IONESCU Eugenia
Buk., 1903, † ? : zongoraművész, tanár, zenetudós. – Buk. -ben végezte a Konzervatóriumot (1927), Berlinben tanult (1927–31) Robert Teichmüllernél, a Lipcsei Konzervatoriumban szerzett oklevelet (1933). A Mv.-i Városi Konzervatórium zongoraosztályának tanárává nevezték ki (1935–40). Buk. -ben telepedett le (1940); egy évvel később a Ciprian Porumbescu Konzervatóriumba kapott kinevezést. Zenetudományi
IONESCU George, Ionescu Gheorghe
1900, † ? : tanár, hegedűművész. – Termeszettudományt hallgatott Buk. -ben, abbahagyta, zenei pályára vágyott. Párizsba a Schola Cantorumban tanult hegedűlni (1927–32), Nestor Lejeune tanítványaként; ez idő alatt több hangversenyt is adott. Maximilian Costin, a Városi Konzervatórium akkori igazgatója Mv.-re hívta hegedűtanárnak (1934–40). Itt tanítványa volt Balogh Ferenc, akinek később
IONESCU Margareta
Ágostonfalva, 1925. máj. 17. † ? : festőművész. – Líc. -t végzett. Tagja a AKMMSz-nek (1979–). Mv.-en részt vett a Szövetség által rendezett csoportos és kollektív kiállításain. III. díjat nyert a képzőművészek kiállításán Mv.-en (1985). Részt vett a szovátai alkotó táborban (1988). Irod.: Opriş-Mureşan: AAPM
IONESCU Mihai
Craiova, 1928. ápr. 8., † Craiova, 1999. okt. 28.: orvos, dr. prof., akadémikus. – A középiskolát Nagyenyeden a Titu Maiorescu Líc. -ban végezte (1938–46); orvosi diplomát Kv.-on szerzett (1946–52); doktorált (1967) a Cercetări morfologice şi experimentale în problema transplantării rinichiului. -c. tézissel. Pályáját Kv.-on kezdte mint gyakornok, egyetemi tanársegéd (1948–54), azután
IONESCU Nicolae S.
? † ?: prefektus, polgármester, képviselő. – Maros megye prefektusa (1925–26). Ő iktatta be Bernádyt a polgármesteri székbe (1926). Parlamenti képviselő liberális részről (1927-, 1933–), tagadta a kollektiv kisebbségi jogok létjogosultságát. Mv. polgármestere (1933–34). Irod.: Bernády; Fodor–Balás; Időtár 3; Ökrös
IONESCU Stan A.
? † ?: tanító. – Tanítani kezdett Szovátán (1924); 1 év 8 hónapig Görgényadorjánban tanított, azután Poplakán és Resináron. – F. m.: szerk.: Monografia şcoalei primare de stat Octavian Goga din Răşinari jud. Sibiu (1935)
IONIŢOIU Pantelimon, §
Coşuleni, 1923. márc. 6., v. jún. 3. † Szászrégen, 2006. dec. 24.: tanár. – A tanítóképzőt Dorohoiban kezdte (1936–), Cernăuţiban folytatta (1941–). Őrmester a galaci Altiszti Iskolában. A 31. dorobánc ezreddel részt vett a nyugati hadjáratban (1944. aug. 23. – 45. jún. 15.). Bacăuban szerzett tanítói oklevelet (1945). Kv.-on biológia-
IOVAN Ioan, Iovan, Silviu Cornel
Kőröskisújfalu, 1922. jún. 26., † Recsa, 2008. máj. 17.: szerzetes. – A középiskolát Nagyváradon (1942), a teológiát Kv.-on végezte, diplomát Szebenben kapott (1946). Belépett a szerzetesrendbe a Sihastriu-i kolostorban (1947), diakónus (1948), szerzetes, gyóntató pap a Vladimireşti-i (Tecuci) kolostorban. A vallásszabadság érdekében írt cikke miatt letartóztatták (1955), halálra ítélték, amit később
IRIMIE
? † ?: gör. kat. pap. – Nyárádtő és Maros kerület főesperese. 11 falu és Mv. város is az ő esperességéhez tartozott, mert a városban és környékén kb. 300 g. kat. hívő lakott, de nem rendelkezetek se pappal, se templommal (1733). Irod.: Şincan 2006
IRIMIE
? † Marosfelfalu, 1811. jan. 3.: g. kat. pap. – Ioan Bob püspök helyezte Felfaluba szolgálni (1797. jan. 29. –). Irod.: Dobozi
