Maros megyei életrajzi lexikon

1853.? † Kv., 1929. aug. 26. Mv.-en temették : igazgató tanító – A mv.-i leányiskola tanítója (1875–1925). Irod.: Emlékkönyv a Marostordamegyei Tanító-Testület 25 éves jubileuma alkalmából (Mv., 1903); Gyászjelentő; Vásárhelyi

1914, † Mv., 1982. okt. 5. Székelyudvarhelyen a ref. temetőben nyugszik: orvos, nőgyógyász. – A mv.-i nőgyógyászati klinikán gyakornok (1946–), nőgyógyász szakorvos a 2. Poliklinikán; szülész-nőgyógyász főorvos a mv.-i klinikán. – F. m.: társsz.: Nőgyógyászati jegyzet (Mv., 1954); Szülészeti jegyzet (Mv., 1954, 1959); Nőgyógyászat (Mv., 1960). Irod.: Genersich; [Nekrológ] (V.

Segesvár, 1844. ápr. 9., † Segesvár, 1881. jún. 23.: tanár, ősrégész, nyelvész. – Apja pap Erkeden. Korai árvaságra jutva nagyapjánál Fronius János Györgynél nevelkedett, a gimn. -ot szülővárosában járta, azután külföldi tanulmányokat folytatott: Heidelbergben latint, teológiát és vallástürténetet (1862–), Jénában klasszika. filológiát és történelmet (1863–) és Berlinben (1865) teológiát, filológiát, történelmet

? † ? : orgonaépítő mester. – Segesváron élt és működött. Első ismert orgonája 1833 ból való. 3 műve maradt fenn Maros megyében: Haranglábban az unit. műemlék templ.-ban (1833), Ádámoson a műemlék unit. templomban (1839) és Torboszlón a ref. templomban. Irod.: Dávid István: Nemes Gyula : A nagyernyei reformátusok »orgonadolga = Maros megyei

Szászrégen, ? † ? : bokszoló. – Ifjúsági bajnok (1970); átigazolt a Buk.-i Dinamohoz; Balkán-bajnok (1971); a Dinamoviáda második helyezettje. Irod.: Gazeta Reghinului (1995. 7.)

Szászrégen, ? † ? : bokszoló. – Ifjúsági bajnok (1967). Irod.: Gazeta Reghinului (1990. 4.)

Szászrégen, 1898. ápr. 9., † Bp., 1978. febr. 18.: gépészmérnök, honvéd vezérőrnagy. – Mv.-en érettségizett (1915). Az első vh. kitörése után Ceglédre költözött a Pesti Hazai Első Takarékpénztár alkalmazottja lett. Részt vett a háborúban (1917–); a székely hadosztályban harcolt (1918–19); belépett a nemzeti hadseregbe (1920); egyéves utász átképzés után a

Versec, 1908. nov. 29., † ? : őrnagy. – Ütegparancsnok volt századosi rendfokozatban mikor Mv. -re vezényelték, a 27. tábori tűzérosztály ütegparancsnoka (1941. júl. 31. –44. márc. 27.). Osztályával részt vett a galíciai, az erdélyi és a magyao.-i hadműveletekben. Őrnaggyá léptették elő (1944. nov. 1. –). Szovjet hadifogságba esett (1945.

? † ? : nemes. – I. Rákóczy György nemesi címert és címet adományozott neki (1638. aug. 2.). Irod.: Sándor Imre

? † ? : kereskedő. – Az örmény kereskedők ellen fellépett és társaival együtt (Görög István, ifj. G. András, G. Márton, G. József és Palatkai István) rávette a tanácsot az örmény Todor Lukács, Medgyesi Farkas engedélyének visszavonására és eltávolítására a városból (1739, 1742). A ternovói származású de a Brassói Bolgárszegről

? † ?.: gondnok. – A mv. i vártemplomi gyülekezet kurátora, többed magával, szerződést kötött Spitalszki József ácsmesterrel a Vártemplom tetőzetének főjavítására (1785) és Türk Antal pallérmesterrel a templom belsejének javítására (1790. jún.). Irod.: Időtár 5 /1.

