Maros megyei életrajzi lexikon

? † ? : bíró. – Marosbárdos falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65), román nyelven közölték az adatokat. Irod.: Pesty 2014

? †? : esperes. – Ózdi főesperes (1519). Önképzéssel pótolta a latin tudását, műveltségét számtalan szerző művének olvasásával egészítette ki. Irod.: Ferenczi Sándor 2012

Mv., ? † ?: rendező. – Gyermekkorát Mv-en töltötte. Bukarestben végezte a Színi Akadémiát. Tevékenységét Constancán kezdte, majd Bukarestben a Teatrul Mic-ban rendezte a Doi pe un balansoar, Richard II., Tango c. darabokat. Rendezőként átkerült Mv.-re a Mv. Állami Színház román tagozatára (1969), ahol a John Arden: Dansul sergentului Musgrave

Marosjára, 1893., † ? : gazdálkodó. – Önálló gazda (1920–). Az első vh.-ban a 62. gy. e-el az orosz fronton harcolt, 3 évig volt fogságban, az I., II. ezüst v. é. és a Károly Csapatkereszt kitüntetést kapta. A Gazdakör elnöke, a ref egyház presbitere volt Marosjárában.. Irod.: Székelyföld í.k.

Hagymásbodon, 1913., † ?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után kereskedő lett, a megfelelő szaktudás elsajátítása után Mv.-en nyitott üzletet (1938). Irod.: Székelyföld í.k.

Málnásfürdő, 1904. nov. 5., † Segesvár, 1992. jún. 20.: tisztviselő, helytörténész. – Erzsébetvárosban a M. Állami Elemi Iskolában (1910–14), Segesváron a szász gimnázimban (1915–16), Szászvároson folytatta (1915–16), Nagyszebenben a M. Állami Gimnázimban, Segesváron a R.K. leánypolgáriban tanult (1918–20), Brassóban a Ref. Felsőkereskedelmi Int.-ben érettségizett (1920–23). Segesváron az I. L. Hessheimer

1903.† AEÁ, 1988.: diplomata, tanár. – Feleségül vette Perényi Marjorie bárónőt (1900). Gyermekeik: György (1903), Miklós, Sándor, akiknek a király bárói rangot adományozott (1912) és a Perényi család előnevet átruházta a Lukács családra, ezáltal lett a család neve Perényi Lukács.Soha nem viselte a bárói címet, sem az előnevet. Emigrált Törökörszágba,

Szászrégen(?) A család tagjai közül nemesi rangot nyert (1760 és 1762)

? † ? :Irod.: MÉL; MSZL; Székelyföld tört.

székely ispán (1397. okt. – 1401. szept. 7.) Irod.: Székelyföld tört. 1.

? † ? : anyakönyvvezető. – Az anyakönyvi hivatal élére került (1920), majd a lakáshivatal főnöke lett (1921). Irod.: Időtár 3

→ CHEREJI–PERIS Terézia

? † ?: várhegyi kapitány. – Sepsi-, Kézdi- és Orbaiszék királybírója (1582), a székelyudvarhelyi Székelytámadt vár kapitánya, Udvarhely és Marosszék királybírója (1590). Irod.: Pál-Antal 2002; SzOkl, 4

? † ? : előkelő erdélyi nemes birtokos Királyfalván (Kisküküllőm.). – A szultán táborába élést szolgáltató főkövetség számára kivetett adó perceptora (1674). Küküllő vm. főbírája (1681–), aludvarmester (1681–90). Részt vett az országos ügyekben is, egyik követ volt az erdélyi fejedelem részéről a bécsi udvarral kötendő szerződés ügyében (1686). Igen vallásos, istenfélő ref.

Segesvár, 1877., † ? 1917.: orvos. Irod.: Bănuţ, Paul : Oameni de ispravă

1865., † ? : ort. tanító. – Tanulmányai: 2 gimn.-i oszt. Versenyvizygálval nyerte a végleges tanítói állását Görgénysóaknán, ahol tanító volt (1888–91). Irod.: Dobozi

? † ?: ref. lelkész. – Kv.-on subscribált (1665 k.). Uzdiszentpéterben szolgált (1669 után), majd Marossárpatakon (1679) volt lelkész. Az egyházmegyében szolgált (1682-ben, 1689 – 1696). Irod.: Ősz

Hogineşti (Besszarábia), 1933. szept. 19., † Segesvár, 1998. szept. 14.: tanár, irodalomtörténész, történész. – Tanulmányait a „Principele Nicolae” Líc.-ban Segesváron (1952), az egyetemet történelem szakon Buk.-ben végezte (1957), I.-es tanári fokozati vizsgát tett (1979). Segesváron tevékenykedett mint igazgató a Rajoni Művelődési Házban, majd a Rajoni Könyvtárban, majd igazgató a Történelmi

Mezőpanit, 1885., † ?: birtokos. – Felesége Gaál Ilona. – Mezőpanitban volt birtokos és 10 évig a községi bíró. Panitban malomtulajdonos is volt (1926). Irod.: Erdélyi vármegyék; Pană

A családból P. Bálint, Mátyás és János, mint pixidáriusok lustráltak (1614); P. Balázs primipiláris levelet nyert (1655). Irod.: Pálmay

Petele, 1725., † Gyergyószentmiklós, 1790-es évek elején: kereskedő. – P. Jakab és N. Mélik fia. Felesége: 1. N. Mária (1735–1763), 5 gyermekük született; 2. Mánya Gulicz (1743-?), 6 gyermekük született. – Gyergyóban volt kereskedő. Irod.: Száva 2012

Petele, 1717., † ?:kereskedő. – P. Jakab és N. Mélik fia. Felesége: 1. Zerif Aranka (1726–1759), 5 gyermekük közül Kristóf (1754-?), felesége Durák Ágnes (1757-?), akivel Mv.-en éltek, ahol Márton fiúk született (1786-?), az író Petelei István későbbi nagyapja; 2. Rebi (1759–?), Képfaragó János felesége (1780–);

Petele, 1723., † Gyergyó, 1791.: kereskedő. – Petelácz Jakab és N. Mélik fia. Felesége Gergely Anna (1732-?); Gyergyóban születtek gyermekeik: Jakab (1757-?), Bázár (1758–1758), János (1760–1761), Ripszima (1762–1764), Mária (1764–?); Kata (1765–1786), Jakab (1769–1827), Gergely (1767–1836), aki 1798-ban nősült, felesége Moldován Mária (1779–1865); János (1771-?), aki 1800-ban nősült; felesége Dombi Katalin

? 1974. júl. 19., † ? 2006. júl. 23.: közgazdász, egyetemi tanár. – Tanult Mv.-en a Kémiai Liceumban, majd a Petru Maior Egyetemen (1993–97) szerzett oklevelet; doktorált (1998); Dolgozott mint gazdasági tanácsos (1998–99); osztálydőnök a SC ISECO vállalatnál; a Dimitrie Cantemir Egyetemen Közgazdasági Karán gyakornok (1999–2002), A Petru Maior Egyetem Közgazdaság-

Mv., 1819. szept. 18.., † Mv, 1900.: kereskedő. – Petelácz Márton és Biluska Rozália fia. Felesége Istvánfi Mária.(1824–1875). Gyermekei: Rozália (1843–1847); Anna (1845–1907) Sombori Jánosné (Zetelaka, 1833-Mv., 1891); Irma, férje Gál János (Székelyudvarhely, 1894-?), festőművész; Katalin (1846–), Márton (1847. dec. 25–), István az író (1853–1910), János, Margit, Erzsébet Végh Béláné. –

1915 †1988: tanár. – pénzügyi és könyvviteli ismereteket oktatott. Az EMKE alapító és örökös tagja volt. Irod.: Mv.-i örmények; Sándor

1915 k. † Mv., 1988. júl. 2.: tanár. – Felsőkereskedelmi Akadémiát végzett (1940), majd 2 éves pedagógiai szemináriumba járt és gyorsíró tanfolyamot is végzett román és idegen nyelvekből. Mv.-en tanított a Kereskedelmi iskolában, pénzügyi és könyvviteli ismereteket oktatott. a Középfokú Pénzügyi Iskolában. Aligazgató és igazgató is volt. Fordítóként részt vett a

1786., † Mv., 1864. ápr. 5.: ?. – Gyermekeik: P. János, felesége Holmberg Ámália; P. István, felesége Istvánfi Mária; Petelei Mária Szenkovics Lukácsné. Irod.: Gyászjelentő

Mv., 1900., † ?: igazgató-tanító, szobrász. – P. János és Guggenberger /Gubody Irma fia. Felesége: Rusznák Anna. – Zilahon kapott tanítói oklevelet (1918). Petrozsényban volt tanító, majd Buk–ben volt szobrász (16 évig). Mezőkölpényben volt igazgató-tanító (1940–). Irod.: Száva 2012

? † ?: r. k. pap. – Nagyapold plébánosa és dékán (1313). Irod.: Léstyán – templomok 2

? † ?: r. k. pap. – Felsőkarácsonyfalva plébániatemplomának papja (1332), fizette a pápai tizedet (1332). Irod.: Léstyán – templomok 2.