IRMAI István, Irmai de Nyárádgálfalva
? † ?: tisztviselő. – Kormányszéki irnok (1794), jegyzőkönyv hivatali segéd (1815) és fogalmazóvá léptették elő. Irod.: Nagy Iván
IRSAI Elisabeta, György Erzsébet, Irsainé György Erzsébet
Szászrégen, 1919. szept. 12., † Marosszentgyörgy, ? : tanítónő. – Görgényben elemi iskolát, Mv.-en gimn. -ot, Kv.-on tanítóképzőt végzett (1940). Kettősmezőn (Szilágy) kezdte pályáját (1940 – 1945), onnan Nagycsányba (Kolozs), Magyarcsesztvére (Fehér), Marosjárába került, ahol h. tanárként román nyelvet tanított (–1960). Onnan Marosszentgyörgyre helyezték óvónőnek, ahol igazgató is volt nyugdíjazásáig
IRSAI Zsolt
Nyárádszentbenedek, 1957. jún. 9., † Mv., 2010. szept. 8.: képzőművész, grafikus, installációművész. – Mv.-en a Művészeti középiskolában, Kv.-on a Ion Andreesu Képzőművészeti Főiskolán végzett. Még diákként alternatív programjukat követve négyen (Kiss Pál Szabolcs, Sándor János, Balogh Csaba) megalakították a Rózsa csoportot. Plakátgrafikus, reklámgrafikus, installációművész Mv.-en. Az ArtEast Alapítvány alapítótagja (?).
IRSAY Mózes
Marosjára, 1914. febr. 22., † ? : kőfaragó szobrász. – Gödemesterházán lakott. Nevéhez fűződik a Hősök Emlékművének megalkotása Marosorbón (1949. jan. 3. – máj. 9.), amelyet Solymosi István, mv.-i műépítész tervezett. A műemlék megvalósításához hozzájárult Moldovan Virgil, mérnök is, aki a Maros Megyei Prefektúrán tevékenykedett. Irod.: Suciu
ISAILOVICS János
Dányán, ? † ?: festő. – Tanult Bécsben (1836–39); történelmi tárgyú festményeket festett. Irod.: Szabó Szögi
ISÁK Antal
1740. erzsébetvárosi. † Mv., 1796. ápr. 13.: erzsébetvárosi. Irod.: Puskás -Szász Ávéd
ISÁK Antal
? † ? : felesége Novák Rebeka, esküvő: 1798. szept. 24. Irod.: Puskás -Szász Ávéd
ISÁK János
? † ? : örmény kereskedő. – Polgárjogot nyert Mv.-en (1795.). Felesége: Ötves Mária (1742–1812. ápr. 13). Gyermekük Izsák (1769-Mv., 1787. aug. 7.). Irod.: Mv.-i örmények; Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt=Puskás-Szász Ávéd
ISÁK János
? † ? : jegyző. – Gyulakután és Havadtőn volt jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
ISÉPY László, magyarisépi
1860., † ?: h. huszárezredes. – Mint a mv.-i m. k. 9. h. huszárezred kapitánya a bp.-i Ludovika Akadémia tanára lett (1900), ahol őrnaggyá lépett elő (1912). Nyugalmazott huszárezredesként Bp.-en élt (1927). – F. m.:ford.: Colard, F.: A középiskolai oktatás módszertana c. művének az általános módszertanról és az idegen nyelvekről szóló
ISPAS Elena, §
Mezőpagocsa, 1948. máj. 17., † Mv., 2001. nov. 6.: könyvtáros, amatőr festő. – A kv.-i BBTE filológia szakán tanár oklevelet szerzett. Tanár ként kezdte pályáját szülőfalújában (1967–79); a MMK-ban könyvtáros haláláig (1979–2001). Tagja az Amatör Képzőművészek Egyesületének. Virágcsendéleteket festett, 3 egyéni kiállítása volt Mv.-en (1997–2001). Tanulmányát közölte a Bibliotheca Marisiana
ISSEKUTZ Adeodat, Isekutz Bogdán
1770. szept. 7., † 1840. nov. 25: ?. – Emanuel és Khel Mária fia. Felesége Isák Katalin. Gyermekei: Márton (1801máj. 22. – 1836. aug. 1), Katalin (1802. nov. 7–), Bogdán (1804–), Adeodát (1811. máj. 5–1880. ápr. 12), Rebeka (1813. okt. 18–1851. szept. 24); Antal (1815. nov. 30–), Imre (1818. szept.
