Szerző: Fülöp Mária
MÁNYA Antal
Gyimesfelsőlok, 1912., † Mv., 1975.: hentes, mészáros. – Mánya Rafael és Nadeczki Rozália fia. Felesége: Kuthy Mária (1919–1995). Gyermekeik: Antal (1942–), Mv.-en nősült (1967), felesége Simon Róza (1944–). Gyermekeik: Zoltán (1968–), Levente (1970–) nősek és Béla (1943–2006), matematika tanár, felesége Dájbukát Ilona (1943–). Irod.: Száva 2012
MÁNYA Béla
Gyimesfelsőlok, 1943. szept. 12. † Mv., 2006. júl. 21.: matematikatanár. – M. Antal és Kuthy Mária fia. Felesége: Dájbukát Ilona (1943–). – A középiskolát Mv.-en a Bolyai Farkas Líc.-ban (1964) az egyetemet Kv.-on a BBTE matematika-fizika szakán végezte (1970). Tanított Csibaszentmiklóson (1964–66), Sáromberkén (1966–70) és Mv.-en a 14. sz. Általános
MARA, Aurel
Alsószolcsva, 1913. † 1994.: g. kat. lelkész. – Elemi isk.-t a szülőfalujában, líc.-t Buk.-ben a Sf. Sava Lic.-ban, teológiát Kv.-on végzett (1936). Lelkész volt a szülőfalujában, Bábolnában, Apahidán, és Uzdiszentpéterben (1949 – 1959). Nevéhez több g. kat. templom építése fűződik : a szülőfalujában háborús időszakban és csak közadakozásból, (1938 –
MARA Dezső
Szászrégen., 1907., † ?: bőrgyáros. –. – Kereskedelmi akadémiát végzett Mv.-en, majd a freibergi világhírű timáriskolát végezte el. Es Németo.-ban képezte tovább magát. Édespaja halála urán (1935) átvette a bőrgyárat Szászrégenben. Átlagosan 80–100 embert foglalkoztatott, gyártmányai a távolabbi vidékekere is eljutottak. A MP és a Népközösség, valamint az összes kulturális és
MARA József, Mara, Iosif
? † ?: gyáros. – Feketebőr-tímárműhelye volt Szászrégenben (1909–), ez bőrgyárrá alakult, működött (1926-ban is), vezetője fia, M. Dezső lett (1935–). Irod.: Bíró Donát; Pană
MARA Lőrinc, felsőszálláspataki
1748. máj. 17., † Mv., 1814. dec. 14., tem. Székelyföldváron dec. 18. : kir. hivatalos, kir. táblai ülnök. – M. László, Doboka vármegye főbirája fia. 1790-ben kir. hivatalos (1790), kir. táblai ülnök volt (1798–). Felesége: vargyasi Daniel Kata, Danie Péter és losonczi Bánffy Druzsina lánya, († 1795. jan. 3, temetve Kv.-on.)
MĂRĂNDICI, Al. Ioan
Ciocâlteni (Orheiu, Beszarábia), 1907. nov. 20. † Marosbogács, 1985. dec. 18.: tanító. – Tanítóképzőt Chişinăuban végzett kitűnő eredménnyel. Marosbogátra került, ahol iskola igazgató is lett nyugdíjba vonulásáig (1950–1970. szept. 1.). Tevékenysége fellendítette az iskola és a falu életét. Însemnările despre Băgaciu c.-mel megírta az emlékeit, amely írás értékes kordokumentum. Irod.:
MARC, Ferdinand Ionuţ
? † ?: építkezési vállalkozó. – Maroskövesden a g.kat templomot tervezte és építette (1879–81). A kupola négy freskóját Zinzaler festette (1903), amikor fel is szentelték. Irod.: Reghin, Protopopiat
MARCHIŞ, Marian
? † ?: A KISZ KB tagja (1985. máj. 18.–1989. dec. 22.), a KISZ Maros megyei Bizottságának első titkára (1987). Irod.: Crişan Valószínű még él!
MARCOCI, Ioan
? † ?: ort. lelkész. – Mezőbanyicában szolgált (20.sz első felében). Restauráltatta a hegyen levő régi kis fatemplomot, amelyet a 18.sz első felében építettek a g. kat. hívek, valamint a paróchia épületét is (1958). Ezen kívül kaput, kereszteket és kerítést állított a templomhoz, amelyet történelmi műemlékké és múzeummá nyilvánítottak (1995). Irod.:
MARCOCI, Ioan
? † Dédabisztratelep, 1987.: ort. pap. Dédabisztratelepen (1975–87). Az ő és a Vlasa házaspár kezdeményezésére és anyagi támogatásával építették (1986 – 2000) az ort. templomot, amelyet a néhai Teoctist pátriárka a Maros Völgye Katedrálisának nevezett. Irod.: Reghin, Protopopiat
MARCONI Sándorné; Markoni Sarolta, Magyari Sarolta
Zalatna, ? † ?: tanítónő.- Tanulmányait Nagyszebenben a Ferencrendi Zárdában, majd Szatmárnémetiben az Irgalmasoknál végezte. Ratosnyán tanított. A hazafias, kulturális, szociális egyesületek munkájában vett részt. Irod.: Székelyföld í.k.
