Szerző: Fülöp Mária
PETKI Ferenc
? † ? : ref. lelkész. – Mv.-en subscribált ( 1723). Lelkész volt Pókában (1723 után), Beresztelkén (1731), Mezőköbölkúton (1737), Körtvélyfáján (1740–42). Irod.: Ősz
PETKI Ferenc, királyhalmi
1845. márc. 9., † 1888. jan. 5 : marosszentgyörgyi birtokos. – P. István és Kálnoki Judit fia. Nagynénjei nevelték: P. Klára és Borbála. Felesége: 1. magyargyerőmonostori br. Kemény Anna (Kv., 1849. szept. 3. – 1875 v. Kv.-on még élt az 1900-as évek elején), Kemény György (1812–1896) és Bethlen Mária (1814–1895) lánya.
PETKI István, gr., Petky István
? † 1675 vége: földbirtokos. – P.István és Sükösd Mária fia. – Apja halála után a marosszentgyörgyi birtokot és kastélyt fiúágon örökölte (1669. k.) és használatában maradt. Halála után a kastély testvérére, Jánosra szállt. Irod.: Mordovin Maxim: A Petki család és Marosszentgyörgy = Marosszentgyörgy
PETKI István, királyhalmi, dersi, Petky István
1601 k, † Marosszentgyörgy, 1667. jan. 27, temetve Csiksomlyón Ferences kolostor: birtokos, udvarmester, főgenerális, főispán, fejedelmi tanácsos. – P. Farkas és csicsói Lázár Erzsébet fia. Testvére: Farkas. Nagynénje P. Erzsébet, utód nélkül halt meg, földbirtokos, akitől nagy kiterjedésű birtokokat örökölt: Szentanna, Jobbágytelke, Udvarfalva, Remet, Csejd, Pinárd, Magyarós, Libáncs, ezekre II. Rákóczi
PETKI János
1572., †1612: költő. – Felesége: Kornis Kata. Leányuk. Bora, Apafi György felesége; a fiúk meghalt (†1633). – Székely főnemes, költő. Bocskai István támogatója.Erdélyi kancellár, a székelyek generálisa (1607–1608) a Rákóczi Zsigmond idején. Irod.: Gyallay
PETKI János, gr., Petky János, gr.
? † Marosszentgyörgy, 1686. jan.: főkirálybíró, földbirtokos. – P. István és Sükösd Mária fia. Testvére: István. Felesége: Haller Krisztina (esk. 1670. jún.), (†1685 karácsony). Gyermekeik: Dávid, Terézia, Sára; a gyámjuk nagyapjuk, Haller János lett. – Testvére, István halála után (1744), a marosszentgyörgyi birtokot és kastélyt örökölte. Kerelőszentpáli birtokáról vissza költözött
PETKI József, Petky Joseph, királyhalmi gr.
1756. 57, † Marosszentgyörgy, 1817. ápr. 2.: földbirtokos, kamarás. – István és Kálnoky Judit fia Felesége. 1.br. Kemény Anna. (Antónia); 2. Ársz Erzsébet. Gyermekeik: János, gyermekként meghalt; Mária br. Bálintitt Györgyné, majd. maksai Máriaffi Dávidné; Antónia, br. Bánffi Józsefné, majd freudensteini br. Gremp Frigyesné. Marosszentgyörgyön és Csejden voltak birtokai és jobbágyai,
PETKI Józsefné gr
? † ?: földbirtokos Marosszentgyörgyön (1848). Templomhelyet biztosított a Küküllődombón letelepedett románoknak, akik mint cselédek érkeztek és megtelepedtek. Irod.: Pál-Antal 2003; Pesty 2014
PETKI Klára
? † 1779 előtt?: földbirtokos. – P. István és Kálnoki Judit leánya. Nem ment férjhez. Marosszentgyörgyön lakott (1751–65), élete utolsó éveit Kv.-on töltötte. Irod.: Mordovin Maxim: A Petki család és Marosszentgyörgy = Marosszentgyörgy
PETKI Mária, királyhalmi gr., Bálintitt Györgyné; Máriaffi Dávidné
? † 1835: grófnő, földbirtokos – József (1757–1817) és Kemény Anna Antónia lánya. Férje: tövisi Bálintitt József v. György; majd maksai Máriaffy Dávid (esk. 1820). Fiúk Albert (1823–1889) a marosszentgyörgyi Máriaffy kastély építtetője. Egyike volt a leglelkesebb színpártolóknak a 19. sz elején. Fáradságot nem kimélve mindent elkövetett, hogy hogy a Mv.-en
PETKI Mihály, Petky Mihály
? † 1582. szept. Székelyderzsen temették: főkirálybíró. – P. János és Lázár Margit fia. Felesége Daczó Margit. Öt gyermekük volt: János, Sárospatakon tanult, felesége Kornis Katalin; Ferenc, katonai pályánBáthory András Udvarába került; Margit, férje magasrangú diplomata (esküvő: 1590); Judit, Damokos Jánosné. Az anya nevelte az árvákat, férjhez ment Zsámbokréti Mihályhoz. –
PETKI NAGY Zsuzsánna, Teleki Sándorné
Czelna, 1739. nov. 17., † ?: földbirtokos.- Nagy Zsigmond és Bándi Kováts Judit lánya. Férje széki gr. Teleki Sándor (1679–1754) Torda vm. főispánja, főkormányszéki tanácsos, ref. főgondnok. Teleki Sámuel édesanyja.-Irod.:Deé Nagy Anikó; Gudenus; Sächsisch-Regen; Teleki Sámuel peregrinációs naplója
PETKY Ferenc, királyhalmi
1805.?, † Mv., 1890. nov. 13.: földbirtokos. – Gyermekeik: P. Mari, Mayer Sándorné; P. Adél Márialaky Józsefné; P. Ferenc, felesége br. Kemény Anna. – Virilista (1887). Irod.: Gyászjelentő; Időtár 2
PETKY István, gr.
