Szerző: Fülöp Mária
SERFŐZŐ Ignác
1786. febr. 23., †?: r. k. pap. – Pappá szentelték (1810. máj. 27.). Plébános volt Magyarzsákodon (1811), Bözödújfaluban (1816), Szárhegyen (1833). Bözödújfaluban papilakot kezdett építeni (1809–18). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Fundálok, pallérok.
SERKI János
? †?: tanító. – Sövényfalván tanított (1712 előtt). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
SEUCAN János
? †?: jegyző. – Mezőuraly községben jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SEULLERUS, Thomas
Szénaverős? †?: lelkész. – Tanult Wittenbergben (1724). Lelkész Szászernyén, Szászújfaluban (1770–). Irod.: Szabó–Szögi.
SFÂRIAC, Iustin, § v. SFÎRIAC
Kóródszentmárton, 1927., jún 2., †?: geológus, tudományos kutató.
SIARA, Ioan
? †?: pap. – A Román Nemzeti Tanács elnöke Marosteleken, ahol pap volt. Független jelölt az 1919 nov.-i választásokon. Irod.: Glasul Mureşului. (1997. okt. 3.).
SIDEA, Nicolae
? †?: alezredes, ezredes. – A Maros MAT Securitate parancsnoka (1961. dec. 30. – 1966-ban is), alezredes, ezredes. Irod.: Autonóm magyarok; Bartos 2012; Bottoni 2008.
SIDLÓ Ferenc
Bp., 1882. jan. 21. (v. 22.), † Bp., 1953. jan. 11. (v. 1954. jan. 8.): szobrászművész, művészpedagógus. – Stróbjan l. Alajos tanítványa volt, a bécsi, majd a müncheni és a római akadémia növendéke. A bp.-i Képzőművészeti Főiskola tanára, majd rektora. Nyarait a gödöllői művésztelepen töltötte, amelyet Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy
SIGÉR János, szentlászlói, Sygér János, Sygher Joannis, Sycher János, Syckher János
? †?: kapitány, birtokos, követ, fejedelmi kincstárnok. – A fia: S. Mátyás († 1586. okt. 24.). A család domíniuma Szentlászlón volt. S. János az udvarhelyi vár provisora volt és Báthory Istvántól nyert adománylevelet (1572. júl. 6.), amit, majd Báthory Gábor adományozott Ozdi Gergelynek (1609). Maros-szék királybírója volt (1578). Báthory Zsigmond trónra
SIGÉR Mátyás, Sygér Mátyás, Syche Mátyás, Sycher Mátyás
? † Nyárádszentlászló, 1586. okt. 24.: földesúr, fejedelmi kincstárnok. – Apja: S. János. – A nyárádszeredai unit. templomtorony alatti boltozatos teremben van a sírja. Ez r. k. templom volt, de Sigér 200 talléron eladta az unit. Ozdi Miklós, Sárosi János és Ozdi Susannának. Irod.: MMMM; Nyárádszentlászló; Pesty 2014; Sepsiszéki.
SIGHIŞOREANU Alexandru
? †?: tanár. – A mv.-i tanítóképzőben mezőgazdaságtant tanított (1926–31), és a tanulókkal megműveltette az isk. 37 holdas földjét. Ezt a munkát később Trofin Lozinschi tanár vette át tőle (1931–39). Megtermelték az internátus részére szükséges teljes zöldségmennyiséget (300 tanulónak). A kertész részére lakást építettek, öntözőpompát szereltek fel, lovat és szekeret
SIGMOND, makfalvi
A családból S. Miklós és Mihály nyert nemeslevelet (1655). Irod.: Pálmay.