1802., † Mv., 1843. ápr. 11.: orvos, sebész. – Halálára vonatkozó írott bejegyzés a Székely Naptár lapján: Ápr. 11. -kén Város Sebésze G. Gy. élete 41-dik esztendejében dél után 5. órakor meg hala. Irod.: Krón. Füz. (1939. 4/6)

? † ?: kalmár, városi tanácsos, főügyész – Elsőként a görög kereskedők közül tanácsossá választották és adóperceptori tisztséget kapott (1735). Mv.-en a céh törvényszék dokumentumaiban szerepel, a városi levéltárban Protocolle Directoriale néven (1764–71) a bűnügyi jegyzőkönyvekben. Irod.: Időtár 5 /1.; Krón Füz. 3; Pál-Antal 2009

? † ? : városi polgár, mészáros, malomfelügyelő. – Malomfelügyelő (1739); mészáros, malombíró (1764); utcakapitány. Irod.: Pál Antal 2009

? † ? : kereskedő. – Havasalföldről származott és Mv.-en a második görög, aki városi polgárjogot nyert (1628), esküdt (1635). Irod.: Időtár 5 /1.; Pál-Antal 2009

? † ? : kereskedő, polgár, mészáros. – A városi tanács engedélyezte hogy a piactéren sátrat állítson fel fűszerekkel való kereskedés céljából (1759. máj. 30.). Mészáros (1764). Irod.: Időtár 1; Pál-Antal 2006

? † Mv., 1836. júl. 27.: városi polgár, tanácsos, főbíró. – Felesége: Alkoffer Erzsébet (1784–1850. ápr. 20.). Gyermekeik: Albert (cs. kir. főherceg Ferdinánd Maximilián 3. könnyű-lovas ezredében cadet, 20 évesen halt meg 184?. máj. 19.); Erzsébet orvos dr. Antal Lászlóné († Mv., 1849. ápr. 31.); Károly, felesége: Ziegler Vilhelmina; Anna

? † Mv., 1835. júl.: kereskedő. – Az apja, G. József († Mv., 1827) megvásárolta a Nagy Piac és a Szentgyörgy utca sarkán levő telket, ott megkezdte (1822) és fele részét felépítette házának (1827), a háromszintes ház építését befejezte (1828). »Görög palota« néven volt ismeretes Mv. főterén, (Pţa. Trandafirilor / Főtér

? † ? alszámvevő, rendőrkapitány. – A törvényhatósági bizottság választotta meg alszámvevőnek (1880. júl. 31.), rendőrkapitány (1890. márc. 22. –). Irod.: Időtár 5 /1.

Mv., 1809.? † Mv., 1859. okt. 25.: nagykereskedő, nemzetőr parancsnok helyettes, az Olvasó Társaság pénztárnoka, könyvtárnok. – Családja G. alias Lázár János Apaffy Mihálytól nyert címeres nemeslevelet (1678. febr. 14.). Apja vagyonos kereskedő volt Mv.-en. Felesége: Ziegler Vilma (1822 – Mv., 1888. ápr. 21.). – Kereskedelmi akadémiát végzett Bécsben (1830). A

? † ? : nemes. – Mezőszengyeli unit. nemes (1594). Irod.: Kénosi-Uzoni 2.

1877., †1943: kereskedő. – Felesége: Kazatsay Emilia (1881–1967). – Radnóti kereskedő. Leányuk: G. Emilia (1902–1977), aki Szálasy Ferenc (1892–1944) felesége lett Korondon. Irod.: Száva 2012

? † ? : r. k. pap. – Tekeújfalu plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1332–33, 1335). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.

Szeret, 1884., † ? : tanár, malomtulajdonos. – A gimn. -ot és az egyetemet Bécsben végezte. Tanár lett Csernovitzban és a román kadettiskolában németet tanított. Dr., a mv.-i Ref. Koll.-ban óraadó tanár (1930–34). Malomtulajdonos Marosszentgyörgyön (1937–). Mv. -ről deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Erdélyi vármegyék; Mv. tört. 2.; Mv. zsidósága

? † ? : harangöntő. – Segesváron dolgozott (1829). Irod.: Molnár

? † ? : harangöntő. – Segesváron dolgozott (1860). Irod.: Molnár

? † ? : rektor. – A szászrégeni szász ev. gimn. rektora (1858–61) Irod.: Regh. cult. 8.