MARCU din Sântandrei, Marcu Zugravul, popa; Marcu Zugravul ot Andraşfalău; Marco Zugravul Vlaşcovici, popa Marcol; Marcu Vlaşcovici
Nyárádandrásfalva, ? † ?: g. kat. pap, ikon- és templomfestő. – A Nyárádmentén, a Maros felsőfolyásánál, a Görgény völgyében tevékenykedett (1740–90). Feljegyzéseiből és felirataiból következtethetünk arra hogy hol működött mint g. kat pap. A következő templomokban találhatóak alkotásai : a mezőbanyicai fatemplom oltára, a mezőszentmártoni tempomban (1740), Nyárádandrásfalva fatemplom (1751–52); a
MARCU Moldovan, Eleonora Natalia
Mv., 1935.jún.1., † ? : orvos. – Férje: Marcu Cristian Antoniu, főorvos a mv.-i klinika mentőosztályán. – Temesváron és Mv.-en érettségizett az Unirea 1.sz.lánylíc.-ban, az OGYI-n végzett (1953–59). Élesden üzemorvos, Marosludason körzeti orvos (1960.nov.1.–1962.nov.1.), majd a mv.-i bőr- és kesztyűgyárban (1962.nov.1.–1989.máj.1.) és nyugdíjazásáig (1992. szept.1.) üzemorvos. Irod.: Nagy L
MARCU, Oliviu, §
Magyarcsesztve, 1930. aug. 8., † Mv., 1997. máj. 27.: tanár. – Elemi öt osztályt a szülőfalujában, középiskolát Balázsfalván, az utolsó líceumi évet Gyulafehérváron a Mihai Viteazul Fiú Líc.-ban végezte. Szülei földtulajdonosok voltak, ezért munkaszolgálatra sorozták be. Katonaság után az egyetermet Kv.-on a Biológia-Földrajz szakon végezte (1958). Borsaújfaluban (1958–59), a 7
MARCU, Traian
Déda-Bisztra, 1908., † Kv., 1989.: filológus, dialektológus, tanár. – Tanulmányait Dédán, Régenben. lic.-ot Mv.-en végzett. Már diákkorában jelentek meg versei és folklórgyűjteményei az Îndemnul c. diáklapban, amelynek szerkesztője is volt (1925–26). Kv.-on folytatta tanulmányait, ahol a Patria, majd később a Ţara nouă c. lapokkal működött együtt (1939 – 1940). A
MARCU, Vasile
? † ?: igazgató. – A Maros Megyei Szövetséges Ellenőrző Bizottság tagja és a Megyei ellenséges javak kezeléséért felelős Közigazgatási Igazgatóság főnöke.A Szovjet Katonai Parancsnokság Mv.-ről való távozása alkalmával (1945.okt.28.) megyei bizottságot hoztak létre, amely számba vette és felleltározta és visszavette a mv.-i Kereskedelmi és Ipar Kamara ingatlan és ingó
MĂRCULESCU, Eustatiu
? † ?: tanár. – A mv.-i Ref. Koll.-ban volt tanár (1930–33). Irod.: Mv. tört. 2
MĂRCULEŢ, Ioan
Ceangăul Mare, v. Ceanu Mare Mezőcsán, 1844 † Mezőgerebenes, 1895 : tanár. – A középiskolát Balázsfalván a teológiát Bécsben és Balázsfalván végezte. Matematika és német görög nyelv tanára volt uo. (1869–78); Bârladon tanított; Mezőgerebesen pap. Munkatársa volt a Foaia scolastică şi bisericească din Blaj, Revista catolică c. lapoknak. – F.
