KERESZTESI Gyula
Harasztkerék, 1866. dec. 29., † Koronka, 1943. nov. 16.: ref. lelkész. – Felesége: Sylveszter Ida. Gyermekeik: Ferenc, Emma, Lajos, Anna. – A kántortanító apja a mv.-i Ref. Koll. 2. elemi oszt. -ba iratta be, ott tanult és érettségizett (1875–1886). Horváth Gáspár tanár, a Teleki-téka felügyelőjének lett a szolga tanulója (5.
KERESZTESI Gyula
Szászrégen. 1865. márc. 12., † ?: pap. – Apja szabómester- Tanult Mv.-en., A Marburgi Egy. Hittud. Karán (1891–92). Nagyercsén paptanító (1892), Kisilyének egyik beszolgáló lelkésze az erdőcsinádi és marosjárai gyülekezetből (1924–25) A Görgényi Egyházmegye egyik egyházkerületi képviselője volt a zsinaton (1927, 1929, 1931). Irod.: Szabó–Simon–Szögi
KERESZTESI Gyula
Mv., 1913. máj. 17., † Kolozsvárt, 1943. júl. 24.: honvéd. – A 27. könnyű ágyús ütegben honvéd. Szívlővés miatt halt meg. Eltemetve: Sirokij. Irod.: Berekméri 2015; Emlékkönyv a Don-kanyari áldozatokért
KERESZTESI József
? † ?: ref, tanító. – Felesége Szörtsei Ágnes. Mv.-en subscribált (1764). Marossárpatakon (1774), Marosjárán (1777–1793), Kisillyén (1794–1798 – lévita) és Magyarfülpösön (1799–1823) volt mester. Irod.: Ősz
KERESZTESI Károly
1925, † Mv., 1984. okt. 6.: közgazdász. – Az ILEFOR tervosztályának főnöke. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1984. okt. 7.)
KERESZTESI Lajos
Nagyvárad, 1881., † ?: mozdonyfelvigyázó. – Iskoláit Kv.-on végezte, majd a MÁV nál dolgozott és mozdonyvezetői szakvizsgát tett (1904) és mozdonyfelvigyázó lett Mv.-en (1918). 42 évi szolgálat után nyugdíjba vonult (1938). Minden hazafias, szociális és kulturális egyesület támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k
KERESZTESI Pál
Homoródszentmárton, ? † ?: unit. lelkész. – Jegyző és Dicsőszentmártoni pap (1730-ig). Irod.: Kénosi-Uzoni 2.
KERESZTESI Sámuel, nagymegyéri
? † ?: ogy.-i elnök, főispán – Tagja volt annak a bizottságnak amelyet Mv. -re küldött a Gubernium az ellentétek felszámolására (1699). Irod.: Pál-Antal 2006
KERESZTESSY Dénes
Nyárádgálfalva, 1888., † ?: unit. lelkész. – Tanulmányait Kv.-on végezte, a lelkészi oklevele elnyerése után Polgárdin kezdte szolgálatát, onnan Szentgericére került (1929)., ahol dalársát létesített és kultúrházat építtetett. Irod.: Székelyföld í. k
KERESZTESSY János
? † ?: gyáros. – A mv.-i Keresztessy János Hordógyár (Kossuth u. 19. sz.) tulajdonosa. Az államosításkor nem tanúsított ellenállást, és kérte, h. alkalmazottként tovább dolgozhasson a 48 munkást foglalkoztató gyárban (26 alkalmazott a gyár székhelyén dolgozott, 22 Kásván erdőkitermeléssel foglalkozott), kérését teljesítették. Joó Imre hordókészítő-mestert nevezték ki új igazgatónak
KERESZTESSY KOSZTA Árpád István
Zoppot-Danzig, 1922. szept. 14., † Bicske (Mo., 2010. márc. 21.: orvos-sebész, egyetemi előadótanár. – Felesége dálnoki Hadnagy Lilly († Bp., 1991. okt. 10.). Érettségizett Nagykárolyban (1943); Mv.-en az OGYI általános orvosi oklevelet szerzett (1948); szaokorvosi (1951), főorvosi vizsgát tett (1959); doktorált a Máj traumás sérüléseiről szóló értekezésével (1971). Az OGYI
KERESZTÚRI (BIRÓ) Pál
