Szerző: Fülöp Mária
NAGY Gergely
Szabéd, 1858. dec. 18., † ?: pénzügyi tanácsos, pénzügy igazgató. – Jogot tanult. Állami szolgálatba lépett (1883–), a fogarasi járásbíróságon dolgozott; pénzügyi szolgálatba került (1884–), fogalmazó (1887–), majd titkár (1901–); pü. tanácsos ( 1909–), pénzügyi igazgató Brassóban (1911–14), Sepsiszentgyörgyön (1914–). Cikkei : M. K. Adóhivatalok Lapja (1892), Áll. Tisztviselők Lapja
NAGY Gergely
1913.?, † Mv., 1991. júl. 26.: ügyvéd, dr. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1991. júl. 27.)
NAGY Gergely, Geri
? † Mv., 2009. máj. 19.: vizilabdázó. – Mv.-i pólós. Irod.: [Nekrológ] (Krónika, 2009. máj. 21.)
NAGY Gergely, hosszúmezői
Vajdaszentivány, 1881., † ?: tanító. – Ősei a nemességet Bethlen Gábortól kapták. Nagyenyeden szerezte tanítói oklevelét. Mint tanító Szamosudvarhelyen, Alsőbölkényben, Szikesen majd Mezőcsáváson (1940–) működött, ez utóbbi helyen ig. tanító volt. A MP megszervezője, az EGE tagja, a Hangya elnöke, a Gazdakör ig. tagja volt. Az első vh.-ban a 62.
NAGY Gergely, kaáli
? † ?: nagybirtokos Székelykálban. – Marosszék aljegyzője (1848 elején). Jelentkezett a marosszéki őrseregbe (1848. jún 3. Irod.: Pál-Antal; Székelykál 800 éves történetéből
NAGY Gergely Mózes, almási
Abásfalva, 1866., † ?: gazdálkodó. – A családi birtokon tanult gazdálkodni, az örökölt földhöz még vásárolt. Köztiszteletben álló, tekintélyes gazda volt Abásfalván megyebizottsági tag, anyakönyvvezető és községi pénztáros, községi bíró, a MP és az EGE tagja, közbirtokossági elnök, minden szociális és kulturális egyesület támogatója volt. A vármegye díszkoszorúját Tisza Istvánnak
NAGY Géza
Mv., 1858., † 1909: tanító. – Felesége: Bogdán Róza (1867–1937). – Bereckben volt tanító. Irod.: Száva 2012
NAGY Géza
1889., † Bp., 1987. aug. 20.: tanár vagy tanító. Hamvait a rákoskeresztúri temetőben őrzik. – Bözödújfalusi iskolaigazgató volt. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1987. szept. 6.)
NAGY Géza
1929., † Mv., 2014 : ref. lelkész. – Kv.-on végezte a Ref. Koll.-ot és a Bolyai TE ped. – lélektan szakát. Letartóztatták, bebörtönözték (1949–51). Beiratkozott és befejezte a kv.-i teológiát (1956). Segédlelkész a kezdetben a kv.-i Magyar-u.-i egyházközségben, lelkész Ikland-Székelykál egyházközségben (1959). Sáromberkén lelkész (1959 – 41 éven át). –
NAGY Géza, id.
Kutyfalva, 1887. máj. 21., † Kv., 1971. ápr. 5. a Házsongárdi temetőben nyugszik: ref. lelkész, teológiai tanár, egyháztörténész. – Ifj. Géza, István és abódi N. Béla apja, Endre testvére. – A középiskolát a mv.-i Ref. Koll.-ban végezte (1904), majd a kv.-i ref. teológián (1904–08), a berlini (1908–09), a baseli egy.
