Szerző: Fülöp Mária
MÁTHÉ Domokos
Szövérd, 1896. márc.25., † ?: földműves. – Intenzív ellenforradalmi propaganda, társadalmi rend elleni tevékenység miatt letartóztatta a securitate, törvény elé állította, börtönbe zárta (1961.jan. 21.). Irod.: Áldozatok
MÁTHÉ Domokos, bikfalvi
Vajdaszentivány, 1839. máj. 14., † Bp., 1889. dec. 23.: fogorvos. – Apja földbirtokos. M. Dénes fogorvos testvére. – Tanult a bécsi egyetem Gyógyszerészeti Karán (1859–61), majd beiratkozott az Orvosi Karra (1868) Gyógyszerész oklevelet kapott Bécsben (1861. szept. 16.), fogászmesteri diplomát szerzett (Graz 1863 vagy Bécs 1868). Bölcsész- és vegyészdoktornak nevezte magát
MÁTHÉ Elek
Mezőkölpény, 1890. szept. 15., † ?: ref. lelkész Sóváradon. – Cikkei : Református Szemle, Harangszó, Egyház és papság, Református lelkipásztor, Kis Tükör, Keresztyén Élet c. folyóiratokban. Irod.: EM
MÁTHÉ Elemér
Mezőbánd, 1910, † Mv., 1966.: orvos. – Felesége: Pongrácz Éva (1923–1999). Fiúk.dr. M. Zsombor Elemér (1952–2015), felesége. Bora Éva Cornelia (1950–2018). – A mv.-i Ref. Koll.-ban tanult és érettségizett (1928). Kv.-i I. Ferdinánd kir.TE orvosi karán végzett (1937), doktorrá avatták (1947)..A debreceni Belgyógyászati klinikán belgyógyász alorvos. Katonai hadi orvosként Ausztriába
MÁTHÉ Ferenc
Nyárádremete, 1917. dec. 23.† Kosów, 1944. jún. 29.: honvéd. – Nagy Róza fia. – Tartalékos honvéd az 57/I. zászlóalj, nehézfegyverszázadában gránáttalálat érte. A horodi hősi temetőben nyugszik. Irod.:. Berekméri 2015
MÁTHÉ Ferenc, P. Benvenut
Zetelaka, 1894. márc. 7., † Esztelnek, 1970. márc. 2.: egyházi író, szerkesztő. – Középiskolát Medgyesen (1913), teológiát Vajdahunyadon (1916) végzett, ferencrendi szerzetes. Mikházán a klerikusok újoncmestere (1917–21), Nagyszebenben káplán, Medgyesen plébános (1921–33), Kv.-t házfőnökhelyettes (1933–39), Vulkánban, Kőhalomban, Máriaradnán, Esztelneken lelkész (1945–57), Ojtozon plébános (1957–70). Rendtartományi tanácsos. Vallásos írásait a Hírnök,
MÁTHÉ Gábor
? † ? : jegyző. – Süketfalva jegyzője. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MÁTHÉ György
Bözöd, 1860, †?: tanár. – Főgimnáziumi tanár. Több értekezése jelent meg a filológia és oktatásügy témában. – F. m.: A mondat elemzése. – Irod. : Rugonfalvi Kiss
MÁTHÉ Gyula
? † Szentmárton, 1912.: újságíró. – A Székely Lapoknak szerkesztője. Irod.: Mv.-i Almanach, 1912.
