Maros megyei életrajzi lexikon

? †?: könyvkötő. – Mv. városi polgárává lett, letette az esküt (1682). – Irod.: Pál-Antal 2006.

?, † ?: a székely sóbányák kamarása. – Báthori Kristóf adományozta neki Vataháza pusztát, mely Markod, Deményháza és Búzaháza marosszéki falvakhoz tartozott (1579). – Irod.: SzOkl, 4.

?, † ?: tanító. – Mv.-en subscribált (1729). Lévita Iklandon (1730–35) Radnóton (1744–50), Haranglábon (1751–54). Kakasdon is tanított – Irod.: Asztalos 1998; Imreh B.; Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.

Nagyenyed, 1773., † Nagyenyed, 1857. nov. 30.: orvosdoktor és szülészmester, Alsó-Fehérmegye és Nagyenyed város rendes orvosa, V. Sámuel polgár és Lippai Mária fia – Az enyedi udvarhelyi és mv.-i iskolákban tanult; az orvosi tudományokat Bécsben hallgatta és oklevelet nyert (1804) és az ottani szülészeti osztályban segédorvos volt. Hat évi bécsi

? † ?: ref. lelkész. – Vadasdon (1694–1700), Kelementelkén (1700–1703), Csejden szolgált (1710–1713), majd Székesre távozott. – Irod.: Csejd – Tófalva; Imreh B; Vadasdi krónika.

? † ?: tanító. – Szőkefalván tanított a ref. iskolában (1777). – Irod.: Nagy László.

Maroscsapó (Maros), 1896., † ?: tisztviselő Mv.-en. – Részt vett az I. vh.-ban (1915–16), az orosz harctéren küzdött, fogságba esett (1916–21). Zászlósi rangban szerelt le. – Irod.: Erdélyi ezredek.

? † Magyarbükkös (Maros), 1946.: Kemény Simon második felesége. Esküvő: Kv. (1926 nyarán). – Irod.: Gudenus.

Máramarossziget, 1906. † ??: orvos, endokrinológus. – Az orvosi egyetemet Kv.-on végezte (1932). Endokrinológus Mv.-en Izraelbe költözött. – F. m..: társszerző: Endokrinológia (Mv., 1951); Belgyógyászati diagnosztika 1–2 köt. (Mv., 1957). – Irod.: Genersich; Kiss Cs. M 3.; Péter.

Nagyvárad, 1892. aug. 20., † Mv., 1957. okt. 27.: színész, rendező. – Szatmárnémeti és nagykárolyi vándortárs.-ok tagjaként kezdte pályáját, majd Nagyvárad, Temesvár következett (1926–27), a kv.-i Nemzeti Színház (1940–44), a bp.-i Művész Színház (1945–), a kv.-i Magyar Színház művésze; a mv.-i Székely Színház alapító tagja (1946–57). Kitűnő jellemszínész, főként gondokkal,

? † Rava, 1789.: unit. lelkész. – Ravában volt lelkész (1743–89). Neve egy püspöki vizsgálat jegyzőkönyvében fordul elő először, tehát lehetséges, h. már azelőtt is ott szolgált. Nagy tekintélyű és tudású ember, egyházi jegyző, majd esperes. Megkezdte a jegyző- és anyakönyv vezetését Ravában. Összeírta az egyház összes ingó és ingatlan

? † ?: tanító. – Mv.-en subscribált (1716). Nagyteremiben tanított (1722–24). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

Nagyernye, 1769. † Nagyernye, 1812.: tanító. – A szülőfalujában tanított haláláig (1793–1812), ahol az iskolaépület (épült a Kaáli János adományozta telken, 1702) akkor nagyon rossz állapotban volt, és a mesteri lakás szintén. A tanítás mellett harangozó és énekvezér is volt, sőt néha a papot is kellett helyettesítenie. Mester Mezőcsáváson (1793–1795)

? † Nagyernye, 1777.: ref. lelkész. – Felesége: Vas Erzsébet. Fiuk: Elek. A mv.-i Ref. Koll.-ban tanult és tanított is (praeceptora és asszesszora). Ernyében 27 évig szolgált (1750–77). A nagyernyei ref. egyház igazi megteremtője, megerősítője. Nagy feladatokat kellett megoldania, hiszen a falut nagy csapás érte: egy cigány-kovácsműhelyben nagy tűz ütött

→ VARGHA

A családból V. István kapott primipilusi levelet (1655). – Irod.: Pálmay.

A családból V. György nyert primipilárist (1655). – Irod.: Pálmay.

A családból V. István kapott primipilárist Rákóczi Györgytől (1655). – Irod.: Pálmay.

Petrozsény, 1911. okt. 7. † Mv., 2006. jan. ?: fényképész, festőművész. – Már gyermekkorában felfedezték tehetségét a rajzolásra és festésre. Fényképész lett és sok fotókiállításon szerepelt sikeres képeivel. A buk.-i Rajzfilm Stúdióban dolgozott Ion Popescu Gopóval és I.Pascallal. Nyugdíjazása után Mv.-en telepedett le, és kitartóan kezdett olajfestményeket festeni, főleg tájképeket.

Berekeresztúr (Maros), 1882., † ?: szabó, gazdálkodó. – Mv.-en végezte iskoláit, majd a szabóiparban szabadult fel, önálló lett (1907), ipara mellett gazdálkodott is Ákosfalván. Az első vh.-ban a 4. és a 22. gy. e.-ben az orosz és az olasz fronton harcolt, a bronz vit. é. és a Károly Csapatkereszt és a

? † ?: tanítónő. – A férje távollétében a Teleki Tékában gyakran volt idegenvezető. – Irod.: Bányai Réka: Egy könyvtár mindennapjai = Könyvek által.

1838? † Mv., 1911. aug. 9.: ref. lelkész. – Testvérei: V. Katalin és Anna. Felesége: Farkas Irma. – A csittszentiváni ref. egyházközség lelkésze 38. esztendőn keresztül. – Irod.: Gyászjelentő.

? † ?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. –

Nyárádszentmárton, 1919. dec. 16., † Nyárádmagyarós, 2001. szept. 27. honvéd. – Apja Varga Sándor, földműves. – Honvéd a m. kir.-i 27 / I. székely gyalogzászlóaljban. Vitézi avatása: 1943. jún. 11. – Irod.: Berekméri–Nemes.

? 1927. ?, † Mv., 1989. ápr. 5.: tanár. – A hajdani mozigépészeti, majd a volt szabászati iskola igazgatója, a Papiu Líc. tanára. – Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1989. ápr. 6.).

? † ?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. – Irod.:

? 1927. ?, †,: tanító. – Mezőbándon tanított. A MT megyei Általános Tanítótestület főjegyzője (1878). – Irod.: Emlékkönyv.

Drecske, 1902. máj. 21., † Mv., 1976. márc. 27.: színész. – A családja Nagyváradra került kora gyermekkorában, csizmadiainas volt, 19 éves koráig. Nagyváradon kezdte pályáját (1923) segédszínészként. Mv.-en lépett fel (1924), azután Szatmár, Sziget, Arad, ismét Nagyvárad, majd nyolc évig Jódy Károly vándorszíntársulatában játszott. Az aradi Népszínház szervezésénél is jelen

Kv., 1939., † Mv., 1979. jún. 10.: képzőművész. – Kv.-on végezte a középiskolát, majd az építészeti tervhivatalnál műszaki rajzoló, tanulmányait a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémián folytatta (1967). A mv.-i Állami Bábszínház alkalmazottja, az Új Élet szerkesztője (1968–); A Hét grafikai szerkesztője (1970–). Részt vett kv.-i és mv.-i tárlatokon (1958–79). –

Mv., 1896., † Mv.1973.: kereskedő. – Tartalékos őrvezető; vitézi avatása: 1942. jún. 18. – Irod.: Berekméri–Nemes.

? † ?: fűzőkészítő. – A Transylvánia épületben volt az üzlete. Elsőrangú fűzők, haskötők, melltartók, valamint fehérneműk, pizsamák, férfi fehérneműk kerültek ki műhelyéből. – Irod.: Ökrös.

1920., † 2002.: orvos. – A MOGYI orvosi karán végzett (1956). Németo.-ba emigrált. – Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.

Marossárpatak, 1923. jún 12. ?, † ?: francia idegenlégiós. – Leventetanoncként vonult be és vett részt a 2. vh-ban. A szövetségesek fogságába esett (1945), majd beállt a francia idegenlégióba hogy az éhhalált elkerülje. Öt évet élt Afrikában, aztán Magyaro.-on telepedett le. Lakatos és heggesztő volt, Felesége halála után (2003) visszatért szülőfalujába. –

?, † Mv., 1987. júl. 7.: zenetanár. – Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1987. júl. 10.).

Nyújtód, 1856. márc. 24., † 1924. jún. 29.: r. k. pap. – Tanulmányait Kézdivásárhelyen, Kv.-on, Gyulafehérváron, Bp.-en végezte, pappá szentelték (1882. júl. 16.). Tanár Gyulafehérváron (1882), Székelyudvarhelyen (1892), nyugdíjas (1907) Szőkefalván plébános (1911–24). – Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.; Nagy László.

Nyárádszentmárton, 1891. márc. 18., † Nyárádszentmárton, 1965. márc.: földműves. – Az I. vh.-ban tartalékos őrvezető, vitézi avatása; 1942. jún. 18. – Irod.: Berekméri–Nemes.

1934? † Mv., 2008. júl. 3.: sporttanár. – Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2008. júl. 5.).

? † ?: mv.-i – Irod.: SzOkl, 5.

? † ?: Néptanácselnök. – A mv.-i városi néptanács elnöke (1956 k.). MAT –ban a RMP Tartományi Pártbizottságának és a Pártkollégiumnak tagja (1961-ben is). – Irod.: Áldozatok; Bartos 2012.

1916? † Mv., 2008. júl. 25: építész. – Az Építészeti Iskola igazgatója (1954–56). – Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2008. júl. 26.); Szikszai.

? † ?: dr. rendőrfőkapitány. – Mv.-en rendőrfőkapitány (1909). Párbajozott Pánczél Imre lapszerkesztővel, aki a Székely ellenzékben kiteregette korábbi kaposvári viselt dolgait (1910). Erősdy Sándor híve volt Bernády ellenében. Felfüggesztették állásából mivel szabálytalanságokat fedeztek fel a rendőrség működésében (1910). A belügyminisztérium visszahelyezte korábbi állásába, elejtve a korábbi vádakat. (1911). – Irod.:

? † ?: nagykereskedő Mv.-en. – Az MSE választmányi tagja, a Székelyföldi Tenisz Kör előadója. Sportolt (1920–): tenisz, atlétika és úszás. Különösen teniszben ért el sikereket: megnyerte a székelyföldi bajnokságot., majd az országos meghívásos versenyen férfi párosban lett első (1940), feleségével megnyerte a vegyes párost is; Kv.-on a KAC országos versenyén

1804?, † Mv., 1887. ápr.10. 5.: ? – Felesége: 1? gyermekeik: V. Ferenc, r. k. pap; V. Jozefa – Falkenstein Ödönné; 2.Polgár Juliánna, leánya: V. Luiza – Schwartz Adolfné. – Irod.: Gyászjelentő.

Mv., 1840. aug. 4., † 1899. márc. 5.: r. k. pap. – Apja: Vargyasi Ferenc. Tanulmányait Mv.-en, Gyulafehérváron és Bécsben a Pázmáneumban végezte, pappá szentelték (1863. ápr. 26.). Brassóban káplán, hitoktató, a r. k. főgimn.-i tanár, a főgimn. igazgatója haláláig (1865–99). – Irod.: Gyászjelentő; Ferenczi Sándor 2009.

? † ?: ügyvéd. – . Mv. városi polgára lett, a magisztrátus színe előtt letette az esküt (1810). – Irod.: Pál-Antal 2006.

Bp., 1908., † Mv., 1984.: házfőnök. Sírköve a mv.-i r. k. temetőben. – Minorita házfőnök – gvárdián Mv.-en (1944. ápr. 27. – 1947. márc. 29 előtt). A mv.-i kaszinó tagja (1946. dec.9.–). – Irod.: Maros megyei tört.

? † Toldalag, 1765.: tanító. – Mv.-en subscibált (1726). Magyarrégenben (1737–41, 1760–64), Vajdaszentiványon (1743–45), Magyarón (1746–59) és Toldalagon volt mester haláláig (1765). – Irod.: Ősz.

1684. márc. 9., † Mv., 1719. aug. 12.: tanár, jezsuita hitszónok, a r. k. nevelde igazgatója. – A jezsuita rendbe lépett (1701. dec. 28.), a bölcsészetet Nagyszombatban hallgatta, Besztercebányán a harmadik próbaévet töltötte (1717). A mv.-i r. k. fiútanoda és neveldeház igazgatója (1718–), egyben a grammatikai osztályban és humán tárgyakat

Dicsőszentmárton, ? † ?: dr., tanár, ref. tanítóképző int. igazgató. – Apja Csató Gábor Kisküküllőmegye utolsó m. alispánja. Tanulmányait Dicsőszentmártonban, Sepsiszentgyörgyön a tanárképzőben és Bp.-en a bölcsészkaron végezte, ahol tanári diplomát szerzett (1917). Bp.-en kezdte pályáját középiskolai tanárként, majd hazatért Erdélybe (1920–): 3 évig Dicsőszentmártonban a Ref. Kereskedelmi Iskolában tanított, innen

? † ?: tanító. A II. vh. után Marosszentgyörgyön az újjászervezett román tannyelvű iskola tanítója. Csak érettségi diplomája volt. (1944. dec. 23–). – Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala.