádszeredán élt, Basta idejében jegyző, pl. ő írta Basta nyílt parancsát a marosszéki hadak kiváltsága érdekében (1602. aug. 29). A vásárhelyi lustra jegyzékeiben szerepel (1602, 1603). Báthori Zsigmondtól kapta a nemességet, birtokait és házait mentesítve minden adó és közteherviselés alól. Marosszék
SZEREDAI András Zsigmond, szentháromsági
Szentháromság? † 1805. aug. 29.: r. k. pap. – Tanult Kv.-on a Jezsuita Gimn. és Akad. – án (1754–56), Nagyszombaton (1758–59), Bécsben (1760). Gyulafehérváron az erdélyi püspökmegye alumnusa; teol. tanár később gyulafehérvári székesegyházi kanonok (1765–), címzetes apát, apostoli jegyző, prépost-kanonok volt (1794), papneveldei igazgató (1800). – F. m.: Dum Assertiones Theologicas
SZEREDAI Antal
Szentháromság, 1811. aug. 6., †??: kadét. – Tanult Bécs-Laimgrube hadmérnöki karán (1828). Irod.: Szabó–Szögi.
SZEREDAI Antal, Szeredai Antonius
Szentháromság, 1740., † 1793. júl. 6.: r. k. pap, jezsuita tudós. – A Kv.-on a Jezsuita Gimn. és Akad. – án (1740–44) és Nagyszombaton (1745–48) tanult. A csíkszentgyörgyi egyházközségből jött, a kat. egyház alumnusaként. Nagyszombatban IV.éves teológusként a bölcsészet magiszterévé avatták (1749. máj.30.), majd a teológia babérkoszorúsává avatták (1749. aug.
SZEREDAI Antal, szentháromsági
? † 1874: marosszéki alkirálybíró (1852), cs. és kir. kamarás (1857–). Irod.: Pálmay.
SZEREDAI Benedek
? †?: alkirálybíró. – Szentrontási születésű, alkirálybíró volt (1670–74). Irod.: Szentháromság.
SZEREDAI Benedek
? †?: alkirálybíró. – A szentháromsági, Marosszék nyárádi kerületének alkirálybírója (1848). Irod.: 1848–1849 Marosszék; Időtár 2; Pál-Antal.
SZEREDAI Benedek, szentháromsági
? † 1827?: dulló és adóíróbiztos. – Marosszék abódi járásában tevékenykedett (1827), fürdés közben a vízbe fúlt. Irod.: Nagy Iván.
SZEREDAI Domokos, Szeredai Dominicus
Mikefalva, 1740. nov. 18., † 1799. jan. 19.: teológiai doktor, táblai prelátus. – A Kv.-on a Jezsuita Gimn. és Akad. – án (1755–58) tanult. Belépett a Jézus-társasági rendbe és Domonkos nevet vett fel (1758. okt. 18). Kassán (1763–64) és Nagyszombaton (1769–72) tanult. A próbaévet Kv.-on töltötte; ott szentelték fel (1773).
SZEREDAI Elek, Szeredai Alexius
? †?: iktató, ülnök. – Mv.-i kir. táblai iktató (1773), valóságos ülnök (1784). Irod.: Bozac–Pavel; Nagy Iván.
SZEREDAI Ignác
? †?: Vajdahunyad taxális város követe. Marosszéki nemes. Irod.: Szathmári Papp Károly.
SZEREDAI János
? †?: nemes. – Szentháromsági nemes (1635) ha ez. Marosszéki nemes, elöljáró (1704). Irod.: Pál-Antal 2009, Szentháromság.
SZEREDAI János, szentháromsági
? †?: alkirálybíró. –Valószínű a felesége: Boér Anna (†1771) Marosszék alkirálybírója (1806, 1810). A mv.-i egykori obszerváns ferences kolostortemplom kriptájába temették. Irod.: Mv.-i örmények; Nagy Iván.
