Maros megyei életrajzi lexikon

1908, † Mv., 1981. nov. 7.: tanár. – A mv.-i ref. koll. tanára (1931–52), az utódiskoláiban (Rangheti, Bolyai Farkas Líc) volt román-m. szakos tanár. Vezette és szervezte a koll.-i cserkészcsapatot (1940–44), ezért letartóztatták (1952 ősz-tél). Sokan a letartóztatási hullám áldozatai voltak. Irod.: Időtár 4.; Mv. tört. 2.; [Nekrológ] (V. Z., 1981.

? † ?: pixidárius. – A családból J. András pixidáriusi levelet kapott (1608. jún. 10.), J. Mihály, mint szabad székely és J. István, mint primipilus szerepel (1614). Irod.: Pálmay

Gelence, 1744., † Mv., 1800. jún. 7.: minorita lelkész, iskoladráma-író. – Valószínűleg Kantán, Firtoson és Nagybányán tanult, ahol belépett a minorita rendbe. Aradon filozófiát, Nagybátorban teológiát tanult, felszentelték (1766). Pályáját Kv.-on kezdte, ahol pap majd tanár volt; Kantán, Kézdivásárhelyen tanár (1771–1780), ill. iskolaigazgató. Erre az időszakra esik drámaiírói-rendezői tevékenységének csúcspontja.

Mv., 1753., 1749, † ?: lelkész. – Tanult Mv.-en (1762), Enyeden (1768–), ott könyvtáros is. Marburgban (1774), Leidenben (1778) peregrinált. Pappá szentelték (1783) mint nagyszebeni lelkészt (1784–87), Marosvécsen (1784–87), Harasztoson, Felvincen volt még lelkész. (–1806). Irod.: Ősz; Szabó–Szögi

? † ?: ref. lelkész. – Kv.-on subscribált (1790 k.). Mezőköbölkúton szolgált mint lelkész (1799–1821). Irod.: Ősz

? † Mv., 1576 után.: apáca, begina szerzetesnő. – Mv.-en a reformáció térhódításáig működtek a leánynevelő begina apácák. A mv.-i Klastrom utcai kolostorban éltek, a volt Surlott grádics helyén, mint a kolostoruk két utolsó tagja. Nyújtódi Borbálával együtt, már nagyon öregen, nem tudák magukat ellátni. Eladták a kőből épült cellákra osztott

? † ?: birtokos. – A palotailvai földbirtokos, Bánffy Ferenc br., hozta birtokaira Máramarosból erdőpásztornak és makkászónak, nevét is onnan kapta. A földosztás után földtulajdonos lett Palotailván (1815–). Az ő és mások (Gliga Simion, Ujică Simion) adományából építették a falu első ort. fatemplomát (1816). Irod.: Lunca Bradului

Kv., 1922. febr. 11., † Kv., 2007. aug. 13.: zeneszerző, tanár és karmester. – Középiskolai tanulmányait Kv.-on a George Bariţiu líc.-ban végezte (1940) és Temesváron a politechnikán végzett két évet (1940–), a zene vonzásában átiratkozott a Konzervatóriumba (1941–), majd pedagógia, trombita-, zeneszerzésszakon hallgató és a filozófia karra is beiratkozott (1945–48).

? † 1830.: unit. egyház gondnoka. – Felesége Váró Judit. Leányuk Judit, Szentiványi Györgyné. – A székelykeresztúri unit. koll. -ot támogatták pénzzel, anyagiakkal: borral, a malom szombati vámjával. Leányuk folytatta a támogatást. Irod.: Kőváry László 1899

? † 1657.: mezei kapitány. – J. Miklós és Petrichevich Horváth Anna fia. Ferenc váradi alkapitány testvére. – A magyardellői előnevet kezdte használni (1630.), a Maros mentén fekvő hasonló nevű birtokáról. Udvarháza volt Marosdellőn. Irod.: Keresztes Gyula: Örökségünk 70.: Udvarházak Mv. -től délre (Nú., 1995. jan. 7.); Kőváry László 1899; Kraus:

Ászár (Mo.), 1850. febr. 24., † Bp., 1926. okt. 5.: színésznő. – Férjével Kassai Vidorral négy egymástkövető szezonban szerepelt Mv.-en. a kv.-i Fehérváry Antal társulatával (1869. máj., okt.; 1870 júl., szept, ; 1871. jún., szept.; 1872. márc.). Irod.: Fodor-Balázs; Krón Füz. (1937. 2/2); Kuszálik-Zalányi

