Maros megyei életrajzi lexikon

Nemessége 1569-ből ered. Irod.: Kempelen.

A családból Sz. Gáspár kapott primipilárist (1655). Irod.: Pálmay.

Címereslevele kelt 1620. jan. 18. Nemesség és előnév megerősítése 1912. ápr. 24. Sz. Mihály ny. főerdőtanácsos részére. Irod.: Kempelen.

Sz. Péter nyert Rákóczi Györgytől armálist (1655. jún. 28.). Nemességét Marosszékből 1785. jan. 24. és 1786. jún. 19. legf. helyen igazolta. Irod.: Kempelen; Pálmay.

1819?, † Mv., 1878. nov. 15.: költő, népdalgyűjtő, levéltáros. – Felesége: 1. …? fiúk: Róbert; 2. Farkas Mária (1845? – Mv., 1879. júl. 28.). Gyermekeik: Kálmán, Mária. – A mv.-i ref. koll.-ban tanult, ugyanitt volt osztálytanító (1843–), majd gazdatiszt. A Nagyváradon szerveződő I. honvéd vadászezrednél hadnagy (1848. márc.–), Nagyenyeden a

? 1721., † 1789. máj. 31.: cs. k. kamarás, az erdélyi ref. egyházi alapítványok és iskolák gondnoka, Sz. Ádám gr. és Rhédey Katalin fia. Fiaik: László és Ádám. – Neveltetése a hazában kezdődött és külföldi (Német-, Angol- és Franciao.-ban) utazásokkal végződött. Nőtelen maradt és benne a családja kihalt. Életében a

Bodos (Kov.), 1901. jan. 20., † Balavásár, 1963.: ref. lelkész. – Korán árvaságra jutott. Elemi isk.-t a szülőfalujában, gimnáziumot Székelyudvarhelyen (1920), teológiát Kv.-on végzett (1926). Tordán volt segédlelkész (1925–1926), azután Fogarason (1927), ahonnan Egrestőre (Maros) került (1928–1940). A hatóságok állandóan zaklatták, megverték, meghurcolták. A bécsi döntés után a román hatóságok

Marosugra, 1935. máj. 10., † Mv., 1993. júl. 18. Marosugrán temették el: színművész. – Férje Tóth Tamás színművész. A mv.-i ref. elemi iskola (1941–45), a Ref. Leánygimnázium/Leánylíc. tanulója (1945–52); Kv.-on a BTE lélektan szakának hallgatója (1952–54); a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett (1955–59), és a város Nemzeti Színháza szerződtette (1959–).

?, †?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.: SzOkl,

1926., † Mv., 2004. jan. 12. Szászrégenben temették: fül-orr-gégész szakorvos. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2004. jan. 13.).

Nyárádgálfalva? †?: nyárádgálfalvi orvos. – A bp.-i orvosi egyetemen szerezte diplomáját (1891/92). Irod.: Högyes.

? †?: cipész. – Mv.-i cipész mester. Jó munkájáért a Bp.-i Országos Általános Kiáll.-on nagy éremmel jutalmaztak (1885). Irod.: 1885. évi kiáll.; Ökrös.

1832?, † Mv., 1894. júl. 6.: adótárnok. – Testvére: Sz. Mária Hints Dánielné. Felesége: egrestői Csanády Ida. Gyermekeik: Gabriella kézdiszentkatolnai Elekes Pálné (1876.? – Mv., 1910. dec. 1.), Endre, Gábor. – Mv.-en m. kir. adópénztárnok, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa. Irod.: Gyászjelentő; Pálmay József.

