Maros megyei életrajzi lexikon

Mezősámsond, 1919. jún. 10. † Mezősámsond, 2007. jún. 30.: gazdálkodó.- P. István és Kiss Póli fia. – A mv.-i 23. Vadász Zászlóaljhoz vonult be katonának (1940. dec. 3.–). Sikeresen jelentkezett a M. Kir.-i Csendőrséghez. Próbacsendőr őrvezető a kv.-i Az üteg Zilahra küldte továbbképzésre, fokozati isk.-ba. Miután végzett, előbb rövid ideig

? , † ?: tanító. – Felesége: Kovács Zsuzsánna (1782), Kovács Mihály holtmarosi mester leánya. – Kv.-on subsribált (1775 k.). Disznajón (1782–85), közben katona (1784), mert nem szabadult fel a katonai státus alól. Magyarfülpösön (1786–87), Erdőcsinádon (1787–93) és Marosjárában (1794–98–1815) volt mester. Irod.: Filep 2.; Ősz

Nagyernye, 1893. dec. 28., † Csíkszereda, ? : ? Mv-en lakott. Letartóztatták (1959. máj. 26) és egy öttagú jehovista csoport tagjaként állították bíróság elé. 20 év börtönre ítélték. A csíkszeredai börötnben halt meg. Irod.: 1956 Erdélyben

? † ? : Magyarfeleg hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Irod.: Bosoancă

? † ? (1999 ápr.-ban 83 éves volt ): asztaliteniszező. – Tanítóképzőt végzett. Az 1936-os Asztalitenisz Világbajnokságon két órát és 15 percet játszott egy osztrák játékossal, amiért bekerült a Rekordok Könyvébe, és második helyet ért el. Edző lett (1940–), deportálták (1945-ig). Ötször nyerte meg az Európa Bajnokság Kupáját. – F. m.: Paleta

Nagyvárad, 1907. ápr. 30., † Buk., 1941. nov. 7.: vegyészmérnök, a romániai antifasiszta ellenállás mártírja. – Mv.-en élt, bekapcsolódott a munkásmozgalomba, a KISZ keretében tevékenykedett (1930–39), részt vett a mv.-i Új Szó szerkesztésében. Buk.-ben kommunista tevékenységéért feleségével együtt halálra ítélték és kivégezték. Irod.: Gaál Kornélia: Maros-megyei munkásmozgalmi harcosok, akik nem

17. sz., † ?: backamadarasi család; a családból P. István kapott primipilátust Bethlen Gábortól (1614. aug. 5.). Irod.: Keresztes Gyula: A backamadarasi udvarház és kastély (Nú., 1994. febr. 25.); Pálmay

? † ?: tanító. – Mezőpanitban tanított (1692–95). Irod.: Mezőpanit

? † ?: orvos. – Segesváron orvos (1561), növényi kivonatokat használt gyógyszerként szembetegségek kezelésére. – Irod : Fodor Ferenc 2000

? † Brassó, 1830.: kereskedő, tanító, ort. pap. – Mv.-en kereskedő. Az ort. templom- és iskola építését segítette és a második román elemi iskola tanítója volt (1794–96), ezután az ort. egyházközség papja. A Mihai Arkangyalnak ajálott fatemplomban szolgált, mivel a rendszertelenül kapott alacsony fizetéséből nem tudott megélni, elhagyta Mv.-t, és

Marosgezse (Maros), 1886. febr. 2., † ?: Balázsfalván tanult (1908–10). Irod.: Sigmirean

Mezőrücs, 1876., † ?: tanár. – Középiskolai és teológi tanulmányokat Balázsfalván, majd Kv.-on folytatott. Balázsfalván a Sf. Vasile Liceumban fizika és matematika tanár (1902–08), főkönyvelő a kv.-i Consiliul Dirigentnél a Vallási és művészeti osztályon valamint a Kolozs egyei Tanügyi (Inspectoratul) Bizottságnál nyugdíjazásáig (1908–1936). Irod.: Comşa; Comşa-Seiceanu; Todea 2013

? † ?: ort. esperes. – Mezőrücsben az ő szolgálata idejében (1840–1907), építettek új templomot a faluban (1874). Irod.: Şincan 2006

Mezőrücs, 1878. febr. 17., † Mv., 1934. szept. 3.: ügyvéd, főjegyző, polgármester, szenátor. – Apja gör.-kat. esperes volt. Testvérei: Eugen, Florentina, Vasile, Mariţa Bad Ştefanné. – Balázsfalván végezte a középiskolát. Jogi egyetemet Kv.-on végzett (1898–1902), jogi doktorátust szerzett (1908. szept. 26.) Mv.-en ügyvéd. Részt vett az i. vh.-ban, orosz fogságba került,

Maroskece, 1921. dec. 7., † Tátra hegyek (Csehszlovákia), 1945. jan. 15. v. febr. 12.: hadnagy, alezredes. – A román hadsereggel Románia é – ny.-i részének felszabadításáért harcolt. Kitüntették a Steaua României, cl.a III.-a cu spade éremmel. Szülőfalujában temették el más 152 bajtársával együtt. – Irod..: C.L. (1994. máj. 11.); Loghin-Lupaşcu:

Bikácfalva, 1898. aug. 25., † ? : ügyvéd. – Balázsfalván érettségizett, az egyetem jogi fakultását Kv.-on végezte (1922). A kv.-i várásházánál dolgozott (1920–), ahol joggyakornok is volt. Mv.-en ügyvédeskedett (1923), majd a város főjegyzője lett (1926–). az időközi bizottság titkára (1931), alpolgármester Tagja volt az Astra-nak, számos társadalmi, kulturális és jótékony egyesület

Sepsiköröspatak, 1905., † ?: cukrász. – Szabadkán végezte tanulmányait, a cukrász iparban a legjobb mesterek mellett tanult, önálló lett Mv.-en (1935). A MP és a Népközösség tagja volt. Irod.: Székelyföld í.k.

→ PANŢIU, Constantin P.

→ PAPP

Bándi család : P. Istvánnak adott primipiláris levelet (lófőséget) II. Rákóczi György (1655. jún. 28.). Irod.: Kempelen; Pálmay

Borbátvíz, 1870, † ?: tanító Mv.-en. – Részt vett az I. vh.-ban (1915–18), a 22. h. gy. e-el harctéri szolgálatot teljesített, mint hadnagy kitüntetésekkel szerelt le. Irod.: Erdélyi ezredek

? † ?: g. kat. pap. – Főesperes volt Monorfalván és Görgényszentimrén, plébános Újlakon (1768). Irod.: Dobozi

1814.? † Lőrinczfalva, 1888. febr. 3.: ref. lelkész. – Felesége: Tályai Juliánna. Gyermekeik: P. Sámuel, felesége Kassai Eszter (1848.? – Mv., 1902. szept. 6.), fiúk Pap Sándor; P. Juliánna Fábián Domokosné; P. Zsigmond, felesége Silvester Józéfa; P. Mária Fábián Miklós; P. István m. kir. honvédhadnagy; P. Zsuzsánna; P. Eszter. – Lőrincfalvi

Zilah, ? † Mezősámsond, 1998, : tanító. Mezősámsondon tanított. Irod.: Derzsi

Holtmaros, 1854. máj. 3., † ? : tanító. – Felesége: borosjenői Zöldy Ágnes, öt gyermekük volt. – Tanulmányait Holtmaroso, Nagyenyeden, Déván a tanítóképzőben végezte (1875). Marosszentkirályra nevezték ki tanítónak (1875–77), ahol addig még soha nem volt iskola. Áthelyezték Gödemesterházára (1878), ahol szintén addig még soha nem volt iskola. Az iskolaépület

Nemesmagasi, 1871. dec. 12., † ? : bölcseleti doktor, főgimnáziumi tanár. – 9 éves korában Sopronban kezdte tanulását az ág. ev. liceumban, hol két évig volt a magyar társaság főjegyzője; a bp.-i egyetem bölcsészeti karán diplomát szerzett (1893); bölcseleti doktor (1895) s ekkor felolvasta Tacitus és Madách c. értekezését. Már előbb mint

? † 1822.: g. kat. pap. – Maros megyei származású, tanulmányait Balázsfalván és Tyrnavan-Szlovákiában végezte (1804). Tanár volt Balázsfalván, plébános Magyarrégenben (1805–07), majd Nagynyulason és haláláig esperes Fogarason (1807–1822). Irod.: Comşa–Seiceanu; Todea 2013

Marosludas, † ?: jogász. – Bp.-en tanult a MKE jogi és politikatudományi karán (1887), Irod.: Sigmirean

1866, † 19.? : kir. törvényszéki bíró Mv.-en. – A Mv.-i Kaszinó vezetőségi tagja, háznagya (1891–1907). Irod.: Biás István; Pálmay

? † ? : ort. pap. – Koronkában szolgált (1850–55). Irod.:Şincan 2006.

Zernyest, 1908. febr. 2., † ?: gazdálkodó. – Szászrégenben tartóztatták le (1958. júl. 24.). Bíróság elé állították azzal a váddal, hogy nyilvánosan izgatott a rendszer ellen és nacionalista dalokat dalolt. Szabadulása után Szászrégenben lakott. Irod.:1956 Erdélyben

? † ?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.:

1827.? † Mv., 1908. ápr. 29.: városi polgár. – Felesége: Soltész Rákhel. Testvérei: P. László; P. Domokos; P. Zsigmond; P.Józsiás, felesége Kádár Zsuzsánna; P.Eszter Ambrus Károlyné; P. János; P. Nina Pakó Józsefné; P. Elek; P. József; P. Zsigmond. – Mv.-i városi polgár, a mv.-i ref. egyházközség tanácsosa, 1848–49.Mátyás-huszár és a mv.-i

? † ?: r. k. pap. – Nyárádremetén szolgált (1894–1908), ebben az időben épült fel az iskola. Nyárádköszvényesen alesperes-plébános (–1921. máj. ), majd Farkaslakára helyezték. Irod.: Fülöp–Ferencz; Maros-küküllői főesp.; Molnár Miklós: Eremitu-Nyárádremete község keletkezésének és fejlődésének története (Mv., 1931), A Szent István Társulat tagjainak névsora (Bp., 1898)

Erdőszentgyörgy, 1883. okt. 20., † Kv., 1945. ápr. 23.a házsongárdi temetőben nyugszik : író, költő, kritikus, szerkesztő. – Középiskoláit a székelyudvarhelyi R. K. Gimnáziumban végezte (1903); a kv.-i egyetemen szerzett jog- és államtudományi doktorátust (1908). Irodalmi működése 1905-ben kezdődött : verseit közölte az Erd élyi Lapok Az Ellenzék szerkesztőségében dolgozott (1905–10); fogalmazó a

→ FOGARASI PAP József

Máréfalva, 1837. aug. 24., † 1910. márc. 8.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1861. júl. 3..). Káplán Mv.-en, Nagykászonban, helyettes plébános Csíkszentsimonban és Csíkszentimrén. Lelkipásztor Egrestőn (1866–93), Balánbányán (1893), nyugdíjazták mint Máréfalvi plébános (1903). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

1820, † 19.. ? : kir. táblai bíró és ügyvéd. Irod.: Pálmay

? † ? :tanár. – A MOGYE és a mv.-i volt Ref. Koll.-ban, az akkori Rangheţ Fiúlíc-ban, a mai Bolyai Farkas Líc-ban tanított testnevelést (1947–54). Irod.: Skóla

1804.?, † Mv., 1877. okt. 8.: ügyvéd. – Felesége: kibédi Péterfi / Péterfy Károlina (1828.? – Mv., 1907. jan.16.). Gyermekeik: dr. P. István, kir. itélőtáblai bíró, felesége kérői Kathonay Gizella; P. Endre; P. Ilona ref. esperes Csekme Ferencné. Irod.: Csekme; Gyászjelentő; Pálmay József

Gidófalva, 1928. szept. 28., † Mv., 2016: orvos, egyetemi tanár. – Felesége:Júlia, gyógyszerész. Fiúk. Zoltán József (1958) orvos. – Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön kezdte majd Zilahon folytatta, ahol érettségizett (1947). A MOGYI Gyermekgyógyászati Karán szerzett orvosi diplomát (1953. Erdőszentgyörgyön dolgozott , imt körzeti gyermekgyógyász szakorvos, majd rajoni gyermekgyógyász Mv.-en (1955–), a Gyermekklinika alorvosa,

1848., † Nagyernye, 1882.: ref. lelkész. – Nagyernyében szolgált (1876–82). Irod.: Nemes 2017; Nemes Gyula: Szakrális emlékek.. = Pál-Antal – Simon

Mihai Viteazul, 1909. jan. 23., † Buk., 1996.: történész, irodalmár, néprajzkutató, egyetemi tanár, publicista. – A mv.-i Papiu Ilarian Líc.-ban tanult (1921–28), ahol Emil Viciu-val szerkesztette és vezette a líc. folyóiratát az Indemnul-t (1926–27). Irod.: EMP; MMK

? † ?: ref. tanítómester. – A Mv.-en megindult a ref. leánynevelés első tanítómestere (1770). Irod.: Időtár 1

? † ?: ref. lelkész. – Mezősámsondon szolgált (1777–1800). – F. m.: Halotti beszéd homoródszentpáli Szentpáli Ágnes, magyargyerőmonostori br. Kemény Jánosné felett 1802. (Kv., 1803). Irod.: Halotti beszédek; Marossárpatak

? † ?: karmester. – a szászrégeni fúvószenekar karmestere Haltrich Jánost követően (1960–). Irod.: Bíró Donát

Kv., 1909. aug. 24., † Kv., 2000. dec.18. Mv. –en van eltemetve a r. k. temetőben: orvos, egyetemi tanár. – Középiskolát szülővárosában végzett (1927), majd orvosi oklevelet szerzett (1933), szakmai ismereteit a bécsi és a berlini Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként tökéletesítette. Az 1940–44 között Kv.-on működött Gyualafehérvári Püspökség Hittudományi Főiskoláján a

Kv., 1904. nov. 19., † Kv., 2000. márc. 27.: gyógyszerész. – P. Sándor okleveles építészmérnök és Baboss Emilia leánya. Férje: Mártonfi László gyógyszerész, egyetemi tanár. – A kv.-i Marianumban tanult (1910–22). Lukács Ferenc Apostol Gyógyszertárában volt gyógyszerészgyakornok (1923. aug.1.–24. aug. 1.). Oklevelet a kv.-i I. Ferdinánd Kir. Egyet.-en kapott (1927. dec.17.).

? † ?: igazgató. – A szászrégni Foresta Română (létesült 1922) fafeldolgozó vállalat igazgatója. Az első régeni gyár volt, amely a gépmeghajtáshoz villanyáramot használt. 608 alkalmazottal dolgozott (1925). Irod.: Reghin – Avântul

Marosszéki, ? † ?: íródeák, titkár. – Bethlen Sándorné íródeákja, II. Rákóczi Ferenc titkára. Egy követségi útinapló maradt tőle. Irod.: Rugonfalvi Kiss