Szerző: Fülöp Mária
ORBONAŞ, Mihail; Orbonás Mihály
Mv., 1836., † Szászrégen, 1899. febr. 18 : jogász, politikus. – Jogot valószínűleg Bécsben végzett uo. volt császári gyakornok, ülnök. Mv.-en a Városi Törvényszék ülnöke. Régenben telepedett le, ügyvédi irodát nyitott (1890). Apjával, Mihail O. – val együtt tagja volt a régeni küldöttségnek amely a bécsi udvarhoz fordult a románság követeléseivel
ORELL Dezső
? † ?: polgármester de hol ?lehet hogy Gyergyószentmiklóson mert ott tartoták a vitaestélyt. Irod.: Barabás Gergely : Csikvármegye márványipara (Mv., 1914)
OREND, Martinus
? † ?: polgármester. – Segevári polgár, tanácsbeli (1608), királybíró (1611, 1613), polgármester (1615–16).
ORENDI Alfréd
Segesvár, 1893. aug. 16., † ?: rt. igazgató. – Segesvárt érettségizett, I.B. Misselbacher gyarmatárú nagykeresk. cég szolgálatána lépett Segesvárt (1911). ; a brassói Hesselheimer cég (1914–16), a M. Olaj és Zsíripari Közp. alkalmazottja (1916–19) ; az Első Pesti Spódium- és Enyvgyár Rt. szolgálatába állott (1919–28) ; megalapította a M. Zsíripari és Vegyszerforgalmi Rt.-t melynek
ORENDI Daniel
Szászrégen, ? † Alsóidecs, 1853. feb. 11.: tanár, lelkész. – Tanult Segesváron, Bécsben a prot. teológián (1823–24). Lelkipásztor Alsóidecsen (1827–53). Irod.: Szabó-Szögi
ORENDI Ede
1844, † Temesvár, 1908. febr. : fényképész. – O. Viktor és Károly mv.-i ismert személyiségek nagyapja volt. Irod.: Bakó Zoltán: Évkezdet 101 esztendeje (Vásárhelyi Hírlap, 2009. febr. 13.)
ORENDI Friedrich
Alsóidecs, 1829. febr. 21., † ?: lelkész. – Apja lelkész volt. Segesváron érettségizett. Egyetemi tanulmányait A bécsi Prot. Teológián (1851–), majd a thübingeni egy. Hittudományi Karán (1852–53) végezte. Hazatérve Sászrégenben tanár, Bátoson lelkész (1858–1908). Az ev. luth. Egyház konzisztóriumi levéltárosa. Irod.: Szabó–Simon–Szögi
ORENDI Gottfried
Segesvár, 1838. nov. 10., † ? : tanár, ág. ev. lelkész. – Apja szűcsmester. A gimnáziumot Segesváron végezte (1857), a jenai egy Hittud. Karán (1857) és berlini egyetemen (1858–59) teologiai és pedagogiai tanulmányokat folytatott. Két év mulva azonban visszahívták a segesvári gimnázium és szeminárium tanárának, hol 12 évig tanította a moralbölcseletet, dogmatikát,
ORENDI Gottfried
Segesvár, 1867. szept. 3., † Szászrégen, 1917. márc. 29) : mérnök. – Az egyetemet a berlini Műegyetem Épit. Karán (1891–92), a müncheni Műegyetem Magépít. Karán (1893–95) végezte. Ez esetben szászrégeninek írta magát. Hazatérve mérnöki gyakorlatot folytatott. Medgyes város főmérnöke (1908). Irod.: Szabó–Simon–Szögi
ORENDI Gyula
? † ?: ev. kántortanító. – Cikkei : Kalend. Siebenbürger Volksfreundes (1905, 09, 15); a brassói Deutsch. Volkskalend. (1910). Irod.: Gulyás
ORENDI Gyula
Segesvár, 1870., † ?: ügyvéd.– Apja lelkész volt. Az egyetemet Kv.-on és Grazban végezte (1897). Ügyvédi praxist folytatott Nagyszebenben, ahol részt vett a város közügyeinek intézésében, polgármester helyettes (1926). Egyetemi tanár. Valamennyi nagyszebeni német egyesület működésében vezető szerepet játszott. Magas szellemiségű cikkei jelentek meg lapokban, egyik szókimondó bátor cikkéért elítélték.Irod. :