1882. †1950.: karmester. – Az 1950-es évek végén a mv.-i szimfonikusok karmestere volt. A mv.-i Székely Színházban vezényelte az Állami Filharmónia zenekarát. Szirmay Albert: Mézeskalács (1956) és Vörösmarty M.: Csongor és Tünde előadásán. Irod.: Filarmonica 50; Kiss–Péterffy–Péterffy; MMK

? 1935? † Mv., 1996. szept. 4.: festőművész. – A nagybányai festőiskolában dolgozott (1918–1919). Mv.-en élt és kiállításai voltak itt. Irod.: Molnár; [Nekrológ] (Nú., 1996. szept. 11.).

→ SZÉKELY M. Éva

? †?: ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1735), Leidenben (1746–50) és Utrechtben (1750–51) tanult. Küküllőalmáson volt lelkész (1755–57). – F. m.: Disputatio theologica ad Psalm: XXII. Quam … sub praesidio Alberti Voget … publico examini submittit (Trajecti ad Rhenu, 1750). Irod.: RMK III/18 sz.; Küküllői Ref. Egyházm. 3.

? † 1820. jún. 20.: r. k. pap. – Papnövendék volt IV. évf. (1795). Plébános Málnáson (1796), Nyárádköszvényes-Nyárádremetén (1797), Türkösön (1803), Szovátán (1806), ismét Nyárádköszvényes-Nyárádremetén (1816). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.

?, †?: ? – F. m.: Sápadt fényben gyertya ég. Naplójegyzetek Sütő András utolsó éveiről. (Budapest, Garabontzia Kiadó, 2013).

? †?: földesúr. – 150 magyar forint ellenében elzálogosította Kisfaludot, jeddi és kebeleszentiványi részbirtokait és három székely lőfőségét nagyernyei Székely Bernátnak (1505), majd újabb zálogot vett fel kisfaludi birtokára csávási Erdő Miklóstól és Gergelytől. Később eladta szárhegyi Lázár Ferencnek 1000 forintért Kisfaludot minden tartozékával és három lófő örökséggel (1507). Irod.:

?, †?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.: SzOkl,

Mv., 1853., † New York, 1895. jan. 20.: mv.-i származású. – Kiment Amerikába (1882); sok viszontagság után Chicagóban trafikot nyitott, üzletével azonban megbukott; ekkor Nyitrai Emil eladta neki New-York-i nyomdáját és az Amerikai Nemzetőr c. hírlapot, melyet haláláig szerkesztett. Irod.: Szinnyei.

Szentgerice? †?: pap. – Lutheránus papnak szentelték fel Wittenbergben (1549), majd haza ment, szülőföldjére Szentgericére papnak. Ebből arra lehet következtetni, hogy a falu lakossága a reformáció során lutheránus, de a 16. sz. folyamán unitárius lett. Irod.: Kelemen Lajos 1982; Szentgerice; Vayda Domokos: , akitől a múltat sem lehet megtagadni (Krónika,

Maroskeresztúr, 1887., †?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után gazdálkodni kezdett. Amerikába vándorolt, és az ott szerzett és megtakarított pénzen földet vásárolt és azon gazdálkodott Maroskeresztúron. Az első vh.-ban az orosz, olasz és a francia fronton harcolt, a II. o. ezüst, a bronz v. é. és a Károly Csapatkereszt kitüntetéssel szerelt

? †?: szászrégeni fiókpénztár alapító, első elnök. Irod.: Hipper Sándor: Mo.-i Munkások Rokkant- és Nyugdíjegyesületének huszonötéves története 1893–1918 (Bp., 1918).

? †?: tanár. – Gyakorló tanár volt a mv.-i Ref. Koll.-ban (1922–23). Az Erdélyi Helikon mv.-i tagjai közt szerepelt (1930). Irod.: Mv. tört. 2.

Segesvár, 1927. aug.30., †?: tanító, egyházi felügyelő titkár. – Tanult a székelykeresztúri tanítóképzőben (1946), katonatiszt a román hadseregben (1947–56), termelésszervező a buk.-i villamosgyárban (1956–86). Az MNSZ-ben kulturális rendezvények szervezője. Irod.: EMKK2000; RMKK.

? †? fakereskedő. – Testvére: Lajos, 21. h. gy. e.-ben szakaszvezető, Kitüntetései: O1, O2. – Mv.-en volt fakereskedő, igazgató. Az I. vh.-ban a 21. h. gy. e. gyalogosa (1914. aug.–18. nov.). Pótzászlóaljnál teljesített szolgálatot és állami érdekből felmentették. Irod.: M. hadviselt zsidók.

1794? † Bözöd, 1876.: tanító. – Bözödön tanított (1849–76). Irod.: Koncz 1905.

? †?: m. kir. posta- és távírófelügyelő Segesvárt. – Előbb Kolozsvárt volt hivatalban, majd Segesvárt. Szerkesztette és kiadta a Magyar Távirda Naptárt 1877-re és 1878-ra Kolozsvárt. – F. m.: Távirdai gép- és kapcsolástan a posta- és távirdaintézetnél alkalmazottak használatára. 50 kőmetszetű ábrával. (Kv., 1876, 1893); 1867-től 1890. máj. 1-ig megjelent

Mezőcsávás, 1891., †?: kereskedő és gazdálkodó. – A család a nemességet Apaffy fejedelemtől kapta. Iskolái elvégzése után apja mellett gazdálkodott, katonaévei letöltése után a csendőrségen szolgált. A Hangya üzletvezetője lett, majd önálló üzletet létesített Mezőcsáváson (1933). Az első vh.-ban a 103. gy. e.-ben az orosz fronton harcolt, a bronz v.

Marossárpatak, 1892, † 1964: középbirtokos, őrvezető –. Az I. vh. kitörésekor bevonult a 62. k. gy. e.-hez. (1914), az orosz frontra küldték, fogságba esett (1915), szökve tért haza (1918). A település kiváló táncosa volt és verbunkjával öregbítette Marossárpatak hírét Erdélyben és a határon túl is. A néptánc kiváló ismerője, művelője volt.

Gerendkeresztúr, 1900. dec. 2., †?: tisztviselő. – Székely János költő apja. Mv.-en tisztviselő. Az EMP tagja, tartalékos zászlós, „kizsákmányoló”. Letartóztatták (1959. jan. 30.) azzal a váddal, hogy imperialista rádióadásokat hallgatott, és nyilvánosan kommentált, rendszerellenes híreket terjesztett 1956 és 1959 között. Nincs nyoma annak, hogy bíróság elé került. Fiát zsarolták meg

Maroskeresztúr, 1911., †?: A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. Irod.: Berekméri.

? †?: mérnök. – 1848 előtt Kolozsmegyei, majd Marosszéki mérnök. A félszázaddal azelőtt megnagyított vadasdi templom tornyának tervrajzát készíítette (1864). Az építésnél a pallér nem tartotta tiszteletben a mérnök utasításait az alap vonatkozásában és a félig kész torony eldőlt. Irod.: Nagy Iván.

Küküllődomdó falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.

→ VARRÓ Ilona

Mv., 1889. febr. 9., † Bp., 1965. máj. 14.: gyógyszerész, író, szerkesztő. – Sz. Ferenc fia, Sz. József bútorgyáros testvére. – Mv.-en járt iskolába. Gyógyszerész önkéntes az I. vh.-ban és hetvenöt százalékos hadirokkantként szerelt le (1914–16). A bp.-i egy.-en gyógyszerészi oklevelet kapott (1917). Részt vett a Gyógyszerészek Szakszervezetének megalapításában (1918). A

1873., †?: pénzügyi tanácsos. – Középiskoláit Nagyenyeden, a jogot Debrecenben és Kv.-on végezte. Nagyváradon a Pénzügyigazgatóságon kezdte pályafutását (1899) onnan Dévára került és mint tanácsos vonult nyugalomba Mv.-en. Irod.: Székelyföld í. k.

? †?: tanító. Székelycsókán tanított (1873–75). Irod.: Székelycsóka.

Erdőszentgyörgy, 1929. febr. 8., †?: szobrászművész, tanár. – A középiskolát szülővárosában végezte. A kv.-i Ion Andreescu képzőműv. Főisk. Szobrászati szakán végzett (1955). Székelyudvarhelyen önálló alkotó (1955–60), majd tanár a Tanítóképzőben (1960–90). Először Mv.-en szerepelt kiállításon (1955), majd rendszeresen részt vett tartományi ill. megyei tárlatokon; egyéni kiállítása volt Székelyudvarhelyen (1975). Köztéri

1896., † Mv., 1945. szept. 23.: bútorgyáros, író. – Sz. Ferenc és Hermina fia. – Felesége: kaáli Nagy Irma, a Kultúrpalota Könyvtárában dolgozott (1958–60 körül). – Folytatta apja elkezdett munkáját. A mv.-i gyár, a Székely és Réti erdélyrészi bútorgyár R. T., családi vállalkozás volt, dolgozott benne minden családtag. József a

? †?: felsőkereskedelmi iskolai tanár. – Részt vett a vitában. Irod.: Szigyártó Kálmán: Erdélyrészi vasútpolitikánk: Vitatárgy a mv.-i Kereskedelmi és Iparkamara 1914. feb. 27-én tartott vitaestjén (Mv., 1914).

Piski, 1922 †?: ref. tanító. – A nagyenyedi tanítóképzőben szerzett oklevelet, pályafutását Bedén kezdte (1940). Irod.: Székelyföld í. k.

Szászrégen, 1881. okt. 16., † Bp., 1972. dec. 18.: újságíró, közgazdász. – Az I. vh.-ban fogságba esett az orosz fronton, ahonnan hadifogsága után Kínába került. Hazatérése után a Vacuum Oil Company vámospusztai gazdaságában tisztviselő volt. Főként szociográfiai jellegű írásai a 100%, a Társadalmi Szemle és más baloldali folyóiratokban jelentek meg

Pókakeresztúr, 1741, † Pókakeresztúr, 1791: katonatiszt, testőr, földbirtokos. – A mv.-i ref. koll.-ban tanult. Pályafutását a hadseregben kezdte, majd beállt a m. testőrségbe (1768–), alezredes és gárdapénztárnok (1773–). A szabadkőművességgel rokon jellegű Rózsakeresztes Társulat tagja, szenvedélyes alkimista volt. A haditörvényszék a pénztár hiányai miatt rangjának elvesztésére és 6 évi börtönre

Marosbéld, 1916. jún. 12., † Eger, 1997. dec.: tanár. – Szülőfalujában kezdte tanulmányait, majd Nagyenyeden a tanítóképzőben végzett (1936). A kv.-i Bolyai ill. a BBTE m. nyelv és irodalom szakán szerzett tanári oklevelet (1955–61). Tanító volt Vajdahunyadon, majd Atya-ban, Érmihályfalván. Zilahon tanfelügyelő (1947–53), Zilahon az Ady Endre Középiskola igazgatója (1953–60), amikor is

→ SZABÉDI László

Nagyenyed, 1911., †?: orvos. – Középiskoláit Nagyenyeden, Medgyesen, az egyetemet Kv.-on végezte. Mint orvos Mv.-en, Szovátán és Aradon dolgozott. Szováta fürdőorvosa (1941–). Irod.: Székelyföld í. k.

† Mv., 2021. szept. 28.: színművész. – Mv.-en bábszínészként kezdett dolgozni (1960–62), rendszeresen szerepelt gyermekelőadásokban és gyakran közreműködött a Mv.-i Rádió gyermekműsoraiban. A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, Kovács György osztályában végzett (1966). A Temesvári Állami Magyar Színház tagja egy évig, visszatért Mv.-re, a színház mellett szerepelt szavalóesteken, rendszeresen a Rádió gyermekadásaiban.