Bodrogkeresztúr, 1589 v 1594. v. 1604, † Görgény, 1655. dec.: ref. lelkész, tanár. – Tanult Debrecenben (1599–), Heidelbergben, az Odera fankfurti (1623–), a leideni egyetemen (1624–26, ismét 1627–), majd Angliában. Bodrogkeresztúron rektor (1626–27), Bethlen Gábor a gyulafehérvári Akadémia tanárává nevezte ki. A Rákócziak udvari papja. I. Rákóczi György udvari iskolájának
KERESZTÚRI András, Literati
? † ?: városi jegyző. – Vásárhely jegyzője (1668). A város gyűlésén az újonnan megválasztott tanács elbocsátotta állásából, a nyílföldek körüli visszaélések és csalások és igazságtalan földelosztással vádolva (1673). Irod.: Időtár 1
KERESZTÚRI István
? † ?: földbirtokos. –Mezősámsondon r. k. templomot és parókiát építetett Berzenczey Istvánnal közösen (1740). Irod.: Léstyán – templomok 1
KERESZTÚRI János
? † ?: földbirtokos. – A mezősámsondi udvari káplánja az udvari kápolnájában misézett (18. sz. elején). Irod.: Léstyán – templomok 1.
KERESZTÚRI József
? † ? : földbirtokos. – Udvarfalván udvarházában rövid ideig minoriták telepedtek meg (1735), majd Mv. -re telepedtek meg. Irod.: Léstyán – templomok 1.
KERESZTÚRI József
? † ? : mester. – Nyárádszentimrén tanítómester (1752). Irod.: Imreh Barna
KERESZTÚRI Mihály
? † ? : ref. lelkipásztor. – Tanító Gogánban (1650); a mv.-i Vártemplomban ref. lelkész (1668) Irod.: Keszeg; Küküllői Ref. Egyházm. 2
KeresztúrI Mihály, berekeresztúri
? † ?: K. Miklós fia, Marosszék ülnöke, főkirálybírája (1733-tól). Irod.: Pálmay.
KeresztúrI Miklós, berekeresztúri
? † ?: alkirálybíró. – Apja: K. Miklós. – Apja: K. Miklós. – Maros szék ülnöke, majd alkirálybírója (1748–). Irod.: Léstyán – templomok 1.
KeresztúrI Miklós, berekeresztúri, id
? † 1743: jogász, főkirálybíró. – Fia: K. Miklós. – Apor Péter tanulótársa és barátja volt. Marosszék fő királybírájává választották (1716. dec. 19.) és a Nyárádszeredán tartott ogy.-en gr. Toldalagi János iktatta be (1718. jan. 4.), Részt vett a mv.-i generális congregation (1718. jan. 4.), majd a mv. – i
KeresztúrY István, berekeresztúri
? 1650, † ? : Marosszék főkapitánya volt. Felesége Toldalagi Krisztina. Irod.: Pálmay.
KeresztúrY Kata; Kornis Boldizsárné
? † ?: radnóti. Irod.: Jancsó Benedek: Erdély története (Kv., 1931); Nagy Elek : Erdély fénylő árnyékai (Mv., 1928)
KeresztúrY, berekeresztúri
Primor-család, amelyből K. János lustrált (1614). Irod.: Pálmay
KERTES, Ioan, Onucu Lui Sándor Piştoaie
Uzdiszentpéter (Maros), 1915 † Uzdiszentpéter, 2001.: gazdálkodó és cipész. – Besorozták (1936) és tíz évig volt katona és hadifogoly (1946). A 3. Határőr Ezredhez került, állandóan a határnál volt a Dnyeszternél. Áthelyezték a 3. Hegyi Vadászezredhez Brassóba (1941). Részt vett a Krimi harcokban, Szevasztopol megszállásánál, majd átszállítottáka a Kaukázusba. A
KERTÉSZ Ákos
? † ?. – szerkesztő. – A Mv.-en megjelent Sport-Riport majd Riport (1936–40) c. lap felelős szerkesztője volt. – F. m.: antológiában: Cot la cot-Vállvetve (Mv., 1936). Irod.: Fülöp–Ferencz; RMIL
KERTÉSZ Andor, §
1907., † ?: jogtanácsos dr. – A mv.-i cionista szervezet alelnöke, majd elnökhelyettese (1930-as évek), a statusz-quo hitközség jogtanácsosa. Mv.-ről deportálták feleségével (1917–) együtt (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága
KERTÉSZ Árpád
? † ? : jogász. – Dr. Járásbíró majd törvényszéki elnök volt Mv.-en. Felesége székesi Horváth Irén († Parajd, 1928. okt.). Irod.: Sipos. [K. Árpádné, Horváth Irén nekrológja] (Maros, 1928. okt. 23.)
