GYALÓKAY Lajos
Szalacs, 1825. nov. 13., † 1899: ügyvéd, honvédhadnagy. – Mint Bem hadsegéde részt vett a besztercei, sepsiszentgyürgyi, segesvári, bánfihunyadi csatákban. Petőfi mv. -ról Segesvárig egy kocsin utazott vele s az ütközet alatt mellette állott. A segesvári csatában szemtanúja volt Petőfi menekülésének. Megyei szolgálatba állt (1860), ügyvéd, képviselő, törvényszéki elnök. A biharmegyei
GYALUI Dénes, Beatus Dionysios, Beatus Dyonysius, Dionysius de Gyalo
? † Székelyháza ma Marosszentkirály, 1526. A kolostor kriptájába temették: r. k. püspök, segédpüspök, perjel. – Fenesi plébános. Székesegyházi kanonok (1508. márc. 26). Argyasi c. püspök (1512. okt. 29.) és erdélyi segédpüspök volt (1514–19). Lemondott a gyulafehérvári kanonoki rangjáról (1520), belépett a pálosok szerzetesrendjébe, és a marosszentkirályi páloskolostor perjele lett.
GYALUI István
Mv., 1922. júl. 31., † Mv., 2010. jan. 7.: gyógyszerész. – Gy. Pál fia. – Gyakornok apja gyógyszertárában, majd Nyárádszeredában Kováts Dénes gyógyszerésznál a Fehér Kereszt gyógyszertárban. Szegeden kapott gyógyszerész diplomát a FJTE-en (1945. jún. 30). Mv.-en gyógyszerész a családi M. Korona gyógyszertárban az államosításig. Tartományi főgyógyszerésszé nevezték ki (1950.
GYALUI Pál
Gyalu, 1886. okt. 15., † Mv., 1970. máj. 20. : gyógyszerész. – Gy. Rosenberg Ignác és Krausz Berta. fia. Fiúk: István. – Kv.-on tanult az Unit. Főgimn.-ban és a FJTE-en, ahol gyógyszerész oklevelet kapott (1908). Gyógyszerész volt Debrecenben, Szombathelyen, Máramarosszigeten, Nagyváradon, Kv.-on, Gyaluban. Mv.-en Korona gyógyszertár tulajdonosa és vezetője, amit
GYÁRFÁS Anna, léczfalvi, br. Bánffy Dánielné
1821. márc. 6. † 1902. máj. 31.: Gy. József és br. Zeyk Kata leánya. Bánffy Dániel felesége, Bánffy Dezső miniszterelnök anyja. Gyárfás Domokos testvére. Halotti címere a kv.-i Farkas utcai templomban. Irod.: Entz–Kovács
GYÁRFÁS Bálint, léczfalvi
Mv., 1892. júl. 9., † 1966.: jogász. – A jogtud. Doktora, m. kir. belügyminisztériumi min. tanácsos. Tiszteleti Johannita lovag. Irod.: M. Johannita családtört.
GYÁRFÁS Domokos
Borzás, 1884., † ? : jogtörténész, főispán. – Jogi tanulmányokat végzett, majd egy évet Párizsban töltött. Ügyvédi oklevelet szerzett (1909). Küküllő vm. főispánja volt. F. m.: Erdélyi problémák (1923); L’Église Catholiqe en Transylvanie (1923); Az erdélyi románok uniója (1925); Az erdélyi katolikus státus mint államjogi megoldás (1925); Az erdélyi szászok és
GYÁRFÁS Domokos, léczfalvi
Mv., 1814. máj. 10., † Segesvár, 1895. jún. 6. Székelykeresztúron a családi sírkertben temették: földbirtokos. – A ref. koll. főgondnok – Gy. József (1769–1829) és br. Zeyk Katalin fia. Testvére: Anna br. Bánffy Dánielné. Felesége br. Kemény Polixénia (1821–1886). Gyermekeik: Endre, felesége sáros-magyarberkeszi Katona Ilona; Malvin; Anna, losonczi br. Bánffy
GYÁRFÁS Elek, lécfalvi
? † Szancsal, 1848. okt. 13.: szolgabíró. – Gy. Ferenc fia. – Kir. törvényszéki tábla t. számfeletti bírája. Az abosfalvi Felső Szőlőhegyen volt „részecskéje” (Pesty). Kir. hivatalos az erdélyi 1848. évi utolsó rendi ogy. -sen (Kv., 1848. máj. 29. -júl. 18.). Szolgabíró, a fellázadt román parasztok Szancsalban meggyilkolták (1848. okt. 13).
GYÁRFÁS Elemér, § lécfalvi
Borzás (ma Dicsősztmárton egyik lakónegyede), 1884. aug. 27., † Buk., 1945. okt. 4: jogász, közgazdász, főispán, politikus, ogy.-i képviselő, történrtíró. – Apja főszolgabíró és földbirtokos volt. Az elemi iskolát Segesvárt, a gimn. -ot Nagyszebenben, a jogot Kv.-on, Bp.-en és a Sorbonne-on végezte. Jogtud. és államtud. doktori oklevelet szerzett (1909). Ügyvédjelölt
GYÁRFÁS Ferenc, lécfalvi
1778.? † Borzás, 1832. ápr. 21.: levéltáros. – Fiai: Elek és Miklós. – Küküllő vm. levéltárosa (31 évig). Utoljára rövid ideig a Kir. Táblánál dolgozott. Irod.: Gyászjelentő
GYÁRFÁS Gyula
? † ? : ref. kántortanító. – Szőkefalván működött (1905-09). Irod.: Nagy László
GYÁRFÁS Irén
? † ? : tanító. – Szőkefalván tanított a ref. iskolában (1927–29). Irod.: Nagy László
GYÁRFÁS József
? † ? : sportoló ? – Korelnöki vezetése alatt alakult meg Mv.-en a tornaegyesület (1884. júl. 27.), amely céljául tűzte ki a tornászatot, vívást, kuglizást, céllövést, labda – és abroncsjátékot és a táncot. – F. m.: antológ.: Washington politikai végrendelete Amerika népéhez = Emlékkönyv (szerk. Farkas Dániel; Mv., 1883). Irod.: Fülöp–Ferencz;
GYÁRFÁS Károly
? † ? : földbirtokos. – Dicsőszentmárton-ban, ill. Borzásban voltak nagybirtokai. Bp.-en sikerült kiharcolnia, hogy Kisküküllő vm. székhelye Dicsőszentmárton és ne Erzsébetváros legyen (1879–). Ez az esemény jelentős szerepet játszott a nagyközség várossá válásában és gazdasági, társadalmi fejlődésében. Irod.: Dicsőszentmárton régi arca
GYÁRFÁS Lajos
? † ? : kir. tanácsos, füldbirtokos. – Földbirtokos Maroscsapón. Az EMKE alapító és örökös tagja volt (1885–). Az igazságügyi miniszter kinevezte a törvényszék melletti kir.-i ügyésszé (1891. ápr. 1.). Kir. tanácsos (1893) Irod.: Időtár 5 /1.; Mo. tiszti cím és névtára; Sándor
GYÁRFÁS Lajos Miklós, Gyárfás L. Miklós
Székelyudvarhely, 1939. szept. 29., † Mv., 2017. máj.: jogász, újságíró, műkedvelő képzőművész. – Felesége: Katalin-könyvelő (1964). – Kv.-on BBTE jogi karán végzett (1969). Tisztviselő a Törvényszéken, közgazdász, jogtanácsos. a Mv.-i Higiéna Szövetkezettől vonult nyugdíjba. A Nú., külső munkatársa. Közölt humoros írásokat, karikaturákat, művészekről, írókról, tudósokról. – F. m.: Kép a keretben
GYÁRFÁS Lajos, lécfalvi
Balavásár, 1906., † Mv., 1983. ápr. 13.: ref. lelkész, tanár. – Felesége: Veress Margit tanárnő (1908–1998. júl.). – Kv.-on végezte a teológiát (1934), majd a párizsi Ref. Teológián a keleti tudományokból vizsgázott, a Comedie Francaise tagja volt. Kulturális munkát fejtett ki úgy Párizsban, mint későbbi működése helyén. Balavásáron pap volt (1941–).
GYÁRFÁS Mária, Lakó Mária
1953., ? † Mv., 1992. jún. 8.: énekesnő. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1992. jún. 9.)
GYARMATHI Anicét, P.
Baja, 1805., † ? : ferences szerzetes – A Kapisztrán Provinciában indult (1823), ord. (1828), mv.-i házfőnök (1852–54), visszatért a Provinciájába (1854). Irod.: György: A ferencrendiek
GYARMATHI Sámuel, § gyarmatin, Gyarmati Sámuel
Kv., 1751. júl. 15., † Kv., 1830. márc. 4. gr. Bethlen Gergely házában hunyt el, a Házsongárdi temetőben nyugszik: nyelvész, orvos. – Kv.-on, Nagyenyeden, ismét Kv.-on, Zilahon, újra a nagyenyedi ref. koll.-ban tanult (1757–76), utolsó éveiben a tanulás mellett magántanító, segédtanító, köztanító is volt. A bécsi egy.-en orvostudományt hallgatott (1776–),
GYARMATHY Éva
? † ? : költőnő. – F. m.: Szívem virágai (Szászrégen, 1944). Irod.: Gulyás
GYARMATI Éva Ágnes
Mv., 1966. † ? : festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát (í992). Maurer Dóra volt a mestere. Irod.: Szabó–Kállai
GYARMATI István, §
Margitta, 1929. jún. 25., † Mv., 1995. okt. 16.: színművész. – Gy. János bádogos mester és Antal Julianna fia. Felesége: Áfra Gizella postai tisztviselő. – Margittán végzett elemi és polgári iskolát (1936–45), a debreceni Ref. Koll.-ban tanult és érettségizett (1945–47), Szatmárnémetiben tanítói képesítést nyert (1949); Micskén tanított (1949–50). Kv.-on a
GYARMATI János
? † ? : tanító. – Az első gyulakuti ref. tanító (1692–). Irod.: Bölöni Domokos: Gyulakuta háromszáz éve (Nú., 1992. máj. 26.)
GYARMATI János
? † ? : tanító. – Sárospatak-Gyulafehérváron subscribált (1706). Maroscsapón tanított (1714). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
GYENES Tibor
1935.? † Mv., 2008. febr. 18. temetés: műépítész. – Tervei alapján készítették, Mv.-en a kempinget (1967), a főtéri Nemzeti Bank homlokzatát (1981) 2. sz. köztemető ravatalozóját a marosszentgyörgyi városkapu közelében (1981), az Ifjúsági Házat (átadás 1985. dec.). Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2008. febr.?.); Fodor Sándor (S): A mv.-i köztemetőkről (Nú., 2001. okt.
GYEPES János, ernyei
? † ?: tanító. – Unit. tanító Marosszentkirályon (a 18. sz. elején). A mv.-i unit. templom kazettás menyezetén az építő felírta: ez időben az iskola unit. rektora volt Ernyei Gyepes János. A mv.-i unit. -ok a marosszentkirályi egyházközség leányegyházközségébe tartóztak (1701). Irod.: Mv.-i Unit. Ek.; Nagy László: Hetvenéves a mv.-i Unit.
GYEPESSY Ferenc
Csejd, 1874., † Cserefalva, 1934.: tanító. – Gy. F. csejdi ref. kántortanító fia. – Tanítói oklevelének elnyerése után Jedden kezdte működését, majd Cserefalvára került, ahol haláláig volt ref. igazgató-tanító. Az iskolánkivüli népművelés terén szerzett érdemeket. Irod.: Csejd –Tófalva; Székelyföld í. k.
GYEPESSY György
1907., † Mv., 1996. márc. 20.: orvos, fogorvos. – Felesége: Putnoky Erzsébet (1912–1996. nov. 5.), tanítónő. Az egyetemet Kv.-on végezte és diplomázott. Fogorvos Mv.-en. Az Ifjusági Keresztény Egyesület tagja volt. Sírja a mv.-i Ref. temetőben van. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1996. márc. 22.); Visnai
GYEPESSY Margit
1915., † Mv., 2006. ápr. 18.: tanítónő. – Nyárádszentbenedeken volt tanítónő (1939–40). Irod.: Nyárádszentbenedek
GYEREŐ János, ákosfalvi
? † 1613.: primor. – Leánya: Erzsébet, ákosfalvi Szilágyi Jánosné. – Maroszséki székely család, a székely primori rend tagja volt. Leánya révén a család összes birtoka az ákosfalvi Szilágyi családra szállottak. Irod.: ÚIL
GYÉRESI Ferenc
Mv., 1886., † ? : gazdálkodó. – Iskoláit Mv.-en végezte, majd a szülői háznál tanult gazdálkodni és mint m. k. fegyőr teljesített szolgálatot (–1918). Az impérium váltás után állásából elbocsátották, akkor gazdálkodott Mv.-en, amellett italméréssel is foglalkozott. A mv.-i II. Szántó-Vető Társulat elnöke volt. Irod.: Székelyföld í. k.
GYÉRESI György, §
? † ? : gazdálkodó Mv.-en. – Felesége: Bíró Julianna (1846.?, † Mv., 1929. márc. 27.). – Gyermekeik: Ágnes Balla Józsefné; György, felesége: Bajkó Mária; Lajos. – Részt vett az első vh.-ban (1914–18), rokkantan tért haza több kitüntetéssel. Irod.: Gyászjelentő; Visnai
GYÉRESI Róbert
1930., † Mv., 2000. aug. 23.: néptanács titkár. – A marosszentannai néptanács titkára, az Imatex öntöde CTC-se, a megyei filatélia volt titkára. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2000 aug. 23.)
GYERGYAI Mihály, kibédi
? † ? : nemes. – A család Bözödből származott, átköltöztek Kibédre. – II. Rákóczi Györgytől nyert nemeslevelet (1652). Irod.: Pálmay
GYERGYAI Miklós
? † ? : ref. lelkész. – Szolgált Pókában (1632), Gogánban (1650. jan.), majd Nagykenden (1651–53). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.; Ősz
GYERGYAY Árpád
Kissolymosi (1881–1952): orvos. – Felesége: Engel Kornélia : : : : : Kv.-on sebész, majd fül-orr – gégész magántanár, a Ferenc József TE tanára. A kormányzó Corvin-lánccal tüntetett ki.
GYERGYAY Ferenc Pál, Gyergyai Ferenc, kibédi és kissolymosi
Kv., 1922. okt. 25., † Mv., 2014.: aug. 7. orvostudós, patológus, korbonctanász egyetemi tanár. – Gyergyay Árpád (1881–1952) és Engel Gábor kisebbik leányának, Kornéliának a. fia. Felesége: Malatinszky Éva Sarolta (1930. aug. 15. – 2018. szept. 11) orvos, a mv.-i Ideggyógyászati Klinika laboratóriumának főorvosa volt. -. Unit. koll.-ban végezte elemi
GYERŐFFI Borbála, gr. Gyulaffi Lászlóné, gr. Kornis Istvánné
1684 † 1727: földbirtokos. – Gy. György és Kemény Kata leánya. Férje: 1. Gyulaffi László, 2. gr. Kornis István, küküllői főispán. Esk. 1701. Gyermekei: Kata, Mária, Krisztina, Abosfalván születtek, felnőttkort megérte: Éva (1708–34), Antal (1709–59), Krisztina (1715–1776 még élt). – Anyjától örökölte Abosfalvát és az unit. vallást. A kv.-i unit. iskola
GYERTYÁNFFY Kálmán
? † ? : alezredes. – A mv.-i 9. honvéd huszárezred új parancsnoka, akit Pápáról helyeztek át a városba (1894. nov. 1.). Irod.: Időtár 5 /1.
GYITRAI Mihály
? † ? : tanító. – Magyarkirályfalván tanított (1733) és Dedrádszéplakon (1740–42). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.; Ősz
GYÖNGYÖSI Béla, Gyöngyössy Béla, Gyöngyössi Béla
1851, † Vargyas, 1917. dec. 11.: erdőfelügyelő. – Mv.-i erdészeti tisztviselő. Kir. erdőfelügyelő, az EKE MT vm.-i szakosztályi elnöke (1894. febr. 14.). Irod.: Bedő Albert: A m. állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása (Bp., 1896); Kádár – Pál-Antal
GYÖNGYÖSI Dénes
? † ? : unit. lelkész. – Nyárádszentlászlón lelkész 36 éven át (1859–95), innen nyugdíjba vonult Sepsikálnokra. Irod.: Nyárádszentlászló
GYÖNGYÖSI Ferenc
? † ? : tanító. – Nagyenyeden subscribált (1679). Bonyhában tanított (1689–90). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.
GYÖNGYÖSI Ferenc
? † ? : esküdt polgár. – A Mv.-i esküdt közönség tagja (1791). Irod.: Pál-Antal 2006
GYÖNGYÖSI Gergely
? † ? : pálos rendfőnök. – Elkészítette az 1370-ben alapított marosszentkirályi pálos rendház történetét (1520–22). A kimásolt okiratok közül több is a városunkra vonatkozik. Irod.: Időtár 1; Székelység
GYÖNGYÖSI György, Gyöngyössi György
1716.? † Mv., 1785. A mv.-i Keresztelő Szent János-plébánia kriptájába temették.: főbíró, tanácsos, bérlő. – A várostól bérbe kapta egy évre négy országos vásárnak tartási jogát, másik három tanácsossal közösen, ők Trombitás István, Nemes Mihály és Görög József (1758, 1762); mint városi kocsmabérlő borbehozatalra kapott engedélyt (1759). Városi tanácsos, esküdt (1759,
GYÖNGYÖSI József
1762.? † Mv., 1819. jan. 13.: városi főbíró. A mv.-i Keresztelő Szent János-plébánia kriptájába temették. – Felesége vadadi Filep Ráchel, Filep Sámuel leánya (1777. – Mv., 1836. júl. 27.). Fiúk: Lajos. – Városi tanácsos (1790). Mv. főbírájává választották a kat. szenátorok közül (1798). Az első mv.-i színjátszás érdekében tevékenykedett, ő
GYÖNGYÖSI Karolina, Mihályi Mihályné
? † ? : költőnő. – Gy. János leánya. Férje: bögözi Mihályi Mihály ref. püspök. Fiúk: Károly ref. tanár, a MTA levelező tagja. – F. m.: Rózsakoszorú Keczeli Róza kisasszony kedves emlékezetére (Mv., 1806). Irod.: Krón. Füz. (1939. 4/7)
GYÖNGYÖSI Lajos
? † ? : tanácsos. – Gy. József és Filep Rákhel fia. Felesége: Winkler Mária (1803.? † Mv., 1876. szept. 4. Hagymás bodonban temették). – Városi tisztviselő, tanácsos. Jegyzőkönyvi iktató (1825). Mv.-en városi tanácsosként részt vett az 1848-as közgyülésen és ogy. tartása céljából peticiót fogalmazott meg (1848. márc. 25.). A mv.-i
GYÖNGYÖSSY Berta, Daniel Lajosné
Mv., 1880. febr. 20., † Bp., 1970. okt. 9.: földbirtokos. – Nemesi családból származott. Férjének Vadadon volt birtoka. Csőgör Lajossal együtt volt börtönben egy időben. – Tanulmányait Kv.-on végezte és tanítói oklevelet szerzett, majd uo. zenekonzervatóriumot végzett. Bencéden (Har) 160 holdas birtokán belterjes, korszerű gazdálkodást folytatott. Irod.: Csőgör Lajos börtönévei (1949–1955)
GYÖNGYÖSSY István, Gyöngyössi István, Gyöngyösi István
Borosjenő, 1849. aug. 15., † Bp., 1914. febr. 21. : tanító, lapszerk. – Középiskoláit Nagyszebenben és Kv.-on, a tanítóképzőt Déván, majd Bp.-en végezte (1870–71). Tanított Kézdivásárhelyen (1871–); Háromszékmegye tanfelügyelőségén dolgozott (1888); a dicsőszentmártoni Polg. Leányiskola igazgatója (1888–98); Segesváron igazgató (1898–1913). Egyik megalapítója és szerk.-je az első Dicsőszentmártonban megjelenő Kis-Küküllő c. hetilapnak
GYÖRBIRÓ Sándor
1936., † Mv., 2023. aug. 1. tragikus hirtelenséggel elhunyt: mérnök. Az Elektromaros volt főmérnöke. Irod.: Nekrológ – Nú., 2023. aug. 4.
GYÖRFFI Ferenc János, Fr.
Csíktusnád, 1787. nov. 20., † Mv., 1817. márc. 16.: ferences szerzetes laikus – Beöltözött (1806. szept. 8.). Irod.: György: A ferencrendiek
GYÖRFFI Pál
1905., † Mv., 1983. ref. lelkész. – Zilahon segédlelkész (1932), majd Mv.-en. Marosszentgyörgyön lelkész (1937–), Erdőcsinádon (1945–). Irod.: Csáky
GYÖRFFI Pál Benedek, Györffi Paulus, Györffy Pál
Gyergyószentmiklós, 1681., † Mikháza, 1748. jan. 5.: Ferenc-rendi minorita szerzetes. – A ferencesek Sz. Istvánról nevezett rendtartományába lépett (1701. aug. 1.). Teológiai kiképzését a mikházi és csíksomlyói kolostorban nyert, pappá szentelték (1708. ápr. 6.). A mikházi kolostor élére került (1715), majd Szárhegyen és Csíksomlyón házfönök. A ferences rendtartomány őre (1721–24 és
GYÖRFFY András
Marosjára, 1902., † ? : cipészmester. – Iskolái befejezése után a cipészipart tanulta, szakképzett mester lett, a felsőrész készítést külön tanfolyamon sajátította el, önálló műhelyt nyitott (1921–) Mv.-en, ahol állandóan 4–5 alkalmazottat foglalkoztatott. Az Ipartestület Cipészszakosztálynak tagja volt. Irod.: Székelyföld í. k.
GYÖRFFY Árpád
Zilah, 1909., † ? : segédjegyző, könyvelő. – Tanulmányait Mv.-en végezte, majd közigazgatási tanfolyamot és mezőgazdasági szakiskolát végzett. Csombordon. Korondon volt gyakornok, majd Mv.-en árvaszéki írnok, Csittszentiványon segédjegyző (1941–). Az EGE tagja, a Hangya ügyvezető könyvelője, a Tejszövetkezet és a Gazdakör tagja, a Gazdák Bizt. Szövetkezetének könyvelője volt. Irod.: Székelyföld í.
GYÖRFFY Gábor
Gyergyóalfalu, 1925., † Nagykanizsa, 1997. márc.: gyermekgyógyász, dr. – Középiskoláit a kézdivásárhelyi R. K. Főgimn.-ban és a gyergyószentmiklósi gimn.-ban végezte, ahol érettségizett. A katonaság és fogság után a mv.-i OGYI-n végzett (1952), gyermekgyógyász oklevelet szerzett. Az első állomáshelye Csíkszentmárton. Pályázat útján a mv.-i gyermekklinikára került, ahol főorvos, gyakornok a MOGYI
GYÖRFFY Imre, agárdi
? † ? : primipilus. – Priminpilátust nyert Bocskay Istvántól (1606. nov. 12). Irod.: Kempelen; Pálmay
GYÖRFFY Pál
Csittszentivány, 1876., † ? : tanár. –. Felesége Zöld Piroska pedagógus. – Tanulmányait a bp.-i Polgáriiskolai Tanárképzőben fejezte be (1905). Zilahon hitoktató, polgáriiskolai tanár (1913), majd az ókirályságban tanított (–1935). A m. kormány a mv.-i polgári iskola újjászervezésével bizta meg (1940), igazgatói minőségben. A MP, a Népközösség és a Kaszinó tagja
GYÖRFFY Pál
Kiskapus, 1905., † Mv., 1983. febr. 2.: ref. lelkész. – A mv.-i Ref. Koll.-ban tett érettségit majd a kv.-i ref. teológián lelkészi oklevelet szerzett. Zilahon és Mv.-en volt segédlelkész, majd a marosszentgyörgyi ref. egyházközség lelkésze lett (1927–). Az EGE tagja, a Hangya felügyelő bizottság elnöke. A falu vezetőivel (Csete Béla polgármester,
GYÖRFFY Pál, lozsádi br.
1793, † 1871: ref. főgondnok. – Gy. József és Ugron Mária fia. A désfalvi eklézsia főgondnoka volt (1861). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
GYÖRFFY Péter
Mv., 1938. aug. 5. † Mv., 2013.: orvos. – Öccse: Zoltán (†). Felesége: Puskás Ilona, egészségügyi asszisztens († Washington). Gyermekeik: Erika, Zoltán-Csaba. – A Bolyai Farkas Líc.-ban érettségizett (1955), Mv.-en végezte az orvosi egyetemet is (1961). Borszéken dolgozik három évet. Maroshévízen egy évig rajoni főorvos. Csíkszeredában kórboncnok. Versenyvizsga után törvényszéki alorvos,
GYÖRFFY Pető; Györffi Pető, Mákábé Péter, Györfi Pető
1827. † Mv., 1895. jan. 22.: ügyvéd, képviselő, polgármester. – Felesége: Bereczky Amália (1835. -? ). – Az 1848/49-es m. szabadságharc egyik kimagasló egyénisége, mint a XII honvédzászlóalj parancsnoka honvéd őrnagy harcolt Erdélyben. Gyergyószentmiklósi törvényszéki elnök (1871–75). Ügyvéd Brassóban (1879-ig), majd Mv.-en folytatta praxisát. Mv.-i alsó kerület Ogy.-i képviselője (1882–84) Csíkszeredán
GYŐRFFY Zoltán
? † ?: tanuló. – A mv.-i Bolyai Farkas Líc. végzettje (1965), 19 éves korában elhunyt, emlékére szülei, a Washingtonban élő dr. Győrffy Péter és felesége Puskás Ilona, valamint az AEÁ –ban élő m. közösség alapítványt hozott létre, a Bolyai Farkas Líc. diákjai számára, évenként egyszer oszthatják ki három diáknak. Irod.:
GYÖRFI Anrdás
Gyergyószentmiklós, ? † 1778. jan. 3.: r. k. pap. – Csíksomlyón, Kv.-on és Gyulafehérváron tanult. Plébános és kerületi jegyző Nagyernyén (1757), Nyárádköszvényesen (1765–70), Szárhegyen (1773 v. 1769?). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
GYŐRFI Balás, kebelei
? † ? : primipillátus. – Az itélet-levél szerint primipilatussal birt (1579). Irod.: Kempelen; Nagy Iván; Pálmay
GYŐRFI Balázs, szentgericei
? † ? : pixidiárius. – Pixidáriusi levelet (gyalogosság) kapott Báthory Gábortól (1608. jún 10.). Irod.: Kempelen; Pálmay
GYŐRFI Borbála
? † ? : A tervezett mv.-i templom építéséhez egy házat ajándékozott és ajánlott fel (1721–27). Irod.: Mv.-i Plébánia
GYÖRFI Gergely, szabédi
? † ? : primipilus. – Marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is
GYŐRFI István
? † ? : ref. pap. – Vadasdon szolgált (1776–79). Két darab rétet adományozott papi használatra (1785). Irod.: Vadasdi krónika
GYŐRFI István
? † ?: nyomdász. – Dr. Soós Márton nyomdabérlő nyomdásza a mv.-i ref. koll.-i nyomdában (1804. okt. 4. – 1808. aug. 2). Irod.: Koncz; Krón. Füz. (1939. 4/6)
GYŐRFI István
Radnótfája, 1907. márc. 8., † Mv., ?: szerszámlakatos. – Letartóztatták (1958. ápr. 9.) s azzal a váddal állították bíróság elé, hogy ő volt »az RMP Központi Bizottságához, a Nagy Nemzetgyűléshez és a buk.-i m. követséghez 1956-ban küldött ellenforralmi tartalmú névtelen levelek szerzője. 10 évre ítéltrék (1963. jan. 15-én szabadult). Irod.: 1956
GYŐRFI István
Marosludas, 1919. szept. 5., † Kosów, 1944. jún. 27.: honvéd. – Nagy Mária fia. – A 27/III. zászlóaljban honvéd. Horodban temették. Irod.: Berekméri 2015
GYŐRFI István, vadasdi
? † ? : pixidiárius. – Pixidáriusi levelet (gyalogosság) nyert Báthory Gábortól (1608. jún 10.). Irod.: Kempelen; Pálmay
GYŐRFI József
Nyárádmagyarós, 1917. aug. 11., † Kosów, 1944. jún. 27.: honvéd. – A 27/III. zászlóaljban tartalékos honvéd. Aknától koponyatörést szenvedett. Temetve a Horod melletti temetőben. Irod.: Berekméri 2015
GYÖRFI Lajos
Csatószeg, 1806. febr. 12. † Szászrégen, 1874. ápr. 30.: r. k. pap, tanár. – Pappá szentelték (1829. márc. 14.). Mv.-en káplán. Nevelő a Máriaffi családnál (1831). Káplán Brassóban (1837). Szilágysomlyón tanár (1838). Káplán Csíkszentgyörgyön (1841), Csíksomlyón, Nagyszebenben tanított a R. K. Tanodában. Plébános Szászrégenben (1847–). Részt vett az 1848-as forradalomban,
GYŐRFI Menyhért, magyarósi
? † ? : primipilátus. – Az itélet-levél szerint primipilatussal birt (1579). Irod.: Kempelen; Nagy Iván; Pálmay
GYÖRFI Piroska
Mv., 1931., † Mv., 2004.: orvos, dr. – Zenekonzervatóriumot végzett, korrepetálással tartotta el magát. Mv.-en végezte azorvosi egyetemet (1961). Körzeti orvos Kiskenden, Marosugrán, majd Ákosfalván (1988-ig). Magyarországra távozott, Szárliget községben körorvos nyugdíjazásáig. Irod.: Kiss-Péterffy – Péterffy
GYÖRFI Sándor
? † ? : unit lelkész. – Kisadorjánban szolgált (1847–58). Irod.: Kisadorján
GYŐRFI Sándor
Segesvár, 1929. jan. 9., † ? : természettudományi író. – Középiskolát Székelyudvarhelyen végzett (1948), a BTE-n szerzett biológia szakos tanári diplomát (1953). Pályáját az egyetem Állattani tanszékén kezdte, 1953-tól tanársegéd, majd a kolozsvári Ady–Şincai Líceum tanára (1957–74). Mo.-ra költözött a bp.-i Zalka Máté Koll. tanára (1974–). Első írását az Aquila c.
GYÖRFI Sándor, Györffi Sándor
Kiskadács, 1824 k.., † Szentháromság, 1885. márc. 12.: unit. lelkész, közügyigazgató. – Apja Gy. Sándor, unit lelkész volt Hormoródszentmártonban, Datkon, Kadácson, majd Szentháromságon. – Szentháromságon (1831–), majd Kv.-on tanult. Szentháromságon édesapja mellett volt unit. segédlelkész (1847–58), majd lelkész haláláig és tanító (1858–85). Versbe szedte az 1858, 1877, 1882 évekbeli borzalmas
GYÖRFI Tibor
? † ? : tanár. – A szászrégeni M. Tannyelvű Pedagógiai Iskolában történelmet tanított (1951–56) Irod.: Szabó K. Attila
GYÖRFY Albert
Marosludas, 1916., † ?: vendéglős. – Mv.-en tanulta a vendéglős szakmát, felszabadulása után Brassóban, Kv.-on, Nagyszebenben, Borszéken, Szovátán és a Gyilkostó fürdőtelepein gyakorolta a vendéglátó ipart, majd Mv.-en Székely Mártonnal önálló lett, megalapították az Édes Lyuk vendéglőt, mely nagy hírnévre tett szert és ahol m. konyhát vezettek. Irod.: Székelyföld í. k.
GYŐRFY-Bereczky László, torboszlói
Buzásbesenyő, 1871.? † Buzásbesenyő, 1913. nov. 21. Buzásbesenyőben temették: mérnök. – Bereczky Gyula és Nyitó Ágnes fia. Felesége: Finna Klára. Gyermekeik: Margit, Olga, Péter, Irén. – M. kir. államvasúti osztályvezető mérnök. Irod.: Gyászjelentő
GYÖRGY
? † ? : r. k. pap. – Szászkézden ismeretes, mint kézdi plébánost említik (1309). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 2.
GYÖRGY
? † ? : r. k. pap. – Szászrégen plébánosa (1420). Upori István püspök helynöke (1400-as évek elején). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
GYÖRGY
? † ?: r. k. pap. – Mezőbánd plébániatemplom papja, a szentmihálykövi pálosok jótevője (1504). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
GYÖRGY
1717. † Mv., 1797. márc. 14, életének 81. évében, a plébánia templom kriptájába temették: r. k. pap. – Apostoli adminisztrátor, nyárádtői, székelybői plébános. Három árvaházat alapított, a Jézus Társaság előljárója. Irod.: Puskás Attila
GYÖRGY Ambrus
? † ? : titkár ?. – A MAT -ban a RMP Tartományi Pártbizottságának tagja (1955–56 ?). Irod.: Bartos 2012
GYÖRGY Antal
Brassó, 1904., † ? : állomásfőnök. – Iskoláit a nagyenyedi és a sepsiszentgyörgyi koll.-ban végezte, majd a vasút kötelékébe lépett, ahol állomásfönök lett (1935), a sóváradi állomás vezetője (1937–). Katonaéveit mint önkéntes szakaszvezető a román hadseregben szolgálta. Irod.: Székelyföld í. k.
GYÖRGY Antal
1923., † Barót, 2009. máj. 1.: hangszerész. – A szászrégeni hangszergyár egykori kiváló munkatársa. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2009. máj.?.)
GYÖRGY Béla
? † ? : tanár. – A szászrégeni M. Tannyelvű Pedagógiai Iskolában tanított (1951–56). Irod.: Csernátoni; Szabó K. Attila
GYÖRGY Borgó Csaba
Mv., 1950. † ? : festő. – Erdélyi festő, grafikus. A tanulmányait a kv.-i Képzőművészeti Főiskolán végezte. Mv.-en a Stúdió efyik vezéregyénisége volt. Magyarországon élt (1988–). Irod.: Szabó–Kállai
GYÖRGY Dénes
? † ? : honvéd. – A 27 székely honvéd gyalogezred és a 27 székely tüzérosztálynak tagja. Elesett a Don-kanyarban (1942). Irod.: Emlékkönyv. Don-kanyar
GYÖRGY Dénes
Gyergyókilyénfalva, 1887. jan. 9., † Kv., 1983. aug. 8. A házsongárdi temetőben nyugszik: szerkesztő, szavalóművész. – A kv.-i egy.-en m. -latin-történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1911). A mv.-i r. k. főgimn. fiúneveldéjében felügyelőtanár (subregens) (1911–14), a kv.-i Marianum leánygimn. m. irodalom tanára (1914–25), a kv.-i Újság felelős kiadója (1925–), a
GYÖRGY Dénes
Nagyernye, 1907. dec. 29., † Nagyernye, 1991. jan. 2.: tanító. – A II. vh.-ban tart. zászlósi rendfokozatban vett részt. Nagyernyén tanított a r. k. iskolában az államosításig (–1948-ig). – Irod. : Berekméri; Maros-küküllői főesp; [Nekrológ] (Nú., 1991. jan. 3.)