NAGY Géza, ifj., álnevei: Nagy Bálint, Tarr Bálint, Tarr Pál
Székelyszenterzsébet, 1914. szept. 1., † Mv., 1981. jan. 24.a Házsongárdi temetőben nyugszik: egyetemi tanár, tanulmányíró, műfordító, tankönyvíró. – Id. Géza fia. Középiskoláit a székelyudvarhelyi Ref. Koll.-ban végezte; Kv.-on tanári oklevelet szerzett német-magyar-román tanári szakon. (1936); a kv.-i magyar egyetemen doktorált m. nyelv – és irodalomból s Délkelet-Európa történetéből. Svájci és
NAGY Géza, kaáli
1850.? † Dicsőszentmárton, 1911. máj. 12. Marosjárában temették: kir. tanácsos. – Testvérei: K. N. Nina Rozsnyai Józsefné, N. Kata; N. Miklós.Felesége: aldobolyi Gaál Josefin. Gyermekeik: Lóránd, felesége csíkcsomortányi Mike Ilonka; Rózsika dr. Szobonya Béla; Irén Lengyel Gerőné; Géza és József. – Kir. tanácsos, pénzügyigazgató, a mo.-i unit. egyház főtanácsának tagja.
NAGY Géza, mikefalvi
1896, † Mikefalva, 1986. nov. 16.: ref. lelkész. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1986. nov. 18.)
NAGY György
? † ? : lófő. – A bedei származású székelyt, II. Rákóczi György lófősítette, a plojesti csata után (1655. jún. 28.) Irod.: Bölöni Domokos: Remény a Nyáros-patak partján (Nú., 1996. aug. 22.)
NAGY György
? † ? : tanító. – Mv.-en subscribált (1765). Unokában volt mester (1774–80). Irod.: Ősz
NAGY György
? † ? : nemes. – „Címeres” nemes, aki hűségesküt tett a császárnak (1839). Irod.: Nyárádszentbenedek
NAGY György
? † ? : jegyző. – Iszló községben volt jegyző és Jobbágyfalván jegyző és birtokos. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
NAGY György
1858.?, † Abod, 1890. ápr. 17.: ref. lelkész. – N. József és Szöcs Károlina fia.Testvér N. Lajos. Felesége: Gönczi Klára. – Abodon volt ref. lelkész. Irod.: Gyászjelentő
NAGY György
? † ?: tanár, drámaíró. – A mv.-i Ref. Koll. diákja volt (1772–82). Mv.-en élt, aláírta a mv.-i ref. koll. törvényeit (1772. jún. 27). A poétikai osztály tanítója (1780–81).A mv.-I iskolai színjátazás első házi szerzője. Növendékei, működésének mindkét éve áprilisában előadták egy-egy drámáját: Konok pereskedők (1780), Legények intése (1780) Mindkét
NAGY György
Oláhdellő, 1905., † ?: malomtulajdonos. – Iskolái elvégzése után édesapja malmában dolgozott, elsajátította a molnár mesterséget, majd bátyával közösen vezették a malmot (1935–) Nagyteremiben. A MP tagja volt, a község minden kulturális és hazafias egyesületi munkájában részt vett.Irod.: Székelyföld í.k.
NAGY György
Lukafalva, 1938. jan.1., † Kv., 1998. dec. 27., Lukafalván temették: filozófiai és társadalomelméleti kutató, egyetemi tanár. – Középiskoláit a mv.-i Ref. Koll. utódiskolájában végezte (1956), majd a kv.-i BBTE Történelem Karán szerzett tanári oklevelet (1962). A kv.-i Pedagógiai Főiskola Társadalomtudományi Tanszékén tanársegéd (1962–69), majd a BBTE Filozófia Tanszékén adjunktus. Tagja
NAGY György, §
Vajdaszentivány, 1882. szept. 21., † Tuchow, őszeki harctér, 1915. máj. 6.: tanító. – N. György és Kelemen Ágnes fia. Testvérei: N. Miklós, Róza, Eszti, Albert.Felesége: Szalma Irén. A mv.-i, azután a nagyenyedi ref. tanítóképzőt végezte. Tanított Pókakeresztúron, Marosszentkirályon és végül Mv.-en, állami tanító (1909–). Többféle tanfolyamot végzett a mezei és
NAGY György, kááli
? † ?: ? – Felesége: szörcsei Szörtsey Károlina (1815 – Mv., 1882. okt. 30.). Irod.: Gyászjelentő
NAGY György, kaáli, Georgius Nagy de Kaal
Báthori István Erdélyi fejedelem oldalán vett részt a kerelőszentpáli csatában (1575). Irod.: Székelykál 800 éves történetéből
NAGY György, mikházi
? † ? : nemes. – Bátyja: N. János, kinek fiai: Mihály, Márton, Lőrinc. Felesége: Madaras Anna. – II. Rákóczi György a családot nemességre emelte és címert adományozott (1649. febr. 10.). Irod.: Sándor Imre
NAGY György, vitéz
Marossárpatak, 1896. máj. 1., † Marossárpatak, 1980. márc. 27.: középbirtokos, tizedes. – Apja részt vett a boszniai hadjáratban. Az 1. a vh. kitörésekor bevonult a 62. k. gy. e.-hez. (1914). Szerbiába majd az olasz frontra vezényelték, ahol sok ütközetben vett részt. Olasz fogságba esett (1917) csak 1919-ben tért haza. Csóton
NAGY György; Nagy Georgius
Mezőpanit, 1753., † Nagykend, 1825.: ref. lelkész. – Édesanyja Trauzner Judit. Felesége: Fülei Borbála. – Tanulmányait Mezőpanitban, Mv.-en végezete, tanulmányutat tett Marburgban (1784). A gernyeszegi zsinaton szentelték (1787). Lelkész Nagykenden (1787–), ahol 37 évet szolgált a hívek és az egyházmegye megelégedésére. Erről a vizitációs jegyzőkönyvek tanúskodnak. Szolgálata ideje alatt épült
NAGY Győző
? † ?: mérnök. – Mv.-en az Ipariskola vagyis az Állami Fa- és Fémipari iskola mérnök tanára, több neobarokk és neoreneszánsz épületet tervezett és jó néhány tervét kivitelezték pl. a Csizmakészítő Társulat székházát (1896). A századforduló után a szecesszió szellemében építették a Szalmási-féle bérházat a Széchényi téren, Dudutz Antal kereskedő
NAGY Győző
Mv., 1900., † ?: tanító. – Tanulmányait Nagyenyeden végezte, mint tanító Mezőbergenye, Marosszentkirály, Maroskeresztúron működött, majd Csittszentivánon igazgató tanító lett (1934–). A Gazdakör ügyvezető elnöke, mindkét szövetkezet igazgatója volt, számos szociális, hazafias és kultúregyesület munkájában részt vett. A M. Párt tagja, nacionalistaként szerepel a securitate jelentésében (1951). Irod.: Bartos 2012;
NAGY Győző
1928, † Szászrégen, 2008. okt. 26.: gyógyszerész. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2008. okt. 28.)
NAGY Gyula
Harasztkerék, 1890., † ?: tanító. – Nagyenyeden szerezte diplomáját, Kiskenden kezdte meg pedagógiai működését, majd Búzásbesenyőbe, Marosugrára és Nagyadorjánba (1940) került. Minden kulturális egyesület tagja, a Petőfi Társaság százas bizottságának tagja. Az első vh.-ban az Államvasutak kötelékében teljesített szolgálatot.. Irod.: Ref. egyetemes névtár; Székelyföld í.k.
NAGY Gyula
Mv., 1905., † Mv., 1988. nov. 23, : tanító, tanár. – Tanulmányait Nagyenyeden végezte és mint tanító Bogártelkén, Jedden, Szászvároson működött, majd Mv.-en a tanfelügyelőségen dolgozott. Számos kulturális, szociális, hazafias egyesületben tevékenykedett. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1988. nov. 25.); Ref. temető; Székelyföld í.k.
NAGY Gyula
Harasztkerék. 1919. nov. 2., † Rosen Weliky, 1944. aug. 9.: honvéd. – Anyja: Ferenczi Ágnes. –A 27. tőbori tüzérosztály, 2. üteg. Gépkocsibaleset áldozata és sírhelye Rosen W.-ben. Irod.: Berekméri 2015
NAGY Gyula
? † Szőkefalva, 1996. dec. 4.: ref. lelkész. – Szőkefalván szolgált. – [Nekrológ] (Nú., 1996. dec. 5.)
NAGY Gyula, kaáli
? † ? : ?. – Felesége: Fülep Anna. Leányuk: N. Gizella (1866-Mv., 1883. dec. 3.). – F. m.: antológ.: A Székelyföld közgazdasági szerepéről és hivatásáról hazánkban (A Székely Művelődési és Gazdasági Egylet Mv.-en 1884. év szept. 25. tartott nagygyűlésének emlékkönyvében , Mv., 1884). Irod.: Fülöp–Ferencz; Gyászjelentő
NAGY Gyula, kövendi
Vajdaszentivány, 1860., † Mv., 1940. dec.: kereskedő, földbirtokos. Tanulmányait Besztercén és Bécsben végezte, majd Brassóban volt üzletvezető és 27 éven keresztül Csíkszeredában önálló kereskedő. Vajdaszentiványban volt 100 holdon felüli birtoka (1895). Mv.re menekült (1918), és ott vezette földbirtoka művelését, halála után felesége jábbágytelki Tolvay Margit folytatta munkáját. Irod.: Székelyföld í.k.;
NAGY Gyula C.
? † ? : író. – F. m.: Szivárványos sorsok (Mv., 1928). Irod.: Fülöp-Ferenc
NAGY Ibolya, sz. Grüll Ibolya
1933., † Mezőmadaras, 2003. szept.1.:tanítónő. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2003. szept. 4.)
NAGY Ignác
Esztelnek, 1830. márc. 14., † 1906. jún. 10.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen, Kv.-on és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1855. szept 9.).Tanár Gyulafehérváron. Plébános Kudzsiron, Oláhláposbányán, Sepsiszentgyörgyön, Csi csókeresztúron, Kapnikbányán, Kiskapuson, Abosfalván (1891 – 1900), Marosportuson (1900–1906). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
NAGY Ignác
? † ?: mérnök. – Nagyenyedi mérnök a Kir.Technikai Intézetben Bp.-en dolgozott. Tervei alapján szabályozták Mv.-en a Maros folyót, előbb a bal partját 1735 m hosszúságban (1909–), megépítette a nagygátat (1912); azután a jobb partját (1913), majd a bal partot újabb 476 m hosszúságban (1915). Tervei szerint szabályozták a Polklós
NAGY Ilona
? † ?: bábszínész Mv.-en, majd a sepsiszentgyörgyi színház tagjává vált. Irod.: Ariel
NAGY Ilona
? † ?: kiállító. – A mv.-i Ref. Leányiskola részéről részt vett a kiállításon. Irod.: Gelléri Mór: Országos Nőipari-kiállítás (Bp., 1881)
NAGY Imre
? † ?: esküdt polgár, szószóló. – Mint a forradalom és szabadságharc elkötelezett hívét Bem József állította a mv.-i esküdt közösség élére (1849). Irod.: Időtár 2
NAGY Imre
1817. febr. 24., † 1840 jan. 31.: teológus, tanár. – Debrecenben tanult, majd tanárként dolgozott a mv.-i Ref. Koll.-ban. Árpád c. Balladájával elnyerte a Kisfaludi Társaság pályadíját (1840). Mint költő halála után lett ismert. Utca viselte a nevét Mv.-en. Irod.: Máthé Levente 2009; A mo-i középiskolákban 1850–55 megjelent összes programértekezéseknek
NAGY Imre
? † ? : jegyző. – Székelykál községi jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
NAGY Imre
1834.? † Mv., 1913. jan. 13.: birtokos. – Felesége: Beke Sarolta (1841 – Mv., 1922. okt. 4.). Gyermekeik: N. József; N. Sarolta Borsos Sándorné; N. Imre, felesége Seibriger Irén; N. Ilona Nagy Istvánné; N. Béla; N. Jenő, felesége Kiss Sarolta; N. József, felesége Beke Mária; N. Lajos, felesége Hirl Betti.
NAGY Imre
Mv., 1868. szept. 11., † ?: jegyző, városi tanácsos, polgármester helyettes. – Bernády György polgámesteré választása után (1902. márc.) közvetelen munkatársai között szerepel mint főjegyző, újraválasztották a városi tisztújításkor, másodtanácsos és árvaszéki elnök(1908. ápr. 1.–1914. márc.31). Mv.-en első tanácsos polgármester helyetettes / alpolgármentes (1912–22). Bernády Györgynek első munkatársa, a végrehajtásban,
NAGY Imre
Mv., 1886., † ?: mozdonyvezető. – Iskoláit Mv.-en végezte, a vasút szolgálatába állott (1904–39), főmozdonyvezető lett (1916). Katonaéveit a haditengerészetnél töltötte, ahol 5 évet szolgált. A hazafias, kulturális és szociális egyesületek támogatója volt.. Irod.: Székelyföld í.k.
NAGY Imre
Csókfalva, 1887., † ? : gazdálkodó. –.Iskolái elvégzése után a szülői háznál tanult gazdálkodni, önálló lett Csókfalván. Az első vh.-ban a 62. gy. e.-ben négy évet töltött a fronton, megsebesült. Minden hazafias és kulturális egyesületet támogatott, a ref. egyház presbitere volt. Irod.: Székelyföld í.k.
NAGY Imre
Mv., 1910., † ?: mészáros. – Iskolái elvégzése után a húsipart tanulta, önálló lett Mv.-en (1940). Üzlete magasszínvonalú volt, állandóan friss vágású termékeket mért. Irod.: Székelyföld í.k.
NAGY Imre, §
Nagyszalonta, 1926. szept. 17., † Mv., 1979. jan. 11.: színész, rendező, főiskolai tanár. – A kv.-i Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett (1955), és a Székely Színház szerződtette (1955–68).Tanított a Színművészeti főiskolán (1959–). Szerződése megszűnt a színháznál (1968), ettől kezdve főiskolai lektor (adjunktus), majd előadó tanár. Gondosan őrízte a drámák irodalmi
NAGY Imre, § Zsögödi Nagy Imre
Csíkzsögöd, 1893. júl. 25., † Csíkszereda, 1976. aug. 22.: festőművész, grafikus. – A csíksomlyói és gyergyószentmiklósi gimn.-ban tanult és tanítói oklevelet szerzett (1914). Az I. vh.-ban behívták katonának és tartalékos tiszti kiképzésre Mv.-re küldték, itt találkozott Nagy István festőművésszel, aki távoli rokona volt. Katonai szolgálata során a keleti fronton megsebesült,
NAGY Imre, csíkszentléleki
Csíkfilód, 1818. okt. 26., † 1892. jan. 28.: r. k. kanonok. – Az erdélyi püspökmegyében lett pap, felszenteltelték (1846. aug. 26.) és júl. 28-tól fogva szolgált Mv.-en. Csiksomlyón a Kat. Főgimn.-ban tanár (1849)..Csíksomlyón gimn.tanár (1849), Széketyudvarhelyen gimn. igazgató (1863–); utóbb a gyulafehérvári káptalanba nevezték ki kanonoknak és Csiksomlyón gimn.-i és
NAGY Irén; Climovschi Irén
1937 † ? 2001. máj.2.: sportoló, tanár. – Mv. tanult a sport középiskolában (1951–55), majd elvégezte Buk.-ben a testnevelési főiskolát. Különösen tehetségesnek bizonyult a kézilabda, kosárlabda játékokban és az atlétikában. Kamenitzky Árpád edző, tanár vezetésével a Haladás (Progresul) kézilabda csapatával kétszer nyerték meg a román bajnokságot (1954, 1955).A buk.-i Ştiinţa
NAGY Irma, kaáli
? † Mv., 1884. okt. 15.: tanár. – A mv.i Ref. Leányiskola részéről vett részt a kiállításon. Irod.: Gelléri Mór : Országos Nőipar-kiállítás (Bp., 1881); Gyászjelent.
