Szerző: Fülöp Mária
MAKKAI Domokos
Galambod, 1839. okt. 27., † Nagyenyed, 1896. aug. 16.: ref. pap, tanár. – Felesége: 1.?; 2. Nagy Róza. Gyermekei: M. Margit Jancsó Sándorné; Jenő, Nelli, Laci, Ernő, Irma, Róza, Erzsi, Sándor. – A mv.-i Ref. Koll.-ban jogot (1861–), a nagyenyedi Ref. Koll.-ban teológiát tanult (1863–67), osztálytanító volt (1865–67). Az utrechti
MAKKAI Endre
Vashegy, 1914. máj. 31 † 1998: ref. pap, néprajzi író. – A zilahi Wesselényi Koll.-ban érettségizett (1933), felsőfokú tanulmányait Kv.-on a Ref. Teológián végezte (1940). Désen segédlelkész (1941044), a Szolnok-Dobóka c. hetilap felelős szerkesztője (1944), majd Nyárádszeredán (1945–49), Petrozsényben (1949–79) lelkész. Néprajzi gyűjtő munkát folytatott, 12 erdélyi megye 59 falújának téli
MAKKAI Endre, nagyenyedi
1885., † ?: körjegyző. – Tanulmányait Gyergyószentmiklóson és Nagyenyeden végezte, a kv.-i teológia hallgatója is volt, közigazgatási pályafutását Magyarrégenben kezdte (1903–). Sokat szenvedett, 25 botütést kapott, kényszernyugdíjazták. Kinevezték körjegyzőnek Mezőpanitra (1940–). A MP intézőbizottságának tagja, Nőpközösségi tag, a kulturális és hazafias egyesületek támogatója volt. Irod.: Székelyföld í.k.
MAKKAI Ernest, Makkai Ernő
? † ?: főhadnagy. – Gyergyószentmiklóson (1951–) és Szászrégenben (1952) mint alhadnagy, Erdőszentgyörgyön, mint a securitate főhadnagya teljesített szolgálatot (1956), majd Mv.-en kapitány (1958). Irod.: Bartos 2012
MAKKAI Gergely
? † ?: Dr. Mv. volt alpolgármestere.Odaadóan teljesítette köteleségét városa és annak lakói iránt.
MAKKAI Imre
Mv., 1929. márc. 8., † Tusnádfürdő, 1988. szept. 15.: gyógyszerész. Mv.-en nyugszik. – Felesége: Müller Éva. -Gyógyszerész oklevelet a MOGYI-n kapott (1954). Már hallgató korában gyakornok a MOGYI Általános és Szervetlen Kémiai Tanszéke (1948–), tanársegéd Gyógyszerészeti Kar Biókémiai Tanszékén Eperjessy Anna professzor mellett (1954–58). A gyógyszertári hálózatba dolgozott a 3. sz.
MAKKAI János
Mv., 1941.máj.19., † Mv., 2020.febr.13.: újságíró, szekesztő. – M.János és Margit fia. Felesége: 1; 2.: Melinda, franciatanár (1979); gyermekeik Katalin (1968), szövegszerkesztő; Zoltán (1980); Réka (1982). – Buk.-ben a Șt.Gheorghiu Akad., filozófia – szociológia szakon végzett (1974).Mv.-en szakmunkás (1958–62), újságíró (1962–1990), a mv.-i Népújság c.napilap főszerkesztője.Látó-nívódíjas. Irod.: EMKK 2000; EMKK
MAKKAI József
? † ?: ref. lelkész. – Mezősámsondi Szolgálata idejében (1842–47) épült a ma is álló, téglából állított ref. templom, amelynek terveit és kivitelezését a kv.-i Weikszlerbaum kőművespallér végezte. Felszentelte Antal János püspök (1847 pünkösd előtt egy héttel). Több alkalommal javították, portikussal bővítették, vaskerítéssel látták el. Értékesebb műtárgyai közé tartoznak: két
MAKKAI László
Mv., 1752. k. † Erdőszentgyörgy, 1829. márc. 29.: ref. lelkész. – Tanult Mv.-en (1774); Marburgban (1784). Erdőszentgyörgyön volt ref. lelkész (1788–1829), valamint 27 éven át a marosi egyházmegye esperese (1807–1829), marosszéki papi jegyző. Irod.: családi inf. Lészai Ferenctől; Fogarasi; Szabó-Szögi; Zoványi
MAKKAI László
? † ? : a MOGYI Analitikai Kémiai Tanszékén volt laboratórium főnök (1959–64). Irod.: Genersich
MAKKAI László
1922? † Bp., 1999. ápr. 28.: közgazdász. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1999. máj. 3.)
