Maros megyei életrajzi lexikon

? † ? : ort. pap. – Oroszidecsen volt pap (1975–85). Szolgálata ideje alatt épült az ort. plébánia épülete (1977–78). Irod.: Reghin, Protopopiat

? † ?: ort. pap. – Felesége Letiţia Nicoară, Grigore Nicoară esperes lánya (eküvő: 1911. ápr. 30.). Libánfalván lelkész (1911–), Irod.: Reghin, Protopopiat

? † ? : tanár. – A mv.-i 6. sz. Remeteszegi iskola tanára (1976–89), igazgatója (1980–89). Irod.: Gimnaziul Al. I. Cuza

Székelysárd, 1891 † ? : férfiszabó. – Iskoláit Székelykálon végezte, Ferences szeretesnek indult (1912), eltávozott (1924). Majd a szabómesterséget tanulta. Hosszú évekig volt segéd jónevű iparosok mellett, önálló lett Mv.-en (1927), mértékutáni rendelésre dolgozott. Végig harcolta az első vh. -t. A Szabó Szövetkezet tagja volt. Irod.: György: A ferencrendiek; Székelyföld í. k.

Csíkvárdotfalva, 1881. jún. 12. † Mv., 1960. jún. 21.: r. k. pap. – Csíksomlyón és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték Gyulafehérváron (1904. jún. 16.). Káplán Csíkszentsimon-Csatószegen, Mv.-en (1904). Lelkipásztor Székelyhodoson (1908), Tekén (1926). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

1922, † Mv., 1983. szept. 30.: orvos. – Mv.-en végezte az orvosi egyetemet (1950). Gyakornok a Gyermekklinikán (1948–1951). Körzeti gyermekgyógyász főorvos Mv.-en. Irod.: Kiss Cs. M 3.; Mv.-i zsidó temető dok.; [Nekrológ] (V. Z., 1983. okt. 2.)

? † 1677 : céhmester, királybíró. – Segesvári céhmester, vagyonos patricius, királybíró. Irod.: Kraus: Erdélyi krónika

Segesvár, 1811., † Mese, 1890. júl. 9. : tanár, prédikátor. – Tanult Segesváron, Bécsben a teologiai fakultáson (1833); lelkipásztor Mesében (1853–90). Irod.: Szabó–Szögi

Fejérd, 1883. ápr. 23. † ? : tanár, igazgató – Az Al. Papiu-Ilarian Líc.-ban igazgató (1920. aug. 1. – 1921. szept. 1.). Rövid ideig a mv.-i Astra elnöke (1920. máj. –21). Miniszteri biztos, előtte tette le a Ref. Koll. tanári kara az állampolgári esküt (1921). A Ref. Koll.-ban az érettségi vizsgán

Bereck, 1899. dec. 22., † Buk., 1991. szept. 18.: közgazdász, egyetemi tanár. – Brassóban végezte a középiskolát, Buk.-ben a kereskedelmi és ipari akad. -t, Kv.-on az egyetemet (1928). A szászrégeni állami erdő – és fűrészipari vállalatnál közgazdasági teendőket látott el, majd Kv.-on a Kereskedelmi Akad. -n egyetemi tanár (1928), doktorátusát

Göcs, 1530 k. † Mv., 1585.: r. k. pap, ref. hittérítő, ref. püspök. – Debrecenből hozták Erdélybe. A mv.-i ferencesek iskolájában, majd Wittenbergben az egyetemen tanult (1550. jún. 19. beiratkozás – 1552). Gyermekei: Izsák (1554. júl. 19.), 2. felesége Heléna (esküvő: 1555. jún. 20. –) és gyermekeik: Ádám (1557. máj.

1905., † Mv., 1970.: tanárnő, igazgató. –A mv.-i Leánylíc. igazgatója. Irod.: Bethlen Anikó; Csekme

? † ? : jegyző. – Illyésmezőben és Szovátán volt jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Kv., 1945. dec. 10., † Mv., 1973. nov. 11. A kv.-i Házsongárdi temetőben nyugszik: színművész. – A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett (1971). Előbb a Temesvári Állami M. Színház, majd a mv.-i Állami Színház tagja volt. – F. sz.: Néró (Racine: Britannicus), Phil Hogan (O’Neill: Boldogtalan hold), Beteg (Wittlinger: Ismeri

Gyimesbükk, 1912. okt. 7., † Mv., 1977. jan. 17.: ref. lelkész. – G. István MÁV határállomás főnök és Kiss Margit fia. Felesége: Csomóss Sára. – Középiskoláit Mv.-en a Ref. koll.-ban, a teológiát Kv.-on és Debrecenben végezte (1931–35). Segédlelkész volt Csíkszeredában (1933–), lelkész Dedrádszéplakon (1934–49), Kézdimárkosfalván (1949–50), Barátoson (1950–76). Irod.: Csáky; Csekme;

? † ? : ref. tanító. – Mv.-en subscribált (1773). Ádámoson tanított (1781–86), majd Radnóton (1787–1804). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 4.

? † Mv., 1826. nov. 10., A mv.-i Keresztelő Szent János-plébánia kriptájába temették, a feleségét is: cs. k. postamester. Irod.: Mv.-i örmények; Mv.-i Plébániatemplom kriptája; Puskás Attila – sírfeliratok

Resinár, 1881. ápr. 1., † Csucsa, 1938. máj. 6.: költő, politikus, miniszterelnök, miniszter. – Többször járt Mv.-en főleg választási kampányok alkalmával (1920, 1922, 1925, 1929). Többször volt Maros megye képviselője a román parlamentben (1932–). Bernádyval szoros kapcsolatban állt a csucsai román-magyar paktum megkötésekor a román Néppárt és az OMP között (1924.

? † ? : mészáros. – Mv.-en a zsidó hitközséggel kötött szerződést kóser mészáros termékek eladására (1934–35). Irod.: Mv. zsidósága; Sebestyén Mihály-Diamanstein György: Egy elsülyedt világ ébresztése = Emlékk. Szabó Miklós

Mv., 1742., † Királybánya, 1792. febr. 23.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1758. aug. 25.), felszentelték (1765. nov. 1.). Irod.: György: A ferencrendiek

1835 k. † 1915.: fakitermelő, r. t. igazgató. – Szászrégenben a G. és Teplánszky cég fűrészüzemet létesített. Irod.: Kádár – Pál-Antal

? † ? : nagyvállalkozó, milliomos. – Rendkívül alacsony áron összevásárolt számos erdélyi fürészüzemet (1916), többek között a mv.-i Farkas M. féle telepet is. A Forestia faipari m. -olasz-román céghez csatlakozott (1920). Megvásárolta a régi Farkas féle villanytelepet a városi tanácstól (1920). Irod.: Időtár 3

Szászrégen, 1905. jan. 10., † ?: dr. tech., vegyész. – A középiskolában Bp.-en, Svájcban tanult, érettségizett Bp.-en (1923). Főiskolai tanulmányokat Zürichben folytatott (1923–27), és doktori diplomát szerzett; Nowytargba (Lengyelo.) élt (1929–). – F. m.: Versuch einer Verallgemeinerung der Stereochemie (Bp., 1929). Irod.: Gulyás; Profiluri reghinene

Lúdvég, 1775.? † Mv., 1837. jún. 21.: ev. lelkipásztor, németnyelvtanító és nevelő. – Ev. lelkész fia. Az ő fia: Károly, gyógyszerész. – Ifjúkorában került Mv. -re, ahol Kendeffi Ádám mellett nevelősködött. Azon a szálláson lakott, melyet a gr. biztosított neki, s melyet a hálás tanítvány gr. Kendeffy Rozália br. Wass Farkasné

Mv., 1861., † ?: ügyvéd. – Felesége: sófalvi Illyés Margit. Gyermekeik: Kálmán († 1917); Ella dr. Kapusi Imréné; Margit; Piroska (1901-Mv., 1929. jan. 16.); Erzsi Dávid Jánosné; ifj. Károly; László. – Bíró, majd Kir. Itélőtáblai tanácselnök Mv.-en (1918. jan. – 1919); ügyvédi irodát nyitott (1920–). Elköltözött Mv. -ről (1929–). A

Mv., 1805., † Mv., 1846. júl.: gyógyszerész. – G. Dániel, német nyelvtanár fia. – Gyógyszerész inas volt, majd Pesten gyógyszerészhallgató (1835–36) és gyógyszerészeti diplomát kapott (1836. jún. 6.), amit Brandecker Simonnak ajánlott. Mv.-en a Brandecker Simon féle Arany Szarvas gyógyszertár vezetője volt. – F. m.: Gyógyszeres értekezések a Horgagról (Flores

Mv., 1826. nov. 11., † Mv., 1897. júl. 19. : tanár. – Felesége: Hörl Katalin (1832.? – Mv., 1865. máj. 19.). Gyermekeik: Katalin, Mari, Károly, József. – Tanult Mv.-en a Ref. Koll.-ban, (1838–46), Nagyenyeden jogot (–1848). A szabadságharcban Kiss István őrnagy mellett szolgált a parancsnoki irodában mint helyettes várparancsnok (1848),

? † ? : tanácstag. – Hosszú éveken keresztül a segesvári tanács tagja, korának hiteles krónikása, aki az Apoldi Szász Közösség Könyvét vezette. Megörökítette a falu életének jelentősebb eseményeit és felsorolta a 17. sz.-ban a hann (falubíró) és jegyző tisztségét betöltött személyek nevét (1684). Feljegyzései ma értékes dokumentumok. Irod.: Apold

? † ? : malomtulajdonos. – Az I. vh.-ban (1914. okt. – 18. nov.) az 50. gy. ezredben gyalogos. A mv.-i Kossuth u. 93. sz alatt található Hedvig Malomot közösen Heller Mózessel létesítették. 29 munkással dolgozott (1922. máj. 16. –). Államosították (1948. jún. 11.). Mv. -ről deportálták feleségével együtt (1944. máj.

Marosludas, 1901., † ? : ort. izr hitközségi elnök. – A mv. – ortodox hitközség elnöke a vészkorszak idején (1939–42). A mv.-i zsidótanács tagja (1944). Mv. -ről deportálták feleségével együtt (1944. máj. 29.). Irod.: Időtár 3; Mv. zsidósága; Sebestyén Mihály 2000

? † ? : vállalkozó, ékszerész. – Három társával Preciosa Ékszeripari és Kereskedelmi Vállalat néven ékszerkészítő üzemet alapított a főtéren a Kohn Márton féle házban (1919). Malom tulajdonos is (–1932). Irod.: Időtár 3

Bonyha, 1922. dec. 5., † Nagyenyed, 1953. okt. 31.: antikommunista harcos. – Kv.-on az orvosi egyetemen tanult (1942); és részt vett az ífjúsági antifasiszta mozgalomban. Már középiskolás korában szembeszállt a beözönlött orosz katonákkal, akik loptak és raboltak a falubeliektől (1944). Külföldre szőkött (1948), Bulgáriába, Olaszo. -ba és Ausztriába vetették be,

1840., † ? : szakíró, m. kir. adótárnok, adóhivatalnok. – Adóhivatali ellenőr Dicsőszentmártonban (1884). Irod.: Gulyás

? † ?: műépítész. – Birtokába került Szászrégen főterén a 10-es sz. lakóház (1925–), amely több más házzal igyidőben épült (1860–). Ezeket mind államosították (1950). Irod.: Regh. Cult. (10., 2010)

Mv., 1914. ápr. 2. † ? : gordonkaművész, kórusvezető, gordonka – és kamarazene-tanár. – Mv.-en a Zeneiskolában és a Buk.-i Zeneakad. -án tanult, Bp.-en a Zeneművészeti Főiskola gordonka szakán Zsámboky Miklós tanítványa (1931–36). Sopronban tanár (1939–49), Baján igazgató (1949–51), Miskolcon Zeneművészeti Szakiskola és Liszt Ferenc Zeneiskolai Tanárképző Intézet, Miskolci Tagozat

? † ? : asztalos. – Backamadarasi származású. A magafizette, otthonról hozott segédekkel dolgozott a koronkai Toldalagiak kastélyának építésén (18. sz.). Irod.: Péterfy 2005

? † ? : nemes. – Apaffy Mihálytól nyert nemeslevelet (1660. júl. 2.). Irod.: Pálmay

? † 1900 : birtokos. – Ugrán volt birtokos, városi pénztárnok. – A mv.-i városi szesz- és pálinkajövedelem bérlője (1870–71), városi pénztárnok (1872–84), a városi képviselőtestület tagja. Részt vett az Erdélyi Ref. Egyházker. Kv.-on (1888. szept. 29-okt. 2) tartott közgyűlésén. A városi adóvégrehajtó feljelentette a városi adópénztár kezelőit (G. J. -et,

Mv., 1745, † Nyárádkarácsonyfalva, 1814 után: ref. lelkész, egyházi író. – Fogarasi Papp József barátja és sógora, id. Abacs Jánosnak veje. – Tanult Mv.-en, gr. Lázár János és gr. Toldalagi István udvarában volt nevelő. Subscribált (1766). Lelkésznek választották Berekeresztúron (1766), egy év után a marburgi és franekeri egyetemeket látogatta (1767–68).

