CSEREI Lajos, nagyajtai, Cserey Lajos
1780 k.? † ?: királybíró. – Apja nagyajtai Cserey Farkas ítélőmester. – Marosszék királybírája is. Irod.: Erdővidék
CSEREI Mihály
? † ? : pénztárnok, főszolgabíró. – Sámsond járási főszolgabírója (dullóbiztos), aki köteles volt biztosítani a nemes emberek megjelenését a főkirálybíró, Toldalagi Ferenc, beiktatási ceremóniájára. Irod.: 1848–1849 Marosszék
CSEREI Mihály, miklósvárszéki, nagyajtai
? †Mv., 1774 : kir. táblai ítélőmester, számvevő, táblabíró, főkormányszéki iktató. – Mv. főkormányszéki biztosa Berzenczei István helyett (1760), azzal a szigorú meghagyással, hogy a városi tanács a megküldött rendelkezéseknek minden vonatkozásában magát alávetni tartozik; nagyenyedi br. Szilágyi Sámuel kir. táblai ülnökkel, a városi földek kiosztása körüli vitás helyzetben, a tanács
CSEREI Mihály, miklósvárszéki, nagyajtai
1754., † Mv., 1829. dec. 27., a plébánia temploma sírboltjába temették Imre, József és Farkas testvérei mellé: cs. kir. udvari és kincstári valóságos belső tanácsos (45 évig). – Felesége: Matskási Terézia (1773- Mv., 1831. okt. 2.). Fiaik: József és Mihály. Irod.: Gyászjelentő
CSEREI Mihály, miklósvárszéki, nagyajtai, Cserey Mihály
Csíkrákos, 1667. okt. 21., † Nagyajta, 1756. ápr. 22.: krónikaíró, történetíró, birtokos Kálban. – Cs. János és Cs. Judit fia. Felesége: 1. Kaáli Kun Ilona, Maroslekencén az Apor-kastélyban tartotta esküvőjét (1696). Fiúk: György. 2. Széki Zsuzsanna. – Fogarason (1674–), majd a székelyudvarhelyi ref. koll.-ban tanult (1678–). Családja anyagi és társ.
CSEREI Miklós, nagyajtai
1770., † Mezőzáh , 1844. dec. 30. : erdélyi kormányszéki tanácsos, műfordító, levélíró, Cs. Mihály ítélőmeszter és Berzenczei Ágnes fia. – Táblai ülnök lett (1815), majd kormányszéki tanácsos (1819–26); nyugalmazták (1926). Az erdélyi ogy. -eken az ellenzékkel tartott és mint irodalombarát nagy tekintélye volt. Levelezett Kazinczyval (1811–). A magyarok eredetéről
CSEREI Sámuel
? † ? : unit. lelkész. – Nagyernyében volt lelkész (1729–37). A jezsuiták karhatalommal elvették az unit. -ok templomát a haranggal együtt (1729). A kisszámú hithű gyülekezet templom nélkül maradt, Ikland leányegysége lett. Irod.: Nagyernye
CSÉRER Lajos
Rohonc, 1869. márc. 27, † Miskolc, 1931. szept. 10: mezőg. szakíró. – Miskolcon tanult, a kassai felsőbb gazd. tanint.-ben gazdász oklevelet szerzett (1889), majd áll. ösztöndíjjal a hallei egy. gazd. int. -ében tanult (1889–90). A debreceni felsőbb gazd. tanint.-ben adjunktus (1893–), segédtanár (1896–), a keszthelyi felsőbb gazd. tanint.-ben a növénytermelés
CSERESNYÉS Béla
? † ?: Középiskolai tanulmányait a mv.-i R. K. Gimn.-ban végezte (1941–48). A MMAT Mezőgazdasági Tanácsának alelnöke (1965), a Mezőgazdasági Főtanács alelnöke (1966. febr. 5. – 1969. okt. 15.), a Termelő és Mezőgazdasági Szövetkezetek Országos Tanácsának alelnöke (1976–). Irod.: Crişan; R. K. Okt. – 1
CSERESZNYÉS Ödön
? † ? : ref. lelkész. – Felelős szerk.-je Dicsőszentmártonban a Kis-Küküllő c. első helyi, vegyestartalmmú hetilapnak (1891. ápr. 5. –), főszer. (1892–95), majd a szerkesztők sora következett a 46. évf. (1936-ig). Irod.: Bálint Tibor: 100 éve jelent meg az első újság Dicsőszentmártonban (Nú., 1991. márc. 23.); Poptămaş–Mózes
CSEREY Elek, Nagyajtai Cserey Elek
? † 1769.: királyi táblai ülnök. – A mv.-i egykori obszerváns ferences kolostortemplom kriptájába temették. Irod.: Mv.-i örmények