MAKKAI Márton
Backamadaras, 1886., † ?: gazdálkodó. – Önálló gazda Backamadarason 16 hold földjén. Községi bíró (1940–). A község tekintélyes polgára, a Hitelszövetkezet elnöke, a Tejszövetkezet igazgatója, a Hangya pénztárosa és alapítója volt a Földműves Egyesületnek. Irod.: Székelyföld í.k.
MAKKAI Piroska; Medve Andrásné
Domány, 1910. febr. 23., † 1988.: tanár, grafikus, festőművész. – M. János bányatiszt és aldobói Butyka Ida tanárnő leánya.Férje: Medve András orvos. Lányaik: Piroska és Imola. Bányász családból származott. – Polgári iskoláit Petrozsényban (1929), művészeti tanulmányokat Kv.-on a Szépművészeti Főiskolán végzett, pedagógiai szakon, itt részesült egyházi ösztöndíjban (1933). Egy ideig
MAKKAI Sámuel
? † ?: ref. lelkész. – Lelkész volt Mezősámsondon (1763–), Mezőpanitban (1765–81). – F. m.: Halotti beszéd bethleni gr. Bethlen Júlia, czegei Wass Lászlóné felett, 1731. júl. 1. (Kv., é.n.). Irod.: Halotti beszédek; Mezőpanit; Mezősámsond
MAKKAI Sámuel
? † ?: tanító. – Koronkán ev. ref. tanító. A MT megyei Általános Tanítótestület vezetőségi tagja, a központi kör elnöke (1903). Községében ifjúsági egyletet alapított, felolvasásokat tartott, pályanyertes munkákat írt. Állami jutalomban is részesült. – F. m.: társsz.: Marostorda vármegye földrajza (Mv., 1911); antológ.: Az élet és az iskola = Emlékkönyv
MAKKAI Sándor
Backamadaras, 1867., † ? : gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után gazdálkodni tanult, önálló lett 35 holdas földjén Backamadarason. A Hangya elnöke, az egyházmegyei tanács tagja, a Tejszövetkezet elnöke volt. Irod.: Székelyföld í.k.
MAKKAY András, Makkai András
Palotailva, 1916. jan. 11., † Mv., 2001. febr. 3.: ügyvéd, jogtanácsos. – Makkay Domokos nevelt fia. – Jogi tanulmányait Kv.-on végezte (1941). A II. vh.-ban tart. hadnagyi rangban vett részt. Ügyvéd volt Gyergyószentmiklóson és Mv.-en (1937–49), azután könyvelési ellenőr, jogtanácsos, eladási osztályvezető (1950–). A mv.-i TAPL jogtanácsosa volt. Letartoztatták (1961.
MAKKAY Domokos
Gyergyószentmiklós, 1896. júl. 20.† Mv., 1975. ápr. 26.: ügyvéd, közíró, költő, publicista. Felesége: Bitay Lili. Nevelt fiaik: András és László. Kabos Éva szerelme. – A mv.-i R. K. Gimn.-ban érettségizett, jogi tanulmányait Kv.-on kezdte, doktorált Szegeden (1920). Ügyvédi gyakorlatot folytatott szülővárosában, ahol a Székely Szó társszerkesztője is. Az OMP vezetőségi
MAKKAY Zsigmond
Backamadaras, 1853., † ?: Kora ifjúságától gazdálkodással foglalkozott, közben több út- és hídépítői munkálat vállalkozója volt. Backamadaras községi bírája volt hosszabb ideig. Az általános választás alkalmával (1901), megválasztották ogy.-i képviselőnek az Ákosfalvi ker.-ben függetlénségpárti programmal a ker. régi képviselője Légrády Károllyal szemben. Az igaszságügyi és mentelmi bizottság tagja., az összeférhetetlenségi állandó
MAKRA Lajos, §
Temesvár, ? † ?: színész. – Tulmányait a mv.-i Színművészeti Intézben végezte (1959). A Temesvári Állami Magyar Színház tagja negyven esztendőn át. Buk.-ben a fiatal színészek országos versenyén dícsérő oklevelet kapott (1959). Jellemszínész. A mv.-i Nemzeti Színház tagja (1999–). Szentgyörgyi-díjas. Az Országos Látványszínházi fesztivál VII. kiadásán elnyerte a zsűri elnökének különdíját
MAKSAI, nyárádtői család
Régi háromszéki székely család, melynek tagjai Maxai név alatt már a 15. sz.-ban Marosszéken éltek. A legelső, aki a nyárádtői előnevet használta M. Balázs deák, kir. aligazgató (1628) ki nőűl Pán Dorottyát vévén, e házasság útján nyerte családjára nézve Nyáradtőt, t. i. Pán Dorottya első férje Borbély Kristóftól maradt az
MAKSAI Ferenc, nyárádtői
? † ?: nemes. – Felesége Szentiváni Erzsébet. – A nagyteremi unit. egyháznak ezüstpoharat ajándékoztak (1686). Irod.: Dersi Simon Pál: Halotti beszéd M. F.felett. Kv., 1693. márc. 13. = Kénosi-Uzoni 2.