MĂRCUŞ, Ioan, §
Szentmihály, Alsóbölkény, 1916. ápr. 26., † ?: szerelőmunkás, pártpolitikus. – Párttag lett (1944. okt.). A középiskola befejezése után, a Ştefan Gheorghiu pártiskolát végezte (1949. szept.–1950. jún.), majd a SZU KP KB melletti páriskola tanulója (1955–58). A Muscel megyei pártbizottság gazdasági ügyosztály főnöke (1947), a közigazgatási oszt. főnöke (1948. febr.), a
MARCUS, Ştefan
Egerpatak (Kov.), 1929. szept. 19., † ?: agrár- kutató. – A mv.-i Zootechnikao Kutatóállomáson dolgozott 27 évig, először (1954–58) mint geobotanikus a legelőket tanulmányozta, majd a cukorrépa termesztését (1959–). Több mint 70 tudományos dolgozata közül 45 megjelent szaklapokban. Irod.: MMK; Pers. Mureşene
MĂRCUŞ, Ştefan
Aninoszabányatelep (Hunyad), 1929. szept. 29., † ?: mezőgazdász, tudományos kutató. – A mv.-i Állattenyésztési Kisérleti Állomáson dolgozott. Irod.: Pers. mureşene
MARCZINYÁK Alex
? † ?: mérnök. – A Metalotehnica-ban dolgozott az automatikus kötőgépek kutatásával foglalkozott. Irod.: MMK; Pers. Mureşene
MARCZINYÁK Sándor
1872.? † Mv., 1923. aug. 26.: : postai felügyelő. – M. Károly fia. Testvérei: M. Paula, Szerelemhegyi Béláné; M. Antal, felesége Sipos Erzsébet; M. Vilmos. Felesége: Csiszár Berta. Gyermekeik: M. Lajos, Margit, Sándor, Károly, Zoltán, Magda. – Mv.-en a kir. posta és távirda felügyelője volt. Irod.: Gyászjelentő
MARESCH Béla
Arad, 1923. júl 15., † ?: színész. – A mv.-i Székely Színház tagja (1948–50). Ezután átszerződött Kv.-ra (1950–76). Előkelőségek, főúri figurák, vagányok és ingyenélők ironikus hangvételű megelevenítésével érte el sikereit. F. sz.: Timár János (Gergely Sándor : Vitézek és hősök); Corvino, kereskedő (Ben Jonson : Volpone); Mátyás (Hermann Heyermans :
MĂRGINEAN, Alexandru (Dumitru?)
? † ?: igazgatótanító. – Radnóton a g. kat. román tannyelvű iskolában tanított (1931–41). Igazgatása idején épült fel egy új állami román elemi iskola, amelynek már könyvtára és mezőgazdasági gyakorlókertje is volt (1938) Tanítói lakás is épült (1934–1938). Irod.: Iernut
MĂRGINEAN, Simion
ort. pap Lövérben (Maros, 1972 – 2003). Szolgálata idejében épült a parochia épülete (1978). Irod.: Reghin, Protopopiat
MĂRGINEAN, Valeriu
Marosszentjakab, 1864. nov. 30., † ?: g. kat. pap. – Apja földműves volt. – Balázsfalván végezte a gimn.-ot és a teológiát is (1891–93). Szabó J. szentelte pappá (1893. okt. 1.). Irod.: Aţintiş
MĂRGINEANU, Ioan
? † ?: ?.-Irod.: Păcăţian, Teodor : Cartea de aur sau luptele politice-naţionale ale românilor de sub coroana ungară (Sibiu, 1904)
MĂRGINEANU, Ion
? † ? : mezőcekedi munkás. – A kommunista rendszer elítéltje. – Irod : Ioniţoiu
MĂRGINEANU, Mihai
? † ?: ort. pap. – Szolgált Nagyölyvesben (1969–73). Irod.: Şincan 2006
MĂRGINEANU, Teodor
Kásva, 1932. jan. 11. † Szamosújvár, 1957. jún. 26.: hadnagy, antikommunista harcos, a kommmunista rendszer elítéltje. – Apját korán elvesztette, ezért erdőmunkásként dolgozott, majd a Bumbeşti- Livezeni vasútvonalnál teljesített szolgálatot. A görgényi Erdészeti Szakiskola diákja volt (1950–52). Szilágysomlyón tiszti isk.-ba került, amelynek elvégzése után hadnagyként Borgóprundra, a 255-ös regimenthez helyezték. A
MARGITAI Jonatán
? † ?: ref. lelkész. – Peregrinált Franekerben (1740–41). Lelkész volt Csáváson (1744–45), Bonyhán (1746) és Kv.-on (1746–64). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1.