SIGMOND Dezső
Marosbogát, 1844. aug. 1. † Bp., 1906., a kv.-i Házsongárdi temetőben nyugszik: közgazdász, országgyűlési képviselő. – Apja S. Elek. Fia S. Andor, Elek, és Emil. Kv.-t az öt gimnázium elvégzése után Bécsbe ment a reáliskolába, majd a műegyetemen folytatta további tanulmányait is. Már 20 éves korában apja mellett dolgozott. Fivérével »Sigmond
SIGMOND Elek
Abosfalva, 1811. márc. 27., † Kv., 1877. szept. 14.: nagyipari vállalkozó. – Fia S. Dezső. Jogi pályán működött, majd a birtokai elpusztultak (1848), és Kv.-on ipari vállalkozásba fogott, megteremtve a kv.-i gyáripart. A kv.-i kereskedelmi- és iparkamarának elnöke. Petróleum kitermelő és finomítógyárat hozott létre. Irod.: Gaál Gy.; Gelléri Mór: A
SIGMOND Eliz
Lemhény, 1935. aug. 10. † Mv., 2018. jan. 18?: iparművész, báb és jelmezkészítő. – S. József és Erzsébet lánya. – Kézdivásárhelyen tanult a Bod Péter tanítóképzőben, tanítónő (1952). A Csíksomlyói Árvaházban nevelőnő (1952–54), grafikus (1958–90). 27 évig dolgozott a mv.-i Bábszínházban, az utolsó periódusban önálló tervezést is vállalt. Megírta a családja
SIGMOND István
? †?: jegyző. – Nyárádgálfalván jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SIGMOND Lajos
? †?: pap-tanító. – Kiskenden működött (1860–1877), ahova Tompáról (Maros) hívták. Arra törekedett, h. nemcsak lelkileg, de anyagilag is megerősítse egyházát. Az ő idejében épült fel az új templom (1866) és az emeletes paplak. Kepemegváltási alapot létesített, h. segítse szegény híveit. Irodai dolgaira nem sok gondot fordított, nem pontosak. Később
SIGMOND Ludwig
Segesvár, 1810. aug. 27. † Pádua (Olaszo.), 1883. aug. 1.: tudós, orvostanár Bécsben, több akadémia tagja. Jelentőset a járványtanban és a balneológia terén alkotott. Irod.: Personalităţi mureşene.
SIGMOND Mihály
? †?: segesvárszéki főkirálybíró. – Fejedelmi biztosként járt Mv.-en, ahol a helyi tanács és a lakosság közti ellentéteket volt hivatott elsimítani (1672. dec. 13). Mv. szabad királyi város elöljárósága és a polgárok közötti viszály rendezésére kinevezett bizottság tagja volt »A maros-vásárhelyi tanács és lakosság barátságos egyessége, melyet a közöttük támadt
SIGMOND Mihály
Kökös, 1913. szept. 29., † Mv., 1947. aug. 27. – A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. Irod.: Berekméri.
SIGMOND Pál, lemhényi
Mezőpanit, 1905., †?: ref. lelkész. – Tanulmányait Mv.-en, a teológiát Kv.-on végezte el. Bánffyhunyadon és Mezőbergenyében volt segédlelkész, majd ez utóbbi helyen mint rendes lelkész (1931–) vezette a gyülekezetet. A MP, az EGE tagja, a Tejszövetkezet alapítótagja, a Gazdakör elnöke volt, minden kulturális egyesület irányításában részt vett. Irod.: Székelyföld í. k.
SIGMUND Carol
Segesvár, 1810? †?: egyetemi hallgató. – S. Paulus lelkipásztor fia. – Bölcsészetet tanult, majd Pesten mint ev. luth. teológiai hallgató (1831–36). Irod.: Szabó Miklós 2005.
SIGMUND Franz
Segesvár? † 1883. aug. 1.: orvos. – Tanult Bécsben (1831), Pesten (1837), ahol orvosdoktor lett. Sebészfőorvos Bécsben (1842–), az egyetem professzora, akadémiák levelező és rendes tagja. Tudományos munkássága jelentős. Irod.: Szabó–Szögi.
