Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: tanító Gyulakuta (1941) Irod.: Ref. egyetemes névtár

Zalatna, 1885., † ?: MÁV tisztviselő. – Iskolái elvégzése után a MÁV-hoz került, pályafelvigyázó (1909–), majd tisztviselő (1912–40) Mv.-en. Irod.: Székelyföld í.k.

Kórodszentmárton, 1926. márc. 9. † ?: tisztviselő, gyárigazgató. – A meggyesfalvi Mureşeni Téglagyárban előbb lakatosként (1946.dec.–), majd tiszviselőként dolgozott (1947–). Ipari liceumot végzett. A RMP tagja (1947. aug.–). Az üzemet rt.-ként hozták létre (1918.aug.1.) és téglát, cementet és más építőanyagokat állított elő. Egy tíztagú igazgatói tanács vezette (dr. Fekete András,

Kászonaltíz, 1856. márc. 22.., † 1910. dec. 20.: r.k. pap. – Csíksomlyón és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1879. júl. 25.). Káplán Csíkszentgyörgyön, Ditróban, Mv.-en (1883–85). Plébános Nagyernyén (1885), Székelyhodoson (1889–90), Csíkszentgyörgyön, Kézdiszentléleken, majd főesperes (1910). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Temesvár, 1828. máj. 22., † ? : költó, szerkesztő. – Középiskolát a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végzett (1947), a Bolyai Tudományegyetem filológiai karán magyar-francia szakos tanári diplomát szerzett (1951). Szerkesztői pályára lépett: az Igazság (1948), Utunk (1948–60), Igaz Szó (1960–62) belső munkatársa, a vers-rovat szerkesztője; a mv.-i Pedagógiai Főiskola lektora (1962–66).

Brassó, 1933., † Mv., 1986. nov. 8.: újságíró. – A mv.-i Vörös Zászló Maros megyei lap munkatársa (1950–86). Munkája elismeréseként kitüntették a RSZK munkaérdemrendjének III. fokozatával és számos emlékéremmel. Irod.: M. B. [Nekrológ] (V. Z., 1986.nov. 11.) : KKACs

? † ?: tanító. – Mv.-en subscribált (1876 v 1686) Mester volt Marossárpatakon (1707), Lukafalván (1710),. Nyárádszentbenedeken (1712–1718), Csittszentiványban (1719). Irod.: Imreh Barna; Nyárádszentbenedek; Ősz

? † ?: olasz építkezési vállalkozó. – Ratosnyán a nagy templomot építette (1912.). Freskóit a bolgár Cobadag festette. Irod.: Reghin, Protopopiat

? † ?, 1942.szept.: tanár. – A Ludovika Akad.-án tanított, alezredesi rangban (1942). Irod.: Kelemen

? † ?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.:

Csíksomlyó, 1800. jan. 6., † Mikháza, 1876. jún. 4.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1816. máj. 13.), felszentelték (1700. júl.). Definitor (1721–24, 1729–32). Irod.: György: A ferencrendiek

Mv., 1917., † ?: festő. – A bp.-i Képzőművészeti főiskolán Rudnay Gyula növendéke. Olaszo.-ban, Velencében élt és állított ki )1944-Z). Megfestette számos arisztokrata portréját. A British War Museumba került egy páncélos cstáról festett képe (1946). Az USA-ba költözött (1952), majd művészképző iskolát vezetett hét évig. Londonban és Bostonban számos bemutatót rendezett

? † ? : ref. lelkész. – Kóródszentmártonban szolgált (1671). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.

? † ? : ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1719). Franekerben peregrinált (1728). Bethlenszentmiklóson (1732–35), majd Sövényfalván szolgált (1740–58). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1.

? † Sesrádszéplak, 1763.: ref. lelkész, tanító. – Mv.-en subscribált (1737). Vajdaszentiványon (1741), Magyarrégenben (1743–1744), Magyarón (1745) volt mester, Görgényszentimrén (1746–1747), Mezőújlakon (1748–1755), Oroszfáján (1756–1757), Nagyercsén (1757–1758) és Dedrádszéplakon (1759–1763 mh.) lelkész. Irod.: Ősz

