Maros megyei életrajzi lexikon

Dicsőszentmárton, 1876. febr. 19., † ? : ügyvéd. – A középiskolát Nagyszebenben, Nagyenyeden, a jogot Kv.-on, Bp.-en végezte. Ügyvédként dolgozott Sepsiszentgyörgyön, Bp.-en, Nagyváradon. Az első vh.-ban a 2. gyalogezred kötelékében katonáskodott, 2 évet a belgrádi katonai kormányzóságnál volt. A kovásznai kerületben 15 évig a 48-as Párt elnöke, a MP tagja. Ügyésze

? † ? : bíró. – Kebele falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † Szászkézd, 1666. szept. 16.: tanár, ev. lelkész. – Strassburgban végezte egyetemi tanulmányait. Tanár Segesváron (1677–), majd rektor. Rádoson (1679–), majd Szászkézden lelkész (1683–1706). Irod.: Saschiz

Segesvár, ? † ? : egyetemi hallgató. – A Wittenbergi egyetemre beiratkozott (1677. szept. 24-én.) Latin üdvözlő versei a RMK III. 3. 3003, 3153, 3155. (Wittenberg 1679. 81) sz. művekben. Irod.: Gulyás

? † ? : sörgyáros. – Czell Frigyes és fiai néven működött sörfőzdéje Segesváron (1898). Irod.: Popa; Szterényi

Brassó, 1926., † Mv., 2018. jan. 4., Irod.: Nú., 2018. jan. 8. :

? † ? : őrnagy, a mv.-i vár parancsnoka. Irod.: Benkő K.: Mv.

Kv., 1878., † ? : földbirtokos, járásbíró. – Ősrégi erdélyi nemesi család leszármazottja. Nagyapja Mv. főorvosa, anyai nagyapja görgei Csiszár Domokos tanár, honvéd főhadnagy, Vizaknán a szabadságharcban halt hősi halált (1849). Felesége makfalvi Dósa Mária, Dósa Elek Maros-Torda megye neves alispánjának leánya. – Tanulmányait Mv.-en és Kv.-on végezte, majd mint kir.

Nagyszeben, 1884. febr. 11., † Freilassing, 1965. aug. 2.: tanár. – Apja kereskedő. – A szebeni ev. gimn.-ban érettségizett. Egyetemen tanult Berlinben a Hittud. Karon (1904–06), a zürichi egy. Bölcs. Karán (195–06) és Halléban. Tanított a szebeni ev. gimn.-ban ill. reáliskolában (1906–07), helyettesítő tanár az ev. polgári leányiskolában (–1912). Tanár: a

Buk., 1934. júl. 31., † 2007. jún. 1.: színész. – Kv.-on gépipari- és villamossági szakiskolát végzett (1951), majd műszaki rajzolóként dolgozott. A mv.-i Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett (1961) és a mv.-i Állami Színház tagja lett (1961–68). A nagyváradi Állami Színház m. tagozatának színésze (1968–76), a kv.-i Állami M. Színházban játszott

Gyergyószárhegy, 1899., † ? : műszaki tisztviselő. – Tartalékos zászlós a m. királyi 22. honvéd gyalogezredben. Kitüntetései: O1, OB, KcsK. Vitézi avatása (1942. dec. 15.). Irod.: Berekméri–Nemes

Csíkmindszent, 1818. aug. 12., † Görgényszentimre, 1853. ápr. 22.: r. k. káplán. – Ferencrendi szerzetes, beöltözött (1839. szept. 26.), felszentelték (1842. dec. 27.). Irod.: György: A ferencrendiek

1932., † Mv., 1987. febr. 14.: korrektor. – A mv.-i V. Z. napilap főkorrektora volt (1953. szept. –). A RSZK érdem- és emlékérmeivel tüntették ki. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1987. febr. 17.)