? † ?: r. k. pap. – Gogán plébániatemplomának papja (1332), fizette a pápai tizedet (1332). Irod.: Beke 1894; Léstyán – templomok 2.

? † ?: r. k. pap. – A marosszentkirályi Szent István- plébániatemplom (már állt 1239-ben) papja, fizette a pápai tizedet (1332–35). Irod.: Beke 1894; Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.

? † ?: r. k. pap. – Maroscsapó első, név szerint ismert papja a plébániatemplomának, fizette a pápai tizedet (1332). Irod.: Léstyán – templomok 2.

? † ?: r. k. pap. – Mezőgerebenes papja, fizette a pápai tizedet (1332–35). Irod.: Léstyán – templomok 1.

? † ?: r. k. pap. – Oláhkocsárd plébániatemplomának papja (1332), fizette a pápai tizedet (1332–33). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 2.

? † ?: r. k. pap. – Szentháromság plébániatemplomának papja, fizette a pápai tizedet (1332–35). Irod.: Beke 1894; Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.

? † ?: r. k. pap. – A marosjárai plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1332–33). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.

? † ?: r. k. pap. – Káposztásszentmiklós plébániatemplomának papja, fizette a pápai tizedet (1332–35). Irod.: Beke 1894; Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.

? † ?: r. k. pap. – Csittszentiván plébániatemplom plébánosa (1333), fizette a pápai tizedet (1334–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.

? † ?: r. k. plébános. – Apold plébániatemplom plébánosa, egyben a kézdi dékánság dékánja is volt (1353). Irod.: Léstyán – templomok 2.

? † ?: r. k. pap. – Segesvári plébános (1394). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

A családból P. György kapott primipilárist (1655). Irod.: Pálmay

Felsőboldogfalva, 1889 † Göcs, : tanító: A Tanítóképzőt Székelykeresztúron végezte (1909). Héderfájára (Maros) került (1921–1940), onnan Ákosfalvára(1940–1945), majd visszatért Héderfájára, ahol még három évet tanított. A kántori szolgálatot is ő végezte. Megszerezte a lévitai képesítést, gyakran végzett lelkészi teendőket is.A belmisszió buzgó híve, aki a vasárnapi iskolát, a dalárdát és

Csóka, 1871., † Mv., 1923. jan. 8.: igazgató-tanító. – Felesége: Donáth Lenke. Gyermekeik: P. Béla, P. Lenke.Testvérei: P. Domokos, Ilona, Viktor, István, Julcsa, dezső, Rózsika, Károly, Giza. Székely nemesi családból származott, Nagyenyeden szerezte tanítói oklevelét, Görgényszentimrén (1898–1906), majd Mv.-en tanított a Ref. Koll.-ban (1910–23). Ismert pedagógus volt, számos elismerésben és

Görgényszentimre, 1903. ápr. 4., † ? : festőművész. – A Képzőművészeti Szövetség Mv.-i Fiókjának tagja (1951). Irod.: Molnár

Nagyölyves, 1921., † ?: tanító. – Apja Domokos ig.- tanító. – Tanult Mv.-en és Nagyenyeden. Tanított Udvarfalván (1940–), a ref. iskola igazgatója is volt. A Hangya ü. elnöke, egyik megalapítója volt Irod.: Székelyföld í.k.

→ KOMJÁTSZEGI Erzsébet

? † ?: tanító. – Szentháromságon (1847–1850) és Székelycsókán tanított (1866–71). Tanítói lakást épített (1866). Irod.: Imreh Barna; Székelycsóka

? † ?: prefektus. – Közigazgatási vezérfelügyelő. Azelőtt Nagyvárad és MT megye prefektusa (1923. júl. 26.–1923. nov. 19.). Irod.: Figuri pol.; inf. László Mártontól