Maros megyei életrajzi lexikon

Fogaras, 1891., † ?: gyár igazgató. –Iskoláit Brassóban végezte és mint magántisztviselő kezdte pályafutását. Az első vh.-ban a 29. gy. ezredben a szerb és az orosz fronton harcolt., orosz fogságba került (1915), ahol öt évet volt. Mint zászlós szerelt le. Sőrgyári igazgató volt Mv.-en. Irod.: Székelyföld í. k.

Medgyes, 1850. szept. 20., † Mv., 1926. jan. 17.: szociáldemokrata munkásvezér. – Megalapítója és szervezője a mv.-i szocialista mozgalomnak (1880–90). Szatócs kereskedése volt Mv.-en. Vezető szerepe volt a mv.-i Iparos Önképző és Betegsegélyző Egylet életében (1883–). Elnöke a mv.-i Iparos Dalkörnek (1884–1903). Irányításával összmunkás kórus létesült és működött (1897–), amely

1877. febr. 25., † ? : tanár, gyáros, szakíró, fordító. – Tanár és igazgató a mv.-i Községi Felsőkereskedelmi Iskolában (1907–17); az MSE ügyvezető alelnöke (1919–20); kivándorolt Amerikába, ahol vegyészeti gyárat létesített. – F. m.: 1913 júl. havi tanulmányi kirándulás kézikönyve (Mv., 1913), Társas utazás Németországban, Norvégiában és Dániában 1914. júl. (Mv.,

? † ? : küldött. – Erdőszakáll küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésre (1919. dec. 13.). Irod.: Bosoancă

? † ? : taníttó. – A szászrégeni R. K. Elemi Népiskola első tanítója (1836). Irod.: Bíró Donát

Gyalu, 1889. dec. 2. † ? : orvos. – H. Antal és Krakovinszky Gizella (1864 -?) fia. Testvérei: Elemér (Ajtony, 1881. dec. 2. -?), jegyző, alispán, miniszteri tanácsos; Zoltán István (Gyalu, 1886. máj. 2. -?), gyógyszerész. – A kv.-i gimn. érettségizett, a FJTE-n orvosi tanulmányokat folytatott, orvossá avatták (1914. nov.

Kv., 1910. jan. 12., † Mv., 1978. jún. 20.: gyógyszerész, egyetemi tanár. – A kv.-i Piarista Gimn.-ban érettségizett, több városban volt gyógyszerész gyakornok. Gyógyszerész tanulmányait Buk. -ben végezte (1939), oklevelét Szegeden szerezte (1941). Kv.-on dolgozott a Hygea gyógyszergyár laboratóriumában (1941–45). A MOGYI Egyetemi gyógyszertárának létrehozója és vezetője (1945–53); adjunktusként orvostanhallgatóknak

Szászfenes, 1886. máj. 2. † Csíkkarcfalva, 1950. jún. 22.: gyógyszerész. – H. Antal és Krakovinszky Gizella (1864 -?) fia. Testvérei: Elemér (Ajtony, 1881. dec. 2. -?), jegyző, alispán, miniszteri tanácsos; Antal Tibor orvos. Felesége: Kanyó Erzsébet. Fiúk Zoltán, gyógyszerész tanár. – A kv.-i R. K. Gimn.-ban tanult (1897–1901), a család

? † ?: építészmester. – Mv.-en a 20. sz. elején építette a Bolyai u. 16. sz. alatti épületet Sárkány Miklós ügyvéd részére (1901–) és az akkor megnyitott Bőség u.-ban Jánosi József házát (1903. márc. –). Irod.: Man: Tg. M. 2.

Mv., 1914. nov. 12., † 1976. márc. 25.: r. k. pap. – Mv.-en végete a gimn. -ot, a teológiát Gyulafehérváron. Pappá szentelték Mv.-en (1938. márc. 20.). Káplán volt Nagykászonban (1938), Székelyudvarhelyen (1940), Kv.-on (1943). Plébános Magyarfenesen (1946), Szászfenesen (1952–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ? : tanár. – Részt vett az Erdélyi R. K. tanárok mv.-i kongresszusán (1943. júl. 4–5). Irod.: Háborús nevelés (Kv., 1943)

? † ? : színésznő. – Tagja volt Szabó Pál mv.-i társulatának (1921). – F. sz.: Júlia (Shakespeare: Romeo és Júlia). Irod.: Kötő

? † ? : tanító. – Balavásáron volt tanító (1643). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.