→ ORBÁN István

Erzsébetváros, 1820. okt. 30., † Kv., 1891. nov. 28.: pe­dagógus, armenológus, c. kanonok. – Szülővárosában, Székelyudvarhelyen (1834–), majd Zalatnán tanult (1835–37), a gyulafehérvári papnevelő int.-ben teológiát hallgatott (1837–),. pappá szentelték (1844. szept. 22.). A mv.-i kat. gimn. tanára (1843–), és a grammatikai felső osztály tanára lett (1844–).Áthelyezték Székelyudvarhelyre (1850). Az

Mezőoroszfája, 1890., † ? : kereskedő. – Iskolái elvégzése után kereskedő lett és mint segéd a füszer szakmában szerzett gyakorlatot, önálló lett Mezőkirályfalván (1920–). Az első vh.-ban a 12. tűzérezredben mint tizedes az orosz és az olasz fronton harcolt, a II. o. ezüst vit. é. és a Károly Csapatkereszt tulajdonosa volt.

1905. jún. 16., † ? : kereskedő. –Szászrégenben hivatalnok. Kényszermunkatáborba küldte a securitate (1952), negatív hírkeltés miatt. Irod.: Bartos 2012

→ BEER Erzsébet

1932., † ? 1998. dec. 26.: könyvtáros. – A MOGYI könyvtárának munkatársa. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1998. dec. 30.)

Segesvár, 1895. aug. 1., † Englharting bei München, 1979. júl. 30.: könyvnyomdász és kiadó. – J. W. Krafft nyomdász unokája. A segesvári gimnázium után a szebeni Krafft nyomdában tanulta a nyomdász mesterséget, majd Münchenben tökéletesítette azt. Részt vett a vh.-ban, majd átvette a Segesváron örökölt nyomdát (1925–), amely vezetése alatt

1808. dec. 3. † ?: tanár. – Mv.-en a R.Kat Tanodában tanított. Az 1848-as forr.-i események után letartóztatták, két év börtönbüntetésre ítélték (1852–). Kegyelmi kérelme eredménytelen maradt. Irod.: Pál-Antal – Szabó 2.

1872., † ?: tanító. – Oklevelének elnyerése után Mv.-en kezdte munkásságát, ahol 36 éven keresztül tanított, többször részesült kitüntetésben. Igazgató volt (1919), Nem volt hajlandó esküt tenni az új közhatalomnnak (1919. jún. 2.).. Minden kulturális, szociális egyesület munkájában részt vett. A MT megyei Általános Tanítótestület aljegyzője. Irod.: Emlékkönyv; időtár 3..Székelyföld í.k.

1926 † Mv., 1999. júl., 15. : orvos. – Karácsonyfalván a Körzeti Rendelőben dolgozott. Közölt az Orvostudományi Értesítőben. – Irod. : Orvostudományi Értesítő (1996/68)

? † 1879: rabbi. – A mv.-i status-quo (konzervatív) hitközség élén állt, a „haladó” (Fortschritts) hitköség első rabbija (1868–79), dr. Tevékenysége idején kezdték építeni a mv.-i zsidó elemi iskolát, halála után (1880) kezdte működését. Irod.: Mv. zsidósága; Sebestyén Mihály 2000

? † ?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1719). Peregrinált Franekerben (1728). Lelkész Bethleszentmiklóson (1732–35), Sövényfalván (1739–58). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

? † ?: nemzetőr kapitány. – Mv.-en a Szentmiklós utcai negyedben polgárőr alkapitány (1848. ápr.-okt). Irod.: Időtár 2

? † ? : festő. – Német festő volt, Mv.-en élt annyit tudunk róla hogy az izraeliták telket és házat vásároltak tőle a Kis Szentkirály u. nyugati vége felé- a mai Arany János utcában (1830), amit imaháznak használtak (–1860). Mint festőről egyébb adatok hiányoznak, valószínűleg nem emelkedett fel az elismert festők köréig.

1917., † Mv., 2007. nov.: jogász, dr. Irod.: Mv.-i zsidó temető dok.

Hátszeg, 1923. nov. 9., † Debrecen, 2002. márc. 24. Mv.-en temették el: orvos, egyetemi tanár.– Felesége: Nagy Ilona (1923–1975), orvos.- Középiskolát Déván és Kv.-on végzett, egyetemi tanulmányait Kv. Bp. majd Mv.-en folytatta, ahol orvosi diplomát szerzett (1946). Pályáját Kv.-on az OGYI Anatómiai tanszékén kezdte mint gyakornok (1943), tanársegéd u.o. (1946–),

? † ?: újjáalakította Mv.-en a Szocdem Pártot (1945). Irod.: Katona Szabó

Rava, 1900., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után a szülői házban tanult gazdálkodni, majd 20 hold földet önállóan művelt. Az első vh.-ban a 9. huszárezredben az olasz frontonton volt, majd a székely hadosztályhoz került. A MP tagja, a község másodbírája volt.. Irod.: Székelyföld í.k

1812.., † Mv., 1888. máj. 4.: rendőrfőkapitány – Felesége: Rajka Róza. Gyermekeik: M. Róza Kovács Károlyné; dr. M. Kálmán, felesége Sinkovits Katinka; M. Polixéna, Balog Mihályné (1807.? – Mv., 1876. máj. 6.); M. Ödön, felesége Wagner Hermin ; M. Károlina, M. Farkas (1863 – Mv., 1874. máj. 11.); M. Lotti

Mv., 1866. febr. 4., † ?: színésznő. – Színpadra lépett (1866) és nyugdíjba ment (1899). Irod.: Schöpflin

Vulkán, ? † ?: tanító. – Tanulmányait Nagyszebenben végezte, oklevelet szerzett (1940), azután Bordoson tanított. Irod.:

? † ?: unit. lelkész. – Nyárádszentlászlón lelkész (1788–98), majd Felsőrákosra távozott. Irod.: Nyárádszentlászló

? † ? : esküdt polgár.- a Mv.-i esküdt közönség tagja (1791). Irod.: Pál-Antal 2006

1855. szept. 14., † 1922. febr. 19.: kereskedő, földbirtokos, városi tanácsos, a törvényhatósági bizottság tagja. Apja fizette ki magánpénztárából Mv. harmadik hadisarcát az oroszoknak (1849. aug.). Molter Károly apósa. Leánya, Zsófika lett a vagyonának örököse. Az I. vh. után a földbirtokait kisajátiították. Irod.: Dorn, Alexander : Die Protokollirten Firmen Österreich-Ungarn… (Wien, 1892);

1857. okt. 21., † ?, 1951. szept. 8.: Molter Károly anyósa. – Szászrégenbe és Magyaróra telepedett szász ősei jelentős erdőterületeket birtokoltak, majd Mv.-re költöztek (19. sz. elején). Apja Wagner János Frigyes, gazdag kereskedő. Első férje Fekete Károly ügyvéd, törvényszéki bíró, két lányuk született: Margit (1881–1958) és Hermin (1882–1967). Második férje Marosi

1803.? † Mv., 1878. máj. 5.: ? Férje: 1. Hamorszki Sámuel, gyermekeik: H. István, H. Karolina, Kreszta Károlyné; H. Anna, , H. Lajos; H. István; 2. Soós György, városi tanácsos. – M. kir. igazságügyminiszteri számtanácsos. Irod.: Gyászjelentő

→ TIMÁR János M.

1846., † 1905.: orvos. – Felesége: Sinkovits Katalin (1860 – Mv., 1911. márc. 27.). Gyermekeik: Dr. M. Béla; M. Olga Melha Waldemárné; M Erzébet Márton Zsigmondné; M. Irén. A Molter család őse anyai ágon.- A Szentgyörgy utcai kórház igazgatója.-Irod.: Gyászjelentő; Kiss- Pálmay József; Kiss–Péterffy–Péterffy; Pálmay József

? † 1836.?: tanácsos. – Felesége: Dézsi Karolina (1778.? – Mv., 1839.ápr. 2.). – Mv. városi tanácsos. Irod.: Gyászjelentő

Kadács, 1912., † ?: tanító. – Tanulmányait Kv.-on és Nagyenyeden végezte, Tanítani kezdett (1936), igazgató tanító Ravában (1938–48). A Hangya Szövetkezet könyvelője, leventeoktató, minden kulturális intézmény működésében részt vett. Irod.: Rava; Székelyföld í.k.

Csittszentivány, 1893., † ?: gazdálkodó. – Középiskolát végzett Mv.-en, majd a családi birtok vezetéséért hagyta abba tanulmányait és gazdálkodott Csittszent-iványon. Az első vh.-ban a 23. téb. Vadász zászlóaljban a szerb és olasz fronton harcolt, kétszer sebesült meg, mint szakaszvezető szerelt le a bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetéssel. A

→ BABA Ferenc

→ BORSOS Tamás

→ VÁSÁRHELYI MOLNÁR István

→ VÁSÁRHELYI SZŐCS János