CSEREY Endre
? † ?: apátplébános. – A R. K. Gimn. tanára (a 19. sz. elején). Irod.: Pál-Antal 2004
CSEREY Ferenc
? † ?: százados. – A 70/1 zászlóalj és a 17. székely határőr-zászlóalj főhadnagya, parancsnoka. –
CSERGEDI János, joodi
1826.? † Mv., 1889. dec. 12.: bíró. – Felesége: Csató Anna/Nina. Leányuk: Anna († Mv., 1888. márc. 27.). – A kir. itélő táblai bíró. Irod.: Gyászjelentő
CSERGIZÁN László
? † ? : gyáros. – Nyárádszeredában Rekord néven cipőkrémgyárat működtetett (1935–36). Irod.: Nyárádszereda: Kiskalauz
CSERGŐ Albert
Gödemesterháza, 1925. aug. 12. † Gyöngyös, 1944. nov. 5.: honvéd. – Anyja Szász Anna. – A 70. gyalogezred honvédje. Irod.: Berekméri 2015
CSERGŐ Alexandru, Csergő Sándor
Maroshévíz, 1927. dec. 9., † Brassó, 1975.: százados. – Alhadnagy (1951), főhadnagy (1957), százados (1960). Maros megyei securitate-n (1949–50), alhadnagy (1951–), MAT securitate-n (1950–52), Marosludas Rajon Securitate-n (1951–52); a Gyergyó rajon securitate-n (1952–); Kolozs tartomány securitate-n (1955–62): Nagysármás rajoni securitate főnőke (1955–58), Zilah rajon securitate főnőke (1960–61); Brassó tartomány securitate-n (1962–68);
CSERGŐ Lenke
? † ? : tanár. – A szászrégeni M. Tannyelvű Pedagógiai Iskolában m. nyelvet tanított (1952–56). Irod.: Csernátoni; Szabó K. Attila
CSERGŐ Tamás
Gyergyószárhegy, 1888. dec. 28., † Kv., 1946. ápr. 17.: szerk., író, tanár, költő. – A gimn. -ot Székelyudvarhelyen, az egyetemet Kv.-on végezte. Tanár Székelyudvarhelyen (1911–), Nagykárolyban, Mv.-en a Községi Leánygimn.-ban (1917–24), de az iskola államosítása miatt elvesztette tanári állását és újságíró lett. A mv.-i Nemzeti Tanács tagja (1918). A mv.-i
CSERGŐFFY József, § Rauschmán
Nyárádszereda, 1878., † Mv., 1963. Szamosújváron temették: örmény kereskedő és temetkezési vállalkozó. – Cs. József és Jakab Kata fia. Felesége: Novák Anna (1889–1949). 5 gyermekük született, küzülük: László Kálmán nyárádszeredai kereskedő (1915–1978) – Kereskedelmi iskolát végezett Nagyszebenben majd u. o. kereskedő. Átvette apja 1857-ben alapított üzletét Nyárádszeredában (1903- ): textilkereskedő és
CSERGŐFFY József, Rauschmán József
Szépvíz, 1837. jún. 8., † Nyárádszereda, 1908.: örmény kereskedő. – Rauschmán József és Ötvös Kata fia. Felesége Jakab Katalin (1855–1912). 6 gyermekük született, közülük József (1878–1963) nyárádszeredán volt kereskedő-üzletes; tisztviselő; Irén dr. Péterffyné (1882-Nyárádszereda, ?); Mariska Soós N. felesége Mv.-en (1884- ?). Üzletet nyított Nyárádszeredában. Irod.: Száva 2012
CSERGŐFFY László Kálmán
Nyárádszereda, 1915., † Mv., 1978.: örmény kereskedő. – Cs. József és Novák Anna fia. Felesége: Szőcs Olga (1923–1997). 3 gyermekük közül László / József (1944–) színművész Mv.-en. – Kereskedő volt Nyárádszeredában, közösen az apjával vezették az üzletet, államosításkor (1948) mindenüket elvették. Mv.-re költözött és állami munkából tartotta fent családját (1952–). Irod.:
CSERGŐFFY Tibor
Nyárádszereda, 1913., † Szombathely, 1994.: orvos. – Cs. József és Novák Anna fia. Felesége: Éliás Vera (1924-?). – Kv.-on a piarisra gimn.-ban érettségizett (1930). A Iasi TE –n kapott orvosi diplomát (1936). Szombathelyen telepedett le és Csákánydoroszlón volt körzeti orvos. Irod.: Száva 2012
CSERHÁTI Ferenc
1904, † Mv., 1992. márc. 17.: evezős, edző. – Mv.-i sportoló, evezős, edző. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1992. márc. 18.)