MARGITAY Gábor, margitfalvi, Margithay Gábor
Hajdúhadház, 1810, † Mv., 1889. szept. 21.: építészmérnök, honvédmérnökkari őrnagy (1848–49). – Felesége: Geiger Veronika. – A debreceni Ref. Koll.-ban tanult (1824–33), a pesti Institutum Geometricum hallgatója (1833–), ahol mérnöki oklevelet szerzett. A nagyváradi (1841–), utóbb az aradi Ker. Államépítészeti Igazgatóságon rajzolómérnök. A m. kormány szolgálatába állt, az aradi ostromseregnél
MARGITAY Stephanus, Marditar Stephanus
Mv., 1797., † ?: egyetemi hallgató. – Árva. Hints Dánielnél inaskodott, aki a gyámja volt. – 26 éves korában Pesten sebészhallgató (1823–26). Irod.: Szabó Miklós 2005
MARIA, § Regina, Marie Alexandra Victoria
1875. okt. 29., † 1938. júl. 18.: román királyné. – Ferdinand király felesége. II. Károly román király édesanyja. – Gyakran járt Szovátán. A Sándor János villájában nyaralt (1922). Szovátai üdülésből érkezett látogatóba Mv.-re. A város kormányzata, katonai vezetői a Városházára, a Kultúrpalotába, a katonai líc.-ba, a hadiárvák otthonába kísérték, majd
MÁRIAFFY Albert, maksai
Marosszentgyörgy, Nagyernye Gudenus szerint, 1895. dec. 2., † Bp., 1955. febr. 7.: földbirtokos, zászlós. – M. Lajos (1868–1915) és nagyercsei és gelencei gr. Toldalaghi Rozália (1866–1943) fia. Felesége: gr Bethlen Erzsébet Louise (Torda, 1907. nov. 19.- Bp., 1985. ápr. 26. Tem.Bp., Farkasrét, 1985. máj. 23.), megesküdek Tordán (1927. máj. 4), elvált
MÁRIAFFY Albert, Máriaffi Albert, maksai, gr.
Marosszentgyörgy, 1823. júl. 23., † Marosszentgyörgy, 1889. febr. 10., temetve a családi kápolnába: marosszentgyörgyi földbirtokos. – M. Dávid és királyhalmi Petki Mária († 1895) fia. Felesége: 1. losonci br. Bánffy Rozália (1827–1866); 2. gr. Bethlen Lujza (1834-Mv., 1900), B. Gábor és B. Klára leánya, (esküvő: 1866. dec. 15.). Gyermekeik: M. Dávid
MÁRIAFFY Dávid, maksai
Kv., 1859. aug. 15., † Marosszentgyörgy, 1907. jún. 31.: cs. és kir. kamarás, miniszteri titkár, marosszentgyörgyi földbirtokos. – M. Albert (1823–1889) és Bánffy Rózália (1827–1865) fia. Felesége: 1. Bayerl Teréz; 2.. Böttger Izabella (1866.? – Bp., 1889. jún. 4.). – Cs. kir. kamarás, miniszteri fogalmazó, honvéd huszárhadnagy,. – A jogot a
MÁRIAFFY Dávid I, maksai, Maksai Dávid, Máriaffi de Maxa, nyárádtői
? † 1762.: marosszentgyörgyi birtokos, guberniumi titkár, főkormányszéki titoknok. – Maksai Balázs (†1714) és Daczó Kata fia. Felesége Száva Éva Krisztina. Gyermekeik: József, szamosújvári várnagy, a fegyintézet igazgatója (1797–1810); László, Zaránd vm. főispánja († 1783); Lajos, kincstári tanácsos († 1819); Antal, dobokai főispán. – Főkormányszéki titoknok (1730. márc. 23.–) A
MÁRIAFFY Dávid III, maksai
?., † ?: földbirtokos. – I. Dávid (†. 1762) unokája. Felesége: királyfalvi gr. Petki Mária, volt br. Bálintitt Györgyné. – A marosszentgyörgyi birtokot házassága révén szerezte (1820). Az összes későbbi Máriaffy a kettőjük leszármazottja. Fiaik: Albert (1823–1889), a kastély építtetője, Lajos (1868–1915) a mintagazdaság létesítője. Irod.: Bicsok-Orbán; Kálmán Attila: A Máriaffi
MÁRIAFFY Gábor, maksai
Marosszentgyörgy, 1896. szept. 6., † Maroskeresztúr, 1938. aug. 6.: földbirtokos, hadnagy. – M. Lajos (1868–1915) és gr. Tholdalagi Rozália (1866–1943) fia. Esküvő: 1919. szept. 6. Felesége: tövisi br. Bálintitt Mária Magdolna, B. József András György és Béldi Georgina lánya (Nagyernye, 1888. nov. 8.-Bp., 1966. dec. 1. Öngyilkos lett). Gyermekei: Méda, Lili,
MÁRIAFFY Lajos, maksai
? † 1819: kincstári tanácsos. – Parajdi és Tordai kamaraispán, kincstári tanácsos. Dávid († 1762) és Száva Éva Krisztina fia. Felesége: szentháromsági Szeredai Anna. Gyermekeik: Antal († 1855), Dávid, József, Amália, Alojza, Anna. Irod.: Gudenus; Pálmay
MÁRIAFFY Lajos, maksai