MÁTHÉ, hodosi
A családból M. Miklós nyert primipilárist (1602. márc. 1.) ; M. János, Dénes és Péter, mint primipilusok lustráltak (1614).. Irod.: Pálmay
MÁTHÉ János
? † ?: ref. lelkész. – Marosugrán szolgált (1873. dec. 14.–96. febr. 5.) Irod.: Ogra
MÁTHÉ János
Magyarhermány, 1898. dec. 23., † Mv., 1986. jan. 17.: helytörténész, néprajzi író. – Négy osztályt végzett a székelyudvarhelyi és a nagyenyedi Ref. Koll.-ban (1909–12). Földműveléssel foglalkozott, autódidakta néprajzkutató. Első írását az Erdővidéki Hírlap közölte Baróton (1935). A Megyei Tükörben jelentek meg történelmi korrajzai Barótról (1969), Zalánpatakáról (1971), Gábor Áron bodvaji
MÁTHÉ János, §
Marosugra, 1883, † ?: dr., ügyvéd, iparkamarai tisztviselő – Felesége: Bustya Auguszta. – Az első marosugrai fiú volt, aki a mv.-i Koll.-ban végzett, majd jogi diplomát szerzett. Előbb ügyvéd majd Iparkamarai titkár lett Mv.-en. Részt vett az I. vh.-ban (1915–18), a 22. gyalog ezreddel az orosz fronton harcolt, géppuskás szakaszparancsnok
MÁTHÉ Jánosné, Szalma Irén
Mv., 1883., † ?: tanító. – Tanulmányait Mv.-en és Kv.-on végezte. Pedagógiai munkásságát Nyárádtőn kezdte, onnan Mv.-re került (1904), 31 évi eredményekben bővelkedő szolgálat után vonult nyugalomba. Férje M. János ig. tanító Meződombón született (1879) és közel 40 évvig tanított. Irod.: Székelyföld í.k
MÁTHÉ József
Gyergyóalfalu, 1856. nov. 1., † Kv., 1939. júl. 18.: r. k. pap. – Csíksomlyón és Gyulafehérváron végezte tanulmányait. Pappá szentelték (1880. júl. 15.). Káplán Nyújtódon és Baróton. Lelkipásztor Székelykálon (1883–90). Kisbácson plébános nyugdíjazásáig (1896–1914). Cikkei: a gyulafehérvári Közművelődésben (1892). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Gulyás, Székelykál
MÁTHÉ József
? † ?: tanító. – Marosszentgyörgyön a r. k. magyar iskolában (1927–29). Szolgálata ideje alatt épült fel az új négyosztályos községi iskola és tanítói lakás (1928–29 ). Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala
MÁTHÉ József, vargyasi
Barót, 1865. ápr. 20., † ?: tanító. – Tanulását szülőföldén kezdette; később a székely-udvarhelyi gimnáziumban elvégezte a hat osztályt, majd a kv.-i állami tanítóképző intézetbe járt (1882–1886) és tanítói oklevelet szerzett. Előbb Baróthon, később Buzsákon (Somogym.) működött; Marosszengyörgyön tanított (1888–95). Itt az ifjak számára könyvtárt, a felnőttek számára pedig polgári
MÁTHÉ Józsefné
? † ?: tanítónő. – Okl.-es tanítónőként Marosszentgyörgyön oktatott a r. k. iskolában (1888), amelyet a kántori lakásban indítottak (1801). Az isk. az ő szolgálata idejében egy 108 könyvből álló könyvtárral is rendelkezett. Irod.: Sângeoriu de Mureş – Şcoala
MÁTHÉ Katalin
Nyárádremete, 1920.nov.25., † ?: gazdálkodó. – Letartóztatták (1959.okt.5.) a MAT Katonai Ügyészsége a társadalmi rend elleni ténykedés vádjával.A magyar forradalom (1956) idején a rendszer elleni kijelentéseket tett. Miklós Ferenccel a kollektivizálás ellen lázított. Irod.: 1956 Erdélyben
MÁTHÉ Lajos
? † ? : építőmester. – Mv.-en (20.sz. első felében) tervezte a Scheirich Árpád L-alakú házát (Fürdő u. 7.sz.; 1926). Irod.: Man, 3.
MÁTHÉ Lajos
1932. † Bp., 2004. márc. 7.Mv.-en temették 2004. márc. 27.: jogász. – Volt törvénybíró. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2004. márc.?)
MÁTHÉ Lajos, bikfalvi
1807, † 1890: jogász, szolgabíró. – Felesége domáldi és kisgalambfalvi Felszeghy Kata, tíz gyermekük született. – Jogi vizsgát tett Mv.-en (1830). Vajdaszentiványon telepedett le családjával (1830–1850–60 k.-g), a Kemény családnál gazdatiszt és a körzet szolgabírója (dulló).Irod.: Péter Mihály 2006
MÁTHÉ Lajos, bikfalvi
Mv., 1864. júl. 12., † Máramarossziget, 1917. ápr. 12.: fogorvos. – Orvosi oklevelet Bp.-en kapott (1889. jan. 12.). M. Lajos szolgabíró unokája. Apja M. Lajos, anyja Lengyel Gizella. Nevelt fia volt nagybátyjának, Máthé Domokosnak, átvette a bp.-i rendelőjét (1889–) és fogorvosként dolgozott. Tudományos közleményeit a Gyógyászat közölte. A bp.-i hadikórházban önkéntes
MÁTHÉ László
1910, ? † Mv., 1996. febr. 23.?: jogtanácsos, dr. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1996. febr. 26.)
