Maros megyei életrajzi lexikon

1827. † 1899: történész. – F. m.: Kemény János kora; Okmányok az Erdélyi Tudóstársasági igyekezetek történetéhez. Irod.: A MTA által kiadott nyomtatványok lajstroma (Bp., 1862).

? †?: ?. Irod.: Papp Miklós K: Itt is ott is (Bp., é.n). – Egy látogatás Gernyeszegen 1877.

? † Ákosfalva, 1760.: földbirtokos. – Marosszéki alkirálybíró (1743–45), a Marosszék házának létesítésében nagy szerepet vitt (1746), az ákosfalvi ref. templom és az alatta található kripta építtetője (1752–53). Feleségével, Patkos Judittal együtt a kriptában nyugszanak. A királyi tábla ülnöke, a marosi ref. egyházmegye gondnoka (1760). Egy alumnus részére 500, közalapra

Ákosfalva? †?: színész. – A Nemzeti Színház tagja, az Újpesti ref. egyház főgondnoka. Írt egy színdarabot is. Irod.: Rugonfalvi Kiss.

1895, † Mv., 1973. júl. 24.: színésznő.

Gyergyószentmiklós, 1742. okt. 1., † Mikháza, 1797. okt. 12.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1927. szept. 20.), felszentelték (1746). Irod.: György: A ferencrendiek.

Vámos, 1880, †?: kereskedő. – Fakereskedő Mv.-en. – Tényleges katonai szolgálatot teljesített (1901). Részt vett az I. vh.-ban (1914–18), az orosz fronton harcolt. Gazdászati hadnagyi rangban szerelt le kitüntetésekkel. Mv.-ről a feleségével (1886) együtt deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Erdélyi ezredek; Mv. zsidósága.

1795., † 1868.: Sz. József koronaőr és Inczédi Kata leánya. Férje: lozsádi br. Györffy Pál (1793–1871). A haranglábi egyházközségnek ezüst kenyérosztó tányért és selyem takarót adományozott (1828). Jelentősen támogatta a désfalvi ref. egyházat, a templomépítést (1861). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.

A családból Sz. Albert nyert nemeslevelet Bethlen Gábortól (1614. júl. 29.). Irod.: Pálmay.

? †?: r. k. pap. – Szovátán plébános (1753). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.

→ SYLVESTER György

? †?: ref. lelkész. – Csejden szolgált (1680–). Irod.: Csejd –Tófalva.

Lövéte, 1917. aug. 9., †?: tisztviselő. – A gyulakutai hőerőműnél volt tisztviselő. Az erdőszentgyörgyi 1956-os ellenzéki ún. Kisküküllő-menti csoport tagja. Letartóztatták (1957. júl. 29.) és a Veress Sándor-féle szervezkedésben való részvétel miatt (magyar és román nyelven szétküldött levelekben próbáltak hiteles tájékoztatást adni a magyarországi forradalom eseményeiről) a kv.-i Tartományi Katonai

1927?, † Segesvár, 1989. máj. 21.: orvos. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1989. máj. 23.).

Gyergyószárhegy, 1891. júl. 2.† Gyergyószárhegy, 1933. jún. 5.: újságíró, szerkesztő. – Felesége: Blénessy Mária (1897 – 1978). Rövidebb ideig bp-i lapok, a háború után erdélyi lapok munkatársa volt, Mv.-en a Székely Szó c. hetilapot (1920–31) és Gyergyószentmiklóson a Gyergyói Újság (1931–) hetilapot szerkesztette. Székely tárgyú tájszólásos novellákat írt, néhány verse

? †?: festő. – A mv.-i Keresztelő Szent János – plébánia templom dongaboltozatán lévő mennyezeti képet festette, figurális ábrázolásokkal töltötte ki a mezőket és Paolo Veronese Királyok imádása festményének másolatát és a négy egyházatya portréját készítette el (1901). – Irod: Időtár 2; Keresztes Gyula: A Plébániatemplom (Nú., 1990. okt. 19.);

? †?: főhadnagy. – Marosszéki főhadnagy (1494, 1495), főbíró (1499, 1501). Irod.: Aranka.