SIGMUND József
Segesvár, 1814. márc. 19., † Medgyes, 1842. szept. 9.: orvosdoktor, S. Mihály szászdályai ev. lelkész fia. Orvosi oklevelet szerzett a bp.-i egyetemen (1838/1839) és gyakorló orvos volt Medgyesen. – F. m.: Dissertatio inaug. medica exponens tractatum partus et puerperii sub decursu naturali normalique, prout in Instituto obstetricio Regiae Scientiarum Universitatis
SIGMUND Karl Ludwig, ilanori lovag
Segesvár, 1810. aug. 27., † Padova (v. Bécs), 1883. aug. 1.: orvos. – Középiskoláit Segesváron és Kv.-on, az orvosi egyetemet Bécsben végezte (1831–36), sebész-, szemész- és szülészorvosi képesítést szerzett, Pesten doktorált (1837). A bécsi közkórházban volt orvos, itt lett sebész-főorvos (1842. júl. 26.), a bécsi egyetem sebészeti patológia docense (1844–),
SIGMUND, Michael
Segesvár? † Szászdálya, 1842.: tanár, lelkész. – Teológiát tanult Tübingenben (1801). Tanár (1803–08), lelkész Szászdályán (1825–). Irod.: Szabó–Szögi.
SIKLÓDI Éva
1945 † Mv., 2016.: orvos. – A MOGYI-n kap diplomát (1970). Dózsa György községben fogorvos nyugdíjazásáig. Mv.-en a Carit-San magán-poliklinikán rendelt. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.
SIKLÓDI Ferenc
? †?: tanító, orgonista. – Mv.-en subscribált (1782). Magyarrégenben volt mester és orgonista (1787–1799–1837). Irod.: Ősz.
SIKLÓDI György
? † Márkod, 1620: lófő, primipilius, lovas hadnagy. – A család Mátyás királytól kapta a székely primipilusi státusukat megerősítő levelet (1484). Maroszéki lovas hadnagy, magyar nyelven írt végrendeletet (1620. márc. 21.), dr. Bevilaqua Béla másolatában. A kézirat, több más irattal együtt került a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközponthoz (2008. tavaszán). Irod.: Mihály
SIKLÓDI HEGYI István
Mv., 1917., †?: festőművész. – Bp.-en tanult. A Ferencvárosi Közösség tagja (1981–). A természet festője. Több kiállításon szerepelt. A Ferencvárosi Alkotók Képzőművész Közösségének tagja. Irod.: Molnár; Szabó–Kállai.
SIKLÓDI József
Sóvárad, 1930? †?: tanár. – Anyja korai halála miatt, nagynénjénél nevelkedett Kibéden. Magyarfodorházán tanított, zenélt és festett. Feladta tanítói állását és küzdelmes élete votl. Sok alkotását elajándékozta. Elhagyatva halt meg. Irod.: Kibéd.
SIKLÓDI József, Siklódi Joseff
? †?: birtokos. – Márkodon birtokos. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SIKLÓDI Péter
? †?: birtokos. – Márkodon birtokos. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SIKLÓDI Péter
Mikháza, 1903., †?: gazdálkodó. – Önálló gazda szülőfalujában (1930–), őstermeléssel és haszonállat-tenyésztéssel foglalkozott, tekintélyes polgára a községnek, bíró volt (1937–). Irod.: Székelyföld í. k.
SIKLÓDI Péter, márkodi
Márkod, 1905., †?: kereskedő, cséplőgéptulajdonos. – Középiskolát és szakiskolát végzett Mv.-en, majd kereskedő lett, átvette apjától üzlete vezetését (1932). Jó kereskedő volt, bércsépléssel is foglalkozott, a hazafias és kulturális egyesületek támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SIKLÓDI Sándor
Demeterfalva, 1900., †?: gazdatiszt, gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után apja mellett tanult gazdálkodni, önálló, korszerű gazdálkodást folytatott, gyümölcstermeléssel is foglalkozott Nyárádszeredában. Részt vett az első vh.-ban. 11 évig mint gazdatiszt tevékenykedett. Irod.: Székelyföld í. k.
SIKLÓDI Sándor
? †?: szerkesztő. – az Igaz Szó szerkesztőségének dolgozója. Irod.: Bottoni 2008.
