Maros megyei életrajzi lexikon

1913., † Mv., 1984. aug. 19.: ref. lelkész, esperes. – A teológiát végzett (1938). Helyettes lelkész Harasztoson, Pitesten, Kv. Hidelvén segédlelkész (1940 után). Meghívták Felsőboldogfalvára (1957-ig). Mezőbándon szolgált, a Marosi Egyházmegye esperessé választotta (1973–80). A marosszentkirályi gyülekezet lelkipásztora (1975–84). Mv. -re költözött itt is szolgált, váratlanul, hirtelen halt meg. Irod.: Csáky;

Mv., 1912. júl. 16., † ? : városi tisztviselő, sportoló, gyorskorcsolyázó. – Előbb teniszezett majd korcsolyázni kezdett az MSE keretében (1923). Többszörös országos és nemzetközi gyorskorcsolyázó bajnok, csúcstartó, később edző. Részt vett sok tartományi, országos és nemzetközi korcsolyaversenyen: 500, 1500, 5000 m-en (1932–40). Az 500 m-en elért rekordját 21 évig tartotta

? † ? : tanítónő. – Nyárádgálfalván szolgálata idejében vezették be a román tannyelvű állami oktatást a m. osztályokban is (1930–31). Irod.: Nyárádgálfalva

Backamadaras, 1882., † ? : áll. iskolai igazgató. – Mv.-en érettségizett, Székelykeresztúron tanítóképzőt végzett és tanítói oklevelet szerzett (1903). Működött: Kisgörgényben, mint levita tanító. Szilágykövesden 12. állami islolaigazgató, Sáromberkén ref. levitatanító, és anyakönyvvezető (1912–21), Mv.-en áll. iskolaigazgató (1921–). Számos társadalmi és szociális intézmény alapítója és ügyvezető elnöke, ref. presbiter, delegátus a

? † ? : nemes. – „Címeres” nemes, aki Nyárádszentbenedeken hűségesküt tett a császárnak (1839). – Irod. : Nyárádszentbenedek

? † ? : jegyző. – Malomfalva falujegyzője. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Mv., 1908. dec. 10. † Mv., 1991. okt. 19.: ref. lelkipásztor, levéltáros. – Felesége: Turóczi Mária (1908–1993). -. Debrecenben érettségizett a Calassausi Szent József Reálgimn.-ban (1930), ref. teológiát Kv.-on végzett (1933). Két évig segéd-, ill. helyettes lelkész, pappá szentelték (1935). Szolgált Székelyabodon, Kelementelkén (1941) és Mezőcsáváson. Aljegyző és tanácsbíró is volt

Oroszhegy, 1922. márc. 18., † Székelykeresztúr, 1995. dec. 27.: r. k. esperes. – A gimn-ot a székelyudvarhelyi Baróti Szabó Dávid Főgimn-ban kezdte (1933), a gyulafehérvári Majláth Gimn.-ban folytatta (1938), a kv.-i piariaknál fejezte be (1940). A teológiát Kv.-on, a zirci cisztereknél, Gyulafehérváron végzett (1941–46). Pappá szentelték (1946. ápr. 20.). Káplán Gyergyóalfaluban,

Salamás, 1930. jún. 28., † Mv., 1993. dec. 26.: politikus, hivatalnok. Felesége: Zsuzsánna (†2018. aug. 13.). – Fűrészipari munkás, cirkulás-segéd Székelyudvarhelyen (1943–47). Aktívista volt az IMSZ-nél Székelyudvarhelyen (1948–50). Mv.-en a megyei IMSZ-nél, a Megyei Píionírszervezet szervezője és vezetője, a pionírinsztruktor-képző igazgatója (1954-ig). A közigazgatásban dolgozott: a községgazdálkodási osztály vezetője (1964-ig);

Segesvár, 1793., † Homoródbene (Brassó), 1869. aug. 13.: lelkipásztor. – Teológiai tanulmányait Tübingenben végezte (1814). Irod.: Szabó–Szögi