Dicsőszentmárton, 1940. jún. 7., † Mv., 2017. ápr.: 6, : temetése ápr. 10. a ref. temetőben: rádiós szerkesztő, újságíró. – Jászberényi János -matematikatanár és Gáspár Margit leánya. Testvére: Gyöngyvér. Kozma Mátyás, zeneszerző özvegye, leányuk: Ágnes (1968–). – Középiskolai tanulmányait Mv.-en a 2. sz. Leánylíc.-ban (Unirea) végezte, Kv.-on a Babeș-Bolyai TE

Nyárádszereda, 1898. jan. 6., † ?: főjegyző, szerk. – Középiskoláit és a jogot Egerben végezte, a szegedi egyetemen doktorált. Heves megye szolgálatába lépett (1921–), főjegyző lett (1938–). Cikkei: A Vármegye c. lapban; az Egri Népújság s. szerk. és a M. Szó napilap h. fel. szerk.-je. Mv.-en vm.-i főjegyző. A kv.-i Népbíróság

Mv., 1885. v. 6, † Mv., 1960. ápr. 25.: kőműves. – Testvére Jeddi Sándor (Mv. 1890–1949). Az I. vh.-ban szakaszvezető. Vitézi avatási időpont: 1942. dec. 6. Irod.: Berekméri–Nemes

Jegenye, 1619., † Mikháza, 1684. jún. 3: r. k. lelkésztanár, ferences szerzetes. – Gyulafehérváron végezte a koll. -ot., és bölcsészeti tanulmányait, kiváló tanuló volt és az iskola igazgatója lett. Belépett a Ferenc-rendbe (1644. okt. 28.) és Rómában pappá szentelték (1646. szept. 9.). Az új Custodiának P. Nagy Mártonnal az első beöltözött

Szászbogács, ?, † ?: lelkész. – Tanult Segesváron, Bécsben (1835). Tanított Medgyesen, pap Küküllőkőrösön és Völcsön. Irod.: Szabó–Szögi

? † ? : táblabíró. – Az újjáalakult EKE elnökévé választották (1910. márc. 14.). Irod.: Időtár 2

? † ?.: építész, városi főmérnök, festő. – Felesége: Bartha Zsuzsánna (1838- Mv., 1860. júl. 6.), házasságuk 3. évében hunyt el. Fiúk: Vilmos. – Mv.-en cs. k. kerületi mérnöki segéd (1860 k.), városi mérnök (1873), főmérnök (1880–1910 k.). A város Bodor kútját javította, felújította a kövesdombit (1872, 1874). Tervei alapján épült

1926., † ? : ref. lelkész. – Segédlelkész Somosdon és Sepsiszentgyörgyön. Helyettes lelkész hosszúfaluban, Mezőbándon, Nagybaconban és végül Uzdiszentpéteren és Tuzson leányegyházközségben fejezte be. Magyarországra távozott. A mv.-i ref. temetőben nyugszik. Irod.: Csáky

Nagyernye, 1908. júl. 12., † Bp., 1996. okt. 28.: műépítész , filmrendező, forgatókönyvíró. – J. Sándor ref. lelkész és Zoltán Ilona fia. – Nagyenyeden végezte az elemi iskolát, Mv.-en a Ref. Koll.-ban érettségizett (1926), majd a Bp.-i Műegyetem Építészeti Karán szerzett diplomát. Bp.-en nem építészmérnökként dolgozott, hanem filmforgatókönyveket írt. Segédrendező,

? † ? : bíró. – Erdőcsinád falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

1954., † Mv., 2007. júl. 2.: tanár. – tesnevelőtanár. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2007. júl.)

Melegföldvár, 1871. márc. 18., † Nagyernye, 1944. jan. 18.: ref. lelkész. – Felesége: Zoltáni Ilona, a sáromberki lp. leánya. Nyolc gyermek anyja: Imre, filmes Párizsban, aki feleségül vette Turay Ida színésznőt; Erzsébet dr. Metz István orvos felesége. Az Erdélyi Ref. Nőszövetség nagyernye tagozatának elnöke (1928. ápr. 29. –). – A

Mv., 1833. márc. 16., † Mv., 1877. dec. 2.: gyógyszerész, takarékpénztári igazgató. – J. József jogász (1783–1865) és Zudor Ráchel fia. A gyászjelentés szerint anyja özv. Bartha Jánosné. Testvérei: Zsánet Magyari Pálné; József képviselő (1821–80), Károly, gyógyszerész; Rachel Szolga Miklósné; Krisztina Prekup Aurelné; Dénes, felesége Sándor Izabella; Lajos; Victor (1840–1887). Felesége:

1791., † 1852. ápr. 24.: ügyvéd, filozófus. – J. István mezőcsávási földbirtokos fia. Testvére: József. – A mv.-i Ref. Koll.-ban subscribált egyszerre Szabó Jánossal (1807). Mv.-en a Régi Baromvásár u.-ban lakott. Az a híre volt hogy írt rengeteg filozófiai munkát s nem evett egyebet gyümölcsnél. Sok filozófiai bölcs mondása és

1835. okt., † Mv., 1879. okt. 18.: járásbíró. – J. József és Zudor Ráchel fia. Testvérei: József; Zsanett Magyari Pálné; Károly; Krisztina Prekup Aurelné; Lajos, Viktor; Albert, felesége: Bartha Róza. Felesége: Sándor Izabella (1847. ápr. 1. –). Gyermekeik: Árpád, hírlapíró; Jenő, Izabella, Erzsébet. – Kir. albíró Mv.-en. Irod.: családi inf.;

1873., † 1921.: mérnök. – J. József (1783–1865) és Zudor Rachel fia. Felesége uzoni Benő Ilona (†1933). – Mv.-en működött mint okl. mérnök. Irod.: családi inf.; Pálmay

Mezőcsávás, 1878., † ?: zászlós. – Részt vett az I. vh.-ban (1917. okt. 17. –). Irod.: Koszta

1888 ? † 1941: földmérő-mérnök. – – J. István, MÁV főmérnök (1850–1926) és szatymazi Zsótér Erzsébet fia. – Sportolni kezdett (1905) az MSE-ben, majd az MTK tagja lett (1914–), az MTK egyesült az MSE-vel (1919). Sportérdemeire való tekintettel választmányi tag lett. A korcsoly- műkorcsolya és kerékpár sportágakban számos első és második

1898. jún. 22., † Mv., 1991. szept. 6.: jogász, birtokos dr. – J. József István és Kiss Ilona fia. Felesége farkaslaki Hints Edit (1903. márc. 4. -Mv., 1983. jún. 10.). Esküvő: 1925. ápr. 4. Leányuk: Ilona Flórián Gézáné. – Honvéd huszárhadnagy, árvaszéki ülnök, több kitüntetés tulajdonosa. Birtokos Mezőcsáváson az államosításig. Az

1864. aug. 18., † Mezőcvsávás, 1931. szept. 4.: fölbirtokos. – Testvérei: Róza, hosszúmezei Nagy Istvánné; Margit, nagyajtai Huszár Gyuláné. Felesége: 1. magyarbölkényi Kiss Ilona (1869. szept. 17. – 1941. nov. 19.), gyermekeik: J. Ilona (1890. máj. 6. – 1957. ápr. 4.), József (1897. jan. 30. – 1955. dec. 20.), István

Mezőcsávás, 1783., † Mv., 1865. jan. 16.: jogász. – J. István mezőcsávási földbirtokos fia. Testvére: Dániel, tanár. Felesége: losádi Zudor Rachel (1801–1874. jan. 27), tíz gyermekük volt: Johanna; József; Károly (gyógyszerész); Polixenia Eke Károlyné (1819 – Mv., 1862. dec. 17); Albert (gyógyszerész), Krisztina, Rakhel, Dénes, Lajos, Viktor (egyetemi tanár). –

1828., † Pókakeresztúr, 1903. nov. 7.: gyógyszerész, honvédszázados. – J. József (1783–1865) és Zudor Rachel fia. Testvére: József képviselő (1821–80). Felesége: alsócsernátoni Molnár Ágnes (1848 – Holtmaros, 1931. dec. 4.). Gyermekeik: Katalin sófalvi Illyés Istvánné; Attila, felesége mérei Lehrfeld Rózsika. – Honvéd főhadnagy (1848/49), földbirtokos. Gyógyszerész oklevelet Bécsben nyert (1855–1856).

? † ?: egyetemi hallgató. – Mv.-en az MSE-ben úszó műkorcsolyázó volt (1929–) Váltóúszásban (1938) csúcseredményt ért el a MSE csapatával. Országos ifjúsági bajnokságot nyert, több kerületi és városi versenyen első és második lett. Irod.: Pluhár

Asszonynépe, 1903., † ?: jegyző. – Tanulmányait Kv.-on és Dicsőszentmártonban végezte. Görgénysóaknán volt jegyző (1940–). A MP tagja. Irod.: Székelyföld í. k.

