BARTHA Mihály
? † ? : csiszár, városi polgár. – Mv.-en csíszár (1657), városi polgárrá esküdött (1660). Irod.: Pál-Antal 2006
BARTHA Mihály, sóváradi
? † ? : lófő. – Primipiláris levelet (lófőséget) nyert II. Rákóczi Györgytől (1655. jún. 28.). Irod.: Kempelen; Pálmay
BARTHA Mihály, szárhegyi, alias Szász
? † ? : veresdarabont. – Köszvényesremetén élt (1670). Irod.: SzOkl, 6.
BARTHA Miklós
? † ? : ref. lelkész. – Székesen volt ref. lelkész. – Cikkei: Erdélyi Protestáns Lap-ban, Debreceni Protestáns Lapban. Mv.-en utca viselte a nevét (1934). Irod.: Gulyás; Vigh
BARTHA Ödön
? † ? : okl. gazda Mv.-en. – Részt vett az első vh.-ban, az olasz fronton harcolt mint géppuskás századparancsnok. Főhadnagyi rangban kitüntetésekkel szerelt le. Irod.: Visnai
BARTHA Péter; kölpényi
? † ? : lovas-puskás. – A Csontos György hadnagysága alatt szolgáló marosszéki lovas puskást a havaselveii hadjáratban tanúsított hűséges szolgálatai jutalmául lófövé tette II. Rákóczi György, azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva
BARTHA Sándor
1927., † Mv., 1990. dec. 6.: agrármérnök-tanár. – A Mezőgazdasági Líc. tanára. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1990. dec. 8.)
BARTHA Sándor
Segesvár, ? † ? : erdőmérnök – Segesváron volt (1918-ban). Cikke az Erdészeti Lapok-ban (1914): Néhány szó a tőár helyes kiszámításáról. – F. m.: Erasmus Nyárádi Gyula (??). Irod.: Dubovitz; Gulyás
BARTHA Tamás, kisgörgényi
? † ? : lófő. – Rákóczi Zsigmondtól kapott B. Benedekkel együtt primipilátust (16. sz.?). Irod.: Kempelen, MCK
BARTHA Zsigmond
? † ? : ref. lelkész. – Gyulakuta ref. papja (1782–1791). Irod.: Imreh B.
BARTHOS Gábor
? † ? : ref. lelkész. – Mezőbergenyében volt lelkész (1897. júl. 18. – 1931. máj. 1). Bergenyében Nőszövetséget alapított, vasárnapi iskolát vezetett, műsoros előadásokat tanított be és a bevételeket a mv.-i Ref. Koll. megsegítésére fordította. Dalárdát, népkönyvtárat létesített és vezetett. Az ő papsága ideje alatt épült a papilak is (1909).
BARTHOS Gábor, albisi
Mezőbergenye, 1898., † Marosszentkirály, 1984. jan. 7.: tanító, ref. kántor. – Tanulmányait a nagyenyedi tanítóképzőben végezte (1919). Tanított Mezőpaniton (1921–44). Az első vh.-ban a 22. gy. e.-ben az orosz, olasz fronton harcolt, mint zászlós szerelt le. A ref. egyház kántora, a presbitérium jegyzője, a vármegyei Földműves Szövetség alelnöke. Ifjúsági énekkart, majd
BARTHOS Indár, albisi
Sövényfalva, 1879. ápr. 19., † ?: történelem-földrajz tanár, tankerületi főigazgató, tanügyi főtanácsos. – Az egyetemet Kv.-on és Bp.-en végezte. Tanított Déván (1903-09). A bp.-i Árpád Gimn. tanáraként, az első vh.-ban már az első évben kikerült a frontra. Bp.-en (1919–), a vall. és közokatatási minisztériumban ped. előadó (1928–35). Cikkei a Déva és
BARTHUS József, Bartos József
? † ? : író, szerk. – Élénk tollú jó humorú író volt. Felelős szerk.-je Az Ellenőr c. mv.-i független politikai lapnak (1922. okt. –25. jan.) és Szász Béla művészeti és társadalmi hetilapjának is szer.-je (1922–2). Irod.: Ökrös; Poptămaş–Mózes
BARTHUS Mihály, albissi, Barthos Mihály
1779., † Mv., 1849. nov. 19. Sírfelirata a mv.-i ref. temetőben: ügyvéd, tanácstag. – Felesége: mv.-i Görög Lidia. – Ügyvéd Mv.-en. Irod.: Csekme; Gyászjelentő; Krón. Füz. (1939. 4/6); Pálmay József
BARTIS Árpád Károly
Gyergyószárhegy, 1922, † Mv., 2006. szept. 20.: közgazdász, könyvszakértő, jóga- oktató. – Elemi iskolát Gyergyószárhegyen, felsőkereskedelmi iskolát Mv.-en végezett, Gyulafehérváron érettségizett. A bp.-i M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtud. Egyetem Közgazdasági Karán végzett (1940–44). Katonaként orosz fogságba esett. (1945-ben szabadult). Üzletet nyitott (1946), üzletét államosították (1948). Banktisztviselő volt a
BARTIS Árpád, §
Csíkszentdomokos, 1913. dec. 12., † Mv., 2006. dec. 20.: tanár, tanfelügyelő. – Iskoláit szülőfalujában, majd Csíkszeredában a R. K. Gimn.-ban vegezte, Domokos Pál Péter tanítványa. Mv.-en, a ferenceseknél volt papnövendék, de kilépett és csaladot alapított. Feleségével Brassóba költöztek, ahonnan visszamenekültek Mv.-re (1940). Tanítói diplomát szerzett, Bardos községben román nyelven tanított
BARTIS Ferenc; álnevei: Bartis Karda, Karda Ferenc
Gyergyószárhegy, 1936. júl. 4., † Bp., 2006. jún. 9. Sárhegyen temették el: író, költő, szerkesztő. – B. Ferenc és Karda Erzsébet fia. Felesége: Gherasim Emil író leánya. Fia: B. Attila (1968), író. – Középiskoláit Gyergyószentmiklóson, Mv.-en végezte a Iosif Rangheț / mai Bolyai Farkas középiskolában. Az 1848-as m. forradalom kitörésének
BARTÓK Béla, §
Nagyszentmiklós, 1881. márc. 25., † New York, 1945. szept. 26.: zeneszerző, zongoraművész, zenetudós a MTA tagja. – Felesége: 1. Ziegler Márta (1909. nov. – 1923 elváltak), mv-i volt, ill. közeli rokonai éltek itt. Fiúk ifj. B. B. – Meghallgatta Dósa Lidi, kibédi falusi lány énekét (1904): „Lejegyeztem éneke nyomán egyszeribe
BARTÓK Gergely
? † ? : iskolamester. – Dicsőszentmártonban volt. unit, tanító (1816). Irod.: Biás
BARTÓK Ibolya, § Bartok Viorica
? † Mv., 1957. jan. 1.: könyvtáros. – Oszályvezető volt a csíkszeredai rajoni könyvtárban (1949–), a sztálinvárosi (ma Brassó) megyei könyvtárban és végül a Mv.-i Tartományi Könyvtárban dolgozott, amelynek igazgatója lett (1953.? – 1957. jan. 1.). Az országos könyvtárak közötti szocialista versenyről nyilatkozott a V. Z.-nak (1953. jan. 11.). Jelentős
BARTÓK János
? † ? : unit. lelkész. – Kissároson volt unit. llkész (1752, 1768, 1775). Irod.: Simén Dmokos: A Küküllői Unit egyházkör közgyűléseinek sorrendje 1711–1816 között (Keresztény Magvető, 99. évf. 4 sz., ?)
BARTÓK László, málnási
Kv., 1859. aug. 28., † Mv., 1905. jan. 22.: tanfelügyelő, író. – Testvére: B. József, m. kir. törvényszéki bíró. Felesége: Lozsáthi Zudor Szendi. A tanítóképzőt szülővárosában végezte (1879), Ugron Sándor, majd Máriaffi Albert családjánál nevelősködött. Néhány hónapig a Marostorda-vármegyei Tűzkárügynökségénél dolgozott; majd a mv.-i tanfelögyelőség írnoka (1886–1905); a MT megyei
BARTÓK Rókus Péter, P.
Hilib, 1701., † Mikháza, 1781. ápr. 6.: r. k. szerzetes. – Ferencrendi szerzetes, beöltözött (1725. nov. 27.), felszentelték (1731). Irod.: György: A ferencrendiek
BARTOS Anaklét Dániel, P.
Szentkatolna, 1791. júl. 25., † Abafája, 1848. nov 16. aug. 22.: r. k. szerzetes. – Ferencrendi szerzetes, beöltözött (1813. aug. 22. nov. 27.), pappá szentelték (1816. dec. 15.). Káplán volt Meggyesfalván a Lázár család házi kápolnájában (1821). A hátszegi kolostorban házfőnök (1823); Küküllőváron plébános (1833–41), majd Br. Bornemisza Pál házi káplánja
BARTOS András
? † ?: r. k. pap. – Kv.-on (1772–73) és Gyulafehérváron tanult (1774–77). Pappá szentelték (1779. jún. 1.). Káplán Kv.-on (1779), plébános Jobbágytelkén (1781–89). A község első plébánosa, az ő idejében kezdték el építeni a templomot Irod.: Emlékkönyv a jobbágytelki iskola évfordulójára; Ferenczi Sándor 2009
BARTOS Ede, §
Temesvár, 1921. dec. 9., † ? : színész. – Katonatiszt volt. Állatorvosnak készült, országos vízilabda-válogatott, kitűnő lovas és színész lett. Temesváron kezdte színészi pályáját, Nagyváradon játszott (1948–53), majd Szatmáron (1953–59), ismét Várad következett. A mv.-i Székely Színházban játszott (1962–76), rövid ideig a román tagozaton is. Impozáns jelenség, hatásos fellépését, előkelő
BARTOS Gábor
? † ? : ref. papjelölt. – Gyakornok a mv.-i Ref. Koll.-ban (1896–97). Irod.: Mv. tört. 2.
BARTOS Gábor, albisi
Mezőbergenye, 1898., † ?: tanító-kántor. – Mezőpanitban tanító (1923 k. –), gazdaköri alelnök, várm. bizottsági tag. Irod.: Erdélyi vármegyék
BARTOS Ioan
? † ? : főhadnagy. – Mv.-en a Securitate Tartományi igazgatóságán hadnagy (1957. –). Irod.: Bartos 2012 gazgatóságán hadnagy (1957. –). Irod.: Bartos 2012
BARTOS Károly
? † ? : őrnagy. – Mv.-en a Securitate Bünügyi nyomozó osztályán százados (1956), őrnagy (1958–60 k.). Irod.: Bartos 2012; Időtár 4.; Lőrincz János: Gályarabok nyomdokain (Nú., 1998. ápr. 10.)
BARTOS László
? † ? : r. k. pap. – Plébános Székelyvéckén (1918–25). Irod.: Maros-küküllői főesp.
BARTOS Mihály
Torja, 1877. okt. 8., † Torja, 1957. dec. 16.: r. k. pap. – A gimn.-ot Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen, a teológiát Gyulafehérváron végezte, ahol pappá szentelték (1901. júl. 2.). Káplán Zetelakán (1901) és Csíkszeredában, lelkipásztor Ósebeshelyen (1903), Magyarfenesen (1904), káplán Gyulafeférváron (1904), lelkipásztor Futásfalván (1905), plébános Kozmáson (1908), Székelyvéckén (1918–25), Zetelakán (1925),
BARTSCHT Károly
? † ? : kereskedő. – Porcelán és üvegárú üzletet nyitott Mv.-en (1897), amely a legrégibb üzletek egyike volt. Árult még konyha-edény és lámpafelszereléseket. Irod.: Ökrös; Szentgyörgyi
BARTUS József
Székelyhodos, 1897., † ? : szűcsmeser. – Iskolát szülőfalujában végezte, majd a szűcsmesterséget tanulta. Segédéveit jónevű mesterek mellett töltötte, önálló mester lett (1920) Székelyhodoson. Az első vh.-ban a 62. gy. Ezredben az orosz fronton küzdött, 52 havi szolgálat után szerelt le. A II. ezüst vit. érem, a bronz vit.-érem, a vas-
BARUCH Adolf
? † Bp., 1890. jún. 25. Brassóban a családi sírboltba temették: gyártulajdonos. – B. Jeremiás és Aronsohn Babette fia. Testvérei: Samu; Hermine Deutsch Gyuláné. Felesége: Henriette. – Egyike volt a város legnagyobb adófizető polgárainak. Nemesi rangra emelték (1875. szept. 22.). B. Jeremiás bp.-i és mv.-i cég beltagja. A mv.-i kőolajfinomító gyár
BARUCH Gyula
1834.? † Mv., 1868. dec. 29, Brassóba temették.: ?. – B. Jeremiás és Aronsohn Babette fia. Felesége: Mendel Nina Irod.: Gyászjelentő
BARUCH Jeremiás, felsőványi
? † Mv., 1872. aug. 18.: gyáros, gőzmalom tulajdonos, szeszgyáros, kereskedő. – Felesége: Aronsohn Babette (1814.?-Mv, 1890. júl. 29., Brassóba temették). Gyermekeik: Gyula (1834.?-Mv., 1868. dec. 29, Brassóba temették), felesége Mendel Nina; Adolf († Bp., 1890. jún. 25.), Móricz, Samu, Teréz és Hermin Deutsch Gyuláné. – Bp.-i bankár. Brassóból telepedett Mv.-re. Szeszgyárat
BARUCH Sámuel, felsőványi, Felsőványi Sámuel (1913)
? † ? : izraelita vállalkozó. – B. Jeremiás és Aronsohn Babette fia. – Gyártulajdonos és birtokos Mv.-en. Apja szeszgyárat létesített, amely első volt Erdélyben (1850, bővítette 1857.); miután leégett (1882) újjáépítették és megalapították az Első Erdélyi Szeszgyár és Szeszfinomító Rt.-t. A Mv.-i Színpártoló Egyesületet adománnyal támogatta (1884). A mv.-i Sancta
BASA Antal
? † ? : kereskedő. – Textil- és ruházati kereskedő Mv.-en (1880 k). Irod.: Dorn Alexander: Die Protokollierten Firmen Österreich-Ungarn… (Wien, 1892)
BASA Géza, § zabolai
Mezősámsond, 1882., † ? : földbirtokos. – Iskoláit Mv.-en végezte. 200 holdas birtokán gazdálkodott (1906–). Főleg kendert, szóját, cukorrépát termelt, valamint haszonállatok tenyésztésével is foglalkozott. Az I. vh.-ban a 9. huszárezredben az orosz fronton harcolt, őrmesteri rangban szerelt le. Kitüntették a II. ezüst vit. éremmel. A r. k. egyház főgondnoka volt.
BASA István, Bascha István, egerpataki
Koronka, 1740., † Mv., 1808. júl. 27.: ref. lelkész, teológiai tanár. Sírjuk a ref. temetőben. – B. István (1705–1750) ref. pap fia. Felesége Intze Sára, Intze István ref. koll.-i tanár leánya (1757–1823). Leánya Dósa Gergelyné. – Iskoláit Mv-en végezve (1760), gr. Toldalagi Ferenc nevelője lett, Toldalagi István segítségével később Hollandiába
BASA István, egerpataki
1705. † Mv., 1750. jún. 29.: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1723). Kezdetben a Toldalagi László gr. házitanítója volt, azután a görgényi egyházmegyében szolgált (1736–): Kolozsnagyidán (1737–38), Magyarrégenben (1738–41), Koronkán (1741–49) majd Mv.-en a Vártemplomban (1749–) volt lelkész. A mv.-i ref. temetőben hálából emlékkövet gr. Toldalagi László emeltette egykori nevelőjének.
BASCHNER
? † ? : Baschner család háza, Segesváron épült a 17. – 18., 20 sz.-ban, az „A” kategóriába tartozó műemlék (Cojocarilor u. 9.). – Irod: Valori mureşene de patrimoniu
BASILIUS István
? † ? : unit. pap. – Nagyváradon lelkész, ahol háromezer lelket térített meg. Nagyteremiben a Sükösdök birtokán volt lelkész (1583 k.), itt fejezte be kéziratát, a gyermeki ájtatóság gyakorlására szolgáló kátét. – F. m.: Exercitium pietatis puerilis per Cathecesim in schola Claudiopolitana (1583); [Dávid Ferenc. Brevis enarratio dispvtationis Albanae
BASTA Giorgio, Basta György, Básta György
1544., † 1607.: osztrák császári hadvezér, táborszernagy. – Császári generális, Goroszlónál legyőzte Báthori Zsigmond seregét (?). Segesváron (1600. nov. 9.) és a Nyárádtői táborból levelek által ad utasításokat (1601. okt. 5. —okt. 19.) Beszterce, Segesvár város tanácsainak és Bihar vm. rendeinek). A császár nevében kormányozta Erdélyt zsarnoki módon (1601–1604). A mv.-i
BĂŢAGĂ Tiberiu
Mv., 1936. aug. 28., † Mv., 2001.: rendőrtiszt, ezredes. – Tiszti rangjai: hadnagy (1958), kapitány (1968), alezredes (1973), ezredes (1979). Katonai egységek, ahol szolgált: MAT Igazgatósága (1956–68), helyettes parancsnok a Hargita Megyei Securitate Inspektorátusán (1969); Maros Megye Securitate Inspektorátusa (1969–89), ahol az I. ügyosztály vezetője, felügyelőségi főnök (1973–84). Leváltották, mint
BATAKE László
? † ? : borász. – Magyarsárosi borász. Irod.: Borászati törzskönyv (Bp., 1881)
BATEA Ioan
? † ? : tanító. – A görgényszentimrei állami iskola igazgatója (1918–40). Irod.: Gurghiul
BATEAU Péter
Marosliget, 1894., † ? : kőrjegyző – Középiskoláit Balázsfalván végezte, közigazgatási tanfolyamot, Kv.-on egyetemet is végzett. Felsőrépán kőrjegyző volt. A régeni vadásztársaság díszelnöke, vadászati felügyelő volt. Az első vh.-ban az orosz és olasz fronton harcolt. II. ezüst, bronz vit. érem, a Károly Csapatkereszt és vaskereszt kitüntetettje. Irod.: Székelyföld í. k.
BATHÓ János
? † ? : tanár. – Ideiglenes tanár a mv.-i Ref. Koll.-ban (1899–1901). Irod.: Mv. tört. 2.
BÁTHORI András, Bártory András
? † ? : lovaskapitány. – B. István fejedelem legidősebb bátyja. – Mint lovaskapitány állomásozott Székelyvásárhelyen (1552–54). Részt vett az erdélyi ogy.-en (1554) és levélben tudósította nagybátyját, Nádasdi Tamás horvát bán és nándort. Irod.: Időtár 1.
BÁTHORI Dániel, de Kovászna
Dicsőszentmárton, ? † Szék, 1886.: ref. lelkész. – Tanult Mv.-en (1824), majd Bécsben volt tógás diák (1832–), a német nyelv praeceptora és protestáns teológiát végzett (1841). Széken lett lelkipásztor. Az alsócsernátoni ref. zsinat szentelte pappá (1843). A széki egyházmegye esperese (1855–86). Irod.: Szabó–Szögi
BÁTHORI Gábor, somlyói, Báthory Gábor
1589. aug. 15., † Nagyvárad, 1613. okt. 27.: Erdély fejedelme. – B. István és Kosztka Zsófia fia. – Erdély fejedelme (1608–13). Megerősítette Mv. várost a sásvári, bárdosi, székelyfalvi és marosszentannai szerzemények birtoklásában. A görgényi várat és a hozzátartozó területeket birtokolta. Megált Vásárhelyen útban Görgény várába (1613. febr. 11. és márc.-ban),
BÁTHORI István
? † ? : ref. lelkész. – Lelkész Bonyhán (1727–34). A vizitációkon értékelték tevékenységét. A faluból mégis a tanító lázítása miatt kellett távoznia. Szőkefalván működött (1763–65). Irod.: Jakab; Nagy László; Bonyha és egyháza
BÁTHORI István, § ecsedi, Báthory István
1430., † 1493.: hadvezér, országbíró (1479–93), erdélyi vajda, székely ispán. – Felesége Telegdy Katalin. Fiúk: István, Erdély fejedelme, és Miklós. – A kenyérmezei csatában Kinizsi Pállal vezette a m. csapatokat, s aratott győzelmet Ali bég serege felett (1479. okt. 13.). Több hadjáratott vezetett a törökök és Moldva ellen. Görgény várából
BÁTHORI István, § somlyói; Báthory István, Bátori István
Somlyó, 1533. szept. 27., † Grodno (ma Belorusszia), 1586. dec. 12.: erdélyi fejedelem (1571–86), lengyel király is. – B. István és Telegdi Katalin fia. – Gyulafehérváron választották vajdává (fejedelemmé) (1571. máj. 25.). Kiváltságot kapott tőle Vásárhely város: felmentette Székelyvásárhelyt és Marosszerdahelyet az adóteher alól, kivétel a törököknek és a váradi
BÁTHORI János
? † ? : tanár. – Helyettes tanár a mv.-i Ref. Koll.-ban (1929–30). Irod.: Mv. tört. 2.
BÁTHORI János
Dicsőszentmárton, 1826. febr. 18.,† Királyfalva, 1905. aug. 31. Dicsőszentmárton temetőjébe nyugszik: lelkész, házitanító. – Felesége: 1. Sebestyén Ágnes († 1868. ápr. 4.), 12 évi házasság után hunyt el, 6 árva maradt; 2. Szikszai Ágnes, aki három gyermek anyja. – Nagyenyeden a Bethlen Koll.-ban tanult. A teológia elvégzése után Balázstelkén a
BÁTHORI József
? † 1915. ápr. 2.: tanár. – A mv.-i Ref. Koll.-ban tanított (1908–14). Elesett a keleti hadszíntéren. Irod.: Mv. tört. 2.
BÁTHORI Kristóf, somlyói, Báthory Kristóf
1530., † 1581. máj. 27.: erdélyi vajda. – Fia: Zsigmond, 9 éves, amikor az apja meghalt. – Erdélyi vajda (1576–81), bátyja B. István lengyel király nevében kormányzott Erdélyben. Zékes, ma Székes, faluban a fejedelmi adományozható javakból adott Bercsényi Imrének (1577). Intézkedést hozott a szovátai sólopások meggátolására, amelyek csökkentették a kincstár jövedelmét.
BÁTHORI Zsigmond, somlyói, Báthory Zsigmond, Bátori Sigmond
1572., † Csehföldön, 1613: vajda, erdélyi fejedelem. – B. Kristóf fia. Nem maradtak utódai. – Erdély fejedelme (1581–1602). Baranyai Decsi János volt a fejedelem udvari történetírója. Kiváltságokat adott a városnak: szabályozta a városi polgárok és a városban birtokkal rendelkező nemesek közteherviselési kötelezettségeit, és a város kocsmajogát (1581. júl. 27. és
BÁTHORI Zsófia
1629, † 1680. jún. 14.: fejedelemasszony. – II. Rákóczi György felesége. – Aranyozott ezüst kelyhet (1656) ajándékozott a radnóti ref. templomnak. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
BATIZ Sarolta
Firtosmartonos, 1917. márc. 18. † ? : tanítónő, földrajz-biológia szakos tanár. – Középiskoláit Szászrégenben a tanítóképzőt Nagyszebenben végezte (1938). Tanított Mezőrücs (1940–), Régen, Ákosfalva, Székelycsóka, Mezőfele és a Mezőcsávás iskoláiban. Irod.: Omagiu, Székelycsóka; Székelyföld í. k.
BATIZI András
? † ? : lakatos. – Részt vett a Kir. Tábla székházának javítási munkálataiban, zárakat készített az épületben (1812). Irod.: Orbán János: A Kir. Tábla első két Mv.-i székháza = Stílusok, művek, mesterek
BATIZI János, batizfalvi, Batíz János
1548, † Mv., 1628. szept. 12 : ref. lelkész, senior. – Felesége: Homonnai Zsófia. – Mv.-en a vártemplomban ref. lelkész (1602–28), a marosi traktus esperese. Básta hajdúi felgyújtották és elégették a templomot és papilakot. Nagy buzgalommal igyekezett felépíteni a romokban levő templomot és megerősíteni és anyagilag megalapozni az egyházat. Ő vásárolta
BATIZI Miklós, batizfalvi
? † ?: : kihalt régi nemes család, B. Miklós de Batizfalva (1545) és B. Georgius (1553), mint megyei birák voltak ismertek. Irod.: Pálmay
BÁTORFI Ladislau
? † ? : százados. – A mv.-i Katonai Törvényszék katonai ügyész főnöke (1958), százados. Irod.: Bartos 2012
BÁTORI István
? † ? : ref. lelkész. – Mv.-en subscibált (1749). Lelkész volt Szőkefalván (1763), Héderdfáján (1764–71), Sövényfalván (1772–76), Búzásbesenyőn (1776–81). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1, 2., 4.
BĂTRÂNEANU Alexandru; Baternay, Chioreanu, Chiorean Alexandru
Báld, 1819/1820, † Szamosfalva, 1848. okt.: egyházi ember, jogász, 1848-as mártír. – Apja, Ilie, g. kat. kántor volt Báldon.-Szülőfalújában és Sármáson végezte az elemi iskolát, és Kv.-on a piaristáknál tanult középfokú filozófia és jogi osztályokban, itt a Chiorean családnevet Baternayra változtatta. A teológiát Balázsfalván tanulta (1839 öszétől), ahol Simion Bărnuţiu
BATZ István, zágoni, ifj.
? † Körtvélyfája, 1782. márc. 13.: ref. lelkész.- Mv.-en subscribált (1747) senior volt. A görgényi ref. egyházmegyébe került (1762. jún. 21). Lelkész Tekében (1762–68), Körtvékyfáján (1769–82). Irod.: Ősz
BAUDENTISZTÉL Anna
Bp., ? † i?: gazgató tanítónő – Oklevelét Nagyszebenben szerezte. Tanított Szászrégenben (1934–), Pókakeresztúron (1936–). A ref. énekkar vezetője volt. Részt vett a község közéletében. Irod.: Székelyföld í. k.
BAUM Ferenc
1892., † Mv., 1949. máj. 19.: kereskedő. – Kereskedő családból származott. Segédéveit apja mellett töltötte, majd önálló lett (1922). Részt vett az első vh.-ban az 50. gy. e. –ben az olasz és orosz fronton tizedesi rangot ért el. Bronz. vit. é. és a Károly Csapatkereszt tulajdonosa. Fűszer- és csemegekereskedő Mv.-en. Irod.:
BAUMGARTEN Johann Christian Gottlob, § János Keresztély
Luckau (Lausitz), 1765, ápr. 7., † Segesvár, 1843. dec. 29.: orvos, botanikus, filozófus. – A középiskolát szülővárosában az egyetemen filozófia és orvosi tanulmányokat Drezdában (1784–) és Lipcsében (1785–) végzett; bölcsészdoktor (1790), majd orvosdoktori oklevelet nyert (1791). Fő érdeklődési területe a botanika volt. Orvosként dolgozott Bécsben, Nagyszebenben (1793–94); tiszti főorvos Újegyházán
BAUMGARTEN Johannes, Baumgartner János
? † ? : harangöntő. – Segesváron öntött 19 harangot (1785–1855). Csíkfalva ref. templomába is készített egy harangot (1821). Irod.: Csíkfalva; Dávid László: Harangok, harangöntők (Székelyföld, 4. sz., 1998. ápr.)
BAXAI CSISZÁR János
? † ? : bíró. – Mv.-en volt főbíró (1763). Irod.: Marosszéki krónikák 1.
BAYER Jacobus
Segesvár, 1742., † 1819. ápr. 5.: tanár, lelkész.- Teológiát Erlagenben (1765) és Tübingenben (1765) tanult. Tanított Segesváron (1768–1770), majd rektor ugyanott (1770–1772); lelkész Mirkvásáron, Kacán. Irod.: Szabó–Szögi
BAYER Joseph, Bayer József
? † 1754.: gyógyszerész.- Nagyszebeni patikárius, átvette Schwarz Simon patikáját Mv.-en (1752–54), a várostól kiváltságot nyert, a gyógyszertárnak adómentességet szerzett a Főkormányszéktől (1752). Az 1753-ban tartott ellenőrzés során elmarasztalóan nyilatkoztak a gyógyszertár állapotáról (hiányos felszerelés, kevés és gyenge minőségű patikaszer). Irod.: Időtár 1; Man: Tg. M., Pál-Antal 2009; Pál Antal Sándor:
BAYER Tibor
Kv., 1913., † ? : igazgató, kántortanító. – Kv.-on és Mv.-en tanítóképzőt végzett, tanítói oklevelet szerzett (1939). A deményházi r. k. felekezeti iskolában tanított. A legényegylet szervezője, a dalkör és a sportegyesület munkájában is részt vett. Irod.: Székelyföld í. k.
BAYLER István
? † ? : mérnök. – Mv.-en kiépítette a telefonhálózatot, a helybeli iparosok végezték a munkát (1893. szept.), a mv.-i állami közhasználatú távbeszélő ünnepélyes megnyitása (1893. nov. 1.). Irod.: Gaál Kornélia: A »városi telephon« létesítése (V. Z., 1983. júl. 10.) ja (rekord !) jutott el az országos matemat. Olimpiászra, ahol
BEBEK Péter
1423. febr. 2. – 1426. dec. 26. ispán vagy alispán. Irod.: Székelyföld tört. 1
BECHER Simon
? † ? : nagykereskedő. – A leánya Knoll Mórné. – Nyárádszeredában deszkagyárral és lerakattal rendelkezett. A németek az egész családját Auschwitzba deportálták (1944. máj. 29.), ahonnan csak a leánya tért vissza, de nemsokára elborult az elméje. Irod.: Nyárádszereda
BECK Béla
1850.? † 1900. febr. 6.: gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet Pesten kapott (1871–72). Gyógyszerész Kadarkúton (1886), Mv.-en a M. Korona gyógyszertár bérlője (1892–96). A Marostorda vm.-i és a Mv.-i Orvos-Gyógyszerész Egylet pénztárosa és könyvtárosa (1890. dec. 20.-án alakult meg). Átvette Gunthár Lipót bérlőtő a Binder-féle patikát, korszerűssítette és saját kezeléssel megnyította
BECSEY Antal
1913, † Mv., 1980. febr. 8.: festőművész. – A Képzőművészeti Szövetség mv.-i fiókjának tagja (1951). Irod.: Molnár; [Nekrológ] (V. Z., 1980. febr. 9.)
BECSEY Nándor Ferdinánd § Becsey Ferdinánd, Becsei Nándor
Léva, 1881. nov. 17., † Mv., 1957.: gépészmérnök, városi főmérnök. – Bátyja: Antal. – Bp.-en szerzett gépészmérnöki oklevelet (1904). Munkásságát Bp.-en testvérbátyja és Tóth Jenő gépészmérnők irodájában kezdte, majd Eperjesen, Miskolcon, Kassán dolgozott. Mv.-en mint építésvezető mérnök. Bernády György polgármester hívására a város szolgálatába lépett (1910–38), városi főmérnök, műszaki tanácsos,
BÉCSY István
Kunágota, 1891., † ? : vendéglős. – Iskolái elvégzése után a vendéglátói iparban Temesvár, Debrecen, Arad, Szeged, Kv. legjobb vendéglőiben fejlesztette tudását. Az első vh.-ban a 2. h. gy. e.-ben az orosz, román és olasz fronton harcolt, megsebesült, olasz fogságba került, mint 45 % rokkant szerelt le. Kitüntetése : II. o. ezüst,
BECZÁSSY Antal
Mv., 1938., † ? : festő. – Kv.-on végzett a Képzőművészeti Főiskolán végzett. Csíkszeredába működött. Irod.: Szabó–Kállai
BECZE Ferenc Ádám, P.
Nagykászon, 1790. dec. 9, † Mikháza, 1827. jún. 6.: r. k. szerzetes. – Ferencrendi szerzetes, beöltözött (1809. szept. 17.), felszentelték (1814. szept. 24). Irod.: György: A ferencrendiek
BECZEI Sámuel
? † ? : tanító. – Tanított Küküllőalmáson (1720), Gógánban (1722–24), Balavásáron (1725). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 3.
BECZŐ Péter
? † ? : tanító. – Nagyenyeden subscribált (1711). Tanított Erzsébetvárosban (1713) és Radnóton (1713). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.
BEDEUS Edith Magda
Dicsőszentmárton, 1919. jan. 22. † Kennath, Opfalz, 1945. jún. 13. – Férje: Darvastói Szentirmay István (Mindszent, Csongrád vm., 1891. nov. 22. – Vöcklabruck, 1945. ápr. 10). Esküvő: Berlin, Wilmersdorf, 1943. márc. 6. – Iskolaigazgató. Irod.: Gudenus
BEDEUS Joseph, br., Bedeus József
1782., † 1858.: ogy.-i képviselő, kormányszéki tanácsos, történetíró. – A tudományos működéséért az erdélyi szász honismertető társaság elnökévé választották (1842). Küküllővármegyei képviselő (1863–64). Erdélyi kormányszéki tanácsos és tartományi biztos. Az ogy. kilences bizottságának tagja, amely az EME megalakítására irányult (1843), amely akciót a szászok nem támogatták. A tervezett EME első közgyűlésén
BEDNAY Rózsika, bendaljai, Mme de Thébes
Mv., 1873. márc. 31., † Mv., 1939. márc. 15.: író, jósnő. – Mme de Thébes néven emlegetett jósnő. Lecsúszott kisnemesi tisztviselői családból származott. Iskoláit Temesvárt és Besztercebányán végezte. Mv.-en élt (1925–). Jósnő, kártyavető, szellemidéző és politikai jósnő volt. Állami kórházban halt meg, közadakozásból temették el. Első novellája: Tavasz és szerelem
BEDŐ Albert, kálnoki és hodgyai
Mv., 1900. aug. 14. † New York, 1981. ápr. 17.: államtitkár. – B. Sándor és debreceni Nagy Gizella fia. – A jog- és államtudományok doktora, m. kir. miniszerelnökségi min.-i osztálytanácsos. Ingatlanforgalmi magánalkalmazott az AEÁ-ban. A Johannita Rend tiszteleti lovagnak felterjesztve (1944), megerősítve (1958), jogi lovag (1971–81). Irod.: M. Johannita családtört.;