MÁTHÉ Mariska; Dékáni Kálmánné; Bánffy Endréné
? † ?: írónő. – Férje: 1. Dékáni Kálmán, 2. Bánffy Endre (1926–). Több verse jelent meg a korabeli mv.-i lapokban, lelkes népszerűsítője volt a KZST lapjának a Zord Időnek, a lap estjeinek; a KZST-tagja (1920–). Részt vett a Mv.-en rendezett Zord Idő irodalmi esten (1919. dec. 8). Kihallgatáson kérte Dandeatól
MÁTHÉ Márta
? † ?: tanár. – A szásszrégeni Magyar tannyelvű Vegyes Pedagógiai Iskolában tanított (1954–56). Irod.: Csernátoni
MÁTHÉ Márton
Szövérd, 1924. márc. 23. † Nyírtét, 1944. okt. 25.: honvéd. – Barabás Zsuzsanna fia. – A 70. gyalogezred ben honvéd. Városnaményban temették el. Irod.: Berekméri 2015
MÁTHÉ Sándor
Nyárádsüketfalva v. Demeterfalva, , 1842., † ?: iskola igazgató. – Szüleit kiskorában elvesztvén tanulmányait jobbára magánúton végezte. A 60-as éveik elején a gyakorlati gazdatiszti pályára lépett a keszthelyi gazdasági tanintézetben végezte tanulmányait (1869). Gr. Károlyi Sándor derekegyházi uradalmában írnok lett (1869. aug.-nov.), majd a debreczeni földmíves-iskolához tanársegédnek nevezték ki, (–1870);
MÁTHÉ Sándor
1921 † 1974.jan.12.: lelkész.- Befejezte teológiai tanulmányait (1947), amikor többször végzett kántori szolgálatot a kv.-i egyházközségben. Lelkész Magyarzsákodon és Székelykeresztúron. Irod.: Kelemen
MÁTHÉ Sándor
Dicsőszentmárton, 1934. ápr.3.† Dicsőszentmárton: orvos. – Mv.-en a 2. sz. fiúlic.-ban érettségizett. A MOGYI orvoskarán végzett. Dicsőszentmárton – városi kórházban aneszteziológus szakorvos volt. Irod.: MOGYE
MÁTHÉ Sándor, Mathe Alexandru
? † ?: A Romániai Romák Szövetsége mv.-i fiókszervezetének titkárává választották (1937. nov. 30.). Irod.: Ţiganii din Rom.
MÁTHÉ Szaniszló
? † ?: r. k. pap, ferences szerzetes Mv.-en. A rend felosztása után még megtűrték őket (1950. aug. 20.-ig), majd elszállították tévedésből Esztelnekre, onnan Máriaradnára. –Irod.: Léstyán Ferenc: Mv. katolikus egyháza a kommunista elnyomás idején (Kv., 2007); Maros-küküllői főesp.
MÁTHÉ Zsigmond
Ürmös, 1899.okt.6.† ?1991.jún.17. unit. lelkész, esperes. – Teológiai tanulmányait (1923) fejezte be. Manchesterben tovább képezte magát (1923–1925).Kv.-on lelkész (1926), Nyárádszentmártonban (1927–1945), Szentábrahámon (1945–1972) és Keresztúr-udvarhelyi kör esperese. Irod.: Kelemen
MÁTHÉ Zsigmond
?† ? : unit. lelkész. – Nyárádszentmárton lelkésze (1926–45). A szolgálata alatt épült az új parókia éplete (1934–35). A II. vh. idején elmenekült, de visszatért. Beszolgált Buzaházában is, ahol a ma is létező templomot építette. Hozzá kis tornyot építetett Simó Attila nyárádszeredai lelkész (a II. vh. után). Valószínű a csíkfalvi ref.-okat
MÁTHÉ Zsombor Elemér
Barót, 1952.† Mv., 2015.: orvos. – Felesége: Máthé Éva Cornelia (1950–2018), született Pongrácz, orvos. – Mv.-en középiskolás a Bolyai líc.-ban és az egyetemet is, a MOGYI-t itt Mv.-en végezte (1977).Felesége is: a MOGYI orvosi karán végzett (1976). Marosludas melletti községben körzeti orvosok. Mv.-en családorvosi rendelőt vezettek és tartottak fent (2000–).
MĂTIEŞ, Ioan
Mezőceked, 1908. febr. 19., † Kv., 1987. máj. 20.: tanár. – Mezőzáhon (1915–1919), Tordán (1919–27) tanult, Kv.-on végezett (1930), az egyetem matematika-fizika szakán nyert tanári oklevelet (1931). Balázsfalván teológiát végzett, pappá szentelték (1935). Tanított Gyulafehérváron (1930), Balázsfalván (1931–45), majd Kv.-on több iskolában (1945–71), a Vegyészeti Egyetem asszisztense a matek katedrán,
MÁTIS Ica
? † ?: színész. – F. sz.: Lehár A mosoly országa (1946). Irod.: Kovács Levente
MÁTISZ János, dr.
1944., † 1994.: fogorvos. – Felesége Matisz Magdalena Eva, fogorvos, dr. Leányuk: gyógyszerésznő.- A MOGYI fogorvosi karán végzett és kapott diplomát (1969). Irod.: Kiss Cs. M 4.; Kiss Cs. M 4.
MATISZ Magdalena Eva
1944., † 2019.: fogorvos.- Libánfalván dolgoztak. Leányuk gyógyszerésznő lett. Irod.: Kiss Cs. M 4.
MATKÓ István, kézdivásárhelyi
Kézdivásárhely, 1625, † Kv., 1693: ref. lelkész. – Kv.-ott és Gyulafehérváron tanult, különösen a nyelvek ismeretében szerzett nagy jártasságot. Ezután kézdivasárhelyi, később szászvárosi isk.ig., majd borbereki lelkész volt. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem rendeletére Karánsebesre ment, hogy az ottani román reformátusoknak saját nyelvükön prédikáljon, a vidék feldúlása-kor Erdélybe menekült (1658),
MÁTRAY Béla
Kv., 1897., † ?: gépkocsivezető. – Középiskolát Kv.-on végezte. Az első vh.-ban az 51. gy. ezredben az orosz és belga fronton harcolt. Ismert nevű sportember, labdarúgó volt, Erdély nagyobb sportegyesületeinek volt tagja, majd Mv.-en báró Kemény János gépkocsivezetője. Felesége Farkas Ilona, akinek háziszönyeg szövődéje volt, melyet Kemény János alapított (1931), modern
MÁTRAY Rózsi, B.; Battyán Kálmánné
Bp. v Kv., 1897. szept. 27., † Nagyvárad., 1969. júl. 1.: színésznő. – A két vh. Között több erdélyi vidéki társulat tagja volt : Ungvári Miklós (1921); Fehér Imre (1925–26), Sarkadi Gusztáv (1932–33), Battyán Kálmán (1934), Kozma Hugo (1937–38), Szabadkay József (1939–40) társulatában játszott. Fellépett : Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy Brassó, Székelyudvarhely, Csíkszereda,
MATSKÁSI András, tinkovai
Görgényszentimre, 1863., † 1934. máj. 30.: földbirtokos. – Nemesi családfája 1299-re vezethető vissza, édesapja földbotrokos, aki részt vett a 48-as forradalomban. Édesanyja gr. Grundemann Julianna volt. – Mv. a Ref. Koll.-ban érettségizett, jogot Kv.-on tanult. Állandóan édesanyja birtokán gazdálkodott. A Kolozsvári Kaszinó (Mágnás Kaszinó) választmányi és örökös tagja volt. Tragikus
MATSKÁSI Erzsébet, Cserei Mihályné
? † ?: földbirtokos, főnemes Mezősámsondon. (1848). Irod.: Pál-Antal 2003
MATSKÁSI Ferenc, tinkovai
? † ?: földesúr. – Görgényszentimrén lakott, mert bérelte a Bornemisza családtól a nagy királyi birtokot. Abafáján volt a családi birtoka. Két nagyobbik fiának házitanítója volt Wenger Félix, amikor a fiúk a mv.-i ref. koll.-ba kerültek velük ment tanítójuk is Mv.-re és ott is maradt (1871—1926). Abafáján gyakran támogatta a ref.
MATSKÁSI István, Matskássy István, tinkovai
? † Radnótfája, 1924. nov. 15.: birtokos, megyei politikus, munkapárti tisztségviselő. – Felesége: Máriaffi Gabriella. Fiúk M. István, dr. – A megye törvényhatósági karának tagja (1910) a magát független autonom pártnak nevező szárny részéről Erősdy Sándort támogatta. A megalakult Nemzeti Munkapárt ügyvezető elnöke (1910). Az Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbank igazgatósági tagja (1924).
MÁTYÁS
? † ?: r. k. pap. – Nyárádszentlászló plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1332, 1334–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
MÁTYÁS Ábel
Székelypálfalva, 1896., † ?: községi körjegyző. – Tanulmányait Rácvároson végezte, a jegyzői oklavelet Fogarason szerezte. Oláhsolymoson kezdte működését, onnan Szászcsávásra, Vézára, Magyarsárosra majd Csókfalvára került. Az első vh.-ban a 82. gy. ezredben teljesített szolgálatot. Irod.: Székelyföld í.k
MÁTYÁS Ákos
Nagyenyed, 1893., † ?: orvos, balneológus. – Középiskoláit Nagyenyeden, az egyetemet Kv.-on végezte, orvosi diplomát szerzett (1920). A kv.-i Park Szanatóriumnam volt a sebész asszisztense, majd magángyakorlatot folytatott Kv.-on és Nyári idényben Szováta orvosa (1924–)Az EME tagja, a szovátai 20 szobás ödölő tulajdonosa és vezetője (1930–), saját villanyteleppel rendelkezett, a legmodernebb
MÁTYÁS András
? † Kiskend, 1791.: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1762). Gógánváralján (1772–78), Radnóton (1779–85) és Kiskenden haláláig (1786–91) volt lelkész. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
MÁTYÁS Anonimus, Fr.
? † Mikháza, 1646.: ferences szerzetes laikus. – A bosna-argentina Provinciából származott, pestisben halt meg. Irod.: György: A ferencrendiek
MÁTYÁS deák
Borsos Tamás íródeákja második követsége ideján (1618–20), valószínűleg ő másolta ura kéziratainak jórészét. Irod.: Borsos Tamás
MÁTYÁS György
? † Tancs, 1773. okt. 16: ref. lelkész. – Mv.-en suibscribált (1746), a nagybaconi zsinaton avatták pappá (1756). Kolozsnagyidán (1756–1757) és Tancson (1760–1773 okt. 16 mh.) volt lelkész. Irod.: Ősz
MÁTYÁS I. király, Hunyadi Mátyás, I. Mátyás, Matei Corvin
Kv., 1443. febr. 23., † Bécs, 1490. ápr. 6. – A mv.-i városi bíró által behajott zálogot a székely főtisztek elvették, ezt oklevélben a kir. határozottan megtiltotta (1470. ápr. 18.). Mv.-nek vásártartási jogot biztosító kiváltságleveleket adott: 1. Báthory István vajda és székely ispán közbenjárására szabadalomlevelet adott a városnak (1482. aug.
MÁTYÁS Jenő, Eugen
1912, † ?: a MAT Nagy Nemzetgyűlési képviselője (1952. nov. 30.), a Szénipar minisztere =1953. jan. 24.–1955. márc. 17.). Irod.: Crişan
MÁTYÁS Lajos B
Kibéd, 1907., † ?: cipész, gazdálkodó, cséplőgép tulajdonos. – Iskolái elvégzése után a cipészipart tanulta, majd önálló mester lett. Ipara mellett gazdálkodott és bércsépléssel is foglalkozott Kibéden. Az Iparoskör és a Dalárda tagja volt.. Irod.: Székelyföld í.k
MÁTYÁS, Mathias de Schenk
? † ?: diák. – A bécsi egyetem hallgatója (1468). Irod.: Fraknoi
MÁTYÁS Mátyás, dr§
Borszék, 1888. febr. 26. † Mv., 1956. dec. 31., Kv.-on a Házsongárdi temetőben nyugszik: orvos, sebész, egyetemi tanár. – Apja Ditróban gazdálkodó.- Azonos nevű fia, az ifjú M.M.(1929–1963), orvos, urológus szakorvos -zenész a mv.-i ref. temetőben nyugszik. – A középiskolát Bp.-en, Kv.-on Brassóban a r, k. gimn.-ban végezte, majd a
MÁTYÁS Sámuel
? † ?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1787). Lelkész volt Kutyfalván (1796–99) és Búzásbesenyőn működött (1800–16). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1., 3.; Nagy László; Szinnyei
MÁTYÁS Sámuel
? † ?: ref. lelkész. – Szőkefalván (1805–08); Kutyfalván (1834–) működött. – Irod. Nagy László; Szinnyei
MÁTYÁS Sámuel
Marosszentanna, 1883., † ?: gazdálkodó. – Önálló gazda szülőfalujában (1910–). Az első vh.-ban a 22. h. majd a 3. huszár ezr.-ben az orosz fronton harcolt, megsebesült, majd a román és olasz fronton küzdötte végig a háborút, a II. ezüst, a bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetést kapta. A ref.