Mv., 1840. dec. 23., † Bp., 1887. okt. 8.: jogi dr., egyetemi tanár. – J. József és Zudor Ráchel fia. Felesége: Szentes Róza (1852. márc. 27. – 1937. máj. 9.). Fiúk: J. Aladár (1872–1957). – Idősebb testvérei miatt, akik a 48-as forradalomban részt vettek a családnak sok üldöztetésben volt része,

? † ?: tanár. – Felesége: Mezei Erzsébet (1919 – Mv., 2007. aug. 25.), tanítónő. – Mintatanító volt az Állami Tanítóképző Intézetben (1944–48). Irod.: Derzsi; Szabó K. Attila

Szászkabánya, 1894., † ? : jogász, rendőrkapitány, kultúrtanácsos. – Apja állami tisztviselő volt. Középiskoláit Kecskeméten, Fehértemplomban és Nagyváradon, az egyetem jogi fakultását Kv.-on végezte, doktori oklevelet szerzett (1922). Részt vett az első vh. -ban, mint föhadnagy szerelt le. A Consiliul Dirigent idejében Mv.-en rendőrkapitány volt. Később a városhoz került mint kultúrtanácsos s

Szováta, 1894., † ?: malomtulajdonos. – Ősrégi székely nemesi családból származott, nemességük 1645- től kelt, amit a Rákóczi György-féle nemesi igazolás bizonyít. Iskolái befejezése után a géplakatos ipart tanulta ki, utánna az ipari iskolában különböző szaktanfolyamot végzett és a malomiparra speciálizálta magát, Brassóban és Kv.-on fejlesztette szaktudását. Malmot létesített Székelyhodos községben

Székelyhodos, 1927., † Mv., 2007. júl. 3.: orvos. – A mv.-i II. Rákóczi Ferenc R. K. Főgimn. Végzettje (1944). A MOGYI orvosi karán végzett (1952). Mezőpanitban körorvos. Mv.-en a II. -es sz. Gyermekklinika röntgen szakorvosa, főorvos nyugdíjazásáig. A rendszerváltás után első, aki magán röntgen-rendelőt nyitott Mv.-en. Kórust szervezett Panitban. Átvette a

Kispeleske, 1937. febr. 27. † Mv., 2017. márc. 17. temetése márc. 22.: orvos. – J. Ferenc és Erzsébet fia. Gyermekeik: Ferenc (1962) orvos; Beleznai J. Gyöngyvér Enikő (1964) szociálpedagógus; Attila (1968) vállalkozó. A MOGYI orvos karán végzett (1961), orvostud. dr (Mv., 1980). Csíkkarcfalván körorvos. (1961–1963), Gyergyószentmiklóson rajoni főorvos (1963–1965). Szülész-nőgyógyász

? † ?. – Az MTE rendes tagja (1884). Irod.: Siklóssí ezt ki kell kérjem

Hosszúfalu, 1901. febr. 17., † Buk., 1990. júl. 1.: közgazdász, egyetemi tanár. – Megbízták a mv.-i Cukorgyár könyvelésének ellenőrzésével (1947); raktárnok és közgazdász egy segesvári Aprozar-ban (1954–59), majd a Mezőgazdasági Bank segesvári fiókjánál dolgozott. – F. m.: Gândire economică românescă în sec. al XIX (Cluj, 1938); Moneda şi problemele ei

? † ?: erdőmérnök. – Pályáját Tölgyesen kezdte (1948–), majd Ratosnyára került, ahol több mint 40 éven keresztül több száz hektár erdő létesítője és védője. Irod.: Radio, Almanah

? † ?: fényképész. – Testvérével, Györggyel műtermet működtettek Mv.-en, Széchényi tér 17. sz. alatt (1900–18). Irod.: Miklósi-Sikes; Török Gáspár: Visszapillantás a fotóművészet vásárhelyi előzményeire (Nú., Múzsa, 302. sz., 1997. júl. 11.)

1884., † ?: ügyvéd. – Segesváron vármegyei tiszti főügyész volt. Irod.: Ki kicsoda ?

? † ?: borász. – Segesváron működött. Irod.: Borászati törzskönyv (Bp., 1881)

Bonyha, 1882., † 1989.: ügyvéd. – Székelyudvarhelyen szerepet játszott a m. pártélet, az ügyvédi közélet terén és a vármegyei tanácsban, az Országos M. Párt intézőbizottságának tagja. Irod.: Osváth

Nagyszeben, 1712. márc. 22., † Segesvár, 1787. aug.: zeneszerző, énekes. – A szebeni ev. templom orgonistája volt. Irod.: Sava-Vartolomei

? † ?: r. k. pap. – Szászbogács plébánosa (14. sz. elején). Irod.: Léstyán–templomok 2.