CSERNA Károly
1867. † ? : festő. – A Vasárnapi Újság rajzolója, sok városrészről, műemlékről készített pontos rajzokat. Az Osztrák-M. Monarchia írásban és Képben c. nagy mű számára. Irod.: ÚIL
CSERNÁT József
? † ? : pénztáros. – Felesége: Dabóczi Anna († 1882. okt. 4.). – A Mv.-en megalakult Temetkezési Egylet és Betegsegélyző pénztárosa (1844). Irod.: Gyászjelentő; Időtár 1
CSERNÁT József
Mv., 1882., † ?: dr. hadnagy. – Részt vett az I. vh.-ban (1915. dec. 27. –). Irod.: Koszta
CSERNÁTFALUSI András
? † ? : ref. lelkész. – Felesége: Bartha Kata. – Mv.-en subscribált (1718). Radnóton (1728–31), Kerelőszentpálon (1732–33), Sóváradon (1733–1741), Fintaházán (1743–52) és Mezőfelében szolgált. Irod.: Imreh Barna; Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.
CSERNÁTH Ernő
Mv., 1929. dec. 17., † ? : tanár. – A mv.-i volt Ref. Koll.-ban érettségizett (1948), a kv.-i egyetemen kémia szakot végzett (1948–50). Mv.-en az akkori Rangheţ – Fiúlíc-ban, a mai Bolyai Farkas Líc-ban. (1952–61), a MIU szaklíc.-ban (1962–69) tanított. Az Arad megyei Pécskán tanított (1969–72). Újra Mv.-re költözött (1974–). Irod.:
CSERNÁTH István
1845.? † Mv., 1919. febr. 3.: hivatalnok. – Cs. József (†1876.?) és Dabóczi Anna (1823–1882) fia. Felesége: Dabóczi Rózália. – A törvényhatósági bizottság tagja Mv.-en, a ref. egyházközség presbitere. Irod.: Gyászjelentő; Mv. műv. vár.
CSERNÁTH József
? † ? : dr., árvaszéki ülnök, lapszerkesztő. – Árvaszéki ülnöki tisztségéből az imperium változáskor mondott le (1919). Szerkesztette a Székelyföld. c. lapot. Letartóztatta a Siguranţa és házkutatást tartottak nála (1921), Kv.-on hadbíróság elé állították 67 társával együtt, összeesküvés és kémkedés vádjával, majd Buk. -be szállították őket. Irod.: Időtár 3
CSERNÁTONI Antal, alsócsernátoni
? † ? : főjegyző. – Marosszáki főjegyző (1794). Irod.: Nagy Iván
CSERNÁTONI Árpád
Nagyernye, 1896., † ? : birtokos. – Felesége: Molnár Mária. – Az ősi bortokon gazdálkodott Nagyernyében. 40 hónapon át az olasz, szerb, orosz és francia fronton harcolt, többször kitüntették, megsebesült. Vitézzé avatták (1942). Irod.: Erdélyi vármegyék
CSERNÁTONI CSÍKI György, Csíki György, csernátoni
1770 k., † Marosjára, 1828. dec. : ref. lelkész. – Apja Cs. Jákob lelkész (?, † 1789). Testvére Sámuel. Felesége Molnár Ágnes. – A mv.-i matricola szerint Marburgban peregrinált, de ennek a vonatkozó adattárban nincs nyoma. Utrechtben peregrinált (1792–93). Lelkész Marosjárában az újonnan épült (1773–84) ref. templomban és lakott az
CSERNÁTONI CSÍKI Jákob, csernátoni, Cernátoni Csiki Jakab, Csiki Jakab, csernátoni
? † Erdőcsinád, 1789. jan.: ref. lelkész. – Fiai: Sámuel, György lelkészek. – Kv.-on subscribált (1750 k.). A görgényi egyházmegyéhez került (1760. jún. 4.): Mezőköbölkúton (1761–64), Magyarrégenben (1764–72) volt lp. és tanító, abban a templomban, amelyet az elapadt evangélikus szászoktól vettek el (1673). Erdőcsinádon folytatta tevékenységét (1773–89), fia volt a
CSERNÁTONI CSÍKI Sámuel, csernátoni, Csiki Sámuel, csernátoni
? † 1837: ref. lelkész. – Apja: Cs. Jákob / Jakab. Testvére: György. Felesége Péterfi Zsuzsánna. – Kv.-on subscribált (1780 k.). A székelyudvarhelyi zsinaton szentelték pappá (1788). Erdőcsinádon apja mellett volt káplán (1787–89), majd lelkészként szolgált ott haláláig (1789–1837). Az új ref. templom építését apjával kisérték figyelemmel (1783–89). Az erdőcsinádi
CSERNÁTONI Ferenc, alsócsernátoni
1735.? † Mv., 1798. A mv.-i Keresztelő Szent János-plébánia kriptájába temették: csendőrbiztos, protonotárius. – Mária Terézia idején a testőrségi lovasszakasznál szolgált, majd a provincia első csendőrbiztosa, három évvel később az Erdélyi Nagyfejedelemségben ítélőmester. Irod.: Mv.-i Plébániatemplom kriptája; Puskás Attila – sírfeliratok
CSERNÁTONI Ferenc, alsócsernátoni
1782., † Nagyernye, 1836.: földbirtokos. – Nagyernyében bírtokos. Irod.: Nemes Gyula: Szakrális emlékek. = Pál-Antal – Simon
CSERNÁTONI Gergely
? † ? : tanító. – Nagyenyeden subscribált (1694). A Kemény családnál volt nevelő, majd Küküllőváron, Vízaknán és Magyarkirályfalván (1714) rektor. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.
CSERNÁTONI György
Radnótfája, 1889., † ? : községi bíró. –Szülőfaluja bírája (1940–), a Hangya és a Hitelszövetkezet, valamint a Gazdakör ügyvezető elnöke, a fúvószenekar alelnöke. Irod.: Székelyföld í. k
CSERNÁTONI Gyula
? † ? : tanár. – Mv.-i tanár. A KZST Erdélyi Figyelő szépirodalmi hetilapjának munkatársa (1879–80). Irod.: Marosi-KZST
CSERNÁTONI János
? † ? : tanító. – Nagyenyeden subscribált (1705) és Mv.-en (1707). Tanított Nagyteremiben (1712). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
CSERNÁTONI Péter
? † ? : ref. lelkész, esperes. – Magyarón, Dedrádszéplakon (1685) lelkész, notárius (1687), egyházmegyei esperes (1696 v. 97. – 1707 v. 09). Irod.: Böjthe Andor; Ősz; Zoványi
CSERNÁTONI Sámuel
? † ? : tanár, könyvtáros. – A mv.-i Ref. Koll.-ban tanár, könyvtáros (1804. jan. 1. – 1807. júl. 16.). Irod.: Koncz 1879; Nemes Gyula: Szakrális emlékek. = Pál-Antal – Simon
CSERNÁTONI Sámuel, alsócsernátoni
1725., † Nagyernye, 1785.: földbirtokos. – Nagyernyében földbirtokos. A r. k. egyházközség patrónusa. Irod.: Nemes Gyula: Szakrális emlékek. = Pál-Antal – Simon
CSERNÁTONI TOMPA Ferenc
? † Nagymedvés, 1752.: ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1716). Lelkész Boldogfalván (1720–31), Nagymedvésen haláláig (1732–52). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
CSERNÁTONI VAJDA Sámuel, alsócsernátoni
1820.?, † Kv., 1889. ápr. 22. : bíró. – Kir aljárásbíró. 1848–49-es honvédtiszt. Irod.: Gyászjelentő
CSERNÁTONI VAJDA Sámuel; Csernátony Sámuel; Tsernátoni Vajda; Vajda Sámule, csernátoni
Dés, 1750., † Mv., 1803. nov. 12.: tanár, ref. filozófiai író, fordító. – Cs. V. Péter (1717–1782), ref. püspök és Uszkai Krisztina fia. Felesége: Intze Zsuzsanna, I. István koll. tanár leánya, akit özvegységében gr. Teleki Józsefné vett magához Gernyeszegre. – Nagyenyeden a Bethlen Koll.-ban tanult és sikeresen vizsgázott teológiából, filozófiából,
CSERNÁTONI-VAJDA István, alsócsernátoni
? † ? : primipilus. – Testvére. Balázs. – Primipilusságot Básta Györgytől Balázs testvérével nyertek (1604. febr. 8.). Címres nemeslevelet I. Rákóczi Györgytől kapott (1631. jan. 16). Irod.: Kempelen
CSERNÁTONY Alajos, Csernátoni Alajos, alsócsernátoni
1822.? † Mv., 1914. márc. 23.: nagybirtokos, főhadnagy. – Testvére: Albert, felesége Simai Etelka. Gyermekei: Béla; Ödön, felesége Blanka; Alajos, felesége Makoldi Janka; Irén Borbély Károlyné. – A mv.-i 12. honvéd zászlóalj tizedese, majd hadnagya. 1848–49. -es honvéd főhadnagy volt. Nagybirtokos és Maros-Torda vm. törvényhatósági bizottsági tagja Törvényhatósági bizottsági tag. A
CSERNÁTONY Albert, alsócsernátoni
1824.?, † Mezőrücs, 1918. jan. 15. Mv.-en temették: nagybirtokos, vármegyei törvényhatósági bizottsági tag. – Felesége: Simay Etelka. Leányukíy Blanka, férje Cs. Ödön. Irod.: Gyászjelentő
CSERNÁTONY Albert, alsócsernátoni
Nagyernye, 1892., † ?: dr., járásbírósági elnök. – Középiskoláit Mv.-en, a jogot Kv.-on végezte; az ügyvédi és bírói vizsgát Bp.-en tette le (1924). Pályáját a bp-i rendőrségnél kezdte mint fogalmazó, majd igazságügyi szolgálatba lépett; a Tekei járásbíróság elnöke (1941). Cikkeket írt jogi szaklapokba. Irod.: Gulyás
CSERNÁTONY Árpád,
Nagyernye, 1896., † Nagyernye, 1958.: A marosszéki vitézek egyike (1941-ben avatták). Irod.: Nemes Gyula: Marosszéki vitézek (1941–1944) = Székely Kal.