Marosszentgyörgy, 1894.szept.21. †1916: földbirtokos. – Besorozták (1914). A harctéren volt (1915.jún.17. – eltűnt 1916.júl.6.). Irod.: Koszta
MÁRIAFFY Lajos, maksai, Máriaffi Lajos
Kv., 1868. ápr. 5., † Gyulatelke, 1915. jún. 21, Marosszentgyörgyön temették 1915. jún. 23.: földbirtokos, kamarás. – M. Albert (1815–1889) és Bethlen Lujza (1835-Mv., 1900) fia. Felesége nagyercsei Tholdalagi Rózália (1866–1943) csillagkeresztes hölgy (Esk.: Radnótfája, 1892. nov. 5. v.). Gyermekeik: Lajos (1894–1971), Albert (1895–1955) és Gábor (1896–1938). – Hosszabb külföldi útat
MÁRIAFFY Lajos, maksai, Máriaffi, Máriaffy Louis
Marosszentgyörgy, 1894. szept. 21., † Igls Ausztria, 1971.dec. 13.: vitéz, tartalékos hadnagy, földbirtokos, a MSE és a Vörös Kereszt elnöke. – Lajos (1868–1915) és Tholdalagi Rozália (1866–1943) fia. Felesége hadadi Wesselényi Erzsébet (1902- Igls, 1975). – A középiskolát Tatán, Bp.-en a piaristáknál (1912), a jogot a bécsi Theresianum egyetemen folytatta. Nemesi
MÁRIAFFY László, maksai, Máriaffi
? † 1783.: zarándi főispán.- Dávid († 1762) és Száva Éva Krisztina fia. Felesége: 1. csicsókeresztúri Torma Teréz, 2. görgényszentimrei Berzenczei Ágnes, 3. nagybarcsai Barcsai Krisztina. Mv.-en polgári esküt tett (1771.). Irod.: Bicsok-Orbán; Orbán János: Táblabírák, főnemesek, pallérok és házak: Városkép és társadalom változásai Mv.-en a Királyi Tábla beköltözése után [1754]
MÁRIAFFY Mária, maksai, Máriaffi Mária, özv. Knöpfler Elekné, Inczédy Joksman Nándorné
1865. † Mv., 1924. jan. 11.: földbirtokos. – Albert (1823–1889) és Bánffy Rozália (1827–1865) lánya. Férje: 1. zarándi Knöpfler Elek (1863–1903). Gyermekük: Albert (1890–). 2. Inczédy Joksman Nándor (esk. 1908). – Az EMKE alapító és választott választmányi örökös tagja (1885. ápr.12–). A maroskeresztúri ref. templom építésekor 1200 forintos adománnyal segítette
MÁRIAFFY, maxai, maksai család
A székely eredetű nyárádtői Maksai családból veszi eredetét. Balázs deák fejedelmi táblai ülnök (1647), aki első felesége Pán Dorottya révén kapott birtokot Nyárádtőn (1628), ettől kezdve használta a nyárádtői előnevet. Dédunokája volt Maksai Dávid guberniumi titkár († 1762), akit főkormányszéki titoknokká neveztek ki (1730. márc. 23.), ős magyar nevét mint
MARIAN, Mircea Gh.
1941., † 1999. okt. : mérnök. – Tehnikai igazgató a RAGCL és a R.A. Energomur-nál. Irod.: [Nekrológ] (C. L. , 1999. okt.12)
MARIAN, popa
1759., † Felsőköhér, 1826. aug. 15.: g. kat. pap. – Ioan Bob püspök Felsőköhérbe helyezte szolgálni (1793.febr. 2.–).-Irod.: Dobozi
MARIAN Sangiorzan, Sangiorzan Marian
? † ? : bíró. –Marosbárdos kisbírója.Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MARIAN, Silviu
? † ? : g. kat. lelkész. – Uzdiszentpéterben szolgált (1934–48). Javaslatára, közadakozásból új, nagyobb, bizánci stílusú, kereszt alakú g. kat. templom épült (1935–), amelyet Mihály arkangyalnak és Szt. Gavrilnak ajálottak. A mv.-i illetőségű Aurel Pop, a szebeni C.-tin Bucătaru festette ki freskókkal, Iuliu Maior kanonok szentelte fel (1943). Ugyancsak a
MÁRIÁSSY Albert
? † ?: marosszentgyörgyi birtokos Irod.: Borászati törzskönyv (Bp., 1883)
MÁRIÁSSY Ella
? † ? : földbirtokos. – Az államosítás után csipkebogyó-feldolgozó Mv.-en. Irod.: Mikó
MARICA, Cezara Codruţa, §
Mv., 1979. márc. 3., † Navodari, 1995. júl. 3.: diák; író. – Mv.-en tanult az elemiben (1985–89), a gimnáziumot a Művészeti Líc. fuvola osztályában (1989–1993) és az Unirea Líc. X. oszt. tanulója, speciális angol osztályban (1993–95). A vakációban tragikus balesetben hunyt el. Debütált 11 éves korában: Hora: színdarabbal és a
MARIENBURG, Georg Friedrich