SIKLÓDI Sándor
Mv., 1945., † Mv., 1990. márc. 14.,: táncművész. – A Maros Művészegyüttes tagja. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1990. márc. 15.).
SIKLÓDI Zsolt
Szováta, 1966. † Szováta, 2017: képzőművész. – Szovátán kezdte a tanulmányait, Mv.-en a Művészeti Középiskolában tanult és folytatta Kv.-on, a Ion Andreescu Képzőműv. Főiskolában végzett. Rajztanár a székelyudvarhelyi Palló Imre Zene- és Képzőművészeti líc.-ban, majd igazgató a Művészeti és Kulturális Központban Gyergyószárhegyen, Szovátán a Kusztos Endre Képzőművészeti Egyesület elnöke. Létrehozta
SIKLÓDI-MÁRKODI Ernő
? †?: festő. – Ihletforrása a falu, a történelmi események- és szereplők voltak. Számtalan történelmi tárgyú képet festett: Petőfi, Erkel, Forradalom, 1907. Irod.: Szabó–Kállai.
SIKLÓDY, gálfalvi család
Nagy Iván által (X–182.) említett család a XVI. századból. Irod.: Kempelen; Nagy Iván.
SIKLÓDY Imre, §
? †?: pékmester. – Iskoláit szülőfalujában végezte, szakismereteit Mv.-en szerezte. Itt előbb segéd volt, majd önállósította magát (1940). Irod.: Visnai.
SIKLÓDY Tibor, § Siklódi
Mezőbánd, 1929. máj. 5., † Mv., 2009. febr. 9.: festőművész. – Mv.-en töltötte gyermek- és ifjúkorát, itt érettségizett, a Városi Szabad Festőiskola (1945–48) tagja volt, tanára Bordi András, az ő biztatására lépett a művészpályára, elvégezte Kv.-on a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetet (1948–54). Kádár Tibor, Kovács Zoltán, Miklóssi Gábor, Mohi Sándor voltak
SIKLÓSI Péter
? †?: görgényi ispán. – Szentgyörgyi és Bazini Péter gróf, erdélyi vajda (1498–1510) megparancsolja görgényi ispánjának, Siklósi Péternek – vagy alispánjának – és a marosszéki királybírónak, hogy miután Barcsai Gáspár az ellene Kibédi Dósa Mihály által Kibéden és Szentlőrincen Marosszékben fekvő s Őrlöcz nemben és Szováth ágon őt illető lófőség
SIKÓ, nagyernyei
A családból S. Pál nyert birtokot Nagyernyén és Máján (1570. júl. 19.). Irod.: Pálmay.
SIKÓ, paniti
A családból S. Pál és János primipilusi levelet (lófőséget) nyert (1655. jún. 28.). Irod.: Kempelen; Pálmay.
SIKÓ András, paniti
? †?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28.), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.:
SIKÓ Árpád
? †?: labdarúgó. – Jégkorongozással kezdett sportolni, játszott ifjúságiként a város csapatában. Kézdivásárhelyen ifjúsági bajnokságot is nyert. A labdarúgást 1965-ban kezdte a Vointa ificsapatában, ahol Kiss Árpád volt az edzője. Tizenhat évesen (1958) került a felnőtt csapatba, mely akkor a kerületi bajnokságban szerepelt. A csapattal 1960-ban megnyerték az osztályozót, s
SIKÓ Balázs
Mezőpanit, 1927. jan. 2., †?: zenész. – A m. katonaság kötelékébe lépett Mv.-en, mert zenész szeretett volna lenni (1941. márc.), itt tanárai voltak Koltai János, Palotai Péter, Dunai Lajos, Ádám János. A zenekari növendékeket is tényleges katonai szolgálatra vitték (1944. ápr. 1. –), rövidesen orosz fogságba esett és hadifogoly volt
SIKÓ Domokos, bölöni
? †?: festő. – Az OMSzM Grafikai osztályának 76. kiállításán szerepelt (1940. szept.): Vázlatkönyv; Gr. Teleki Sándorné szül. Gr. Teleki Jozefa; Gr. Teleki Sámuelné szül. Báró Jeszenák Lujza c. munkáival, amelyek gr. Teleki Domokos tulajdonában voltak. Irod.: Hoffmann Edit: Az Országos M. Szépművészeti Múzeum (Bp., 1940).