Petele, ?, † Újfalu, 1781. febr. 15.: ev. lelkész. – Tanult Brassóban (1731–), Halleban (1740), majd a brassói gimn. – ban segédkezett. Újfaluban lelkész (1751–). – F. m.: Kéziratban: Oratio Gallicana de Saxone Transilvano ad res capiendas perficiendasque haud inepto. 1739. m. Octob. Irod.: Szabó–Szögi; Szinnyei

Cikmántor, 1885., † Mv., 1979. dec. 25.: ügyvéd. – Kereskedői családból származott. – A mv.-i Ref. Koll. – ban érettségizett, a jogot Kv.-on végezte, doktorált (1908), majd ügyvédi vizsgát tett (1910). Mv.-en önálló ügyvéd (1910–). Részt vett az I. vh.-ban (1915. febr. – 18. nov.), az orosz, szerb, olasz és román

Mv., 1923. dec. 5. † ? : pszichológus, műfordító. – Mint munkaszolgálatos esett hadifogságba, hazatérte után (1948) a BTE pedagógia-lélektan szakán szerzett oklevelet (1952). Kv.-on a Társadalomtud. Központ lélektani kutatója; az Unirea Gépgyár vállalati pszichológusa (1975–). Tudományos műveket, lélektani és logikai tankönyveket fordított orosz és román nyelvből. Az Orosz Könyv Szülőknek

Erdőcsinád, 1888., † Mv., 1922. márc. 11.: körjegyző. – Katona lett az 50. közös gy. ezredben (1910), majd az első vh.-ban az orosz és az olasz fronton harcolt Isonzo és a Monte San Gabriele mellett. Kitüntették. Az összeomláskor megszervezte Sóvárad és Kibéd községekben a nemzetörséget. Irod.: Erdélyi ezredek; Mv.-i zsidó temető

? † ? : lehetne ő is ügyvéd???A mv.-i Agrártakarékpénztár Rt. igazgatósági tagja (1924). Irod.: Pană

Szászrégen, 1847. jan. 2., † Szászrégen, 1895. júl. 12.: gyógyszerész, ornitológus. – Gyógyszerészinas a brassói Carl Hornungnál (1863–66), majd asszisztens (1866–67). Gyógyszerészeti tanulmányokat folytatott Bécsben (1867–70). Szászrégenben átvette apjától az Aesculap-patikát (1872), a későbbi Adler-patikát, amelyet vezetett (1895-ig). C. Hornung felkeltette érdeklődését a természettudományok iránt, több gyűjteményt hozott létre. Hátrahagyott

Szászrégen, 1877., † 1913. : gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet kapott a bp.-i egyetemen 22 éves korában (1899). Szászrégenben gyógyszerész (1907–13). 36. évesen hunyt el. Irod.: Péter H. M; Péter H. M. 2013

Szászrégen, 1905. aug. 22., † Ingolstadt (Németo.), 1994. aug.: erdészmérnök. – Tanult Szászrégenben, Szebenben és Besztercén, ahol érettségizett (1924), erdészeti egyetemen Bécsben és Tharandt-ban, Szászo.-ban végzett (1926–28). Katonai szolgálat után dolgozott Sepsiszentgyörgyön az Erdészeti Hivatalban, Szászrégenben a „Waldindustrie A. G.” Társaságnál, Ratosnyán; a moldvai Broşteni-ban Nicolae herceg erdőbírtokán (1932–38); a bakói

Zsidve, ?, † Szászbogács, 1736. ápr. 30.: ev. lelkész. – Wittenbergben tanult (1689–91). Tanár majd lelkész Medgyesen (1693–), Szászbigácson (1700–). – F. m.: Disputatio theologica de Christianorum Cruce et Psalmo LXVIII. v. XX. (Wittenbergae, 1691). Irod.: Szinnyei

? † ? : ref. lelkész. – Oroszfáján szolgált (1594). Irod.: Ősz

? † 1746.: ref. lelkész. – A gyulafehérvári nagyhírű koll.-ban tanult. Erdőszentgyörgyön volt pap, amikor Mv.-re hívták és a Vártemplom lelkésze lett (1705–22). Irod.: Farczády; Marosszéki krónikák, 1.; A ref. Vártemplom lelkészei (dr. Puskás Katalin kézirata); Vártemplomi lelkészek névsora, 1571–2000 (Új Kezdet, 2. sz., 2000)

? † ? : földtulajdonos. – Oláhszentlászlóban a földosztáskor birtokából kisajátítottak 164 nö. területet, amelyet házhelynek utaltak ki a bevándorolt román lakosoknak (1922. aug. 5.). Irod.: Prozan