Magyarrégen, 1872. okt. 15., † Bp., 1935.: MÁV üzletigazgató. – Tanult Kv.-on a gimn.-ban, vasúti tisztképző tanfolyamon, kereskedelmi akad. -án. A MÁV szolgálatába lépett (–1932). Cikkei: Vasút, Vasút és Hajózási Hetilap-ban. Irod.: Gulyás

Pókakeresztúr, 1877, † ? : sportoló, vaskereskedő. – Részt vett az I. vh.-ban (1914–18), a 22. h. gy. e. -el az orosz, albán, olasz és román harctereken küzdött. Főhadnagyként szerelt le kitüntetésekkel. A MSE egyik alapítója, pénztárosa (1919). A labdarúgó szakosztályban tevékenykedett. – F. m.: antológ.: A labdarúgásról = Illyés. Irod.:

Pókakeresztúr, 1882. febr. 4. † Székes, 1928.: ref. lelkész. – Felesége: Vadadi Filep Jolán (1891-?). – A mv.-i Ref. Koll.-ban érettségizett (1900). Lelkészként szolgált Magyarszovát, Sepsibesenyő, Ége és Nagyölyvesen falvakban (1913–22). Onnan hívták Székesre (1923–). Az egyházközség új felekezeti isk. -t épített (1924–25), újjáépítették a tanítói lakást (1926), majd fogadták

Nagyölyves, 1913. nov. 27., † Mv., 1984. júl. 17.: tanár. – Apja G. S., ref. lelkész. – A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. Tanár Mv.-en. Mv.-en mozigépészeti szakiskola működött (1952–60, a volt Kisfaludi Károly u.-ban), amelynek tanára volt. – F. m.: társsz.: Irodalmi szöveggyűjtemény. Kísérleti tankönyv az általános

Abrudbánya, 1911. aug. 12., † Mv., 1992. jún. 5.: árúszakértő, akvarelista. – G. Gerő, pénzügyi tanácsos és Papp Jolán fia. – Az elemit Abrudbányán és Negyenyeden végezte (1918–22), a gyulafehérvári r. k. gimn. tanulója (1922–24), Kv.-on kereskedelmi iskolát végzett (1925). Érettségizett (1955). Sepsiszentgyörgyön elvégezte Mattis-Teutsch János művészeti szabadiskoláját (1957). Mestereinek

Nagyenyed, 1909. jún. 14. † Mv., 1982. okt. 6.: tanár, igazgató. – Tanulmányait Brassóban kezdte, ahol apja vasúti főtisztviselő, az első két elemit német nyelven (1915–16), a következő kettőt Kv.-on, majd a mv.-i Kat. Gimn.-ban végezte (1919–27). A kv.-i Regele Ferdinand egy.-en román-francia főszakon, német-m. mellékszakon végzett (1927–29). Grenobleban folytatta a

Székelybós, 1895., † ?: kelmefestő és vegytisztitó gyártulajdonos. – Apja tanító. – Mv. -n kereskedelmi érettségit tett, utána aktív tisztként részt vett az I. vh.-ban, kitüntették, mint főhadnagy szerelt le (1918). Ipari pályára lépett, gyakornok a mv.-i kelmefestő és vegytisztitó gyárban, ahol elsajátította a mesterséget és később a gyár tulajdonosa lett.

? † ? : lovaskapitány. – Mv.-i udvari lovaskapitány I. Rákóczi Györgytől kapott vásárhelyi birtokára vám – és adómentességet (1638. szept. 23.). Irod.: Időtár 5 /1.

? † ? : ref. lelkész. – Szász György káplánja volt Pókában (1816-ig), innen Magyarfülpösre, majd Tekébe jútott lp. -nak, a hasonló nevű fia Sáromberkén lelkész. Irod.: Böjthe Andor; Póka

Nagyadorján, Magyarfülpös, 1818. aug. 24., † Erdőszengyel, 1913. máj. 30.: ref. lelkész. – Felesége Kis Anna (1829 – Sáromberke, 1858. jún. 6.). Gyermekeik: János, Klára, Anna. – Tanult Mv.-en (1836), ahol tanárai voltak a vértanú halált halt Török János, Ercsei János, Bolyai Farkas, Dósa Elek, Bodolla Sámuel. A gimn. elvégzése után

? † ?: bécsi műépítész. -Tervei szerint épült, Soós Pál építőmester vezetésével a mv.-i zsinagóga (1900).-irod.: Mv. műv. vár.

