Maros megyei életrajzi lexikon

Kibéd, 1911. ápr. 13. † Krzyworównia, 1944. júl. 25.: honvéd. – Anyja Tamás Anna. – Honvéd a 27. vonatparancsnokságnál. Partizán kézigránáttól sérült. A krzyworówniai hősi temetőben van eltemetve. Irod.: Berekméri 2015

Kibéd, 1919. júl.6.† Jaremcze, 1944. szept. 4..: tartalékos honvéd. – Anyja Szabó Lidia. – A 27. gyalogezredben tartalékos honvéd, agysérülést szenvedett. Mikuliczyn ben temették. Irod.: Berekméri 2015

1916 + Mv., 2004 febr.16, tanítónő

Vingárd, 1904. máj. 10., † Mv., 1984. szept. 25.: orvos, egyetemi előadó tanár. – Felesége Borka Erzsébet (1912–1992. ápr. 17). Középiskolát a nagyenyedi Bethlen Koll.-ban, majd Gyulafehérváron a Róm. Kat. Majláth Főgimnáziumban végzett (1922). Orvosi diplomát Kv.-on az I. Ferdinánd Királyi Egyetemen szerzett (1930). Orvosi pályáját a bp.-i Szent László

A Jenő nem szomorú ágához tartozott (1571). Irod.: Kibéd

Sóvárad, 1800. jún. 24., † Buk., 1850. márc. 29.: ref. lel­kész, tanár, nyelvész. – Apja P. László (1749–1829), kezdetben apjától tanult, a mv.-i Ref. Koll.-ban (1808–15), a debreceni főtanodában, ahol osztálytanító, contra- és seniorságot is viselt (1815–); a göttingeni egy. hallgatója (1829–), ahol tanulmányozta a klasszikus és a modern nyelveket. A

? † ? : levéltáros. – Mv.-en levéltáros (1797 – 99). Szakmai tevékenységét elhanyagolta, az archivumnak csak egyötödét iktatta és rendezte, a város pénzét felelőtlenül kezelte, ezért a tanács menesztette. Irod.: Szabó Miklós

1760., † ? : Görgény. Apja P. László (1721–1804). Irod.: Filep

1836. jan. 20., † 1903. febr. 11.: kir. itélő táblabíró. Felesége Simay Veronika († 1924.);. Irod.: Filep; Kempelen; Pálmay

? † ?.: ügyvéd Gogánváralja. Apja P. Mózes (1786–). Irod.: Filep; Kempelen; Szinnyei J.

? 1835. aug. 16., † ? 1923. aug. 11.: ref. lelkész – Garibaldi tábori papja, majd Marosvécsen pap (1864–1918). Irod.: Kempelen; Böjthe Andor: A Görgényi ev. ref. egyházmegye :története [kézirat]

? †? .tanár. – Műkedvelő fafaragó. Kibéden él. Irod.: Kibéd 2.

Mv., 1953. † ?, grafikus :A kv.-i Képzőművészeti Főiskola végzettje. Alkotásait kiállításain voltak láthatók.. Irod.: – Szabó – Kállai –

1794. okt. 20. † ?: ügyvéd Szászrégenben. Irod.: Kempelen; Pálmay

? † ? :unit.. lelkész. – Szőkefalván működött (1772–73). Irod.: Nagy László

Mv., 1827, † Mv., 1890. ápr. 14.: orvos. – Apja P. József mv.-i esperes.- Testvérei: P. Anna; P. Károlina Pap Sándorné; P. Zéfi Bednay Andrásné; P. Béla; P. Antónia Lőrinczi Dénesné; P. Rozália Tolvaly Ferencné; P. Mária ref. lelkész Tóth Mártonné. – Mv.-en érettségizett (1841), Bolyai Farkas tanítványa volt. Az

? 1837., † 1922. – Férje Koncz József (1829–1906). Irod.: Filep

1872. okt. 29., † ? :rendőrfogalmazó. – – Tanulmányait Mv.-en kezdte, itt érettségizett, az egyetemet Bp.-en végezte. Rendőrfogalmazó Mv. –en (1901–). Irod.: Pálmay

?, † ?.: tanító, ref. lelkész. – Felesége Kovács Kata (1780) Kovács Mihály holtmarosi mester leánya. – Mv.-en subscribált (1772). Marossárpatakon volt rektor. Tancson (1782–91) és Disznajón (1791–1800) volt lelkész. – Irod: Böjthe Andor; Ősz

1749, † 1829.: ref. lelkész. – Sóváradi és kibédi pap. Megnősült (1783). Apja P. László (1721–1804). Felesége kovásznai Csorja Judit (1763–1834). Gyermekeik: Sára (1784. nov. 26.–), Mózes (1786. márc. 7.–), László (1788. jún. 3.–1848), Károly (1790–1873), József (1796–1873), István (1798.–), Albert (1800–), Júlia (1803–). Irod.: Filep; Pálmay