ISSEKUTZ Adeodat, Isekutz, marosvásárhelyi
Mv., 1811. máj. 5., † Mv., 1880. ápr. 12.: bíró. – Testvérei: Anna-Mária Lászlóffy Bogdánné; Katalin Ötves Goldschmidt Zacharné; Margit Florián Mártonné; Rebeka; Antal (1817.? – Erzsébetváros, 1884. aug. 3.) ügyvéd, mérnök és megyei törvényszéki ülnök, felesége Medgyesi Rebeka; Imre, felesége Verzár Anna; János, felesége Másvilági Katalin; Bogdán (1826.? –
ISSEKUTZ Antal
Mv., 1815. nov. 30., † Erzsébetváros, 1884. aug. 3.: jogász dr., okl. mérnök, ügyvéd, megyei törvényszéki ülnök. – Felesége: Medgyesi Rebeka (1821-Erzsébetváros, 1895. jún. 16.). Gyermekeik: Gyula Jenő (1853–1917), Viktor (1855–1917), Oszkár a gyógyszerész (1859.? – Erzsébetváros, 1881. ápr. 17.) Irod.: Gudenus: Örmény családok; Gyászjelentő; Péter H. M. 2013
ISSEKUTZ Antal
Nagyernye, 1898., † ?: adóügyi jegyző, gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után a közigazgatási pályára lépett. Székelykálban községi tisztviselő, adóügyi jegyzőj (1940–). Az I. vh. -ban a 62. gy. e. -ben az orosz és az olasz fronton harcolt, a II. o. ezüst, bronz v. é. -rem és a Károly Csapatkereszt tulajdonosa. Kétszer
ISSEKUTZ Antal
Nagyernye, 1926., † Nagyernye, 1992. nov. 23.: tanár. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1992. nov. 25.)
ISSEKUTZ Bogdán
?, † ?: Felesége. Bafra Katalin. Gyermekük: Katalin (Mv., 1822. márc. 17. – ?). Irod.: Puskás-Szász Á. R.
ISSEKUTZ Gergely
?, † ?: rendőr. – Mv.-en kerületi rendőrkapitány (1900 k.), kollégája Osváth Béla volt.?: Bernády
ISSEKUTZ Hugó József, §, marosvásárhelyi, erzsébetvárosi
Székelyudvarhely, 1855. jún. 19., † Kv., 1915. júl. 23. a Házsongárdi temetőben nyugszik: gyógyszerész. – Apja I. Adeodát. Felesége Wolff Lujza. – A gimn. 3 osztályát Segesváron, a többit Mv.-en a II. Rákóczi Ferenc R. Kat. gimn. -ban végezte. Gyógyszerészgyakornok Székelyudvarhelyen, Mv.-en, Szamosújváron és Kv. -on. Egyetemi tanulmányait a kv.-i
ISSEKUTZ Imre
1818., † Mv., 1906. febr. 26.: kereskedő. – Felesége: Verzár Anna. Gyermekeik: Irma Kozma Albertné; Emánuel, István orvostanhallgató (1858.? –Mv., 1879. márc. 7.) és Katinka. – 1848–49-es honvéd. A székelyudvarhelyi ipartanoda felállítására szánt tőkéből magas kamatra kölcsönt vett fel, cserébe lekötötte egyik városi telkét garanciaként (1846). Irod.: Gudenus: Örmény családok;
ISSEKUTZ Lajos
? † ?: örmény ügynökségi irodavezető. – Mv.-en működtetett ügynökségi hivatalt, ingatlan jelzálogkölcsön-forgalmi irodát, a Duna biztosító Társaság főügynökségét. –Irod.: Hol volt, hol nem volt. (Nú., 2004. dec. 2.)