Margitta, 1925. jún. 4., † Mv., 1985. júl. 7.: színházi rendező, műfordító. – H. Jenő, fakereskedő és Kádár Magda fia. Felesége: 1. Borbáth Éva Ilona, színésznő (1958–67), 2. Vári Ilona (1974–). – Elemi iskoláit Margittán és Tasnádon, a középiskolát Nagyváradon a Gojduban, a Szent László Líc.-ban és a « Kecskeméti «

Galócás, ? † ? : emlékíró, ügyvéd. – F. m.: Kilencven év a Maros és a Kongo között (Bp., 2001). Irod.: Nú (2004. okt. 2.)

Bp., 1920. júl. 20. † ? : igazgató. – A Mv.-i Panel-Furnirgyár R. T. technikai munkavezetője (1942–), majd az államosításkor kinevezett igazgatója (1948. jún. 11). A részvény társaság 55 munkással dolgozott, fakitermeléssel, fűrészárú és panellemez termelésével és értékesítésével foglalkozott. Az államosításig vezetőtanács adminisztrálta (dr. Réti György, dr. Ioan Pupeza, Réti

? † ?: ref. lelkész. – Marosdátoson szolgált (1650). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

Maroshévíz, 1921. febr. 7., † ? : molnár, munkásigazgató. –. Mv.-en a Früchter Malomban főmolnárként dolgozott (1946–). Bekapcsolódott a kommunista ifjak tevékenységébe (1937–), majd a RMP tagja lett (1947–). A malomot Rosenblatt Ervin létesítette, és 8 alkalmazottal dolgozott (1925–). Az államosításkor H. B. nevezték ki igazgatónak (1948. jún. 14), a

? † ? : birtokos. – Felesége: Harinai Farkas Margit. – Házassága révén a Bikly család birtokába került Szászfülpös (1505) és a család Harinai Bikly nevet vette fel. Irod.: Magyarfülpös

? † ? : főuri asszony, begina szerzetes. – A mv.-i Klastrom utcai kolostor főrangú nővére, a beginák háza lakója volt már régóta (1503). Irod.: György: A ferencrendiek; Időtár 1, Krón Füz. 1937 (2. /6); Pál-Antal 2009

? † 1589.: birtokos. – Sógora: Bekes Gáspár, akinek az oldalán testvérével, Miklóssal együtt, részt vett a Báthory István elleni támadásban, a kerelőszentpáli csata (1575. júl. 10.) után fogságba estek. Később kegyelmet kaptak, de a birtokaik a kincstárra szálltak. Irod.: Magyarfülpös

? † ?: H. F. Tamás leánya. Öccse: H. F. János. A H. család birtokát képző Magyar- és Szászfülpös egészbirtokok, a radnai arany- és ezüstbánya közös használatában egyeztek meg, öccsével, a kolozsmonostori konvent előtt (1502. nov. 25.). Pereskedés útján újra meg- és kiegyeztek: a szászfülpösi, tancsi, szentandrási és újfalui egészbirtokok kerültek

? † ? : építész, ács- és kőművesmester. – Mv.-en működött. Terve alapján épült Mv.-en a Tóth Sámuel háza (Abrud u; 1905. márc.), valamint a Köztársaság téri (volt Szentgyörgy u., 41. sz.; 1910). Nevéhez fűződik: Szörtsey Lajos házának felépítése (Liszt Ferenc u. 11. sz., négyszobás, szecessziós stílusú ház, 1926); a

1905, † Mv., 1981. nov. 9.: zenész. – A mv.-i Állami Filharmónia alapító tagja (1950), a zenekar neve ekkor a Mv.-i Kultúrotthon Szimfonikus Zenekara (1948. okt. 22.), már az első hangversenyen, átdolgozásában adták elő Rahmanyinov ciszmoll Prelüdjét és vezénylésével énekelt egy cigány vegyes kar is. A TAPL zenekar vezetője. Irod.: Filarmonica

? † ? : nemes. – „Címeres” nemes, aki Nyárádszentbenedeken hűségesküt tett a császárnak (1839). Irod.: Keresztes; Nyárádszentbenedek

? † ? : armális. – I. Rákóczi Györgytől nyert armálist (1635). Irod.: Pálmay

1916., † 1996.: ezredes. – A mv.-i R. K. Gimn. diákja volt. A Honvédség ezredese. Hadi akad.-i tanár. Öt szakkönyvet írt, melyeket a Zrinyi Katonai Kiadó jelentetett meg Bp.-en. Irod.: MMK; Mv.-i R. K. okt.