MAKSAI Gábor, nyárádtői
1756, † ? : arenda tárnok, főbíró, alispán (1771). Irod.: Pálmay
MAKSAI István
? † ?: ref. lelkész. – Marosbogáton szolgált (1646). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.
MAKSAI Mózes
? † ?: ref. tanító. – Enyeden subscribált (753). Magyarón (1786–1792 tavasza) volt mester és orgonista. A vizitációs jegyzőkönyv szerint maga épített orgonát. Háromszékre, maga hazájába ment.-Irod.: Ősz
MAKSAI Tamás
? † ?: unit. lelkész. – A Küküllő kör esperese (1635). Irod.: Kénosi-Uzoni 2.
MAKSAY Éva
1934., † Szászrégen, 1987. aug. 6. : balerina, balettanár. – Kv.-on végzett a Balett Intézetben. A kv.-i Román Opera primabalerinája. Tanított modern és karakter-táncot Torinóban. Irod.: MMK; [Nekrológ] (V.Z., 1987. aug. 8.); Todea 2013
MAKULA János
1925 ? † Mv., 1993. febr. 8.: m. népzenész, nagybőgős. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1993. febr. 10.)
MALAKKA Zsigmond
? † ?: gyáros. Gyermekjátékgyára volt Mv.-en. Irod.: Popa Valeriu : Transilvania, Banatul Crişana şi Maramurăşul (Buc., 1915) ; Szterényi József A Magyar Korona országainak gyáripara az 1898. évben (Bp., 1901)
MALECZKY Mária, Sárius-Jelitta Maleczky Mariska, Magdolna, sajógömöri Gömöry Viktorné
Bp., 1886. jún. 7., † Mv., 1932. júl. 17.: énekesnő, szoprán, zenetanár. – A bp.-i zeneművészeti főiskolán tanult édesanyja, Maleczky Vilmosné irányításával és diplomázott (1907).Végzése után egyike volt az első három zenetanárnak, aki a frissen létesült Mv.-i Városi Zeneiskolában tanított (az iskola megnyitotta tevékenységét 1908. jan. 6.), éneketanárnő haláláig. Fellépett
MALLÁSZ Antal
? † ?: ?. – F. m.: A közvetlen illeték kiszabása példákban (Mv., 1868). Irod.: Szinnyei
MALMER Márton; Martin
Bolkács, 1823. okt. 25., 1824. nov. 23 † Segesvár, 1893.: ev. lelkész, tanár, jogász. – Apja mezőgazdász.- Tanult a segesvári gimnáziumban, a bécsi Protestáns Teologiai Intézetben (1849. nov. 24–) és Tübingenben az egyetem Hittudományi Karán (1852); azután a nagyszebeni gimnáziumban tanított. Mint nagyszebeni prédikátor szelindeki lelkészhelyettes lett. (1863.).Cikke a Siebenbürger
MÁLNÁSI András
? † ?: ref. tanító. – Nyárádszeredán tanított (1797–1815), Náznánfalva (1816–1823). Irod.: Imreh Barna; Nyárádszereda: Kiskalauz
MÁLNÁSI Elek
? † ? : jegyző. – Erdőszengyelben volt jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MÁLNÁSI Géza, Málnássy Géza, §
1911., † Mv., 1993.: orvos. –Debrecenben végezte az orvosi tanulmányait (1936). A II. világháború alatt az apjával együtt szolgált Galíciában a kolomeai honvédkórházban, közreműködésével, segítette és pótolta a honvédek kosztadagját.Jól megtanult oroszul. Orvosként tevékenykedett Debrecenben, Kv.-on szakosította magát a radiológiában (1942). A belgyógyászat főorvosa (1944), ott kezelték Malinovszkij marsallt, kamatoztatta orosz
MÁLNÁSI János
? † ?: tanító. – Mezőpanitban tanított egy feljegyzés szerint (1688–), de a paniti iskola fennállásának kezdete későbbi (1692). Irod.: Mezőpanit
MÁLNÁSI Károly
? † ?: ref. lelkész. – Székelycsókában szolgált (1869–74). Cseréppel fedette be az 1804-ben felszentelt templomot és új papilakot építtetett (1874). Irod.: Székelycsóka
MÁLNÁSI László, málnási
Erdély, 1722., † Gernyeszeg, 1797. márc. 3.: ref. lelkész. – Árva Bethlen Kata támogatásával tanult a nagyenyedi Ref. Koll.-ban (1739–), és Leidenben (1747–52). Bethlen Kata (1752–59), gr. Bethlen Imre (1759–61), s talán gr. Teleki László főconsiliarius udvari lelkésze lett. Nagyszebenben főkonzisztóriumi lelkész (1761–), egyúttal az erdélyi ref. egyházak, kollégiumok és
MÁLNÁSI Mária
Nyírparasznya, 1908.júl.11. † ?: adventsta. Mv.-en lakott. Letartóztatták (1959.máj.28.), elítélték hat évre. Szabadult (1963.jan.15). Irod.: 1956 Erdélyben
MÁLNÁSSY László, §
Görgényhodák, 1909. márc. 28., † Mv., 1970.márc. 28.: közgazdász, gombaszakértő. – Rövid ideig Segesváron és Zilahon is dolgozott, de élete nagyrészét Mv.-en töltötte, utoljára a Maros megyei helyiipari vállalatok főkönyvelője volt nyugdíjazásáig (1969). Természetberát és gombaszakértő volt.Vezette a Bolyai Farkas líc. diákjainak a természetbarát- gombász – madarász szakkörét. A mv.-i gombászegyesület
MÁLNÁSY család
Zsigmond (Sáromberke) címerpecsétje 1806-ból a gr. Teleki-levéltárban Mv. Irod.: Kempelen
MALOM, egerbegyi család
Címeres levele kelt 1653. okt. 31. Malom Zsigmond erdélyi főkormányszéki titkár, utóbb (már 1816-ban) tanácsos-, nemességre emelkedett Neje Kornis Amália, kitől az irodalmi téren is ismeretes leánya Malom Lujza született, meghalt 1847-ben. Irod.: Kempelen; Nagy Iván
MALOM Dezső, § malomvizi, Malom Dezideriu
1868.? † Mv., 1925. okt. 9. Kv.-on temették: főorvos. – A mv.-i városi törvényhatósági testület képviselője (1910). Az állami kórházban belgyógyász-szülész orvos (1913). Az I. vh.-ban főorvos volt a mv.-i m. kir. állami kórházban, ahová a legsúlyosabb sebesülteket vitték. A Vörös Kereszt II. oszt. hadiékitményes tiszteletjelvényét a hadiékítménnyel kapta. A
MALOMFALVAY Gergely
? † ?: ferences rendfőnök, író. – Nevéből ítélve tájaink szülötte, a kismartoni mariánus ferencesek rendfőnöke lett. Ének Lupu vajdáról című versét felező nyolcasokban, és csoportrímekre épülő szakaszokban irta. Így Köröspataki hatása feltételezhető, szoros keletkezési kapcsolatuk viszont mindenképpen vitathatatlan. Malomfalvay munkája azonban nem csak töredékesebb, hanem szerkezetileg összefüggéstelenebb, és ritmikailag is
MALOŞ, Ioan, § Málas János, Maloşu, I.
Gernyeszeg, 1892. jún. 10., † Szászrégen, 1946. febr. 18.: ort. pap, képviselő. – Az elemi iskolát szülőfalujában a középiskoláit Mv.-en, a teologiát Nagyszebenben az Andreian Teológiai Intézetben végezte (1911–15), pappá szentelték. Lelkész lett Náznánfalván (1915–19).Tagja volt a Nemzeti Tanácsnak, amely az egyesülést készítette elő. Felsőrépán lelkész (1920–26), majd Szászrégenben a
MALOŞ, Ioan N., Maloş, Ioan I.
Naznánfalva, 1916. máj. 4., † Frankfurt am Main, 1942. nov. 23. Szászrégenben temették el: tanár, etnográfus, újságszerkesztő. – Ioan Maloş fia. – Az elemit szülőfalujában a középiskolát Mv.-en, a teológiai akad.-t (1937), valamint a történelem-földrajz szakot Kv.-on végezte (1938). Romulus Vuia prof. laboránsnak nevezte ki a kv.-i Etnográfiai Múzeumban, majd
MALOŞ, Liviu.
Alsórépa, 1920. Nov. 11., † ?: könyvelő. – Szászrégenben tevékenykedett. Tagja volt a Faliboga-féle szervezkedés III. csoportjának. Letartóztatták (1957. márc. 6). Irod.: Áldozatok
MALOŞ Nelu
? † ?: felsőrépai folklórgyűjtő. Irod.: Netea : Murăş, Murăş apă lină (Reghin, 1936)
MAN, Aurel
Görgényhodák, 1920, máj. 5., † Segesvár, 1944. okt. 1.: tizedes, a Mv. felszabadításában résztvevő katona. – A bécsi diktátum után Erdélyben maradt, a hadseregből megszökött, Brassóban beállt az 1. hadosztály 7. hegyivadász zászlóaljba (1944. aug. 23.) és részt vett Brassó, Predeal, Sepsiszengyörgy, majd a Nyárád völgye falvainak : Szentgerice, Harasztkerék,
MAN, Aurelian
Mezőrücs, 1893. szept. 3., † ?: jogász. – Kv.-on jogot végzett (1911–12). Irod.: Sigmirean
MAN Demeter
? † ?: mv.-i gyáros. Irod.: Dorn, Alexander : Die Protokollirten Firmen Österreich-Ungarn… (Wien, 1892)
MÁN Elemér
? † ?: tart. főhadnagy. – Támogatta a mv.-i felkelést (1919. márc. ápr.). Irod.: Gottfried–Nagy
MÁN Elemér, Man Elemér
Marosszentkirály, 1918., † ?, : dr. – A II. vh.-ban tart. hadnagyi rangban vett részt. A Mv.-i Állami Filharmónia alapító tagjai között szerepelt mint hegedűs (1950). Irod.: Filarmonica 50; Berekméri
MAN, Gheorghe
Erdőidecs?, † ? : ort. pap. – Szülőfalujában ort. papként szolgált (1975–83), majd Nyárádtőben, (1983– 96).-. Szolgálata idejében folytatták a parohia épületének építését (1973–76). Irod.: Reghin, Protopopiat; Şincan 2006
MAN, I. Vasile, §
Mezőszabad, 1934. szept. 9., † Mezőrücs, 1997. okt. 27.: tanár. – Szülőfalujában végezte az elemi iskolát, Mv.-en a Pápiu Ilarian Lic.-ban, a Kereskedelmi Középiskola tanult (1948–52), Kv.-on a BBTE történelem szakán végzett (1952–56). Pályáját Mezőgerebenesen (Maros) kezdte (1956–62), azután Rücsön iskolaigazgató (1962–73), majd haláláig uo. történelemtanár. Minden tanügyi fokozati vizsgát
MAN, Ioan
Mezőszabad, 1791. † Mv., 1826.: g. kat. pap. – Középiskolát Mv.-en, teológiát Balázsfalván végzett (1813), ekkor szentelik pappá is. Tanított Balázsfalván (1813), plébános a szülőfalujában (1814–), majd Mv.-en plébános, esperes (1825-?). Irod.: Comşa; Comşa–Seiceanu; Şerban 2006; Todea 2013
MAN, Ioan
? † ?: ort. pap. – Mezőszabadban szolgált (1821–36). Latin nyelvű naplót vezetett, amely ma értékes adatokat közöl a kutatóknak. Irod.: Şincan 2006
MAN, Ioan
Görgényhodák, 1899. dec. 16., † ? : kereskedő. –Szászrégenben kerekedő. Kényszermunkatáborba küldte a securitate (1952), a pénzbeváltással kapcsolatos negatív hírkeltés miatt. Irod.: Bartos 2012
MAN, Iuliu; Mán Gyula
Marosbárdos, 1906., † ?: g. kat. pap. – Középiskoláit Mv.-en, a teológiát Kv.-on végezte, de jogot és bölcsészetet is hallgatott 3 évig; pappá szentelték (1930). Feketén kezdte lelkészi működését, Mezőmadarasra, majd Görgényszentimrére (1936–44) és Szászrégenbe került. Ortodox pap lett Mv.-en (1948–), a Kőtemplomban szolgált és Mv. ortodox esperese (1949–57). Felszámolták
MÁN János
? † ? : bíró. – Hidvég falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MAN, Leonte Nicolae, §