SZEREDAI János, szentháromsági
? †?: marosszéki nemes. – Vajdahunyad taxális város követe. Marosszéki nemes. Kir. hivatalos az erdélyi 1848. évi utolsó rendi országgyűlésen (Kv., 1848. máj. 29.). Irod.: Egyed Á.: Erdély 1848. ogy.; Pálmay; Szathmári Papp Károly.
SZEREDAI József, szentháromsági
? †?: udvari tanácsos és országgyűlés kir. hivatalos (1810). Irod.: Pálmay.
SZEREDAI Kata, szentháromsági
? †?: adományozó. – Férjével Tompos Jánossal 3200 forintot adományozott a mv.-i szemináriumnak (1781). Irod.: Nagy Iván.
SZEREDAI Kristóf, szentháromsági, Szeredai Cristoph
? †?: adószedő. – Küküllőmegyei kir. pénztárnok (1773), majd szolgabíró és főbíró (1771), táblai számfeletti ülnök (1784). Irod.: Bozac–Pavel; Nagy Iván; Pálmay.
SZEREDAI Kristóf, szentháromsági
? †?: főbíró. – Küküllőmegyében szolgabíró (1794), főbíró (1810–31?). Irod.: Nagy Iván.
SZEREDAI László
? †?: alkirálybíró. – Szentrontási születésű, alkirálybíró (1751–53). – Irod,: Szentháromság.
SZEREDAI Mihály
Szentháromság, 1762., † Gyulafehérvár, 1822. dec. 11., a székesegyház kriptájában nyugszik: r. k. pap. – Kv.-on az egyetemen (1775–81) és Budán (1782) tanult. Pappá szentelték (1788. márc. 8.). Káplán Székelyudvarhelyen (1788), majd Gyulafehérváron, ahol teol. tanár (1799), gimn. igazgató és kanonok (1808-. Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
SZEREDAI Péter, Szerdahelyi
? †?: ref. lelkész. – Kóródszentmártonban (1648–54), Héderfáján (1655), Búzásbesenyőben (1665) és Kerelőszentpálon (1657, 1666–73), Kóródszentmártonban (1675) szolgált. Felesége Péterffi Erzsébet. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
SZEREDAI Péter, szentháromsági
? †?: országgyűlési követ és kir. hivatalos, a parajdi sóbányák inspektora volt. (1722). Adományt adott a tervezett mv.-i templom építéséhez. Irod.: Mv.-i Plébánia; Pálmay.
SZEREDAI Petrus
? †?: ?: Marus Szék-i. Irod.: Erdély országának három könyvekre osztatott törvényes könyve (Kv., 1815–16).
SZEREDAY Antal
? †?: a mv.-i Kir. Tábla prelátusa és primarius assessora. – Mv.-en vett házat, polgári esküt tett (1774. márc. 8.). Irod.: Orbán János: Táblabírák, főnemesek, pallérok és házak: Városkép és társadalom változásai Mv.-en a Királyi Tábla beköltözése után [1754] = Könyvek által…
SZERÉMY Lajos
Szatmárnémeti, 1918., †?: orvos, sebész. – Orvosi diplomáját Kv.-on szerzte (1945). Sebész volt Mv.-en, Szatmáron. – F. m.: társsz.: Sebészeti jegyzet. 1–2 köt. (Mv., 1953.), Részletes sebészet. 1. köt. (Száva János, Nyírő Csabával, Mv., 1954.). Irod.: Genersich; Péter; Todea.