Mv., 1919. jan. 19., † 2015 : kántortanító, tanár. – Kereskedők voltak a szülei. Felesége: gr. Haller Ilona-Katalint (1924–) (1948-ban). – Tanulmányait Mv.-en végezte a R. K. gimn. -ban, majd a kv.-i BTE-n kapott tanári diplomát. Tanító lett, Varságban, Brassóban, Mv.-en, Hodákon, Tokán tanított. Részt vett a 2. vh. -ban, hadapród

Kézdivásárhely, 1870 (1875 Gulyás szerint) márc. 22., † ? : jogász, kir. ítélőtáblai tanácselnök. – Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön, Mv.-en és Kv. -on, a jogi egyetemet is Kv.-on végezte. Az igazságügy szolgálatába lépett (1892–40): Dunavecsén albíró (1897); alügyész Székelyudvarhelyen (1900), Mv.-en (1901–); járásbíró Homoródoklándon (1902–); a fogarasi járásbíróság elnöke (1918); Bp.-en az

Torda, 1846. máj. 21., † Mv., 1910. okt. 31.: írónő. – Régi nemesi birtokos családból származott, anyját korán elveszítette, de gondos nevelésben részesült. – Az 1860-as évek vége felé részt vett az akkor fellendülő női munkaképesítési mozgalomban. M. Irónők Alapítványa létrehozója, az általa szerk. -tett M. Irónők Albuma (1890) tiszta

? † ? : tanár. – A mv.-i R. K. Gimn.-ban és Tanítóképzőben (1935–41), történelem-földrajz szakos tanár volt (1940–44). Részt vett az Erdélyi R. K. Tanárok Kongresszusán Mv.-en (1943. júl. 4–5.). Irod.: Háborús nevelés (Kv., 1943); Mv.-i R. K. okt.; R. k. okt. – 1; R. k. okt. –2; Szabó K.

1840., † ? : kereskedő, szakíró. – Felesége: Csíki Anna / Nina (1846.? † Mv., 1914. dec. 22.). Gyermekeik: Irma Csiky Jánosné; Sándor, felesége Szathmári Zsófia; Anna (1873.? – 1889. aug. 25.). – Mint tordai kereskedő vette át a Tutsek-féle szövetboltot Mv.-en (1881. szept.). A megalakult Kereskedőifjak Társalkodó Egylete, ennek elnökévé

Marosludas, 1894., † ? : orvos. – Oklevelét Bp.-en szerezte (1913) és mint bőrgyógyász és kozmetikus Bp.-en dolgozot (1947-ben is). – F. m.: Szépségápolás háziszerekkel (Bp., 1941). Irod.: Gulyás

Marosludas, 1886. dec. 27., † ? : gyógyszerész. – Bp.-en kapott gyógyszerész oklevelet (1909). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013

Szászrégen, 1848. szept. 14., † Bp., 1899. szept. 15.: zenepedagógus, zenetudós, író. – A gimn. -ot Mv.-en, a felső osztályokat Kv.-on végezte (1869); a bölcseletet Bp.-en hallgatta és tanári oklevelet szerzett a német nyelv és irodalom, valamint filozófiából (1875), m. nyelv és irodalomból (1875); bölcseleti doktori oklevelet nyert (1888). Bp.-en

Lárgatelep, 1886., † ? : tanító. – Az osztr. -m. kormány a Hărşan családnak, szolgálatai elismeréseképpen, nemesi rangot adományozott (minek következtében mentesült a közteherviseléstől), és szántóföldet valamint legelőt is kapott az Urice nevű határban, ahol szarvasmarhákat tartottak. Hodákon tanított. A nevéhez fűződik az első hodáki román elemi iskola létrehozása, amelynek

Lárgatelep, 1886., † ?: gazdálkodó. – Részt vett az I. vh. -ban. Az orosz fronton harcolt, az olasz fronton súlyosan megsebesült, két napig feküdt egy lövészárokban. Olaszo.-ban és Bp.-en is többször megműtötték, de élete végéig mozgássérült maradt. Irod.: Glăjăriei

Adorján, 1921. okt. 22., † ?: őrmester. – A román hadsereg nyugati hadjáratában vett részt, majd m. hadifogságba került (1944. dec. 15- 45. máj. 11.). Irod.: Reghin, militari

? † ? : nemes. – H. M. és János nemesi igazoványt kaptak (1786. jún. 19). Irod.: Kempelen; Pálmay

1763., † Mv., 1814. júl. 19. királybíró. – Felesége: Veér Anna. – Az erdélyi Kir. Tábla számfeletti (12 évig) és rendes birája (6 évig), táblabíró. A megalakult színpártoló egyesület a Teatralis Comisiso elnökségi tagja (1803). Irod.: Gyászjelentő; Időtár 1; Pálmay József

Kisnyulas, 1872. ápr. 12., † Szászrégen, 1953. jan. 26.: ügyvéd, polgármester. – Apja is ügyvéd volt. – Balázsfalván végezte a középiskoláit, ahol érettségizett (1883–91). Fizetett gyakornok Mv.-en a Kir. Táblánál, ügyvédi diplomát és doktorátust Kv.-on szerzett. Régenben nyitott ügyvédi irodát (1900 k.). Mint megyei tanácstag részt vett a vm. ügyeinek

Kisnyulas, 1869. dec. 22., † Mv., 1923. okt. 6.: tanár. – Szászrégenben, Mv.-en és Balázsfalván tanult gör. -kat. gimn.-ban és érettségizett (1889), majd két évet végzett a balázsfalvi teológián azután Bp.-en folytatta teológiai tanulmányait és diplomát szerzett (1893). Kv.-on a FJTE filozófia és történelem karon végzett (1893–96), mint német történelem

Mv., 1865., † Mv., 1945. okt. 18.: tanító, iskolaigazgató. – Id. H. J. (1821.? – 1910. dec. 16.) 1848–49-es honvéd fia. Testvérei: H. Lujza Nágel Ferencné; Róza Soós Sámuelné; Kata Fridrik Józsefné; Anna Tancel Albertné. Felesége: Vilman Mária. ( † Mv., 1934. máj. 13.) – Tanulmányait Mv.-en és Kv.-on végezte,

Kv., 1773., † 1821. k.: kőfaragó. – Gottfried Hartmann fia. – A mv.-i Kendeffy ház számára 25 szekérnél több faragott követ készített (1804), a koronkai Toldalagi kastély kőfaragó-munkáit is ő készítette (1805). Irod.: B. Nagy Margit 1970

? † ? : ev lelkész. – Szászrégenben lelkész, akit a II. vh. végén a régeni lágerbe hurcoltak, majd kiszabadulása után az Ev. Egyház Tanácsa megbízta az elhagyott, vagy árván maradt szász gyermekek számára, a parochia épületében létesített internátus vezetésével (1945–46). Ugyanott végezte az összegyűjtött 77 gyermek oktatását is, roppant mostoha

? † ? : tanár. – A segesvári szász gimn. rektora (1615- ? ). Rektorsága idejében építettek a már meglevő régi gimn.-i épülethez még egy új szárnyat (1619). Elkészítette a gimn. első műkődési szabályzatát, amely a régi latin iskolát valójában korszerű gimn. -má alakította (1620). Meghatározta az iskola céljait, a tanerők

? † ?: kereskedő. – Női divatraktára volt Mv.-en, Rózsák tere (1900-as évek elején). Irod.: Mv.-i örmények

? † ?: – F. m.: antológ.: Az Osztrák-M. Monarchia írásban és képben 20. köt.: Mayaro. (Bp., 1886–), Ill.: Mv.: A vár és a ref. templom, a Ref. Koll., a Teleki Könyvtár nagy terme, főtere; Segesvár: főtere, Petőfi szobor, a vár.; Chernel István: Mo. madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre. Képekkel ellátta

? † ? : újságíró. – Mv.-en tevékenykedett. Kétnyelvű címtárat jelentetett meg Gheorghe Cariadi rendőrfönökkel (1928). Majd két lap szerkesztője: Maşina de cusut şi bicicleta, Az Erdélyi-Bánáti Varrógép és Kerékpár Kereskedők Egyesületének hivatalos lapja, felelős szerk. Baumgarten Géza (1929. -ben megjelent 1–3. sz., szept. -nov.), román, m. és német nyelven; Program-Közlöny,

Tótmegyer, 1832. febr. 17., † Mv., 1918. febr. 12.: teológus, honvéd, egyetemi tanár, orientalista, nyelvész, író. – Felesége: fektoróczi Fektor Terézia. Gyermekeik: Györgyike dr. kibédi Madaras Józsefné; Hajnalka; Péter, felesége fogarasi Pap Mária. – A gimn. -ot Szombathelyen a felsőbb osztályokat és a bölcseletet Pesten hallgatta. A szabadságharc alatt, mint