? † Marosszentgyörgy, 1766. febr.: földbirtokos. – P. Dávid († 1744) és és Zichy Sára fia. Felesége gr. Kálnoki Judit. Esk. 1748–50. Gyermekeik: József és Klára (†1779 előtt). Házassága sikertelen volt, (1760 k. elváltak), már nem lakott Marosszentgyörgyön. Irod.: Gudenus; Mordovin Maxim: A Petki család és Marosszentgyörgy = Marosszentgyörgy
PETŐ András
? † ?: adományozó. – Nyomtatott énekeskönyvet ajándékozott a káposztásszentmiklósi ref. templomnak. Irod.: Keresztes Gyula: Templomaink 22: A káposztásszentmiklósi ref. templom (Nú., 1999. jan. 30.)
PETŐ István
? † ? : bíró. – Képosztásszentmiklós falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
PETŐ János, Pethő János
Palánka, 1887., † ?: erdészmérnők. – Tanulmányait Szászvároson és Szabadkán végezte, majd a bp.-i Pázmány Péter egyetemen számtan és fizikát tanult.. A Selmecbányai Erdészeti Főiskolára került, ahol erdőmérnöki diplomát szerzett. Erdei vasutak tervezésével és építésével foglalkozott (1920–). A görgényszentimrei Állami Erdész Szakiskola igazgatója volt (1940–). Éveken át szerkesztette az Oravicabányai Hírlapot.
PETŐ Mihály
? † ?: unit. lelkész. – Dombói pap, a torockói zsinaton választották esperesnek (1760–). Irod.: Kénosi-Uzoni 2.
PETŐ Mózes
? † ?: tanító, unit. lelkész. – Kv.-i segédkántor és teológus. Szentgericén tanított (1866–85). Később nyomáti lelkész lett. Irod.: Szentgerice
PETŐFI Sándor
Kiskőrös, 1823. jan. 1., † Fehéregyháza, 1849. júl. 31. »Amennyire a látóhatár terjed Fehéregyháza táján, az mind Petőfi sírja« (Jókai Mór): költő. – Petőfi neve örökre beíródótt Mv. történetébe. Négy alkalommal járt Mv.-en (1849 jan.-júl.), Kossuth Lajostól – mint a Honvédelmi Bizottmány elnökétől kapott engedélyt, hogy a Bem seregében szolgálgasson.
PETRA Avram
Libánfalva, 1874. máj. 24., † ?: gyógyszerész. – Buk.-ben szerzett gyógyszerész diplomát, ott is dolgozott a Speranţa gyógyszertárban. Irod.: MMK
PETRA, Ioan, Petra Bohota, Ioan
? † ?: ort. pap. – Libánfalván szolgált, templomépítő. A neogótikus, háromkupolás templom terveit Wagner Gusztáv mérnök készítette, építőmestere Ferenczy István és Salati János, mindannyian régeniek voltak, felszentelte Nicolae Ivan, Kv. püspöke (1898 – 1924). Irod.: Reghin, Protopopiat
PETRA, Nicolae D, §
Libánfalva, 1932. jan. 16., † 1992. dec. 13.: közgazdász. – Közgazdasági Akadémiát Buk.-ben végzett, doktorált (1978). Dolgozott Buk.-ben mint informatikus I.C.I. -nél, Mv.-en CTCE-nél. Szászrégenben alapítója és első igazgatója a Teritoriális Informatikai Központnak, majd ismét Buk.-ben vezetője a CEPECA Informatikai Központnak. Szerkesztett gazdasági, menedzsment és informatikai munkákat, munkatársa volt a Ştiinţa
PETRA, Octavian
? † ?: ort. pap.- Libánfalvi pap (1848 után).Irod.: Reghin, Protopopiat; Stanca, Sebastian : Conribuţia preoţimei române din Ardeal la răsboiul pentru intregirea neamului (Cluj., 1925)
PETRA Vazul
Segesvár, 1880. nov. 11., † ? : gyógyszerész. – A Kv.-i FJTE gyógyszerész karának hallgatója (1904–06). Irod.: Sigmirean
PETRÁNKER Mór
Delatin, 1898., † ?: rövidárúkereskedő. – Iskolái elvégzése után a kereskedő pályára lépett, a textil szakmában szabadult fel. Mv.-en nyitott üzletet (1925). Textil, rövid- és kötött árut árult üzletében. Irod.: Székelyföld í.k.
PETRÁNKER Viktorné
Libánfalva, ? † ?: kereskedő. – Férjhezment P. Viktorhoz (1933), aki tanult kereskedő volt. Üzletüket közösen vezették Mv.-en.. Irod.: Székelyföld í.k.
PETRA-PETRESCU, Nicolae, § álneve: Moşu
Libánfalva, 1848. nov. 7. † Szeben, 1923. jún. 25.: közgazdász, bankhivatalnok, néprajzos, műfordító, újságíró. – Tanulmányait szülőfalujában, Szászrégenben, Besztercén a szász gimnáziumban, Balázsfalván a líc.-ban és Szebenben teológián és jogon végezte (1869–72). Szebenben az Albina Bankban dolgozott (1872–), és az ASTRA Központi Könyvtárának levéltárosa és könyvtárosa (1877–1882); titkára lett a brassói
PETRÁS, lebicsei
A család több tagja: P. Tamás, Jakab, György stb. címeres nemeslevelet nyert Apaffi Mihálytól (1680. máj. 28.). Irod.: Pálmay
PETRÁS Géza, Petráss, lebicsei
1858, † Mv., 1937.:kereskedő, földbirtokos. – Felesége nagysolymosi Kontz Olga († Mv., 1944. szept. 8, özvegységének 7 évében). – Nagykereskedő Mv.-en, ő építtette az Aurel Filimon (Iskola, 2.sz alatti) u. neoklasszikus házat (1889–99). Az EMKE választmányi tagja (1910–). A mv.-i zsidó-m. tulajdonban lévő Leszámolási Bank igazgatósági tagja (1924). A mv.-i
PETRAŞ, Ionel, §
Magyarbénye, 1924. nov. 7., † Mv., 1988.: tanító, tanár. – Elemi és gimnáziumot a szülőfalujában végzett (1945). Helyettes tanítóként tanított: Székelyuralyban (Maros, 1945–49), Mezőkapuson (1949–50), Kisiklandon, Kozmán (1950–52), Mezőbanyicán (1952–56), Marosagárdon, ahol új kultúrotthont építtetett (1956–71). Véglegesítő vizsgát (1963), II. fokozati vizsgát tett (1968), majd magánúton Kv.-on a BBTE Történelem
PETRÁSKÓ Gergely
1762 † Mv., 1840. jan. 1.: kereskedő. – Neje Bosnyák Teréz (1760–1828. dec 27.). Esküvő 1786. febr.18. Gyermekeik: Anna Mária Cecilia (1787. júl. 24–), Mihály Antal (1788. aug. 21–1803. júl. 1), Márton István (1791. jún. 1–), Anna Mária (1793. okt. 28–1796. jún. 29), Mária Terézia (1796. ápr. 22.–), Veronika (1798. jan.
PETRÁSKÓ Márton
1728. jún. 1., † Mv., 1794. ápr. 2: kereskedő. Irod.: Pál-Antal Sándor : Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd
PETRÁSKÓ Márton
1791. jún. 1., †Mv., 1848. nov.11. kolerában: kereskedő. – Mv.-i örmény család utolsó férfi tagja. Növére P. Katalin. Felesége: Bocsánczki Katalin (1809.? – Mv., 1881. jan. 29.). Leányaik: Kápdebó Simonné és P. Veronika. Irod.: Gyászjelentő Pál-Antal Sándor : Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd
PETRASKO Veronika; Jakabfi Józsefné; Dobresti Petrasko Veronika
1798. jan. 27., † Mv., 1839. dec. 7. A mv.-i Keresztelő Szent János-plébánia kriptájába temették. Gyermekei : 4 fiú, 3 leény. Irod.: Puskás Attila – sírfeliratok
PETRÁSS Lajos
Eger, 1881, † ?: ügyvéd. – Szászrégenben volt ügyvéd, dr., táblabíró. Részt vett az I. vh.-ban (1915–18). Ezredével mint századparancsnok az orosz fronton harcolt, majd a pozsonyi hadosztálybírósághoz került, hadbíró vizsgát tett (1917), ezután a máramarosi hadosztálybíróságnál szolgált mint hadbíró-főhadnagy. Kitüntetéskekkel szerelt le. Irod.: Erdélyi ezredek
PETRE, Augustin
Szilágycseh, 1923. nov. 13., † Buk., 1999. jan. 6. repülőmérnök, egyetemi tanár. – Egyéves korától élt Mv.-en. A Papiu Ilarian Líc.-ban érettségizett (1942); Buk.-ben végezte a Politechnikát, az Elektromechanikai-aviatika szakot (1942–47), valamint a számtan és filozófia szakot egyszerre (1943–47) kitűntetéssel. Buk.-be nevezték ki tanárnak. Mérnök-doktor (1966), a tudományok doktor docense (1969)
PETRE Judit
Mv., 1927. nov. 19., † ?: szerkesztő. – Szamosújváron végzett középiskolát, Buk.-ben érettségizett (1955), és u.o szerzett román nyelv- és irodalom szakos tanári képesítést (1965). Pályáját az Ifjúsági Könyvkiadó magyar szerkesztőségében kezdte (1958–69), majd a Ion Creangă Könyvkiadó magyar osztályának felelős szerkesztője (1970–85). Érdeklődési köre a gyermekirodalom. Mint kiadója egyetlen magyar
PETRE Liviu