ISSEKUTZ Márton
1801. máj. 22., † Mv., 1835. aug. 1.: kereskedő. – Felesége: Csíki Anna (1805.? – Mv., 1866. nov. 13.). Gyerekeik: Adeodát Péter Pál (Bogdán) (1826. júl. 1. – 1881. dec. 2.), Mária Johanna (1827. dec. 28. – 1829. ápr. 5.), Johanna Anna Mária (1830. febr. 8. – 1838. ápr. 15.),
ISSEKUTZ Márton
: ? † Mv., ?: Mihály és Márton Dorottya negyedik fia. – Felesége: Tzetz Mária (1751. † Mv., 1833. dec. 19.) Irod.: Puskás -Szász Ávéd
ISSEKUTZ, marosvásárhelyi
A nemességet (1876. jan. 11). I. Adeodát marosszéki v. törvényszéki elnök kapta. – Címer: vágott, alsó felében hasitott pajzs; a felső kék mezőben az igazság fehér öltönyü s szemein lebegő fehér kötelékkel ellátott női alakja jobb kezében kivont egyenes kardot, bal kezében pedig arany mérelget tart; az alsó jobboldali arany
IŞTOC, Solomon
Mezőgerebenes, 1925. szept. 15., † Marosesd (Maros), 1944. szept. 5.: önkéntes. – Elesett. Irod.: MMK
ISTÓK Albert
? † ?: kötélverő, iparos. – Segesváron kötélverő műhelye volt (1934–). Irod.: Pană
ISTÓK János
? † ?: r. k. pap. – Abosfalván plébános (1735–41). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
ISTVÁN
? † ?: r. k. pap. – Bonyha plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1332–33), majd Henrik fizette (1334). Irod.: Beke 1894; Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 2
ISTVÁN
? † ?: r. k. pap. – Erdőcsinád plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1332–35). Irod.: Bálint Zsigmond 2010; Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
ISTVÁN
? † ?: r. k. pap. – Nyárádtő plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1332, 1334). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
ISTVÁN
? † ?: r. k. pap. – Báld plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1334). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok
ISTVÁN
? † ?: r. k. pap. – Gyalakutai plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1334–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
ISTVÁN
? † ?: r. k. pap. – Szászörményes plébániatemplom plébánosa (1374). Irod.: Léstyán – templomok
ISTVÁN
? † ?: r. k. pap. – Az asszonyfalvi egyház rektora. Székelyvásárhely határai között saját szőlejét a székelyházai (szentkirályi) pálos kolostornak adományozta (1381). Irod.: (szentkirályi) pálos
ISTVÁN
Szentmártoni, majd székelyvásárhelyi pap (1395, 1403, 1405. Irod.: Marosszéki esperesek
ISTVÁN
? † ?: r. k. pap. – Plébános Kerelőszentpálon, fizette a pápai tizedet (1442). Irod.: Bálint Zsigmond 2010; Ferenczi Sándor 2009
ISTVÁN
? † ?: r. k. pap. – Segesvár plébániatemplomának plébánosa (1516). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 2.; Marton József; Tonk 1979
ISTVÁN
? † ?: gondnok, rektor. – A mv.-i Szent Miklós plébánia rektora, gubernátora (jószágkormányzója) tanúsítja a fehérvári káptalan előtt hogy náznánfalvi Bakó Mihály a marosszentkirályi pálos kolostorra hagyta Bárdoson erdeit, szántóföldjeit, szőlőit, halastavait valamint telkeit (1403) ill. egy földdarabnak és egy kaszálónak adásvételi tanúja volt (1431). Irod.: Időtár 1, Pál-Antal 2009
ISTVÁN Ferencz
1935., † Mv., 2022. máj. 30.: vegyész, kutató. – Kutatási témái: vegyipari termékek, preciziós acélöntés. Irod.: Magy. kutatók; Nekrológ (Nú., 2022. máj. 31.).
