KÁLLAY Zsuzsanna
? † ? 1655; Kemény János fejedelem felesége(1632), házasságukból két fiú született, Simon (1633–1675) és Ferenc (1636–1661). Irod.: Kovács Kiss Gyöngy: KeményJános ravatalai (Korunk, 6. sz., 2006. jún.)
KALLER Bálint
? † ? : ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1793). Fogarason volt rektor. Lelkész Gógánban (1797–1802), majd Boldogfalván. Irod.: Fogarasi; Küküllői Ref. Egyházm. 2.
KALLÓ Tibor, dr.
Szatmárnémeti, 1930. † Mv., 1995: orvos. –Felesége, Balogh Éva (Nagyvárad, 1932- Mv., 2007), gyógyszerésznő. – A MOGYI általános karán végzett (1955). Mv.-en a II. sz. Ortopédiai Klinikán dolgozott. Irod.: Kiss Cs. M 4.
KALLÓS Ede
Hódmezővásárhely, 1866. feb. 22., † Bp., 1950. márc. 11: szobrász művész. – Tanulmányait Bp.-en és Párizsban folytatta. Mv.-i alkotásai: a Küzművelődési Palota főbejárata fölötti 4 nagy dombormű, melyet Telcs Edével közösen készített; a Palota első emelei főhomlokzatatainak ablakparapetjeibe helyezett portré-szobrok. Petőfi emlékoszlopa a Főtér felső részén, amit a város közönsége
KALLÓS Ernő
? † ?: dr. fil., tanár. – A mv.-i ref. elemi és polgári leányiskola francia nyelv tanára (1919. dec. 8.-ig), Bp. -retávozott. Cikkei: A Mv.-i Kemény Zsigmond Társ. Évkönyve (1914), a Székely Napló-ban (1914). – F. m.: Fischard és Rabelais: Bölcsészdoktori értekezés (Mv., 1911); Edmond Rostand: Irodalmi tanulmány – felolvasta
KALLÓS Irma
? † ? : festőművész. – Portréi igen kifejező erejűek, Lukics Jánosnéról festett portréja világhírű. Irod.: Ökrös
KÁLMÁN Béla
Gyulakuta, 1908., † ? : bádogos, munkásigazgató. – A RMP tagja. A gyulakutai Hirsch Malom államosításakor kinevezett igazgatója (1948. jún. 18.). A malom tulajdonosa Hirsch Izidor volt, aki 9 alkalmazottal dolgozott ( 1910–). Egy olajprést is birtokolt, amelynek élére ugyanakkor Nagy Endre 37 éves asztalost, párttagot nevezték ki igazgatónak. Az
KÁLMÁN Csaba Miklós
1956., † Mv., 2007. aug. 21.: igazgató. – Mv.-en az Opportunity Microcredit Románia IFH Rt. vezérigazgatója. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2007. aug. 22.)
KÁLMÁN Ferenc
Mv., 1929. aug. 24., † Mv., 1986. dec. 22.: gyógyszerész. – Felesége: Ádám Valéria gyógyszerész. – A középiskolát és az egyetemet Mv.-en végezte, az OGYI- n gyógyszerész diplomát szerzett (1955). Gyógyszerészek Csíkszeredában (1955–58). Visszatértek Mv. -re, a MOGYI Gyógyszerészeti-Kémiai Tanszékének munkatársa, mint gyakornok, majd tanársegéd (1958–60). A mv.-i 103. sz.
KÁLMÁN István
Mv., 1957. † Mv., 2015: orvos. – A MOGYI-n Végzett (1987). Faragón körorvos, majd áttelepedett Magyarországra. Sírja a mv.-i Ref. temetőben van-Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy
KÁLMÁN László
1920., † Mv., 1990. márc. 22., : közgazdász. – Felesége K. Viktória tanár. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1990. márc. 24.)
KÁLMÁN Oszkár
? † ?: vállalkozó, vezérigazgató. – A Transilvánia Rt. vezérigazgatója (1919). A Mv.-i Kereskedő Társulat alelnöke (1920). A Mv.-i Takarékpénztár igazgatója. A Kaszinó választmányi tagja (1947). Irod.: Deé Nagy Anikó 2007, Időtár 3
KÁLMÁN Sándor
1923 † ?: földműves, a RMP tagja. – Az államosítás alkalmával őt nevezték ki a Kibédi Ref Egyházmegye tulajdonában levő, hat alkalmazottat foglalkoztató, napi 500 l olajat előállító olajprés és malom (alapították 1827) ügyintézőjévé, amely a kibédi IdeiglenesTanács birtokába került (1948. jún. 18.). Később az ügyintézőt Nagy Jánossal 1919, kőműves,
KÁLMÁN Vencel
? † ?: iskolaigazgató. – Mv.-en a Jókai Mór / Mihai Eminescu u.-i 2-es sz. román állami elemi iskola igazgatója (1942–44). Irod.: Standavid-Tamási
KÁLMÁN Viktória
1930, † Mv., 2005. dec. 20: pszichológus, főisk. tanár. – F. m.: társsz.: Általános pedagógia. 1–2. (Nireşteanu, Aurora; Nicola Ioannal; Tg. M., 1971); Olvasóköny és nyelvtan: Tankönyv a VI. VII, VIII. IX. oszt. számára ( Buk., 1962–1978); Irodalmi olvasókönyv és nyelvtan a VIII. osztály számára ( Buk., 1964–1969), Nyelvtan Tankönyv
KÁLMÁN Zsigmond
1742. k., † Marosvécs, 1788. máj. 10): ref. tanító. – Kv.-on subscribált (1765. k.) Nagyölyvesen (1770–1777. ápr. 5.) és Marosvécsen (1778–1799. máj. 10. mh.) volt mester és orgonista. Irod.: Ősz
KÁLMÁN Zsigmond
? † ?: mester. – Nyárádselyében (1823–1827), Nyárádszentimrén (1758–1759) mester. Irod.: Imreh Barna.
KALMÁR Antal
Zenta, 1922. máj. 22., † Szászrégen (Maros), 2002. nov. 15.: ?. – A Szovjetunióban volt hadifogoly (1945–49). Temesváron tartóztatták le (1957. okt. 16.) tiltott határátlépés kísérletének gyanújával. A temesvári Katonai Bíróság 5 évre ítélte. A pitesti börönben ült, kiszbadulása (1962. okt. 10) után még négy évet töltött családjával kénysszerlakhelyen. –
KALMÁR Modeszt Pál, R. P.
Zsögöd, 1791. jan. 22., † Mv., 1825. júl. 20. vagy 1824. júl. 17. A mv.-i ferences barátok egykori temploma alatt lévő kriptában nyugszik: ferences szerzetes. – Beöltözött (1810. szept. 8..), felszentelték (1814. szept. 24.). Maroszentgyörgyön volt lelkész. Irod.: György: A ferencrendiek; Pantheon
KALMUS, Stephanus, Kalmus István
?, † Segesvár, 1528.: plébános. – Segesváron volt plébános (1511–26). Sírköve fennmaradt a segesvári hegyi templomban (1528). Irod.: Balogh Jolán 1943; Léstyán – templomok 2.
KÁLNAI Salamon
? 1869., † Mv., 1925. nov. 2.: vállalkozó, gyáros. – Kálnai és Rosner néven vasöntődéje volt Mv.-en (1908), amely egyike volt a város legnagyobb vállalatainak. Az állam öntődéjének és gépgyárának Bernády közbenjárására 20 ezer koronás kölcsönt adott (1913). Kálnai és Társai néven alapított malomkőgyárat (1919) együtt Ausländer Sándorral. A gyár
KÁLNAY, iklandi
A családból K. Márton (1559), mint primipilus volt ismert és törzsökös székely vérből eredt, névszerint az Ábrám nemhez és Nagy-Ágh ágazathoz tartozott. Irod.: Nagy Iván; Pálmay
KÁLNOKY Ádám, gr.
?, † 1719.: nemes. – Felesége gr. Mamucca de la Torre Mária. – Marosszéki nemes (1711. jún. 13. összeíráskor). Csík-, Gyergyó-, Kászonszék főkapitánya volt (1708). Irod.: Erdővidék; Marosszék; Pál-Antal 2013
KÁLNOKY Dénes, gr.
?, † ?. A KZST tagja (1877–), a társaság első felolvasó ülésén tartotta székfoglaló értekezését: A művelődés terjesztésének fontosságáról (Mv., 1879. jan. 5.). „…a társulat irodalmi munkásságának népszerű terjesztésével hivatva lesz a hit és erkölcs meglazult alapjait a határszéli székely népben megerősíteni, a munka-, ipar- és honszeretet érzelmeit feléleszteni és
KÁLNOKY Domokos, gr, Kálnoki Domokos,
1705.?, † Mv., 1732. márc. 17.: Az első volt, akit a mv.-i Keresztelő Szent János-plébánia kriptájába temettek 27. évében halt meg. Irod.: Kripta; Máthé Éva: Beszédes sírfelíratok (Krónika, 2010. nov. 5–7.); Mv.-i Plébánia
KAMENITZKI Árpád Károly, § Kámeniczky, Kemenitzky Árpád
Borszék, 1920. máj. 2., † Mv., 2009. márc. 16.: testnevelőtanár, érdemes kézilabdaedző. – Bp.-en a Testnevelési Főiskolán tanári oklevelet szerzett (1942); I. oszt. kézilabdaedzői oklevelet kapott (1950); I. fokozati tanári vizsgát tett (1972). A csíkszeredai R. K. Főgimnázium (1942–45), a mv.-i Áll. M. Tanítóképző tanára (1945–48), a mv.-i Testnevelési Középiskola
KAMINSKI János
Szászszőlős (Maros), 1892.?, † ? : jogász. – A kv.-i FJTE jogi karán tanult és doktorált (1914. febr. 28). Irod.: Sigmirean
KAMPRÁD Sári, § Szeép Zoltánné
? † ? : zenész. – Zenei tanulmányait Mv.-en Erkel Sarolta, a pécsi Zeneoskolában Hanák Árpád, a bp.-i Zeneművészeti főiskolán Senn Irén vezetése alatt végezte. Pécsen élt. Irod.: Molnár Imre
KAMPT Andreas
? † ? : földbirtokos. – Szászszentivánban birtokaiból kisajátítottak 633 nö. területet egy román tannyelvű iskola építése céljából (1925). Irod.: Prozan
KAMUTHI Zsuzsanna, szentlászlói, buni Bethlen Ferencné, Kamuthy Zsuzsanna
? † 1629. nov. 5. után : földbirtokos. – Magyaro.-ról származott Erdélybe. K. Farkas és Mojzes Kata leánya. Bethlen Ferenc (1602–1654) első felesége. Leányai: Borbála, Erzsébet, utód nélkül haltak el. Keresden írt végrendeletében (1629. nov. 5.) javait férje, a buni szentegyház, leányai és Ebenei Istvánné Borbála örökölte. Irod.: Erdélyi testamentumok,
KANABÉ András, Kanabé Endre
Kézdiszentlélek, 1814. dec. 3., † 1880. okt. 9.: r. k. pap. – Kantán, Kv.-on és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1841. máj. 2.). Káplán Csíkrákoson, Tordán (1842). Plébános Marosportuson, Eheden (1849), Szovátán (1852), Szentivánlaborfalván (1859). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
KANDÓ Fortunát József, P.
Mv., 1735. † Szamosújvár, 1786. jún. 4.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1756. aug. 29.), felszentelték (1726. júl. 2.). Irod.: György: A ferencrendiek
KANDÓ Miklós
? † ?: esküdt polgár, vásárbíró. – a Mv.-i esküdt közönség tagja (1735), vásárbíró. Irod.: Pál-Antal 2006
KANIZSAY Károly
? 1912., ? † Mv., 1990. máj. 1.?.: kántor. – [Nekrológ] (Nú., 1990. máj. 3.)
KANNENGIESER, Stephanus, István
? † ? : királybíró. – Segesvári polgár és királybíró (1632–33, 1640). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika; RMK
KÁNTOR Attila
1925, † Mv., 2014.: ref. lelkész. – Szilágysomlyón segédlelkész. Alsóvalkón, Fejérden, Magyar-Gyerőmonostoron, Körösfőn lelkipásztor. Megválasztott esperes a Kalotaszegi Ref. Egyházmegyében 42 éven át. Nyugdíjasként Mv.-en élt 20 évig. (1994–2014). —Irod.: Csáky
KÁNTOR Domokos
Sáromberke, 1896 † ? : gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után gazdálkodott apja mellett, majd önállóan Sáromberkén (1919–). Az első vh.-ban az 5. honvéd tűzérezredben az orosz és olasz fronton harcolt, megsebesült, tizedesi rangban szerelt le a bronz v. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetésekkel. A ref. egyház presbitere, Hitelszövetkezeti tag,
KÁNTOR Ferenc
Sáromberke (Maros), 1873., † ? : gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után apja mellett gazdálkodott, majd önállóan Sáromberkén (1895–). Tekintélyes polgára a községnek, 30 évig presbitere a ref. egyháznak, a Szövetkezetek aligazgatója, alapító tagja, gazdaköri tag, a községi tanács tagja volt. Irod.: Székelyföld í. k
KÁNTOR Ferenc
Mv., 1895., † ? : jegyző, gazdálkodó. – Tanulmányait Mv.-en végezte, majd jegyzőgyakornok volt Nagyernyén. Állásából elbocsátották (1918), azután gazdálkodott Sáromberkén. Az első vh.-ban az 5. tűzérezredben az orosz fronton harcolt, kétszer megsebesült, tűzmesteri rangban szerelt le, az I. és II. ezüst, a bronz vit. érem, a Károly Csapatkereszt és
KÁNTOR György
Sáromberke, 1889., † ? : gazdálkodó. – Iskoláit szülőfalujában végezte, édesapja tanította gazdálkodni, majd önálló Sáromberkén (1919–). Az első vh.-ban a 2. cs. k. vártűzérezredben szolgált, a szerb és az orosz fronton harcolt. A koronás ezüst érdemkereszt, a II. ezüst és bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt tulajdonosaként mint
KÁNTOR Imre
Szászdálya falu, Bonyha község, 1934. jún. 10. † Szászrégen, 1998. dec. 31. Magyarrégenbe temették: bőrgyógyász főorvos. – Kántor János és Komáromi Zsuzsanna fia. Testvére. István. Felesége: Kincses Erzsébet (1939. márc. 6. – 1999. jan. 22.), esküvő, 1959. aug. 15. Gyermekeik: Kántor Mária Ildikó (Gyergyószentmiklós, 1960. júl. 11.), almérnök, férje: Simon
KÁNTOR János
Sáromberke, 1897., † Nagyenyed, 1947.: tanító, jegyző. – Apja banktisztviselő Mv.-en, korán meghalt, anyja a hét gyermekével visszaköltözött Sáromberkére. A mv.-i Ref. koll.-ban tanult, Molter Károly tanítványa volt. Jegyző Sáromberkén, majd a francia idegenlégióba iratkozott (1929-ig). A II. vh.-ban tartalékos tiszt, egy munkaszolgálatos alakulat parancsnoka Máramarosszigeten, emiatt letartóztatták (1945), a
KÁNTOR János
? † ? : Cot la cot – Vállvetve (Mv., 1936). Irod.: Fülöp–Ferencz Írhatta ő is, de a következő is
KÁNTOR János
Pókakeresztúr, 1885. † ? : fényképész. – Fia: Ferenc. – Klein Sándorral fényképész műhelye volt Mv.-en a Főtér 62. ill. 11 sz. alatt, valamilyen formában még működött a változások után is (1948-ban is). Több képeslapon is szerepeltek fényképei (1920–30-as években). Fia is folytatta a fényképész mesterséget. Irod.: Csepreghy; Csepreghy A.
KÁNTOR Jánosné, kérői; Bács Margit
Bánfihunyad, 1897, † Mv., 1984. okt. 20.: tanítónő. – Tanulmányait Bánfihunyadon és Kv.-on végezte. Kisiklódon kezdte pedagógiai munkásságát, onnan Káposztásszentmiklósra, Csittszentiványra került. Huzamosabb ideig férjével Buk.-ben élt, ahol a ref. kultúregyesületek működésében, a m. népközösségben tevékenykedett, majd a m. követségen volt tisztviselő. Majd Meggyesfalván igazgató-tanítónő (1940–). Irod.: Erdélyi vármegyék; [Nekrológ]
KÁNTOR József
Ratosnya, 1949 † ? : festő, grafikus., bútortervező. – Grafikus és festő. A Képzőművészeti Főiskolatextil szakán diplomázott Kolozsváron. Szönyegszerűek a szitanyomatai és olajfestményei. Irod.: Szabó–Kállai
KÁNTORNÉ ENGELHARDT Anna, Kántor Gerzsonné, Engelhardt Anna
Nagyszeben, 1790., v. 1791., † Mv., 1854. febr. 28.: színésznő, az első m. tragika. – Szülei korán meghaltak. Férje: Kántor Gerzson komikus színész (esküvő: 1810); elhunyt: Debrecen, 1812). – Kora gyermekéveit Nagyszebenben élte s mint Girzik Ferenc német szinigazgató cselédje került Pestre, majd Láng Ádám János házában szolgált, akinek biztatására
KÁNYA Boldizsár József, P.
Csíkszentgyörgy, 1690. † Mikháza, 1735. ápr. 11.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1711. máj. 4.), felszentelték (1716. jan. 24.). Irod.: György: A ferencrendiek
KÁNYA Fausztin Antal, R. P.
Csíkdelne, 1749., † Mv., 1834. márc. 7. ápr. 10. A mv.-i ferences barátok egykori temploma alatt lévő kriptában nyugszik: szerzetes. – Beöltözött (1770. júl. 24.), felszentelték (1776. ápr. 6.). Irod.: György: A ferencrendiek; Pantheon
KÁNYA József
Csíkdelne, 1781. jan. 20., † 1849. ápr. 17.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1804. szept. 30.). Tanár Mv.-en. Káptalani káplán Gyulafehérváron (1804). Plébános Egrestőn (1808–24), Csíkdelnén (1824), Csíkszentmiklóson (1830). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
KANYARÓ József
? 1932., † Százhalombatta, 1998. ápr. 22.: mérnök. – az ITA főmérnöke volt. Irod.: MMK
KANYÓ Domokos
? 1904., † ? : pék. – Iskolái elvégzése után a sütőipart tanulta és segédévei letöltése után Szovátán lett önálló mester (1924), szakképzett jónevű iparos, készítményei elsőrendűek ízletesek voltak. Az első vh. -t végig harcolta. Irod.: Székelyföld í. k
KAPÁS Győző Viktor
Kisgörgény, 19.?, † Mv., 1990. jún. 3.: tanár. – A BTE történelem szakán végzett. A kakasdi általános iskola földrajz-történelem szakos tanára és igazgatója. Irod.: Kisgörgény; [Nekrológ] (Nú., 1990. jún. 5.)
KAPATÁN Márton
Szamosújvár, 1813. nov. 11., † Gyulafehérvár, 1891. márc. 8.: r. kat. lelkésztanár. – Az 1848–49-es forr. ideje alatt Topánfalván (Fehér) szolgált, sok üldözésnek volt kitéve. Később Mv.-en a R. Kat. Tanoda tanára lett, majd kanonok-rektor Gyulafehérváron. Irod.: Pál-Anal – Szabó 2.
KAPDEBÓ Erna
1886., † 1972: tanár. – Mv.-en közismert, jeles magyar szakos tanár (1910–1950). A KZST tagja, megválasztott elnöke megszünéséig (1943–1948).
KÁPDEBÓ Simon
1797., † Mv., 1855. febr. 18. Felesége Petráskó Katalin (1808. nov. 13. – 1869. jún. 7.). Irod.: Puskás-Szász Á. R
KAPI Gábor
1658 † 1728 : jezsuita rendfőnök, hitszónok, teológiai tanár. –A prágai, nagyszombati, kv.-i egyetemen működött hittérítőként, a jezsuita rendház főnöke volt. Endes István pátert küldte a városba (1702). Neki kezdett a Domus historia írásának. Irod.: Időtár 1
KAPI György
? † ? : főnemes. – Erdélyi korlátnok vagyis kancellár, részbirtokot kapott adományként Marosbogáton. Tagja volt az országgyűlés ünnepélyes követségének, amelyik II. Rákóczi György után ment Radnótra, hogy behozzák Vásárhelyre az ott gyülekező rendek elé és ott újraválasszák fejedelemnek (1659). Irod.: Időtár 1; Teleki Mihály levelezése (Bp., 1906–0916); Pesty 2014
KAPITÁN WAGNER Ágnes
1939., † Bp., 2010. ápr. 4.: orvos. – A MOGYI orvosi karán végzett (1962). A nyárádszeredai kórház igazgató orvosa volt. Irod.: Nekrológ (Nú., 2010. ápr..)
KAPITÁNY András, dr.
1933. szept. 22., † Mv., 1973 : orvos. – Brassóban végezte a középiskolát, Mv.-en volt orvos hallgató MOGYE-n. Munkahelyei: Barót, majd Mv.-en fogász szakorvos a Fogászati Klinikán. Sírja a mv.-i Ref. temetőben. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy; MOGYE
KAPOSSI Sámuel
? † ?: gyulafehérvári tanár. – Kapossi Sámuel-féle mv.-i betűsor a Teleki Tékában. Irod.: Dézsi Lajos: Magyar író és könyvnyomtató a XVII. sz.-ban (Bp., 1899); Koncz; Koncz 1879; Kovásznai; Sebestyén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei (Bp., 1915)
KAPP Martin
Fehéregyház, 1840. jan. 20., † 1904: lelkész. – Apja földműves. Érettségizett Besztercén, Egyetemi tanulmányokat folytatott a Bécsi Prot. Teol. Intézet (1862–63, 1864), a Bécsi Egy. Bölcs. Karán (1863, 1865), a Tübingeni Egy. Hittud. Karán (1863–64). Hazatérve tanár Besztercén majd lelkész Zsolnán (1879–1904). Irod.: Szabó–Simon–Szögi
KAPRONCZAI György, Kaprontzay
?, † Mv., 1746. júl. 23.: ref. lelkész. – Sárospatakon tanult. Külföldre menvén, Franekerben volt egyetemi hallgató (1715. szept. 7. – 1716 jún.). Ekkor visszaindult hazájába, ahova ősszel érkezett meg. További sorsáról csak annyit tudunk hogy Mv.-en volt első pap, tanító haláláig (1721–1746), beköltözött Csabai András házába. – F. m.:
KAPRONCZAI NYERGES Ádám
1744. † Mv., 1786.: nyomdász. – Nagyenyeden tanult, majd Kolozsváron. A nyomdászatot Bécsben tanulta. Visszatért, Kv.-on és Bécsben tanulta a nyomdászatot. Rézmetsző Kv.-on és Mv. -helye. (1780–86).
KAPRONCZAI NYERGES Ádám, Kaprontzai Adamus
Mv., 1744., † Mv., 1786. júl. 17.: nyomdász, betű- és rézmetsző. – A nagyenyedi Bethlen Koll.-ban tanult, ahol Benkő Józsefnek tanuló és lakótársa volt. Triesztben kitanulta a betűöntést, metszést, nyomdászatot. Mária Terézia királynő megbízásából felújította a trieszti örmény nyomdát, és az ő tanácsára adta Kurzböck-höz nyomtatás végett Benkő József a
KAPUS János
Magyarkályán, 1928. jún. 28., † Mv., 2007. dec. 22.: tanár, művelődési felügyelő. – A család Mezőszilvásra költözött, de tanulmányait a nagyenyedi ref. koll.-ban végezte (1935–47), Kv.-on a BTE történelem-filológia szakon végzett (1954). A román nyelv szaktanárává nevézték ki a mv.-i Unirea- Egyesülés leány líc. -ba, ahol a m. tagozat nappali
KAPUSI József, Iosif
?, † ?: a MAT Pártbürójának tagja (1952), a mezőgazdaságért felelős a MAT néptanácsában (1954 k.). A mv.-i Rangetz József Marxista-Leninista Esti Egyetem oktatója (1952–). Irod.: Bottoni 2008; Gagyi József: Egy munkaterv 1952-ből: A MAT születése (Székelyföld, 9. sz., 2002. szept.)
KAPUSI Miklós
? † ?: unit. lelkész. – Kisadorjánban lelkész (1737–43; 1752–55), Marosi esperes (1744–59). Irod.: Kénosi-Uzoni 2.; Kisadorján
KAPUSI Sámuel
1660., † ? 1713.: tanár. – Sárospataki, majd gyulafehérvári professzor, filozófiát és héber nyelvet tanított, majd a mv.-i Ref. Koll.-ban is. Verses héber szómagyarázatot és nyelvtant írt. Irod.: Kovásznai; Salamon József: De statu ecclesiae ev. Ref. in Transilvania (Claudiopoli-Lipsiae, 1840)
KAPUSSY Antal,
? † ?: orvos, tanár. Irod.: Gáll Ernő. Az „utolsó” közép-európai= Korunk, 1999. 1. 114–115.
KAPUSSY Dezső, Kapusi
Szászrégen, ? † ?: ügyvéd Szászrégenben. – Szamosújváron volt politikai fogoly (1947–48). Irod.: Akik imádkoztak 2.
KAPUSSY Imre, Kapusi Imre, Kapusy Imre
Szászrégen, 1884. jún. 18., † Seatle (USA), 1978. aug. 17.: közgazdász. – Apja szállodatulajdonos és birtokos. Felesége: Göldner Ella. Kislányuk meghalt (Mv., 1923. márc. 30) – Tanult a Lipcsei Egy. Jogtud. Karán (1906; 1908), a Lipcsei Ker. Főisk. Ker. Közgazd. Karán (1916–09)Kereskedői diplomát szerzett. Ügyvéd Szászrégenben (1909). Mv.-en a Felsőkereskedelmi
KAPUSY Antal, dr., Kapussy Antal
Temesvár, 1929. ápr. 13., † Előpatak (Har.), 1978. jún. 20.: orvos, egyetemi tanár, szakíró, műfordító, szerkesztő. Felesége: 1. Zoltán Ildikó, magyar szakos tanárnő; 2. Papp Enikő. – Középiskoláit szülővárosában végezte (1947); orvosi oklevelét Mv.-en az OGYI-n szerezte (1954); Mv.-en az OGYI Mikróbiológiai Tanszéken gyakornok (1954–); az Élettani Katedrán laboratóriumi főnök,
KAPUSY Dezső
Szászrégen, 1887, † ?: ügyvéd. – Ügyvéd Szászrégenben. Részt vett az I. vh.-ban (1914–18), az orosz, olasz, francia fronton harcolt. Hadnagyként szerelt le. Irod.: Erdélyi ezredek
KÁR István, mezőfelei
?, † ? : marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon.
KARÁCSON István
Erdőszentgyörgy, 1893., † ? : kereskedő. – K. Márton és Izmael Mária fia. Felesége: Jakabfy Ilona (1904-?), aháború utántól. Leányuk: Anna. – Brassóban érettségizett, kereskedést az apja üzletében tanult. Résztvett az I. vh.-ban a 2. honvéd gyalog ezredben az orosz fronton harcolt, majd tisztviselő a bécsi hadügyminisztériumban. Irod.: Száva 2012
KARÁCSON Márton, Karácsony Márton, Karácsonyi Márton
Gyergyószentmiklós, 1842. febr. 27., † Gyergyószentmiklós, 1922. febr. 25.: r. k. plébános, tanár, iskola-igazgató. – Középiskolai tanulmányait Gyergyószentmiklóson, a teológiát Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték (1867. aug. 15.). Tordai káplán, tanár Zalatnán és Gyulafehérváron. A mv.-i gimn. és fiúnevelő intézet régens-tanára (1875–), majd igazgatója (1884–1899). Igazgatósága alatt a nagygimn. főgimn. -má
KARÁCSONFALVI János
? † ?: csokfalvi unit. iskolamester (1700-as évek). Irod.: K. L. Műv. tört. tan. 2.
KARÁCSONY István
? 1893., † ? : kereskedő. – Brassóban érettségizett, majd az édesapja üzletében tanulta a kereskedést Erdőszentgyörgyön, azután vezette (1925–)az 1850-ben alapított céget, amelyik a legrégebbi a helyiségben. Az első vh.-ban a 2. honv. gy. ezr.-ben az orosz fronton harcolt, majd a bécsi hadügyminisztériumban teljesített szolgálatot mint tisztviselő. Irod.: Székelyföld
KARÁCSONYFALVI Balázs
? † Nyárádszentmárton, 1686. júl. 18. A csíkfalvi temetőben nyugszik, sírköve a templom cintermében található: unit. lelkész. – Nyárádszentlászlón tanító (1646. febr. 15. – jún. 10.). A nyárádszentmártoni falu papja (1665–86), Marosszék unit. esperes lelkésze. A templomkerthez mesterművű kaput állíttatott (1673), amely ma is létezi, és az egész megyében a
KARÁCSONYFALVI Ferenc
? † ?: unit lelkész. – Pipében szolgált a zsinati jegyzőkönyvek tanusága szerimt (1830–). Ő az első pipei lelkész akinek nevét megőrízték a feljegyzések. Irod.: A Pipei Egyházközség történetéből
KARÁCSONYI Géza, Karácsony
1908., † 1920.: kőfaragó, szobrász. – A mv.-i a Kultúrpalota domborműveit az ő kv.-i műhelyében faragták (1912). A helyi ipariskola tanára volt, nagyváradra költözött (1913). Irod.: Éber, Időtár 2 ; Mv.-i kultúrpalota 2013
KARÁCSONYI Irén, B.
Mv., 1908. júl. 11., † Szombathely, 1992. jún. 4.: képzőművész, festő. – Bp.-en tanult (1926–31), a M. Képzőművészeti Főiskolán, mestere: Benkhard Ágost volt, majd Franciao., Olaszo.-ban Svájcban tökéletesítette tudását. Természetelvű festő volt, színvilága hamvas, mentes a nagy kontrasztoktól. Harmonikus színek jellemzik tájképeit, utolsó éveiben pasztellképeket festett. F. kiáll.: egyéni: Bp.
KARÁCSONYI János
1842. febr. 27., † ?: rom. kat. pap. – Pappá szentelték (1867. aug. 15.). Tordai káplán, tanár Zalatnán (1868). Mv.-en gimn. igazgató (1893) és plébános (1903). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
KÁRÁN Miklós
Mv., 1892., † ? : pékmester. – Tanulmányait elvégezve a sütőipart Szászsebesen tanulta és Mv.-en lett önálló (1927). Az első vh.-ban az orosz fronton harcolt, fogságba esett. Üzlete magas szynvonalú szaküzlet volt fehér- és finomsütést végzett steer sütéssel is foglalkozott. Irod.: Székelyföld í. k
KARANCSI János
? † Bonyha, 1684. dec. 2.: ref. lelkész. – Bonyhán szolgált haláláig (1669–1684). Kevés lelkész volt, akit huzamos időn keresztül mindig újraválasztottak. A hívek megelégedésére szolgált, amit a hátramaradt vizitációs jegyzőkönyvek is igazolnak (1671, 1677, 1679, 1680, 1680, 1684). Megszervezte az első presbitériumot Bonyhán és bevezette a katekézist (1669). Egyházmegyei
KARANCSI Miklós
? † ? : molnár. – Részt vett a vártemplom tornyának, fedelének megjavításában, a toronygomb kicserélésében (1668). Irod.: Időtár 1
KARÁNSEBESI György, Cler. Novit.
1630. k. † Fejéregyháza, 1646. jan. 1.: ferences szerzetes újonc. – Beöltözött (1645). Meghalt pestisben. Irod.: György: A ferencrendiek
KARASZEK Ignác, turnai
1798.? † Mv., 1883. aug. 11.: pénzügyi igazgató. – K. Országos pénzügyigazgatósági iroda főnöke volt. Irod.: Gyászjelentő
KARATHNAI BODÓ János
? † 1850 k.? : ügyvéd. – Felesége: özvegy Musnai Kováts Róza. Ádámoson lakott, nemes házban. 1848 őszén románok kirabolták, Balázsfalvára hurcolták, majd Erzsébetvárosba, ahonnan Bem tábornok bejövetele után szabadult (1849 elején). Ügyvédi irodája Dicsőszentmártonban volt, munkájából hazatérőben érte a halál (1850-es évek elején). Irod.: Kelemen Lajos 2006.
KARÁTSONY, hodosi család
Előnév adományozása 1904. okt. 14. K. Ferenc katonai lelkész, K. János ügyész és K. Dezső takarékpénztári tisztviselő részére. Irod.: Kempelen
KARAZENI Lucas; Karátsoni Lucas
Karácsonyfalva (Maros) ?., † ? : pap. – Teológiát tanult Bécsben (1802). Irod.: Szabó–Szögi
KARDA József
? † ?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1782). Dicsőszentmártonban lévita (1789–90). A Küküllővári zsinaton ordinálták (1791). Magyarherepén lelkész (1791–1809). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.