ORENDI Gyula, Julius
Bátos, 1862. ápr. 24., † ? : ev. pap. –Tanult a szászrégeni algimnáziumban és a besztercei felsőben (1872–80), ezután clasica-filologiát, teológiát hallgatott a tübingeni (1880–81), lipcsei és bécsi egyetemen (1882–83). Gimnáziumi tanár Besztercén (1884–) majd lelkész Felsőszászújfaluban (1891–). Besenyőn (1902–), Szászvároson (1906–). Mellette szászsebesi dékán (1918–21). Közleményeivel vált nevessé. Cikkei : a besztercei
ORENDI Johann
Szászrégen, 1783. nov. 24., † Szászrégen, 1853. ápr. 23.: ev. lelkész, tanár, történész, emlékíró. – Szászrégenben apja leányiskolai tanító volt. Tanult szülővárosában, Segesvárt (1794–1804), ahol a zenében is kiváló volt; főiskolát Pozsony-ban járt ahol az evang. liceum hallgatója volt (1805). Szászrégenben iskolaigazgató (1806–07), ugyanott második lelkész (1807–), lelkész Alsóidécsen (1808–), Dedrádon
ORENDI Johann Christian
Dedrád, 1826. jan. 27., † ? : ev. gimnáziumi tanár. – 1847-ben végezte a gimnáziumot; miután külföldi egyetemi tanulmányait befejezte a segesvári gimnáziumban a mennyiség- és természettan tanára lett (1855. decz. 1–). A segesvári polgáriskolánál is hosszabb ideig működött, nyugalomba helyezték (1892). Cikke a segesvári ág. ev. gymnasium Programmjában (1859. Die letzten
ORENDI Josefine
Segesvár, 1865. aug. 27., † ? : fépzőművész. Tanult Szászrégenben és a weimari Képzőműv. Ak. (1904–197). Irod.: Szabó–Simon–Szögi
ORENDI Michael
Szászrégen, ? † ?: lelkész, tanár. – Tanult Berlinben (1839–41). Tanított Segesváron, lelkész volt Hétúron (1873–1901). Irod.: Sächsisch-Regen; Szabó-Szögi
ORENDI Vilmos Frigyes
1835.? † Mv., 1903. márc. 8.: zenetanár. – Testvére : O. Ede. Gyermekei: Hommenau-Orendi Viktor főszerkesztő; H.-O. Károly zongora-tanító. Irod.: Gyászjelentő
ORENDI-HOMMENAU Viktor; Orendi Victor; Hommenau-Orendi Viktor
Erzsébetváros, 1870. jún. 13., † ?: hírlapíró, szerkesztő. – Műveltségét magánúton szerezte meg. Mint hirlapíró és lapszerkesztő élt Bécsben, Bukarestben, Nagyszebenben és Szászrégenben. Miután a nevezett városokban biztos keresetet nem talált, Marosvásárhelyre ment, ahol a francia nyelvből leckéket adott; ugyanott megindította a Das kleine Universum c. szépirodalmi hetilapot, mely három hónap
ORENT Martin
? † ?: Segesvár megyei. Irod.: Lupaş, Ioan: Din activitatea ziaristică a lui Andrei Mureşanu (Buc., 1925)
ORHA, Teodor
? † ?: gr. kat. pap. – Mv.-en g. kat. esperes a klőtemplomban és Görgényben (1774–79). Irod.: Băciuţ, Nicolae-Şincan, Gheorghe Nicolae: Biserica de piatră „Înălţarea Domnului” Târgu-Mureş (Vatra veche, nr. 10., 2009); Şincan 2006
ORLICH BATTA Jenő
1907., † ?: kalaposmester. – Iskolái elvégzése után édesapja mellett szerezte szaktudását, Önálló lett (1937), Mv- en nyitott üzletet, amely Kalap Király néven közismert lett, átlagosan 3–4 alkalmazottat foglalkoztatot. A kulturális és hazafias egyesületek támogatója volt. Irod.: Székelyföld í.k.