Versec, 1902. dec. 26., † Sátoraljaújhely, 1949. júl. 10.: orvos, orvostörténész. – Középiskolai tanulmányait Szabadkán végezte, beiratkozott a bp.-i Kir. M. TE Orvosi karára (1920), Kv.-on ill. Szegeden folytatta tanulmányait és orvosi oklevelet Freiburg in Breisgauban (1935. okt.) nyert. Szegedre hívták be katonai szolgálatra (1938), Kv.-ra helyezték (1941), amikor leszerelt

1831.?, † Mv., 1885. ápr. 5.: kereskedő. – Gyermekei: Cs. Adeodát, r. k. főesperes; Katalin Záhulik Gergelyné; Mária Drágomán Izsákné; Anna Flórián Antalné; Joáchim, felesége Istvánfi Anna. Irod.: Gyászjelentő

Brassó, 1911. nov. 14., † Mv., 1996. nov. 7. : közgazdász, jogász, egyetemi tanár, szerk. – Érettségizett a brassói R. K. Főgimn.-ban (1928); kv.-i egyetem Jogtudományi Karán szerzett oklevelet, majd doktorált (1933). Brassóban ügyvéd (1934–46). Az MNSZ tagja (1944–53), főtitkára (1944–47), a központi VB tagja (1946–53). A kv-i Takarékpénztár és Hitelbank

székely ispán (1402. febr. 9. – 1403. szept. 25.) Irod.: Székelyföld tört. 1

székely ispán (1446 jún. 23. 1448. máj. 8.) Irod.: Székelyföld tört. 1

? † ? : jegyző. – Tusonban volt jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

1505., † 1572. tavasz: kancellár. – Testvére: Mihályi Cs. István. – János Zsigmond erdélyi kancellárja, előbb a fejedelem nevelője és a királytól kapta adományként a Maros széki mezőmadarasi királyi részjószágot, s általa testvérének fia, Gábor és leánya Katalin és örököseik, kapták (Gyulafejérvárt, 1569. júl. 11.). Nagy vagyongyűjtő volt, soha nem

1662., † ?: földbirtokos. – Cs. László (1641–1698) az erdélyi ág megalapítója és kőröspataki Kálnoky Kata fia. Felesége rátóti Gyulaffy Zsófia. Gyermekei: Ferenc, Boris, Zsuzsa († 1715), szárhegyi Lázár Ferenc (1675–1742)felesége. – Felesége szüleitől örökölték a szentdemeteri kastélyt, ott is laktak. A kastély egyik helyiségét kápolnává alakította (1656). A kastély ma

1492. k., † 1572 tavasz: rom. kat. püspök. – Köznemesi családból származott. Apja Cs. István. – A krakkói egyetemen tanult (1521–25), Izabella királynő titkára, a gyulafehérvári káptalanban kanonok (1530–39 k.), püspökhelyettes és krasznai főesperes (1543–), püspöki vikárius (1545–), a hunyadi egyházmegye esperese (1549–). Közjogi méltósága: Fráter György mellett működő tizenkét tagú

1669., † 1720: földbirtokos, főispán. – László (1641–98) és Kálnoky Kata fia. Felesége: 1. Mikola Ágnes († 1711); 2. Haller Borbála (1691–1733), szentpáli ág. Esk (1708). Gyermekei: Zsigmond (1696–1735), Imre (1700–1742). Irod.: Árva Bethlen K.; Harmath-Kálmán; Papp Klára.

1899., †1974.: ref. lelkész. – Felesége. Pap Irén (1899., †1974). – A Kv.-i Ref. Teológián végzett, két év alatt összevont vizsgákkal (1927), az első világháború utáni hazakerülés után. A gyülekrzeti kinevezései sora: Magyarfráta, Kv.-Hidelve, kibéd, Tordatúr, Marosgezse, Mezőszengyel (1937–), Székkelycsóka (1939–); Kisgörgény (II. világháború) és Cserefalva (1946-nyugdíjazásáig). Irod.: Csáky

kőrösszegi és adorjáni gr. 1641., † 1698.: földbirtokos, főispán, gub. tanácsos. – István (1603–1662) és Perényi Mária (†1641) fia. Felesége: 1. Kálnoky Kata (1660), 2. Bethlen Éva (1670 –s évek eleje), 3. Jósika Judit. Gyermekei: Gábor (1662-?) aki felesége Gyulaffy Zsófia révén a szentdemeteri kastély tulajdonosa lett; István (1669–1720) kolozsi főispán,

