Maros megyei életrajzi lexikon

Segesvár, 1807. júl. 7., † 1858.: gyógyszerész. – Tanult Bécsben és oklevelet kapott (1828). Medgyesen volt gyógyszerész (1831–58). Irod.: Péter H. M.; Szabó–Szögi

Segesvár, ? † Nagyszeben, 1855. okt. 23.: tanár. – Tanult Tübingenben (1804). Prédikátor és tanár Segesváron. Lelkipásztor Holdvilágon (1835–). Irod.: Szabó–Szögi

? † ? : tanító. – Mv.-en subscribált (1735). Beresztelkén (1743–1744), Toldalagon (1745–1747 – lévita), Erdőcsinádon (1748–1749), Nagyölyvesen (1749. márc. 29. –), Körtvélyfáján (1751–1752), Unokában (1753–1756) és Székelycsókában (1763 – lévita) mester. Irod.: Ősz, Székelycsóka

Erzsébetváros, 1888., † ?: orvos, szerk. – Az egyetemet Kv.-on végezte és doktorált (1913); Tanársegéd a kv.-i klinika fül- és gégeosztályán. Részt vett az első vh.-ban (1914–18), az 51. k. gy. e. 6. századában Belgrádban és Prágában szolgált, majd Galiciában az orosz fronton harcolt, kitüntetésekkel szerelt le (1918). Mv.-en orr- fül-

Szászrégen, 1867., † ? : műbútorgyáros. – Iskolái elvégzése után a kitanulta a műbútoros szakmát, majd önállósította magát. Szászrégenben, Mv.-en, Gyulafehérváron müködött. Kézdivásárhelyen (1893–) műbútorgyára volt, ugyanakkor a városi tanács tagja, a r. k. egyházközösség tanácsosa, a Gépműhely Szövetség igazgatója, a Vegyes Ipartársulat választmányi tagja volt. A milléniumi kiállításon elismerő oklevelet

? † ? : királyi nagykövet. – Tancson telepedett le (1606 után). Bethlen Gábor tanácsosa és követe volt (1612–13). Tancson a régi templomot kiigazítatta és ref. lelkipásztort hozott. (1613 után). Irod.: Léstyán – templomok; Ötvös

1815.? † Szásznádas, 1882. júl. 14. Magyarnemegyén a családi sírkertbe temették: főkapitány. – Felesége: hallerkői gr. Haller Klára, Haller János és Kleist v. Kleisch Zsuzsa leánya. Gyermekeik: F. János; lrma, bethleni gr. Bethlen Aurélné. – A M. Ogy. Felső háza tagja, kővárvidék volt főkapitánya, a széki ref. egyházmegye főgondnoka. Irod.: Gyászjelentő;

? † ? : nemes. – Tancsi unit. nemes, gyermekei nevelője Bágyoni Péter volt (1671. okt. 8. –). Irod.: Kénosi-Uzoni 2.

Gálfalva, 1797, † 1871 k. / után: hadaprófd, testőr, szolgabíró. – Hadapród volt a 17. határőrezredben, majd a 33. gyalogezredben szolgált. Három évig volt a testőrség tagja (1815. máj. 26. – 1818. máj. 20.). Az 1846-os ogy.-en Tancs követe. A forradalom előtt Küküllő megye főszolgabírája volt. Küküllő vm. főispánja, aki

1700. febr. 13., † Nagyida, 1770. dec. 15.: földbirtokos. – A tancsi templomban lévő családi sírboltba temették (1771. febr. 10.). Halotti címere a kv.-i Farkas utcai templomban található. – F. Pál és harinai Farkas Sára (†1783) fia. Felesége: gr. káli Kun Erzsébet (1727–1770). Leányuk gr. F. Drusina, Teleki Mihályné. –

1763.? † Balástelke, 1831. okt. 17.: bíró. – Felesége: Miske Zsuzsánna. Fiúk: Farkas ítélőmester (1841), a főkormányszéki tanácsos (1842), majd magánéletet élt. – Küküllő vármegye főjegyzője (1794). Az erdélyi kir. táblabírája (14 évig). Cíerpecsétje (1764 és 1788 ból) a gr. Teleki-levéltárban volt Mv.-en. A Küküllői ref. eklézsia egyik fő felvigyázója. Irod.:

? † ? : tábornok. – A F. család őse, Mátyás király tábornoka volt (1490). Irod.: Keresztes Gyula: Örökségünk 62.: A Mezőség udvarházai (Nú., 1994. aug. 12.)

? † ? : gör. kat. pap. – Gyuláson szolgált (1893–1927). Szolgálata idejében épült a gör. kat. kőtemplom, amelyet a szent arkangyaloknak ajálottak. A faluból elszármazott, és időközben a havasalföldi Negruţ bojárhoz feleségül ment, Maria Nefta Negruţ asszony, anyagi támogatásával tudták befejezni (1894–96). Irod.: Giuluş; Ogra

Magyarsüllye, 1887. jan. 30., † Dicsőszentmárton, 1943. máj. 21.: ügyvéd, politikus, főispán, lapszerkesztő. – A balázsfalvi g. kat gimnáziumban érettségizett. A Fiatalok Olvasóköri Társaságának elnöke (1905). A Vancea Alapítvány és a Transilvania Társaság ösztöndíjasa. A Şuluţean Alapítvány támogatásával Kv.-on jogot végzett (1906–10). Doktorált (1912). Ügyvédi irodát nyitott Dicsőszentmártonban (1913). Az ASTRA

Mittye, 1941. szept. 5., † Mv., 1990. aug. 24.: tanár, rádiószerk. – Tanulmányait szülőfalujában kezdte, Naszódon folytatta és a kv.-i filológián fejezte be (1964). A nyárádtői általános iskolában volt román nyelv és irodalom tanár (1964–67). A mv.-i Rádió riportere, szerk.-je, a művelődési osztály rovatvezetője (1968–85; 1989–90). Könyvtáros-osztályvezető a MMK-ban (1985–89).

? † ? : ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1767). Pappá szentelték az újtordai zsinaton (1776). A görgényi egyházmegyébe került (1776. márc. 20.). Tekében káplán apja mellett (1776), lelkész uo. (1777–92), majd Szászújszőlősben (1784–1816). Irod.: Ősz

Érsekújvár, 1875. ápr. 14., † ? : mérnök, műegyetemi magántanár. – A műegyetemet Bécsben, Zürichben és Berlinben végezte, doktorált Darmstadtban (1904). A bp.-i műegyetemen magántanári képesítést szerzett (1906). Dolgozott Gotha, Magdeburg, Frankfurt-ban (1898-04), részt vett az első vh.-ban, mint százados szerelt le. Mv. város csatornahálózata épült (1907–11), ennek munkálataiban vett részt.

? † ? : nemes. – A családból nemeslevelet ő nyert nemeslevelet Bethlen Gábortól (1614. aug. 22.). Irod.: Pálmay

Tekerőpatak, 1933. ápr. 24., † Mv., 2016: orvos, dr. – Felesége: Musulin Margit (1934–2003. aug. 11). – Gyergyószentmiklói Salamon Ernő lic.-ban végzett. A MOGYE orvoskarán végzett (1958). A MOGYE tanársegéde. Kórélettani (Fiziópatológiai) Tanszéken Mózes Magda vezetésével a mellékvesek és a pajzsmirigy anyagcsere összefüggéseit, a mikroelemek anyagcsere gátló hatását tanulmányozta. Korélettani

Bélbor, 1934. jan. 23., † Mv., 2003. aug. 11.: orvos, tanársegéd. – A mv.-i OGYI-n szerzett orvosi oklevelet (1958). Az orvostudományok doktora (1979). Az EME tagja volt. Gyerekorvos Berecken (1958–60), gyakornok a mv.-i orvosi egyetem anatómia intézetében (1960–63), tanársegéd az egyetem gyógyszertani katedráján (1963–85), majd nyugdíjazásáig a mv.-i sportklinika szakorvosa

? † ? : birtokos. – A székelykövesdi zsellérei a ref. egyházközséghez tartoztak (1580). Irod.: Léstyán – templomok 1.

Kénos, 1931. nov. 21., † Kénos, 2008. okt. 9.: unit. lelkész. – Szülőfalujában, majd Székelyudvarhelyen tanult. A kv.-i Prot. Teol. Unit. Karán végzett (1955). Segédlelkész Iszlón (1955–57), Pipe és Szásznádas lelkésze (1957–90), nyugdíjazása után Székelyudvarhelyre, majd Kénosba költözött. Gyűjtötte az információkat Pipe és Szásznádas monográfiájához. Szásznádason imaházat és lelkészi lakást

? † ? : szövetkezeti elnök. – Nyárádszeredában a Nyárád Szövetkezet elnöke (1983–95). A rendszerváltás (1989. dec.) után sikerült a szövetkezetet megtartania, alkalmazkodni a piacgazdaság követelményeihez és fellendíteni a termelést. A kisiparosok a meglévő vagyonnak egy részével életképes részvény társaságot hoztak létre (1992–). Irod.: Nyárádszereda Még élhet, meg kell érdeklődni

1925., † Mv., 1989. febr. 3.: amatőr festőművész. – A mv.-i Metalul szövetkezet volt dolgozója. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1989. febr. 4.)