ORLIK József, Orlich József
Mv., 1899., † Mv., 1983. jún. 27.: orvos, bőrgyógyász, adjunktus.- Apja fűrészgyári igazgató Mv.-en. Középiskolát Mv.-en, az orvosi egyetem első évét Kv.-on a Ferenc József TE-en hallgatta, további években a tübingeni, a párizsi Bőrgyógyászati Klinikán szerzett szakorvosi doktori címet. Mv.-en lakott (1931–) és dolgozott A Bőrgyógyászati klinikán tanársagéd (1945–), nyugdíjazásáig
ORLIK Teréz
? † Auscvhwitz, 1944.?: orvos. – Mv.-i fogorvosnő. Rendelőt nyitott Mv.-en (1928–1941-ben még itt dolgozott), deportálták és valószínű Auschwitzban halt meg. Irod.: Kiss Cs.M.3; Marosi-Helikon 3; Molter 3.
ORLIK Teréz
? †? : fogorvos. – Rendelője volt Mv.-en (1928–41). Valószínű Auschwitzben halt meg. Irod.: Kiss Cs. M 3.
ORMÁNYI János, Ormáni János
? † ?: ref. lelkész. – Bonyhán szolgált (1602- 43), v. Nagykenden volt lelkipásztor (1640–43), majd onnan Dányánba került. A hatóság menesztette állásából (1644). Irod.: Bonyha és egyháza; Küküllői Ref. Egyházm.1., 4
OROIAN, Vasile
Egerszeg, 1822, † Brassó, 1870. okt. 15.: tanár. – Szülőfalujában végezte az elemit, a mv.-i r. k. iskolában tanult (1835–40), majd Balázsfalván filozófiai és jogi tanulmányokat folytatott, Bărnuţiu tanítványa volt. Tanári kinevezést kapott a brassói román iskolába (1844). Az 1848–49-es események következtében el kellett menekülnie, de visszatért a katedrájához (1849). A
OROJÁN Árpád
? † ?: építőmester. – Mv.-en a 20.sz. első felében tevékenykedett. Csiszér Lajos tulajdonos részére épített házat a Kövesdombon (Vasút u., volt Szécheny u. 8. sz.; 1925). Szintén ő építette Szilágyi János és Szabados József tulajdonosoknak az ikerházakat (Kinizsi Pál u.11–12. sz.; 1930–32); és a Schüle Árpád tervezte házat, amelynek
OROJÁN Sándor
1929, ? † Mv., 1993. dec. 9.: újságíró. – A mv.-i Rádióstúdió igazgatója (1958–85). Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1993. dec. 14.); Szól a rádió
OROS, Gheorghe, §
? † Mv., 1968.: tanár. – A mv.-i „Mihai Eminescu” Ped. Lic. első igazgatója (1966–68). Nagykárolyból került Mv.-re. Kinevezésekor 33 év régisége és I.tanügyi fokozata (1965–) volt. A pedagógiai főiskola és a jogtudományi egyetem végzettjeként pedagógia és politikai közgazdaság szakosítással rendelkezett. Érdeme, hogy a Ped. Lic.-nak tantermeket és minden szükséges
OROS, Ioan
Marosszentgyörgy, 1891. febr. 5., † ?: műkedvelő. Tagja volt a Suciu N. vezette színjátszó csoportnak és a kórusnak. Irod.: Opriş 2001
OROS, Mihai
? † ?: polgármester. – Uzdiszentpéter polgármestere (1938 febr.–). Megalakították a helyi Nemzeti Gárdát, amelynek feladata volt a hadsereg ellátásához való hozzájárulás, a lakosság háborúra való felkészítése (1938. febr.–). A beiratkozások önkéntesség alapján történtek. Vasárnaponként voltak a kiképzések. Főleg az ifjúsággal foglalkoztak sokat. A nacionalizmustól sem voltak mentesek. Irod.: Sânpetru
OROSZ Éva, Orosz Leventéné, Solymosi Éva
1933., † Mv., 1990. márc. 19., : testnevelő tanár, sportoló. – Tanított Besében. Irod.:[Nekrológ] (Nú., 1990. márc. 20 ; 1990. márc. 21.)
OROSZ Gyula
Mv., 1896. jún. 14., † ?: jogász. – Naszódon tanult a gimn.-ban, Kv.-on a FJTE jogi karán (1917–18) végzett. – Irod.: Sigmirean
OROSZ István
Mv., 1903., † ?: malomüzletvezető. – Iskolái elvégzése után az asztalosipart tanulta és mint segéd Nagyváradon, Buk.-ben és Mv.-en működött, majd üzemvezető lett Ákosfalván (1939). A MP tagja, részt vett a megszervezésében.. Irod.: Székelyföld í.k.
OROSZ János
Káposztásszentmiklós, 1899. máj. 19., † ? : ?. Mv.-en lakott, ott tartóztatták le (1959. máj. 23.). A MAT Katonai Ügyészsége kommunistaellenes és a mezőgazdaság kollektivizálása elleni kijelentései miatt állította bíróság elé. Irod.: 1956 Erdélyben
OROSZ János
Mv., ? † Földvár, 1944. dec. 30. : fogoly. – 27 éves korában a földvári fogolytáborban pusztult el. Irod.: Akik imádkoztak 2.
OROSZ Mihály
Ditró, 1785 k. † 1834. okt. 12.Sírja Gyulafehérváron a székesegyház kriptájában van: r. k. pap. – Tanár Mv.-en (1808–16), majd Gyulafehérváron (1816–), kanonok (1823), a teológia rektora (1824–34). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
OROSZ Mihály
Backamadaras, 1864., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után katonai szolgálatot teljesített, majd 7 évet töltött a csendőrségnél és mint örsparancsnok szerelt le. Harasztkerékre került (1898), ott őstermeléssel foglalkozott. Két ízben volt községi bíró. Irod.: Székelyföld í.k.
OROSZ SZABÓ Edit
Mv., 1945.† Mv., 2017. jún. 10.: énekes, zenetanárnő. – A mv.-i Pedagógiai Főiskola zene szakán végzett és ugyan itt tanított az iskola megszüntetéséig (1976). Továbbra is éneket tanított a Művészeti Líc.-ban és zongorát is. Mint az ének tanszék vezetője vonult nyugdíjba. Könnyűzeneénekesként fesztiválok résztvevője.Több országos vetélkedő nyertese. Oktatója, megalapítója az Erdélyi
OROSZLÁN Sándor
? † ?: ?. – Felesége: Lakatos Lidia (1816.?- Mv., 1878. szept. 27.). Gyermekeik: O. Anna ügyvéd Benkő Józsefné; O. Lidia ref. lelkész Kolozsvári Károlyné; O. Sándor orvostanhallgató (1854–1875. ápr. 10.). Irod.: Gyászjelentő
OROSZLÁNY Dezső, §
? † ?: joghallgató. – Részt vett az I.vh.-ban 62.ezredben, egyévi önkéntes korában megsebesülve került hadifogságba. – Mv. –en
OROSZLÁNY Endre, §
? † ?: rendőrfőnök, főjegyző – Apja István Mv. helyettes polgármestere, nagyapja István koll.-i tanár, majd ref. lelkész volt Mezőcsáváson és Lőrincfalván. Mv. –en városi főjegyző (1920), városi tanácsos., az MSE ügyvezető elnöke, az atlétikai szakosztály megalapítója, titkára (1905–). Rendőrkapitány (1913), főjegyző (1918). Mo.-ra telepedett (1923), Bp.-en rendőrfőtanácsos volt. Irod.: Időtár
OROSZLÁNY Gábor, Oroszlán
1879 körül † Békéscsaba, 1939. okt. 19.: hírlapíró, szerkesztő. – Mv.-en Szerkesztette az Ellenőr (1907–), Derű – vicclap (1903–06), Közélet (1910), Parázs- Élclap (1907), Szatíra (1910), Rakéta (1914), Székely Világ (1905–08), Thália, Városunk és a háború c. lapokat; a Széchenyi Társaság titkára (1910). Inditványára megalakult a Városi Ellenzék nevű politikai választási
OROSZLÁNY István
? † ?: tanár, ref. lelkész. –. Mv.-en koll.-i tanár, majd ref. lelkész volt Mezőcsáváson és Lőrincfalván. – Endre nagyapja, István apja. Nyárádmagyaróson segédlelkész (1832–33), ref. pap (1834). Irod.: Imreh Barna; Rugonfalvi Kiss
OROSZLÁNY István
Mv., 1914. júl. 14., † Gödöllő, 1984. okt 21.: mezőg. mérnök. – Endre fia. A bp.-i műszaki és gazdaságtud. egy.-en mérnöki oklevelet szerzett (1938). A Prister Művek Hidrotechnikai Rt. Tervezőmérnöke (1938–39); közben Stuttgartban vendégkutató volt (1938), az Orsz. Öntözésügyi Hivatal napidíjas mérnöke (1939–), segédmérnöke (1940–), mérnöke (1943–), a Hivatal kunhegyesi
OROSZLÁNY István, § Oroszlán István
1847., † Mv., 1907. júl. 28.: ügyvéd, polgármester helyettes, tanácsos. – Felesége : Pollák Etelka (1851 – Mv., 1912. jan. 30.).Gyermekeik: O. Gábor, Stefi, Endre, Erzsi, Dezső. – Mv.-en a polgári iskolában elhelyezett önálló Kereskedő Tanonciskolában tanított (1895) váltó- és keresk., jog, árúismeret, nemzetgazdasági ismereteket. Köz- és váltóügyvéd, Mv. helyettes polgármestere (1876,
OROSZLÁNY István, Oroszlán István
? † 1821.?: tanár, ref. lelkész. – Felesége krizbai Dezső Juliánna (1757. ?. – Mv., 1865. júl. 5.), 108. éves korában halt meg, 44 évig volt özv.. Gyermekeik: O. Sándor, felesége Lakatos Lidia; O. Juliánna Kolozsvári Mózesné; O. Lidia Smidek Jánosné; O. Mária Oroszlány Mózesné. Irod.: Gyászjelentő
ORSZÁGH Sándor József
1838., † 1917.: orgonaépítő. – A Bp.-en volt orgonaépítő műhelye, majd gyára. Az orgonát, amit (1895-ben) gyártott, a mv.-i Szabadi úti ref. templomban (épült 1937), helyezték el (1945). Javította Páncél Géza, majd Hankó Gábor (2000). Irod.: Csiky Csaba
ORTH, Johann
Felsőbajom, ?, † 1683.: ev. lelkész. – A königsbergi egyetemen tanult. Medgyesi prédikátor volt, majd válthidi és szászkézdi (1666–83) ev. lelkész. Szolgálata idején nagy tűz pusztított Szászkézden (1676. máj. 3.). Irod.: Sachiz; Szabó-Tonk; Verók Attila: Erdélyi könyves emlékek Halléban az 1800 előtti időszakból = Könyvek által…
ORTNER Gyula
? † ?: polgár. – A Nagy Szentkirály utcában volt a háza, ott működtette Fiedler Gotfried a kollégium nyomdáját (1808). Irod.: Időtár 1
ORZA Vaszi
? † ? : bíró. – Maroskisfalud község falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
OSTENBURG-MORAVEK Gyula; Moravek
Mv., 1886. dec. 2., † Bp., 1944. jan. 13.: katonatiszt. – Hadnagy (1904), százados (1915), őrnagy (1919), ezredes (1921. okt.). – A libenaui császári és kir. gyalogsági hadapródisk. elvégzését követően hadapród-tiszthelyettessé avatták (1903). Az I. vh. idején a 26. tábori vadászzászlóalj tisztjeként szolgált. Mo.-on maradt. Szegeden belépett Horthy Miklós szerveződő
OSVÁT Kálmán; § Roth Kálmán; Osváth Kálmán
Nagyvárad, 1880. jan. 18., † Bp., 1953. aug. 1.: orvos, író, szerkesztő. – Apja Róth Mór terménykereskedő. Öccse v. bátyja: Osvát Ernő író. Felesége: Back Zsuzsanna. – Nagyváradon végezte a gimn.-ot, a bp.-i egy.-en orvosi oklevelet szerzett (1903). Már diákkorában írói ambiciói voltak, az egyetem befejezésekor megjelent a verseskötete Szivárvány
OSVÁTH
Havadi székely család : O. Gergely címeres nemes levelet nyert (lófőséget) (1655. jún. 28.), majd Apafi Mihálytól is (1669). Címerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Mv.. Irod.: Pálmay
OSVÁTH Albert, havadi
Mezőménes, 1860. ápr. 17., † ?: tanító. – A mv.-i ev. reform. kollegiumban mint kollegiumi szolga folytatta tanulását az V. osztályig (1870–), majd kv.-i m. kir. állami tanítóképző intézetben végezte a hároméves tanfolyamot állami ösztöndíjjal (1878–81), megszerezve a tanítói oklevelet. Kisegítő tanító volt az ev. ref. iskolánál Felfaluban (1883); tanított Maroskeresztúron
OSVÁTH Attila, havadi
Mv., 1921. dec. 16., † Mv., 1961. nov. : gyógyszerész. – O. Károly és Schuller Sára fia. – A mv.-i Ref. Koll.-ban érettségizett (1940). Az apja gyógyszertárában volt gyakornok. Gyógyszerész oklevelet Szegeden kapott a FJTE-en (1945. jan. 8.), itt tiszteletdíjas gyakornok volt az Egyetemi gyógyszertárban (1945–46. jún.). Mv.-en dolgozott az apja
OSVÁTH Dénes
Nyárádselye, 1911. dec. 25., † Manastyrskó közelében, 1944. jún. 20.: honvéd. – Anyja: Keresztesi Lidia. – A 27/III. zászlóalj 9. lövészszázadban honvéd. Akna telitalálat érte, Horodon temették. Irod.: Berekméri 2015
OSVÁTH Domokos, § havadi
1859.? † Mv., 1932. jún. 10. Szentháromságon a családi sírboltba temették: rendőrkapitány. – Testvérei: O. Róza dr. Lepátsek Jánosné; O. Borbála Simonidesz Albertné. Felesége: 1.?; 2. Dénes Eliz. – Az EMS alapító tagja (1898). Mv.-i városi rendőrkapitány volt. Irod.: Gyászjelent.; Illyés; Nuridsány Tibor: 100 éve alakult meg a Mv.-i Sport
OSVÁTH Elemér
Déva, 1870. aug. 29., † Szatmárnémeti, 1908. máj. 14. : ref. lelkész, gimnáziumi tanár. – Középiskoláit Mv.-en, a teológiát Bp.-en, az egyetemet íkv.-on végezte ahol m.-latin szakos tanári oklevelet szerzett. Tanár volt Mv. –en a Ref. Koll.-ban (1895–96), Szatmárnémetin (1896–). Cikkei : Protestáns Egyh. és Iskola –ban. Szatmárnémetin a Szamos főszerkesztője. Irod.: Gulyás ;
OSVÁTH Elemér
1910., † ?: gazdálkodó. – Két középiskolát végzett, majd gazdálkodással kezdett foglalkozni, Harasztkeréken önálló gazda (1935–), később kereskedelmi pályára lépett, a Hangya üzletvezetője, a község és a Tejszövetkezet pénztárosa, a közbirtokosság jegyzője, a magyar kultúra lelkes támogatója. Irod.: Székelyföld í.k.
OSVÁTH Elemér Zoltán, havadi
Kv., 1896. dec. 4., † Mv., 1963. szept. 23.: gyógyszerész. – Apja O. Dániel, anyja O. Ilona. Kv.-on végezte a középiskoláit, Mv.-en gyógyszerészgyakornok nagybátyjánál, O. Károly és Jeney István gyógyszertáraiban. Bp.-en a Pázmány Péter TE-en kapott gyógyszerész oklevelet (1923. febr. 23.).Felesége Izmael Rózsa (Mv., 1901. okt. 5.-Mv., 1999), akivel Mv.-en éltek
OSVÁTH Ferenc
Harasztkerék , 1875., † ?: gazdálkodó. – A szülő háznál tanult gazdálkodni, majd önálló gazda Harasztkeréken (1899–), a ref. egyház presbitere, községi pénztáros és bíró volt. A hazafias és kulturális egyesületek támogatója. Irod.: Székreyföld í.k.