CSERNÁTONY Lajos
? † ? : tanár. – A mv.-i Ref. Koll. professzora, rektora (1785–98). Irod.: Kozma
CSERNEZY Gaspár
? † ? : marosszéki főember. – II. János király hadában híven szolgált (1566. júl. 11 előtt). Irod.: SzOkl, 2.
CSERNOVITZ Sámuel, Csernowitz Samu
? † ? : újságíró. – A V. Z. főszerk. -helyettese. Az NDF városi tanácsának tagja (1953. okt.). A mv.-i Rangetz József Marxista-Leninista Esti Egyetem oktatója (1952–). Irod.: Bottoni 2008; Időtár 4.
CSETE Béla, §
Tancs, 1880. júl. 22., † Marosszentgyörgy, 1967. nov. 20.: igazgató-tanító, polgármester. – Középiskolát Mv.-en végzett, tanítói okl. -et Bp.-en szerzett (1900). Törökszentmiklóson, Rákóczifalván, Marosszentgyörgyön tanított a ref. elemi iskolában (1900–38). A ref. egyházközség templomépítési alapot indított (1908. ápr. 20.). 22 tagú M. Dalkör vezetője (1911). Részt vett az I. vh.-ban, orosz
CSETE Endre
? † ?: tanár. – A Mv.-i M. Kir. Állami Tanítóképző Intézet és Líc. gazdaságtantanára (1941- 42). Irod.: Időtár 4.; Szabó K. Attila
CSETHE Emil, Csete (Hudacsek) Emil
1900., †1953 : orvos. – A mv.-i I. Sebészeti klinika vezetője, az eltávozott Klimkó Dezső tanár utóda a MOGYI sebészet tanszékén (1947. dec. 13. – 1949). M agyar állampolgár volt, a román hatóságok nem hosszabbitották meg működési engedélyét, így visszatért Magyaországba. Irod.: Időtár 4.; Péterffy Á. – P. P.; Viharban
CSETRI János
Mv., 1893. júl. 10., † Mv., 1946. júl. 9.: cipész, politikus. – Mv.-en cipészinas, Bp.-en tanulta a szakmát 4 évig, beiratkozott a cipész munkások szakszervezetébe, a szociáldemokrata pártba, pártiskolába, szónokképző tanfolyamokon képezte magát, elvégezte a munkásegyetemet. Mv.-en részt vett a szakszervezeti életben. Megszervezte a Szociáldemokrata Pártot Kovács Józseffel együtt (1914),
CSETRI Mihály, Csetry Mihály, mezőbándi
Mv., 1888., † ? : cipészmester. – Iskoláit Mv.-en végezte, cipésznek tanult, Bp.-en szaktanfolyamot végzett. Önálló mester Mv.-en (1910–), mű – és ortopéd speciálista volt. Az első v. h.-ban Mv.-en szolgát a 62. gy. ezredben. A Bolyai u. volt cipészüzlete (még 1948-ban is). Irod.: Csepreghy 2010; Székely Naptár (hirdetései; 1945); Székelyföld
CSETRI Mihály, mezőbándi
? † ? : nemes. – Fiai: Ferenc, Mihály és György, együtt Leopold királytól nyertek nemességet (1747); Tordára György telepedett. Irod.: Kövendi Weress Sándor: Torda őscsaládai (Kv., 1891); MCK
CSIBI Ferenc
Mv., 1882., † ? : kőművesmester. – Iskolái elvégzése után a kőművesipart sajátította el és önálló vállakozó lett (1912). Számos munkája volt Mv.-en és környékén. A m. iparosegyesület egyik alapítója, választmányi tagja, az építő szakosztály ügyvezetője. Irod.: Székelyföld í. k
CSIBI István
? † ? : r. k. pap. – Plébános Székelyvéckén (1939–41). Irod.: Maros-küküllői főesp.
