Maros megyei életrajzi lexikon

Gezse, 1883. júl. 27., † ? : g. kat. pap. Apja tisztviselő volt. – Balázsfalván a Felsőbb G.-Kat. Gimn.-ban, azután a teológián tanult (1903–07). Mihály Viktor püspök szentelte pappá (1907. nov. 10.). Oláhkocsárdra helyezték, onnan Cintosba került (1932 k.). Irod.: Aţintiş

Felsőrépa, 1866., † Libánfalva, 1914. jún. 8. v. 21.: ort. pap. – Apja g.kat vallásról tért át ort.-ra (1880). Hét gyermek atyja, közülük Eugen orvos lett. – Monoron és Naszódon tanult, majd Szebenben teológiát végzett. Bereckbe helyezték lelkésznek, ahol egy évig szolgált, onnan Hodákra került. Szebenben szentelték pappá, megnősült és

Alsóporumbák, 1918. dec., † Marosorbó, 1944. szept. 20.: hadnagy. – Oláhkocsárdon temették el másik 67 román hősihalált halt katonával együtt. Irod.: MMk

Haró, (Horea), 1938. jan. 5., † Mv., 2004. aug. 1.: egyetemi tanár, dékán, pedagógiai szakíró. – Az elemi iskolát Szénaverősön, pénzügyi középiskolát Balázsfalván, Elméleti Líc.-ot Dicsősztmártonban végzett (1957), Buk.-ben a Filozófia Egyetem Pedagógia Karán román ny. és irodalomszakos tanári okl.-t szerzett (1959–63). Buk.-ben doktorált, tézise: Rolul relaţiilor interpersonale în dinamica

1903., † ?: g. kat lelkész. – Tanulmányait Balázsfalván végezte, pappá szentelték (1930). Lelkészi működését Alsóbölkényben kezdte meg, onnan került Mezőkirályfalvára (1932). Új templomot építettek, amelyet Sf.Arhanghelnek ajálottak (1937). A templom tervezője és kivitelezője Gh. Matei mérnök volt. A községi képviselőtestület tagja, a Mária Kongregáció vezetője volt. Irod.: Székelyföld í.k.;

? † ?: r. k. pap. – Apoldi pap (1309). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ?: r. k. pap. – Mezőbanyicai pap, fizette a pápai tizedet (1332). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ?: r. k. pap. – Szászrégeni pap, fizette a pápai tizedet (1332–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ?: g.kat. pap. – Káplánként tevékenykedett Magyarón, majd Marosligetre helyezték szolgálni (1914. nov. 15.–), de Magyarót is ellátta (1910 – 1948), ahol ő állíttatta a nagyharangot (1919), fából kórust építtetett (1928), cserépfedelet és mozaikpadlót csináltatott (1933). Irod.: Reghin, Protopopiat

Hodák, 1856., † Gödemesterháza, 1922.: ort. pap. – Felesége: Ujică Juliana (1880–), még nem volt 15 éves a férjhezmenetelekor. – Előbb a mai Maroshévíz kolostor fatemplomában szolgált, majd Gödemesterházán lelkész (1880–27), itt új kőtemplomot építtetett. Ez a templom a konstantinápolyi Szt. Zsófia katedrális kicsínyített mása (személyesen dokumentálodott Konstantinápolyban). Az Astra

? † ?: g. kat. pap. – Mesterházán szolgált (1827). Irod.: Reghin, Protopopiat

Hodák, ? † Gödemesterháza, ?: ort. lelkész. – Gödemesterházán szolgált, az egész Felső-Marosmentén a leggazdagabb lelész volt. Az ő irányításával új, nagy isk.épült kőből és egy román stílusú tempolom. Nyolc gyermeket nevelt fel, és mind tanult emberek lettek. Irod.: ASTRA reghineană

? † ?: plébános. – Dicsőszentmárton plébánosa, akinek XI. Gergely pápa javadalmat engedélyezett (1376). Irod.: Léstyán – templomok