SZERÉMY Margit; Szerémy Bródy Margit
Kv., 1914. júl. 18., † Szatmárnémeti, 2002. márc. 9.: orvos, szemész. – Középiskolai tanulmányait Kv.-on és Máramarosszigeten végezte (1932). Orvosi tanulmányait Kv.-on fejezte be (1938). A kv.-i Szemészeti Klinika gyakornoka, tanársegéde (1943), majd adjunktus (1946). Mv.-re költözött az egyetemmel együtt, ahol előadótanár (1948–) volt. Fontos szerepet játszott a Mv.-re költözött
SZERÉNYI Károly
1864? † Mv., 1924. aug. 12.: tanár, igazgató. – Testvérei: Sz. Géza; Anna. Felesége: Bartsch Irma (1873? – Mv., 1925. jún. 24). Gyermekeik: Károly; Mária Tellman Andorné. – Mv.-en a felsőbb leányiskola megkapta a gimn.-i rangot, annak igazgatója lett (1915–). Tanári működése 37. évében hunyt el. – F. m.: társsz.: Maros-Vásárhelyi
SZIA Gerő József
Mv., 1924. máj. 3., † Mv., 1980.: közgazdász. – Közgazdasági egyetemet végzett. Letartóztatásakor (1961.okt 3.) a mv.-i IPROFIL vállalat közgazdásza volt. A MAT Katonai Ügyészsége a népi demokratikus rendszer elleni intenzív propagandatevékenység, a magyarországi forradalom eseményeivel való rokonszenv, tiltott kiadványok tartása és terjesztése vádjával állította bíróság elé. 5 évre ítélték.
SZIGETHI Gyula Mihály; Szigeti Gyula Mihály, Szigety Mihály,
Mv., 1759., † Székelyudvarhely, 1837. márc. 3.: ref. főiskolai tanár. – Középiskolai tanulmányait a mv.-i Ref. Koll.-ban végezte (1777), Fogarasi Sámuel első tanítója, Fogarasi Pap József kedvenc tanítványa volt; négy évet töltött a marburgi (1786–), göttingai, stuttgarti és a bécsi egyetemen. Hazatért és gr. Bethlen Sándor fiai, Imre és Sándor mellett
SZIGETHI Gyula Mózes
1785., † Kv., 1878. ápr. 6.: ügyvéd, az erdélyi kir. tábla procuratora Mv.-n. – 58 éve látását vesztette. Cikkeket írt a Felsőmagyarországi Minervába (1827–28) és a Kolozsvári Kis Követbe (1846); a Mult és Jelennek és Hon és Külföldnek is munkatársa volt. F. m.: Eredeti mesék, két könyvben. (Kassa, 1824. Kazinczy
SZIGETHI István, Szigethy István
Kézdivásárhely, 1858. júl. 26., † 1914. jan. 17.: r. k. pap. – Kézdivásárhelyen, Kv.-on, Gyulafehérváron tanult. pappá szentelték (1861. nov. 6,). Káplán volt Szászrégenben (1861–83), Gelencén (1883), Kézdiszentkereszten (1884). Sósmezőn (1887–95), Egrestőn plébános (1895–1914). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.
SZIGETHI Mihály
? †?: író. Irod.: Pintér: A magyar irodalom története a legrégibb időktől Bessenyei György fellépéséig (Bp., 1909).
SZIGETHI Miklós, dr.
1956, † Mv., 2006 szept.4.: dr. orvos. – Szigethi Miklós ezredes (1930–) és Kicsid Jolánka (1931–1992). fia. – MOGYI általános orvosi kar román tagozatán végzett (1983). ++ Irod.: Kiss Cs. M 4.
SZIGETHY Pál
? † 1576 után: írnok, jegyző, ítélőmester. – Sz. Kovács Balázs és Dorottya asszony fia. Felesége: 1. Sándor Anna, 2. Várkonyi Dorottya, 3. Halabory Erzsébet, leányaik: Anna Angyalosi Jánosné, Judit Petrichevich Horváth Jánosné, Erzsébet. – Taníttatták. A kisebb kancellárián volt írnok, majd jegyző. Izabella királynétól nemességet és címert kapott (1545. szept.
SZIGETI Jenő
1915, † 1981.: fogorvos. – Mv.-en a Dózsa György utcában volt a lakása és a fogorvosi rendelője. Irod.: Kiss Cs. M 4.