Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: marosszéki nemes (1711. jún. 13. összeíráskor). Irod.: Marosszék

? † ?: földbirtokos. – Felesége. Ózdi Borbála. – Leányukat feleségül vette a dicsőszentmártoni Balog Zsigmond, fiaik: József, Ádám, Dávid. – Birtokaik: szentrontási, bálintfalvi és némely nyárádtői jószágok. Irod.: Kelemen Lajos 2006

? † ?: polgármester, tanító. – Tanított Uzdiszentpéterben (1900–) és az első román nemzetiségű polgármester (1918–22). Részt vett a gyulafehérvári népgyűlésen (1918. dec.1.).-Irod.: Sânpetru de Câmpie

? † ?: ort. pap. – Teológiát és filozófiát végzett. Magyarón szolgálata idejében (1948–58) kijavították a megrongálódott templomot (1949). Mezőszabadban (1958–69). Teológiát és filozófiát végzett. Szolgálata ideje alatt több javítást végzett az ort. templomon és a hősök emlékművén. Lelkész volt Disznajón is.(?). Irod.: Reghin, Protopopiat; Şincan 2006

Segesvár, 1792., † Segesvár, 1836. okt. 22. : gyógyszerész. – Tanult Bécsben. Segesváron gyógyszerész. Irod.: Szabó-Szögi

? † ?:.– Irod.. RMK

Kv., 1909., † ?: tanító. – Ősei a vitézlő előnevet viselték. Tanulmányait Mv.-en és Székelykeresztóron végezte. Pedagógiai munkásságát Szentháromságon kezdte onnan került Maroskövesdre. A hazafias és kulturális egyesületek lelkes támogatója volt. Irod.: Székelyföld í.k

? † ?: g. kat. pap. – Ioan Bob püspök Magyaróra helyezte szolgálni (1823. márc. 16.–). Irod.: Dobozi

? † ?: építőmester, kántor. – A csávási kórus tagja, aki a Pethő Gyula tanító II. vh. utáni hadifogsága idején helyettesítette a kórus vezetésében és átvette a kántortanítói szolgálatot is. Irod.: Csávási emlékkönyv

? † Mv., 1918. jún. 13.: dr., úszó, vizilabdázó, ellenőr. – A mv.-i M. Kir. Állami kórház ellenőre (32 éven át). Irod.: Gyászjelentő; Klósz – Tolokán

? † ?: főember. – Testvére: Erdő; Leánya Zsófia, Barcsai Gáspárné. -Hütlensége miatt koronára szállott birtokait, nevezetesen Torda, Kolozs és Küküllő vármegyében több helységekben (Ercse, Uraj, Sóspatak, Gerebenes, Pete, Mezőkapus, Keménytelke, Egrestő, Fületelke, Vámosudvarhely, Erdőszentgyörgy) s általában Erdély bármely vármegyéjében fekvő részjószágait, csupán a székely földön birt örökségei kivételével. Báthori István

? † ? : marosszéki főember, székely előkelő. – Testvére: Balázs. Fia: Meggyes, Marosszék előkelőinek egyike (1408); fia Bálint fia Balázs (Andrásfalván), Erdő fia László fia Miklós (Gyulakután) (1412). Irod.: Székely okleváltár 3

? † ?: marosszéki albíró (1451). – Imre fia. (1420). Irod.: Székely okleváltár 1.

1846., † Csejd, 1880. szept. 18.: ref. lelkész. – Csejden szolgált (1875–80). Irod.: Csejd –Tófalva; Nemes Gyula: Szakrális emlékek…= Pál-Antal – Simon

? † Kérő, 1762.: ref. lelksz. – Kv.-on subscribált (1719). Görgényszentimrén volt mester. Kérőben (1722, 1760–1762 mh.), Felsőtőkön (1723–1729, 1733), Bádokon (1729–1732), Kidében (1734–1742, 1745–1759) és Magyarzsomboron (1744) volt lelkész. Irod.: Ősz

? † ?: örmény kereskedő.- Örmény kereskedő volt. A Szentgyörgy utca nyugati részén házat vásárolt a jezsuita páterektől. A városi tanácsba is bekerült görög kereskedők erőszakkal eltávolították a városból (1742).A kitoloncolásért hálából megvásárolták házát és a városnak ajándékozták. Irod.: Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd

? † ?: ?. – F.m. Sighisoara ( ??) : monografia. Niculescu-Varone, G. T. : Monografiile oraşelor, comunelor şi mănăstirilor din România întregită (Buc., 1939)

? † ?: ort. pap. -Malomfalvánszolgált (1975–80). Irod.: Şincan 2006

? † Bp., 2006. márc ?: kalapos. – Férje: 1.? ; 2. Du Bellini. – Mv.-en kalapszalonja volt a Főtéren. Férjhez ment egy nyugat németországi nyugdíjas férfihoz (1976–) és elhagyta az országot. Irod.: SzK: M. A.-kalapszalon – Mv. (Nú., Színes Világ, 2006. márc. 11.)

