Maros megyei életrajzi lexikon

1928., † Mv., 1995. dec. 13.: ezredes. – Valószínű, hogy a szekuritate ezredese volt. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1995. dec. 15.)

? ref. lelkész, tanár.– Felesége: kaáli Nagy Jolán (1877?-Székelyselye, 1902. okt. 21.), a kaáli temetőben a szülői hamvak mellé temették. (esküvő: 1895–)..– Gyermekeik: Aranka, Béla, Jolán és ? – A mv.-i kistemplomban levő elemi iskola elvégzése után, a Mv.-i Ref. Főtanoda diákja lett. Érettségi vizsgát Székelyudvarhelyen tett (1890). A nagyenyedi

Mv., 1925., † Mv., 2016: orvos. – A MOGYI orvosi karán végzett (1953). Gyermek fül-orr-gégész. A Gyermekpoliklinikán rendelt nyugdíjazásáig. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy

Nyárádszentimre, 1898., † ? : szíkvízgyártó. – E. Béla és Nagy Jolán fia. – Tanulmányait a mv.-i Ref. Koll.-ban végezte, majd vegyészetet tanult, és 18 éven át sörgyári tisztviselő volt Mv.-en. Szíkvízkészítő gyárat vett át (1938–), annak tulajdonosa lett és önállóan vezette. Az Erdélyrészi Hangya Szövetkezet meggyesfalvi ipartelepén dolgozott (1940-es évektől).

? † ? : földbirtokos. – Gernyeszegi földbirtokos. A gernyeszegi egyház gondnokai részéről kelyhet rendelt Ötvös János kv.-i mestertől (1525). Irod.: Léstyán – templomok 1.

Mv., 1852., † New York, 1895. jan. 19.: újságíró. – Az Usa-ban élt (1886–). Irod.: Nagy

Mv., 1897, † ? : festőművész, építész. – Bp-en a Műegyetemen végzett (1920). Újszecessziós stílusban alkotott és állított ki, először Bp.-en (1980). Irod.: Molnár; Szabó–Kállai

Vámosláz, 1916., † ? : igazgató-tanító. – A besztercenaszódi tanítóképzőben szerzett oklevelet (1937). Kisteremiben tanított majd igazgató lett (1940). A kv.-i r.k. ifj. kör tagja. Irod.: Székelyföld í.k.

1422., † Gernyeszeg, 1482/1483.: birtokos, várnagy, alvajda. – Apja: Antal. Felesége: Darai Majos Anna. Fiaik: János, Tamás, Márton. – Erdély alvajdája (1462–65), görgényi várnagy. Hunyadi János Magyaro. kormányzója néhai Kisfaludi Gerőfi Lászlónak a Székelyföldön Kisfaludon, Szentivánon, Bergenyén, Szabédon és Ernyén lévő birtokainak felét Somkereki Erdélyi Miklósnak és Istvánnak, másik félét

? † 1507.: várnagy, székely alispán (1492). – Somkereki Erdélyi István fia. Felesége: Özvegy Csupor Pongráczné Szilágyi Jusztina, ezzel a házassággal a gernyeszegi vár, valamint a hozzátartozó Sárpatak, Körtekapu, Unoka, Sáromberke tulajdonoasa lett. Felesége végrendeletében (1481. jún 18) vagyonát férjének hagyta, valamint mindkettőjük magtalan halála esetén férje testvéreinek E. Tamának és

Mv., 1929. máj. 17., † Bp., 2020. máj. 17.: újságíró, fotóművész. – Emil-keeskedő és Heller Heléna fia. Felesége: Anna, vegyész Gyermekeik: Erdélyi Segal Tamara, műépítész (1957); Erdélyi Hámos Zsuzsa, építészmérnök (1960).- Tanulmányait Mv.-en és Kv-on végezte, a BTE közgazdasági karán szerzett diplomát (1950), filozófia (1952). Dolgozott Kv.-on az Új Út szerkesztőségében

? † Mv., 1992. nov. 10.: biológus. – A mv.-i Vérközpont munkatársa. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1992. nov. 11.)

Szentgerice, ? † ? : diák. – Unit. énekszerző. – F. m.: Az zent János Baptistanak feie vetelereul valo Szep enek (Debrecen, 1600). Végső verse: Tanusagul iria ezt be köniueben Erdeli Mathe deak io kedueben, Bamphi Lazlo hiüsegeben. Irod.: Gulyás; Szinnyei

? † ? : birtokos. – Az első ismert mezősámsondi földbirtokos, akinek kiterjedt birtokai voltak a faluban (1534). Irod.: Mezősámsond

? † ? : birtokos. – Apja. E. Gergely. Testvére Bertalan, az ő fia Gergely. A maga, a fia János és testvére és unokaöccse nevében is, szentiváni Kendy Ferenc erdélyi vajdának és székely ispánnak adták egész részbirtokaik jórészét, viszonzásul hogy miután apjukat Petru Rares moldovai fejedelem lefejeztette Kendy védelmébe vette őket.

Sárospatak, 1864. febr. 12., † Bp., 1936. máj. 5.: irodalomtörténész, dr., egyetemi tanár, könyvtárigazgató. – A kv.-i egyetemi könyvtár megalapítója és igazgatója volt, szerk.-tette az Erdélyi Múzeum c. folyóiratot.Tagja volt a M. Történelmi Társulatnak. Részt vett az EME vándorgyűlésén Mv.-en és előadással szerepelt (1906. jún. 4–5). Közreműködött Molnár Gáborral és Ferenczi

? † ? : ref. lelkész. – Csejden szolgált (1836–38), Nyárádkarácsonyfalván (1840–1850), Irod.: Csejd –Tófalva; Imreh Barna

1811.?, † Nyárádkarácson-Folyfalva, 1889. nov. 25.: ref. lelkész. – Fia: if. E. Sámuel és felesége Molnár Róza. – 53 évig szolgált ref. papként. Irod.: Gyászjelentő

? † ? : tanár. – Apja Varságon tanító és kórusvezető. – Nagy István tanítvány a Kv.-i zenekonzervatóriumban, Szalmán Lóránddal és Birtalan Józseffel együtt, hatásukra a hegedű helyett a kórús vezetéshez vonzódott. Nagygalambfalván tanított (1946–56), majd zenetanár a mv.-i 7. sz. és 9. sz. Elemi iskolában (1956–).Több felnőtt kórust is

1876.?, † Kv., 1915. febr. 14. Mv.-en temették: pénzügyi szakember. – Rossu János és Boncs Mária fia. Testvére: Rossu Mariska Popovics Kornélné. Felesége: Schuller Irén. Gyermekeik: Viktor, József, János. – A mv.-i Agrár Takarékpénztár Rt. igazgató helyettese. Irod.: Gyászjelentő

? † ? : marosszéki nemes székely lovaspuskás harcos. – II. Rákóczi György, a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául, lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon.

? † ? : lelkész. – Ref. pap Nyárádszentimrén (1737–1739). Irod.: Imreh Barna

? † ? : ref. lelkész. – Sárospatakon subscribált (1667). Teleki Mihály udvari papja. Lelkész volt (1673–), Héderfáján (1680–81), Magyarkirályfalván (1684–85) szolgált. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3.

? † ? : tanár. lelkész. – A mv.-i Ref Koll.-ban tanított (1790 k.). Ref. pap Nyárádkarácsonyfalván (1804–1807). Irod.: Fogarasi; Imreh Barna

Mv., 1901., † ? : cukorka és déligyümölcs kereskedő. – Iskoláit elvégezve férjhez ment Szőcs Lajos mészárosmesterhez, aki tekintélyes iparos volt, az első vh.-ban súlyosan megsebesült, ennek következtében meghalt (1938). Ekkor nyitotta meg cukorka üzletét. Irod.: Székelyföld í.k.

Nántű, 1916. nov. 2., † Mv., 1987. nov. 16.: grafikus, festő. – Nagybányán és magán iskolákban tanult. Bp.-en a Film-Színház-Irodalom szerk.–ségében dolgozott illusztrátorként (1941), Zilahy és Babits portrékat készített. Szatmárról Auschwirzba deportálták (1944). Hazatérése után Szatmáron élt. A Romániai Képzőművészek Országos Szövetségének alelnöke (1977–), Állami –díjas (1963), a Művészet érdemes

Kászonimpér, 1718., † Körtvélyfája, 1773. febr.7. A mv.-i ferences barátok egykori temploma alatt lévő kriptában nyugszik: szerzetes. – Beöltözött (1738. aug. 18.), felszentelték (1742). Külső lelkészként tevékenykedett, így is halt meg Körtvélyfalván. Irod.: György: A ferencrendiek; Mv.-i örmények; Pantheon