ISTVÁN Gyula, §
? † Mv. 1921. dec. 31.: sportoló. – A MSE labdarúgó csapatának remek kapusa volt. Irod.: Illyés
ISTVÁN Mihály
1889., † Mv., 1964.: ügyvéd. – Felesége: Geschmeidi Klára. Leányuk: Éva Degenfeld-Schonburg István Vilmos Frigyes Kristof Márton Lajosné (Mv., 1922. nov. 4. – Mv., 1994. dec. 18.). – Jogász dr. Végigharcolta az I. vh. -t (1918-ban szerelt le), a III. oszt. érdemkereszt, az ezüst és bronz Signum Laudis, kis ezüst, a
ISTVÁN, I. István, Szent István
975 k., † 1038. aug. 17.: m. király. – Apját, Géza fejedelmet követte (997-ben), majd felvette a királyi címet (1000. aug. 15.). Maros megye több községe viseli a Szent nevet, amit Szent István államalapító király idején kapott: Dicsőszentmárton, Káposztásszentmiklós, Nyárádszentimre, Székelyszentistván stb. Tiszteletére szobrot emeltek Székelyszentistvánon (1997 vagy 1998-ban). Útat
ISTVÁN, Literatus
? † ?: r. k. pap. – Mezőszengyeli plébános, fizette a pápai tizedet (1389). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
ISTVÁN, marosvásárhelyi
a családból I. Bálint és Mátyás primipilárist kapott Rákóczi Zsigmondtól (1607. márc. 28.). Irod.: Pálmay
ISTVÁN, Stephanus Georgy de Vassarhel
? † ?: r. k. pap. – Dioecesis. Beiratkozott a krakkói egyetemre (1493), lehet az ő az, akinek a végzettsége: Stephanus presbyter de Gernyezek bacc., és Mv.-en iskolamester (1495. szept. 28). A mv.-i Szentlélek-rendi testvéreknek volt ispotályuk, ami a város tulajdonába ment át, figyelembe vették a város lakóinak érdekében végzett munkáját
ISTVÁN, Stephanus Helie de Haraztkerek
? † ?: r. k. pap. – Presbiter dioecesis Albensis. A krakkói egyetemre iratkozott be (1512). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Tonk 1979
ISTVÁN, Stephanus Kalmus
? † ? : r. k. pap. – Segesvári plébános (1528). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
ISTVÁNFFY Pál, Istvánffi Pál, csíkmadéfalvi
1835., † Mv., 1879. ápr. 28.: bíró. – Testvérei: Róza Schaarsmidt Györgyné; József; Mária csíkszentmihályi Sándor Imréné. Felesége: nagyajtai Cserei Ilona. – Mv.-en kir. tábla bírája. – F. m.: Az Erdélyben felállított sajtóbíróság előtt követendő esküdszéki eljárásra vonatkozó összes m. kir. miniszteri rendeletek, az 1852. évi sajtórendtartás és ezekkel kapcsolatban
ISTVÁNFFY Pál, Istvánffi Pál, madéfalvi
1797, † Kv., 1879. jan. 3.: jogász, igazgató. – Gyermekei: Róza Schaarsmidt Györgyné; Pál, felesége Cserei Ilona; József; Mária csíkszentmihályi Sándor Imréné. – Kir. udvari főtörvényszéki tanácsos, a kv.-i jogi akad. igazgatója (1863–67). Ausztriai nemes (1853), a vaskorona rend lovagja (1864). Irod.: Gaál 2001; Gyászjelentő; UIL
ISTVÁNFFY Szilveszter Máté, R. P., Sylvester, Istvánffi Szilveszter
Kászonjakabfalva, 1729., † Mv., 1795. márc. 30. A mv.-i ferences barátok egykori temploma alatt lévő kriptában nyugszik: szerzetes, káplán. –Beöltözött (1747. szept. 19.), felszentelték (1752. dec. 23.). Lector Generalis (1774–77), Secr. Provae. (1774–77), Definitor (1777–80). Várhegyen volt káplán. Irod.: György: A ferencrendiek; Pantheon
ISTVÁNFI András
Kápolnásfalu, ? † ? : r. k. plébános. – Székelyudvarhelyen (1733), Kv.-on (1734–38) a Jezsuita Gimn. és Akad. -án és Nagyszombaton tanult (1740–42). Szentegyházán (1722–26), Szőkefalván (1746–54), Gyergyóalfaluban (1753) működött. Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Nagy László; Magy. Kat. Lexikon
ISTVÁNFI Antal
? † Mv., 1819. ápr. 29: – Felesége: Novák Mária. Gyermekei: Anna (1810. nov. 6. –), István (1812. jan. 15–1822. jan. 15), Sára Rebeca (1814–1818), Mária Cecilia (1816. nov. 22–), Márton (1818. máj. 10–), Sára (1819. júl. 16. – 1832. márc. 13) ekkor már az apa nem élt. Irod.: Pál-Antal
ISTVÁNFI Antal
Mv., 1808., † Mv., 1866.: kereskedő. – Istvánfi Emaniel és Posta Katalin fia. Felesége: Patrubány Anna (1816–?) Gyermekeik: Márton (1841-? ), Nina, Péter, Mária, István (1839-? ) és felesége Csiky Mária (1848-? ), Mv.-en született Béla (1876–1922), felesége Vertán Jolán (1895), később Bp.-re költöztek. Mv.-en kereskedő. Irod.: Száva 2012.
ISTVÁNFI Antal
Mv., 1817. okt. 13. † Mv., 1866.: kereskedő. – Emánuel és Posta Katalin fia. Felesége: Patrubány Anna (1816 v. 1822. – Mv., 1868. jan. 11.). Gyermekeik: Katalin Szappanyos Antalné (1846. ápr. 4–); Márton (1843. okt. 3. – 1847. ápr. 24.); Anna/Nina, Péter, Mária Anna (1848. jún. 9. –), István (1839-?).
ISTVÁNFI Antal
1853.? † Mv., 1885. márc. 27.: kereskedő. –. Antal és Josefi Zsuzsánna fia. – Testvérei: Márton; Anna Csákány Joáchimné; Mari Dragomán Jenőné. Felesége: Lukács Katalin. Fiúk: Péter (1857.? – Mv., 1885. febr. 6). Irod.: Gyászjelentő
ISTVÁNFI Emánuel
Szépvíz, 1775, † Mv., 1840-es évek végén: kereskedő. – Szechnó Bogdán és Záchnó Katalin fia. Felesége: Posta Katalin (1787-?), Istvánfi néven vette feleségül (1807). Gyermekeik: Antal (1808–1866); aki 1838-ban nősült, neje Patrubány Anna (1816-?); János, mv.-i kereskedő (1812–1870), nőtlen; Veronika (1815. okt. 13. -?), Patrubány Miklós (1814–) felesége (1840–), gyermekeik:
ISTVÁNFI István
? † ? : felesége. Moyzes Margit. Gyerekeik: Borbála (Mv., 1825. nov. 6. – 1825. dec. 19.), Katalin (1826. dec. 18. – ?). Irod.: Puskás -Szász Ávéd
ISTVÁNFI János
? † ? : felesége. Iszlai Margit. Gyerekeik: Anna (Mv., 1830. ápr. 6. – ?), János (1835. okt. 22. – 1837. nov. 6.), Gergely (1838. ápr. 6. – 1841. aug. 25.), Mária Sára (1839. aug. 3. -?), János (1842. febr. 7. – ?), Antal (1846. júl. 1. – 1846. júl. 19.),
ISTVÁNFI Katalin
1819. † 1910. – Férje 1839-től Gáspár Antal (1812–1887) kereskedő. Irod.: Száva 2012
ISTVÁNFI Márton
1779 † Mv., 1839: kereskedő. – Felesége: Lukács Katalin (1785.? – Mv., 1863. márc. 18). Gyermekeik: Veronika, Pátrubán Miklósné; Antal, felesége Pátrubán Anna (1816 v. 1822. – Mv., 1868. jan. 11.); Katalin Gáspár Antalné; Mária Petelei Istvánné; Anna Eránosz Antalné. Irod.: Gyászjelentő; Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd
ISTVÁNFI Márton
Felesége: Szentpéteri Sára (1756–1836. júl. 28). Gyerekeik: Márton (1776–1836), Antal (?–1819. ápr. 29.), Péter (?–1848. nov. 29.), Anna (1807. jan. 4. – 1818. jan. 1), Sára (1810. okt. 25. -?). —Irod.: Puskás -Szász Ávéd
ISTVÁNFI Márton
1848.? † Mv., 1890. márc. 22.: kereskedő. – Testvérei: Antal, felesége Josefi Zsuzsánna; Anna Csákány Joáchimné; Mari Dragomán Jenőné. – Mv. várostól bérbe vette az utcák tisztítását (1876). Irod.: Gyászjelentő; Pál-Antal 2013
ISTVÁNFI Péter
1789., † 1848. nov. 29: kereskedő. – Felesége: Novák Mária. Gyermekeik: István (1835. márc. 31. – 1835. máj. 11.), Péter (1836. dec. 12. – 1855. ápr. 20). Irod.: Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt=Puskás-Szász Ávéd; Puskás -Szász Ávéd
ISZALAY László
1792., † Iszló, 1869.: marosszéki nemes, főkormányszéki titkár. – A guberniumi titkár (1848-ig). Halálával a család kihalt. Sírköve az iszlói templomkertben, címere a szószék mellett van. Irod.: Nemes Gyula: Szakrális emlékek… = Pál-Antal – Simon; Szathmári Papp Károly; Sepsiszéki