CSIBI János
Szászrégen, 1884., † ?: molnármester, malombérlő. – Apja József is molnár volt. Iskolái elvégzése után a molnáripart tanulta. Mint malombérlő először Magyarón kezdte munkálkodását az első vh után, testvérével, azután a radnótfáji malom bérlője lett (1930–), vám – és csereörléssel foglalkozott. Az első v. h.-ban a 62 gy. ezreddel az orosz
CSIBI Márton, bándi
? † ?: kántortanító. – A második ismert ref. tanító Somosdon (1695–1703). Irod.: Somosd
CSIBY István
Gyergyószentmiklós, 1912. márc. 2., † 1945. febr. 5.: r. k. plébános. – Tanulmányait Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Temesváron, a teológiát Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték (1935. júl. 7.). Káplán volt Torján, Gelencén, majd Gyergyószentmiklóson, Kv.-on volt (–1938). Innen Székelyvéckére került, mint plébános (1938–41). Hitoktató Mv.-en (1941–44), Sepsiszentgyörgyön (1944–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Székelyföld
CSIDEY József, §
Dézs, 1920. márc. 9., † Mv., 2000. júl. 17.: gyermekgyógyász szakorvos. – A középiskolát Dézsen (1938), az orvosi egyetemet Kv.-on a Ferenc József TE-ben végezte (1944). A Zeneakadémia hallgatója zongora szakon egy évig, de zenei tehetsége dacára orvos lett. Orvosi pályáját Kv.-on kezdte (1944–47), mint gyakornok a BTE-en, majd 52
CSÍFÓ Miklós
Mv., 1941. jún. 18. † ? : vállalatigazgató. – Cs. János és Lujza fia. Felesége: Erzsébet. – A mv.-i Húsipari Vállalat egykori igazgatója. Közel két évtizedig a mv.-i ASA fotballcsapat vezetőségi tagja. Lelkesen támogatta a csapatot is, de egyénenként a játékosokat is (1970–80). Irod.: Szucher
CSIHA Kálmán
Érsemlyén, 1929. szept. 17., † Mv., 2007. nov. 7.: ref. lelkész, püspök, író. – Felesége: Nagy Emese lelkész (esk. 1956). Leányuk: Emese, hárfaművész (1958–), dr. Nagy Attiláné, két fiúk: Attila Botond (1981) és Kálmán Zsolt (1984). – Iskolái tanulmányait Érmihályfalván kezdte (1936–39), majd Sárospatakon (1939), Debrecenben tanult (1940–43) és Érmihályfalván fejezte
CSIHA Kálmánné, Nagy Emese
Déva, 1933. dec. 11., † Kv., 1996. febr. 9. Mv.-en a ref. temetőben nyugszik: ref. lelkész. – A mv.-i Gecse-utcai gyülekezet lelkésze, Csiha Kálmán ref. püspök felesége. Kv.-on érettségizett (1952); a Ref. Teologiai Akad. -án oklevelet szerzett (1956). Segédlelkész az aradi gyoroki, aradgáji (1956–59), Kv.-alsóvárosi (1959–64), amig a férje börtönben
CSÍK Ágoston
Nagyvarjas, 1893., † Mv., 1935.: r. k. pap, sírköve a mv.-i r. k. temetőben. – Ferencrendi szerzetes, minorita házfőnök. közel két évig (1932 – 1934. aug. 30) és magiszter. Irod.: Maros megyei m. tört. 5.
CSIKE BORBÉLY József, magyarlapádi
? † ? : városi tanácsos, főbíró, ogy.-i követ. – Tagja a Mv. városi tanácsnak (1740). A nevezetes Farkas Borbála elleni boszorkányperben (1752. ápr. 12) mint egyik eskető tanácsos szerepelt. Mv. követe az erdélyi ogy.-ben mint mv.-i r. k. szenátor (1759); majd főbírónak választották a Gubernium támogatásával (1764). Irod.: Fodor–Balás; Időtár
CSIKE BORBÉLY László, magyarlapádi
? † ? : szenátor, orator, jegyző, sőrházbérlő. – Mv. –en városi szenátor (1740–); orator azaz az esküdt közönség szószólója (1750); majd városi jegyző (1750–), aki a nevezetes Farkas Borbála elleni boszorkányperben (1752. ápr. 12.) a vallomások jegyzőkönyvét vezette; a városi sőrház árendása (1756), utcafelügyelő a Szent Miklós utcában (1759). Irod.:
CSIKE István
? † ? : tanácsos, jegyző. – Mv.-en jegyző (1760, 1764), tanácsos (1760), főbíró (1764), városgazda (1761). Irod.: Pál-Antal 2006
CSIKE József, vásárhelyi
? † ? : bérlő, főbíró, jegyző, tanácsos. – Mv.-en vásári bérlő (1759, 1762); jegyző, tanácsos (1760, 1761, 1762); főbíró (1764). Irod.: Pál-Antal 2006; Szentgyörgyi