Leményfalva (Szilágy), 1896., † Mv., 1982.: tanár. – Apja tanító volt, szülőfalujában járt elemiben, és Szilágycsehen végezte a középiskolát, majd Bp.-en az egyetemen tanult számtan és természetrajz szakon.. Ott ismerkedett meg Trif. Lucretiával, aki Magyarnemegyén született és Szamosújvárt járt a tanítóképzőben, összeházasodtak és 3 gyermekük született : Augustin, Elena és Liviu. A
PETREANU, Dumitru
Vajdaszentivány, 1922. nov. 26., † Mv.? : technikus, őrnagy. Líce.-ot végzett Mv.-en, az Electromureş vállalat főtechnikusa volt.Részt vett a II.vh. marosorbói harcaiban a 91.gyalogos ezred 1.zászlóaljában.A háború után tagja volt az Avram Iancu veteránkórusnak Mv-en (1982–89).-Irod.: Suciu
PETREANU, Dumitru; Kövesdi
? †?: toldalagi birtokos. – Megvette Voievod Mirceatól a marossárpataki felső Teleki udvart és kastélyt (1945). Először a kastélyt bontatta le és az abból származó épületanyagot eladta a falu lakóinak.Majd letarolták a parkot, felparcellázta és házhelyként eladta. Irod.: Berekméri–Gálfi
PETRES József
Csíksomlyó, 1862. márc. 4.? † ?: tanító, kántor, népművelő. – Felesége: Bartalis Veronika. Kilenc gyermeket nevel feltek fel, abból taníttatott három fiút egyetemen, négy leányt középszinten. – Csíksomlyón végezte tanulmányait, a rom. kat. felekezeti iskolába lett kántor-tanító (1881. jún.). Csíkcsicsóban kezdte tanítói pályáját (1881–).Jobbágytelke rom. kat. elemi iskolája hívta meg (1883–1933),
PETRES Kálmán
Jobbágytelke, 1887. aug. 4., † Párizs, 1927. máj. 28. Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra: tanár, költő, közíró, szerkesztő. – P. József, tanító, kántor népművelő és Bartalis Veronika fia. Csíksomlyón, Székelyudvarhelyen majd a harmadik gimnáziumi osztály elvégzése után a mv.-i Róm. Kat. Főgimn.-ban tanult, ott érettségizett színjelesen (1905), M. irodalomtörténeti tanulmányokat
PETRES Kálmán, Petress Kálmán
Csobotfalva (Har.), 1890. jan. 2., † Radnót, 1981. jan. 14.: r. k. pap, tanár, fiúnevelőintézeti igazgató egyházi író. – A gyulafehérvári papnevelő int.-ben teológiát tanult, pappá szentelték (1914. jún. 27.). Csíksomlyón (1914–), majd Piskitelepen káplán, a nagyszeben-külvárosi Theresianum árvaházban tanulmányi felügyelő, majd Kv.-on káplán. Mv.-en hittanár a fiúnevelő intézet aligazgatója,
PETRES Károly
Csíksomlyó, 1925. jan. 1. † Belényes, 2004. dec. 30.: r. k. pap, tanár.- Pappá szentelték (1953. febr. 22.). Szentháromság lelkésze (1962–77), Mv.-en volt káplán (1953). Plébános Szentháromságon (1962–), Zsók Ferenc utóda a búzásbesenyői plebánián (1975–85). Búzásbesenyői plébánosként segített be a radnóti plébánia tevékenységébe (1980–81). A plébánossága idején és szervezésében a
PETRES Magda, Lukácsy Istvánné
? † ?: tanító. – P. József lánya. Jobbágytelkén tanított (1921–40). Irod.: Emlékkönyv a jobbágytelki iskola évfordulójára
PETRESCU Katalin, sz. VULKÁN
Mv., 1934 + Sepsisztgyörgy, 2004 jan.26, eltemetve Mv., közgazdász, a Kovászna Megyei Statisztikai Hivatal aligazgatója
PETRESCU, P. Ioan
? † ?: ort. pap. – Libánfalván szolgált (1848 után). Irod.: Reghin, Protopopiat
PETRI, marosszeredai család
P. János nemeslevelet és szeredai házára adómentességet nyert (1602. jún. 2.). Irod.: Pálmay
PETRI, marosvásárhelyi család
Tordára származott Mihály, János és György. Irod.: Kövendi Weress Sándor : Torda őscsaládai
PETRI Ádám
1817., † Mv., 1878. febr. 9.: jogász, polgármester. – P. György és Lénárt Lidia fia. Testvérei: P. Ágnes Végh Ferencné. Felesége: Farczádi Emilia. Gyermekeik: Vilma Kathonay Gyuláné; Lajos, joghallgató; Róza, Nagy Károlyné. – Az 1849-ben megújított mv.-i városi tanácsban a közigazgatást illető ügyek előadója és főszállásrendező volt. Az orosz csapatok
PETRI András, Petri Péter András
? † ? : tanító. – Felesége Ráduly Erzsébet. – Szőkefalván tanított a ref. iskolában (1712), majd Küküllőalmáson (1712–20, 1722–27). Mester volt még (1730–38). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3., 4.; Nagy László
PETRI Elek, §
Mv., 1852. nov. 20., 11. † Bp., 1921. márc. 3.: ref. püspök, teológiai tanár, bibliafordító, egyházi író. – Apja kereskedő. A gimnáziumi tanulmányait Mv.-en a Ref. Koll.-ban végezte, majd a bp.-i ref. teol. akad.-n (1870–74), a marburgi (1874–75), az utrechti (1875— 76) egy.-en tanult. A bp.-i ref. teol. akad.-n a
PETRI Ferenc
1802., † Mv., 1874. okt. 29.:?. – Testvérei: P. Eszter Csernich Józsefné; P. Ágnes Szabó Lajosné (1839.? – Mv., 1890. ápr. 20.); Felesége: Szathmári Eszter. Gyermekeik: Petri ferenc, Sándor és Károly. Irod.: Gyászjelentő
PETRI János
1824., † Mv., 1892.: tanító. – Felesége: Golnhoffer Jozefa. – Feleségével állították fel Mv.-en az első leányiskolát (1862), hat tanerővel. Irod.: Böjthe Andor; Időtár 5 /1.; Pálmay József
PETRI, Karl Robert, §
Segesvár, 1852. dec. 17., † Segesvár, 1932. nov. 22.: tanár, biológus, rovartudós. – Apja tanár. A gimnáziumot szülővárosában végezte (1872), majd Jénában a Hittud. Egyetemen (1873–) és Lipcsében tanult teológiát és természettudományokat (1876–77); bölcseleti doktorrá avatták (1877). A segesvári alreáliskolában tanított természetrajzot, fizikát és kémiát (1877–); a polgári iskolába helyezték
PETRI Károly
? † ?: örmény kereskedő. – Tolokán Mártonnal vezették a Helikon nevű papír-könyvesboltot és könyvtárat Mv. főtéren 43. sz. (1942), Könyvárat és könyvnyomdát is működtettek. Irod.: Mv.-i örmények; Örmények
PETRI NAGY György
Mv., 1761. febr. 24., † Mv., 1811. ápr. 18.: tímármester, naplóíró. – Iparos polgár Mv.-en, írástudó ember volt, aki 40 éven át naplót vezetett (1770–1810), amelyben a korabeli társadalmi viszonyokat, a napi eseményeket sorolta fel, adatokat közöl az akkori pénzviszonyokról, az ipari termékek és élelmi cikkek árhullámzásáról. Megemlékezett mint szemtanú
PETRI Sámson
? † ?: mészáros. – Testvére P. Zalán. Mv.-en volt a megye, egyik legkorszerűbb és legjobban felszerelt húsfeldolgozó üzemük és üzletük (1894–), amelyeket az államosítás alkalmával vettek el tőlük, és élére munkásigazgatót neveztek ki Nemes János személyében (1948. júl. 1.). Irod.: Bartos Zoltán; Csepreghy 2010
PETRI Sámuel
? † ?: mv.-i esküdt polgár.- a Mv.-i esküdt közönség tagja, utcakapitány (1759, 1764) Irod.: Pál-Antal 2006
PETRI Zalán
? † ?: mészáros. – Testvére P. Sámson. – Mv.-en a Petri testvérek húsüzlete a Toldalagi ház földszintjén működött (1940 es évek, alapították 1879), ez volt a megye, egyik legkorszerűbb és legjobban felszerelt húsfeldolgozó üzeme és üzlete (1894–), amelyeket az államosítás alkalmával vettek el tőlük, és élére munkásigazgatót neveztek ki
PETRI Zsigmond
? † ?: mv.-i esküdt polgár.- a Mv.-i esküdt közönség tagja, utcakapitány (1761). Irod.: Pál-Antal 2006
PETRI Zsigmond
1785.? † Mv., 1865. jún. 12.: mészáros. – Felesége: Lénárt Sára (1792. ? – Mv., 1869. jan. 4). Gyermekeik: P. Anna Beke Zsigmondné; P. Eszter Szabó Ádámné; P. Sámuel, felesége Szathmári Anna. Irod.: Gyászjelentő
PETRI Zsigmond
1853 † Mv., 1932. jún.: birtokos, mészáros. – A 48 és Kossuth Párt szimpatizánsa. Részt vett az 1896. évi millenniumi bp.-i ünnepségen, Geréb Béla polgármester és Bernády György mellett. Bernády György ellenzékéhez tartozott, a megválasztott ellenzék alelnöke (1896), a függetlenségi párt egyik kerületének alelnöke (1906 k.), többször beperelte Bernádyt sikertelenül. Majd
PETRIC, Aurelia Viorica
Mezőszokol, 1910. febr. 13., † ?: tanár. – Szászrégenben és Mv.-en végezte az elemi és középiskolát (1928), a kv.- i egyetemen földrajz-természetrajz szakot (1926–32), képesítési vizsgát tett (1942). Nevelőnő Mv.-en az Unirea Líc.-ban (1932–34), Temesváron (1936–37), tisztviselő Aradon (1936–40). Tanár Balázsfalván (1940–47), Nagykárolyban (1947–53), Temesváron (1954–60) valamint nyugdíjazásáig Balázsfalván (1960–65).