? † ? : jegyző. – Mezőújfalu községben jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Magyaró, 1911. okt. 12., † ?: ortodox pap. –Nyárádszentbenedeken volt lelkész (1956). Tevékenységét figyelte a securitate.Marossárpatakon szolgált (1970–77) Irod.: Bartos 2012; Berekméri–Gálfi

? † ?:. Irod.: Pusztai-Popovits József : Román kultúrélet a magyar Erdélyben (Pécs, 1942)

? † ?: ?. Irod.: Netea V.: Sub stindardul Astrei (Reghin, 1939)

1902., † ?: orvos. – A szászrégeni kórház röntgenorvosa, CFR és Munkásbiztosítópánztári orvos. – Gör. keleti lelkészi családból született,. Brassóban érettségizett, egyetemet Kv.-on végzett (1926), A kv.-i klinika sebészeti osztályán gyakornok, majd a szászrégeni kórházhoz került (1926), ahol alorvos, majd röntgenorvos és szemorvos specialista volt. Igen értékes, főleg a szemészettel

? † ?: Koródszentmárton hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Irod.: Bosoancă

? † ?: a mv.-i polgármesteri hivatal MONT irodájának főnöke. – F. m.: társsz.: Instrucţiuni cum trebuie să ne apărăm contra atacurilor aeriene şi ce trebuie ştiut în legătură cu astea (Tg. Mureş, 1939); Utasítás: Hogyan védekezzünk légi támadás esetén és mit kell tudni ezzel kapcsolatban (Mv., 1939).

→ BISSINGEN Erzsébet

Radnót, 1910. júl. 21., † Balázsfalva, 1990. jan. 16.: tanár. – Szülőfalujában végezte az elemi iskolát (1916–20) és Mv.-en az „Al. Papiu Ilarian” Líc. (1920–28). Földrajz-természetrajz szakot végzett a kv.-i egyetemen (1928–32), „Magna cum laude”-vel diplomázott, majd pedagógia szakot is végzett (1937). Balázsfalván tanított földrajzot a a kereskedelmi középiskolában, ahol

Várhegy, 1931. jan. 4. † Beszterce, 2007. ápr. 7.: levéltáros. – Elemi iskolát szülőfaluja rom. isk.-jában, V. – VII. oszt. a m. iskolában végezte. Egy évig otthon maradt, majd magántanulóként két évet végzett a mv.-i Papiu Ilarian Líc.-ban (1945–47). A tanügyi reform után Gyergyószentmiklóson a Vegyes Líc.-ban tanult és érettségizett

Marosnagylak, 1866. febr. 9., † Görgényoroszfalu, 1901. máj. után.: g. kat.pap. – Balázsfalván tanult a gimn.-ban (1885), ott végezte a teológiát és felszentelték (1890). Görgényoroszfaluban gondnok, majd pap (1890. dec. 28.–1902). Irod.: Dobozi; Reghin, Protopopiat

? † ?: g. kat. pap. – Balázsfalva revizora és káplánja volt. Mv.-en volt pap (1910–). Amikor létrehozták Hajdúdorogon a g. kat. püspökséget, esperesi székhelyét Mezőbándra költöztette (1913). Az I. vh. kitörése után letartóztatták, és Sopronba internálák (1916), vissza került Mv.-re (1918). A háború befejezése után külföldön telepedett le családjával

? † ?: kántortanító. – Erdőszakálban tanított (1907–1925). Szebenben szerzett tanítói okl.-et. Román nyelven tanított, sok hazafias és vallásos dalt tanított a gyermekeknek, a vallást is ő oktatta; pénzt szerzett egy gazdag beszarábiai bojártól és 800 kötetes könyvtárat létesített, sok szükséges eszközzel szerelte fel az iskolát, színdarabokat tanított az ífjaknak,

Dés, 1900., † ?: gyáros. – Középiskoláit Désen, Szamosújváron végezte, majd Bp.-en a Felsőipariskola elvégzése után gyógyszerdobozgyárat létesített Szamosújváron, azután Szászrégenben Fakéreg – és Ecsetforgács üzemet alapított (1930). A ref. egyház presbitere, a MP tagja, a Magyar Kaszinó és az Ip. Olvasókör tagja volt.. Irod.: Székelyföld í.k.

? † Mv., 2004. márc. 30.: építészmérnök. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2004 márc. 31.)

Retteg, 1899., † Mv., 1944. máj. 29.: sütőmester. – Iskolái elvégzése után a sütőiparban szabadult fel, Mv.-en négy kemencés modern üzeme volt. A jótékony és hazafias egyesületek támogatója volt.. Irod.: Székelyföld í.k.

Szászörményes, 1898., † ?: tisztviselő Mv.-en. – Részt vett az első vh.-ban (1916–18), az orosz, szerb, albán fronton harcolt., szerb fogságba esett. Zászlósi rangban szerelt le kitüntették. Irod.: Erdélyi ezredek

Ez az örmény család címeres nemeslevelet Mária Terézia uralkodótól nyert (1753. júl. 30.). Irod.: Pálmay Novák Ernő – 1667

1744 † Mv., 1826. febr. 16 82 éves korában: örmény kereskedő. – Felesége Lengyel Anna (1758 – 1833 75 éves). Gyermekei: Antal Jakab János (1792–1797), Mária (1795–), János (1797.–). Irod.: Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd

? † ?: kereskedő. – Mv.-en kereskedő (1799). Irod.: Mv.-i örmények

? † ?: örmény kereskedő Mv-en ?. – Felesége Manuch (Manok) Katalin. Gyermekei: János Nepomuk (1779–), Anna Mária Ágnes (1780–), Krisztina Rozália (1781–), Anna (1783–), Frigyes Ignác (1790–), Borbála Erzsébet (1792–). Irod.: Mv.-i örmények, Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd

1794. febr. 18 † Mv., 1834. szept. 15: örmény kereskedő Mv-en ?. – Auxent Tamás é s Rebeka Szamosújvár fia. Felesége Isekutz Margit (1805. aug. 23–1876. ápr. 5.). Gyermekei: Sándor (1827–1833), Rebeka (1829–), Adeodát Antal (1830–), József (1831–). Irod.: Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd

? † ?: lévita. – Nyomáton lévita (1837–1840). Irod.: Imreh Barna

? † ? : bíró. – Demeterfalva falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

† ? : ref. lelkész. – A mv.-i Ref. Koll. diákja, Iskolái elvégzése után mv.-i Ref. Koll.-ban (1798–) néhányévig az iskola tanára (1802–3), Nyárádszentimrén ref. pap (1804–1813) és a nyárádszeredai parókián szolgált (1814–1821). Székelytompa (1823–1825). Székelykakasd lelkésze (1829–35), majd Székelytompán lelkész. Irod.: Imreh Barna; Székelykakasd

Mv., 1898. jan. 1., † Hódmezővásárhely, 1975. aug. 15.: festő, grafikus. – Bp.-en a Művész­ház Kernstok Károly vezette festőisk.-jában (1913–), az iparmüv. isk.-ban (1914–), a bp.-i képzőműv. főisk.-n Vaszary János és Bal-ló Ede irányításával (1915–16), Kernstok Haris közi szabadisk.-jában (1916–18), majd az általa ve­zetett nyergesújfalui művésztelepen tanult. Olaszo.-ban kerámiagyári és

? † ?: kereskedő. – Nagyernyében kereskedő (1865). Irod.: Puskás Attila. Örmények köztünk és velünk –mv.-i Örmény Kultúra Napjain (Magyarörmény élő örökség, 21.sz., 2021. dec.–2022. febr.)

→ AMBRUS NURIDSÁNY Éva

Nagyajta, 1917. szept. 5., † Mv.1995. dec. 5.: kereskedő, tanár. – Lányai zeneszakot végeztek, Mv.-en és Gyergyóban zenepedagógusok. – A jogi tanulmányait a II. világháború megszakította. A vh.-ban tart. hadnagyi rangban vett részt. Súlyos lábsérülést szenvecett, élete végéig rokkant maradt. Textilkereskedő, majd a sepsiszentgyörgyi Kereskedelmi Szakliíc.-ban textilszakértő tanárként működött. Gyermekmeséi:

Mv.-i válallalat. – Nürnbergi díszmű – és rövidárú nagykereskedésük volt a főtéren, (1920–). Textil, játék és nürnbergi árúk behozatalával és nagybani árúsításával foglalkoztak. Zsinorárúgyárat alapítottak (1927), ahol 25–30 embert foglalkoztattak; volt fémöntődéjük, paszománt – és babagyáruk is.Tulajdonosok Adolf és József. Jelentős szerepet játszottak városunk ipari és kereskedelmi életében. A család

Mv., 1887., lehet 1882., † ?: nagyiparos, nagykereskedő. – Testvére: József. – Iskoláit Nagyszebenben végezte majd kereskedelmi pályára lépett. Végig küzdötte az I. vh.-t (1915. okt.–18. nov.), a 12. hegyitüzéreknél szolgált. Olasz és román harctéren szakaszvezető, irodai szolgálatot teljesített. Kitüntetései: Ob, Vas érdemkereszt a v. é. sz. A Nussbaumm Testvérek

Hosszúasszó, 1885., † ?: nagykereskedő. – Testvére: N. Emánuel, a 63. gy.-e. katonája, orosz fronton esett fogságba 5 évet, megszökött, az itt szerzett betegségében halt meg († 1927). – Tanulmányait Nagyszebenben és Kv.-on végezte, felsőkereskedelmi érettségi letétele után Kv.-on és Bp.-en magán cégeknél működött. Végig küzdötte az első vh.-t. Bevonult

Nagyszeben, 1896., † ?: kereskedő, gyáriparos. – Iskoláit Nagyszebenben végezte, utána kereskedői pályára lépett. Az I. vh.-ban (1915. máj.–1918. szept.) a 12. tréndiviziónval az olasz harctéren volt számvevő altisz. Kitüntetése: Károly cs. k. Mv.-en részt vett a testvérei által létrehozott Nussbaum Testvérek cég és gyár megalapításában (1920), és mint beltag

Mv., 1928, † Mv., 2013. orvos. –N. Oszkár felesége. – Gyermekgyógyász. A MOGYI orvos szakán végzett, tanársegéd (1960–83). Férje halála után kivándorolt Izraelbe. Irod.: Kiss Cs.M.3..

Szancsal, 1898., † 1944.: tisztviselő. – Mv.-en volt tisztviselő. Részt vett az első vh.-ban (1916–19), az olasz fronton harcolt, fogságba esett. Zászlosként szerelt le kitüntetésekkel. Mv.-ről deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Erdélyi ezredek; Mv.-i zsidó temető dok.

Kásva, 1928. júl. 8., † Mv., 2005. máj. 4.: jogász. – Elemi isk.-t a szülőfalujában, a líc. négy évét a köv. városokban végezte: Mv.-en a tanítóképzőben, Szászrégenben a német líc.-ban, Kv.-on a Gh. Bariţ Lic.-ban és az Inocenţiu Micu Klein Lic.-ban, majd Mv.-en érettségizett a Papiu Ilarian lic.-ban (1948). Jogot

Hundorf, 1906. jan 6., † ?: orvos. – A Faliboga-féle szervezkedés I. csoportjának tagja. A Nemzeti Felszabadító Bizottságban titkos összejöveteleket tartottak amelyen a szervezet bővítését tárgyalták, egy illegális párt létrehozását tervezték. A magyar forradalom kirobbanása után kiáltványt fogalmaztak meg, a szervezetet katonai jellegűvé akarták alakítani, Letartóztatták Mv.-en (1956. nov. 4).