KERTÉSZ Endre
Kv., 1924. nov. 15., † Mv., 1985. aug. 1.: orvos, szakíró. A kv.-i házsongárdi temetőben nyugszik. – Érettségizett szülővárosában a Zsidó Lic.-ban (1943); orvosi diplomáját a MOGYI-n szerezte (1949). A mv.-i Radiológiai Klinikán gyakornok, tanársegéd, adjunktus az Onkológiai Klinika osztályvezető radiológus főorvosa, az orvostudományok doktora (1967). Szakdolgozatait az Orvosi Szemle-Revista
KERTÉSZ Ilia
? † ? : bíró. – Nagyölyves falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KERTÉSZ József
1822. jan. 6., † ? 1888. ápr. 26.: ref. lelkész. – Felesége: Hints Katalin (1824-?). – Ref. lelkipásztor volt Görgényszentimrén (1848. oct. 4. – 1864. nov. 24.) és Erdőcsinádon (1864. nov. 25. – 1888. ápr. 26.), valamint Kisillyén a filiáléban. Irod.: Böjthe Andor: A Görgényi ev. ref. egyházmegye története [kézirat]
KERTÉSZ József
1872., † Kv., 1943. dec. 29.: tanító. – Igazgató-tanító Szászrégenben; az 1900-as évek elején Buk.-ben, Kv.-on tanított (1900-as évek elején). Cikkei : Etnográfia, Erdélyi Protestáns Lapok, Ellenzék, Néptanítók Lapja, Család és Iskola-ban. Szerkesztette a Régenvidék c. lapot (1899–1904). Irod.: Bíró Donát; Gulyás; Szabó Mihály: A régeni sajtó történetéből (1.) (V.
KERTÉSZ Mór, §
1876., † ? 1936. aug. 20.: orvos. – A mv.-i Statusquo zsidó hitközség és szentegylet orvosa. Belgyógyász (1928) és bőrgyógyász szakorvos. A gyergyószentmiklósi Állami Gyermekmenhelyen is dolgozott. Irod.: Kiss Cs. M 3.; Mv. zsidósága; Mv.-i zsidó temető dok.
KERTÉSZ Mózes
? † ? : ref. lelkész. – Iklandon (1878–80) majd Csejden szolgált (1881–1891). Irod.: Csejd –Tófalva
KERTSO Cyrjék; Kertsó Cirjék
Gyergyószentmiklós, 1744. szept. 15., † Mv., 1806. máj. 10.: minorita rendi szerzetes, iskoladráma-író. – Hitszónok volt és gimnáziumi tanár Kantában; lelkész Tövisen, Nagyenyeden, egyházjogtanár Eperjesen; házfönök volt Mv.-en, ahol elhunyt. – F. m.: Vita Seraphici Sancti Patris, Francisci (Vienae, 1750); Actus Bacchanalisticus (1773); Leoninus és Leonina (közjátéka : Borka asszony
KERZ, Johannes, Kertsch, Kerst, Kerstchen
?, † ? : harangöntő. – Segesváron öntött négy harangot (1693–1704). Irod.: Dávid László: Harangok, harangöntők (Székelyföld, 4. sz., 1998. ápr.)
KESE György, lisznyói
1800.?, † Mv., 1867. jan. 6. Kisgörgényben temették: jószágigazgató. – Felesége: kisgörgényi Bartha Anna. – Gr. Kemény Miklós és gr. Teleki Polixénia jószágfelügyelője (volt 40 éven keresztül). Irod.: Gyászjelent.
KESE Pál
Lisznyó (Kovászna), 1830. jan. 13., † Nagykend, 1870. jan. 15.: ref. lelkész. – Tanulmányait Székelyudvarhelyen és Mv.-en végezte. Pappá Székelyudvarhelyen szentelték (1856). Nagykendre hívták lelkésznek (1855. okt. 21.). Szolgálata idején a faluban az erkölcsi és lelki élet hanyatlásnak indult. Szigorú intézkedésekre volt szükség a meglazult fegyelem helyreállításáért. Az ő lelkészsége
KESERŰ Alexandru
Aranyosgyéres, 1925. okt. 2. † ?.: mester. – Mester és amatör szobrász. Mv.-i és Buk.-i kiállításokon szerepelt a szobraival (1994 ás 1999). Irod.: Opriş 2018
KESERŰ Ferenc
Barót, ?, † 1809. szept. 27.: r. k. pap. – Kv.-on és Nagyszombaton tanult. Plébános Székelyvéckén (1766 v. 1753, 1767, 1773), majd Nyújtódon (1788) és Esztelneken (1795). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
KESERŰ József
1843.?, † Mv., 1889. jan. 9.: tanár. – A mv.-i R. K. Nagygimn. tanára (25 évig)., igazgatója (1875–83). Karácson Márton követte az igazgatói székben. Irod.: Gyászjelentő; Pál-Antal Sándor: A gymnázium catholicumtól a főgimnáziumig = Emlékk. Szabó Miklós
KESERŰ József
Lukafalva, 1884., † ?.: gazdálkodó. – Önálló gazda (1910–) Lukafalván, sokévig volt a ref. egyház gondnoka. Az első vh.-ban a 62. gy. ezr. el az orosz, olasz és román fronton harcolt, megsebesült, a bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszttel tüntették ki. Irod.: Székelyföld í. k
KESERŰ Mózes, baróti
Barót, 1801. aug. 10., † Kv., 1874. márc. 15.: rom. kat. paptanár, arbei c. püspök. A kolozsmonostori templomkertbe temették. – A gimnáziumot Székelyudvarhelyen, a bölcseleti és hittan tanfolyamokat a gyulafehérvári püspöki líc.-ban végezte (1819). Mv.-en segédlelkész (1825–), emellett a Kat. Gimnáziumban tanított (–1827); Gyulafehérvárra került (1827–) mint bölcselettanár, a Gróf
KESERŰ Zoltán
Aranyosgyéres, 1925. okt. 22. † ?: szobrász. – Líc.-ot és mesteriskolát végzett. Tagja a K M M K Sz. -nek (1979–). Fából faragott szobraival és más tárgyakkal részt vett a Szövetség által Mv.-en szervezett kiállításokon (1983–). Buk.-ben is volt kiállítása (1994 és 1999). Mo.-on magángyűjteményekben vannak faragványai. Irod.: Opriş-Mureşan: AAPM
KESSLER Carl, Adolf, Keszler,
Medgyes, 1851. júl. 21, † Steitford, 918, m szept. 26.: lelkész, tanár. – Apja pálinkafőző. – Teológiát és klasszika-filológiát hallgatott a Bécsi Prot. Teol. Intben (1871–73, 1877–78), a Bécsi Egy. Bölcs. Karán (1871–74). Hazatérve h. majd r. tanár a segesvári gimn.-ban, lelkész Miklóstelkén (1887–), Holdvilágon (1899–), Steitfordban (1902–18). Irod.: Szabó–Simon–Szögi
KESSLER Ede
Mv., 1900., † ? : evangélikus lelkész. – Nagyszentmiklóson lelkész. – Irod: EM
KESSLER, Michael Christian
Segesvár, ? † ?: lelkész. – Tanult Bécsben (1830). Irod.: Szabó Szögi
KESZEG János, § Keszegh János
? † 1984. máj. 15.: tanító, kántor. – Vámosgálfalvi. Nagyenyeden végezte a tanítóképzőt. Bonyhán tanított, majd Csávásra került. Ragaszkodott a csávási ref. egyházhoz, még akkor is, amikor ez tilos volt. Vezette a csávási zenei életet, amatör kertészként rózsát és gyümölcsfát oltott a faluban, segítette a betegeket, a rászorultakat, részt vett
KESZEGH, gálfalvi, dányáni család
Erdélyi család. Dániel 1848-ban Felső-Fejér megyénél iktató; Sámuel árvaszéki ülnök ugyanott. Irod.: Nagy Iván
KESZEGI János
? † ?: ref. tanító. – Enyeden subscribált (1720), Beresztelkén (1737), Körtvélyfáján (1741) és Görgényszentimrén (1742–1746) volt mester. Irod.: Ősz
KESZEI János
? † ?: fejed. titkár, bécsi követ. – János és Szerencsés Zsuzsa fia. Moson megyéből (Mo.) került Erdélybe (1670 k.). Íródeák volt Apafi fejedelem udvarában (1672), II. Apafi Mihály oktatója (1678 k.), a fejedelem titkára, többször járt Bécsben követként, szolgálataiért Balázsfalván, Tűrben, a küküllői Szépmezőn kapott telket, szántóföldet, szőlőt és
KESZLER Daniel
? † ?: szerkesztő. – Segesváron szerkesztette a Sächsisches Volksblatt c. politikai és közgazdasági heti lapot (1869). Irod.: Székely Hírlap, 1869. jan. 23.
KESZTENBAUM Ervin
Fogaras, 1924., † Mv., 2007.: orvos. – A családja Aradra költözött, ott végezte a középiskolai tanulmányait. Kv.-on kezdte az orvosi egyetemet, Mv.-en fejezte be (1950). A Mátyás Mátyás professzor vezette Sebészeti klinikán kezdett dolgozni és a professzor javaslatára szakosodott az új, nagyon fontos altatóorvosi szakmába. Hosszú évekig sikeresen művelte ezt.
KESZTENBAUM Ervin, §
Fogaras, 1924., † Mv., 2007.: főorvos. – A MOGYE-n végzett (1949). Anaszteziológus és intenzív terápiás sebész főorvos Mv.-en, a súlyos állapotban lévő betegek előkészítése a műtétre. A mv.-i intenzivterápiás osztály megteremtője, a transzfúziós csoport végzi el a szükséges mennyiségű vérpótlást. A MOGYE aranyoklevéllel tüntette ki 50 éves munkásságát (1999); Irod.:
KESZY József
? † ?: színész. – Mv.-en volt színház-igazgató (1831–32). – F. m.: A két özvegy (Mv., 1832); Parádi emlék (Eger, 1853). Irod.: Szinnyei
KESZY-HARMATH Sándor
Torda, 1926. márc. 14. † ? – közgazdasági és demográfiai szakíró. ~ Vera apja. Középiskoláit Kolozsvárt a Róm. Kat. Főgimnáziumban (1945), felsőbb tanulmányait a BTE jogi és közgazdasági karán (1949) végezte. A Móricz Zsigmond Kollégium tagja volt. A BTE politikai gazdaságtani tanszékén asszisztens, majd lektor, tagja az időszerű gazdasági kérdéseket
KEUL Stephan
Fületelke, ? † 1865. márc. 30.: lelkész. – Tanult Segesváron, Bécsben (1823–24). Pap Domáldon, Holdvilágon. Irod.: Szabó–Szögi
KEYL András
? † ?: orvos. – I. Apafi Mihály fejedelem udvari orvosa és tanácsosa volt. Szászo. -ba menekült (1668). Irod.: Pataki
KÉZDI Gyula
Tekerőpatak, 1933. márc. 11., † Mv., 2008. máj.: orvos, gyermek ortopédsebész. – K. János és Farkas Julianna fia. Felesége Bernád Erzsébet (1932–2012), általános orvos, allergiás betegsége miatt rövid ideig rendelt Mv.-en. – A MOGYI orvosszakán végzett (1957). Csíkkarcfalván volt gyermekgyógyász és a falu kórházának igazgatója (1957–62), a mv.-i Gyermeksebészeti és
KÉZDI, vadasdi
A családból K. János nyert pixidáriusi levelet Báthory Gábortól (1608. jún. 28.). Irod.: Pálmay.
KÉZDIVÁSÁRHELYI Ferenc
? † ? : ref. lelkész. – Dányánban szolgált (1669, 1675) és Maroscsapón (1676–78). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 4.
KÉZDIVÁSÁRHELYI István, Literati; Vásárhelyi István, kézdivásárhelyi.,
? † ? : városi jegyző. – Mv. jegyzője (1634). Irod.: Időtár 1
KÉZDIVÁSÁRHELYI István, Vásárhelyi István, kézdivásárhelyi
1699. † Holtmaros, 1787.: ref. lelkész. – Felesége: 1. Angyalosi Zsuzsánna, 2.? (1783-ban második feleségével élt). – Szolgált Mezőújlakon (1737–47), Körtvélyfáján (1748–54), majd Magyarón, fil. Holtmaros haláláig (1754–87). Irod.: Böjthe Andor; Ősz
KÉZDIVÁSÁRHELYI István, Vásárhelyi István, kézdivásárhelyi.
? † ?: tanár, ref. lelkész. – A Schola Particula igazgatója. (1654 k.). Irod.: Koncz; Koncz 1879; Kozma
KÉZDIVÁSÁRHELYI István, Vásárhelyi István, kézdivásárhelyi.
Mv., ? † ?: tanár, ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1670). Görgényszentimrén volt rektor. Mezőújlakon (1678) lelkész. A mv.-i skola partikula rektora (1681. szept. 22. – 1685. nov. 29). Rektorsága ideje alatt Teleki Mihály adománylevél alapján a gernyeszegi birtokán termelt búzájának tizedét hagyta a mv.-i ref. eklézsiának és iskolának egyenlő
KÉZDIVÁSÁRHELYI János, Vásárhelyi János K.
? † ? : tanító. – Mv.-en subscribált (1661). Tantott Vámosgálfalván (1677), Sövényfalván (1684–93), Csáváson (1703–12). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 4.
KÉZDIVÁSÁRHELYI János, Vásárhelyi János K.
? † ? : ref. lelkész. – Felesége Gábor Judit. – Nagyenyeden subscribált (1675). Vámosgálfalván mester volt (1677–80), majd Küküllőalmáson lelkész (1682–83), Gogánban (1685–86) lelkész. Irod.: Kénosi-Uzoni 2.; Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3.
KÉZDIVÁSÁRHELYI Mihály
? † ? : tanító. – Nagyenyeden subscribált (1662). Küküllőváron tanított. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.
KÉZDIVÁSÁRHELYI Péter; Vásárhelyi K. Péter
1625 k. † Nagyenyed, 1666 : ref. lelkész, tanár. – Tanult Szatmáron, Gyulafehérvárt, ahol a keleti nyelvekben és a bibliai tudományokban képezte magát; németalföldi (Utrechtben, Franekerben, Leidenben) és angliai egyetemeken, Apáczai hollandiai tanulótársa volt. Erős puritánus meggyőződésű tanár volt. Mv.-i tanító, lelkész és marosszéki esperes (1649–); rektor a mv.-i skólában
KÉZDIVÁSÁRHELYI R. Mihály
? † ? : tanító. – Nyárád -szentbenedeken tanító (1660) Irod.: Nyárádszentbenedek
KÉZEL Ferenc
1877., † ? : mozdonyfelvigyázó. – Iskolái elvégzése után a MÁV hoz került (1901), mozdonyfelvigyázó lett (1918) Mv.-en, 35 évi szolgálat után vonult nyugalomba (1935). Irod.: Székelyföld í. k
KÉZEL János
1816.? † Mv., 1878. nov. 18.: városi képviselő, szabó. – Testvére: K. Erzsébet Neuber Józsefné. Felesége: Balogh Zsuzsánna. – Mv. sz. kir. város több éven át képviselője és a szabó-társulat elnöke. Irod.: Gyászjelentő.
KÉZEL Károly
1837.? † Mv., 1910. dec. 15.: egyházi tanácsos. – Testvérei: K. Róza Seidl Károlyné; K. Berta Veres Mihályné. Felesége: 1. Csekme Rozália (1847 – Mv., 1886. márc. 11.). Gyermekeik: K. József, felesége Kurth Erzsi; Róza; Károly; Lujza; Ferenc, felesége Virányi Margit; Katalin, Veress Lászlóné; Berta, Szilágyi Imréné; és Rudolf. 2.
KHEIL, Ottmar
Dicsőszentmárton, 1929. ápr. 25., † ? : bányamérnök. – A középiskolát szülővárosában (1940–43), Szebenben (1943–44), Aradon (1945–49) végezte ; az egyetemen a Bradi Bányászati Intézetben (1949–52) és Buk.-ben (1952–54) járt ; doktorált (1979), dolgozatának címe : Posibilităţi de mărire a extracţiilor în prepararea prin amalganare şi flotaţie a minereurilor cu
KHELL Bogdán
Bereck, 1893., † ? : fogorvos. – Középiskoláit Kézdivásáehelyen, egyetemet Kv.-on és Bp.-en végzett, ahol doktorrá avatták (1921). Elenite Bp.-en működött, majd Berecken helyettes járási körorvos. Dicsőszentmártonban fogorvosi rendelőt nyitott (1923). A MP aktív tagja, részt vett a Kaszinó életében. Irod.: Ki kicsoda ?
KIBÉDI B. István
? † ? : tanító. – Nagykenden volt lévita (1683). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
KIBÉDI BERNÁD György, Kibédi György
? † ? : tanító. – Mv.-en subscribált (1681). Balavásáron és Magyarkirályfalván (1689) tanított. Nagyenyedre iratkozott be (1689–), majd Radnóton rektor (1692–1701). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 3., 4.
KIBÉDI György
? † ? : tanító. – Nyárádkarácsonyfalván mester (1693–1695). Irod.: Imreh Barna
KIBÉDI István
Kibéd, ? † 1816.: r. k. pap. – Kv.-on tanult. Alvincen szentelték pappá (1772. ápr. 26). Plébános Harasztoson (1773), káplán Tordán (1788). Plébános Mezősámsondon (1792). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
KIBÉDI János
? † ? : tanító. – Mv.-en subscribált (1723). Haranglábon tanított (1744–47) és Nagyernyében (1758). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
KIBÉDI János
? † Szabéd, ? : tanító. – Tanított Nyárádszentmártonban és ellátta a klkántori, harangozói feladatokat, alkalmakként a lelkészt is helyetesítette, gyümölcsfákat ültetett (1828–38), eltávozása előtt felleltározták a szentmártoni mesteri házat, ez értékes kordokumentum (1838). A szabédi iskolában folytatta a tanítást. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében
KIBÉDI József
Nyárádköszvényes, 1893. márc. 20., † ? : gazdálkodó. A társadalmi rend elleni ténykedésnek minősítették a Jehova-tanui magatartását és bíróság elé licitálták. Irod.: 1956 Erdélyben
KIBÉDI Márton
? † ? : tanító. – Nyárádszentannán volt tanítómester (1728). Irod.: Imreh Barna
KIBÉDI Mátyás
? † ? : lelkész. – Nyárádszentsimonban (1712), Szentgericén (1716) ref. pap. Irod.: Imreh Barna
KIBÉDI Mihály
? † ? : tanító. – Nyárádszentbenedeken volt tanítómester (1723–1758). Irod.: Imreh Barna
KIBÉDI Miklós
? † ? : tanító. – Nyárádszentimrén volt tanítómester (1700–1703)). Irod.: Imreh Barna
KIBÉDI Miklós
? † ? : tanító. – Ref. tanítómester Nyárádszentannán (1697). Irod.: Imreh Barna
KIBÉDI Péter
? † ? : tanító. – Enyeden subscribált (1681), Görgényszentimrén volt mester. Irod.: Ősz
KIBÉDI PÉTERFFi László
? † ? : pap. – Sáromberke papja, aki a görgényi egyházmegye jegyzője, esperese (1761–1797). Egyházi anyakönyvet kezdet vezetni (1757–), Liber Ecclesiae Saromberkensis címmel, amelyben több érdekes történemi, falutörténeti, természeti eseményeket jegyzett fel. Irod.: Berekméri