CSÍKI Albert, nyárádkarácsonfalvi
1863., † Mv., 1888. ápr. 5.: birtokos és jegyző, m. kir. adótárnok. – Csíki József (1843., † Mv., 1884. okt. 29.) és Verzár Mária († Mv., 1890. jún. 14.) fia. Testvérei: Anna Csipkés Károlyné; Lajos és Ferenc, felesége: Müller Eszter. Gyermekeik: Béla, Árpád, Laura. Irod.: Gyászjelentő; Pálmay
CSÍKI András
? † ? : földbirtokos. – Tusonban voltak a birtokai. A fellázadt lakosok felleltározták vagyonát és szétosztották a nincsteleneknek (1848). Irod.: Sânpetru de Câmpie
CSÍKI Antal
? † ? : jegyző. – Folyfalva jegyzője. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
CSÍKI Attila
? † ? : szerkesztő. – F. m.: szerk.: Emlékkönyv Mv. sz. k. városnak a trianoni iga alól való felszabadulása emlékére (Mv., 1944). Irod.: Fülöp–Ferencz
CSÍKI Béla, § nyárádkarácsonfalvi, Csíky Béla
Folyfalva, 1864. nov. 17., † ? : ref. tanító. – A gimn. -ot Mv.-en, a tanítóképzőt Nagyenyeden végezte (1882–86), ott már tanított is. A kv.-i Ref. Gim.-ban tanított (1886–90), Miskolcra helyezték (1890–). Megkapta a MTA Wodianer-díját. Cikkekei a Család és Iskola, Tanító c. lapokban. – F. m.: Kolozsvár részletes leírása, Kolozs
CSÍKI Dénes
Cintos, 1903. okt. 26., † ? : molnármester, malomtulajdonos. – Iskoláit Mv.-en végezte, utána a molnármesterséget sajátította el. Malomot létesített Marosszentgyörgyön (1912), kereskedelmi és vámörlést végzett. Nyolc alkalmazozzal dolgozott. Az államosításkor Fülöp András (*1901), földművest, a RKP tagját, nevezték ki ügyvezetőnek a malom élére (1948. jún. 11.). A volt tulajdonost MM-i
CSÍKI Ferenc, Csiky Ferenc; Csíky Franciscus
Mv., 1819. máj. 27, † Mv., 1849. júl. 27.: gyógyszerész. – Örmény kereskedő család sarja. Cs. Márton és Verzár Johanna fia. Testvére: Cs. János orvosdoktor. Felesége: Verzár Josepha. Leányuk: Jozefa (1846. jún. 6. – ? ). – Oklevelet a bp.-i egyetemen kapott (1841. júl. 19). A mv.-i Szentlélek gyógyszertár tulajdonosa
CSÍKI Ferencné, Verzár Josepha
1824.? † Mv., 1864. szept. 28: malomtulajdonos. – Férje Cs. Ferenc (1819–1849). – Özv., malmot birtokolt Marosszentgyörgyön (1926). Irod.: Gyászjelentő; Pană; Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd
CSÍKI Gergely, Csiki Gergely
? † ? : kereskedő. – Felesége: Cs. Antónia (1837 – Mv., 1877. ápr. 7.). Gyermekeik: Irén, István, Zoltán. – Mv. egyik legvagyonosabb kereskedője (1842). Virilista (1888–89). Irod.: Csepreghy A. – Cs. H.; Időtár 2; Pál-Antal 2009
CSÍKI Gergely, Csíky Gergely
1790.? † Mv., 1860. márc. 15.: kereskedő. – Márton és Kövér Johanna fia. Felesége: 1. Simai Anna (1799-Mv., 1825. dec. 16., temetve a mv.-i plébánia templom kriptájában ). Gyermekeik: János Domokos (1819. máj. 15. – 1853. febr. 4), Gergely (1821. nov. 4–), Johanna Veronika (1822. máj. 1–), Erzsébet (1825. aug. 29–);
CSÍKI György
Backamadaras, 1801. okt. 4., † Disznajó, 1870.: ref. lelkész. – A mv.-i Ref. Koll.-ban tanult. Marosjárában lelkész (1829–37) és folytatta a küzdelmet a leégett templom és iskola felépítéséért. Marosjárában, tract. tanácsbíró (assessor) (1836–), átment a népesebb gyülekezethez Disznajóba nyugdíjazásáig (1837–1869), utóda a fia Cs. Károly. Ideiglenes jegyzőként, Disznajó adataival, részt
CSÍKI György
Disznajó, 1890., † ? : ref. lelkész. – A csikdelenei Bocskor-Csiki család leszármazottja. – Középiskoláit Mv.-en, a teológiát Kv.-on végezte. Káplán (1912–14), előbb Disznajón, majd Kisfülpösön, Dedrádszéplakon (1914–29) azután Harasztkeréken volt lelkipásztor nyugdíjazásáig (1934–1963. júl. 7.). Irod.: Böjthe Andor; Erdélyi vármegyék; Ref. egyetemes névtár; Székelyföld í. k.
