Maros megyei életrajzi lexikon

Ebből Sámuel Felső-Fejér vármegyében szolgabíró. Másik Sámuel kir. táblai ügyvéd Mv.-en (1848). Irod.: Nagy Iván

a családból K. Imre Marosszéken árvaszéki ülnök (1848). Irod.: Pálmay

Címeres levelet (1630. ápr. 25.) K. Péter nyert. István 1684. évi címerpecsétje a gr. Teleki-levéltárban Mv. Irod.: Kempelen

K. Péter (1753., 1759.), Zsigmond (1781.) évi címerpecsétje s leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Mv. – Leszármazás: István 1699 végrend. 1) Balog Mária 2) Fekete Erzse; Jutka petki Nagy Zsigmond; Péter 1686 †1763 II/21. Makrai Ágnes; Péter ni. 1768; Ferencz 1737 †1793 IV/28. ni. 1768. Réz Borbála; Péter 1782. VII/13.

K. Ferenc, mint primipilus lustrált Mikházán (1614); K. Antal Marosszéken árvaszéki ülnök (1848). Irod.: Nagy Iván; Pálmay

Küküllő megyében közülük János aljegyző, id. József hivatali ajtónálló, ifj. József levéltárnok, és árvaszéki ülnök (1848). Irod.: Nagy Iván

K. Máté mint primipilus lustrált (1614). Irod.: Pálmay

K. Mihály primipilárist (lófőséget) nyert (1655. jan. 25.). Irod.: Kempelen; Pálmay

K. György nyert primipilusi levelet (lófőséget) Bethlen Gábortól (1628. aug. 30.). Irod.: Kempelen; Pálmay

K. Imre, mint primipilus lustrált (1614). Irod.: Pálmay

Szlavóniai részek, 1540. k., † Szamosújvár, 1594. szept. 11.: fejedelmi tanácsos, Erdély kancellárja. – Apja K. János Erdély kancellárja (1578–94). Felesége: 1. Harinnai Farkas Katalin volt, kitől három gyermeke született; 2. Kendy Krisztina (1593–) Kendy Sándor leánya és akkor még Báthori Zsigmondtól kapta Görgényt. Művészeteket, filozófiát, csillagászatot, orvosi tanokat, történelmet,

1500-as évek közepe, vége, † 1634 ?1637? : főispán, kancellár. – K. Farkas és Harinnai Farkas Kata fia. Felesége Telegdi Zsófia, a fiúk K. Zsigmond, leányuk K. Katalin, ennek férje Bálintith György. – Erdély kancellárja. A P. Salinis István és bosnyák társainak behívói közé tartozik. Főispán Alsó-Fehér vármegyében (1608–10), dacára

? † 1598 a Murába fulladt. – K. István fia. – Grazban tanult Mária főhercegnő ösztöndíjasaként a klérusok között (1597). Bátori Zsigmondtól kapta Hodos, Jobbágytelke, Hited, Deményháza és Remete-i birtokait (1592). Irod.: Lupescu Makó Mária: Myndenemet hagyom…hog tanytassag es az Eskolat el ne hagyassak vele. Az utódok taníttatásáról a kora

? † ?. Irod.: Farkas fia. – Báthori Zsigmondtól kapta Hodos, Jobbágytelke, Hited, Deményháza és Remete-i birtokait (1592). Irod.: SzOkl, 4

1810., † Ádámos, 1890. jan. 17 : ádámosi földbirtokos. – Szóbeli óhajának megfelelően fia emlékére 200 koronát adományozott az EMKE részére. Irod.: Sándor

Őregyháza, 1903, † 1943. tavasz: gyógyszerész. – A kv.-i I. Ferdinánd Király Egyetemen kapott gyógyszerész diplomát (1927). A mv.-i Arany Szarvas gyógyszertár tulajdonosa (1934–43), alkalmazottja volt Clemens Frigyes (1940–), majd gyógyszertárát mint zsidó tulajdonú üzletet állami felügyelet alá helyezték (1941). A Maros-Torda megyei Gyógyszerészet Koll. titkára (1937). A deportálás áldozata.

