Maros megyei életrajzi lexikon

Szászerked, 1731 k.,† Szászerked, 1783. júl. 4.: cs. és kir. kamarás. – László (1707- Meggyesfalva, 1732. máj. 7) és göncruszkai Kornis Zsuzsa (Mv., 1708. jún. 18 – Meggyesfalva, 1741. szept. 16) fia. Felesége: csicsókeresztúri Thorma Éva, Thorma Miklós és br. Száva Judit leánya. Gyermekeik: Antal, László, József († 1819) Eleonora-Jósika

Bencenc, 1860. szept. 2.,† Bp., 1942. okt 22.: medgyesfalvi földbirtokos, EMKE alapítótag. – L. Kálmán (1827–1874) és sárdi Simén Amália (1835-Mv., – 1907. márc. 28) fia. Testvérei: L. Berta († 1924. márc. 14.); L. Kálmán; L. Miklós; Felesége: Kőszeghvári Günsburg Margit (Pozsony 1880-Bp., 1971. jan. 4). Gyermekeik: Imre Árpád (1902-?), Éva (1899–1981),

? † ?: jegyző, tűzoltóparancsnok, rendőrfőnök. – L. János mv.-i főbíró (1792–1863) és Peielle Mária (1798–1864) fia. Ádám ügyvéd testvére. -Mv.-en jegyzőként részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65), közölte Mv.helyneveit. A városi törvényhatósági bizottság tagja, tanácsos és polgármester helyettes (1872–), Mv.-i rendőrkapitány (1878–89). Kidolgozta a bérkocsik

Kelementelke, 1853. júl. 31., † Mv., 1940. szept. 10.: földbirtokos. – L. Kálmán (1827–1874) és Sárdi Simén Amália (1835–1907) leánya. – Irod. : Gudenus; Pálmay

Gyergyószárhegy, 1816. febr. 27.,† Mv., 1881. febr. 23., Mosonba temették: honvédezredes, dandárparancsnok, a mv-i és marosszéki nemzetőrség parancsnoka, mosoni birtokos – Gr. L. József (1782–65) cs. k. kamarás, lovas százados, és Péchy Eszter fia. Testvérei: L. Albert, L. Eszter- Bernáld Dénesné; L. Mór, felesége Barcsai Polixénia. Felesége: 1. sárdi Simén Johanna-

→ LÁZÁR Nóra

Mv., 1903. júl. 6., † Kv., 1993. jan. 25. : karmester, a Kv.-i Román Opera igazgatója (1954–55). A Tóth Lőrinc drámája nyomán Egressy Béni szövegével játszott Hunyadi László előadás az opera első színiévadjában került bemutatásra 1949. november 3-án a kv.-i Magyar Operában. Rendezője D’André Albert, segédrendezője Jánosházy György, karmestere Lazăr

Székelyudvarhely, 1926. okt. 26., † Mv., 2004. jún. 11.: tanító, rádió-szerkesztő, riporter. – Székelyudvarhelyen szerzett tanítói oklevelet (1945). Tanító Firtosmartonoson (1945–48), Farkaslakán (1948–50), Székelyudvarhelyen (1950–58); a mv.-i Rádió bemondója, szerkesztő-riportere, gyermekműsorvezető, majd külső munkatárs (1958–85). Emlékezetes műsora: Postás Jankó levelezőrovat. Kitűntettése: Munkaérdemrend (1968). Irod.: KKACs; Negyvenéves a Mv.-i Rádió: Arcok

? † ?: marosszéki főbíró (1538). Irod.: SzOkl, 2

1515 v. 16., † Szászrégen, 1536. ápr. 24.: királybíró, hadnagy. – L. András fia. Felesége: szászfülpösi Bykli Katalin. Testvére szentannai L. Jánosnak. Kászonszéki tisztségeket viselt, felváltva hol királybiró, hol hadnagy volt (1515 v 1516 k.). A mohácsi vész után Szapolyai pártján állt, ezért mind Erdélyben mind Magyaro.-on sok jószágot kapott.