? † ? : ügyvéd, szakíró. – Dr. jur. Dicsőszentmártonban nyitott ügyvédi irodát (1900). – F. m.: társsz.: Az államszámviteli törvény és módosításai (Frățilă Viorel-, Popp Aurellel; Dicsőszentmárton, 1924). Irod.: Gulyás; György 1926

? † ? : ref. tanító. – Mv.-en subscribált (1769). Dedrádszéplakon (1774–1799) volt mester. Irod.: Ősz

? † ? : tanító. – Marossárpatakon volt ref. tanító (1820–50). Irod.: Berekméri–Gálfi.

Mv., 1911. jún. 23. † Amberg (Németo.), 2000. ápr. 18.: zongoraművész, zenepedagógus, előadóművész. – Az Erkel család leszármazottja, Henszelman-Erkel Sarolta lánya. Erkel Ferenc dédunokája. Férje: 1.Dr. Szőnyi Zoltán ügyvéd († Oberpfalz, Németo., 1945. febr. 23.), 2. Trózner József zeneszerző (Mv., 1904. aug. 4.- Mv., 1984. febr. 6.). (esküvő: 1948.). Gyermekeik Sz. Judit

Bp., 1879., † Mv., 1941. márc. 26.: tanár, zongoraművésznő. – Erkel Ferenc zeneszerző (1810–1893) unokája, E. Gyula zeneakadémiai tanár leánya. Testvérei: Sándor, Jenő. Férje: Henszelmann Gyula. Gyermekeik: Henszelmann / Hazai Kálmán, H. Erkel Sára zongoratanárnő. – A bp.-i Liszt Ferenc zeneművészeti főiskola zongora szakán végzett Chovan Kálmán irányításával (1902). Az

Segesvár, 1829. okt. 1., † Segesd, 1896. febr. 29.,: ev. lelkész. – Apja cipész. – Tanult a Tübingeni Egy. Hittud. Karán (1855–56), Berlinben (1856–57). Hazatérve Segesváron, majd Szénaverősőn prédikátor, azután lelkész Rádoson (1866–), Szászdányánon (1872–), Segesden (1886–89). Mások szerint Pródon lelkész (1911–26). Irod.: Apold; Szabó–Simon–Szögi

Szászdálya, 1874. febr. 21., † Szeben, 1948. márc. 23.: orvos. – Apja lelkész. – A segesvári ev. Gimn.-ban érettségizett, majd a Grazi Egy. Orvosi Karán (1891–94), és Berlinben tanult. Feketehalmon községi orvos (1899–1907), fogorvos Szebenben (1907–48). Irod.: Szabó–Simon–Szögi

Szászrégen, 1846. ápr. 19., † Bp., 1936. máj. 5 : nyelvész, geográfus, utazó, orientalista. – Tanult a mv.-i, kv.-i, gyulafehérvári gimn.-okban, Kv.-on érettségizett, és Hubay Gusztáv társulatában színész lett. Az egyetemmel párhuzamosan a sziniakadémiára is beiratkozott, de szülei parancsára búcsút mondott a színészi pályának, a bp.-i TE-en a keleti nyelveket tanulmányozta, főként

Mv., 1917.nov. 3., † Kv., 199?: újságíró, szerk. – E. László felesége. Középiskoláit Gyergyószentmiklóson végezte. A II. vh. alatt ápolonő Kv.-on, majd depotálták. Vegyészetet hallgatott, majd adjunktus a kv.-i BTE társadalomtudományi tanszékén (1949–); a Dolgozó Nő c. hetilap főszerk.-je (1954–); nyugdijba ment (1973). – F. m.: Lányoknak, lányokról (Buk., 1976). Irod.: KKACs;

? † Ilyefalva, 1863. jún. 25.,: ref. lelkész. – Felesége Borsai Mária. – Honvédhadnagyként vett részt az 1848/49-es szabadságharcban. Előbb Gogánváralján, Szőkefalván (1840–45), majd Ilyefalván működött. Borsai János emlékére, a gógánváraljai ref. egyházközségnek, részben aranyozott ezüst kenyérosztó tányért ajándékoztak (1829). Híres szónok volt. – F. m.: Halotti beszéd a dicséretes asszonyról,