Torda, 1819. júl. 17., † Kv., 1907. szept. 25. a Házsongárd temetőben nyugszik : történész, statisztikus, író, szerkesztő. – Tanulmányait Tordán kezdte az unit. algimnáziumban, Kv.-on az Unit. Koll.-ban folytatta, majd a Ref. Koll.-ban jogot végzett. (1840–42). Jogi gyakorlatot Mv.-en a kir. táblánál folytatott és kancellista, írnok lett (1842–48). A

? † ?: tanító. – Mv.-en subscribált (1713) és Nagyenyeden (1717). Gógánban tanított (1715). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.

? † ? : mester. – Nyárádszentannán ref. mester (1703). Irod.: Imreh Barna

Somosd, 1725., †1750.: diák. – K. Kelemen Lelkész fia. – A mv.-i Ref. Koll. diákjaként szindarabot írt: A papok változásáról. Irod.: Somosd

? † ? : ref. lelkész. – Maroskeresztúron szolgált (1762–1834). Irod.: Cristeşti – Mureş

? † ? : ref. lelkész. – Maroskeresztúron ref. papp (1725–42), Székelykakasdon (1735–1739). Irod.: Cristeşti – Mureş

→KOVÁSZNAI Sándor

? † Mv., 1625. jún. 7.: főbíró. – Mv. főbírája (1610, 1612, 1618, 1621, 1622, 1624). Irod.: Fodor–Balás; Időtár 1

Kézdiszentlélek, 1749., † Mv., 1843. jan. 11.: orvos-doktor és szülészmester. – Felesége Horváth Júlianna. – Mv. –en telepedett le (1782) városi tiszti főorvosa (1782–1843). A Németvárosban kapott házhelyet a várostól (1786). Himlőoltást végzett Mv.-en (1802); Irányította a városban a kolerajárvány elleni harcot (1831). M- Kiss Pál szerint. Bélteki Nagy Zsigmond

? † Mv., 1835. márc. 27.: orvos. – Felesége Leykum Anna († 1838. jún. 26.). – Marosszék főorvosa (1805–1835), rendes tiszti orvos (1824–). Irányította a városban a kolerajárvány elleni harcot M Kis Pál szerint (1831). Bélteki Nagy Zsigmond viszont azt írta hogy ki sem mozdult a házból a félelmtől mégis

Toldalag, 1914., † ? : mészáros. – Iskolái elvégzése után a húsipart Mv.-en tanulta, mint segéd Borszéken, Szovátán, Mv.-en a legjobb mesterek mellett dolgozott, önálló lett (1940) Nyárádremetén. A magyar kultúra támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.

Uzon, 1888. ápr. 4, † Mv., 1975. máj. 16.: vallástanár, ref. lelkész, koll. igazgató. – Apja: bikfalvi és pákéi K. Dénes igazgató-tanító (1859.? – Mv., 1941. dec. 22.) Testvérei: K. Rózsi Markos Aladárné; K. Margit; K. György, felesége Pignot André. Felesége: raksai, raksányi Thuróczy Erzsébet. Fiúk: Iván Pál. -. Középiskoláit

Kövend (Kolozs), 1905. aug. 24., † Sepsiszentgyörgy, 1986. nov. 5.: színész, színműíró, színházigazgató. – Elemi iskoláit Alsórákoson, gimnáziumi tanulmányait Kv.-on és Székelykeresztúron végezte (1924), majd földmérői szakképesítést szerzett Kv.-on (1930), Földmérnök gyakornok és a buk.-i Topográfiai Iskola hallgatója (1925–33), amikor leépítették színész lett Ferenczy Gyula székelyföldi társulatánál (1933), egy évvel

→ KOVÁCS Domokos

Nagyszeben, 1888. márc. 3, † Bp., 1983. nov. 23.: orvos, tüdőgyógyász. Ifj. K. Ferenc orvos apja. – A kv.-i egy.-en orvosi okle­velet szerzett (1910). Az orvostudomány kandidátusa (1952), doktora (1955). Még egyetemistaként a rajz­tehetségének köszönhetően az egy. anatómiai int.-ben demonstrátor volt. A mv.-i kórházban sebész (1910–14), majd Radnót körorvosa. Vizaknán

Radnót, 1913. máj. 1., Balatonvilágos, 1997. aug. 7.: orvos, tüdőgyógyász, grafikus. K. Ferenc orvos fia. – A szegedi egy.-en orvosi oklevelet szerzett (1937). A bp.-i Szt. János Kórház női tüdőosztályán externista (1937–), segédorvos, alorvos (1940–), c. klinikai adjunktus (1947–). A bp.-i egy.-en a tüdőgümőkór gyó­gyítása c. tárgykör magántanára (1945–). Az

→ KOVÁCS Gyula

? † ? : káplán. – Mv.-en szolgált (1806–08). Irod.: Pál-Antal 2009

→ KOVÁCS István

Kv., 1921. dec. 11., † Köln, 1983 : műkritikus. – K. Benedek fia. – A mv.-i Ref. Koll.-ban végezte első két gimnáziumi osztályát, majd a Mihály román trónörökös számára létesített s egy-egy kisebbségi tanulót is befogadó különleges osztályban tanult Buk.-ben és a sinaiai Peles kastélyban (1934–38), az utlosó két évet

? † Mv., 1845. aug. 26.: gyógyszerész. – Fia: K. Lajos, gyógyszerészhallgató, vizsgaértekezését édesapjának ajánlta. – Mv.-en volt patikája, két segéddel egy gyakornokkal és egy laboránssal dolgozott (1836). Irod.: Dörnyei 2010; Pál-Antal 2009

Mv., 1810.? † ? : egyetemihallgató. – Apja: K. Sámuel szabómester. – Iskolai tanulmányaiban a grammatika osztályt fejezte be. Pesten, 24 évesen, sebészhallgató (1834–35). Irod.: Szabó Miklós 2005

Székelyudvarhely, 1732., † 1795. jún. 5.: tanár, igazgató. – Mv.-en tanult, itt ismerte meg Teleki Sándor gr.-ot , aki fia Sámuel mellé nevelőnek választotta, és vele ment külföldi akadémiákra is (1761). Hazatérve előbb tanár Udvarhelyen, Nagyenyed(1767–1797) a bölcseletet és a matematikát tanította. Együttműködött Kovásznai Sándorral a Litteraria Commissioban a tanterv

→ KOVÁTS Gyula

?? † ?? : földbirtokosné. – Vadasdon élt, Férje a község tekintélyes gazdálkodója volt, annak halála után (1932–) 60 holdon folytatott korszerű gazdálkodást. Irod.: Székelyföld í. k.

? † ? : bíró. – Csókfalva falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ? : bíró. – Nyárádszentsimon falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ? : jegyző. – Göcs faluban jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ? : főbíró. – Mv. főbírája (1701). Irod.: Fodor–Balás; Időtár 1;

? † ? : ref. lelkész. – Nagyernyében ref. pap (1829–1830). Irod.: Imreh Barna

? † ? : kántortanító. – A nyárádremetei iskola első igazgató tanítója. A zenekedvelő és értő tanító sokat tett az ifjúság neveléséért. Gyergyócsomafalvi kántortanító. A R. K. Tanítóegylet marosi kerületének elnöke (1912–). Kezdeményezte május elsejei majálisok, zenés-táncos mulatságok, műsorok megszervezését (1950-es évek végéig). Irod.: Nyárádremete; Eremitu-Nyárádremete

? † ? : hidraulikus. – Kv. város kútmestere (1808–36). Kútat épített a marosvécsi Kemény kastélyban (1802), a sárpataki kastélyban (1802), a héderfáji Bethlen kastélyban (1803). Irod.: B. Nagy Margit 1970

Mezőpanit (Maros), 1883., † ?? : gazdálkodó. –. Mezőpanitban és Algyógyon végezte iskoláit, azután édesapja mellett gazdálkodott (1900–). Az első vh.-ban a 22. gy. e.-ben az orosz fronton volt, fogságba esett, megsebesült, kitüntették a Károly Csapatkereszttel. A MP : , a Gazdakör tagja, a Hangya és a Tejszövetkezet pénztárosa ős

? † ? : ref. lelkész. – Csejden szolgált (1962–1963). Irod.: Csejd –Tófalva