1505., † 1572: kancellár: – János Zsigmond fejedelem nevelője, majd áttért protestáns hitre, Erdély kancellárja. Irod.: Benkő K.: Mv.;

1470/80, † Bajcs, 1515 után: költő, hitszónok, kolostori perjel. – A pálos rendbe lépett (1494–). Budaszentlőrinci hitszónok (1500), feltehetően a novíciusok magisztere is. Több kolostorban volt perjel; Fehér­egyházán lakott (1515). Latin beszédei elvesztek. Gyöngyösi Gergely rendtörténetében maradt fenn két himnusza és egy levele, amelyben m. nyelvű passióját említi. A rend

1704. k., † ?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1723). Szolgált Kolozsnagyidán (1733), Abafáján (1736–37), Vajdaszentiványon (1738–46), Bonyhán (1748–64), ahol tizenhat évi szolgálata alatt mindent megpróbált a zilált gyülekezet helyreállítása érdekében, nem sok eredménnyel, onnan Küküllőalmásra került (1767–78). Irod.: Abafája; Bonyha és egyháza; Küküllői Ref. Egyházm. 1., 3.; Ősz

? † ? : lévita tanító. – Bernádon lévita (1720–42, 1745–49) és Balavásáron tanító (1742–44). Egrestői mester (1742–45). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2.

? † Harangláb, 1796. aug. 8.: ref. lelkész. – Csanádi József fia. Mv.-en subscribált (1759). Küküllőalmáson (1779–87) és haláláig Haranglábon szolgált (1788–96). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3.

? † ? : birtokos. – A család két tagja Cs. Balázs és Cs. János Báthory Zsigmondtól kapott Kövesden kúriát és részjószágot (1585. márc. 9.), a fejedelem neki ajándékozta Jedd falut (1588). Irod.: Keresztes Gyula: Örökségünk 47.: A jeddi kúria (Nú., 1993. dec. 17.); Pálmay

? † ? : szentkirályi polgár. – Barlabássy Lénárd erdélyi alvajda (1523) engedélyezte hogy Vásárhelyt a Maroson lévő malmának bizonyos hányadát elzálogosítsa. Irod.: Időtár 1

? † ? : r. k. pap. – Plébános Ákosfalván (1941–44). A templomot találat érte (1944), ez kényszerítette a templom-plébánia elhagyására. Irod.: Maros-küküllői főesp.

? † ? : főbíró. – Marosszék főbírója (1495). Közösen László erdélyi püspök és Vingárti Geréb Péter országbíró, mint a király által kirendelt birák, itélkeztek néhány Maros széki főember ügyében, kiket a székely nemzeti gyülés számkivetésre s házaik és malmaik földúlására itélt. A birák elrendelték, hogy az előttük kihallgatott felek kövessék

? † ? : birtokos, főbíró. – Mv. főbirája, személyében hosszú szünet után került a város élére katolikus vallású főbíró (1731). Beváltotta a hozzá fűzött reményeket, jó vezető volt, rövid idő alatt tekintélyt szerzett magának és híveinek. Főbíróhelyettes (1735). Irod.: Fodor–Balás; Pál-Antal 2003; Pál-Antal 2006; Pál-Antal 2009; Szentgyörgyi

? † ? : deák, tanító. – Radnóti iskolamester. Mv. város polgárai közé bevették (1650). Irod.: Időtár 1; Pál-Antal 2006

? † ? : zenész. – A mv.-i Székely Színházban dolgozott mint zenei szerkesztő, zenekarvezető, korrepetitor, zeneszerző (1953–). – Közreműködött: Franco: Ellopott boldogság; Gorbatov: Apák ifjúsága; Jó mulatást (1953); Könnyűzene-est (1955); Machiavelli: Mandragora; Abruzov: Második szerelem. Irod.: Horváth Bea

Barót, 1868., † ? : ügyvéd, táblabíró. – Cs. József (1830–1899) és Lázár Mária (1838–1919) fia. – Ügyvéd volt Fogarason, majd később táblabíró Mv.-en. A mv.-i Kaszinó válaszmányi tagja (1919), elnöke (1939–). A Katolikus Egyháztanács tagja (1939). Irod.: Biás István; Időtár 3; Száva; Száva 2012