1824., † Marosugra, 1890.: ref. lelkész. – Szőkefalván lelkész (1845–68), fontos kémszolgálatokat tett Bem tábornoknak. Ugrán volt lelkész (1869–90). Szolgálata ideje alatt tataroztatta a régi ref. fatemplomot (épült 1781–84; tatarozás 1871–75). Abban a templomban őrizték az adományozott kegytárgyakat: Kolozsvári Zeyk Andrásné adományát egy boros kancsót és ezüsttálcát (1773-ból); a Lőrincz Erzsébet

? † ? : anyakönyvvezető. – Nyugdíjasként támogatta a román megszállók elleni mv.-i felkelést (1919. márc. ápr.). Irod.: Gottfried–Nagy

? † ? : főjegyző, Maros-Torda vm. és Mv. főispánja (1910. ápr–). Irod.: Bernády

Mv., 1862., † Zenta, 1908. ápr. 2.: színésznő. – Különböző nevek alatt szerepelt. Férje: 1. Szerémfalvi Béla, 2. Nagy Dezső (1903–) színész, színigazgató. – Színészi pályáját Gáspár Jenő társulatánál kezdte (1885). Tagja volt Bánfalvi Béla (1888), Balog Árpád, Heltai Nándor (1890), Völgyi Ödön (1891), Fábián László (1892), Károlyi és Asztalos

Mv., 1925. júl. 27, † Mv., 20..; : jogász, újságíróó, író, költő. – Felesége. Péntek Júlia (1926–2017), bőrgyógyász szakorvos (1952). Lányuk: Katalin, (1954–), jogtanácsos. – Kv.-on a BBTE jogi karán végzett (1949).- Újságíró, szerkesztő a mv.-i Szabad Szó, Vörös Zászló, és Népújság lapoknál. Az Igaz Szó egyik alapító szerk-je (1953–54)

Csíkdánfalva, 1878. jan. 6., † 1924. jan. 30.: r.k. pap. – Csíksomlyón és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1903. jún. 26.). Káplán Csíkszentsimon-Csatószegen, Szárhegyen és Mv.-en (1904). Plébános volt a szentháromsági egyházközségben (1907 k.). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.

Ókocsárd, 1890., † ? : jegyző. – Meggyesfalván működött. Részt vett az első vh.-ban (1915–1919), az olasz fronton küzdött, megsebesült, kitüntetésekkel szerelt le mint hadnagy. Irod.: Erdélyi ezredek

? † Mv., 1995.: ort. pap. – Tekeújfaluban (1966–78), a ma is használatos plébániaépületet építette. Mv.-en a remeteszegi negyedben szolgált a kápolnában. Lerakta az alapját az új körzeti ort. templomnak, amelynek földterülete az ort. egyház birtokában volt (Voiniceni u.83 sz.alatt; 1978). Irod.: Reghin, Protopopiat; Şincan 2006

16., † ? : juratus, notarius, városi szenátor. – Mv. főbírája és tanácsa a városi kovács-mesterek kérésére, az ország és város elpusztúlása közben megszűnt céhek és elveszett régi kiváltságaik helyett, immár megsokasodván, a kovács-céh alkotását megengedik és őket kiváltsággal és céhszabályokkal látják el. (Kelt, Mv., 1641. febr. 28-án). Rákóczi György megerősítette

Mv., 1782. ? † Mv., 1855. júl. 18.: városi szenátor, notárius, főbíró. – Felesége: Szöllősi Susánna. Fia: Elek. – Mv. főjegyzője (1815), jegyző (1822–) és árszabályzó bizottsági írnok (1825); városi szenátor, főbíró (1835–36). A város főbírájaként kétszer volt képviselő az ogy.-ben. Hosszú ideig a ref. egyház notáriusa, gondnoka. Képviselte a várost

Keresd, 1893., † ? : ügyvéd. – A középiskolát Nagyenyeden, az egyetemet Kv.-on végezte, ahol ügyvédi vizsgát tett, jog- és államtudományi doktor. Az első vh.-ban részt vett és több kitüntetést szerzett. Gyakorlóügyvéd Kv.-on (1921–). A MP kv.-i tagozati, a Székelyek Kv.-i Társaságának ügyésze. M. társadalmi és kulturális megmozdulások vezetője és egyik

? † ? : lelkész. – Ref. pap Somosdon (1815 – 1820). Irod.: Imreh Barna

? † ? : lutheranus lelkész. – Segesden szolgált (1589–99). Irod.: Apold