Szászsebes, 1820. jún., † Szásznádas, 1881. nov. 23.: nyelvész, ev. lelkész, történész. – A gimnáziumot Nagyszebenben végezte; Berlinben germanisztikát, történelmet, földrajzot és teológiát, Kv.-on jogtudományt tanult. Miután egy évig szülővárosában gimnáziumi tanár volt, Segesváron nyert tanári állást (1844–48), majd lelkész Szásznádason (1848–81). Elsőnek foglalkozott a szászok eredetével, a rajnai nyelveredet
MARIESAN, Michail
Kincses, 1860. nov. 17., † ?: g. kat. pap. – Gimn.-ot (1882) és teológiát Balázsfalván végzett (1886), Vancea mitropolita szentelte pappá (1886. nov. 24.). Parokiai gondnok Vaslábon (1886–94). Felsőbölkényben szolgált (1894–1900). Nagy népszerűségnek örvendett az egész vidéken. Misszionárius tevékenységével híveit megnyerte, mindannyian absztinenciai fogadalmat tettek a templomban, ami abban az
MARIN, Vasile
? † ?: tanító. – Nyárádgálfalván tanított, csak román nyelven tudta tanítani a m. tagozat I.-VII.osztályos tanulóit (1938–40). Az emlékezet megőrizte, h. nagyon jól beilleszkedett a faluközösségbe, kitűnő labdarúgó volt. Irod.: Nyárádgálfalva
MARINA, János
Kissármás, 1913., † ? : uradalmi gazdatiszt. – Iskoláit Sármáson végezte, majd gazdálkodni tanult. Biró József földbirtokának volt a vezetője (–1940), majd a Jakabffy örökösök gazdaságát vezette Pókában. A ref. egyház kulturális intézményeiben és a Gazdakör vezetésében vett részt. Irod.: Székelyföld í.k.
MARINCA, Adrian
? † ?: tanár. – Sármásban a Ioan Micu Lic.-ban tanított. – Nevéhez fűződik Mihály György tanárral együtt az Iskolai Múzeum berendezése és felavatása (1967.dec. 30.). Irod.: Sărmaşu
MARINESCU, AL. Violeta
Görgényoroszfalu, 1925. ápr.15. † ?: katonatiszt. – A Tudor Vladimirescu hadosztályban ezredesként vett részt a II. vh. harcaiban. Önkéntesként került a hadseregbe, ahol felderítőként és szanitécként szolgált.. Hősiességéért sok kitüntetést kapott. A háború után az állambiztonságban kapott feladatokat (Sziguranca), majd a Belügyminisztériumban tevékenykedett nyugdíjazásáig (1978). Irod.: Suciu
MARINESCU, Dumitru, §
Măciuca, 1920. ápr.1. † Mv.?: ort. pap. – Elemi iskolát a szülőhelyén, gimn.-ot Râmnicu Vâlcean a Sf.Nicolae Szemináriumban (1933–46), majd teológiát Buk.-ben végzett (1942–46). Előbb Vâlcea megyében szolgált, majd Nisipi faluba került (1950–60), onnan Maros megyébe költözött Mezőmajosra (1960–69). Pap lett Marosszentgyörgyön, az ort. temetőben újjáépítette a Hősök Emlékművét (1969-
MARINESCU, Teodor, §
Segesvár, 1922. szept. 28. † ? : jogász, pártpolitikus, diplomata. – A Buk.-i Egyetem Jogi szakán; a Ştefan Gheorghiu akad.-án végzett. Párttag (1946. jan.–), az AGERPRES igazgató helyettese (1951. máj. 29.–). A RMP KB póttagja (1960. jún. 25.–65. júl. 24.), az RKP KB tagja (1965. júl. 24.–1989. nov. 24.). A
MARINIVICI, Mihai, Marinovitz Mihály
Faragó, 1886. dec. 17., † Kv., 1975. aug. 10.: jogász. – M. Eugen és Cornelia fia. Szászrégenben tanult, Mv.-en a R.K. Főgimn.-ban végezte a középiskolát, a jogi egyetemet Kv.-on a FJTE-en végezte (1907–11), ahol a jogi és a politikai tudományok doktora lett (1914. jún. 6). Bíró Régenben (1916–); Kv.-ra a
MARINOVICI, Carolina
? † 1890 után ?: földbirtokos. – M. Nicolae és Ecaterina lánya. – Adományokkal hozzájárult hozzá román leánynevelő Intézetek létrehozásához Nagyvárad (1870); Szeben (1881), valamint a Petru Maior Egyetemi Hallgatók Társaságához. Élete végéig tagja volt A Szebeni Román Nők Egyesületének; a Régeni román iskola patrónusa; pénzadományt juttat a hodáki iskola
MARINOVICI, Ecaterina; Marinoviciu Ecaterina, Bardoşi Ecaterina
? † Szászrégen, 1873. aug.: földbirtokos. – Bardoşi Demetriu macedón-román kereskedő első, Oniţ (Oniţiu) szintén macedón-román kereskedő leányával kötött házasságából született. Férje: Marinoviciu Nicolae kereskedő. Hat gyermek anyja, egyik leányuk: Carolina. – Földbirtokos Oroszidecsben. Nagylelkűen elengedte a falu lakosainak jelentős adósságát, amely összeget egy új, maroshévízi templom építésére fordítottak (1897).
MARINOVICI, Gheorghe
? † ?: kereskedő. – Macedón örmény kereskedő család tagja Régenben, a román tudomány és kultúra támogatója, anyagilag segítette a szászrégeni g. kat. templom és iskola építését (19. sz.). Irod.: Bíró Donát; MMK
MARINOVICI, Ioan
Mega-Târnovo, 1758., † Szászrégen, 1842. : macedón-román kereskedő. – Egyike Petru Maior legnagyobb segítőinek a régeni román templom felépítésében- a Szentháromság templom építési költségeknek felét állta, és tetemes összeggel járult hozzá egy román imaház létesítéséhez. Irod.: Regh. Cult (3)
MARINOVICI, Nicolae
1800., † Szászrégen, 1874. jan. 27.: kereskedő. – Felesége: Bardoşi Ecaterina. Leányuk: Carolina. – Jelentős összegekkel járult hozzá a Gazeta Transilvaniei fenntartásához testvérével Gheorgheval együtt; Balázsfalván iskolai alapítvány létesített rászoruló tanulókat ösztöndíjjal segített. Irod.: Regh. cult.
MARINOVICI, Rita Maria; Chiricuţă
Szászrégen, 1923., † ?: tudományos kutató. – Mihai és Albertine Marinovici leánya. Tanulmányait Régenben kezdte, Kv.-on folytatta ahol érettségizett és az egyetem Filológia Karán végzett, majd doktorált, ugyanakkor a Népi Művészeti Iskola festészeti tanfolyamát hallgatta. Tudományos kutató a Nyelvtudományi- és Történelmi Intézetben Kv.-on. Kitűntették a Román Akadémia díjával. Irod.: Regh. cult.
MARINOVITS Döme
1860.? † Mv., 1878. ápr. 1. Szászrégenben temették: fogalmazó. – Testvérei: M. Karolina Orbonás Mihályné; M. Mária, cs. kir. csendőrőrnagy Schwarz Károly; M.János, Miklós és Jenő. – Mv.-en kir. itélőtáblai segéd-fogalmazó. Irod.: Gyászjelentő
MARINOVITS J.
? † ?: szászrégeni vállalkozó. Irod.: Dorn, Alexander : Die Protokollirten Firmen Österreich-Ungarn… (Wien, 1892)
MARINOVITS, Nicolaus
? † ?: szászrégeni vállalkozó. Irod.: Dorn, Alexander : Die Protokollirten Firmen Österreich-Ungarn… (Wien, 1892)
MARIŞ, Florea
? † Kincsesfő, 2002 : az új ort. templom gondnoka Kincsesfőn, amely a Királyi Ház segítségével épült (1940–44 k.). Szolgálata idejében Andrei Andreicuţ, püspök megáldotta az új ort. templomot (1990). Irod.: Reghin, Protopopiat
MARIŞ, Iosif
Déda, 1914. nov. 14., † Buk., 1972. márc.: hegedűművész, karmester egyetemi tanár. – Buk.-ben a zenekonzervatórium tanára. Irod.: C. A. Ionescu: Răspunzând cu dragoste unei scrisori … In memoriam Iosif Mariş ( C.l., 1995. ápr. 1.); Netea: Mureşul superior
MÁRK testvér
? † ? : pálos szerzetes. – A szentkirályi pálos kolostor képviselője, akinek. Tamás fia Antal, fűzkúti nemes, eladta a Besevölgy torkolatában fekvő földbirtokát 52 forintért (1405). Irod.: Székelyföld tört.1.
MÁRK Alexandra, § Marc; Szandra
Déda-Bisztra, 1901. okt. 10., † Déda, 1991. ápr. 10.: ífjúsági író. – Középiskolát Mv.-en végzett, két évig egyetemre járt Debrecenben (1920–22). A mv.-i Francia Intézet titkára és előadója (1927–31); a Székely ill. az Állami Színház irodalmi referense, az irodalmi titkár állást betöltő dr. Metz István mellett nyugdíjazásáig (1952–67). Dalszövegeket írt
MÁRK Endre
Magyarrégen, 1862, † 1922 : földbirtokos. – Márk János fia. Magyarrégenben voltak birtokai. Foglalkozott erdőkitermeléssel, tutajozással. A magyarrégeni pénztár igazgatója haláláig. Irod.: Bíró Donát; Múltunkról
MÁRK Endre
Magyarrégen, 1893, † ? : ügyvéd. – Magyarrégenben volt ügyvéd. Részt vett az I. vh.-ban (1914–18), az orosz fronton harcolt, súlyos betegséggel kórházba került. Egészségügyi hadnagyként szerelt le kitüntetésekkel. Irod.: Erdélyi ezredek
MÁRK Endre
Magyarrégen, 1932.aug.14., † Magyarrégen, 2009.ápr.15. elnök. – M.Endre, ügyvéd és Ferenczy Sarolta (1912 † 2003.márc.20., 91. évében) fia. Felesége Mara Márta szoc. asszisztens (1960). – Mezőgazd. Szakisk., Mv.-i technikumot (1950–51) végzett.Az erdőszentgyörgyi rajonnál (1951–55), a tart.Néptanácsnál technikus (1957–62). Farmvezető a gernyeszegi áll. gazd.farmvezetője (1962–66), a Szászrágeni tejgyár technikusa, egységvezetője nyugdíjazásáig
MÁRK István
Sepsiszentgyörgy, ? † 1772.: ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1758). Baselben (1768–69) és Zürichben peregrinált (1769–70). Szőkefalván működött (1771–72). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.4; Nagy László
MÁRK István
Magyarrégen, 1896., † ?: könyvkereskedő Gyergyószentmiklóson. – Részt vett az első vh.-ban (1915–) vonult be a mv.-i 22. h. gy. e.-hez vonult be, az orosz harctérre ment, ahol megsebesült. Kitüntetései: O2, Kcsk., seb. é. Továbbszolgált a székely hadosztályban, ahol mint futártiszt teljesített szolgálatot, majd arra kapott megbiztatást, hogy álruhában Erdélybe térjen
MÁRK János
? † ?: magántisztviselő Mv.-en. – Az MSE tagja (1934–), majd választmányi tag, az úszó- vizipoló- és a vívószakosztály titkára volt. Irod.: Pluhár
MÁRK János, §
Szászrégen, 1862. dec.. 26 † 1922: szabadságharcos. – Felesége: Éltető Katalin, aki révén megalapozta a család vagyoni helyzetét. Fiaik: Simon és Endre, felesége korai halála után, nevelésükről Urbán Zsófia gondoskodott. – 26 évesen csatlakozott a forradalmárokhoz, Lepacsek ezredes csapatában katonai hírvivő lett. Titkos levelezést szállítva kozákok támadták meg, megsebesült de elmenekült
MÁRK János László
Mv., 1940. máj. 9., † Mv., 2002. márc. 7.: építészmérnök. – Érettségizett a mv.-i Bolyai Farkas Líc.-ban (1956), majd elvégezte az Építészeti Technikumot (1961), azután a Iaşi.-i műszaki egyetem Építészmérnöki karán szerzett oklevelet (1968). Dolgozott a mv.-i Tervező Intézetben mint technikus (1961–63), a mv.-i Faipari Trőszt Tervező Osztályán (1968–69); a
MÁRK Károly Jakab, egerpataki
Magyarrégen, 1895, † ?: földbirtokos, ezredes. – Középiskolái elvégzése után a családi birtok vezetését vette át Körtvélyfáján, 100 holdon folytatott korszerű gazdálkodást. Részt vett az I. vh.-ban. A megyét képviselő felsőházi póttagnak jelőlték(1942). Irod.: Reghin, militari; Székelyföld í.k.
MÁRK Maria
Szászrágen, 1915., † Görgényszentimre, 1994. jún. 2.: tanítónő Jódtelepen (Maros). – Irod. : [Nekrológ] (1994. jún. 4.); Omagiu
MÁRK Mihály
Kovászna, 1880. dec. 10., † Parajd, 1965. dec. 7. : lelkész, egyházi író szerkesztő. – Sepsiszentgyörgyön érettségizett (1901), majd Kv.-on lelkészi diplomát szerzett (1905). Lelkész Héjjasfalván, Csekefalván, Agyagfalván (1908–58). A Harangszó c. hetilap munkatársa (1922–) majd felelős szerkesztője (1928–38), a Ref. Szemle, Kálvinista Világ munkatársa. A Ref. Naptárban és a
MÁRK Miklós, Márk Nicolae
Csíkszentgyörgy, 1895., † ?: ügyvéd. – Kereskedő családból származott. – A mv.-i ref. koll.-ban érettségizett, az egyetemet Kv.-on végezte, doktorált (1918), ügyvédi vizsgát tett (1921).Ügyvédjelöltként dolgozott Mv.-en, Bp.-en, majd Mv.-en gyakorló ügyvéd lett (1921–). A Mv.-i Kereskedők Társulatának titkára, a Kereskedelmi Kamara tagja. Kereskedelmi tárgyú cikkeket írt napi és szaklapokban.Irod.: