Maros megyei életrajzi lexikon

? † 1628 k.: főúr, kancellár, főispán. – Sándor († 1594, lefejezték) fia. Visszakapta apja elkobzott birtokait (1600) így Erdály egyik leggazdagabb főura lett. Székely Mózes (1603), majd Bocskai István híve (1605), a fejedelem hadvezére és diplomatája, Dobóka vm. főispánja. Báthori Gábor kancellárja (1608). Házassága után egy darabig Mo.-on élt.

? † ? : tanító. – Tanított Dányánban (1712–15), Marosbogáton (1717). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 3.

? † ?: a lónai kastély tulajdonosa. – K. Sándo († 1594)r és Patócsi Klára leánya. Testvérei: K. István és Zsuzsanna. Férje: 1. Ghiczy Péter, 2. Kovacsóczy Farkas, 3. Németh Gergely, 4. hallerkői Haller Zsigmond (1595–1626 u.). Testvérétől, K. Zsuzsannától, annak végrendelete szerint (1602. febr. 17.) ingóságokat örököltek Istvánnal együtt.

→ KENDI N. Mihály

? † Kv., 1594 aug. 30, kivégezték : földbirtokos, tanácsos. – Mihály és Szilvási Zsófia v. Bánffy Kata fia. Felesége1. Patócsi Klára, 2. Almádi Anna. Gyermekei: Zsófia Bogáthi Menyhértné, Zsuzsanna Báthori Boldizsár majd Csáky Istvánné, Krisztina (négy férjes, Haller Zsigmond az utolsó) István kancellár. Báthory Zsigmond tanácsosa († 1610). Élete

? † ?: földbirtokos. – K. Sándor († 1594), Belső-Szolnok vm. főispánja, kancellár (1565) és Patócsy Klára v. Almádi Anna lánya. Férje Bogáthy Menyhért az erdélyi hadak főparancsnoka (1605). – Végrendeletében (1598. dec. 20.) a vásárhelyi ispotálynak pénzt adományozott (10. flor). Irod.: Erdélyi testamentumok 2., Időtár 1,

→ CSONT SAMU, kendői

→ CSONT SÁNDOR, kendői

? †18. sz.: tanító. – Nyárádszentlászlón tanító (1767). Szentgericén, (1772–1775-ig Székelykeresztúron, majd Oklándon tanított. Irod.: Kelemen; Nyárádszentlászló

1856 k. † Segesvár, 1907. máj. 9.: Udvarhelyvármegye főjegyzője. A Ferencz József és a Mária Rend lovagja. – Vereseit közölte az: Ellenzék, Gyergyó és más erdélyi lapok. Irod.: Gulyás, Kelemen

Csiittszentiván, 1922. † Vinda, 1944. okt. 12.: szakaszvezető. – Anyja Veres Zsuzsanna. – A 27/III. zászlóalj, aknavetős szakaszban továbbszolgáló szakaszvezető, fejlővés áldozata. Irod.: Berekméri 2015

A nemeslevelet szebédi K. István nyerte többedmagával II. Rákóczi Györgytől (1655. jún. 28.). Irod.: Pálmay

→ EGERHÁZI KÉPÍRÓ János

Mv., ? † ? : orvos. – Bp.-en szerezte orvosi diplomáját (1895/96). Irod.: Högyes

? † ? : ref. prédikátor (1668) Mv.-en a Vártemplomban. Irod.: Keszeg

Dés, 1835, † Mv., 2022.: orvos. – Felesége: Bardócz Éva. – A MOGYI orvosi karán végzett (1958). A Máramaros megyei Szaploncán körzeti orvos. Máramarosszigeten a városi kórházban bőrgyógyász szakorvos, majd vezető főorvos nyugdíjazásáig.) Irod.: Kiss Cs. M 4.

? † ?: közvádló. – A mv.-i vároi tisztviselő director (1800). Irod.: Pál-Antal 2009

Nyárádkarácson, 1892. ápr. 24. † Szovjetunió, 1944. dec. 31.: tartalékos tizedes a császári és királyi 62. gyalogezredben, vitézi avatása: 1944. febr. 28. Kitüntetése: O1, Kcsk. Irod.: Berekméri–Nemes

Mv., 1896. jan. 6., † ?: gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet Szegeden kapott a FJTE-en (1927). –F. m.: társsz: : Ép testben ép erek. Az érelmeszesedés és megelőzése. (dr Feszt Tiborral, Buk., 1988). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013; Réthy–Újvári–Váczi

→ KEREKES Ödön

? † ?: újságíró, lapszerkesztő. – Dicsőszentmártonban főszerkesztője a Vármegyei Híradónak (1909–10). Irod.: Gulyás

? † 1917. máj.: kántortanító. – Székelyvéckén tanított a felekezeti, r. k. iskolában (1903–). Bevonult katonának és elesett a fronton. A felesége György Vilma tanítónő is oktatott a helyi iskolában, majd férje halála után egyedül tanított három faluban.

1888., † ?: körjegyző. – Székely főnemesi családból ered. Tanulmányait Mv.-en végezte és jegyzői oklevelet szerzett (1913). Jedden kezdte közigazgatási működését, onnan Székelyhodosra került. Az első vh.-ban az 51. gy. ezr.-ben mint a 4. gépfegyver század parancsnoka az orosz és az olasz fronton harcolt, a Sig. Laud. és a Károly

Marosszentgyörgy, 1905., † Mv., 1974. febr. 12. Marosszentgyörgyön temették el.: építőmunkás; munkásmozgalmi harcos. – A RKP tagja lett (1936), a Vörös Segély Bizottság aktívistája volt. Önként jelentkezett a spanyol polgárháborúba (1938), hogy küzdjön a spanyol nép szabadságáért, fogságba esett, életfogytiglani kényszermunkára itélték, a nemzetközi Vörös Kereszt segítségével tért haza (1946).

1893. jún. 9., † Radnót, 1983. nov. 19.: gyógyszerész. – Felesége: Jeney Adél (1894–). Az Egységes M. Gimnáziumban vegytant és egészségtant is tanított (1945–48). Irod.: Iernut; Jeney családi inf.; [Nekrológ] (V. Z., 1983. nov. 22.)

Nyárádkarácson, 1894., † Nyárádkarácson, 1943.: tartalékos tizedes. Nyilvántartási időpont. 1944. febr. 28. Irod.: Berekméri–Nemes

Brassó, 1922. máj. 3., † Tatabánya (Mo.), 2006. júl. 22.: orvos, szakíró. – A középiskolát Sepsiszentgyörgyön végezte (1941); orvosi oklevelét a BTE orvosi karán szerezte (1947). A mv.-i Ortopédia-Traumatológia-Gyermeksebészeti Klinika sebészfőorvosa, az orvostudományok doktora (1970); Dolgozatai amelyekben főleg a gyomor- és emlőrák sebészetével foglalkozott az Orvosi Szemle, Chirurgie, Zeitschrift für

Mv., 1916. febr. 28. † ?: ?. – A II. vh.-ban tart. hadnagyi rangban vett részt. Szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1947-ben került haza. Irod.: Berekméri

? † ?: tanító. – Tanított Nyárádszentimrén (1745–1750), Backamadarason (1752–1770). Irod.: Backamadaras; Imreh Barna

? † ?: tanár. – A mv.-i a Ref. Koll.-ban és utódiskoláiban (Rangheti, Bolyai Farkas Líc.) tanított. Irod.: Skóla

Mv., 1929. jún. 26, † ? : népdalénekes, előadóművész. – Apja Tóth Sándor zenetanár; testvére Tóth Sándor fizikus; férje Kerekes Medárd biokémikus. Mv.-en a R. k. leánygiskolában (1936–44), az Unirea leánygimnáziumban tanult (1944–48). Mv.-en a Székely Színház növendéke (1948–50), színészként alkalmazták (1949), Kv.-on a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola hallgatója (1950–54).

? † ?: orgonaépítő. – A debreceni orgonaépítő készítette a segesvári ref. templom orgonáját (1890 k.). Gogánváralján is épített egy orgonát a ref. templom számára (1911). A Vadasd falu orgonáját is építette (1909–1912). Irod.: Bálint Zsigmond 2010; A hangszerek királynője. 100 éves a vadasi református templom orgonája

Görgényszentimre 1887., † ?: építőmester. – Görgényszentimre tekintélyes iparosa volt, önálló (1907–). Községi tanácsos, a Hitelszövetkezet elnőke, a Ref. Férfiszövetség elnöke és a MP vezetőségi tagja volt. Az első vh.-ban a 62 gy. ezr.-ben teljesített szolgálatot. Irod.: Székelyföld í. k

Görgényszentimre, ? † ? : építész. – Felépítette az ort. templomot Görgénykakucsban (1914–23). Soropházán (1924). Irod.: Reghin, Protopopiat

1928.? † Mv., 2008. máj. 18.: orvos. – Főorvos volt a mv.-i fertőző betegségek klinikáján. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2008. máj. 20.?.)

1924. † Mv., 1994. máj. 9.?: tanár. – A mv.-i 16-os iskola tanára. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1994. máj. 10.)

Komolló, 1903., † ?: ref. lelkész. – Sepsiszentgyörgyön, Nagyenyeden és Kv.-on végezte tanulmányait, pappá szentelték (1931). Alsórákoson volt segédlelkész, majd Alvincen, Mezőbándon és Siklódon., Székelykövesden (1935–) tevékenykedett. Megszervezte a Gazdakört, a Hangya Hitelszövetkezetet melynek elnöke is, a MP tagja volt. Irod.: Székelyföld í. k

1807.? † Mv., 1887. márc. 25.: pénzügyi hivatalnok. Irod.: Gyászjelentő

? † ?: r. k. pap. – Abafáján szolgált és fizette a pápai tizedet (1332, 1334). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Marosludas, 1909. nov. 5., † Bp., 1983. júl. 22.: K. Ede és erzsébetvárosi Patrubány Gabriella fia. – A jog és államtudományok doktora., a bp.-i Pénzintézeti Központ tisztviselője volt. Tiszteleti johannita lovag (1942–83). —Irod.: M. Johannita családtört.

Mv., 1870., † ?: kelmefestő és vegytisztító. – Önálló mester (1895–), nagy képzettségű és tudású iparos az Iparos Testület alelnöke volt. Irod.: Székelyföld í. k

Mv., 1904. szept. 3., † Mv., 1987.: textiltechnikus, gyáros. – A brassói német nyelvű Kereskedelmi Iskolában tanult, textilipari ismereteit a brassói Scherg posztszövő gyárban és a csepeli posztógyárban tökéletesítette. Édesapjával felépítették textilgyárukat Mv.-en (1925), amelynek a vezetését átvette (1932–), a Textila Mures szövetkezetbe kényszerítették (1948–). Aktívan részt vett Mv. művelődési,

Mv., 1934., † Mv., 1983: orvos. – Férje Veres Árpád, orvos. – Egészségügyi középiskolában végzett és érettségizett, a MOGYI orvosi karán végzett (1959). Orvos Csíkszeredában a Sanepidnél, Parajdon körzeti orvos közösen a férjével, a sóbányai terápiás kezeléseket is elláták. Házassága felbomlott. Hosszas ideig volt betegnyugdíjas. Irod.: Kiss-P. – P; Nagy

Csíkszentgyörgy, ?, † 1808. jan. 2.: r. k. pap. – Kv.-on és Gyulafehérváron tanult (1771–74). Pappá szentelték (1773. okt. 10.). Plébános Szárhegyen (1779), Szászrégenben (1795–1803), Atyhán (1803). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Gyergyószentmiklós, 1749. jan. 12., † 1844. febr. 19.: r. k. plébános. – Kv.-on (1767–75) és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1775. okt. 1.). Plébános Mv.-en, Egrestőn (1778), majd káplán Kv. -on. Plébános Kozmáson (1794), Tekerőpatakon (1811), Gyergyótölgyesen (1825–26). Az egrestői plébániára hagyta több könyvét (1843). Irod.: Barabás Kisanna: A mv.-i Egyházművészeti

? † ?: csizmadia. – A csizmadia céh elnöke volt (az 1870-es években). Irod.: Bónis J.: A mv.-i céhek tárgyi emlékei = Mv. történetéből

Kézdiszentlélek, 1718., † Mikháza, 1769. máj. 8.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1741. okt. 1.). Felszentelték (1744. dec. 1.). Irod.: György: A ferencrendiek

? † 1728. febr.: ügyvéd, főispán. – Sárpataki Márton († 1680) és dellőy Jármy Erzsébet fia. Felesége vargyasi Daniel Mária, Daniel Péter (1624–1695) és veresegyházi Barcsai Nagy Zsófia leánya. Gyermekeik: József Antal, Klára, Katalin, Mária, Borbála. – Katolizált, grófi címet nyert és K. -re változtatta a nevét. Császárhű főnemes. Ügyvéd

? † Mv., 1858. máj. 1.: ítélőmesteri iktató, számfeletti kir. táblai ülnök. – Felesége: Hegedűs Éva (1802. – Mv., 1848. okt. 20.). Gyermekeik: Albert, Rózsa, Ferdinánd, Elek. – Jelentős szerepet játszott Mv.-en a város társadalmi életében: a Gecse-féle Emberszereteti Intézet megalakulásán a ref. egyházi főtanács részéről mint bizotsági tag és

Családi fészkük a marosparti Sárpatak, és Várhegy. A család első ismert felmenője a Marossárpatakon élő Nagy Márton, az uradalom akkori tulajdonosának Mindszenti Krisztina, Csáky Istvánné udvarbírója. Fiait az úrnő taníttatta. A második fiú szintén Márton felvette a Sárpataki nevet és Erdély főjegyzője lett (1653–56) Sárpataki Nagy Miklósnak fia Márton (1649-ben)