Segesvár, 1879. dec. 11, † Drabenderhöhe, 1972. ápr. 30.: tanár, költő, író. – Apja pékmester. Anyja Udvarhelyen lakott. – Érettségizett Segesváron, majd egyetemen tanult: Breslauban a Hittud. Karon (1900-01), Kv.-on, Jénában a Hit. és Bölcs. Karon (1903, 1904). A kv.-i egyetemen doktorált (1906). Tanított a segesvári gimn.-ban (1905-06), a szegedi (1906-08),

? † ?: lutheranus lelkész. – Szászdányán (1712–36). Irod.: Apold

? † 1671: ev. lelkész. – Nagyszebenben és Königsbergben tanult. A segesvári iskola rektora, városi lelkész (1653–). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika

Görgény, 1918. szept. 24., † ? : szakaszvezető. – A román hadsereg kötelékében a 12. hegyivadász zászlóaljban részt vett a keleti hadjáratban (1942. jan. 15. – 43. márc. 15.). Irod.: Reghin, militari

? † ? : gör. kat. pap. – Felsőköhéren pap (1911). Az I. vh. kitőrésekor a háború minden nehézségét elszenvedte: a templom harangjait mind elvették, és beolvasztották, letartóztatták (1915), Kv.-ra hurcolták, 10 nap vizsgalati fogság után Szabolcs vm. -be fogva tartották (1916. dec.-ig). Közben a falu lakóit, a parochiát, az egyházi

1896. ápr. 10., † Mezőméhes, 1942. júl. 15.: igazgató-tanító. – Elemi iskola után Szamosújváron végzett tanítóképzőt (1917). Mezőméhesen tanított haláláig. Irod.: Dascăli mureşeni, 5.

Medgyes, 1847. szept. 20., † 1914. aug. 7.: tanár, pap. – Apja szappanfőző, városi tanácsos. – A gimn. -ot Medgyesen végezte (1868); teológiát és klasszika filológiát tanult a tübingeni (1868–69) és a lipcsei egyetemen (1870–71). Hazatérve görög-latin tanár Szászrégenben (1871–72), Medgyesen (1873–1907) uo. hitszónok. Lelkész Nagyekemezőn (1875–1900). Cikkei: Medgyesi Ev. Gimn.

1779., † Körtekapu, 1846. aug. 28.: földbirtokos nemes, gör. kat. pap. – Körtekapuban látta el a gör. kat. papi szolgálatot (1824–46). Ez a család adta évtizedeken keresztül Körtekapu gör. kat. papjait, akik: Ioan (1836–63), George (1852–81), Iuliu (1877–). Irod.: Dobozi

? † ? : nemes. – Şincai Gheorghe sógora. – Mezőrücsi nemes (1795). – Náluk tartózkodott Şincai a pere alatt. Irod.: Albu

? † ? : a kommunista rendszer üldözöttje. – 15 év kényszermunkára ítélték (1956), Faliboga szervezetében működött. Irod.: Ioniţoiu

Beréd, 1929. júl. 20. † Mv., ? : orvos, egyt. tanár. – OGYI kv.-i, Ált. Orvosi Karán végzett (1961), egyetem utáni szakképzés Kv. pszichiátriai klinikáin (1964) és Buk. (1965), szakmai továbbképzést végzett Bale (1969), doktorátusi tézise: Unele aspecte ale stărilor depresive (1972). Üzemorvos Aranyosgyéresen a Huzalgyárban (1961–64), Mv.-en didaktikai, klinikai

