GROPŞIANU Mihai
Szászkabánya, 1869. dec. 23., † ? : ügyvéd. – Elemi iskolát szűlőfalujában, polgárit Oravicabányán, majd Kecskeméten a piarista gimn.-ban illetve a protestáns gimn. –ban végezte, jogot Nagyváradon tanult, Bp.-en szerzett jogi doktorátust (1896) és ügyvédi vizsgát is uo. tett (1898). Ügyvéd volt Oravicabányán. A nemzeti gárda parancsnoka lett (1918. dec.), kiadta
GROSS Daniel
? † ? : szabómester. – Segesvári polgár, szabó-kiállító (17. sz.). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika
GROSS Daniel
? † ? : szűcs. – Segesvári szűcsmester, a Bp.-i Országos Általános Kiáll.-on jó munkáért kapott kiáll.-i nagy érmet (1885). Irod.: Az 1885 évi bp.-i Országos Kiállítás (Bp., 1885),
GROSS Ede
? † ?: földbirtokos. – Szászrégenben az 1921-es földreformot követően kisajátították birtokai egyrészét. Irod.: Bíró Donát
GROSS Frigyes
? † ?: földbirtokos. – Szászrégenben az 1921-es földreformot követően kisajátították birtokai egyrészét. Irod.: Bíró Donát
GROSS Frigyes, Gross Frederic
? † Mezőcsávás, 1999. jan. 31.: orvos, dr. sebész egyetemi adjunktus. – Prodékán a MOGYI Általános Orvosi Karán (1954. jan. 1. —1955. júl. 31., 1956. szept. 1. —1957. dec. 31.); sebész főorvos; adjunktus az urológia tanszéken (1963–); mint sebészorvos ment nyugdíjba (1983). – F. m.: társsz.: Tájanatómia. 2. rész: Koponyaüreg,
GROSS Georg
Segesvár, ? † Keresd, 1838. aug. 17.: tanár, prédikátor. – Tanult Tübingenben (1816); lelkipásztor Keresden (1823–38). Irod.: Szabó–Szögi
GROSS Georgius
Segesvár, ? † Segesd, 1818. febr. 8.: tanár, pap. – Tanult Wittenbergben, Göttingenben (1787); kollaborátor és rektorként tanított (1792–98); corektor, majd rektor (1798–); prédikátor (1800–); lelkipásztor Segesden (1803–1818). Irod.: Szabó–Szögi
GROSS Joseph, Grosz József
Szászsebes, 1874. jún. 25., † Buk., 1937. júl. 11: dr. fil., ev. lelkész, tanár. – Apja vendéglős, búzakereskedő. – A gimn. -ot Medgyesen, az egyetemen teológiát és filológiát hallgatott Kv.-on, Tübingenben (1898), Halleban (1894–96), majd Kv.-on végezte, ahol szakvizsgát tett (1902), doktorált (1903). Tanított Nagyszebenben az ev. reáliskolában helyettes tanárként (1897–1901),
GROSS Lajos
Széltalló, 1890., † ? : tisztviselő Mv.-en. – Részt vett az első vh.-ban (1914–18), az olasz, orosz és a szerb fronton harcolt, Belgrádban mint pótszázadparancsnok teljesített szolgálatot. Mint főhadnagy szerelt le kitüntetésekkel. Irod.: Erdélyi ezredek
GROSSBERG Salamon
1895., † Mv., 1958: orvos. – Belgyógyász, nőgyógyász orvos a Gyimesekben. Jól felszerelt rendelője volt Brassóban. Sírja Mv.-en a Nyár utcai zsidó temetőben. Irod.: Kiss Cs. M. 3.
GROSSCHMID Sigmund von
1830, ? † Mv., 1885. hó? 24. – A mv.-i várból temették a kat. temetőbe: katonatiszt. – Kir. cs. alezredes és a tábori vadászok parancsnoka. Háborús kitüntetett. Irod.: Gyászjelentő
GRÖSSEL Ferencné
? † ? : virágkertész. – Mv.-en virágkertész, üvegházakkal is rendelkezett. Művirágkészítő tanfolyamott is hirdetett a Sörház utcai lakásán (1890. febr. 23.). Irod.: Időtár 5 /1.
GROSSMAN Mendel
? † ? : mészáros. – Magyarón működött az apja Frigyes boltjában, az állatfelvásárlásokat intézte, a húsárú értékesítésével, nagybani eladásával is foglalkozott. A levágott bárányokat vagonokkal szállították Buk. -be is. A második vh. – alatt munkaszolgálatos volt. Hazatérése után Szászrégenben a húsipari vállalatnál dolgozott majd kivándorolt Izraelbe. Irod.: Magyaró hétköznapjai
GROSSMAN Rezső
1871., †1935: fogorvos, katonaorvos, törzsorvos. – A mv.-i orvoslistán szerepel (1912–). Az Orvosi Szemle mellékletén, a Stomatologia –ban közölt szakcikket az amalgámtömésről (1930). Az I. világháborúban katonaorvos, honvéd orvos-ezredes. A háború után Marosszentgyörgyön részvényese a téglagyárnak. Irod.: Kiss Cs. M 3.
GROSSMANN Bruno
1902., † Mv., 1969.: mérnök. – Felesége: Gárdos Elza, Mv. egyik legnagyobb üzletemberének a leánya. – A vadásztársaság aktív tagja (1940). Segítették a mv.-i kényszerlakhelyen élőket (1950-es években). Szorgalmazta mv.-i állatkert létesítését (1948–), helyszínnek a Németkalapot javasolták a turistakörök képviselői. Irod.: Mikó; Ref. temető; Sipos; Societatea de Vânătoare „Apostolii” Tg.
GROSSMANN Edit
? † ? : színésznő. – Férje: Bíró István, Mv. és a megye OMP-i tagozata titkára. – A kv.-i M. Színháznál játszott, majd Mv.-en éltek. Mo.-ra távoztak (1944). Németo-ba költözött az ura halála után. Irod.: Sipos
GROSSMANN Erich, Grossmann Erik
? † ? : építészmérnők. – Felesége: Sándor Zsóka, ker. iskolai tanárnő. Fiúk: Péter, zeneművész, Buk.-ben élt, majd Németo-ban. – Okl. -t szerzett Bp.-en, (1928). Mv.-en tevékenykedett (1933 – ). Elkészítette a beépítendő belvárosi telkekre felhúzandó tisztviselő lakások költségtervét (kb. 50—60 telekre, 1936). Tervei alapján Kovács István vállalkozó kivitelezte, a mai
GROSSMANN Erika
Mv., 1928. † 2011.: orvos. – A MOGYI-végzettje (1955). A Mangálián volt orvos, ott operált és kezelte a betegeket a Csont TBC Kórházban. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy
GROSSMANN Fülöp Frigyes
Magyarléta, 1873., † ? : mészáros, malomtulajdonos. – Fiai: Géza és Mendel. – Iskolái elvégzése után előbb ipari és kereskedelmi pályán működött, volt kereskedő és húsiparos, mészáros Magyarón. Bérelte a Móriskának nevezett patakmalmot majd, megvette, a maga és nagyobbik fia, Géza nevére jegyeztette be. Felújítva gépi meghajtással és új szitarendszerrel működött
GROSSMANN Sámuel
? † ? : kereskedő. – Letartóztatták, mert az őrízetlen várban a hátrahagyott hadijavakat állítólag fosztogatta (1849. jan. 5). Óvadék ellenében szabadlábra helyezték (jan. 12). Irod.: Időtár 2
GROSSU Eugen, Grosu Eugen
? † ? : építész. – Buk.-i építészmérnök (1915–), önálló praxist vezetett Buk.-ben (1933. máj. –). Könyvtárosa volt a Román Műépítészek Testületének. Mv. en több lakóépületet és a Maros megyei Főispáni Közigazgatási Palotát, Vármegyeházat, a jelenlegi Városházat, tervezte és kivitelezte (1936–40). Irod.: Ajtay László: Szobor és kupola (Nú., 1991. nov. 15.);
GROSU Cornel
? † ? : ort. pap. – Füleházán szolgált (1950–86), plébánia házat emeltettett (1957). Szolgált még Disznajón is (1967–69). Irod.: Reghin, Protopopiat
GRÓSZ Ferdinánd
Gyimesközéplok, 1912. jún. 19., † Izrael, 2002.: gyógyszerész. – Egyetemi gyógyszerészeti tanulmányait Buk.-ben végezte (1935. nov. 28.). Mv.-en a Dávid János Szentlélek gyógyszertárban dolgozott (1935. aug. 1. – 1942. aug. 1.), majd folytatta a tevékenységét Székelyudvarhelyen (1942), Kézdivásárhelyen (1943). Deportálták Auschwitzba (1944. máj. 22. – 1945. szept. 15.). Visszatérése után
GROSZ Ignác
Mezőgerebenes, 1895., † ? : textil kis – és nagykereskedő. – Iskoláit Mv.-en végezte, majd a kereskedelmi pályán a textil iparban töltötte segédéveit. Marosludason, majd Mv.-en volt üzlete. A Kereskedelmi Társulat tagja. Az első vh.-ban mint tűzér az olasz fronton harcolt, betegen került vissza, kitüntették a II. ezüst és bronz v.
GROSZ Jehuda, §
1907. máj., † Izrael, ? : író. – Izrael háboruinak Mv. -ről elszármazott hősi halottja. Irod.: Mv. zsidósága; Nagy Csaba
GROZA Ioan
? † ? : ort. pap. – Dicsőszentmártonban szolgált (1948–73), esperes is volt (1950). Szolgált a Szt. György, a Szentháromság és a hegyi Sf. Arhangheli Mihail şi Gavril templomban is, amelyet a kommunista rendszerben elvettek a gör. kat. -tól, és az ort. -ok szolgálatába juttattak (1948). Irod.: Târnăveni, cult. – ist.
GROZA Petru
Bácsi, 1884. dec. 7., † Buk., 1958. jan. 7.: politikus. Románia miniszterelnöke (1945. márc. 6. – 1952. jún. 2.), az Államtanács elnöke (1952. jún. 12. – 1958. jan. 7.). – Jogot magyarul végezte a pesti egyetemen, Lipcsében és Berlinben végzett. Bernády György jó ismerőse, segítségével nem lakoltatták ki Bernádynét a
GROZA Titus
Mv., 1927. máj. 29., † Mv., 1952. szept. 10. úszó, orvos. – G. Victor fia. – A középiskolát a Ref. Koll.-ban kezdte és a Papiuban Líc.-ban végezte. Jól tanult és sportolt, kiváló úszó volt: az első mv.-i, aki egy percen belül úszott 100 m.-en. Az orvosi egyetemet Bp.-en kezdte, felsőbb
GROZA Victor
Bácsi, 1889. márc. 9., † Mv., 1965. júl. 3.: orvos, városi tiszti főorvos, prefektus. – G. Adam és Mária fia. Petru Groza testvéröccse. Nős, 2 gyermek: Titus, és ?. – Déva melletti földbirtokos családból származott. Tanulmányait a szülőfalujában kezdte, Lugoson, Szászvároson járt a Ref. Koll.-ban (1897–), mint bátyja, majd Brassóban
GROZESCU Ion
Szamoskend, ? † Buk., ?: gör. kat. pap, tanfelügyelő. – Líc. -ot Balázsfalván, teológiát és pedagógiát Szebenben végzett (1855–62). Az erdélyi gör. kat. iskolák tanfelügyelője, majd a szászrégeni tanítóképző igazgatója volt. Huşi városba, végül Buk.-ben lelkész (1872–). Irod.: Fola
GRUBEI Borbála, Sándor Berta Borbála
Zetelaka, 1940. † Mv., 2016: orvos. – Férje Grubei Sándor, mérnök. – A MOGYI orvos karán végzett (1965). Irod.: Kiss-P – P
GRUBER Ernő Lőrinc
Arad, 1909., † Arad, 1962.: szerzetes. – Teológiai dr., helyettes rendfőnök. A Magyaro.-hoz visszacsatolt rendházak vezetője (1940–). Irod.: Maros megyei tört.
GRUBER László
?. † Karlsruhe (Németország), 2017. júl. 9.: Kosárlabdázó. Irod.: Gyászjelentő; Nú. (2312 – 1)
GRUBER Mihály
Bécs, 1830.? † Mv., 1887. jan. 19.: tanár. – Felesége: Herz Rebeka. Leányuk: Róza; nevelt fiúk: Glaser Simon, dézsi állami polgári iskolai tanár. – Tanulmányait Bécsben végezte, Szamosújvárra helyezték (1860 k.), ahol megnősült, majd meghívták a mv.-i községi polgári fiúiskola alapításakor számtan tanárnak haláláig (1868–87), a tornát is tanította (1879–).
GRUBER Sándor
Csíkszereda, 1895., † ?: rabbihelyettes, főkántor. – Középiskoláit Nagyszőllősön, Talmud tanulmányokat Huszton, Hunfalván és Pozsonyban végzett, utóbbi helyen papi oklevelet nyer, majd a bp.-i zenekonzervatoriumban tanult. Pályáját Bp.-en kezdte a VIII. Ker. Templom hitszónoka és főkántora volt, majd Piatra Nemţ-ra került mint főrabbi és kántor, Rădăuţ-ban mint hittanár és főkántor működött.
GRUJA Etelka
Hunyadmegye, ? † ? : tanítónő. – A tanítóképzőt Székelyudvarhelyen végezte, Harasztkeréken tanított (1939–). Marosszentgyörgyön oktatott a ref. egyházi iskolában (1942. aug. 23. – 1944. aug. 23.). A háború végén távozott a községből. Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala, Székelyföld í. k
GRUJA Farkas Bálint, §
Tordos, 1908. jún. 16., † Mv., 1994. okt. 2.: ref. lelkész. – G. Farkas (1875–1928) tordosi tanító és Csíki Adél (1877–1960) óvonő fia. Felesége: Barra Katalin (Nyárádszentbenedek, 1919. márc. 10. –) kántortanító. Gyermekeik: Réka (1940), Zsombor (1941), Szabolcs (1948). – Nagyenyeden tanult, a ref. teológiát Kv.-on végezte (1932). Moreni-helységben szolgált (1933–36).
GRÜN Dávid
? † ? : kereskedő. – Mv.-en a Kossuth Lajos utcában volt az üzlete. Irod.: Csepreghy A. – Cs. H
GRÜN Dezső
? † ? : vasmunkás. – A mv.-i KISZ keretében (1920–), később a KP-ban tevékenykedett. Irod.: Katona Szabó
GRÜN Dezső, §
? † ? : kereskedő. – Testvér: G. Márton († 1915) az orosz harctéren érte a hősi halál. – Textilkereskedő Mv.-en. Bevonult a mv.-i 62. gy. ezredhez (1912. okt. – 18. nov.), orosz, olasz és francia harctéren arcvonal – és számvívő szolgálatot teljesített, mint őrmester. Kitüntetései: O 2 , Ob, koronás vas
GRÜN Ferenc, §
? † ? : a Maros megyei pártkabinet irányítója Irod.: Erdélyi Lajos: Ingázók – az érdeklődés előterében (Új Élet, 7. sz., 1980)
GRÜN Izsák
? † ?: vállalkozó, kereskedő, virilista. – Gyermekei: Olga dr. Wolf Hermanné és Adolf. – Az első zsidó családok egyike, akik Mv.-en hosszabb ideje letelepedtek (1850). Mv.-en a városi kir.-i haszonbér / regáljövedelmek bérlője, évi 25 ezer forintösszeget fizetett a bérleményért (1872–75). Schwartz Mendellel és Tischler Hermannal kapták meg a városi
GRÜN József
? † ? : metsző. – A mv.-i zsidó hitközségben működött mint sakter és a fia kiházasításakor részesült az ún. kiházasítási alapból (1934). Irod.: Sebestyén Mihály-Diamanstein György: Egy elsülyedt világ ébresztése = Emlékk. Szabó Miklós
GRÜN László, § Grün Ladislau
Szászrégen, 1929. nov. 27., † Mv., 2005. ápr. 29.: tanár, sportoló, röplabda edző. – G. Béla és Irén fia. Testvére: Márta, Mármorné. Felesége: Rita, gyermekeik: András és Gabriella. – Mv. -ről hurcolták el és deportálták az Auswitz-Birkenau és Kaufering -Dachau lágerbe, édesanyja az első áldozatok között volt, az apja és
GRÜN Magda
1920., † Zichron Yakov (Izrael), 2003. febr. 4. temetés: muzeológus. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2003. febr.?.)
GRÜN Manó, §
? † ? : kereskedő. – Mv.-en volt kereskedő alkalmazott. Az I. vh.-ban (1917. – 19. máj.) a 62. gy. e.-ben az olasz és román fronton, mint tizedes teljesített arcvonalszolgálatot, román hadifogságban töltött négy hónapot. Kitüntetése: Károly cs. k. ig. a. Irod.: M. hadviselt zsidók
GRÜN Mihály
Szatmár, 1899 ? † ? : tanító. – Tóranikus tanító Mv.-en. Irod.: Mv. zsidósága
GRÜN Sámuel, Samu Grünn
? † ? : nyomdász, nyomdatulajdonos, újságíró. – Nyomdája a Minoriták házában volt. Az Ellenőr c. független politikai mv.-i újság szerk.-je, laptulajdonosa és kiadója (1912–20). A Bernády sajtóperében a polgármester mellett tanúskodott (1910). Összetűzése volt a katonai cenzurával, a hatóságok Iașiba hurcolták és több napig fogva tartották (1919). Irod.: Időtár
GRÜNBAUM Béla
Mv., 1904., † Mv., 1944. máj. 29.: órásmester. – Iskoláit Mv.-en végezte, majd az órásipart tanulta édesapja mellett. Édesapja alapította (1901) Mv.-en a jónevű órás és ékszerboltot, amelyet később átvett. Édesapja részt vett az I. vh.-ban a 22. gy. e.-ben az orosz fronton sebesült meg. Irod.: Mv.-i zsidó temető dok.; Székelyföld
GRÜNBAUM Szidónia
Mv., 1909. ápr. 6., † Mv., 1944. máj. 29. : gyógyszerész – A mv.-i Dávid János Szentlélek gyógyszertárban volt gyakornok (1933–) és alkalmazott (1940–44). Irod.: Mv.-i zsidó temető dok.; Péter H. M.; Péter H. M. 2013
GRUNDEMANN Emma, gr. Kornis Ferencné
1827. † 1896.: földbirtokos. – A mezőpaniti birtok örököse Júlia testvérével közösen (1813–). A birtok részét leánya Kornis Klementina örökölte (1896). Irod.: Mezőpanit
GRUNDEMANN Julia, gr. Teleki Domokosné
? † ?: foldbirtokos. – A mezőpaniti birtok örököse Emma testvérével közösen (1813–). Eladta a ráeső részt Balla Mihálynak (1860), akitől a panitiak megvásárolták. Irod.: Mezőpanit
GRÜNFELD Ernő
Mv., 1905. máj. 30. † 1963.: tisztviselő, pártaktivista, igazgató. – A Maros Megyei Szakszervezeti Tanács adminisztratív felelőse. Az illegális RKP aktivistája (1923–44), a RMP tagja lett (1945–). Az államosításkor a mv.-i Robot Szövetkezet igazgatójává nevezték ki (1945). Ez a szövetkezet négy kisebb termelőegységből jött létre (1945. febr. 22.): a Breckner Szappangyárból,
GRÜNFELD Márton
Szilágynagyfalu, 1897., † Mv., 1959. máj. 27.: fakereskedő. – Szilágysomlyón végezte iskoláit, majd kereskedelmi pályán tanult és a faiparban szerzett gyakorlatot. Önálló lett (1927) Gödemesterházán. Az első vh.-ban az 51. cs. k. ezredben az olasz és francia fronton harcolt, majd a Székely hadosztályhoz került, majd a nemzeti hadseregnek volt a tagja
GRÜNGRASS Lucas, Griengrass Lucas
Szászkézd, ? † Prázsmár, 1556. szept. 3.: jegyző, ev. lelkész. – Jegyző volt Brassóban (1528–50), ahol megírta a legrégibb szász krónikát, amiben magát szászkézdinek tartja (L. G. Kysdensis). Mint jegyző részt vett az előljárósági megbeszéléseken, kiállított hivatalos ügyiratokat, számadásokat és diplomáciai feladatai is voltak, valamint a Gimn. rektora is volt.
GRÜNN Szerén, Szery
? † ? : szerk., költő. – G. Sámuel nyomdász leánya; a mv.-i Színház c. lap társszerkesztője, kritikusa (1919). A Deborah zsidó nőegylet első irodalmi estjén egy cionista asszimiláció ellenes röpiratot olvasott fel (1920). Irásait közölte a Brassói Lapok, Aradi Közlöny, Erdélyi Újságírók Albuma. – F. m.: Bogáncsok (?). Irod.:
GRÜNWALD Elias
? † ? : gyáros. – Mv.-en volt szódavízgyára (1926. mv.-i gyár nyilvántartás) a két vh. között. Irod.: Pană
GRÚZ Lajos
1858.?, † Mv., 1885. febr. 5. Kv.-on temették: orvos. – G. Albert és Szabó Camilla fia. Irod.: Gyászjelentő
GRUZDA Elek
? † ? : jegyző. – Dedrádszéplak jegyzője. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
GUB Antal M.
Szováta, 1899., † ?: főjegyző. – Iskoláit Szovátán, Mv.-en végezte, jegyzői oklevelet Fogarason szerzett (1922). Mint segédjegyző Szovátán kezdte működését, a Szovátai Athlétikai Club egyik alapítója (1920), onnan Görgényhodákra került, ahol mint főjegyző működött, Kolozsnagyidára helyezték (–1938), majd Szovátán dolgozott (1940–). Az első vh.-ban a 22. gy. e.-ben az orosz és
GUB Jenő
Szováta, 1929. márc. 5. † Szováta, 2013.: tanár. – G. Márkus ref. lelkész és Mária fia. Felesége: Rozália (1957), leányaik: Enikő (1961), Márta Réka (1968). – A kv.-i BBTE biológia-földrajz szakon végzett (1960). Szovátán helyettes tanító (1950–51), Székesen helyettes tanár (1951–55), tanár és iskolaigazgató (1955–56). Remetén tanár (1956–64) és Szakadáton, Szovátán
GUB Márk Ráfael, P.