SIKÓ Elek
Búzaháza, 1897., †?: gazdálkodó, kereskedő. – Iskolái elvégzése után kereskedelmet tanult, önálló lett Búzaházán (1925–). Az első vh.-ban tábori csendőr volt, őrmesteri rangban szerelt le. Részt vett a sóvidéki lázadásban, ezért sokat kellett bújdosnia. Minden kulturális és szociális egyesület munkájában részt vett. Irod.: Székelyföld í. k.
SIKÓ Ferenc
Mezőpanit, 1885., †?: gazdálkodó. – Szülőfalujában végezte iskoláit, édesapja mellett tanult gazdálkodni, majd Marosszentkirályon lett önálló gazda. A község tekintélyes polgára, az egyház gondnoka, községi képviselő, a Közbirtokosság elnöke volt. Az első vh.-ban a 9. huszárezredben szolgált. Irod.: Székelyföld í. k.
SIKÓ János, paniti
? †?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28.), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.:
SIKÓ József
Mezőpanit, 1890., †?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után gazdálkodni tanult, önálló gazda lett szülőfalujában (1910–), mind terményeivel, mind állataival többször vett részt kiállításokon, ahol díjakat nyert. Tekintélyes polgára a községnek, a Közbirtokosság elnöke, a szövetkezetek munkájában tevékeny részt vett, minden kulturális és szociális intézményt támogatott. Az első vh.-ban a 12.
SIKÓ József
? † ügyvéd, dr. – S. József és Gaál Borbála fia. Testvére S. Gergely. Felesége: Buday Annuska (1903? – Mv., 1935. júl. 21.). – A Gyáriparosok és Munkaadók Szövetsége titkára volt (1929) Mv.-en. Az Erdélyi Helikon mv.-i tagjai közt szerepelt (1930). Irod.: EBKL; Gyászjelentő; Marosi-Helikon.
SIKÓ József
Mezőpanit, 1916. szept. 24. †?: tartalékos huszárzászlós, községi jegyző. – Tényleges kat. szolgálatra a román hadsereg 2. lovasezredébe vonult be (1937. nov.1. – 38. nov.1.). Kv-on a 9. önálló huszárszázadban tartalékos tiszti átképző tanfolyamon vett részt (1941. aug.–nov.), majd t. zászlóssá léptették elő (1942. ápr.1. –). A szilágysomlyói 2. önálló
SIKÓ József
1941, † Mv., 2022. febr.: tanár. – Matematika tanár, a mv.-i RMDSZ 13-as körzetének elnöke. Sikeresen dolgozott a közösség érdekében. Irod.: Nekrológ, (Nú., 2022. márc. 2–3).
SIKÓ Lajos, márkodi
Márkod, 1895., †?: Iskolái elvégzése után édesapja mellett tanult gazdálkodni, majd önálló gazda lett szülőfalujában. Részt vett az első vh.-ban, megsebesült, mint rokkant került haza, a bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetéssel. A MP tagja, a ref. egyház presbitere, a község bírója volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SIKÓ Mihály
? †?: birtokos. – Mája községben birtokos. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SIKÓ Mihály L.
Mezőpanit, 1905., †?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után a húsipart tanulta és fel is szabadult, később gazdálkodott Marosszentkirályon, ahol a község pénztárosa, a Gazdák Bizt. Szövetkezetének helyi képviselője, a Nemzetőrség ig. tagja volt, minden kulturális és szociális ügyet támogatott. Irod.: Székelyföld í. k.
SIKÓ Miklós, § bölöni
Septér, 1818, † Mv., 1900. máj. 5.: festőművész, főhadnagy. – Apja: S. István, kir. táblabíró. Felesége: Vadadi Filep Róza (1821 – Marosnagylak, 1900. ápr. 23.), aki Mv.-en nőegyletet alapított. Gyermekeik: Kálmán, felesége Varju Gizella; Árpád, felesége Deesy Piroska; Géza; Róza, Sebessy / Sebesi Jóbné. – Mv.-en jogot tanult, kancellistáskodott a
SIKÓ Pál
? †?: 16. sz.: földbirtokos. – Nagyernyei nemes család tagja, János Zsigmondtól kapott jószágot és román jobbágycsaládokat engedett át neki (1570. júl. 19.). A falu a későbbi évszázadok folyamán több földbirtokos tulajdonába került (Bálintitt, Teleki, stb), de a román jobbágyok nemzedékei ott maradtak. Irod.: Keresztes Gyula: Örökségünk 50.: A nagyernyei
SIKÓ Pál, nagybödöni
Málya, 1893., †?: ref. igazgató-tanító. – Tanulmányait Mv.-en és Enyeden végezte, ahol tanítói és kántori oklevelet szerzett és megkezdte pedagógiai működését (1913–), majd az első vh.-ban teljesített katonai szolgálatot. A márkodi iskolában tanított (1919–). Az Erdélyi Párt intézőbizottságának tagja volt, részt vett az erdélyi felkelésben ezért felügyelet alatt tartották. Irod.:
SIKÓ Zoltán
Mezőpanit, 1892. ápr. 10., †?: gazdálkodó. – Letartóztatták (1959. okt. 24.) és a társadalmi rend elleni tevékenység vádjával állították bíróság elé. Irod.: 1956 Erdélyben.
SILAGHI
? †?: teológus, levelező, népköltési gyűjtő Maros-Torda megyéből. Irod.: Proverbele românilor din România, Basarabia, Bucovina, Ungaria, Istria şi Macedonia (Buc., 1895).
SILBERNAGEL, Emil von
Prága, 1841. júl. 4., † Segesvár, 1901. nov. 7.: karmester, csellista, zeneszerző. – A perzsa sah udvari karmesteri állásajánlatát visszautasította és Segesváron lett zeneigazgató, városi kántor és gimnáziumi zenetanár (1873–1900). Oratóriumokat és operákat mutatott be, megalapította az első segesvári vonós kvartettet, érvényre jutatta a kamaramuzsikát a helyi zenei életben. Gordonkaművészként
SILBERSCHATZ Ignác, Silbersac Ignác §
Nyárádtő, 1860., †?: nyárádtői lakos. – Megalapította az ortodox zsidó hitközség Talmud Tora iskoláját (1918) 200 000 lej alapítvánnyal, valamint a Chevra Kadisát (1924.). Feleségével közismert filantrópus volt. Irod.: Mv. zsidósága; Újvári.
SILBIGER Árminné, Kappel Minka
1851? † Bp., 1913. dec. 5., Mv.-en temették. – Gyermekei: Tischler Júlia Bürger Albertné; Tischler József; felesége Nathanson Rózsi; Tischler Márton dr., felesége: Bürger Mariska; bisztrai Farkas Aladár; Farkas Helén dr. Haász Bertalanné; bisztrai Farkas Alfréd Irod.: Gyászjelentő.
SILBINGER Mór, §
? †?: kárpitos. – Mv.-en volt kárpitos. Az I. vh.-ban (1915. máj.–18. nov.) az 5. h. tüzéreknél volt az orosz és olasz harctéren, szakaszvezető. Megsebesült, hat és fél évet volt hadifogoly. Kitüntetései: O 2, Ob, Vas érdemker. a v. é. sz., Károly cs. k. ig. a. Irod.: M. hadviselt zsidók.
SILBINGER Sándor, §
? †?: szabó. – Testvére: Rudolf 82. gy. e.-beli az olasz harctéren eltűnt. – Mv.-en volt férfiszabó mester. Az I. vh.-ban (1914. nov. – 18. nov.) a 22. gy. e.-ben az orosz harctéren harcolt. Megsebesült. Hadirokkant. Kitüntetése: Károly cs. k. ig. a. Irod.: M. hadviselt zsidók.
SILEANU, Ştefan
1945 †?: színész és festőművész. – A bukaresti Színiakadémián Chris Christopherson irányításával O’Neill: Anna Christie c. darabbal diplomázott. Kv.-on kezdte a pályáját, ahol saját bevallása szerint sok nagy szerepet játszott el híres rendezők irányításával (Vlad Mugur, Val Mugur, Ioan Taub, Crin Teodorescu, Mircea Marosin). Mv.-re Radu Penciulescu meghívására került Musgrave
SILLÉ Jeromos Tamás, Cler.
Csíkszentkirály, 1674., † Mikháza, 1702. nov. 17.: ferences subdiaconus. – Beöltözött (1698. szept. 2.). Irod.: György: A ferencrendiek.
SILLÓ István
? †?: építészmérnök. – Építési vállalat tulajdonosa Mv.-en (1930–44). Tagja volt a Romániai Mérnökök Koll.-nak. Irod.: Man: Tg.M., 3.
SILLÓ Péter János, R. P.
Csíkcsicsó, 1821. márc. 5. † 1859. jan. 30. A mv.-i ferences barátok egykori temploma alatt lévő kriptában nyugszik: ferences szerzetes. – Beöltözött (1840. szept. 27.), felszentelték (1847. okt. 28.). A marosszentgyörgyi egyházközség ideiglenes vezetője. Irod.: György: A ferencrendiek; Pantheon.
SILLÓ Piroska
? †?: földbirtokos. – Mezőtóháti földbirtokait (80 ár), kastélyát, kertjét és minden ingóságát a helyi földosztó bizottság kisajátította és szétosztotta (1946. ápr. 22.) azon a címen, h. 1944. aug. 23-án nem tartózkodott a faluban. Irod.: Tăureni.
SILVAŞ, Emil, dr.
Mv., 1930., aug. 7., † 2011.: akadémikus,állatorvos, tud. kutató, a Mv.-i Marhatenyésztő és Kutatóállomás igazgatója (1965–1990), amelynek székhelye Marosszentgyörgyön működött. A Rom. Akad. rendes tagja. Irod.: Lucrări ştiințifice; Todea.
SILVAŞ, Vasile
Marostelek, 1884. febr. 19., †?: földbirtokos, 9 gyermek apja. – Tagja volt a Maniu-féle Nemzeti Paraszt Pártnak. Részt vett a II. vh. harcaiban, szovjet fogságba esett. A rendszerváltás után is népellenes tevékenységet folytatott. Bosszút fogadott a helyi párt és helyhatósági szervek ellen, mert elvették birtokait. Gátolta a társas mezőgazdálkodás megteremtését.
SILVĂŞAN, Teodor
? †?: terménybegyűjtő. – Uzdiszentpéterben, a néptanács keretében elnöke volt a terménybegyűjtő bizottságnak, amelynek feladata volt a lakosoktól begyűjteni az állam részére leadandó terményeket (1951). Volt, hogy Korea megsegítésére, v. más állam részére kellett terményeket és ruhát beadni a falusi gazdáknak; gyakran előfordult, h. saját használatra alig maradt valami a
SILVESTRI, Constantin, §
Buk., 1913. † London, 1969. febr. 21. karmester, zeneszerző. – Mostohaapja volt a megye prefektusa (1922–29). A mv.-i konzervatóriumban (1920—27) tanult. Egyike volt azoknak a tanulóknak, akik Mv.-en George Enescu látogatásakor játszottak a Kultúrpalotában. Tanulmányait a buk.-i konzervatóriumban folytatta (1928—33), zongorát és zeneszerzést Florica Mizicescu, Mihai Jora irányításával tanult. A
SIMAI Anna, Csiki Gergelyné
1799? † Mv., 1825. okt. 16. A mv.-i Keresztelő Szent János-plébánia kriptájába temették: Csíki Gergely felesége. Irod.: Puskás Attila – sírfeliratok.
SIMÁK Lajos
? †?: mérnök. – A nagysármási ref. templom toronygombjában elhelyezett irat említi, mint kir. mérnököt (1902). Ő vezette a templom építését (1902-től), a szolgabírói, orvosi, közjegyzői, állatorvosi lakás, a községháza építését Nagysármáson. Irod.: Keszeg.
SIMALCSIK Ferenc
1901., † Mv., 1974. okt. 9.: munkásmozgalmi harcos. – Kora ifjúságában bekapcsolódott a munkásmozgalomba,a RKP tagja (1928–), az illegalitás éveiben aktívan tevékenykedett az Egységes Szakszervezetekben., Arad, Galac és Mv. gyáraiban sztrájkokat szervezett és irányított, tagja volt a Vörös Segély bizottságnak, több ízben letartóztatták és meghurcolták. A felszabadulás után különböző pártfeladatokkal bízták
SIMAY G.
? †?: szászrégeni vállalkozó. Irod.: Dorn A.: Die Protokollirten Firmen Österreich-Ungarn… (Wien, 1892).
SIMAY Rozália; Kabdebó Ferencné
Szamosújvár, 1857., † Mv., 1934. szept. 8.: zongoraművész. – Pesten tanult, Liszt Ferenc tanítványa volt, férjével, dr. Kabdebó Ferenc jogásszal Mv.-en élt. Az I. vh. idején jótékonysági célú hangversenyeken is fellépett. Irod.: Gudenus: Mv. és a háború; Örmény családok; Művelődés (1995. jún.).
SIMÉN, Simény, sárdi család
Régi székely nemzetség, melynek neve Simény, Semén, Semien alakban fordul elő; prédikátumot is többfélét viseltek; igy de Sz.-Király, de Homorod-Sz.-Márton, de Kadács, de Sárd és de Somlyó. Legrégibb, kiről emlékeink vannak, szentkirályi Semien István, 1409-ben Maros-szék szószólója. 1537-ben Simén Gergely Udvarhely székről zsoldos hadat visz Munkács alá. Gergely a Nagy-Küküllő
SIMÉN Amália, sárdi; Lázár Kálmánné
1835., † Mv., 1907. márc. 28., tem. Kelementelke, márc. 30.: S. György és br. Plankensteini Raueber Róza leánya. Férjhez ment dr. Lázár Kálmánhoz, (1827–1874), aki ornitológus, a MTA, valamint a bécsi Zoológiai és Botanikai Társaság tagja, ogy.-i képv., 1848–49-es honvédezredes (1852. okt. 19). Irod.: Gudenus; Pálmay.
SIMÉN Domokos
1928? †? 2006. okt.: unit. lelkész. – Székelykálban lelkész (1952–56), majd Ádámoson szolgált. – F. m.: Az „eltévedt” harangok földje: Feljegyzések az 1848–49-es szabadságharcról a Kis-Küküllői Unitárius Egyházkör egyházközségeiben. Irod.: Erdélyi unit. 1848–49; Kelemen Imre; Székelykál 800 éves történetéből.
SIMÉN Elek, sárdi, Simény Elek
1779 † 1840.: alispán. – Felesége: 1. Eperjesi Borbára. V.; 2. széplaki Petrichevich Horváth Terézia (1786? – Kv., 1847. ápr. 8. Gyéresszentkirályi családi sírba temették). Leányuk: Simény Klára Teleki Miklósné. A széplaki malmának szombati vámját ajánlotta fel a keresztúri gimn.-nak (1773). Consistornak választották (1789). Küküllőmegye alispánja (1792), az unit. egyházi kormány
SIMÉN Emma, sárdi
? †?: földbirtokos nemes. – Sándor (1839–1908) és nagysolymosi Koncz Rozália fia. Férje pávai Vajna Pál (1864–1892) szolgabíró Balázsfalván, Marostorda megye aljegyzője. Özvegyen Mv.-en élt (1892) Irod.: Pálmay.