1926., †1981: orvos. – A MOGYI orvosi karán végzett (1951). Belgyógyász szakvizsgát tett. A II. sz. Belgyógyászati Klinikán mint főorvos működött, az épület Városi Közkórház volt a Szentgyörgy utcában (1812-től). Tanársegéd itt, szakterülete a szívbetegségek és a tüdőbetegségek kezelése volt. Irod.: Genersich, Kiss–Péterffy–Péterffy.

1857, † 1929: erdőmérnök, vadászati szakíró, a Vadászújság főmunkatársa. Irod.: Kádár Zsombor: Elfelejtett vadászati szakírók = Kádár Zsombor: Székelyföldi erdészeti arcképcsarnok (Bp., 1999).

1922, + Mv., 2005 ápr.11, vízügyi-mérnök, a Maros megyei IPJ és a Közüzemek mérnöke. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2005. ápr. 12.).

1901, † Mv., 1985. dec. 5.: munkásmozgalmi harcos, szakácskönyvíró. – Kv.-on érettségizett (1919). Tisztviselő. Az RKP tagja (1932–), az illegalitásban részt vett a párt által szervezett akciókban, többször letartóztatták, megkínozták. A felszabadulás után különböző pártfeladatoknak tett eleget. A Romániába menekült görög és koreai gyerekek telepének igazgatója a Suceava megyei Pâclişán. Mv.-en

Mv., 1928, † 1963.: orvos. – Anyja Szmuk Irén. – A MOGYI orvosi szakán végzett (1953). Moldvában volt orvos. Vonatszerencsétlenség áldozata. Irod.: Kiss Cs. M.

? †?: tanító. – Felesége Székely Kata (1741? –1793). – Sáromberkén (1751–52). Görgényszentimrén (1767–68), Marosvécsen (1774–77 – orgonista), Nagyercsében (1778–83 – orgonista is), Bójában és Disznajón (1792–1802 – orgonista is) volt mester. Irod.: Ősz; Sáromberke.

? † Görgényszentimre, 1801. júl. 20.: tanító. – Nagyölyvesen (1760–62), Marossárpatakon (1762–?), Marosvécsen (1767–77), Körtvélyfáján (1778), Tancson (1779–92) és Görgényszentimrén haláláig (1794–1801) volt mester. Irod.: Ősz.

Csókfalva, 1879 †?: dr., ügyvéd Nyárádszeredában, politikus, képviselő, vármegyei főügyész – Az első világháború előtt részt vett a Maros-Torda megye életében, kormánybiztos helyettes (1917–); a marostordai Nemzeti Tanács elnöke (1918). A Megalakult Magyar Szövetség vezetőségi tagja (1921), az Egységes Magyar Párt mv.-i szervezete vezetőségi tagja (1922). Az OMP megyei tagozatának

Szentistván, 1886., †?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után gazdálkodást tanult, önálló lett Csókfalván. Az első vh.-ban a 62. gy. e.-ben szolgált. A MP tagja, hadbíróság elé állították és elítélték (1918–). Irod -.: Székelyföld í. k.

Nemességét 1664-ből eredezteti. Irod.: Kempelen.

A család nemessége ősi székely jogon alapszik. Sz. Márton, mint primipilus esküdött fel a cs. és kir. hűségre (1602), mint primipilus fordult elő (1614). Irod.: Pálmay.

Jedd, 1865., † Jedd, 1931.: ref. pap – Tanulmányait Bp.-en végezte. Mint lelkész 42 évig szolgált Jedden és a marosszentgyörgyi ref. közösség lelki gondozója is volt. Nevét kulturális és szociális intézmények tették maradandóvá. A Szőcs család a br. Apor család örököse. Irod.: Csejd –Tófalva; Marosszentgyörgy; Pálmay; Székelyföld í. k.

1777. k., † 1835. febr. 23.: r. k. pap. – Gyulafehérváron szentelték pappá (1801. ápr. 4.). Káplán Mv.-en (1802). Plébános Egrestőn (1804), Atyhában (1808), alesperes (1819). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.

? †?: szűcs. – A szűcs céh mestere Mv.-en (1632. jan. 2–). A mv.-i szűcsök céhének legrégebbi reánk maradt poharán találkozunk a nevével és a pohár keletkezésének idejével (1632. ápr. 14). Irod.: Kelemen Lajos 1982.

1699., †?: főbíró, tanácsos. – Mv. város főbírója (1718–31), a költségén épült egy kisméretű fatemplom Mv.-en, a Külső-templomnak nevezett és temető (17–18. sz. elején). Ennek a helyén épült a Kistemplom (1815–). Irod.: Man: Tg. M. 1; Keresztes Gyula: A kistemplom (Nú., 1991. febr. 22.); Pál-Antal 2006.

? † Nagyvárad: tanár, elítélt. – Fia: Szőcs Erőss László, jezsuita pap. – Vallásos könyv terjesztése miatt került bíróságra és börtönbe, ahol megszülte fiát. Irod.: Maros-küküllői főesp.

→ Szőts Farkas

Mv., †?: tanár. – A mv.-i nyári tanárképző tanfolyam igazgatója (1920), Gyergyószentmiklóson tanár, gimn. igazgató (1921). Román tanfolyamokat vezetett és vizsgáztatta a magyar tanárokat (1921–22). Szenátor a Nagy Románia parlamentjében, a székelyek képviselője (1924?). Irod.: Figuri politice şi administrative din epoca consolidării (Buc., 1941); Időtár 3.

? †?: szűcs. – A Szűcs céh mestere Mv.-en (1632. jan. 2–). A mv.-i Szűcsök céhének legrégebbi reánk maradt poharán találkozunk a nevével és a pohár keletkezésének idejével (1632. ápr. 14). Irod.: Kelemen Lajos 1982.

→ EGYEDI SZŐCS István

→ NAGY SZŐCS István

→ VÁSÁRHELYI SZŐCS János

Mv., 1891., † Mv., 1977.: mészáros. – Felesége: Kovács Berta (1897–1954). Iskolái elvégzése után a mészáros mesterséget tanulta, önálló lett Mv.-en (1912). Az első vh.-ban a 22. gy. e.-ben szolgált. Irod.: Székelyföld í. k.

Mv., 1906., † Mv., 1987. aug. 14.: kárpitos, munkásmozgalmi harcos. – A RKP tagja volt (1930–), az illegalitásban többször letartóztatták. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1987. aug. 15.; aug. 16.).

Mv., 1913.† Mv., 1964. : orvos. – Tagja a mv.-i orvosi kamarának. A háború után Marosludason gyógyított. Irod.: Kiss-P. – P.

Kelementelke, 1942. dec. 14., † Dicsőszentmárton, 2003. jún.17.: könyvtáros. – Férje Sz. K. költő, szerkesztő (1965–). – Középiskolát Erdőszentgyörgyön végzett (1960). A kv.-i BBTE magyar nyelv és irodalom szakán szerzett oklevelet (1965). A Maros Tartományi / Megyei Könyvtár könyvtárosa betegnyugdíjazásáig (1967. márc. 1. – 1996. ápr. 1.). Irod.: MMK; [Nekrológ]

?†?: tanító. – Szovátára nevezték ki tanítónak (1941–). Irod.: Szováta.

18. sz. †?: nemes, ügyvéd. – A nagyernyei Sz. család tagja, Mv.-en polgári esküt tett (1708). Mv.-en hites jogülnökként működött, assessor (1750). Irod.: Csáky; Keresztes Gyula: Örökségünk 50.: A nagyernyei udvarházak (1994. febr. 11.); Pál-Antal 2006.

→ VIDOMBÁKI SZŐCS Márton

? † 1818. júl. 30.: r. k. pap. – Mv.-en tanár (1797), Székelyudvarhelyen koll. igazgató (1816–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.

? † Szentháromság, 1786. júl 16. : unit lelkész.. – A Tordai Unit gimnáziumban köztanító (1776–79). Nyárádszentlászlón unit. lelkész (1779–85), majd Szentháromságon, Kisadorjánon szolgált (1785–86) haláláig. Irod.: Kisadorján, Nyárádszentlászló, Szentháromság; Varga Dénes. A Tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907).

? †?: a mv.-i Gecse-utcai Kistemplom építője (1816). Irod.: Krón Füz (1937/2).

? †?: néptanács elnök. – Makfalván működött (1974–89). Tanított is rövid ideig a makfalvi iskolában műszaki rajzott. Kezdeményezte az iskola kibővítését. (1977–79). Irod.: Makfalvi okt. tört.