MÁTYÁS Sándor
Zágon , 1847. jún. 29., † Temesvár, 1895. jan. 8. : tanár. – Középiskoláit Mv.-en végezte; a pesti egyetem hallgatója volt; azután segédtanár Mv.-en, a pesti Szőnyi-Intézetben. Temesvárra ment a Wiener-féle középkereskedelmi iskolába tanárnak (1878–94 ), ahol a földrajzot és történelmet tanított; a temesvári kereskedelmi iskolában is a m. nyelvet
MÁTYÁS Tamás
? † ?: ref. tanító. – Mv.-en suibscribált (1745) v. Nagyenyeden (1774). Nagyercsén (1776) volt mester. Irod.: Ősz
MÁTYÁSI, nyárádszeredai
A családból M. Péter nyert pixidáriusi levelet (gyalogosságot) (1609. dec. 12.). Irod.: Kempelen; Pálmay
MÁTYUS Ferenc
Ikland, 1918. júl. 3. † ?: huszárhadnagy. – A tartalékos tiszti iskola elvégzése után a 9. önálló huszárszázadban szolgált, majd tartalékos zászlóssá léptették elő (1942. ápr. 1.–). Továbbszolgálatot vállalt, amelyet a 25. felderítő osztály kötelékében teljesített. A II. vh.-ban a megszállt ukrán területen a 19. könnyű hadoszt.-ba tartozó 26. önálló
MÁTYUS Gergely
1892., † 1977: unit. lelkész. – Az Iklandi Unitárius Egyházközségben kezdte lelkészi szolgálatát. Majd a Küküllői Egyházkör esperese. Szőkefalván működött (1921–56). Irod.: Csáky; Nagy László; Kiss Cs. M 4.
MÁTYUS György, kibédi
Kibéd, 1783., † Mv, 1821. márc. 4.: orvos. -Tanult Mv.-en a Ref. Kollégiumban, Bécsben a Gold-Berg Alapítvány támogatásával végezte az orvosi egyetemet és diplomát kapott (1815).Dr. Pataki Sámuel, Erdély ország főorvosa, felkérte legyen a Nemes Torda vármegye physikusa (1819-ig). Visszatért Mv.-re, gyakorló orvos Mv.-en. (1819–1821). – F. m.: Dissertatio inaug.
MÁTYUS István
Mv., 1866., † Mv., 1938.: kalauz. – A MÁV hoz került (1880–), ahol 40 évi felelőségteljes szolgálati évet töltött, és a IV o. polgári érdemkereszttel tüntették ki. Irod.: Székelyföld í.k
MÁTYUS István, § kibédi
Kibéd, 1725., † Mv., 1802. szept. 6. Címeres, kőkoporsó-idomú síremléke a ref. temető cintermében van: orvos, professzor. – Felesége Basa Mária fiatalon meghalt (1742–1778). – A mv.-i Ref. Koll.-ban tanult (–1743), majd az Utrechti Akadémián tanult (1754.–), orvosi oklevelet szerzett (1756. jún.11). Peregrinációja során volt Pesten, Prágában, később továbbképzés és
MÁTYUS József
Székelykál, 1898., † ?: gazdálkodó. – Önálló gazda szülőfalujában (1924, 40 holdas birtokán. Az első vh.-ban a 62. gy. ezredben az olasz és a román fronton harcolt. A község pénztárosa, az unit egyház tanácsosa volt. Irod.: Székelyföld í.k
MÁTYUS, kibédi
A legrégibb nemes családok egyike. Mátyus János, aggerum magister (1566).M. Balázs primipilus Kibéden bíró (1598); Mátthius András a cs. és kir. hűségre esküdött Básta generális rendeletére (1602); 1605-ben Mátyus (vagy Máttyus) János Csik-Gyergyó és Kászonszékek főkapitánya volt. Nemességét (1607), István legf. helyen igazolta (1765. ápr. 18.) Irod.: Kempelen; Nagy Iván;
MÁTYUS Máté, kibédi
Mv., 1755., † Mv. 1820. szept. 4.: orvos, Marosszék főorvosa. – Felsége Nyirő Anna. – A mv.-i Ref. Koll.-ban végezte a középiskolát (1773), majd külföldi egyetemeken tanult : (Bécsben, 1782). Gr Toldalagi Pál fiának nevelője. Mv.-en orvos (1790–1820). Előbb nagybátyja M. István mellett Marosszék másod physikusa (1790-től), annak halála után
MÁTYUS Sándor
Kibéd, 1915. máj. 13., † Horod, 1944. máj. 17.: honvéd. – Borbély Julianna fia. – A Mv.-i m. királyi 27/III. zászlóalj 7. lövészszázadban honvéd. Mell-lövés érte Kossówtól északnyugatra összekötő járörben. Irod.: Berekméri 2015
MÁTYUS Zoltán
1928., † Mv., 2004. júl. 24.: alezredes. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2004. júl. 26.)