Marosludas, 1967 okt. 2., † Buk., 1989. dec..23., eltemetve Marosgezsezsén: munkás, a forradalom hőse. -: Elemi iskoát Gezsében (1974–1982), lic.-ot Ludason (1982–1986) végzett. Katonai szolgálat után Kudzsiron dolgozott. 1989 dec. 22.-én Marosgezsében ő húzta meg a harangokat, hírdetve a szabadság kivívását. 23.-án Buk.-be utazott, h. a forradalmárok mellé álljon. A
MAN, Octavian
? † ?: tanító. – Faragóban tanított (1900), 65 tanulót oktatott. Irod.: Fărăgău
MAN, Vasile
Mezőszabad, 1934. szept. 9., † Rücs, 1997. okt. 27.: tanár. – Az elemi iskolát a szülőfaluban, V-VII. oszt.-t (1945–48), Mv.-en Kereskedelmi Középiskolában (1948–52), és Kv.-on Victor Babeş Egyetem, történelemtanári szakán végzett (1952–56). Iskolaigazgató Mezőgerebenesen, Rücsön (1962–73), haláláig uo. történelemtanár volt (1973–97). Minden tanügyi fokozati vizsgát letett: véglegesítő (1961); II. fokozat
MANCHEN György
Szásznádas, 1844. jan. 29., † Segesvár, 1905. máj. 7.: ev. lelkész, tanár. – Szemináriumot, ev. tanítóképzőt végzett Segesváron (1863). Tanított a segesvári elemi fiúiskolában (1863–), majd az elemi leányiskolában (1878–); gyulafehérváron lelkész volt (1888–). – F. m.: Bilder aus der Geschichte… (Brassó, 1889); Die ev. Kirchengemeinde A. B. zu Karlsburg.
MANCHEN Michael; Manchen Mihály
1838., † 1916.: harangöntő. – Segesváron öntött 19 harangot (1864–1901). A mv.-i Minorita templom harangjának körirata a következő: “A marosvásárhelyi T. Minorita Atyák által újra öntetett Szent Antal tiszteletére 1878 májusban, segesvári Manchen Mihály által.” Irod.: Dávid László: Harangok, harangöntők (Székelyföld, 4. sz., 1998. ápr.); Minoriták
MÁNCZ János
Mezőfény, 1893. febr. 5., † Mezőfény, 1970. aug. 29. : tanár, gimnáziumi igazgató, karnagy. – Tanulmányait Halmiban a gazdasági iskolában kezdte, Szatmárnémetiben végezte, majd Bp.-en tanult a Pedagógiumban, sz-mtan-fizika szakos tanári oklevelet szerzett (1918). A szatmárnémeti tanítóképzőnek volt számtan tanára (1917–22), az intézet bezárásakor Szászrégenbe került, ahol a polg. isk.
MANDEL Mór, Mandl Mór, Mandl Mauriciu, §
Medgyes, 1880., † ?: bíró, hitközségi elnök. – Éveken keresztül csatázott Hirsch Jenővel az elnöki székért. A mv.-i zsidó ortodox hitközség elnöke (1924–40). Felesége az ortodox izraelita nőszövetség elnöke (1920). Irod.: Időtár 3; Mv. zsidósága; Sebestyén Mihály-Diamanstein György: Egy elsülyedt világ ébresztése =Emlékk. Szabó Miklós
MANDEL Vilmos, §
Medgyes, 1871., † Mv., 1921. aug. 2: elnök. – A mv.-i zsidó ortodox hitközség alelnöke (1920), elnöke (1928–32–). Irod.: Időtár 3; Mv. zsidósága
MANDELBAUM Armin, Mose Aharon Mandelbaum
? † Mv., 1916.: rabbi. – A szatmári ortodox rabbi fia. – A mv.-i ortodox hitközség rabbija haláláig (1887. szept. 6.–1916). Tevékenységének 29 éve alatt a mv.-i hitközségnek sokirányú fejlődése volt, megszaporodtak hívei, szellemi intézményei. Viták voltak az ortodox és status-quo közösségeiben, ekkor kezdödött a cionista mozgalom kialakulása, sikerült fenntartania
MÁNDOKY Sándor, alfalvi
Mv, 1864. szept. 7., † ? : m. kir. honvéd segédlelkész-tanár. – M. Béla, a debreceni országos színház tagja és Bukaresty Rózsa (1843.? – Mv., 1865. okt. 4.) fia. – Középiskolai tanulmányait a zirc-ciszterciek székesfehérvári főgimnázumában végezte; innen a budapesti egyetem orvosi fakultására iratkozott be; majd a nagyváradi latin szert.