Székelykocsárd, 1901. jan. 19., † Déda, ?: vallástanár, ort. pap. – Líc. -ot Enyeden, ort. teológiát Kv.-on végzett. Pappá szentelte Nicolae Ivan ort. püspök (1927. nov. 13.). Szebenben a tanítóképző gyakorló isk. -jában tanított (1922–). Nősülés után Dédára került vallástanárnak és papnak (1927–56). Sokat tett az ort. vallás megmaradásáért, tataroztatta

Déda, 1901., † ?: gör. kel. lelkész. – Tanulmányait Nagyszebenben és Kv.-on végezte. Mint tanár Zilahon kezdte pályafutását, majd a dédai egyház vezetője (1927–), az ASTRA vezetője, minden vallásos egyesület működésében részt vett és irányított. Irod.: Székelyföld í. k

? † ? : lutheranus lelkész. – Segesden működött (1511). Irod.: Apold

? † ? : gör. kat. pap. – Ioan Bob püspök Soropházára helyezte szolgálni (1804. dec. 11. –). Irod.: Dobozi

Halmágy, 1912. ápr. 4., † Budaörs, 1990. dec. 27.: orvos. – Felesége: Pápay Margit (1916.? – Budaörs, 2003. máj. 22. temetés). – Középiskoláit Fogarason, Szebenben (1930) az orvosi egyetemet Kv.-on végezte (1937); elismerték a korábban szerzett doktori címét (1967). Nagyváradon a Szent László Tüdőszanatóriumban (1937–40); Kv.-on a belgyógyászati Klinikán tüdőgyógyász

1831? † Mv., 1915. ápr. 25.: pénztári ellenőr. – Mv. szab. kir. város pénztári ellenőre. Honvéd őrmester (1848–49). A városi adóvégrehajtó feljelentette a városi adópénztár kezelőit (G. J. -et, Gombás Józsefet és Izay Lukácsot) sikkasztás gyanújával (1894. jún. 15.). Irod.: Gyászjelentő; Időtár 5 /1.

1849.? † Mv., 1929. okt. 1.?: tűzoltó, cukrász. – Mv.-en az Önkéntes Tűzoltóegylet segédtiszt, csővezető, majd szakaszparancsnok helyettes Íoroszlán István parancsnok mellett (1899). Cukrászmester. Borszéken cukrászboltot nyitott a fördő idényre (1983. máj.). Több egyesület tagja volt. – F. m.: Huszonöt év a marosvásárhelyi Önkéntes Tűzoltóegylet életéből (Mv., 1901). Irod.: Fülöp–Ferencz; Gulyás;

? † ? : ügyvéd. – Mv.-en megválasztották az Ügyvédi Kamara titkárának, miután Csontos Olivért főügyésszé választották és ezért lemondott titkári megbízatásáról (1896. márc. 31). Irod.: Időtár 5 /1.

? † ? : gör. kat. lelkész. – Tekeújfaluban volt lelkész (1783–1847). Szolgálata idejében épült fel a falu második gör. kat. fatemploma (1783). Ezt a templomot közmegegyezéssel átadták Kisfehéregyháznak (Beszterce-Naszód), ahol ma is áll (1933–). Irod.: Lunca

1917., † Ratosnya, 1949.: katonatiszt. – A ratosnyai Titkos Szolgálat politikai okokból letartóztatta és megőlte. Irod.: Balint

? † 1951.: földbirtokos, kulák, áldozat. -Mezőszilváson mint kulák minősítésű gazdát kivégezték, mert ellentállt a kollektivizálásnak (1951). Holttestét a Vajdakamarás és Mezőszilvás közötti út mellett hagyták. Azzal fenyegették a falubelieket, hogy aki nem áll be a kollektíve hasonlóan jár. Irod.: Autonom magyarok; László Márton: Kollektív gazdaság-ellenes akciók Maros tartományban 1950–1951 között

? † Segesd, 1818. febr. 8.: ev. lelkész. – Segesden szolgált (1803–1818). Új egyházi iskolát építtetett (1806), tataroztatta a paróchia épületét, anyagilag is támogatta híveit, akiknek lakóháza és más vagyona a falut felégető tűz martalékává lett (1816), segített nekik leküzdeni az éhinséget, az óriási szárazság okozta károkat (1817). Áldásos emlékét