OSVÁTH Ferenc
Harasztkerék, 1905., † ?: gazdálkodó. – Szüleitől tanult gazdálkodni, majd önálló lett Harasztkeréken (1935–), korszerű belterjes gazdálkodást folytatott, a Gazdakör elnöke, minden hazafias egyesület támogatója volt. Irod.: Székreyföld í.k.
OSVÁTH Gerő, Osvald
Bözöd, 1838., † Kv., 1895. jan. 3. a Házsongárdi temetőben nyugszik: színész. – Kv. -t az Unitárius Koll.-ban tanult, majd ott lépett színpadra (1856–). A hatvanas években Felső-Magyo.-on játszott, pályájának utolsó éveit a kv.-i színháznál töltötte. – F. sz. : Bigot Róbert Nordfolk grófja (Sh. : János király); Sir Richard
OSVÁTH György
? † ? : tanító, lévita. – Mv.-en subscribált (1768). Marosszentkirály (1772–92) volt mester, Szentháromságon (1793–97) és Kisillyén (1799–1808) volt lévita. Irod.: Imreh Barna; Ősz
OSVÁTH Jenő
Székelyvaja, 1932. nov. 14., † Mv., 2018. jún.9. : atomkutató mérnök. ~ O.János, földműves és Ida fia. Anna Mária szerkesztő férje (1980), fiúk Szilárd (1982). – Mv.-en végzett fémipari szakközépiskolát (1953), dolgozott mint technikus (1953–56), majd a buk.-i Politechnikai Intézetben szerzett mérnöki diplomát (1966). Az Electromontaj vállalatnál dolgozott (1953–57), majd
OSVÁTH Károly, §
Mv., 1884. márc. 15., † Bonyha, 1951. ápr. 23.: gyógyszerész, szerkesztő. – Apja városi tisztviselő volt, korán özvegy maradt négy gyermekkel. Felesége: Schuller Sára, gyermekeik: Zsuzsanna, festőművész; Sára Haltrichné, tanárnő; Attila (1921–1961), gyógyszerész. – Orvosi tevékenysége is elismerésre méltó, feltalálta az Anti-Phtysin nevű tüdőbaj elleni szert. Középiskoláit szülővárosában a Ref.
OSVÁTH Mihály
1844.?. † Mezőmadaras, 1920. febr. 21.: tanító.- Felesége: Kelemen Anna. Gyermekeik: O. Géza; O. Ödön. – Mezőmadarason volt kántortanító (50 évig), egyházi pénztárnok (25 év), áll. Anyakönyvvezető (20 éven át). Irod.: Gyászjelentő
OSVÁTH Miklós
? † ?: tanító. – Jobbágytelkén tanított (1906–15). – Irod. : Emlékkönyv a jobbágytelki iskola évfordulójára
OSVÁTH Ödön
Mezőmadaras, 1882. márc. 21., † ? : ref. főgimnáziumi tanár. – Kv.-on szerzett tanári oklevelet tört.-földr. szakon. Debrecenben a Koll. gimnáziumában h. tanár (1905–), könyvtártiszt, tanítóképzői h. tanár, majd gimn. rendes tanár. Írása a Debreceni Ref. Gimn. Értesítőjében (1912/13). Irod.: Gulyás
OSVÁTH Sándor
? † ? : jegyző. – Szentháromság község jegyzője. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
OSVÁTH Sándor
Harasztkerék, 1903., † ? : gazdálkodó. – A szülő háznál tanult gazdálkodni, majd önálló lett Harasztkeréken, a községi képviselőtestület tagja, esküdt, a Gazdakör pénztárosa, a MP. tagja volt. Irod.: Székelyföld í.k.
