Maros megyei életrajzi lexikon

→CSERGŐFFY

MAROSI Márton

? † ?: tanító. Székelycsókán tanított (1911–12). Irod.: Székelycsóka

Kövesd, 1874., † 1938.: tanár. – Tanári vizsgát tett magyarból és latinból (1898); azóta ev. ref. főgimnáziumi tanár Székelydvarhelyen, majd Bp.-en ref. főgimnáziumi tanár és igazgató. Cikkei a székely-udvarhelyi ev. ref. kollegium Értesítőjében, a M. Szóban, Protestáns Szemlében, Egyet. Philol. Közlönyben, M. Paedagogiában. Irod.: Rugonfalvi Kiss; Szinnyei

Kelementelke, 1922. aug. 10., † Kelementelke, 2008. jún. 16.: tanár. – Mv.-en végezte a tanítókőpzőt. Tanár és községi tanácsos Kelementelkén. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2008. jún. 18.); RMKK

? † ? : ref. esperes. – Felesége: Gönczi Gizella. Gyermekeik: R. Árpád, Béla, Gizella, Margit, Piroska, Zoltán (1873.? – Mezőkövesd, máj. 27.). – Mezőbándi, nyárádszeredai lelkész. A Marosi ref. Egyházmegye esperese (1896–1913). A mv.-i Ref. Koll. előljárósági tagja (1905–10). – F.m. : társsz.: Vass Tamás mv.-i ref. lelkész emlékezete (Mv., 1899) ;

Székelybő, 1914., † ?: kereskedő, népi költő. – Apja Apor Lázár br. Vincellére. Verses kötetei jelentek meg.- F. m.: Élnivágyó hangok (Kv.,1940); Muzsikáló lélek ( Kv.,1943), antológ.: Őstehetségeink : Lírai antológia (Bp., 1940). Irod.: Fülöp–Ferencz; Papp-Szente

Marosludas, 1875. jan. 25., † Zalatna, 1952.: orvos. – Kv.-on az Unit. Főgimn.-ban tanult, a FJTE-en (1893–97) és Bp.-en végezte az orvosi egyetemet, ahol doktorált (1898. szept. 29.),A Nyugati Kárpátokban orvos Zalatnán (1898–). Részt vett a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Nagy általános műveltségét és természet szeretetét kamatoztatta az ASTRA

→FÜGER VON RECHTBORN, Max

Kv., 1822. nov. 17., † Pest, 1864. jún. 1. : bölcseleti és jogi doktor, egyetemi rendes tanár és a MTA levelező tagja. – A gimnáziumot szülővárosában végezte (1835), bölcseletet tanult majd doktorált (1837) Pesten. Visszatérvén Kolozsvárra, a jogi tudományokat hallgatta (1839), a szokásos joggyakorlat megszerzése végett Mv.-t kir. táblai jegyzőnek felesküdött, és

Biharfélegyháza, 1885. márc. 26., † 1944 : bankigazgató. – A felsőkereskedelmi iskola elvégzése után banktisztviselő lett, külömböző pénzintézeknél dolgozott.. A nagyváradi Leszámítoló és Pénzváltó Bankhoz került (1902), majd a mv.-i Leszámitoló Bank R.T. vezérigazgatója lett. (1921). A vezetése alatt álló intézmény 1900-ban alakult, azután Koronás Takarékszövetkezet néven, majd Mv.-i Magyar Bank és

Mv., 1923. ápr. 22., † Köln, 2009., jún. : fogorvos. – Mv.-en tanult az izraelita iskolában, az Al Papiu Ilarian Líc.-ban és a Ref. Koll.-ban, ahol érettségizett (1941). Inas, majd segéd volt a Gergely Sándor fogtechnikai laboratóriumban (1941–42), Bp.-en is dolgozott mint segéd. Munkaszolgálatos egy nagybányai egységnél (1944–). Az apja és Klára

Szabéd, 1889 nov.15. † Bp.,1986 márc. 9 : jegyző. – Felesége: Tokay Ilona. – Elemi iskolába Szabédon, középiskolába a székelykeresztúri Unitárius Gimn.-ba járt. Jegyzői tanfolyamot végzett. Ő a tizedik, a legkisebb gyermek a családban. Még csak 7. gimnazista, amikor édesapja 1905-ben meghalt. Egyetemi tanulmányok végzésére nem is gondolhatott. Egy jegyzői

Torda, 1845. nov. 25., † Mv. 1905. jún. 7.: unit. lelkész, költő. – Szabédi László anyai nagyapja. Felesége bölöni Nagy Amália (1852–1921), tíz gyermekük közül Emma, Szabédi László anyja, Ödön gyógyszerész és költő.Tanulmányait szülővárosában kezdette és a kv.-i Unit.Koll.-ban folytatta (1862–). A koll.-ból kilépett és elment Lengyelországba, hogy a lengyelek

→ABRUDBANYAI Ödön

? † ?: adományozó. – Feleségével ezüst serleget adományozott a szőkefalvi ref. egyházközségnek Olga leányuk születésekor (1911. febr. 10.). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

Címerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt. Irod.: Kempelen

Uzdiszentpéter, 1913., † Kv.,1965.: gör.-kat. lelkész, hadnagy. – Tiszti iskolát Ploiesten a tartalékos gyalogosoknál végzett, azután Kv.-on a gör.-kat. teológiát. A II. világháború kitörése után alhadnagykét besorozták (1941). A 92. gyalogezred parancsnokaként harcolt a keleti fronton (1942 máj.). Hősiességéért kitüntették: „ Coroana României”, „ Spade şi Panglică de Virtute Militară”cl.

? † ?: mv.-i vállakozó. Irod.: Dorn Alexander : Die Protokollirten Firmen Österreich-Ungarn… (Wien, 1892)

? † ?: mv.-i vállalkozó. Irod.: Dorn Alexander : Die Protokollirten Firmen Österreich-Ungarn… (Wien, 1892)

? † ?: tanító. – Székelycsókán tanított (1770–79). Rigmányban lévita (1794–1817). Irod.: Imreh Barna; Székelycsóka

Kv., 1813., † Kv., 1858. jan. 6. : ev. ref. főgimnáziumi tanár. – A gimnáziumi és bölcseleti tanulmányait a helybeli ev. ref. iskolában elvégezvén, a törvény és hittudomány hallgatására Nagyenyedre ment. Rendes tanulmányai mellett egyik előkelő úri háznál nevelősködött, hol Erdély kitűnő férfiaival ismerkedett meg. Végezvén tanulmányait, köztanító az akkori 7.

? † ?: segédtanító. – Szászrégenben az etmológisták segédtanítója. Saját költségén a német akadémiákra ment tanulmányútra (1684. aug. 23.–). Kv.-on lektor. Irod.: Kénosi-Uzoni 2.

Szászrégen, 1878. aug. 22., † Mv.,1918. dec. 16.: katonatiszt. – A mv.-i honvédgyalogezred főhadnagya. Szolgálati időben szerzett tüdőgyulladás okozta a halálát. Irod.: Reghin, militari

Szászrégen ? † ?: ?.– Tanult Kv., Szeben, Wittenberg (1721). Irod.: Szabó-Szögi

? † ?: kereskedő. – Faraktár-tulajdonos. Az első 25 magán távbeszélő előfizető egyike volt Mv.-en (1893). Irod.: Kuszálik–Zalányi

Mv., 1836., † ?: orvos-sebészdoktor, állat-egészségügyi felügyelő. – Testvérei: R. Kálmán; R. József; R. Laura Berekszászi Józsefné; R. Anna Szathmáry Miklósné; R. Etelka. Felesége: Bartók Károlina (1836.? – Kv., 1885. aug. 12.).Leányuk: R. Irma. – Szülővárosában végezte középiskoláit, azután Kv.-on az orvossebészi tanfolyamra iratkozott be és megkapta az orvos-sebész-oklevelet (1854–57). Kv.-on

? † ?: szállásmester. – Mv. városi vezetőségének tagja mint szállásmester (1825). Irod.: Pál-Antal 2009

1805.? † Mv.,1870. júl. 24.: képviselő és kereskedő, százados honvédtiszt, gyáros. – Testvérei: R. Juliánna Neiner Ferencné; R. Károlina Apfelthaller Józsefné; R. János cs. kir. főorvos; R. Józsefné Timpernagel Amália. Felesége: 1.? : Gyermekeik:R. Sófia Bucher Miklósné; R. Lujza Lázár Jánosné; R. Lajos; R. Károly; R. Ágnes Tóth Ferenczné; R. Eliza

1816.? † Mv., 1889. nov. 20.: a mv.-i Jótékony Nőegylet tagja. – Gyermekei: R. Gyula; R. Berta Nemes Józsefné; R. Ilka dr. Soós Kálmánné. Irod.: Száva Farkas: Jelentés a Mv.-i Jótékony Nőegylet 1860/61 első évi munkálatjáról (Mv., 1862)

1836.? ,† Mv.,1883. febr. 9.: lovag. Testvére: R. József. – Felesége: Szenkovits Luiza. – Birodalmi lovag. Irod.: Gyászjelentő

Mv.,1842 † Mv.,1905: kereskedő. – Mv.-en könyv- és papírkereskedő. Könyv- és papíráru mellett mv.-i képeslapokat is árusított, majd saját maga ki is adta ezeket (1897–). Kereskedése az Apolló-palota földszintjén kínálta a Márványi Artur üzlettársával és Hajdu Sándor fényképésszel előállított képeslap sorozatokat, amelyek ma már ritkaságszámba mennek. Irod.: Csepreghy; Csepreghy 2010;

1878 † Mv., 1928. febr. 16.: lovag, bankigazgató. – R. József és Finke Jozefin fia. Testvérei: R. Mariska dr. Végh Aladárné; R. Lajos, felesége Szathmári Zsófi. Felesége: Virág Gabriella. Leányuk: Micike dr. Röder Istvánné. – A Magyar-Angol Bank helyi vezérigazgatója, tőkeemelést foganatosított (1920), a Magyar Bank ügyvezető igazgatója Réder Ferenc mellett

? † Disznajó, ?: birtokos. – Megvette a disznajói kúriát a Rhédeyektől. Felesége homoródszentmártoni Bíró Karolina. Disznajón a várban laktak (1913-ig). Katolikus káponát építettek a kúria kertjében, ott is temették el őket. Az udvarházat és a birtokok nagyrészét a holtmarosi nagybirtokos Éltető József vette meg. Irod.: Keresztes; Rhédeyek és Fráterek

? † ?: festőasztalos. – Segesváron reneszánsz stílusú templomi bútorzatot készített (16. sz.), amelyeket napjainkban is megcsodálnak, többek között a segesvári Hegyi Templomban az oldalüléseket készítette. Kelengyés ládákat is faragott, valamint a bogácsi templom stallumát (1533). Irod.: Entz Géza: Művészek és mesterek az erdélyi gótikában == Emlékk. K.L. 80; Sighişoara

1799 máj. 26., † Gyulafehérvár, 1874. aug. 6.: r. k. plébános. – Pappá szentelték (1823). A szebeni Teréz árvaház tanára, majd igazgatója (1824–), a kat. Iskolák tanfelügyelője (1836–)Kir. rendelettel megfosztották igazgatói állásától és kanonoki címétől, majd letartóztatták és 19 hónapig fogságban volt a forradalomba való részvétel vádjával (1849). Szabadulása után nrvrzték

? † ?: bogácsi borász. Irod.: Borászati törzskönyv (Bp., 1881)

Szászrégen, 1900. máj. 13., † ?: történész. – Őskorkutató, docens Tübingenben. Ásatásokat vezetett Bodensee nyirkos területeinek településein és segítségükkel kidolgozta Dél-Németo. Ujabb kőkorszakának kronológiáját, megpróbálta az erdélyi lencsés és barázdált kerámia eredetét északi befolyásra visszavezetni. Tanított a berlini egyetemen (1934–45), vezetője volt a szövetségi birodalmi előtörténelem kutatásának. Kiadta a Zeitschriften Manus

1897., † Mv., 1984. dec. 1. : munkásmozgalmi harcos. – Ko.-on kapcsolódott be a munkásmozgalomba, a RKP tagja (1932.). Lakásukat a párt rendelkezésére bocsátották, férjével együtt letartóztatták (1934). Buk.-be költöztek (1935) és folytatták a munkásmozgalmi tevékenységet, részt vett a Vörös Segély akcióiban, a Vörös Segély Bizottság vezetője volt (1943–). Felszabadulás után a buk.-i

1819., † Mv.,1890. dec. 8.: ?. – Testvére : hailingeni Hailig Gusztáv, cs. Kir. udvari tanácsos. Gyermekeik: houbloni Herb Ferenc, cs. kir. dragonyos-százados; houbloni Herb Antonia Gunesch Gusztávné; Reissmaier József cs. kir. hivatalnok; Reissmaier Oszkár cs. kir. vadász-főhadnagy; Reissmaier Eugenia Porubezky Károlyné. Irod.: Gyászjelentő

Szászrégen, 1892., † ?: villany és rádiószerelő. – Iskoláit szülővárosában végezte, majd Ungváron kitanulta a bádogos mesterséget és villanyszerelést. Fiatal korában egész Európát bejárta és több helyen praktizált. Mv.-en önálló elektrotechnikai vállalata és kereskedése volt.(1911). Az I. vh. alatt (1914. aug.–1919) frontszolgálatot teljesített az orosz és szerb harctéren, tizedes. Kitüntetése: Károly

Kabold, 1884., † ?: építész. – Középiskoláit Bp.-en végezte, ott szerzett épitészi szakképzettséget, a Műemlékek Orsz. Bizottságánál dolgozott, számos templom, kastély és műemlék restaurálása fűződik nevéhez. Gernyeszegen élt, ahol a Tejszövetkezet megalapítója és üv. elnöke, a hazafias és kulturális egyesületek támogatójaIrod.: Székelyföld í.k.

A mv.-i 6. sz. iskola tanára (1970–82), aligazgatója (1970–80). Irod.: Gimnaziul Al. I. Cuza

? † ?: kereskedő. – Mv.-en képeslap kiadó Reményi bazár néven (1907. k.), divatárú üzlete volt (1921–). Irod.: Csepreghy 2010; Csepreghy 2016; EBKL

a családból R. Márton nyert primipilárist (lófőséget) (1655. jún. 28.). Irod.: Kempelen ; Pálmay

? † ? : jegyző. – Szabédon jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Mezőbánd,1918.† Mv.,2017. márc. : tanítónő. – Mv.-i lakós. Marossárpatakon tanított (1935–42). 99.évében hunyt el.A mezőbándi ref.temetőben ravatalozták.(2017. márc.21.). Irod.: Berekméri–Gálfi; Nú.,2017. márc. 21.

? † ?: szabédi, marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon.

? † ?: birtokos. – Kökényes nemzetségbeli származású. Kozmatelke falut az erdélyi püspökségnek hagyományozta (1315). Irod.: Léstyán – templomok 1.

? † Mv., 1917. aug. 6.: R. Károly. És Paulik Borbára fia.- Marostordavármegye árvaszékének ülnöke. Irod.: Gyászjelentő