MÄTZ Johannes
? † ?: segesvári tanár. Irod.: A mo-i középiskolákban 1850–55 megjelent összes programértekezéseknek repertóriuma (Bp., 1887)
MATZAK Mihály
? † ?: iparos. – Segesváron gyapotszövődét és festődét üzemeletetett. Segesváron gyapotszövődét és festődét üzemeletetett. Részt vett az 1885 évi bp.-i Országos Általános Kiállításon. Irod.: Az 1885 évi bp.-i Országos Általános Kiállítás (Bp., 1885)
MAUER Ion Gh.
Nagybaromlaka, 1899. júl. 8. †?? : jogász. – Segesváron tevékenykedett. Irod.: Buzatu: România şi războiul mondial din 1939–45 (Iaşi, 1995). p. 386
MAUER Ion Gheorghe
Nagybaromlaka, 1899. júl. 8. †?? : jogász. – Segesváron tevékenykedett. Irod.: Buzatu : România şi războiul mondial din 1939–45 (Iaşi, 1995).
MAUKS Gyula
? † ?: kir. közjegyző Dicsőszentmártonban. – Az EMKE alapító és örökös tagja volt. Irod.: EMKE 120; Sándor
MAUKSCH Johann, ifj. Maucksch Johann, Mauksch János
1765, † 1825: gyógyszerész. – M. Johann († 1777) és Honigberger Sophia fia. Testvérei: Gottlieb és Martin Adam. – A mv.-i M. Korona gyógyszertár tulajdonosa, a családi patikában dolgozott haláláig (1786–1825). Mv.-en polgárjogot nyert (1806). —Irod.: Pál-Antal 2006, Péter H. M.; Péter H. M. 2013
MAUKSCH Johann, Maucksch Johann, Mauksch János
? † 1777.: gyógyszerész. – M. Martin és Lányi Judit fia. Bátyja: Tóbiás (1727–1802). Felesége: Honigsberger Sophia. Fiaik: Gottlieb (sz. 1763–), Johann ifj.(1765–1825), Martin Ádám (1770–1818), mind gyógyszerészek lettek. – Kv.-i patikus engedélyt kapott gyógyszertár nyitására Mv.-en (1760–), azzal a feltétellel, hogy saját költségén állítsa fel és Mv.-re költözzön. Veres Miklós
MAUKSCH Johann Martin, Maucksch János Márton
Kv., 1783, † 1817: gyógyszerész. A Hazsongárdi temetőben nyugszik. – M.Tóbiás (1727–1802) és 2. felesége Habermayer Susana fia. Testvére: Tobiás Sámuel (1769). Felesége: Lassgallner Eleonora (1786–1850). – Apja megvásárolta számára Mv.-en az Arany Szarvas gyógyszertárat (1793), már 10 évesen gyógyszerésznek nevelte, halála előtt Instructio-t is írt neki. Pesten végezte az egyetemet
MAUKSCH Martin Adam, Mauchsch Martin Adamus
Mv., 1768. okt. 10., † 1818: gyógyszerész. – M. Johann († 1777) és Honigberger Sophia fia.Kv.-on szabadult fel (1792. jan.15.). Pesten vizsgázott gyógyszerészetből (1792. aug. 2.). Gyógyszerész Szászsebesen. Irod.: Péter H. M. 2013; Szabó Miklós 2005
MAUKSCH Theophil
Mv., 1762. jan. 2., † ? : gyógyszerész. -Pozsonyban szabadult fel (1782. szept. 1.). Pesten vizsgázott gyógyszerészetből (Péter H. M.: 1782; Szabó: 1790. aug. 30.). Irod.: Péter H. M. 2013; Szabó Miklós 2005
MAUKSCH Tobias
1727. † 1802.: gyógyszerész.. – M. Martin és Lányi Judit fia.Testvére: Johann († 1777). Felesége: 1.Sartoris Susana, gyermekeik: Judit Streicher Mihályné, Ester és Tóbiás Sámuel; 2. Habermayer Catharina Susana (1750–1833), gyermekeik: Justina Elisabet, Maria Terézia, Sophia Cristins, Maria Khaterina Engel János Keresztélyné; Johann Martin (1783–1817). – Kv.-on súlyos aranyakkal váltott engedélyt