OSZTIÁN
Radnóti család. – Radnótról Tordára ment Bogdán (1830), kinek fiai Kristóf és Gerő szerezték meg az 50-es években a kebelesített polgári jogot. Irod.: Kövendi Weress Sándor : Torda őscsaládai (Kv., 1891)
OSZTOVITS Károly
? † Dicsőszentmárton, ? : földbirtokos. Dicsőszentmártoni ideggyógyászaton halt meg. – Az államosítás után asztalos Mv.-en. Irod.: Filep 2. ; Mikó
OTROK Ferenc
? † ? : a MAT Nagy Nemzetgyűlési képviselője (1952. nov. 30.); a M. Népi Szövetség KB-nak titkára (1952); az Együttélő Nemzetiségek Osztályának miniszterhelyettese (1952. jún. 23.); meghatalmazott miniszter Svédországban (1953. júl. 29.–1958. aug. 5.). Irod.: Crişan
OTTENDORFER Gáspár
? † ?: építészmérnök. – A mv.-i országos kórház építésze, amikor a kórház épületét kibővítették 150 ágyra, dr. Knöpfler Vilmos vezetése alatt (1881). Tervei alapján készül a vártemplomhoz vezető lépcsőfeljáró korszerűsítése, biztonságossá tétele, a régi felvonóhíd eltávolítása (1883). Irod.: Barabás-Péter M.-Péter H.M.; Időtár; Knöpfler Vilmos: A mv.-i országos kórház alapításának és
OVICS Tibor; Ovits
1915. jan. 11., † Mv., 1997. jún. 5. : sportoló, sportvezető, teniszező. – Az I. vh. után kezdett népszerűvé válni városunkban a tenisz. Népszerűsítéséhez nagyban hozzájárult O. T. Neve szerepel már a MSE fennállásának 25. évfordulójára kiadott évkönyvben, a működö és ifjúsági tagok mint teniszező, 20 évig versenyzett, majd a jövő generációja
OZDI Ferenc, gálfalvi, Ozdi Franciscus Josephus
Kiskede, 1741, † Bécs ?: az edélyi kancellária iktatója.- Iskoláit Kv.-on végezte, és az unitárius vallásról a kat. vallásra tért. Ezért M. Tereziától aranyláncot kapott, és az udvari kancellariánál hívatalba lépett. Lefordította és Bécsben kiadta Muratorius Jakabnak „a nagy parancsolatról és felebaráti szeretetről “ szóló munkáját.Több munkát fordított magyarra latin, olasz
OZDI György, gálfalvi
? † ?: birtokos, unit. székely nemes. – Nyárádgálfalvi; mint kiskorú lustrált (1614). Neve I. Rákóczi György – féle lustrában szerepel (1635). A testőrséghez ajánlott de nem vették fel. Marosszék pénztárnoka (1661). Apja id. György. a nyárádgálfalvi templomnak földet adományozott, amelyre unit. templomot építettek, ezt fia ifj O. Gy helybenhagyta (1675.
OZDY, gálfalvi család
Tagjai Szentrontáson, Gyalakután és Gálfalván lustráltak (1614); Tamás (1638. körűl) Kv.-on unitárius tanár és igazgató, orvostudor, később városi tanácsos. Ferenc az erdélyi kancellária iktatója (szül. 1741.-ben.) Címerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Mv. Irod.: Kempelen; Nagy Iván; Pálmay
OZDY György; Ózdi György, gálfalvi
? † ?: gálfalvi, a testőrséghez ajánlott de nem vették fel. Irod.: MTN
OZOLY Miklós
? † ?: unit. lelkész. – Nyárádszentlászlón lelkész (1734). Irod.: Nyárádszentlászló
OZSVÁTH Árpád
Torontáljózseffalva, 1895., † ?: körjegyző. –. Tanulmányait Székelyudvarhelyen, majd a közigazgatási tanfolyamot Kassán. Tanulmányai elvégzése után jegyzői oklevelet nyert és a közigazgatásban dolgozott (1915–) : mint segédjegyző volt (1919–21), jegyző Hétúron (1921–28), Apoldon (1928–40), majd Tancsra került (1940–). Irod.: Székelyföld í.k.
OZSVÁTH János
? † ? : nemes. – Apja: Tamás, felszabadított jobbágy (1614). – Katonaköteles nemes Havadon (1836). Irod.: Havad
OZSVÁTH Miklós
? † ? : nemes. – Birtokos nemes Havadon, mellette említették még Ozsváth Sámuelt és Istvánt, mint nemest az összeíráskor (1756). Irod.: Havad