? † Disznajó, 1800. ref. lelkész. – Disznajón volt lelkész (1791–1800). Irod.: Ősz; Pálmay

Kézdiszentlélek, 1870. v. 1868? ápr. 2., † Székelyhodos, 1943. aug. 7.: r. k. pap. – Tanult Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron. Pappá szentelték (1893. júl. 17.).Káplán Csíkrákoson, Csíknagyboldogasszonyfalván. Lelkész volt Székelyhodoson (1897), szolgált még Vágáson, Kadicsfalván, Székelyszenttamáson, Szárhegyen, Gyergyócsomafalván, Tekerőpatakon, Dicsőszentmártonban, Kézdiszárazpatakon plébános és főesperes (1931). Nyugdíjas (1938) és ebben a minőségében

Kibéd, 1786. márc. 7..†?: ügyvéd.– Fia, Domokos is ügyvéd. Irod.: Kibéd

1755., † 1830. júl.1.: r. k. pap. – Gyulafehérváron tanult (1779–83). Plébános Nyárádköszvényesen (1788), kerületi jegyző (1814), alesperes (1819). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Nagykede, 1817., † Olthévíz, 1887. márc. 12.: unit. lelkész. – P.Sándor, unit. lelkész Nagykedén, majd Székelykeresztúron, és Simó Zsuzsanna fia.. – Székelykeresztúron (1822–), majd Kv.-on tanult (1833–37). Székelykeresztúron senior (1837–41), ahol a Jakab testvérekkel Elekkel, Józseffel és Török Sámuellel Olvasó Társaságot, könyvtárat szervezett és Tavaszi Bimbók c. diáklapot indított. Elekkel intenzív

1788. jún. 3.†?: tanár. – Tanítani az apja kezdte, Mv.-en a koll.-ban tanult (1800–), a Degenfeld Miksa gr. fiai nevelője és velük együtt németországi egyetemeken folytatta tanulmányait.Tanár Sárospatakon (1826), Nagyenyeden (1829–1848), Boros-Bocsárdon a felkelt románok megölték.- F. m.: Oratio–1825 (Sárospatak). Irod.: Kibéd

1835.?, † Marosvécs, 1923. márc. 29.: ref. lelkész. – Felesége: Csíki Júlia. Gyermekeik: P. István; Anna; Mária Bartáné; Rozália; Piroska. Irod.: Gyászjelentő

Mv., 1943. †, ?, :festő. –A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél volt a mestere. Kiállításokon vett részt 1970-es évektől. Irod.: Szabó – Kállai

1870., † Mv., 1963: orvos. – Péterfy Ferenc marosvécsi ref. lelkész fia. Felesége: Kathonay Erzsébet (1875–1957); Péterfy Erzsébet (1902–1967). – Járási orvos Radnóton, majd Mv.-en belgyógyász. A Ref. Kollégium iskolaorvosa. Magánrendelője volt Mv.-en hosszú éveken keresztül. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy

1870, † 1963 :orvos. – Járási orvos Radnóton. A Mv.-i Kaszinó választmányi tagja (1932). Irod.: Almanah Tg.M.; Biás István; Csekme; Pálmay

Mája, 1868 márc.6 † Torboszló ( Maros), 1941 nov.: ref. lelkész. Korán árván maradt, parajdi nagynénjéhez keült. Ott végezte az elemi iskolát, azután a székelyudvarhelyi Ref. Koll.-ba íratták.Teológiát Enyeden végzett, ott is szentelték pappá (1880). Szolgálatát Pusztakamaráson (Kolozs) kezdte, azután Abodra (Maros), onnan Nyárádselyébe (Maros) került.(1910–1934). Legjelentősebb megvalósítása a selyei

Mv., 1911. aug. 4., † Mv., 1985. okt. 22.: gyógyszerész. – Oklevelet a szegedi FJTE-en szerzett (1942). Mv.-en főgyógyszerész a mv.-i Gyógyszervállalatnál. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1985. okt. 22.); Péter H. M.; Péter H. M. 2013

? † ?: ref. lekész.- Májában volt lelkész (1861- 1896 ), majd Torboszlón (1896- ) volt lelkész. Péterfy László nagyapja. Irod.: Mája

Nyárádselye, 1936- † ?: szobrászművész. – Főiskolát festő szakon végzett Kv.-on, majd Mv.-en tanított (1966-ig). Felesége Jékely Zoltán költő leánya, miatta települt át Mo.-ra. Tanított a bp.-i Művészeti Gimnáziumban, , népművészeti fafaragó szakköröket, táborokat szervezett és vezetett. Szobrai Siófokon, Bp.-en, Sárospatakon, Pakson, Piliscsabán, Győrben. Kós Károly-, Betlen Gábor-érmet készített.Irod.: Frigyes Ágnes :