PETRICHEVICH HORVÁTH Ferenc
1768. okt. 3. † Lőrincfalva (Maros), 1773. jún. 17. Irod.: Kempelen
PETRICHEVICH HORVÁTH Ferenc, széplaki
? † Széplak, 1746. máj. 3.: földbirtokos. – Ferenc (1647–1699) és székelykocsárdi Balogh Katalin fia. Felesége gagyi Pálfy Ilona (* 1707 † 1786.). Gyermekei: Klára (1730–), Ferenc (1732–1804).Irod.: Bicsok-Orbán; Kempelen
PETRICHEVICH-HORVÁTH család, széplaki nemes, báró
Erdély egyik legnevesebb családja. Horvátországból származtak, a Mogorovich nemzetségből. Onnan a török háborúk és hódítás elől a 15–16 sz.-ban Mo.ra majd utóbb egy ág Erdélybe költözött. Radochi Petrichevich névvel Miklós lépett először Erdélybe (1543), s itt vette fel a Horváth nevet; egy másik ág pedig Horvátországban maradt, ahol Petrichevich név
PETRICHEVICH-HORVÁTH Albert, széplaki br.
Zabola, 1801. ápr. 23., † Backamadaras, 1874. jún. 13.: főispán, főkormányszéki tanácsos, főkirálybíró, cs. és kir. kamarás, v. b. t. t.. – Farkas (1767–1816) és sepsiszentgyörgyi Daczó Rozália fia. Felesége: zágoni Szentkereszty / Szentkereszti Zsuzsánna (1807. dec. 7.- Backamadaras, 1872. dec. 14.). Esküvő: Zágon (1826. jan. 6.). Gyermekeik: Róza Vargyasi
PETRICHEVICH-HORVÁTH Antónia, széplaki br.; Berg Hermanné
Felsőzsuk, 1882. ápr. 24., † Mv., 1963. febr. 18.: birtokos – Kálmán (1840–1926) és Csáky Katalin lánya. Férjhez ment Felsőzsukon 1915. júl. 7. báró Berg Hermann ( Vámosmikola, Hont vm., 1863. aug. 9. † Bodony, Nógrád vm., 1933. ápr. 23). cs. és kir. kam., m. kir. huszárezdeshez. Irod.: Gudenus
PETRICHEVICH-HORVÁTH Arthúr, széplaki br.
Széplak, v. Hadrév, 1872. máj. 3. † Szőkefalva, 1945. jan. 8.: birtokos, ogy. képv., a m. főrendiház örökös tagja. – Gábor (1840–1890) és Szilvássy Ida fia. Felesége br. bethleni gr. Bethlen Stefánia (Kv., 1885. jún.16.- Kv., 1975. dec. 12); esk. Kv. (1911. jún. 18.). Gyermekei: Ida (1912–), György (1914–), Stefánia
PETRICHEVICH-HORVÁTH Béla, széplaki br.
Backamadaras, Szászrégen, 1834. dec. 12. † Mv., 1912. nov. 29.: földbirtokos, m. k. huszárkapitány. – Albert (1801–1874) és zágoni Szentkereszthy Zsuzsanna fia. Felesége : 1. tagyosi Csapó Johanna (* Dunaszentgyörgy, 1839. febr., 24. † Bp., 1922. aug., 1). Esk. Tengelic, 1864. nov., 23., elváltak 1869.) 2; tinkovai Macskási Laura (*Székelykeresztúr,
PETRICHEVICH-HORVÁTH Béla, széplaki, br.
Mv., 1873. jún. 9., † Debrecen, 1925. dec. 14.: földbirtokos, m.kir. tengerésztiszt. – Sámuel (1842–1885) és királyhalmi Petky Adél (1854–1918) fia. Felesége Bolyárits Emilia, ( Ungvár, 1877. ápr. 20. † Dés, 1918. nov. 2). Esk.: Fiume : 1895. júl. 6. Gyermekei. Béla (1898–1925), Margit. (1899–1944)-Irod.: Gudenus; Kempelen
PETRICHEVICH-HORVÁTH Berta, széplaki br.
Backamadaras, 1877, márc. 3., † Backamadaras., 1891 aug. 6. birtokos br. – Béla (1834–1912) és tinkovai Macskási Laura (1841–1888) lánya. Vízbe fullt 14 éves korában. Irod.: Gudenus
PETRICHEVICH-HORVÁTH Boldizsár, széplaki nemes
Széplak, 1680. † Széplak (Kolozs), 1736. nov. 25.: kir. hivatalos, az unit. egyh. főgondnoka. – Kozma (1634–1690) és Folthy Borbála fia. Feleségei : 1. vargyasi Daniel Zsuzsanna († 1712.); 2: suki Suky Klára († 1720. márc. 29.); 3.: désfalvi Simon Sára († Széplak 1771.). Fia második feleségétől Boldizsár (1714- 1777).Támogatták
PETRICHEVICH-HORVÁTH Boldizsár, széplaki, br.
Kv., 1714. júl. 4., † Vámosudvarhely, 1777. nov. 29; temették Széplakon 1778. jan. 15.: erdélyi főúr, táblabíró, naplóíró. – Boldizsár (1680–1735) és Suky Klára fia. Feleségei : 1. vargyasi Dániel Judit (1724. márc. 12–1764. jan. 20) Esk. Jobbágyfalva, (1742. márc. 12), fia Dániel; 2. nagyenyedi Enyedi Anna (–1794. márc. 29).
PETRICHEVICH-HORVÁTH Dániel, széplaki nemes
1743. dec. 29, † 1802: földbirtokos, cs. k. lovassági őrnagy, kir. biztos. – Boldizsár (1714–1777) és és Daniel Mária (1724–1764) fia. Felesége Tholdy Mária (1750–1777). Áttért a r.k. vallásra. Fiai a család három ágazatának a megalapítói: Farkas (1767–1816), Dániel (1769–1842), Zsigmond.(1770–).-Irod.: Gudenus
PETRICHEVICH-HORVÁTH Dániel, széplaki nemes
Kv., 1769, † Nagyszeben, 1842. jún. 25.: insurgens őrnagy, cs. és kir. főstrázsamester, író, fordító, színházvezető. – Dániel (1743–1802) és Tholdy Mária (1750–1777) fia. Felesége: gr. Lázár Éva (1780–1857), fiúk: Gyermekei: János Miklós gr. (1801–1865) Lázár (1807–1851)- író, Emilia Rindsmaut Albertné (1813–1862) – A szőkefalvi kastély építtetője a 18. sz.
PETRICHEVICH-HORVÁTH Emil, széplaki és radochi br
Dés, 1881. aug. 24., † Bp., 1945. jan. 28.: jogi és államtudományi doktor, főispán, országgyűlési képviselő, államtitkár, író. – Sámuel (1842–1885) és Bárányi Rozália (1858–1937) fia. Felesége: onodi Weress Margit (*Dés 1880. máj. 31. esk. Kv. 1906. jan. 24. elv. 1921. okt. 3.), 2 : cselkólehotai Cselkó Margit (*Nagykároly, 1888.
PETRICHEVICH-HORVÁTH Emilia, széplaki br., Rindsmaul Albertné
1813. okt. 31., † Jobbágyfalva, 1862. szept. 23.: földbirtokos, csillagkeresztes hölgy. – Dániel (1769–1842) és szárhegyi gr. Lázár Éva (1780–1857) lánya. Férje gr. Rindsmaul Albert (szül. 1809. dec. 12 † Jobbágyfalva, 1873. jún., 22.) Esk.: 1836. dec. 6. Férjével a jobbágyfalvi birtok és udvarház tulajdonosa, amely előbb a Tóth családé
PETRICHEVICH-HORVÁTH Emma Erzsébet Zsuzsánna, széplaki br.
Mv., 1832. jún. 27. † Schloss Mitrow, 1920. nov. 18.: földbirtokos. – Albetr (1801–1874) és Szentkereszthy Zsuzsanna (1807-Backamadaras, 1872) lánya. Férje: gr. Firmian von Mezzacorona und Meggeln Pius Henrik (* Kronmetz Süd Tirol, 1824. szept, 16. † Sarnheim 1869. aug., 24.). Esküvő Mv., 1856.okt 14. Irod.: Gudenus; Kempelen
PETRICHEVICH-HORVÁTH Eszter, széplaki br; Kemény Pálné
Felsőzsuk, 1880. okt. 10., Boncida, 1860. okt. 10. † Mv., 1952. nov. 25 : földbirtokos. – Kálmán (1840–1926) és Csáky Katalin (1855–1941) lánya. Férjhez ment Felzsőzsukon (1903. aug. 30) mgyerőmonostori báró Kemény Pálhoz ( Nagyenyed, 1867. márc. 8. † Malomfalva., 1934. ápr. 14.), Alsó-Fehér vm. főispánja, az Erdélyi Egyházmegye főgondnokához.
PETRICHEVICH-HORVÁTH Ferenc, széplaki
Felsőzsuk, 1883 júl, 20. † Felsőzsuk, 1906. jún. 4. v. júl 2 : felsőzsuki földbirtokos. – Kálmán (1840–1926) és Csáky Katalin fia. Irod.: Bicsok-Orbán; Ferenc József : Gyászbeszéd (Kv., 1908)
PETRICHEVICH-HORVÁTH Ferenc, széplaki nemes
1807. júl. 2. † Mv., 1845. okt. 9, tem. Küküllőszéplakon.: földbirtokos. – Károly (1776–1830) és nagybarcsai Barcsay Róza fia. Felesége cegei gr. Wass Antonia (* Kv., 1814. máj. 2., † Kv., 1854. jan. 2); esk. (1834). Gyermekei: Kálmán (1840–), Gábor (1840), leányuk P. H. Ida (1836–1877)a költönő. Irod.: Boros György:
PETRICHEVICH-HORVÁTH Ferenc; Petrityevith, széplaki
1647., † Széplak (Kolozs), 1699. nov. 6.: jogtudós, író, fejedelmi tanácsos, alsóilosvai birtokos.. – Miklós (1585–1654) és nagyercsei Tholdalaghi Rozália fia. Felesége székelykocsárdi Balogh Kata (1667–1719. márc. 13.; esk. 1686). Fia Ferenc (1699- 1746). Apaffy Mihály pohárnoka (1666), táblabíró, főkormányszéki tanácsos, Apaffy fejedelem követe Lipót királynál (1667.). Megírta az unitáriusok
PETRICHEVICH–HORVÁTH Ferenc, széplaki
1732. okt. 6., † Dicsőszentmárton, 1804. nov. 21.: táblabíró, felsőzsuki földbirtokos. – Ferenc († 1746) és gagyi Pálffy Ilona fia Felesége:1.suki Suky Teréz († 1779. jan. 25.); Esküvő: Felsőzsuk, 1764. jún. 10.; 2.: Petrichevich Horváth Zsófia (1765. – Mv., 1809. febr. 22.). Esküvő 1781. máj. 27.Fiúk: Károly. – Az Unit.
PETRICHEVICH-HORVÁTH Gábor, széplaki
Széplak, 1840. jan. 3., † Pata, 1890. aug. 27: széplaki földbirtokos. – Ferenc (1807–1845) és Wass Antónia fia. Felesége cseszeliczki Szilvássy Ida (1837.- Széplak 1903. nov. 30.). Gyermekei: Rudolf, Artur, Ida (1875–1918). Az EMKE alapító és választott választmányi tagja (1885–). Irod.: Boros György: Báró Petrichevich-Horváth Kálmán és elődei (Cluj-Kv., 1929); Gudenus;
PETRICHEVICH-HORVÁTH Gábor, széplaki br.
Backamadaras, 1875. máj. 3., † Backamadaras, 1905. jún. 2.: m. kir. huszárfőhadnagy. – Béla (1834–1912) és tinkovai Macskási Laura (1841–1888) fia. Felesége érszentkirályi Szentkirályi Margit (Mezőpagocsa, 1881. dec., 11. – Bp., 1970. aug. 4). Esk.: Mezőpagocsa, 1903. jan., 31 Lánya Maria Jármy Tiborné (1904–1987).-Irod.: Gudenus , Kempelen
PETRICHEVICH-HORVÁTH György, széplaki
? † 1640. jan. 27: zágori, széplaki birtokos. – Felesége bethleni Bethlen Krisztina végrendeletét Segesváron írta (1660 márc 16). Gyermekei: Zsigmond, István, Margit-Mikes Györgyné, Miklós, Kata. Irod.: Erdélyi testamentumok; Lukinich
PETRICHEVICH-HORVÁTH Hortenzia, széplaki br.; Bánffy Ferencné
Felsőzsuk, 1878. jún. 6., † Mv., 1868. jún. 12.: birtokos bárónő. – Kálmán (1840–1926) és gr. Csáky Katalin lánya. Férjhez ment Kv.-on losonczi Bánffy Ferenchez (szül. Apanagyfalu, 1869. okt. 10. † Bp, 1938. szept. 10.) Cs. és kir. kam., a m. főrendiház örökös tagjához Irod.: Bicsok-Orbán, Gudenus
PETRICHEVICH-HORVÁTH Ida, széplaki; Bánffy Ferencné
Küküllőszéplak, 1875. szept. 7., † Bécs, Baden der Wien, 1918. márc. 19: füldbirtokos. – Gábor (1840–1890) és Szilvássy Ida lánya, losonczi br. Bánffy Ferenc (1869–1938) felesége. Fia Dezső (1900–1939). Irod.: Gudenus
PETRICHEVICH-HORVÁTH Ida; Bethlen Miklósné; Izidóra
Küküllőszéplak, 1836. ápr. 4., † Bécs, 1877. dec. 6.: költőnő. – Ferenc (1807–1845), és cegei Wass Antónia lánya, Gr. Bethlen Miklós (1817–1900) m. k. honvéd-huszár őrnagy felesége (esk. Kv. 1854. szept. 14). – Lánya Sarolta (1855-Marosszrntgyörgy, 1905). Az ötvenes években több költeménye jelent meg Izidóra néven szépirodalmi lapokban. – F.