Gerendkeresztúr, 1908. máj. 27., † Buk., 1989. júl. 1.: festőművész. – Elemi iskolában szülőfalujában és Maroscsúcson tanult, líc. -ot Tordán, Balázsfalván (1921), a szépművészeti iskolát Kv.-on (1928–30) és a Képzőművészeti Akad. Buk.-ben végzett (1932–34). A II. vh. előtt tanulmányutat tett Fr. o.-ban és Olaszo.-ban, később a SzU.-ban (1961) és Mo.-on

Magyarkirályfalva, 1896., † katona. – Besorozták (1899). A m. kir. mv.-i 9. Honvéd huszárezred szakaszvezetője (1904). Irod.: Koszta:

Magyarpéterfalva, 1940. jan. 17., † : Backamadaras, 2009. máj. 6.: ref. lelkész. – A kv.-i Protestáns Teológián végzett (1961). Felesége. Vajda Márta, tisztviselő. Gyermekeik: András (1963) munkás és Gyöngyi (1969) asszisztens. Szentgericén szolgált (1966–73), innen hívták meg Backamadarasra lp. -nak (1973. máj. 1. – ? ), a nyomáti és nyárádszentlászlói

? † ? : vállalkozó, városi tanácsos, pomológus, szakíró, virilista. – Korszerű mintagyümölcsöse és faiskolája volt Mv. város határában (1883). A mv.-i korcsolya egylet (valószínű 1878 – működött) elnöke volt hosszú évekig (1908-ban is). Ismert egy érdemérem, amelynek 70 mm átmérőjű előlapjának körfelirata: Ezezredéves Országos Kiállítás, a hátlapján: Kiállítási érem az

Gyergyószárhegy, 1891., † Mv. 1945.: vállalkozó, igazgató. – G. Ferenc (1865–1927) fia. Felesége: Ávéd Rozália (1901–1963), a város egyik vagyonos örmény családjának a leánya. Fiúk: Lóránd, Francio.-ban élő költő. – A mv.-i Csiky Emil kereskedőnél tanult mesterséget, innen vonult be katonának Bécsbe. Szakaszvezető lett (1913). Végig katonáskodta az I. vh. -t,.

Gyergyószentmiklós, 1818, † ? : örmény kereskedő, nagyiparos, a törvényhatósági bizottság tagja. – G. Tódor (1785–1850 k.) és Kopacz Annamária (1791–1869) fia. Felesége: Szongott Veronika. – A Gáspár Gyula és a Gáspár és Eckwert cég tulajdonosa. A saját szövésű textiliái bronzérmet nyertek a trieszti osztrák-m. kiáll. -son (1883. jan. 14.). Az

Mv., 1879., † ? : vámellenőri főfelügyelő. – A bp.-i pénzügyigazgatóságon szolgált mint forgalmi és adófelügyelő, vámellenőri felügyelő és főfelügyelő (1927–43). – F. m.: társsz.: A 10 % és 13 % finoms. forgalmi adó alá eső tárgyak vámtarifa tételeinek összeállítása (Bp., 1929). Irod.: Gulyás

1863., † 1900.: királybíró. – G. Gyula és Szongott Veronika fia. Irod.: Száva 2012

Fakert, Arad megye, 1928. dec. 30., † Mv., 2003. jún. 7.: orvos, egyetemi tanár. – Aradon érettségizett, majd a MOGYI elvégzése után (1953) a mv.-i Ideggyógyászati Klinika orvosa, ugyanakkor a MOGYI hierarchia lépcsőin haladva végül egyetemi tanár (1991); doktorált (1975); Több mint 150 tudományos dolgozat, 20 tankönyv, jegyzet, monográfia szerzője

Hatvan, 1875. jún. 26., † Miskolc, 1937. aug. 15.: színész, igazgató. – Színészdinasztiából származott, 15 éves korában kezdte pályáját (1890) apja együttesében. Saját társulatot igazgatott Erdélyben (1919–30). Fellépett társulatával Erdély sok városában (1919–29), köztük Szászrégenben, Dicsőszentmártonban (1924–25); Mv.-en volt igazgató (1929–30), amikor a város pénzügyigazgatósága 26 százalékos adót akart behajtani rajta

Székes, 1818., † Székelykakasd, 1871.: ref. lelkész. – A mv.-i Ref. Koll.-ban tanult. Csíkfalván volt ref. parókiája (1844–50), amikor tűzvész következtében leégett 35 ház és a parókia (1849. jún. 9). Székelykakasdon szolgált haláláig (1852. ápr. 26. -–71). Az ő idejében épült az új ref. templom (1860–65). A régi fatemplomot lebontották

1928.? † Mv., 2023. dec. 25.: könyvtáros. – Temetése dec. 29 Irod.: Nú., 2023. dec. 29.

? † Nagyernye, 1938.: ref. kántortanító. – Felesége: vadadi iklandi Filep Zsuzsánna, aki a falu egyik legvagyonosabb gazdacsaládjából származott, így 102 hold földdel szerepel egy összeírásban. – Nagyernyében tanított 32 évig. (1906–38). A tanítás mellett kántor és harangozó is volt. Irod.: Filep 2; Nagy Lajos: Nagyernye. = Emlékk. Szabó Miklós;

1896., † Mv., 1979: orvos. – Ideggyógyász dr. Mv.-en az elektroenkefalográfia diagnosztikai értékét tanulmányozta. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy

Nagyvárad, 1921. febr. 20., † Mv., 2000. aug. 10.: újságíró. – Textilmunkás Temesváron, fényképész Nagyváradon, mint katona fogságba esett. Hazatérte után KISZ és szakszervezeti aktivista, újságíró, szerk. (1948–). Szatmáron, Temesvárt (1949–55), Mv.-en (1955–58); az Előre munkatársa. Irásait a Szabad Élet, Szabad Szó, Bánsági Irás, V. Z., Szakszervezeti Élet, Szatmári Hírlap,

1774, † Mv., 1857.: ügyvéd. – Mv.-en a kir. táblánál volt ügyvéd. A Keresztes József kastélyának romjaiból kisebb méretű udvarházat építetett Várhegyen (19. sz. elején), amelyet a század közepén a zsidó hitközség vásárolt meg. A mv.-i Kaszinó alapító tagja, pénztárnoka (1832), a Gecse-féle Emberszereteti Intézet ref. egyházfőtanácsi biztosa (1855–), adományokkal

1777, † 1855: német matematikus. – Bolyai Farkas barátja, a göttingai egyetemi tanulmányaik alatt (1797–99) barátkoztak össze és leveleztek hosszú évekig, matematikai kérdéseket vitattak meg. A MTA kiadta Bolyai Farkas és Friedrich Karl Gauss levelezését (Paul Stäkel és Schmidt Ferenc gondozásában; Bp., 1899). A Sartorius Gauss emlékezete c. (ford. Güldner Nándor)

Vadasd, 1895, † ? : tanító. – Székelyabodban volt ref. igazgatótanító. Részt vett az I. vh.-ban (1915–18). Tizedes. Irod.: Erdélyi ezredek

Esztelnek, 1855. okt. 21., † Szováta, 1924. máj. 6.: r. k. pap. – A tanulmányait Kézdivásárhelyen, Kv.-on, Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték (1878. dec. 31.). Káplán volt Kv.-on (1881). Plébános Szovátán (1885–23). Felszentelte a Tyúkászdombra épített kápolnát (1889. máj. 12.). A szovátai szegényház alapítója (1903). Irod.: Derzsi – Fekete; Ferenczi Sándor

? † ? : városi porkoláb. – A mv.-i városi levéltárba betörtek, a gynú rá esett (1813). Letartóztatták de helybéliként kezesség lefizetése mellett szabadlábon védekezett. Irod.: Időtár 1

? † ? tanító. – Ákosfalván tanított (1761–1768). Irod.: Sipos Gábor

1904., † 1994.: ref. lelkész. – Segédlelkész Nagyenyeden és Kv.-on (1929). Lelkipásztor Piskiben (1933), innen meghívták Felvincre (1945–1973), ahol lelkipásztor és esperes a Nagyenyedi Egyházmegyében. Hegedús tehetségével is szolgálta az egyházat. A mv.-i ref. temetőben nyugszik. Irod.: Csáky

1818. aug. 24., † Sáromberke, 1913. máj. 30.: ref. lelkész. – Felesége: 1. Kiss Anna (1830. ápr. 30. – 1858. jún. 6.), gyermekeik: István, Kálmán, Klára és Anna; 2. Herman Erzsébet (1832. márc. 31. – 1918. jan. 13.). A görgényi egyházmegye közőgyi igazgatója és gyámpénztárosa. Irod.: Nemes Gyula: Szakrális emlékek.

Cigányi, 1768. márc. 7., † Mv., 1824. máj. 13. sírja a mv.-i Ref. temetőben: orvos. – Mv.-en tanult a Ref. Koll.-ban (1791). Gróf Teleki József a koronaőr segítségével Pesten orvosi egyetemet végzett (1793–94) és doktori diplomát szerzett (1798), amelyet Bécsben törvényesíttetett. Hazatért rövid ideig gyakorló orvos volt Mv.-en (1799–). Tanulmányútra ment

Kibéd, 1854., † Vámosudvarhely, 1930.: kántortanító. – Árva gyermekként Bonyhán nőtt fel rokonoknál. Tanítói okl. -t Nagyenyeden szerzett (1867). Gogánváralján, Haranglábon, Küsmődön (Hargita), majd Gyulakután lett kántortanító és anyakönyvvezető (1894–99). Egyedül tanított 120 tanköteles gyermeket. Két évig a pap nélküli egyházban a pap teendőit is ő végezte. Gyulakutáról Vámosudvarhelyre helyezték,

? † ? : ref. lelkész. – Vilmos András fia. Tanulmányai elvégzése után Buk.-ben szolgált. Mint segédlelkész, majd Márkod-Kendőbe került, ahol meg is nősült. Elvállalta a Csíkfalvi missziós Egyházközség 10 faluját, majd Nyárádszereda-Andrásfalva lelkésze. Irod.: Nyárádmagyarós leánydombjai

1829.? † Bp., 1891. márc. 25.: kir. táblai tanácselnök. – Felesége: csitári Germanetz Irma Mária, ő volt az EMKE mv.-i városi női választmányának alapítótagja, alelnöke (1886), († Bp., 1913. febr. 5.). Gyermekeik: Ilona, csiktapolcai Györgypál Domokosné; Aladár, Anna Telegdy Gézáné. – Mv.-en a Kir. Ítélőtábla tanácselnöke, a Korcsolyaegylet elnöke (1880.

? † ? , Nyárádszeredában temették el: ref. lelkész. – Felesége: Jolán zongoratanárnő. – Papolcon majd Nyárádmagyaróson szolgált (1964–73). Felesége végezte a kántori szolgálatot. Erdőszentgyörgyre távozott, ahol mint lelkész szolgált és később esperes helyettes, esperes. Felesége halála után Olténiában vállalt szorványlelkészi hivatalt. Irod.: Nyárádmagyarós leánydombjai

1946., ? † Szászrégen, 1990. júl.?: tanár. – Szászrégen város kultúrmunkása, irodalmi kört, irodalmi esteket, író-olvasó találkozókat, képzőművészeti kiállításokat, színjátszó csoportokat, népszínházat szervezett. Irod.: Hunyadi András: Búcsú G. A. -tól (Nú., 1990. júl. 28.)