Nagyajta, 1871. márc. 22., † Bp., 1955. nov. 29.: író. – Nagyajtán vé­gezte az elemi isk. 5 osztályát, majd Baróton boltosinasként a gazd. felső népisk. 3 osztá­lyát. Ezután Parajdon és Fogarasban boltosse­géd, Fogarasban megtanult németül és romá­nul. Székelykeresztúron, Sepsiszentgyörgy­ben, Tordán és Mv.-en élt, ekkor már írásaival egyre nagyobb ismertséget szer­zett. Mv.-i

? † ?: képzőművész v. iparművész. – A mv.-i Kultúrpalota Tükörtermének bútorait tervezte. Irod.: Mv.-i kultúrpalota 2013

? † ?: r. k. pap. – Magyarzsákodon (1972–79).. Irod.: Maros-küküllői főesp.

A családból P. János nyert nemeslevelet (1655); P. György nemesi igazolványt kapott (1786. jún. 19.). Irod.: Pálmay

A családból P. György a primipilusok között lustrált (1604). Irod.: Pálmay

Mv., 1928. feb. 3., † Mv., 2000. márc., 12.: gépészmérnök, tervező. – Diplomát Kv.-on a Műszaki Főiskolán szerzett (1952). Dolgozott Kudzsirban (1952–56); Mv.-en az Encsel Mór, majd a Metalotechnica tervezőmérnöke (1956–80), osztályvezető, igazgató (1966–72),. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2000. márc., 13); RMKK

? † ?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.:

? † Mezőpanit, 1875.: ref. lelkész. – Mezőpanitban lelkész (1856–75). Irod.: Mezőpanit

Vámosgálfalva, 1918., † ?: tanító. – Nagyenyeden nyert oklevelet. Várhegyen tanított (1938–). Számos munkája jelent meg nyomtatásban, több tanulmányt és pedagógiai művet írt amelyek szaklapokban jelentek meg. Irod.: Székelyföld í.k.

? † ?: iskolaigazgató. – A Szent György- téri / Constantin Romanu téri 4-es sz. állami magyar tannyelvű elemi iskola igazgatója (1944–46). Irod.: Standavid-Tamási

Szentgerice, 1883., † Nyomát, 1946.: unit. lelkész. – Édesapja is unit lelkész volt P. Mózes. A középiskolát és a teológiát Kv.-on végezte. Bp.-re került mint helyettes lelkész (1907), majd lelkész lett Nyomáton (1908–). A Gazdakör elnöke volt. Az impérium váltáskor meghúrcolták bezárták a román hatóságok (1920). Irod.: Katona Szabó 2001,

Lőrincfalva, Dózsa György község, 1925. nov. 25. † Mv., 1964., eltemetve a szülőfalujában: polgármester. – Elemi iskolát a szülőfaluban, középfokú ipari Iskolát Mv.-en végzett. Mv.-en dolgozott munkásként. A R.M.P.tagjaként nevezték ki Marosszentgyörgy polgármesterévé (1957–63). Ebben a beosztásban nagy szerepe volt a község kollektívizálásában, amelyet 1962-ben fejezett be. Lelkes támogatója és

Mv., 1948. márc. 19., † Mv., 2004. nov. 27.: történész, múzeográfus. – Elemi iskolát és líc.-ot Mv.-en a Papiu Ilarian Líc.-ban; három éves Ped. Főiskolát Mv.-en (1969–1973); BBTE Történelem- filotófia szakán Kv.-on végzett (1978). Mv.-en a Megyei Tervezőintézetben műszaki rajzoló (1969–1975), ezután a Maros Megyei Múzeum restaurátora, majd a Történelem

Udvarhelyszéki ősnemes család. Két ága küzül a derzsiek sok ismert közjogi méltóságot viseltek: Farkas csíki főkapitány, Farkas fogarasi várkapitány, János Udvarhelyszéki főkirálybíró, székely főgenerális, fejedelmi tanácsos, diplomata, erdélyi kancellár, Mihály udvarhelyszéki főkirálybíró, Ferenc I. Rákóczi György diplomatája, követe. A királyhalmi ágból Dávid grófi címet nyert (1700. dec. 23). Józseffel (†

1680.k.? † 1744. febr. 6., Feleségével a mikházi barátkolostor sírboltjában pihennek: főispán, cs. k. kamarás, birtokos. – P. János csíki főkirálybíró és br. Haller Krisztina († 1683) fia. Testvére: Teréz, Bálintitt Györgyné. Felesége: gr. Zichy Sára († 1746). Gyermekeik: P. István, felesége gr. Kálnoki Judit; Anna gr. Kornis Antalné (1720–1768);

? † ?: földbirtokos. – P. István († 1667) és Sükösd Erzsébet leánya. Férje borsai Nagy Tamás. Lányuk: Zsófia. Irod.: Árva Bethlen K.