Maros megyei életrajzi lexikon

? † ? : gör. kat pap. – Nem tért át ort. pappá, Görgényben élt. A securitate felügyelet alatt tartotta (1953). Irod.: Bartos 2012

Várhegy, 1906. szept. 17., † Párizs, 1989. máj. 19.: jogász. – Jogi tanulmányait Franciao.-ban végezte. A Román Pénzügyminisztériumban felügyelő (1940–44). Letartóztatták (1947), majd kiszabadulva Párizsba emigrált (1986). Irod.: Ioniţoiu

? † ? : gör. kat. pap. – Várhegyben a hívek kérésére nevezték ki lelkésznek (1906–48). Parókiát építettek (1906). Templomot emeltek a falu közepére, de a felszentelése a háború miatt elmaradt (1937). A falu román lakossága egységesen az ősi ort. vallásra tért vissza (1948–). Később áttértek az adventista vallásra. Irod.:

? † ? : főkönyvelő. – A mv.-i Banca Naţională-nál főkönyvelő. Vezéralakja volt annak az ífjúsági csoportnak, amely Mv.-en megalakította a Societatea Tinerimea Română ifúsági szervezetet (1923. dec. 22.). A szervezet célja az ífjúság társadalmi, erkölcsi és fizikai nevelésének és fejlesztésének irányítása volt. Fiókegysége Régen és vidékén is műkődött. Irod.:

Váralmás, 1924. júl. 15., † Mv., ? : agronómus. – A marosszentgyörgyi Állattenyésztési Kutatóállomásán dolgozott főkutatóként, ő létesítette a tordai kutatóállomást is. Meghonosított Erdélyben a különböző kukorica hibrideket, új technológiákat dolgozott ki a gyomirtó szerek használatára és új takarmánynövényeket hozott létre. Három szabadalom birtokosa volt. Több külföldi értekezleten vett részt.

Szelindek, 1910. márc. 18., † Buk., 1973.: tanító. – Tanítóképzőt Szebenben végzett (1932). Hollósarkára helyezték tanítani (1932–35), onnan Ernyébe került (1938–40), elmenekült Nagyekerekmezőbe (1940–45), ahol két évig igazgat-tanító volt. Katonaként részt vett a II. vh. harcaiban (1940–44). Miután hazatért, Ernyében tanított (1945–46), onnan Meggyesfalvára helyezték, ahol igazgató-tanítóként műkődött (1946–1952). Marosszentgyörgyre

? † ? : Cikmántor hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Irod.: Bosoancă

Segesvár, 1928. dec. 28. † Brassó, 2002. júl. 6.: pilota, repülőgéptervező technikus. – Középiskolát Segesváron végzett. Érettségi után szüleivel Temesvárra költöztek. Az IMSZ keretében repülős kört létesített. Ez a kör a Temes megyei Teohari Georgescu Munkás Sportléghajozási Egyesület Szakszervezete keretében működött, vezetőségi tagjaként az aeromodellezésért felelt (1948–). Temesváron elvégezte a

Gamibutin, 1880, † ? : főorvos. – Apja gör. kat. lelkész volt. – Líc. -ot Balázsfalván, orvosi egyetemet Kv.-on, majd Bp.-en végzett (1898–99), utána 2 évig katonaorvos, majd járási orvos (1911–). Az első vh.-ban mint ezredorvos szolgált, ezt követően Dicsőszentmártonban volt járási orvos, Marosújváron működött (1919), majd Dicsőszentmártonban városi orvos (–1930).

1896., † Nagyenyed, 1953.: gör. kat. pap. – Marosugrán szolgált. Politikai okokból letartóztatták, a nagyenyedi börtönbe zárták, ahol kivégezték. Irod.: Balint; Iloaie; Şerban I.

? † ? : hadnagy. – Mv.-en a securitate a MAT Securitate Tartományi Igazgatóságán alhadnagy (1952–), osztályvezető hadnagy (1953), főhadnagy (1956). Irod.: Bartos 2012

Pocimbăuţi, 1906. máj. 21. † Szamosújvár, ? : tisztviselő – Mv.-en volt tisztviselő, csendőr. A Faliboga –féle összeesküvés 4. csoportjának tagja. A szervezethez csatlakozott (1955). a feladata volt új tagok toborzása főként a volt csendőrök és rendőrök körében. A feladata volt, hogy segítségükkel a hatalom megszerzése után lássa el a