ISZLAI Albert
?. † ?: tanár. – A szászrégeni m. tannyelvű Pedagógiai Iskolában testnevelést tanított (1951–56). Irod.: Szabó K. Attila
ISZLAI Bertalan, szabédi
? † ? : marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – A havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául Rákóczi György lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.:
ISZLAI Elek
? † ? : jegyző. – Csejdi jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
ISZLAI Géza
Torda, 1886. febr. 27. † ?: ügyvéd, kir. közjegyző. – Apja: Márton, egyházi énekszerző, anyja: Bartha Berta. – Egyetemi végzettsége: államtudomány, zeneszerzés, zongoratanár. Ügyvéd Nyárádszeredában, majd közjegyző (1940–). Tanulmányúton volt New York-ban és több európai országban. Zenét szerzett: zongoradarabokat, műdalokat. Irod.: Kelemen
ISZLAI István
? † ?: gondnok. – A marosszéki unit. egyház felügyelő gondnoka (1770. k.). Irod.: Biás
ISZLAI János
Mája, 1911. júl, 20. † 1944. nov. 1.: honvéd. – Nagy Júlia fia. – Az 57/III. zászlóaljban honvéd. Lövéstől sebesülten a X / 1. tábori kórházban halt meg. Irod.: Berekméri 2015
ISZLAI József, iklandi, IszlayJózsef
Dicsőszentmárton, 1840. ápr. 2. † Bp., 1903. máj. 26.: fogorvos, egyetemi tanár. – A középiskolát a székelykeresztúri Unit. gimn. -ban végezte, ennek befejezése után a pesti egyetem jogi karára iratkozott be, majd otthagyta és orvosi tanulmányokat folytatott, a pesti egyetemen orvosdoktori diplomát szerzett (1867), szülészmesteri oklevelet kapott Bécsben (1868); sebészdoktori
ISZLAI Lajos iszlói
? † ?: ügyvéd. – Küküllőmegyei ügyvéd (1833). Többször volt a megye követe. Irod.: Kőváry László 1899; Pálffy; Pálmay
ISZLAI Lajos, Iszlai Ludovic
Mezőbánd, 1908., † Mezőbánd, ?: földműves. – A bándi Alsó –tó közelében lakott, amely az évszázadok során több földbirtokos tulajdonát képezte. Egy nagy áradás gátját átszakította, üledékes feneke jó mezőgazdasági területté változott (1933- ). A vadásztársaság aktív tagja (1940). Irod.: Mezőbánd; Societatea de Vânătoare „Apostolii” Tg. Mureş (Tg. M., 1941)
ISZLAI László, iszlói., Iszalay László
1792., †1869.: főkormányszéki titkár. – Az iszlói unit. templom a család segítségével épült (1600-as évek végén), sírköve a templomkertben, címere a szószék mellett van. Halálával a család kihalt. Guberniumi titkár (1848-ig). Irod.: Nagy Iván; Nemes Gyula: Szakrális emlékek… = Pál-Antal – Simon; Kőváry; Nagy Iván; Pálmay; Sepsiszéki; Szathmári Papp Károly
ISZLAI Márton
Szentgerice, 1849. nov. 2., † Kv., 1914. máj. 5.: unit. kántortanító, zeneszerző. – Apja: Ferenc, gazdálkodó (†1892). Anyja: bartha Berta. – Középiskoláit a székelykeresztúri és a kv.-i Unitárius Gimn. -ban végezte (1870); Kv.-on magántanuló a teológián, közben Tordán kántortanító (1870–). A tordai unit. iskolában tanított (1872–88). Dalárdájával ezüst koszorút nyert (1980).