? † ? : kisnemes. – Szabad Székely kisnemes birtokos volt Mezőmadarason (1777–78). Irod.: Mezőmadaras

? † ? : közügyi igazgató, ügyész. – Ügyvéd (1755). Mv. Magisztrátusa szolgálataiért, a gr. Lázár János ellen vitt per honoráriumaként, egy városi jobbágyot és annak fiát ajándékozta neki (1760). II. József látogatásakor még aktív volt (1773). Irod.: Bozac-Pavel; Időtár 1, Pál-Antal 2006

Gyergyóremete, 1846., † Magyarrégen, 1910.?: kereskedő. – Felesége: Ferencz Juliánna (1856-?). Kereskedő Magyarrégenben. Fiúk: Sándor (1877–1966). Irod.: Száva 2012

Segesvár, 1907. jún. 27., † Bp., 1964. jan. 16.: orvos, röntgenológus. – A bp.-i egy.-en orvosi oklevelet szerzett (1932). A bp.-i egy. Élettani Int.-ében demonstrátor, majd gyakornok (1928–32), a pécsi egy. II. sz. Belgyógyászati Kli­nikáján és a Központi Röntgen Int.-ben tanár­segéd (1933–), közben félévig a berlini egy.-en folytatott orvosi tanulmányokat

Segesvár, 1902)., † ?: mezőgazda, országgy.-i képviselő. – Az aradi minorita gimnáziumban érettségizett, Magyaróváron a Gazdasági Akadémián okl. szerzett (1921). Mezőhegyesen a ménesbirtokon dolgozott (1922–25); a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara titkára (1925); Nádudvar ogy.-i képviselője NEP programmal (1935–40). Szerkesztette a magyaróvári Többtermelést, a debreceni Hajdúságot, a Tiszántúli Gazdákat. – I rod.:

Szováta, 1939. dec.26., † ? : asztalos. – A vád ellene: a népi demokratikus rendszer elleni bujtogatás. 5 év és 8 hónapra ítélték. Irod.: 1956 Erdélyben

Közűlök László Topánfalván 1815-ben Méhesi János kolosvári tanácsos, és 1846-ban országgyűlési n., talán színtén e család ivadéka? Irod.: Nagy Iván

Medgyes, 1778, † 1864, : kémikus, gyógyszerész, tanár. – Medgyesen végezte az elemi és középiskolai tanulmányait. Apját korán elvesztette, ezért munkába kellett állnia, Segesváron lett gyógyszerészsegéd (1793). Bécsben kémiai tanulmányokat folytatott (1797), Németo.-ban volt tanulmányúton, Pesten szerzett gyógyszerész oklevelet. A felesége tulajdonában volt egy brassói gyógyszertár, ebben volt patikus, amit

? † ?: ítélőmester. – Fejedelmi engedéllyel vett házat Vásárhelyen (1560), és a város panaszára a fejedelem kötelezte arra hogy a háza után ráeső városi kötelezettségeket teljesítse (1566). – Irod. : Időtár 1, Pál-Antal 2009

Segesvár, ? † Szászkézd, 1767. márc. 24.: ev. lelkész. – Bartholomesus Melas fia. – Hazai tanulása után külföldre ment, tanult a wittenbergi (1718), és a jénai (1720) egyetemen. Tanított Segesváron, majd lelkész volt Apoldon (1729–), Nagyszőllősön (1736–), majd Szászkézdre hívták meg (1741–67). – F. m.: : Gross-Szőlöser Fast-Sabbatischer Buss-Wecker, oder

Segesvár, v. Rados 1729. máj. 12., † Elbeteinitz, 1806. máj. 31.: osztrák hadvezér, katonatiszt. – Bartholomesus Melas fia. – Segesváron töltötte gyermekkorát a Bástya u.-ban. Gimn.-ot a szülővárosában, tiszti iskolát Bécsben végzett. Az osztrák hadsereggel részt vett a hétéves háborúban, a török háborúban (1787–91), Belgiumban és a Rajna mellett harcolt

Segesvár ? † ? : gyógyszerész. – Tanult Bécsben (1820). Irod.: Szabó-Szögi

Segesvár, 1823 † ? : állatorvos. – A pesti egyetemen tanult az állatorvosi szakon (1843–44). Irod.: Szabó Miklós 2005

Mv., 1865. máj. 25., † 1916. júl. 1.: r. k. pap. – Kv.-on és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1888. júl. 12.). Káplán Besztercén és Nagyszebenben. Lelkipásztor Törcsváron (1899), Holcmányban (1908), Szentágotán (1911–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

→ MELZER Wilhelm

925., † Mv. 2008. ápr. 6.: ?: M. Kristóf, gyergyói kereskedő és Török Erzsébet fia. – A velencei mechitaristáknál tanult, majd a gimn.-ot Szamosújváron (1941–), Gyergyóban fejezte be.. Felesége: István Gabriella. Gyermekeik: Attila és Mária. Irod.: Száva 2012

? † ?: építőmester. – Erdélyi mester, a szászdályai paróchiát építette (1782–86), úgyszintén a híres 63 m. magas dályai templomtornyot (1829–34), amely ma is áll, és ellenállt a nagy földrengéseknek is (1838, 1977). A torony alapján nevezték el Szászdályát „magastornyú hitközségnek”. Később toronyórát is szereltek bele (1904). Ő kezdte építeni,

1930., † Mv., 1984. ápr. 11.: mérnök. – A mv.-i régi bőrgyár mérnök-igazgatója. Irod.: [Nekrológ] (v. Z., 1984.ápr. 13.)

Szászrégen, 1846. júl. 31., † Nagyváradi állomáson, 1908. jan. 8. Kv-on a Házsongárdi temetőben nyugszik.: irodalomtörténész, nyelvész, esztétikus, régész, költő. – Apja serfőző. Oszkár kultúrtörténész öccse. – Olyan erdélyi szász családból származott, amelyben egyarént jól beszélték az itt élő három nemzetiség nyelvét, Tanult a szászrégeni elemi iskolában, Kv.-on az Unitárius

Késmárk, † ?: kereskedő. – Szászrégenben nagykereskedő, több főnemesi családtól óriási erdőségeket vásárolt (1810) és megkezdte a tőkeerős tutajkereskedelmet. Irod.: Bíró Donát

Segesvár, 1823. jan. 1. †Segesvár, 1905. okt.: ev. gimnáziumi tanár.- A gimnáziumot Segesváron végezte, majd Lipcsében tanult tovább (1845). A segesvári Ev. Gimnázium tanára volt (1848–92) ahol mennyiségtant és természettant tanított; nyugalomba vonult (1892). Cikke a Segesvári Gimnázium Programjában (1857. Zur Bestimmung des Ganfes der Luftwärme in Siebenbürgen). Irod.: Gulyás;

→ DEÉR Judit

? † ?: szeszgyáros. – Szászrégenben a Mendel Farkas és Fiai szeszgyár tulajdonosa (1926). Irod.: Pană

1885., † ?: női kalapszalon tulajdonos. – Iskolái elvégzése után nővérénél tanulta ki a női kalapkészítést, önálló lett Mv.-en (1925). Magasszínvonalú üzletében 8 alkalmazottat foglalkoztatott, üzlete a főtéren volt. A kulturális és a hazafias egyesületek támogatója volt. Mv.-ről deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága; Székelyföld í.k.

1872., † ?: gyáros. – Mendel Sámuel bőrfeldolgozó üzem tulajdonosa. Mv.-ről deportálták feleségével (1871–) együtt (1944. máj. 29.). A gyárat államosították. Irod.: Mv. zsidósága; (Szabad Szó, 1948. júl. 3.)

A családból M. István és János primipilusok (1601. nov. 27.); M. Balás és János, mint primipilusok lustráltak (1614). Irod.: Pálmay

Keménynagyszőllős, 1846. jan. 5 † ?: pap, tanár.- Apja jegyző. – A középiskolát Segesváron végezte. Külföldi egyetemeken tanult: Lipcsében a Hittud. és Bölcsés karon (1867–68), Jénban a Hittud. és Bölcsész Karon (1868–70). Hazatérve Segesváron lett tanár (1879–). Pap Holdvilágon (1986–), Mesében (1890–), Nádason (1890–), ott ment nyugalomba (1911). Irod.: Szabó–Simon–Szögi; A

? † ?: festőasztalos. Valószínűleg segesvári. Ő készítette a besztercei gótikus stallumot (1505). Irod.: Entz Géza: Művészek és mesterek az erdélyi gótikában = Emlékk. K.L. 80;

Nagykőrös, 1850, 1851., † Mv., 1899. nov. 11.: bankigazgató. – M. Ferenc tanár fia. Testvére: M. Julcsa dr. Szász Ferencné; M. Gyula kir. törvényszéki elnök, felesége Pap Berta; M. Ferenc, gimn. tanár, felesége Beretvás Klára. Felesége: Lénárt Ilona (1856 – Mv., 1882. jún. 26.). – A budai József-Műegyetem hallgatója volt

Nagyenyed, 1847 † Kv., 1903: jogász, hegedűművész. – M. Ferenc (1819–1879) és Vajda Anna fia. Jogi tanulmányokat végzett. Mv.-i törvényszéki aljegyző (–1883). Székely-Keresztúron volt albiró (1883–87). Kv.-on városi királyi járásbiró (1887–95), a székely-udvarhelyi kir. törvényszék elnöke, de csakhamar gyógyíthatatlan idegbaja következtében nyugdíjba kellett vonulnia (1895–). Hárman Dicső Bélával és Wégler

? † ? :. Irod.: Vargha Zoltán : A szemerjai Szász család (Kv., 1912)