Csíkszereda, 1935., † 2007 : orvos. – Papp Imre és Veress Izabella leánya. A mv.-i római katolikus Zárdában, majd a 2-es számú Leányközép – iskolában: tanult és érettségizett. és orvosi diplomát a MOGYI-ban kapott. Marosszentgyörgyön körzeti orvos, gyermekgyógyász alorvosi vizsgát tett, majd szakorvos. A Gyermekpoliklinikán szakorvos és iskolaorvos nyugdíjbavonulásáig. Irod.: Kiss

? † ? : ort. lelkész. – Szászdályában szolgált (1938–61). A központban befejezték az ort. kőtemplom és torony építését, a hívek adakozásából és közmunkájával (1942), amit korábban megkezdtek, de anyagiak hiányában az építés abbamaradt. Renoválták, újra kifestették és a gyulafehérvári Emilian püspök szentelte fel (1976). Irod.: Apold

? † ? : ügyvéd, politikus, képviselő. – A Nenzeti Liberális Párt titkára Maros megyében. Parlamenti képviselő (1931), városi tanácsos (1931). – F. m.: Statutele organizaţiunii Partidului Naţional Liberal din jud. Mureş (Tg. M., 1935). Irod.: Fülöp–Ferencz; Időtár 3

Segesvár, 1909. szept. 5 v. nov. 6., † Kv., 2001. szept. 25.: grafikus, textil- és festőművész. – Anyja: Issekutz Mária Heléna Irma. – Bp.-en tanult az Iparművészeti Főiskolán (1924–25), majd Kv.-on (1928–33) és Temesváron a Szépművészeti Főiskolán (1933–34); Mv.-en Ciupe Aurel tanítványa majd felesége (1934–40); Mv.-en a Festészeti Szabadiskolában iparművészeti kurzust

Argetoaia, 1921. júl. 3. † ? : közgazdász, író. – Elemi iskolát és líc. -ot Craiovan végezett, majd Olaszo.-ban Katolikus Felsőoktatási Intézet hallgatója (1940-ig, a háború miatt félbehagyta), Buk.-ben tiszti isk-t végzett (1945). Erdélyben a keleti fronton a 82-es tűzérségi ezreddel részt vett a 2. vh. harcaiban. Kereskedelmi Akad. -t végzett

Dögmező, Istvánmező, 1901, † ? : ort. pap. – Megnősült. Nagyváradon végezte a teológiai tanulmányait. Brassóba menekült (1920–40). Kinevezték a mv.-i főtéri ort. katedrális lelkész plébános, esperesének (1946. febr. 24. –49-ig). Irod.: Időtár 4; Şincan–Băciuţ 2006

Beszterce, 1894. jan. 4., † ? : gyógyszerész. – Kv.-on a FJTE-en kapott gyógyszerész diplomát (1915. dec. 18.). Katona-gyógyszerész (1919). Mv.-re került (1940–) és alkalmazott lett a Kővári József tulajdonába lévő Arany Szarvas gyógyszertárban. Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013

? † ? : császári őrnagy, helyőrségi majd városparancsnok. – Mv.-en a helyőrség parancsnoka, ő rendelkezett a hadak fölött (1848. nov.). Nem engedte be a városba Constantin Romanu-Vivu prefektus 12. légióját. Megtiltotta a gyülekezést és az összejöveteleket, bezáratta a két kaszinót és népesebb nyilvános helyiségeket, az ellenállókat felkoncolással fenyegette (1848. nov.).

Marosszentgyörgy, 1912. ápr. 19. † Marosszentgyörgy, ? : tisztviselő, polgármester. – Szülőfalujában tanult, 7 o. végzett. A falu polgármestere (1947–48), erőfeszítéseket tett a falu villamosításáért. Tevékeny résztvevője volt a falu művelődési életének. Mv. Városházán dolgozott (1932–34), majd a háború befejezése után is (1944–54. dec. 1.). Szülőfalujban erdész (1954–61). A művelődési

Réten, 1910. aug. 24., † Buk., 1952. szept. 21.: muzikologus, zenetanár. – Zenei tanulmányait a nagyszebeni Andrei Şaguna Tanítóképzőben, Buk.-ben a Zenekonzervatóriumban folytatta (1929–35), Bécsben a filozófia fakultáson, muzikológiát, etnográfiát és művészettörténetet hallgatott (1931–41). Tanító a Szeben megyei Bürkösön (1928), zeneoktató Feleken (1928–29), Buk.-ben a Román Zeneszerzők Szövetsége Folklórtárának munkatársa és

? † Mv., 1939. nov. 15.: ezredes, városi tanácsos, polgármester helyettes. – Városi tanácsos Mv.-en, az öttagú állandó küldöttség tagja, a katonai feladatok és a kulturális ügyek ellátása a feladata (1926). Alpolgármester Mv.-en (1927–). Hadirokkant volt. Irod.: Bernády; Időtár 3

Görgényszentimre, 1905. jan. 21., † ? : tanító. – C. Andrei és Ana fia. – Magyarfülpösön tanított az elemi iskolában (1939–40), uo. iskolaigazgató. Legionariusi múltja miatt (1937) a securitate megfigyeltette (1954 k. –). Irod.: Bartos 2012; Bosoancă–Opriş

? † ? : ort. pap. – Mezőpagocsában szolgált (1873–94). Irod.: Şincan 2006

1858., † ? : ort. tanító. – Tanulmányai: 4 pedagógiai oszt., 2 gimn. – i oszt. és pedagógiai tanfolyam. – Segédtanító Libánfalván egy évig és Oroszidecsen (1879–80). Képesítővizsgára jelentkezett (1880). Erdőlibánfalvában tanított (1891). Irod.: Dobozi

? † ? : Segesvár hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Irod.: Bosoancă

? † ? : ort. pap. – Nagyölyvesben szolgált (1891–1906). Irod.: Şincan 2006

Gombostelke, ? † Marosludas, ? Mezőkapuson temették: tanító. – Balázsfalván szerzett tanítói oklevelet. Egész életében Mezőkapuson tanított (1896- 926). A gyulafehérvári és fogarasi g. kat. tanítók egyesületének vezetőségi tagja (1902). Hivatalos küldöttként részt vett a gyulafehérvári egyesülési gyűlésen (1918. dec. 1.). Jelentős művelődési tevékenységet fejtett ki, több műsor bevételét a

Marosgezse, 1867., † Marosludas, 1955., Mezőzáhon temették el: gör. kat. lelkész. – Pappá szentelése után Kisiklandon szolgált. Küldöttként részt vett a gyulafehérvári egyesülési gyűlésen (1918. dec. 1.). Amikor a gör. kat. egyházat betiltották (1948), nem tért át az ort. vallásra, amiért a securitate állandóan zaklatta, üldözte, letartóztatták és többévi börtönre

? † ?: ort. pap. – Erdőidecsben szolgált (1924–32). Irod.: Reghin, Protopopiat

Mv., 1925. nov. 18., † Mv., 2005. febr. 20.: tanító. – Elemi iskolát Némán és Mv.-en, a Papiu Ilarian Líc. román tagozatán végzett két évet (1938–40), majd Besztercén, Kv.-on a m. líc. román tagozatán folytatta tanulmányait (1941–43), de ezt bezárták (1943), ezért egy évig otton maradt (1943–44). Munkaszolgálatosként besorozták a

Mezőrücs, 1918. aug. 5., † ? : orvos. – A mv-i Katonai Líc.-ban tanult (1937), orvosi egyetemet végzett Kv.-on (1937–40) és Nagyszebenben végzett (1940–43). Gyakornok, majd asszisztens a Közegészségtani Intézeteben (1946–48). Biostatisztika és demográfia a kutatási területe, különböző népegészségügyi kutatásokat végzett. Előadótanár és katedrafőnök a kv.-i OGYI Közegészségtani Katedráján. Számos cikke

? † 1958. márc. 6. – antikommunista harcos. – Mv.-en tartóztatatták le (1957). Meghalt a Szamosújvár és Tulcea közti halálvonaton. Irod.: Ioniţoiu. 2. köt.

Cahul, 1876. márc. 18., † Máramarossziget, 1951.: mérnök, matematikus, miniszter, képviselő, szenátor. – Képesítése út- és hídépítő mérnök, Franciao-ban és Németo.-ban is tanult. A Brătianu-kormány Ipari és Kereskedelmi minisztere. Mv.-en felkereste Bernádyt (1925. okt. 12.). és a kormány nevében a helyhatósági választásokra az együttműködés lehetőségéről tárgyaltak, de apaktum nem jött

Mezőrücs, ? † Mv., ? : tanár. – Történelemtanár a meződombi iskolában (1967–75). Megírta Meződomb monográfiáját. Irod.: Sânpetru de Câmpie

Marosszentanna, 1919. márc. 30., † Mv., ?: kommunistaellenes harcos, mv.-i politikai elítélt. – A légionárius mozgalom tagja lett (1938–) és a Frăţiile de Cruce szervezetben műkődött. A Siguranca letartóztatta, és államellenes úszítás vádjával három hónapig fogva tartották (1939). Részt vett a II. vh. kelet és nyugat fronti harcaiban, amiért Virtutea

? † ? : ügyvéd, néppárti elnök. – Mv-en volt az Averescu-féle néppárt elnöke (1920). Irod.: Időtár 3

Alsóvenicem, 1923 júl. 20., † ?: orvos. – Mv.-en sebész orvos. A Faliboga –féle összeesküvés II. csoportjának tagja. Letartóztatták (1956. nov. 14). Elítélték. Irod.: Áldozatok; Ioniţoiu. 2. köt.

1826., † 1884.: ort., gör. kat. pap. – Andrei Şaguna által szentelt pappá (1849). Sárpatakon szolgált (1850–85). Önszántából áttért a gör. kat. vallásra. Tettét minden híve követte, így lett a közösség gör. kat. vallású (1856). Irod.: Berekméri–Gálfi; Dobozi

? † 1848 v. 1849.?: ort, pap. – G. Bariţiu anyai nagybátyja. Gernyeszegen szolgált, ahol tribun is volt (1848). A forradalom idején lelőtték. Irod.: Suciu

? † 1823. ápr. 24.: ort. pap. – Leánya, Ana Rafila, George Bariţiu, tanár, publicista, történész és politikus (Alsózsuk, 1812. máj. 24., † Szeben, 1893. máj. 2.) édesanyja (81 éves korában hunyt el). G. B. gyermekkorában, sokat időzött Sárpatakon a nagyapjánál. – Moldvai származású ort. lelkész. Erdély-ben szentelték pappá (1776). Sárpatakon

? † ? : főhadnagy. – MAT Securitate Tartományi Igazgatósága Erdőszentgyörgy rajoni hivatalán főhadnagy (1954), irodavezető. Kihágásai miatt elbocsájtották (1956). Irod.: Bartos 2012

Szentmiklós, 1732. júl. 1., † Pest, 1787. okt. 4.: egyetemi tanár, könyvtáros, történetíró. -. Teleki József titkára volt (1784–85 k.). Teleki József gr. két fiával, T. Lászlóval (1764–1821) és Istvánnal († 1785), Göttingenben tartozkodott, a kir. akadémia ülésén (1785. szept. 1.), a magyarok hajdani vallásáról értekezett, ezért megválasztották levelező tagnak.

Krizba, 1941. márc. 2., † Kv., 2001. márc. 30., Mv. temették: könyvtáros. – Férje: Anton Cosma. – Szülőfalujában, Höltövényben, Brassóban az Unirea Líc.-ban, majd Buk.-ben a 25-ös sz. leánygimn.-ban (1955–57) tanult, egyetemet Buk.-ben a filológia román nyelv és irodalom szakán végzett (1958–63). Höltövényi általános iskolában nevelő (1957–1958). Erzsébetvároson volt román

Tűr, 1940. máj. 4., † Mv., 1991. nov. 17.: irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, drámaíró. – A balázsfalvi elemi iskolában és lic.-ban (- 1957), a BBTE Filológia szakán Kv.-on végzett (1963). Megkapta az I-es didaktikai fokozat (1981) Ioan Slavici- romanele vieţii: teoria romanului realist românesc c. dolgozatával. Tanári pályafutását Erzsébetvárosban kezdte a

Lövér, ? † ?: gör. kat. pap. – Aradon szentelték pappá (1803). Lövéren szolgált és tanított (1805). Irod.: Dobozi; Lueriu

? † ? : Dicsőszentmárton hivatalos küldöttje a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Irod.: Bosoancă; Târnăveni – 725

Vaslui, 1916. márc. 14., † Mv., 2010. nov. 30.: tanító, rajztanár, szobrász, költő. – Tisztviselő édesapját szolgálati érdekből Nagyváradra helyezték. Nagyváradon végezte el az elemi iskolát az Emanuel Gojdu Líc.-ban (1923–30). Anyagi nehézségek miatt nem végezhette el a líc. -ot, beiratkozott a nagyváradi Művészeti Iskola szobrászati oszt. -jába (1930–35). Ezután

Cintos, 1843. febr. 20. v. ápr. 14., † Uzdiszentpéter, 1906 k.: gör. -kat. lelkész. – Balázsfalván végezte a gimn. -ot (1866), a teológiát (1870), uo. szentelték pappá (1872. ápr. 6). Mezővelkérre került papnak (1870), majd Mezőőrre (1874–80). Onnan Uzdiszentpéterre helyezték, ahol haláláig szolgált és alesperesi rangot ért el (1898). Irod.: Aţintiş;