CSÍKI Gyula, dr.
Szentgerice, 1921. † Mv., 2011.: orvos. – A kv.-i Unitárius Gimn.-ban végzett (1942), majd a MOGYI általános orvosi karán végzett. Körzeti orvos Gyulakután, Szovátán, fogorvosi és főorvosi szakvizsgát tett (1959). A Vasúti Poliklinikán szakorvos, majd főorvos. AzEgészségügyi Líc. szaktanára (1967–74), a Fizetéses Poliklinikán rendelt (1954–1979), kitelepedett Németo. -ba (1979). Irod.: Kiss
CSÍKI Ilona
1931., † Mv., 2003. dec. 13.: biokémikus, egyetemi tanár – A MOGYE biokémiai tanszékének oktatója, egyetemi tanár. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2003. dec.?)
CSÍKI István
? † ? : kereskedő. – Erzsébetvárosi örmény származású kereskedő. Mv.-en említve (1755–), bizonyos taksa lefizetése mellett a városban kereskedett, a város szerződést kötött vele (1760), tevékenysége feltételeit szabályozta a tanács, helyzetét megszilárdította. Irod.: Mv.-i örmények; Pál-Antal 2009; Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd
CSÍKI István
1799. febr. 22., † Mv., 1869. ápr 10.: örmény kereskedő. – Márton és Verzár Johanna fia. Felesége: Duha Anna (1811–1861. szept. 9.). Gyermekei: Johanna Mária (1830. aug. 9–1835. ápr. 8), Anna (1831 nov. 27–1845. júl. 19), Anna Mária (1847. máj. 5), Károly felesége Cs. Józefa. Irod.: Gyászjelent.; Mv.-i örmények; Pál-Antal 2009;
CSÍKI István
1921, † Mv., 1987. jan. 11.: jogász. – Mv.-en volt jogász. A V. Z. külső munkatársa. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1987. jan. 13.)
CSÍKI János
1910., † Mv., 1981. febr. 18.: munkásmozgalmi harcos. – A RKP tagja (1928). Az illegállitás éveiben Lugoson, Buk.-ben, Temesváron folytatott forradalmi tevékenységet, mint a KISZ, a Bőripari Munkások Egységes Szakszervezete, valamint a Vörös Segély vezetőségi tagja. Többször letartóztatták és elítélték. A felszabadulás után megyei párttitkár, KB.-i és megyei pártaltivista, NNGY képviselő.
CSÍKI János József, Chiki Johann; Csiky János József
Mv., 1800., † Mv., 1867. máj. 12.: dr, orvos, sebész. – Márton és Verzár Johanna fia. Felesége: seprődi Czárán Rebeka. Gyermekeik: Janka/Johanna (1836. márc. 1. – 1905. jan. 13.) Verzár Mihályné; Gyula János (1838. aug. 6. – 1893. dec. 30); Viktor (1841. márc. 27–1924. jan. 1); Rozália Anna (1842. nov. 12–).
CSÍKI János, nyárádkarácsonfalvi
? † 1806.: ref. esperes. – Lukafalván ref. pap, a Marosi ref egyházkerület esperese (1787–1806), egyházkerületi főjegyző. Felesége és gyermekei kaptak nemeslevelet (1830. máj. 27.). Irod.: Fogarasi; Pálmay; Zoványi
CSÍKI Jenő
? † ? : birtokos. – Kisajátítottak tőle és feleségétől a 225 hold birtokából 77 holdat (1922). Mv.-en utca viselte a nevét (1868, 1869, 1914, 1920). Irod.: Remeteszeg; Vigh
CSÍKI József, Csíky József
Mv, 1806. márc. 8. † Mv., 1878. jan. 28.: hivatalnok, földbirtokos. – Id. Márton (1750–1828) és Verzár Johanna fia. – Felesége: Verzár Mária (1810 – Mv., 1890. jún. 14.). Gyermekeik: Anna Csipkés Károlyné; dr. Cs. József orvos (1843–1884); Albert; Lajos (1847–1899) könyvkereskedő és Ferenc. – Mv.-en m. kir. pénzügyi hivatalnok, városi
CSÍKI József, Csíky József
Mv, 1843 † Mv., 1884. okt. 28.: sebészorvos. – Cs. József, földbirtokos és Verzár Mária (1816. okt. 31 † Mv., 1890. jún. 14.) fia. Testvérei: Anna Csipkés Károlyné, Albert, Ferenc. Felesége: kézdiszentléleki Kovács Irma. Gyermekeik: József és Mária. – A Bécsi Egy. Orvosi Karán tanult (1863–64). Hazatérve orvosi gyakorlatot folytatott Mv.-en (1872-