1828.? † Mv., 1883. márc. 25.: kereskedő. – Vártus Lázár Zakariás és Kristóf Csojna Margit (1804–1895) fia. Testvérei: L. Antal, János, Rebi, Mária, Margit. Felesége: Lootz Regina (1839–1904). Gyermekeik: Károly (1860 -?), Albert, Gábor, Gerő, Irma, Géza, Matild. Irod.: Gyászjelentő; Száva 2012

Szárhegy, 1807. márc. 31., † Szászerked, 1861. ápr. 24., temetés Körtvélyfáján: honvédtábornok, vezérőrnagy. – Zsigmond (1740–1820) és Klein Anna fia. Felesége: (1833. nov. 21–) Móga Eleonora (1814. jan. 23.,- Szászerked, 1892. márc. 20, tem. Körtvélyfája, márc. 23). Esk. 1833). Gyermekeik: Imre (1836–), Aladár. – Az osztrák császári hadsereg kötelékébe lépett

? † Szentdemeter, 1660. nov. 29. A gyulakútai ref. templomba temették: földbirtokos, tanácsos, helytartó, ítélőmester. – L. János († 1626 e.) és Bercsényi Borbála fia. Felesége: 1. Apaffy Erzsébetet, kiházasitásul ezzel a szászzalatnai, továbbá a szováti és havadtői részeket kapta, a melyekből az első birtokáért Apaffy István és Boldizsár sokáig

Gyulakuta, 1650 k.,† Gyulakuta, 1691 u.: földbirtokos, főkirálybíró. – L. György († 1660) és Apafi Erzsébet fia. Nevelője Uzoni Balázs pap volt. Iskoláit Szebenben végezte (1668), és már ekkor jegyes volt Bethlen Zsófiával, a kancellár B. Miklós hugával, ki azonban az egybekelés előtt meghalt (1668), később nőül vette hidvégi Nemes Klárát

Gyulakuta, ? † Apáca, 1578.: nyárádszentannai birtokos, marosszéki főkirálybíró. – L. János és Apafi Klára († 1549 e.) fia.Testvéreivel Ferenc és Jánossal apjuktól a szentannai uradalmat és a kisfaludi malmot és jószágot örökölték. Felesége: 1. Safarith Krisztina; 2. Gyalakuti Borbála. Ő lett a gyulakuti és szeredaszentannai ág alapítója. Gyermekeik: György (†1603),

? † ?: g. kat. pap. – Radnót első g. kat. papja, esperes, miután Petru Pavel Aron, püspök, Radnótot esperesi körzetté nyílvánította (1757–). Irod.: Iernut

1782, † 1865, :cs. és kir. kamarás. – Valószínű ő az, aki: Megyesfalva és Székelykakasd között, határkővet állított az út mentén, a birtok keleti határában két, 5 m. magas, gömbbel a tetején és rajta kitárt szárnyú turulmadár, 4 oldalán verses felirattal. A II. vh. után ledöntötték, csak a kőtömböt mentette meg

Bencenc, 1864. jan. 15., † Kv., 1920 szept. 3.: főispán. – L. Kálmán (1827–1874) bölcsészdoktor és sárdi Simén Amália (1835-Mv., 1907. márc. 28) legkisebb fia. Felesége tarcsfalvi Pálffy Jozefa (1873- Kv., 1922. jún 30.). Lányai: Mária (Mici) Sztojanovocs Viktorné (1894–1985), Ilona (Lili) Kamerrer Gusztávné (1903–2000) – velük a szárhegyi gr. L.

? † 1622.: primor, birtokos. – L Farkas († 1599), Csíkszék fő királybírója és mezőmadarasi Bernáld Klára fia. Testvére: Judit Damakos Istvánné. Felesége: Bodoni Zsuzsánna. Leányuk: Anna. – Báthory Gábor Csíkszék elöljáróinak megparancsolta, hogy adják Lázár Jánosnak az ősei, Bernáld és Farkas után maradt javakat (1609). A fejedelmek rendszeren összeírták

1792. ápr. 9.,† Mv.,1863. nov. 6.: a minorita-templom alatti kriptába temették: gimn. tanár, városi szenátor, főbíró. – Felesége: Peielle Mária (1798. jún. 16.-Mv.,1864. jan. 7.). Gyermekeik: Ádám ügyvéd (Mv., 1821-Mv., 1891.), János ügyvéd (1823–1883) felesége Reich Luiza (1833 – Bp., 1883. febr.1.); Mária Antalfy Gáborné; Laura Fischer Ferencné; Benedek, mv.-i

? † 1607 előtt: sámsondi és szentannai birtokos.- L. Imre (†1578) marosszéki főkirálybíró és Safarith Krisztina fia. Felesége székesi Bercsényi Borbála. Fia János. – Szentannai és gyalakuti predicatummal is élt. Kat. vallását a reformátussal cserélte fe. – Irod. : Gudenus; Nagy Iván

Gyulakuta, 1755., † 1800, temetve: Szászsebes a Ferences barátok sírboltjába: földesúr, kir. kamarás, táblai ülnök. – János (1703–1772) és széki Teleki Kata († 1758) fia. Felesége: göncruszkai gr. Kornis Anna (1758. aug. 31.- Drassó, 1814. nov. 10., temetve a Szászsebes, Freneces templomba), esküvőjén (Bécs, 1776. nov. 18.) kat. lett. Vele a

? † ?: földbirtokos. – L. János és Apafi Klára fia. – A János Zsigmond fejedelmi hadseregében küzdött testvéreivel Imrével és Mihállyal. Szolgálatai jutalmául 14 ház jobbágyot nyert Mezőménesen (1566. júl. 11.). Eladta Kisfaludot Székelyvásárhelynek 600 forintért (1564), csere útján megszerezte annak mezőménesi és mezőfelei birtokait (1564). Utóbb fivérei közbeléptek ezért

Meggyesfalva, 1845. okt. 12.,† Meggyesfalva, 1900. dec. 10., a családi kápolnába temették: földbirtokos, festő, iparművész, ogy.-i képviselő. – Móric (1817–1865) és nagybarcsai Barcsai Polixénia (1822–1906) fia. Felesége: borsodi Bors Rudolfine Emanuella Ludmilla (1845–1894). Lányai: Eleonora (Meggyesfalva,1871-Mv.,1952), Margit (Meggyesfalva, 1872. aug. 4.- Szécsény, 1954. júl. 26), férje kisfaludi és lubellei br. Lipthay

Szászerked, 1782. márc. 19., † Mv., 1865. márc. 13. Temetve Meggyesfalva, családi sírbolt: katonatiszt, a nemzetőrség parancsnoka, költő, földbirtokos. – L. József († 1819. okt. 16.) és Bornemissza Rozália († Szászerked, 1783. szept. 14.) fia. Felesége: pécsújfalusi Pécsy Eszter (*1812–). Gyermekeik: Dénes (1816–1881), felesége gr. Rindsmaul Etelka (1838–88) Adél; Vince, Albert

? † Szászerked, 1819. okt. 16.: cs. kir. kamarás és az erdélyi m. nemes insurgenseknél főstrázsamester. – L. Antal (1731–1783) és Torma Éva fia. Felesége: Bornemisza Rozália († Szászerked, 1783. sept. 14.). br. Bornemisza Pál és gr. Mikes Anna leánya, br. Bornemisza Rozália († Szászerked, 1783. sept. 14.), fiúk József (1782–1865. marc. 13);

? † ?: csíkszenttamási birtokos. – Farkas és mezőmadarasi Bernáld Klára leánya. Férje: alsócsernátoni Damokos István. Gyermekei: Katalin Kánoki Mihályné, Borka, Margit Ozdi Miklósné, Judit Fekete Ferencné, Pál, Tamás csíki főkirálybíró. Végrendeletében (Csíkszenttamás, 1639. márc. 9.) meghagyta, hogy a Galambodon, Mezőmadarason, Mezősámsondon, Mezőkövesden lévő ősi örökségét és három falut Mezőpagocsát,

? † ?: sportoló. – Az MTE rendes tagja (1884). Háza Szászbogácson (1773-ból való) „B” kategóriás műemlék. Irod.: Siklóssy; Valori mureşene de patrimoniu

? † Jobbágyfalva, 1779 k.: földbirtokos. – Jobbágyfalván lakott. Felesége: br. Henter Bora (főkirálybiró br. Henter Ádám és Petki Nagy Borbára leánya). Leányuk: Éva Petrichevich Horváth Dánielné. († özv., 1857. márc. 24. 77-ik évében) Jobbágyfalván van eltemetve. Irod.: Csíkfalva; Nagy Iván

Lövéte, 1925. febr. 5.,† Mv., 2009. jún. 5.: orvos, idegkórszövettani kutató egyetemi tanár. – Középiskoláit a művészi hajlamaira felfigyelő Nyírő József támogatásával a székelyudvarhelyi R. K. Gimn.-ban végezte (1944); az orvosi egyetemre Pécsett és Mv.-en járt, államvizsgázott (1950). A MOGYI Bonctani Tanszékén kezdte pályáját (1946–), tanársegéd (1949–57), adjunktus (1957–67), az

? † ? : marosszéki főember. – II. János király hadában híven szolgált (1566. júl. 11 előtt). Irod.: SzOkl, 2

? † ?: földbirtokos. – Nagysármáson birtokos. Az EMKE alapító és örökös tagja (1885–). Nagysármási kiállító (1881) és a kiáll.-i nagy éremmel üntetették ki az Országos Általános Kiáll.-on az 1834-iki fehér asztali boráért (1885). Irod.: 1885.évi kiáll.; EMKE 120; Sándor

? † ?: földbirtokos. – L. János és Apafi Klára fia. – A János Zsigmond fejedelmi hadseregében küzdött testvéreivel Imrével és Jánossal. Szolgálatai jutalmául 7 ház jobbágyot nyert Székelysárdon (1566. júl. 11.). Irod.: Garda Dezső: A Lázár család marosszéki otthonalapítása… = Pál-Antal – Simon

Becenc, 1861. okt. 26, † Bp., 1932. dec. 20.:táblabíró, ügyvéd, nagybirtokos. – Kálmán (1827–1874) és sárdi Simén Amália (1835–1907) fia. Felesége Welskirchi Wahl Stefánia. – Itélőtáblai bíró, a Kir. Törvényszék elnöke volt (1913. nov. 19.). Tagja volt a mv.-i hódolattevő küldöttségnek, amely Ferenc József cs. és k. 85. születésnapi ünnepségére Bécsbe

Meggyesfalva, 1871. febr. 24., † Mv., 1952. ápr. 2.: meggyesfalvi birtokos.- L. Jenő (1845–1900) és borsodi br. Bors Rudolfina leánya. Férje Bissingen-Nippenburg Otto (1860–1900) cs. kir kamarás, huszárkapitány a 13. regimentben. (Esküvő : Bp. 1895. aug. 25.), párbajban halt meg. Gyermekeik: Otto (1900-Ófutak, 1918. júl. 19); Nóra, gr. Salm-Hochstraten Hermanné;

Mv., 1901. máj. 14., † SzU, 1941. okt. : munkásmozgalmi harcos.- Korán kereskedő inasnak kellett állnia, ezért csak 11 éves koráig járt iskolába. Egyike a KISZ és RKP első szervezőinek és vezetőinek Mv.-en. Bekapcsolódott a szociáldemokrata párt megszervezésébe (1918), és a RKP munkájába (1921). Megszervezte a mv.-i ifjúmunkások kulturális-nevelő és

Mv., 1863. jan. 2. † Munkács, 1941. dec. 19.: színéssznő. – Kálmán (1827–1874) és sárdi Simén Amália (1835–1907) leánya. Férje: Dr. Mérey Ádám (Bp., 1914). – Színpadra lépett Kv.-on (1879). A Munkácsi Segélyző Nőegylet elnöke. Irod.: Gudenus; Schöpflin

Radnótfája,1933

Székelydálya, 1929. ápr. 3., † Mv.,1993. jan. 6.: gépészmérnök – Felesége:Öllerer Erika (Mv.,1938. szept. 11.–). gyógyszerész. Gyermekeik: Tibor (1967–), Erik (1968–), Rita (1973–). – Kőzépiskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen végezte (1948); gépészmérnöki oklevelet Temesváron szerzett (1952). Mérnökként dolgozott a Medgidiai Fémipari Vállalatnál (1953), majd a mv.-i Fémipari Építkezési Trösztnél (1953–57) és az

? † ?: ortodox lelkész. – Bonyhán volt lelkész, híveivel új templomot építtetett a falu központjába. A ref. egyház is hozzájárult az építési költségekhez. Az új templomot felavatták (1986. júl. 24.). Irod.: Péterfy László: Bonyha és egyháza (2000).

1841.dec. 12 , † Kv., 1910.nov. 4, tem. Meggyesfalva, nov. 6. : földbirtokos. – Lázár Móric (1817–1865) és Barcsay Polixena fia. Felesége Fekete Franciska (?–1898. okt. 26). Esküvő (1884). Az első mv.-i lóverseny egyik szervezője (1873).Több klub, sakkegylet aktív, alapító tagja. Egyik főszervezője volt a Liszt Ferenc tiszteletére Kv.-on rendezett ünnepségnek

Szőkefalva, 1863. máj. 4., † Pesthidegkút, 1934. febr. 5.: mérnök. – Apja:: L. Farkas 1848–49. h. kapitány; a Rimamurány-Salgotarjáni Rt műszki igazgatója. Cikkei: Bányászti és Kohászati Lapok, M. Mérnök és Építészeti Egylet Heti Értesítője, P. Napló, M. Ipar. – F. m.: A vérvád átka alatt (1915). Irod.: Gulyás

? † Mv.,1967 : színész. – A Mv.Állami Színház román tagozatán játszott (1962–1967). F. sz.:Cerşetorul (Robert Thomas: Capcana pentru un om singur), Doctorul (Simion Macovei: Pe 40 m. lungime de undă).-irod.: Fodor Zeno

Tupilaţi, 1924. szept. 25., † Marosludas, 1993.: politikus, polgármester. – Kv.-on ipari szakiskolát, Nagysármáson líc.-ot és Buk.-ben a „Ştefan Gheorghiu” Akadémiát végezte. Előbb pártaktivista, azután Nagysármás Néptanácsának elnöke, Ludas rajon Néptanácsának elnöke, Ludas város Néptanácsa V. B. elnöke, Maros megye Pártgazdaságának főnöke, Ludas város polgármestere (1968–1974). Polgármestersége ideje alatt a

Felvinc, 1874. jan. 20., † Mv., 1959. júl. 20.: szoc. dem munkásvezér. – Egyike Mv. legrégebbi munkásmozgalmi harcosainak, az SzDP baloldali szárnyának képviselője, az ifjúsági munkásmozgalom megszervezője. Szorgalmazta a marxista-leninista párt megalakítását Mv.en (1918. márc. 2). Irod.: Időtár 3; Maros megyei m.-ság.4.; Ökrös

Galócás,1957. máj. 7., † Mv.,2008. febr. 13.: újságíró, regényíró. – Mv.-en tanult az Unirea Líc.-ban (1976).). Esszével mutatkozott be az Almanahul Anticipaţia-ban: Dragonul de la Voroneţ címmel (1986). Szerkesztő és szerkesztőségi titkár a Gazeta de Mureş hetilapnál (1991–93), szerkesztő a buk.-i az Evenimentul Zilei újságnál (1992–94), publicista a 24 Ore mureşene

Marosbigát, 1895., † ?: kereskedő. – Kv.-on dolgozott– Részt vett az első vh.-ban (1915–1918). A tiszti iskolát Prágában végezte, az orosz fronton harcolt, megsebesült és mint hadirokkant szerelt le hadnagyi rangban, több kitüntetést kapott. – Irod. : Erdélyi ezredek

Maroskövesd, 1889., † ? : kereskedő. – Iskolái elvégzése után kereskő lett, előbb apja üzletében dolgozott, majd Szentábrahámon nyitott üzletet. Az első vh.-ban a 27. tűzérezreddel az orosz és az albán fronton harcolt, megsebesült és mint szakaszvezető szerelt le, több kitüntetéssel. Irod.: Székelyföld í.k

Segesvár, 1780.? † ? :egyetemi hallgató. – Apja kv.-i szász polgár. – 20 évesen Pesten volt sebészhallgató (1800–04). Irod.: Szabó Miklós 2005

Oláhkocsárd, 1913. okt. 27., † 2006: jogász. bíró költő. – Az elemi iskolát szülőfalujában, a közéipiskolát Dicsőszentmártonban és Balázsfalván, az egyetemet a Kv.-on a Jogi Karon végezte (1937), ahol nacionalista diákszervezetekhez csatlakozott, elnöke volt a Diákszövetségnek, majd a Legionárius Mozgalomhoz (1936); tisztiiskolába járt Buk.-ben. Élesdre nevezték ki bírónak (1939), majd