MAUKSCH Tobias Sámuel, Mauchsch Tóbias Sámuel
Kv., 1769. júl. 24. † 1805.: gyógyszerész. – M. Tóbiás és Sartoris Susana fia. Felesége: Habermayer Éva R. Leányuk: Josepha Karolina Brandecker Simonné. -.Pesten vizsgázott gyógyszerészetből (1789. jún. 19.). Kv.-on felszabadult (1789. ápr. 3.). Mv.-en tulajdonosa volt az Arany Szarvas gyógyszertárnak (1790. máj.–1813), gondnoka Mauer Sámuel volt (1799–1802). Apja halála (1802)
MAURER, Christian Friedrich, Maurer Fridrich
Szentágota, 1846. jan. 26., † Landau, 1892. nov. 28.: ev. gimnáziumi tanár. – Apja M. Keresztély lelkész Szentágotán. A gimnáziumot Segesvárt és Nagyszebenben végezte, azután külföldre ment: a lipcsei egyetem Hittud. Karán teologiát és történelmet (1863–64);. a jenai egyetem Hittud. Karán (1864), majd Berlinben (1865–66) és Heidelbergben tanult (1866). Hazájába
MAURER, Georg, §
Szászrégen, 1907. márc. 11., † Lipcse, Leipzig, 1971. aug. 4.: költő, újságíró, kritikus. – Családja Buk.-be költözött (1911–), iskoláit Buk.-ben a német iskolában végezte. 19 éves korában közölte líráját a szebeni Klingsor-ban (1926). Ösztöndíjasként hagyta el szülőföldjé és az egyetem, történelem, filozófia és német irodalom szakán Berlinben (1926–27), Lipcsében művészettörténetet,
MAURER Gyula I
Dicsőszentmárton, 1927. jan. 18. † ?: matematikus.- Középiskoláit Kv.-on és Nagyenyeden végezte, a Bethlen Koll.-ban érettségizett (1945), a BTE –en mat-fiz. szakos tanári (1949), majd közgazdasági diplomát (1952) szerzett., Buk.-ben a topológus algebra tárgyköréből doktorűlt (1967). Pályáját Kv.-on a BTE-en kezdte, az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatos állásfoglalása miatt lktori állását
MAURER, Ion Gheorghe
Segesvár, vagy Buk., 1902. szept. 23., † Buk., 2000. febr. 8.: ügyvéd, politikus, miniszter. – Szász származású. A jogtudományok doktora. – Számos perben a baloldali vádlottak védője, politikai tevékenysége miatt többször letartóztatták és kétszer elítélték. A RKP tagja (1936–), koncentrációs táborban volt (1941–43). Fontos állami és pártfunkciókat töltött be (1944–). KB
MAURER Károly, ürmösi
? †1863.?: földbirtokos, ülnök. – Felesége: fekete-bátori és nagyszlontai gr. Tholdy Károlina (1804 – 1871). Fiúk: M. Károly. – Főnemes földbirtoka volt Maroskeresztúron (1848). Volt erdélyi kir. táblai ülnök. A Mv.-i Kaszinó alapítótagja (1832). Irod.: Biás István; Gyászjelentő; Pál-Antal 2003
MAURER Mihály
Ürmös, 1847, † ?: Brassó megye főispánja (1890–1900). Maros-Torda és Torda-Aranyos megyében birtokolt összesen 900 holdat. – Irod.: Pál Judit: Erdélyi főispánok a Tisza-éra végén (1890–91) (II.) (Korunk, 4. sz., 2009)
MAURER Robert
Szászrégen, 1897., † 1929. ápr. 9.: lelkész. – Apja tanár.- A középiskolát Pozsonyban végezte, az egyetemet Berlinben a Hittud. Karon (1916–17).. Hazatérve egyházi szolgálatba lépett M. Robert Konrád néven Vajolán szolgált (1921–26), majd Alsóidecsen választották papnak (1927–). Klingsor c. lap belső munkatársa, írt a Helikon megalakulásáról (1926). – F. m.: