Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: szolgabíró. – A nagysármási ref. templom toronygombjában elhelyezett irat említi, mint szolgabíró (1902). Irod.: Keszeg

1730.? † Mv., 1782. ápr. 9., A mv.-i Keresztelő Szent János-plébánia kriptájába temették, a feleségét is: városbíró. – Felesége: özvegy: F. Sára (1735?–1783. jan. 29). – Adótárnok (1760, 1761, 1762, 1764,); közvádló (1760, 1761), Mv. főbírája (1776-haláláig) kat. részről. Irod.: Fodor–Balás; Időtár 1; Mv.-i örmények; Mv.-i Plébániatemplom kriptája; Pál-Antal 2006; Puskás

? † ? : képviselő. – Ákosfalvi parasztasszony, a MAT képviselője a NNGY-ben (1952. nov. 30.). Irod.: Crişan

Marosszentgyörgy, ? † 1771. máj. 1.: r. k. pap. – Kv.-on és Gyulafehérváron tanult (1766–1769). Káplán, majd plébános Nyújtódon (1769–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ? : földbirtokos. – Mihály és Éltető Krisztina fia. Fia: Albert (1855–1918). – Földbirtokos Dedrádszéplakon. Birtokaik Magyarrégen, Szászrégen, Füleháza, Palota, Gödemesterháza, Oláhtoplica, Dedrádszéplak, Bátos, Szászlúdvég, Oláhújfalu határaiban voltak. Tevékenyen részt vett az 1848–49-es szabadságharcban. Irod.: Bíró Donát; Pálmay

? † ? : földbirtokos. – Címeres nemes levelet nyert (1651. ápr. 9.), nemességét II. Rákóczi Györgytől nyerte (1655. ápr. 9.). Irod.: Kempelen; Nyárádszentbenedek; Pálmay

? † ? : bíró. – Malomfalva falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ?: tanító. – Szovátán tanított (1920–) és Székelycsókán (1924–27). Irod.: Derzsi – Fekete; Székelycsóka

? † ? : városi előljáró. – Mv.-en utcakapitány (1735), piacfelügyelő (1739), közvádló (1759). Irod.: Pál-Antal 2006

? † ? : bíró. – Makfalva falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

1882., † Auscwitz, 1944.?: ügyvéd, dr. – Az általános és egyenlő választójogokért helyi szervezet alakult Mv.-en Választójogi Szövetség fiókszervezete, ennek az előkészító bizottságban tevékenykedett (1910). A Good Templar, alkoholellenes mozgalom helyi vezetője (1913). A Zord Idő szerkesztő-bizottságának tagja. Az Erdélyi Helikon mv.-i tagjai közt szerepelt (1930). Nem esküdött fel a román

? † ? : kereskedő. – Sógorai: Goldenfeld Samu, a 22. h. gy. -e. katonája, az orosz harctéren hősi halált halt; Weisz Mihály, hadirokkant. – Szászrégenben élt. Tényleges katonai szolgálatot teljesített (1907–10). Törzsőrmesterként részt vett az I. vh.-ban (1914. aug. – 1918. nov.) a gyulafehérvári 50. gy. -e.-ben, I. o. számvívő

Mv., 1883., † ? : termény-kereskedő. – Iskolái elvégzése után, mint gazdasági intéző, 21 évet töltött el gr. Somsich Tihamér földbirtokán Kiskenden, azután önálló kereskedő lett Mv.-en. Az első vh.-ban az olasz fronton harcolt. Mv.-ről feleségével (1887–) együtt deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága; Székelyföld í. k.

Segesvár, 1895., † ?: vállalkozó. – Apja: Sándor. Testvérei: Gábor, Mózes. – Középiskolái elvégzése után a bécsi exportakad. -án tanult, majd a sékelyudvarhelyi családi fatelepet, a Farkas Sándor örököseit, testvéreivel (Gábor, Mózes) közösen vezettek. Irod.: Székelyföld í. k.

Dedrádszéplak, 1889., † ? : földbirtokos. – Kereskedelmi érettségit Kv.-on tett. Banktisztviselő Tekén, mint önálló kereskedő Székelyudvarhelyen tevékenykedett. Visszatért családi birtokára Dedrádszéplakra (1919–), itt udvarháza volt és önállóan gazdálkodott. A helyi Hitelszövetkezet igazgatója. Az első vh.-ban a II. ezüst vit. é. és a Károly Csapatkereszttel tüntették ki, mint hadnagy szerelt le.

? † ? : nemes. – Nemesi család tagja. A székelyek alispánja (1493). Irod.: Bíró Donát; Pálmay

? † ? : r. k. pap. – Plébános. A Lunián-párt marosmegyei szervezete tagja, ennek nevében adta ki a könyvecskéjét (22 p.). – F. m.: A Romániai Radikális Paraszt (Földmíves) Párt harcosainak olvasókönyve (Magyarrégen, 1935). Irod.: Gulyás

? † ? : gör. kat. pap. – Ioan Bob püspök Hodákba helyezte szolgálni (1799. márc. 17. –). Valószínű az ő leszármazottja Lupu Zaharie ort. pap, aki szintén Hodákban szolgált (1882 k.). –Irod.: Dobozi

Mv., 1933., † Mv., 2009: orvos. – Felesége: Farkas Tatjána (1934–2009). Mv.-en végzett az OGYI orvos karán (1956). A felcseriskolában érettségizett, a Sanepidnél dolgozott , majd beiratkozott az OGYI Gyermekgyógyászati Karra. Orvosi diplomát kapott (1967). Általános orvosként dolgozott Máramarosban tíz évet, Segesváron két évet, nyugdíjazásáig Balavásáron, 76 évesen fejezte be

? † ? : birtokos. – Mátyás király megerősítette tulajdonjogát Magyarfülpös, Szászfülpös és Unoka falvakra (1459. júl. 13.), majd hűtlenség vádjával elkobozta (1467. nov. 1–2). Irod.: Magyarfülpös

? † ? : tanító. – Gegesben mester (1839–41). Irod.: Imreh B

? † ? : segédtanító. – Sóváradon tanított (1842–1844). –Irod.: Imreh Barna

Mv., 1955. † ? : grafikus. – Bukarestben a Képzőművészeti Akadémián végzett. Hazai tárlatokon szerepelt. Irod.: Szabó–Kállai

Kv., 1935. okt. 9. † Mv., 2017. jan. 5.: zeneszerző. – karmester. – Szülővárosában végezte tanulmányait és oklevelet a Gheorghe Dima Zeneművészeti Egyetemen zeneszerzés-karmesteri szakon végzett. Több város művelődési intézményének munkatársa, majd Mv-en a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán és a Maros Művészegyüttes művészeti titkára (1978–1990). A Mv.-i Nemzeti Színház magyar tagozatának

Felsővisó, 1889. márc. 31., † Szováta, 1979. nov. 29.: gyógyszerész. – F. András és Teréz leánya. Férje: primor makfalvi Dósa István. Fiúk: D. András (1916- Szováta, 2002. szept. 4.). – Kv.-on és Bp.-en tanult és Bp.-en kapott gyógyszerész oklevelet (1910. jún. 16.). Krasznán volt gyógyszerész (1910–11. jan. 15.), Kv.-on az

Mv., 1872. máj. 8. † ? : színésznő. – Színpadra lépett Völgyi Györgynél (1890). Irod.: Schöpflin

Szőkefalva, 1919. júl. 2., † Nisa , 2009. jún. 26.: író. – Joseph de Fay diplomata és Kemény Gabriella fia. Buk.-ben tanult, az elemi után (1926–30) a Dealul Kolostor Katonai Líc.-ban folytatta tanulmányait (1930–35), majd 2 évig a Szépművészeti Akad. hallgatója szobrász szakon (1937–39), mesterei Corneliu Medrea és Ion Jalea. Párhuzamosan