? † ?: mv.-i polgár. – A ferencesek, a kolostor szomszédságában lévő telkét és házát, megvásárolták (1748. aug. 6.) a templomuk számára. Irod.: György: A ferencrendiek; Időtár 1

Mv., 1928. jan. 21., † ? : szobafestő. – Tiltott határátlépés kísérlete miatt tartóztatták le, három társával együtt (1958. máj. 17.) és állították bíróság elé. Irod.: 1956 Erdélyben; Időtár 4.

Backamadaras, 1914, † ?: szabó, igazgató. – Mv.-en volt szabóinas (1928–), kapcsolatba lépett a KISZ-szel (1931), a szakszervezeti mozgalommal, részt vett a mv.-i sztrájk megszervezésében (1934), dolgozott Gyergyószentmiklóson, Kv.-on, Buk.-ben. Katonai szolgálatot végzett. Visszatért Mv. -re, a kommunista tevékenységéért letartóztatták, megkínozták (1941–42), ismét perbefogták és öt évi börtönre itélték (1943–44) a

Arad, 1896. szept. 10., † Arad, 1974 v. 1978: színésznő. – Különböző vándortársulatok tagja volt (–1948). Fellépett: Arad, Temesvár, Szatmárnémeti, Nagybánya, Dés, Zilah, Nagykárolyban (1923–39), az Aradi Kamaraszínház (1939–40), majd az aradi Népszínház tagja (1940–48); a mv.-i Székely Színházhoz szerződött (1948–62), és jó humorérzékkel különböző epizódszerepeket alakított. Enyhén groteszk párosjelenetei

? † ?: csendörkapitány. – Mv.-en csendőrparancsnok (1901 – ). Feladata volt a mv.-i ogy.-i választások levezényelése, amit a városi rendőrség és csendőrség kellett biztosítson (1901. febr. 7.). Az összecsapás végeredménye négy halott és kilenc súlyos sebesült. Irod.: Bernády

1650., † 1712. máj. 19.: ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1669). A mv.-i Scola rektora (1677–80). Kutyfalván (1680), Bethlenszentmiklóson (1689) és Gogánban (1690–) lelkész és a küküllői egyházmegye esperese haláláig (1689–1712). Irod.: Koncz; Kozma; Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 3. Zoványi

? † ? : ref. tanító. – Dányánban volt tanító (1718). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.

? † Mv, 1780. júl. 15 : borbély, tanácsos, főbíró. – Mv.-en borbély, városi senator (1760 –), szállásmester (1761); a heti vásár (a juh és kecskehús vámjával) berlője (1762), főbíró (1770). Irod.: Fodor–Balás; Fogarasi; Pál-Antal 2006; Pál-Antal 2009; Szentgyörgyi

? † ? : ?. – I. Rákóczi Ferenc kitüntetette (1640. máj. 12.). Irod.: Pálmay

1908, † Kiskend, 2002. márc. 11.: ref. lelkész. – Iskoláit a szülőfalujában, Mv.-en és Nagyenyeden végezte, majd Kv.-on a teológiát. Helyettes lelkésznek Ádámosra nevezték ki, onnan Kiskendre került lelkésznek (1939–79). Szolgálatát példás hűséggel teljesítette, nagy népszerűségnek örvendett. Komoly gondja volt az egyház anyagi ügyeire: renováltatta a templomot és a tornyot (1946;

Kelementelke, 1859., † Kiskend, 1932: ref. lelkész. – Tanult a szülőfalujában, Mv.-en, majd teológiát Nagyenyeden végzett. Szolgálatát Székelyabodban kezdte, majd Kiskendre hívták meg (1896. máj. 18), ahol 36 évig szolgált. Az új emeletes papilak első lakója, amelyet egy évvel azelőtt építettek. Rendbetette az irattárat, rendszeresen foglalkozott az ifjúsággal, előadásokat tartott, az