Szováta, 1890. † ? : ferences szerzetes – A ferences rendbe lépett (1908), ord. (1915), eltávozott a rendből (1918). Ref. lelkész Gegesben (1941), Csíkfalván (1946–59). Irod.: Csíkfalva; György: A ferencrendiek; Ref. egyetemes névtár
GUBODI Sándor
? † ? : kapitány. – Mv.-en helyettes főkapitány (1894. febr. 10.). Irod.: Időtár 5 /1.
GUDOR Gyula
Marosújvár, 1919. okt. 4., † Mezőcsávás, 1997. okt. 11.: tanár. – G. Károly iparos és Katalin fia. Felesége: Nagy Erzsébet könyvtáros. – Nagyenyeden a Bethlen Gábor Koll. Tanítóképzőjében végezte a középiskolát (1965–69), majd Mv.-en a Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet (1971). Tanított Maroscsesztvén, a ref. elemi iskolában (1939–40), katona (1940. dec.
GUGA Dan
1943. ápr. 16., † Mv., 2004. márc. 18. : technikai rendező. – Romulus G. író öccse. – A Mv.-i Nemzeti Színházban dolgozott. – Kitüntetése: Diploma de onoare. Irod.: Jurnalul de Mureş (2001. okt. 26); C. L. (2000. ápr. 4.)
GUGA Romulus, §
Nagyvárad, 1939. jún. 2., † Mv., 1983. okt. 17., Buk.-ben elhamvasztották (1983. okt. 21.): író, költő, szerk. – A középiskolát Nagyváradon kezdte az „Emanoil Gojdu” Líc.-ban (1846–51), majd a „George Bariţiu” Líc.-ban Kv-on folytatta (1951–53), Szamosújváron és Désen végezte (1957). A kv.-i BBTE filológiai karán szerzett diplomát (1962). Román nyelvet
GUGGENBERGER Daniel Leopold
Szászrégen, 1822. júl. 23. † Saint Lui (É. Amerika), ?: katonatiszt. – Kv.-on teljesített katonai szolgálatot a 62. sz Gyalogezredben (1842–). Saját kérésére átállt a Román Hadseregbe, ahol hadnagyi rangot kapott, majd a badeni 50. gyalogezredbe helyezték főhadnagyi rangban (1853–). Kapitány lett (1859.). Részt vett az erdélyi hadjáratokban (1848–49), a
GUHTER Adolf
? † ? : jegyző. – Dányán / Szászdányán község jegyzője. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
GUIDÓ Béla
? † ? : unit. lelkész. – Dicsőszentmártonban esperesként szolgált (1894–1938). Irod.: Dicsőszentmárton régi arca
GUILLEAUME Domokos
? † ?: jogász. – Jogtudor, kir. bányatanácsos, az erdélyi nagyfejedelemség országos erdészeti felügyelője. – F. m.: Fragmentarische Beschreibung des Grossfürstenthums Siebebürgen: Tagebuch eine Reise von Szászrégen nach Kolos im Jahres 1815 = Beilage zum André Hesperus (Prag, 1817–18); Beschreibung eines mir unbekanten Raubvoogels (u. o. 10 sz); Coluber flavescens (sárga
GULÁCSI Endre
Marosugra, 1914., † ? : tanító. – Tanulmányait Mv.-en és Nagyenyeden végezte, tanítói oklevelet nyert (1938). Nagyercsén kezdett tanítani, onnan Pókára került mint ig. tanító a ref. iskolához, Marosszentkirályon tanított (1940–), ahol sportegyesületeket szervezett és azok vezetője volt. Irod.: Székelyföld í. k
GULÁCSI Irma
Lúdvég, 1910., † Tompa, ? : tanítónő. -Szentlőrincen tanítottak férjével a román és m. tagozaton. Tompán, 30 évig tanított, onnan került Sárdra. Mindenhol pezsgő művelődési életet teremtett. Táncegyüttese több alkalommal nyert versenyeken. – Irod: Nyárádszereda
GULÁCSI László
? † Mv., 1999. febr. 14.: jogász, tanár. – A szászrégeni M. Tannyelvű Pedagógiai Iskolában tanított (1948–56). Irod.: Csernátoni; [Nekrológ] (Nú., 1999. febr. 16.); Szabó K. Attila
GULÁCSY Irén, §, Gulyácsi Irén; Pálffy Jenőné, P. Gulácsy Irén
Lázárföldpuszta, 1894. szept. 9., † Bp., 1945. jan. 2.: író. – Förgeteg c. regénye a mv-i Zord Idő pályázatán díjat nyert (1925). Részt vett Mv.-en a Helikon írói társaság bemutatkozásán (1927). Nem sokkal férje halála után, került sor Mv.-en a KZST-beli székfoglalójára (1928. ápr. 29.), amelyet Móra Ferenccel egyszerre tartott
GULL József
Segesvár, 1820. dec. 5. † Segesvár, 1899. jún. 23.: ügyvéd, parlamenti képviselő, polgármester, író. – A gimn. -ot szülővárosában, a jogot Mv.-en végezte. A mv.-i Királyi Táblánál majd a nagyszebeni szász nemzeti egyetemnél gyakornok (1844–); Segesvár szolgálatába lép mint tb. titkár. Részt vesz a kv.-i ogy.-en (1848), mint id. Goss
GULYÁS Endre
? † ?: tanító. – Ig. tanító Mezőbodonban. Cikkeit közölte: Vadászat és Állatvilág, a tordai Tanítótest. Értesítő-ben. Irod.: Gulyás
GULYÁS Károly, §
Debrecen, 1873. dec. 15., † Dévaványa, 1948. jan. 26.: tanár, író, könyvtáros, festőművész. – Középiskolai tanulmányait a ref. koll.-ban végezte, ott érettségizett (1891); rajztanári oklevelét Bp.-en a Mintarajziskolában szerezte (1896). Pályáját a kisújszállási ref. gimn. -nál kezdte (1896–1901), ahol rövid ideig tanította Móricz Zsigmondot is, akivel baráti kapcsolatban maradtak késöbb
GÜNDISCH Mihály, §
Brád, 1906. márc. 20., † Mv., 1984. márc. 7., a kv.-i Házsongárdi temetőben nyugszik: orvos, egyetemi tanár, a szövettan prof. – Felesége: Fogarasi Klára (1910. – Kecskemét, 1986. dec. 5.), gyermekgyógyász főorvos volt Mv.-en. – A középiskolát és az egyetemet Kv.-on végezte (1932). A Kv.-on kezdte egyetemi pályáját mint a
GUNESCH Gustav, von Bár
Szászrégen, 1837. nov. 9. † Bp., 1903.: katonatiszt. – A kv.-i 62. gyalogezredhez sorozták be (1858. márc. 13.). Őrmesterként részt vett az Olaszo. és Poroszo. elleni hadjáratokban (1859 és 1866), közben Besztercén a 63. gyalogezredbe helyezték (1860–). Ezután a katonai pályája felfelé ívelt: kadét (1861–), hadnagy (1861–), Váradon az Erzherzog
GUNESCH Martin
? † Vajdaszentivány, 1848. okt.?: parancsnok. – A szászrégeni Városi Civil Gárda parancsnoka az 1848-as események idején. Vajdaszentiványon esett el egy felderítő akció alkalmával (1848. okt). Irod.: Reghin, militari
GUNNESCH Johann
Kisszöllős, ? † 1802. dec. 7.: tanár, lekész. – Tanult teológiát Erlagenben, tanított majd prédikált Medgyesen; lelkipásztor Baromlakon, Kisselyken (1778–). Irod.: Szabó–Szögi
GUNRADUS
? † ? : r. k. pap. – Felsőkápolnai pap, fizette a pápai tizedet (1332). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
GURGHIANU Aurel, § álnevei és betűaláírásai: a. g.; Ana Gheorghiade; M. Gheorghiade; m. g.; Anton Popa; a. p.
Kisikland, 1924, Kv., † 1987. szept. 28.: költő, író, újságíró. – Tanulmányait a szülőfalujában kezdte, tanítóképzőben Mv.-en (1937–40) és Balázsfalván tanult (1940–45), különbözeti vizsgát Mv.-en az Al. Papiu Ilarian Líc.-ban tett (1947–48), Kv.-on BBTE, Filológia Szakán (1948–52) szerzett oklevelet, államvizsgázott Iașiban (1965). Tanító volt a szülőfalujában (1945–48), szerk. az Almanahul
GURZÓ György Anaklét
Szárhegy, 1912. ápr. 25., † Esztelnek, 1989. márc. 30.: Ferenc-rendi szerzetes, teol. tanár. – Az erdélyi ferencesek rendjébe lépett (1927–), ideiglenes (1928), örök fogadalmat tett (1934). Csíksomlyón filozófiát, a vajdahunyadi ferences főisk. -n teológiát tanult, pappá szentelték (1935). Vajdahunyadon segédlelkész és hitoktató (1936–38). A római Antonianum ferences főisk. -n folytatott
GUŞĂ Ştefan, §
Spătarru, 1940. ţpr. 17., † Buk., 1994. ápr. 17.: katonamérnök, tankmérnök. – Buzăuban végzett középiskolát (1957), katonatiszti tank-autó szakos főiskolát Piteştiben (1957–60), ebben a szakban katonai akad. -át (1966–72), majd továbbképzőket a hadtudomány, hadászat, hadvezetés terén (1982–83). A RKP tagja (1962). Főhadnagy (1963. dec. 30.), százados (1965. dec. 30.), őrnagy
GUŞAN Vasile Nicolae
Szászrégen, 19 ??. okt. 23., † ? : őrmester. – Szászrégenben őrmester a 92. gyalogezredben. A román hadsereg kötelékében részt vett a keleti hadjáratban (1942. ápr. 4. – 44. aug. 21.), szovjet fogságba esett. Hazatért (1945. júl. 20.). Irod.: Reghin, militari
GUSÁTH György
1841.? † Mv., 1911. jan. 29.: tisztviselő. – Felesége: született Gusáth Katalin. Fiúk: G. György. – Mv. sz. kir. város törvényhatósági bizottságának tagja, a második, Szentkirály-Szentgyörgy választókerületben (1895. dec. 14 –ig, a részleges megújításig. –40 évig), ref. egyházi képviselő, az újraalakult városi iskolaszék tagja (1898. okt. 5–), bérkocsi-tulajdonos. Irod.: Gyászjelentő; Időtár
GUSÁTH György
Mv., 1888., † ? : jogász. – Mv.-en városi aljegyző, dr. Részt vett az I. vh.-ban mint hadapród a 9. honvéd huszár ezredben (1915. júl. 10. –). A kv.-i honvéd dandárbíróságnál szolgált (1917. nov. 18. –). Irod.: Koszta; Mv. és a háború 2.
GUSÁTH György
? † ? : vendéglős. – Az Agrárbankkal szemben a főtéren nyitott cukrászdát (1920). Irod.: Időtár 3
GUSÁTH János
? † ? : hentes, vendéglős. – Mv.-en volt hentes és vendéglős (1920). Irod.: Időtár 3
GUTFREUND Adolf
? † ? : mérnök. – Mv.-en vasút osztálymérnökségi alkalmazott (1893). Irod.: Időtár 5 /1.
GUTHFREID András
Mv., 1913., † ? : fémköszörűs, munkásigazgató. – Két gimn.-i oszt. végzett. Három éve dolgozott a Perjessy János tulajdonában levő Transilvania Jéggyárban (1945–), amely lényegében azonos volt a Transilvania Szövetkezettel -vajgyárral. Ez utóbbit nem államosították, mert szövetkezetként szerepelt a vállalatok listáján. Mindkét egység ugyanabban az épületben műkődött, igazgatója a tulajdonos,
GUTHI István, kis – és nagyguthi; Guthy István
? † ? : alispán, kuruc kapitány. – Az egyesített Külsőszolnok, Kraszna és Kővár vm. -ék alispánja, II. Rákóczi Ferenc hű embere és egyik erdélyi hadosztályának vezére, kapitánya. A Maros mentén szervezte meg csapatait, fellázította Marosszéket, meghódolásra bírta Udvarhelyszéket (1703. végén). Vezetése alatt a kurucok bevették Mv. -et, pedig Rabutin tábornok
GUŢIU T. Virgil
? † ? : ort. pap. – Véckén közadakozásból és az érsekség segítségével ort. templomot építtetett (1936–37). Mosonban szolgálata idejében épült a hívek adományaiból a ma is álló ort. templom (1937–38). Irod.: Şincan 2006
GUTKOVSZKY Józsa
Szászdálya, 1871. júl. 26., † Kv., 1914. júl. 26.: unit. tanítónő, szakíró. – Cikkei: a Család és Iskola c. lapban. Irod.: Gulyás
GUTMAN Izidor, §
Süketfalva, 1893., † ?: A mv.-i zsidó Statussquo hitközség metszője és előimádkozója. Irod.: Mv. Zsidósága