? † ?: tanárnő. – Anyja: Mme Fayon. Férje: Baciu Teofil ügyvéd. – Az I. vh. után érkezett Franciao. -ból (1931–) tanárnő anyjával, francia nyelvet tanítani. A mv.-i gimn. -okban, a Papiu és Unirea líc.-ban tanítottak. Özv. Pasoni Gáborné villáját bérelték ki, és francia nyelvű líc. -ot és leánynevelő intézetet

1929., † Dicsőszentmárton, 2020. ápr. 20. : unitárius egyházközség lelkész-esperese. – Dicsőszentmártonban lelkész 60 évig. Irod.: Nekrológ (Nú., 2023. ápr. 21.)

1949., † Mv., 1999. júl.?: gyógyszerész. Apja F. Béla orvos. – A MOGYI végzettje, gyógyszerész oklevelet kapott (1971). Dolgozott Erdőszentgyörgyön és Mv.-en, ahol saját gyógyszertára volt (1990 után). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013

Bede, ? † ? : lófő székely. – A bedei származású székelyt, II. Rákóczi György lófősítette, a plojesti csata után (1655. jún. 28.). Irod.: Bölöni Domokos: Remény a Nyáros-patak partján (Nú., 1996. aug. 22.)

Málnás, 1910. aug. 26., † Kv., 1979. aug. 3 , a Hazsongárdi Lutheránus temetőben nyugszik.: orvos, ortopéd szakorvos. – A középiskolát Sepsiszentgyörgyön, az egyetemet Buk.-ben végezte. – A kv-i Bolyai TE Mv. -re áthelyezett Ovosi Karán, majd az önállósult OGYI-n tanított, az Ortopédiai tanszék professzora (1945–49). A mv.-i Ortopédiai és

Fiátfalva, 1902., † ? : igazgató tanító. – Tanulmányait Déván és Csíksomlyón végezte. Oklevelének elnyerése után Ádámoson kezdte tanítói működését, onnan Dicsőszentmártonba, Sepsiköröspatakra, Csekefalvára majd Bözödre kerölt, ahol igazgató lett (1929). A dalkör karnagya, a Hitelszövetkezet könyvelője, a Hangya felügyelőbizottsági elnöke, az unit. egyház kántora volt. Irod.: Székelyföld í. k.

Gagy 1928., † Mv., 2014.: orvos. – A MOGYI orvos szakán végzett (1955). Rendelt Szalacson, Szamosdombon (1955–60). Marosjárában körzeti főorvos (1960–1973), Gernyeszegen rendelt (1973–1992). Érdemes orvos címet kapott (1973). Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy

Nyárádszereda, 1897. febr. 7., † Bp. 1965.: katonatiszt. – F. Lajos és Tomcsik Mária fia. – Hadnagy (1916), őrnagy (1941), alezredes (1942), ezredes (1944). Szovjet hadifogságba esett (1945 márc. –47-ben tért haza). A M. Érdemrend Lovagkeresztje kitüntezést kapta (1944). Irod.: Berekméri; Csíkfalva

Orbaitelken (Kovászna megye). Született, 1928., † Mv., 1989. ápr. 17.: orvos. – A MOGYI gyermekgyógyászaki karán végzett (1953). Egyetemi oktató és ortopéd-gyermeksebész, a mv.-i OGYI, a Gyermeksebészeti Klinika és a II. Ortopédia munkatársa. Tanársegéd, majd adjunktus (1980–). Kutatóorvos, tanulmányozta a gyomorrák, a gyermekkori tüdőgyulladások sajátosságait Monoki István dr. -al együtt. Irod.:

Mikháza, 1797. okt. 25., † Türkös, 1855. nov. 22.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1820. febr. 13.), felszentelték (1827. szept. 22.). Irod.: György: A ferencrendiek

? † ? : primipilus. – Primipilusi levelet (lófőséget) II. Rákóczi Györgytől nyert (1655). Irod.: Pálmay

? † ?: ref. kántortanító. – Pókában volt kántortanító (1800-as évek végén). Irod.: Póka

Lupeny, 1926. febr. 16., † 2004. : történész, politikus, miniszter, az RKP vezetőségének tagja. – Andrásfalván élte gyerekkorát. Székelykeresztúron az unitárius gimn.-ban és tanítóképzőben végzett. Politikai pályára lépett, Székelyudvarhelyen, Buk.-ben, Brassóban, Mv.-en tevékenykedett, állami és pártpolitikai munkakörökben. A szocialista munka hőse. A Szabadság c. lapba közöl (1945–), politikai, gazdasági kérdésekről a

? † ? : marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon.

? † ? : adományozó. – Felesége: Fekete Judith. – A Székelykakasd ref. eklézsiája számára sokan adakoztak (1697–1707), többek között a felesége „Páhoj Abroszt” adott. Irod.: Székelykakasd

Bözödújfalu, 1875. ápr. 2., † Kv., 1924. ápr. 24.: színésznő. – Fehér Imre színigazgató testvére. – Pályáját szubrettként, naivaként kezdte, rövid idő alatt kitűnő drámai szende lett és Erdély egyik legnagyobb anyaszínészeként fejezte be. Szalkay Lajos társulatában gyakornok, majd Micsey F. György társulatához szerződött: Kecskeméten (1899), Déván (1900 ősze), Désen,

Erzsébetváros, 1885. szept. 1. † ? : színész, színigazgató. – Pályája kezdetén színész volt (1912–). Színigazgató lett (1917. szept. 1. -–). A román kormánytól kapott engedélyt (1919. márc. 14.) s mint II. rendű iagazgató teljes felszereléssel rendelkezett. Elsősorban a Székelyföldön működött. Társulatával játszott Szászrégenben (1920–21; 1924–25; 1925–26; 1930), Mv.-en (1925–26; 1927–28;

? † Mezőzombor, 1944. – Hősi halált halt. Emléktáblája a nagyteremii ref. templomban található. Irod.: Sepsiszéki

? † ? : ref. lelkész. – Debrecenben subscribált (1627), Gogánban (1641), Vámosgálfalván (1643–48) és Radnóton szolgált (1651–53). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.

Mezőszabad, 1878., † ? : főszámvivő. – Apja g. kat. tanító. – Érettségizett a mv.-i R. K. Gimn.-ban (1902), majd ugyanitt adóhivatali tisztviselő lett. Dolgozott még a pénzügyigazgatóságnál (1919), adóhivatali pénztáros (1921), vármegyei számvevő (1925–), majd főszámvevő (1928–). Érdemeiért a román koronarend lovagi keresztjével tüntették ki. Irod.: Ki kicsoda ?

? † ? : Görgényhodák hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Irod.: Bosoancă

? † ? : ügyvéd, vállalkozó. – Felépült Keleti Béla tervei alapján a palotája, a Széchenyi, ma Rózsák tere 43. sz. alatt (1909), amely ma a volt Rendőrségi palota néven ismert. A román államrendőrség vásárolta meg palotáját 1 350 000 koronáért (1920. jan. 10). A főhomlokzat népi motívumos díszeit eltávolították, de megmaradt a

Egrestő, 1908. júl. 15., † Gyergyóhodos, 1991. jún. 20.: r. k. pap. – Gyergyószentmiklóson, Mv.-en és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték Gyulafehérváron (1932. jún. 12.). Káplán volt Gyergyóújfaluban, Lövétén, Csíknagyboldogasszonyon, lelkipásztor Sósmezőn, Gyergyóhodoson (1941–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009