MÂNDRAŞCU, Ioan
Magyarpete, 1910., † Uzdiszentpéter, ?: jegyző. – Uzdiszentpéter lakója (1934–), ahol jegyző volt (1938–48). A rendszerváltás után kulákká nyilvánították, és eltávolították funkciójából (1949), mert a feleségének 23 ha földje volt. Ezután, nyugdíjazásáig tisztviselőként dolgozott a környező falvakban (1965), majd Uzdiszentpéterben földjeit művelte, sok új terményt honosított meg a faluban, ahol
MÂNDRESCU, Simion C., §
Alsórépa (Maros), 1868. júl. 18., † Buk., 1947. szept. 30. a Belu Temetőben van eltemetve : egyetemi tanár, irodalomtörténész, nyelvész, folklorista, politikus. – Tanult Alsórépán (1875–76), Monorban, Szászrégenben Német Gimnáziumba (1875–81), Evangélikus Líc.–ot Szebenben és Naszódon (1988); filológiai tanulmányokat végzett Buk.-ben (1888–91), tanárai voltak: B. P. Haşdeu, Al. Odobescu, Titu
MANDULA Miklós
? † ? : szűcs. – Mv.-i szűcsmester, a Bp.-i Országos Általános Kiáll.-on jó munkáért kapott kiáll.-i nagy érmet (1885). Ismert egy érdemérem, amelynek 62 mm átmérőjű előlapján körfelírata: Országos Általános Kiállítás Bp.-en, a hátlapján: Mandula Miklósnak Mv. Irod.: 1885 évi kiáll.; Keresztes Gyula: Érdemérmek mv.-i iparosoknak (Nú., Színes Világ, 2011.
MANDULA Mór Ferenc
Marosludas, 1901. jan. 4., † Bp., 1973. dec. 2.: vegyész, immunológus – A bp.-i műegy. gépészmérnöki osztályán két félévet hallgatott (1918–). Belépett a KMP-be (1919), a proletárdiktatúra leverése után visszatért Marosludasra, majd Ausztriába ment. A bécsi egy.-en kémiát tanult (1921–), ahol bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1927). A bécsi egy. orvoskémiai int.-ben
MANDULA Ödön
Marosludas, 1908., † ?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után a kereskedelmi pályára lépett, a fűszerszakmában szabadult fel. Apja mellett volt Marosújváron üzlervezető, majd átvette apósa üzletét Mezőürményesen (1933), mely 80 éve van a család birtokában. Irod.: Székelyföld í.k.
MANEGUŢIU, Nicolae
Csúcsmező, 1854., † Nagyszeben, 1924. nov. 24.: ortodox pap, közíró. – A családi hagyományt követve Nagyszebenben teológiát végzett. Lelkész szülőfalujában. Itt lett népe szellemi vezetője és kezdett el írni. Mv.-en volt ortodox esperes, P. Trombiţaşt követte (1889–1902.).Tevékenyen részt vett a románság kulturális életében mint az ASTRA tagja, a mv.-i szakosztály
MANFI Iosif
Teke, 1790., † 1872.: tanító, tanár, számvevő. –A középiskolát Balázsfalván és Mv.-en végezte (1813).Tanítóként működött (1813–1814). Asachi és Veniamin hívására Moldovába ment (1814); tanár Mezőszokolon (1820–22), házitanító Splény báró családjánál Panádon (1822–32); Lemény püspök számvevője (1832–50); tanító (1860–65).-Irod.: Comşa
MANGESIUS, Jacobus
Marosludas, ?, † Nagyselyk, 1787. nov. 26.: tanár, prédikátor. – Jénában tanult (1747). A medgyesi gimnázium tanára, rektora (1757–63); Pap Mártonhegyen; Nagyselyken (1779–). Irod.: Szabó-Szögi
MANIAT (?)