Angyalos, 1813. ápr. 7., † Abony, 1893. jan. 25.: honvédezredes. – Gránátos hadapród, testőr, majd főhadnagy (1838), alszázados (1844). A mv.-i kormányzó hadi bizottmány parancsnoka (1848. jan. 1. – febr. 1), azután Segesváron elfoglalta a várat és a várost (1848. febr. 17.). Szá­zadkapitány (1848. szept.), honvéd százados (1848. okt), vezérkari

Tekeújfalu, 1900., † ? : bányatulajdonos. – Iskoláit Mv.-en és Bp.-en végezte. Mint bányavezető dolgozott, önálló bányatulajdonos Gödemesterházán (1941–), mely bánya 150 családnak nyújtott megélhetést. Irod.: Székelyföld í. k.

? † ?: ref. tanító lévita. – Felesége Török Anna. – Marosjárában (1741–1764) és Kisillyén (1767–1768 – lévita) volt mester. Irod.: Ősz

Erdőfüle, 1892., † ? : ref. lelkész. Tanulmányait szülőfalujában, Székelyudvarhelyen és Kv.-on végezte, ahol lelkészi oklevelet szerzett. Mint segédlelkész Alvincen, Fogarason, Kovásznán és Mv.-en működött. Márkodon kezdte meg rendes lelkészi szolgálatát, ahonnan Jeddre került. Egyházmegyei tanácsos, egyházkerületi tag. Irod.: Székelyföld í. k

Szénaverős, ? † ? : tanár, ref. lelkész. – Jénában tanult (1751). Szászsebesen tanár, lelkipásztor Szászpián. Irod.: Szabó–Szögi

Somostelke, 1917. szept. 6., † Dicsőszentmárton, 1999.: tanítónő. – Iskoláit Mv.-en végezte, majd Balázsfalván tanítói okl. -t szerzett. Pályafutása során tanított: Somostelkén (1936–48); Küküllőfajszon (1948–53); Dicsőszentmárton Bozias negyedében (1953–57); Dicsőszentmártonban a mai Traian Gimn.-ban nyugdíjba vonulásáig (1957–72). Pályája során irodalmi köröket szervezett, irányította a Viitorul, Mlădiţe, Visurile noastre c. irodalmi

? † ? : adóhivatali igazgató. – Mv.-en előbb aligazgató majd igazgató az adóhivatalban (1939–). Irod.: Időtár 3

Mv., 1938., † Mv., 2019.: orvos. – A Papiu Ilarian líc.-ban érettségizett és végzett az OGYI orvosi szakán (1961). Körzeti orvos Gerebenesen (1961–1966). A Román Akad. mv.-i fiókintézetében kutató orvos (1966–76). Szülész –nőgyógyász alorvos, majd szakorvos, tanársegéd a Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikán. kórházi főorvos (1991–2005). Nyugdíjasként magánrendelőkben dolgozott (2006–16). Irod.: Kiss-P.-P.

? † ? : kereskedő, igazgató, polgármester. – Szászrégeni kereskedő, az ort. zsidó hitk. elnöke. Ő is és családjának több tagja is részt vett az I. vh. harcaiban, és hősi halottjaik is voltak. A szászrégeni Foresta Transilvăneană fafeldolgozó- és ládagyár a CASBI által kinevezett ellenőrző vezetője, majd a város alpolgármestere (1948–).

? † ? : textil iparos. – Segesváron textil- és ruházati iparos. Részt vett a Bp.-i Országos Általános Kiállításon (1885). Irod.: Az 1885. évi Bp.-i Országos Általános Kiállítás (Bp., 1885); Dorn Alexander: Die Protokollierten Firmen Österreich-Ungarn. (Wien, 1892)

? † ? : mv.-i vállalkozó. – Mv.-en müködött a Pannonia gőzmosógyára (1908), 16 alkalmazottal. Irod.: Maros megyei m. -ság. 4.

? † ? : rabbi. – Náznánfalván szolgált. Megtoldotta a náznánfalvi templomot (1785), a hitközség elnöke (még 1802.-ben is). Irod.: Újvári

Érsemlyén, 1870. jan. 27., † Marosvécs, 1935. márc. 5, Disznajón van a sírja, : ügyvéd, dalszerző. – F. Béla és Rhédey Julianna gr. -nő (1837–1924) fia. Nagyapja gr. Rhédey Lajos, Martinuzzi György kései rokona. Öccse F. Loránd. Felesége: 1. Mikó Ilona, meghalt kislányuk születése után; 2. gr. Korizmics Irén. V.

1896, † Bp., 1974.: kántor. – F. Béla és Mikó Ilona leánya. Férje cs. és kir. kamarás, földbirtokos Dömsödön. Fiaik: Hajós Gergely (1920–) és Hajós József (1921–97), hat unokája és tizenhat dédunokája volt. Első férje halála után visszatért Disznajóra és férjhezment Zsigmond Dezső ref. lelkészhez (1945). Kántori állást vállalt. Az

Panád, 1911., † Mv., 1984. okt. 28.: tanár, iskola- és könyvtárigazgató. – Tanítóképzőt Balázsfalván végzett, majd Kv.-on az egyetemen román-történelem tanári oklevelet szerzett. Tanított Szászrégenben az 1. sz. elemi iskolában, Mv.-en tanfelügyelő, román- és történelem tanár, majd igazgató az Al. Papiu Ilarian Líc.-ban (1960. szept. 15. – 1961. szept. 1).

Tiur-Blaj, 1924. aug. 17., † Dicsőszentmárton, 2000. nov. 4. : könyvelő, képzőművész. – Csoportos kiállításkon (Mv., Gyulafehérvár, Buk.) mutatta be festményeit, kárpitjait. Színes üvegmozaikjai díszítik a borzási « Vasile Moldovan « Gimn. bejárati falát, a botorkai templomot. a dicsőiszentmártoni ort. Adormirea Maicii Domnului kápolnát (épült 1974–76), amit Kis Voroneţ-nek v. Erdély Voroneţ-ének

? † ?: diák. – A bécsi egyetem hallgatója (1475). Irod.: Fraknoi

Hajdúböszörmény, 1909., † ?: rabbi. – Tanulmányait szülőhelyén végezte, majd Nyárádszeredában hitközségi vezető (1931). Mv.-ről feleségével együtt deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága; Székelyföld í. k

? † ? : rabbi. – Szászrégeni főrabbi (1936. k.). Egyik vezetője az Erdélyi Ortodox Központi Irodának. Irod.: Gaál György: Az izraeliták Erdélyben = Gaál: Kv. vonzásában

Dunamócs, 1882., † ? : főrabbi. – Tanulmányait Nagyváradon és Frankfurtban végezte; Szászrégenben rabbi. Minden kulturális és hazafias egyesület vezetőségi tagja, egyházi és teológiai lapokban jelentek meg cikkei. Irod.: Gulyás; Székelyföld í. k.

Mv., 1871., † ? : tanító, igazgató. – A kv.-i tanítóképzőben szerzett oklevelet (1898), 4 évig volt nevelő. Mv.-en helyettes tanító, majd Mezőmadarason a ref. elemi iskola igazgató-tanítója (1902–37). Nyugalombavonulása után a mezőmadarasi Postaügynökség vezetője volt. Irod.: Székelyföld í. k

Tövis, 1871. okt. 20., † ? : dr. jur. ügyvéd. – Középiskoláit Nagyenyeden, Gyulafehérvárt és Szászvároson végezte (1889). Kv.-on és Bp.-en joghallgató, doktorált (1899). Ügyvédjelölt Tordán, Mv.-en, Bp.-en, Kaposváron. Tordán nyitott ügyvédi irodát (1901-07). Gyulafehérváron működött (1917–). Mv.-en a Székely Hírlap, majd a Székely Lapok szinte minden számában jelent meg cikke,

? † ? : vendéglőtulajdonos. – Mv.-en az egykori New York Kávéház és a Szilágyi Vendéglő tulajdonosa volt. Mesterszakácsa Pap József. Az ASA labdarúgó játékosait támogatta, gyakran vendégül fogadta őket. Irod.: Szucher

Mv., 1891., † ?: vendéglő, kávézó tulajdonos. – Iskoláit Mv.-en, a vendéglői ipart Bp.-en végezte, a Wagner sörözőben tanulta, szaktudását a M. Világ kávéházban fejlesztette. Kv.-on és Mv.-en a Hungária kávéházban volt főpincér, majd átvette az üzletet, kb. 40 személyt foglalkoztatott. Az első vh.-ban az orosz és az olasz fronton harcolt,

Mezőménes, 1899., † ? : kereskedő. – Iskolái elvégzése után Mv.-en tanulta a szakmát és segédéveit a legjobb üzletekben töltötte, önálló kereskedést nyitott Mv.-en, rövidárú és kötöttárúház tulajdonosa (1933–). Részt vett az első vh.-ban (1917. okt. – 18. nov.) a 62. gy. e.-ben, tizedesi rangban. Mv.-ről deportálták (1944. máj. 29.). Irod.:

Mezőménes, 1903., † ?: orvos. – Az egyetemet Kv.-on, majd Párizsban a Sorbone-on végezete (1925), dr. med. Versenypályázat útján St. Denis-ben klinikai asszisztens majd Párizsban működött. Mv.-en speciális bel- és nőgyógyászati rendelőt nyitott (1929–). Szegénysorsú m. tanítókat, elbocsátott tisztviselőket, munkásokat, papokat, gyermekeket ingyen kezelt. A Kisebbségi M. Orvosegyesület alapító tagja. Francia