NAGY István
? † ? : jegyző. – Szentgerice faluban jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
NAGY István
Gogánváralja, 1738., † Tancs, 1780. szept. 1.: ref. lelkész. – Jobbágycsaládból származott, 80 Ft-tal váltotta ki magát a jobbágysorból. A Mv.-i Ref. Koll.-ban tanult, subscribált (1757). Görgényszentimrében / Nagygörgényben (1768–71), Dedrádszéplakon (1772–74), majd Tancson haláláig (1773–80) szolgált. Irod.: Fogarasi; Ősz
NAGY István
? † ?: ref. lelkész. – Nyárádselyében szolgált (1788–1795). Legfőbb érdeme a selyei templom felépítése, ami a hívek szegénysége miatt 12 évig tartott. A templom valószínüleg 1795-ben került fedél alá. A következő évben a nyárádmagyarósi gyülekezet hívta meg lelkésznek (1795–1810), Nyárádszereda (1811–1813), Nyárádszentimrén lelkész (1814–1820). Irod.: Imreh Barna; ; Nyárádselye
NAGY István
? † ?: levita, tanító. – Tuzsonban (1798) volt lévita és Vajdaszentiványon (1799–1830) mester. Irod.: Ősz
NAGY István
1886., † Mv., 1921. febr. 17.: főkönyvelő. – N. Ferenc és Gombás Amális fia.Felesége: Ferenczy Petronella. Gyermekeik: N. Ferenc, Piroska, Erzsébet, Gizella és József. – Mv.-en az Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbank főkönyvelője. Irod.: Gyászjelentő;
NAGY István
Galambod, 1892., † ?: műszerész. – Iskoláit Besztercén végezte, majd önálló lett Mv.-en. Műhelyében a szakmába vágó minden munkát végzett de főleg kerékpár és varrógép specialista volt. Az első vh.-ban mint fegyvermester az olasz fronton teljesített szolgálatot. A MP, az Ipartestület tagja, minden hazafias és társadalmi egyesület támogatója volt.. Irod.:
NAGY István
Mv., 1895., † 1943.: tanár. – Nagy Géza (Mv., 1858–1909) tanító és Bogdán Róza fia. – Mv.-en tanított matematikát. Irod.: Száva 2012
NAGY István
1908.? † Mv., 1932. márc. 11., : tanár. – A mv.-i ref. koll. helyettes tanára (1931–32). Irod.: Gyászjelentő; Mv. tört. 2.
NAGY István
Oláhdellő, 1902., † ?: malomtulajdonos. – Iskolái elvégzése után édesapja mellett tanulta a molnármesterséget, majd öccsével társas viszonyban lett önálló (1935). Dicsőszentmártonban kezdte működését, ahol malom művezető volt, azután Nagyteremiben nyitott malmot és öccsével közösen vezették. A Magyar Dalos Szövetség tagja, minden kulturális, szociális egyesület támogatója volt.. Irod.: Székelyföld í.k.
NAGY István
Mezőcsávás, 1906., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után a szülői háznál tanult gazdálkodni, majd a kötelező katonaság alatt súlyos szerencsétlenség érte mert jobb lábát bokánál levágták a katonakórházban. Irod.: Székelyföld í.k.
NAGY István
Maroslekence, 1909. jan. 22., † Bp., 1976. jan. 29.: színész. – A kv.-i egy.-en szerzett oklevelet (1932).. Nagyenyeden tanított (1932–34). A Thália és a kv.-i színházban (1934–41) lépett fel, Bp.-en a Nemzeti Színház tagja (1941–45), a Fővárosi Operett Színházban játszott (1945–51). A miskolci társulat (1951–52), majd Bp.-en a a Petőfi
NAGY István
Mezőpanit, 1914., † ?: tanító. – Tanulmányait Mv.-en és Nagyenyeden végezte, majd Köpecen tanított (1934–). Az Ifjúsági Egyesület elnöke, a Hangya elnöke, egyházi kántor, a Dalárda karnagya, a Tejszövetkezet könyvelője, leventekiképző volt és minden hazafias és kulturális egyesület tagja volt.Irod.: Székelyföld í.k.
NAGY István
1941., † Mv., 2004. aug. 28.: állatorvos. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2004. aug. 31.)
NAGY István, §
Csíkszereda, 1907. júl. 5., † Kv., 1983. jan. 5. a Házsongárdi temetőben nyugszik: karmester, hegedűművész, zenetanár. – Szülővárosában végezte el a r. k. gimn.-ot (1925); zenei tanulmányait Mv.-en kezdte 16 éves korában Haják Károlynál és Metz Albertnél (1923–26), majd a bp.-i Zeneakadémia hegedűosztályán folytatta (1926–33), Kemeny Rezső; Waldbauer Imre, Weiner
NAGY István, bándi
? † ?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon.
NAGY István, csávási
? † ?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon.
NAGY István, fintaházi
? † ?: ref. tanító, lévita. Subscribált Enyeden (1731). Erdőcsinádon (1742–1744), Kisillyén (1746–1752 – lévita), Körtvélyfáján (1753) és Unokában (1757–1769) volt mester. Irod.: Ősz
NAGY István, kaáli
Nyárádszentlászló, 1868. szept. 22 † Nyárádszentlászló, 1917. okt. 5 : cs. k. kamarás. – Felesége Petrichevich-Horváth Laura. Esküvő : Backamadaras , 1902. márc. 22. Irod.: Gudenus
NAGY István, káli
Szentgerice, 1887., † ?: malomtulajdonos. – Iskoláit szülőfalujában és Székelykeresztúron végezte, majd Diósgyőrben és Bp.-en a Technologián szaktanfolyamokat végzett, ahol stabil és mobil gépkezelésből szakvizsgát tett. Mezőszabadon létesített malmot (1922). A hazafias és kulturális egyesületek támogatója volt.. Irod.: Székelyföld í.k.
NAGY István, mezőbándi
1814., † Mv., 1884. júl. 21.: ügyvéd. Felesége: Beke Anna (1830 – Radnót, 1899. nov. 1. Mv.-en temették). Gyermekeik: Adél, Jeney Jenőné; István; felesége Básiszta Janka; Anna (1866–1879). Irod.: Gyászjelentő; Pálmay József
NAGY István, paniti
? † ?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon.
NAGY István, sárosbereszi, zilahi
Mv., 1886., † ?: ref. lelkész. – Tanulmányait Mv.-en és Kv.-on végezte (1910). Mezőcsáváson volt segédlelkész, onnan Gegesre választották meg, majd Csittszentiványon (1911–45) tevékenykedett. A MP szervezője és elnöke, a megyei választmány tagja, minden kultárintézmény működésében részt vett. Volt letartóztatva is. Irod.: Csittszentiván; Székelyföld í.k.
NAGY István, szentgericei
? † ?: adományozó. – Telket adományozott Seprődön kápolna építésére (1769), ami fel is épült. Irod.: K.L. Műv. tört. tan. 1; Léstyán – templomok 1.
NAGY István Tarziciusz
? † ?: r. k. pap. – Marosszentgyörgyi plébnos (1977–84). Irod.: Maros-küküllői főesp.
NAGY Izsó
? † ?: szerkesztő, kiadó. – F. m.: szerk.: Margitay Gábor: Aradi vésznapok (sajtó alá rendezte, kiadta, előszót írt. Bp., 1890). Irod.: Fülöp–Ferencz
NAGY János
? † ?: ref. pap. – Szentgericei egyházközség alapítója (1676). Apafi Mihály fejedelem parancsában (1677. febr. 26.) engedélyezte beköltözését a faluba és a templom építését. Irod.: Léstyán – templomok 1.; Szentgerice; Vayda Domokos: Akitől a múltat sem lehet megtagadni (Krónika, 2008. júl. 25–27.)
NAGY János
? † 1841.?: mészáros. – Felesége: Lénárt Mária (1798-Mv., 1866. márc. 2.). Gyermekeik: N. János, felesége Vett Polexina; N. Imre, felesége Beke Sarlotta; N. Lajos. – Mv.-en volt mészáros. Irod.: Gyászjentő
NAGY János
? † ?: fazekas. – Részt vett a Kir. Tábla székházának javítási munkálataiban (1774, 1775). Irod.: Orbán János: A Kir. Tábla első két Mv.-i székháza = Stílusok, művek, mesterek
NAGY János
1817.?, † Mv., 1879. dec. 30.: mészáros. – Testvére: N. József, felesége Beke Mária; Fia: N. János, felesége Weett Polixéna. – Mv.-en mészáros, a városi képviselő-testület tagja és bizottsági tag, a Szent-Ferencről nevezett nagyobb rendű szerzet Syndicussa (30 évig). Irod.: Gyászjentő
NAGY János
1845., † Mv., 1885. nov. 11.: ácsmester. – Felesége: Kosztándi Borbára. Gyermekeik: János, Ilon, Géza, Irén. Irod.: Gyászjentő.
NAGY János
? † ?: tanító. – Magyarkiráyfalvi ref. tanító. Megbízták a dicsőszentmártoni felső népfőiskola tanítói állásának betöltésére (1872). Irod.: Évfordulónkra; Város a Kisküküllő partján (Mv., 2000)
NAGY János
? † ?: orgonista. – A vártemplom orgonistája volt. A Török János tanár kezdeményezésére megalakult Temetkezési Nagy Egyletnek elnöke (1851). Irod.: Időtár 2
NAGY János
? † ?: mv.-i tag. Irod.: A K.M. Természettud. Társulat tagjainak névjegyzéke (Bp., 1877); Emlékkönyv a K. M. Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892) Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892)
NAGY János
? † Kv., 1924. febr. 8. A szentlászlói cinteremben nyugszik.: unit. lelkész. – Nyárádszentlászlón lelkész (1895–24). A Nyárád völgyében elsőként szervezte meg a tejszövetkezetet, a tej helybeli feldolgozását, értékesítését. A hitelszövetkezet, a fogyasztási szövetkezet megalapítását, ami a későbbi Hangya szövetkezetté vált, is elősegítette. Irod.: Nyárádszentlászló
NAGY János
Hagymásbodon, 1864. ápr. 21., † Bonyha, ?: tanító. A bonyhai temetőben nyugszik feleségével együtt. – Szülőfalujában kezdte kántortanítóként (1884–1887), onnan nősülés révén Bonyhára került. Hosszú szolgálata alatt munkáját becsülettel végezte. Több éven át betöltötte az állami iskola igazgatói tisztét. Kántorként is dolgozott. A szegényeket díjtalanul temette. Öregségére hivatkozva 45 évi
NAGY János
? † ?: unit. lelkész. – Nyárádgálfalván (1880–1910) szolgálata ideje alatt Kolonics István orgonaépítő-mestertől közadakozásból orgonát vásároltak az unit. templomba (1888. aug.11.). A toronyba új harangot helyeztek el, amelyet Zsigmond Lajos és felesége adományozott (1891), szintén ők adományozták a ma is létező papi széket, és ők végeztették el a szükséges
NAGY János
Ehed, 1893. jan. 12., † Bp., 1942. okt. 7.: r. k. pap. – A gimn.-ot Mv.-en, a teológiát Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték (1916. máj. 9.). Káplán Csíknagyboldogasszony. Lelkipásztor Verespatakon, tábori lelkész (1917), majd Brádon, Nagyszebenben, Erzsébetbányán (1920–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
NAGY János
Marossárpatak, 1893, † ?: középbirtokos, tizedes. – Az 1. a vh. kitörésekor bevonult a 62. k. gy. e.-hez. (1914). Kiképzés után az orosz frontra vezényelték, ahol a Kárpátokban harcolt és részt vett a gerlicei áttörésben. Megsebesült (1915) orosz fogságba esett 1920-ban tért hazaza. Kitüntetései: Károly Csapatkereszt, Magyar, osztrák, bolgár Háborús
NAGY János
1893., † ? 1954.: ref. elkész. Irod.: ref.lelkész. – Szászvároson érettségizett, a csíksomlyói r.k. képzőben tanítói oklevelet kapott. A Szent Ferenc Rend filozófia karán végzett, Gyulafehérváron papi oklevelet szerzett, majd a bécsi egyetem teológiai fakultésén képezte magát és a debreceni ref. teológián nyert diplomát (1923).Lelkész Magyargyerőmonostoron (1925–) és Bedében (1929–1945-ig).