Maros megyei életrajzi lexikon

Székelyvécke, 1940. júl. 8. † Sepsiszentgyörgy, 1986. jan. 12., Mv.-en a ref. temetőben temették el: színművész. – Középiskoláit Székelykeresztúron végezte majd Mv.-en a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán szerzett diplomát (1963). Ígéretes tehetség volt a főiskolán, felváltva játszotta Tartuffe szerepét tanárával, Kovács Györggyel. Színész volt a sepsiszentgyörgyi Áll. M. Színházban (1963–65),

Mezőbánd ? † ?: A Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság tagja (1929). – Irod.: Ünnepi könyv.

A családból V. Márton nyert nemesi igazolványt (1786. jún. 19.). – Irod.: Pálmay.

→ KALI József

?, † ?: nemes. – „Címeres” nemes, aki Nyárádszentbenedeken hűségesküt tett a császárnak (1839). – Irod.: Nyárádszentbenedek.

? † ?: jegyző. – Nyárádszentbenedeken jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). – Irod.: Pesty 2014.

?, † ?: bíró. – Felesége: sz.-petrovnai Pekri Antónia. Gyermekeik: Ödön, Etelka, Zsigmond, VI. gimn. tanuló (1867? – Mv., 1882. nov. 8.). – Kir. ítélő táblai bíró. – Irod.: Gyászjelentő.

Nagyenyed, 1906. jún. 16., † Kv., 1998. jan. 1.: tanár, tanár, művelődéstörténész. – A Vita család disznajói és haranglábi származású földbirtokos. Dédapja: Zeyk Domokos, Bem József hadsegéde. Nagyapja Vita Sándor, kúriai bíró, a memorandum perben enyhe ítéletre törekedett. V. Ödön huszárkapitány és Zeyk Gabriella (1879. – 1955. jan. 4.) fia. Testvérei:

Dicsőszentmárton, 1930. szept. 22., † Dicsőszentmárton, 2000. jan. 4.: oktatómester, műkedvelő színjátszó. – Szakközépiskolát végzett Mv.-en (1949). Dicsőszentmártonban a Hercules Szövetkezet műszaki rajzolója (1949–); Mv.-en a 8. sz. Építkezési Tröszt munkatelepvezetője (1952–59), Dicsőszentmártonban a 4. sz. iskola oktatómestere (1959–90). Nyugdíjba vonult (1990). Hobbiját a műkedvelő színjátszást hivatássá fejlesztette. A dicsőiszentmártoni

Nagyernye, ? † ?: asztalos, gazdálkodó. – Iskoláit Nagyenyeden végezte, a szakmát édesapja mellett sajátította el, Mv.-en és Bp.-en gyarapította tudását, önálló mester lett (1925), épület- és bútorasztalos munkákat végzett. A MP tagja, részt vett a szövetkezeti munkában. – Irod.: Székelyföld í. k.

Nyárádszentlászló, 1804.† Medesér, 1889.: lelkész. – Székelykeresztúron tanított (1823–24). Felelős diákként Martonoson lelkész (1823–24). Az egyházi Nyugdíjintézet első fizetett nyugdíjasa. – Irod.: Kelemen.

?., † ?: malomtulajdonos. – Pókában volt malma (1926). – Irod.: Pană.

Szászrégen, 1881., † ?: költő. – Kir. ítélőtáblai bíró özvegye. Lírai költeményeket írt, amelyekből erdélyi és fővárosi lapok közöltek (1907–), majd a Zord Idő, Pásztortűz, Brassói Lapok-ban jelenetek meg versei. – F. m..: Hulló rózsák (gr. Bethlen Balázsné b. Jósika Beatrix előszavával, Mv., 1916). – Irod.: Fülöp–Ferencz; MIL.

? † ?: dr., főszolgabíró. – Felesége: Jankafalvi Csató Gizella (1877? – Mv., 1941. jan. 10.). Gyermekeik: Lili, dr. Kapusy Dezsőné; Géza, Iván. – Az EMKE alapító és örökös tagja. A Mv.-i Kaszinó tagja (1932). – Irod.: Biás István; Gyászjelentő; Sándor.

? 1909., † Mv., 1989. nov. 19.: ügyvéd, dr., törvényszéki bíró. – Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1989. nov. 21.).

? † 1896: kir. közjegyző Mv.-en. – Virilista (1887). A Mv.- i Tornaegyesület (1884) alapítótagja, az EMKE alapító és örökös tagja (1885–). – Irod.: Pálmay; Sándor; Siklóssy.

? † Szamosújvár, 1686. – A legnagyobb erdélyi boszorkányper kirobbantója volt. A férje fejedelemségre törő céljait támogatta, boszorkányok segítségével akarta előidézni Bornemissza Anna fejedelemasszony halálát, ezzel a fejedelem tönkretételét és a fejedelem megszerzését. Mv.-en mondták ki az ítéletet. Valóban szervezkedtek a fejedelem ellen. Fogságba került (1678–), 9 évig raboskodott Szamosújváron

→ KÁKONI István, vitkai.

Madéfalva, 1936. júl. 25., † Mv., 1996. jan. 24.: főügyész. – Az elemi iskolát Madéfalván és a középiskolát a csíkszeredai r. k. gimn.-ban (ma Márton Áron főgimn.). A kv.-i Bolyai TE-en jogi karán végzett (1957). Ügyészként kezdte tevékenységét Gyergyószentmiklóson (1957. aug. 1.), majd Csíkszeredában, áthelyezték a mv.-i Táblabíróság melletti ügyészségre (1958.

Backamadaras, 1913. nov.13.

? † ?: 52 holdas birtokos Backamadarason. – Irod.: Backamadaras.

? † ?: birtokos. – Bogáthi László ludasi Birtokostól vásárolta meg a ludasi részbirtokait. Fehéregyházán a család birtokán létezett a ferences kolostortemplom (1444), feltételezhető, hogy előbb a segesvári domonkosokhoz tartozott, mert a domonkosok tőle igényelték a fehéregyházi birtok felét (1480), de Mátyás király letiltotta őket. – Irod.: Léstyán – templomok; Szekeres

? † Mv., 1667: prefektus. – Az ország prefektusa, eltemették a mv.-i templomban. – Irod.: Marosszéki krónikák. 1.

? † ?: erdélyi alvajda (1446, 1451). – Hunyadi János Marosszékbe küldte Vingárti Geréb Jánossal együtt, hogy a szék főtisztjeivel és 24 táblabírájával végzést hozzanak a székely örökösödés kérdésében (1451) – Irod.: SzOkl, 1.

? † ?: ács. – Híres ács volt Mv.-en a 19. sz.-ban. Ő építette a Régibaromvásár utcában a 28–30 sz. házak közös bejáratának fa kapufáját. (1848. máj. 8.) kanyargós szőlő mintázattal. A 20. sz. elején már csak felesége élt a cifra kapus telken, később lebontották a többi földműves házzal együtt. –

Mv., 1847. máj. 27., † Csejd, 1913. febr.: ref. lelkész. – Felesége: Kiss Rozália (1879–). Fiaik: Endre és Béla. – Bedében szolgált (1882–84), Iklandon végezte a papi teendőket (1878–81), Csejden szolgált (1893–1913). Temették Jenei Sándor nagyernyei és Erdélyi Béla iklandi lelkészek (1913. febr. 5.). – Irod.: Csáky; Csejd – Tófalva;

Dorohoi, 1909. dec. 22., † ?: tisztviselő. – Mv.-en az Internaţionala vállalatnál dolgozott. A Faliboga-féle szervezkedés II. cs.-nak tagja. Letartóztatták (1956 nov. 2.). – Irod.: Áldozatok.

1833., † Mv., 19: m. k. fővámszedő. – Irod.: Pálmay József.

? † ?: ort. pap. – Görgényszentimrén szolgált (1944–52). – Irod.: Reghin, Protopopiat.

? † ?: építész. – Tervezője a mv.-i nagy ortodox székesegyháznak (1925–34 között épült, Rózsák tere / Trandafirilor, 1.). – F. m..: társsz: Cod administrativ (Tg. M., 1936). – Irod.: Fülöp–Ferencz; Man: Tg. M., 3.; Maros megye; Mv.-Balás; Şincan–Băciuţ 2006; Tg.-Mureș – Mv.

Târgovişte, 1899. febr. 25., † ?: tisztviselő. – Mv.-en könyvelő volt a Közélelmezési Trösztnél. A Faliboga-féle szervezkedés II. cs.-nak tagja. Letartóztatták (1956. nov. 2.). – Irod.: Áldozatok.

→ VLĂDUŢ, Iosif.

Marosbogát, 1818, † Marosbogát, 1872. febr. 17.: g. kat. pap. – Az ősi családi nevet vette fel, apja Vasile Pop szintén lelkész volt Marosbogáton. Tanítóképzőben, ill. a r. k. gimnáziumban tanult Mv.-en, Balázsfalván filozófiát és teológiát tanult, jogot Kv.-on végzett, de nem fejezte be, majd Balázsfalván folytatta teológiai tanulmányait, itt

Bencenc, ma Aurel Vlaicu, 1882. nov. 6/19 † Băneşti, 1913. aug. 31/szept. 13: mérnök, pilóta a repülőgép feltalálásának romániai úttörője. – Részt vett a Mv.-en rendezett (1912. aug. 13. vagy 1912. szept. 1.) repülőnapon. A Maros partján lévő Mészáros-réten rögtönzött repülőtérre érkezett. A mv.-i hatóság a rendelkezésre álló teljes rendőr-, tűzoltó-

Mezőceked, 1916. aug. 17., † Csanálos (Szatmár), 1944. okt. 23.: gazdálkodó, katona. – Mint katona részt vett részt vett a II. vh.-ban. Harcolt Erdély felszabadításáért a Fogaras–Sepsiszentgyörgy, Marosv.–Kv.–Szatmárnémeti vonalon. A Csanálos felszabadításáért vívott harcban esett el. – Irod.: MMK.

? † ?: földműves. – Lövérben az Ekés Front (Frontul Plugarilor) járási és megyei vezetője, aki több falus társával együtt végrehajtotta Lövérben a földosztást, vezette és szervezte a demokratikus rendszer bevezetését (1945–47). A falubeli szászok Németo.-ba való távozása után román lakosokat telepítettek a községbe más vidékekről, és földet adtak nekik. –

? † ?: A r.k. tanoda és nevelde igazgatója volt (1764–66). – Irod.: R.k. okt.–1; R.k. okt. –2.

Detrehem, 1889. jan. 1., † ?: tanár. – Elemi iskolát a szülőfaluban, g.-kat. tanítóképzőt Balázsfalván végzett (1911), Kv.-on érettségizett (1914), uo. végezte el a tanerők részére szervezett tanfolyamot, ahol elemi iskolák számára képeztek rajztanárokat (1921. máj. 28.). Alsóvidrán tanított (1913–19), majd Mv-re a Papiu Ilarian Líc.-ba helyezték. – Irod.: Dascăli

Mnichovicz (Cseho.), 1820., 1824 k. † Mv., 1874. okt. 25.: zeneszerző, orgonista, karmester, tanár. – A cseh származású muzsikus, zenei hajlama korán megmutatkozott, már 8–10 éves korában jól játszott az orgonán. Iskolai, zenei tanulmányait Prágában folytatta, majd Bécsben is tanult. Pár évig a Királyhágón túl foglalkozott zenetanítással. Mv-re telepedett (1846

? † ?: ort. pap. – Kerelőben szolgált (1908–14). – Irod.: Şincan 2006.

? † ?: g. kat. pap. – Dédán szolgált (1907–13), helyettesítette a betegeskedő Şagău esperest. Naponta kellett jelentkeznie a maroskövesdi kancellárián. – Irod.: Reghin, Protopopiat.

Mezőújfalu, 1893. ápr. 18., † ?: orvos. – Balázsfalván tanult G.-kat. Gimn.-ban, Kv.-on a FJTE-en (1912–19). – Irod.: Sigmirean.

? † Konstanca, 1974. jan. 5.: tanár. – Román ny. és irod. szakon végzett Buk.-ben. Mv.-en a Papiu Ilarian Líc.-ban tanított (1958. szept. 15. – 1960. szept. 15.), azután a líc. igazgatója, majd román szakos tanfelügyelő lett a Maros Megyei Tanfelügyelőségen Egy évig a mv.-i 6-os sz. Ált. Isk. igazgatója volt.

Szászkézd, 1940. júl. 20., † Buk., 2009. ápr. 29.: zeneszerző, zenetudós, tanár. – Édesapja a szászkézdi iskola igazgatója volt (1938–). A család Segesvárra költözött (1940–). Első zenei ismereteit a családnak köszönhette, amelyben mindannyian muzsikáltak és a zene bűvkörében nevelkedtek. A líc. elvégzése után az egyetemet Kv.-on végezte a Gh. Dima Zeneakadémián

Küküllősolymos, 1852. aug. 17., † Kv., 1933. júl. 20.: tanár, ortodox lelkész, jogász. – Elemit, gimnáziumot és líceumot Mv.-en végzett a Ref. Koll.-ban, érettségizett (1876), teológiát Szebenben (1876–79), majd jogot tanult Bécsben (1879–83). Szebenben lett hivatalnok a konzisztóriumnál, a Telegraful român c.lap szerkesztője (1883–86; 1919–20). Pap, egyháztanácsi ülnök (1886–31). A

? † ?: szemész szakorvos. – Dicsőszentmártonban szakorvos (1955–83) az újonnan létesített 10 ágyas szemészeti osztályon – Irod.: Fodor Ferenc.

1918., †1980.: orvos, tüdőgyógyász. – Mv.-en a tüdőklinikán dolgozott. Tanársegéd (1948–), a klinika ügyvezetője (1952–58), főorvos nyugdíjazásáig (1959). – Irod.: MMK.

? † Mv., 1993. ápr. 23.: orvos, dr. – Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1993. ápr. 27.).

1918. † 1980: orvos. – A mv.-i Tüdőklinikán dolgozik tanársegéd (1948–), a klinika ügyvezetője (1952–), főorvos nyugdíjazásáig )1959–). – Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.

? † ?: polgár. – Az első zsidó, aki Vásárhelyen letelepedési jogot nyert (1828). – Irod.: Időtár 1.