? † ?: szerzetes. – A kolostori templomot építette Nyomáton, a vidék legrégebbi temploma, ma az unitáriusok székhelye. Orbán Balázs is foglalkozott vele. Irod.: Şincan 2006
MANIU, Iosif
? † ? : mezőszakálli gyűjtő. Irod.: Netea, Vasile : Murăş. Murăş, apă lină (Reghin, 1936)
MANKOS Anna
? † ? : polgár. – A város boszorkánysági pert folytatott ellen (1676). Irod.: Pál-Antal 2009
MANN Daniele,
? † ? : pap, jegyző. – Marosbárdos községi pap és jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében, román nyelven közölte az adatokat (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MANN Salamon, §
? † ?: bádogos. – Bátyja: M. Hermann, hősi halált halt (†1917). – Mv.-en volt bádogos. Az I. vh.-ban önkéntesként vonult be a 32. h. gy. e. (1914. okt.–18. nov.). Géppuskás volt az orosz harctéren. Megsebesült, két évet volt hadifogságban. Kitüntetései: O 2 , Ob, Károly cs. k. ig. a. Irod.:
MANN, Stephanus
1590., † ? 1647.: ötvösmester, tanácsos, polgármester. – Segesvári polgár, ötvösmester. Székbíró (1627–31), segesvári tanácsos, mint ilyen részt vett az I. Rákóczi György vezetése alatt Désen tartott ogy.-en (1638. júl. 7.–). Királybíró és polgármester (1633, 1637–38, 1640–47). Egykori lakóháza az ún. Velencei ház volt, amely ma is a Szarvas házzal együtt,
MANN, Stephanus, ifj.
† ?: szabómester. – Segesvári polgár, szabómester, székbíró (1644–45), királybíró (1650–53), polgármester (1647–), a szászok követeként a Portán járt (1652). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika
MANNER Sophia
Mv., 1804.?, † ?: szülész. – Özvegyasszony. – 36 éves korában Pesten szülész egyetemi hallgató (1840–41). Irod.: Szabó Miklós 2005
MANNSBERG Erzsébet; Béldi Gergelyné
Kv., 1896. jún. 2 † Mv., 1957. júl. 27 : földbirtokos. – Férhezment Báldi Gergely cs, kir konzul hoz (Kv. 1920. okt. 7). Irod.: Gudenus
MĂNOIU, Gheorghe
Rasova, 1895., † Dicsőszentmárton, 1944. okt. 5.: kapitány. – A dicsőszentmártoni 15. hadikórházban halt meg. Irod.: MMK
MANOLACHE, Octavian
? † ?: fogorvos. – A fogászati poliklinika vezetője. – Irod. : Genersich
MANOLE, Mihai
Bivolari, (Iasi), 1910. okt. 2 † ? : katonatiszt, üzletvezető. – Mv.-en üzletvezető volt A Faliboga –féle összeesküvés IV. csoportjának tagja. Részt vett a Jenica vezette Katonai Bizottság alakuló ülésén (1956. nov. 1), feladata tagok szervezése volt Irod.: Áldozatok
MANTA Miklós, Manta, Nicolae
Segesvár, 1886. júl. 31., † ?: gyógyszerész. – Székelyudvarhelyen tanult a Ref. Gimn.-ban, Kv.-on a FJTE, gyógyszerész karán (1909–11). A Târneveană Institut de Credit şi Economii S.A. igazgatótanácsának a tagja volt. Irod.: Pană; Sigmirean
MÁNTZ János; Máncz János
? † ?: szászrégeni tanár. – Mint pedagógus felismerte, hogy a tehetségeket segíteni kell. Szászrégenben Darvas Ignác, volt tisztelt tanára emlékére, létrehozta a Máncz János alapítványt. Irod.: Fábián András : Kiosztották a Máncz János Alapítvány díjait (Vásárhelyi Hírlap, 2010. júl. 16.); Háborús nevelés (Mv., 1943)
MANU, Octavian
Mezőszentmárton, 1875. febr. 13 † Ludas, 1966. okt. 1.: tanító. – Balázsfalván végezte a g. kat. tanítóképzőt. Mezőszentmártonban, Faragón, Kisnyulason tanított. Kisnyulas hivatalos küldöttje a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). A G. Kat. Tanítók Egyesülete faragói részlegének, az ASTRA tekei részlegének örökös tagja, a megyei bizottság küldöttje. Csatlakozott a Román
MANU, Valentin, Man
? † ?: megyei tiszti orvos, képviselő, polgármester. – Mv. tiszti orvosa (1930–), képviselő jelőlt a Vaida-féle parasztpárt részéről (1937). Kinevezett polgármester (1937), a Maros tartományi NÚF egyik titkára (1939). Irod.: Időtár 3
MÁNUS Márton
? † ?: építészmérnök. – Mv.-en tevékenykedett a 19.sz. végén, 20. sz elején. Nevéhez fűződik több korabeli markáns épület : Horea u.5.(tulajdonos Obert Frigyes) és 41 sz.(tulajdonos Veres Menyhárt), Vársétány 23 – 25. sz (tulajdonos dr.Marosi Kálmán); Köztársaság tér 48 (Izmáel Márton tulajdona); Eminescu u.13 (tulajdonos Bitai János); Kossuth u.