ISZLAI Tamás
? † ? : városi nemes. – A Mv.-en élő öt nemesi család egyike (1602). Mihály vajda lefoglaltatta jószágait mert ellen fordult (1600). Irod.: Időtár 1; Pál-Antal 2009; Pál-Antal 2013. Irod.: SzOkl, 5 ? ellenőrízni hogy u. a.
ISZLAI Viktor
1930., † Mv., 1991. márc. 1.: mérnök. – Felesége: Timakova Irina (1930-Mv., 2004. márc. 5.) tanárnő. – Mv. –i Mezőgépészeti Állomás igazgatója. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1991. márc. 5.)
ISZLÁL József
Dicsőszentmárton, 1840., † ?: orvos. – Tanult a Bécsi Egy. Orvostud. Karán (1866), a pesti egy.-en előbb a Jogi majd Orvosi Karon, ahol orvosdoktori (1867), majd sebészdoktori, szemész- és szülészmesteri diplomát szerzett. Két évog műtősnövendék, majd a selmecbányai ker. Műtőorvosa (–1873). Londonban fogászatot tanult (1872–74). Pesten volt fogorvos, majd a bp.-i
ISZLAY Etel
Torda, ? † ?: tanítónő. – Oklevele megszerzése után Medgyesfalván kezdte pedagógiai munkásságát, onnan Bethlenfalvára került, nyugalomba vonult (1935). Azután Mv.-en élt. Hosszú pedagógiai működése alatt keze alól számos nagytudású és nagynevű tanítvány került ki. Irod.: Székelyföld í. k.
ISZLAY István, szentgericei
Nyárádszereda, 1919. dec. 4., † ?: A II. vh. -ban tart. zászlósi rangban vett részt. Irod.: Berekméri
ISZLAY József
Mv., 1913. jan. 30., † Krzyworownia, 1944. júl. 17.: A II. vh. -ban tart hadnagyi rangfokozatban vett részt. Tifuszban hunyt el. Irod.: Berekméri
ISZLAY József G
Nyárádmagyarós, 1901., † ?: gazdálkodó és cséplőgéptulajdonos. – Iskolái elvégzése után gazdálkodni kezdett szülőfalujában és gépkezelő tanfolyamot végzett, cséplőgépet vett, amit maga kezelt. A MP tagja, a Tejszövetkezet igazgatója, minden szociális és kultúrintézmény támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.
ISZLAY Lajos
Székelycsóka, 1877., † ?: gazdálkodó és kereskedő. A szülei háznál tanult gazdálkodni és katonaévei leszolgálása után a csendörséghez került, hosszú évek után gazdálkodott Teremiújfalu-ban, valamint önálló kereskedő volt. Az EGE tagja és elnöke, gazdaköri elnők, a ref. egyház presbitere, a szociális misszió elnöke, a tejszövetkezet elnöke, községi tanácstag volt. Irod.: Székelyföld
ISZLAY Mihály
Nyárádmagyarós, 1877., † ?: Iskolái elvégzése után gazdálkodni tanult édesapjától, majd önálló gazda lett 40 hold földön szülőfalujában. A község tekintélyes polgára, 20 éven át községi bíró, minden kulturális, szociális intézmény tagja, a hitelszövezkezet igazgatója volt. Az első vh. -ban mint szakaszvezető fogságba került. Irod.: Székelyföld í. k.