Maros megyei életrajzi lexikon

Mv., 1929. dec. 17., † 2013. dec. 19 : tanár. – Apja, Páter Ernő (1892–1970), erdőmérnök.Elemi iskoláit Palotailván végezte, a gimnázium alsóbb osztályait a szászrégeni Evangélikus Gimn.-ban, majd a háború alatt Nagykőrösön, Bp.-en és Szentgothárdon folytatta és a 3. gimn. osztálytól a mv.-i Ref. Koll.-ban fejezte be, 1948-ban érettségizett. A kv.-i BTE.-en

1674., † ?: ref. lelkész. – Kv.-on tanult. Leidenben (1699) és Utrechtben (1700) peregrinált. Lelkész volt Marosbogáton (1715–17), Bethlenszentmiklóson (1720–25), majd Szászvárosban szolgált. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1.

A családból P. Gergely és István nyertek Báthory Gábortól pixidáriusi levelet(gyalogosság) (1608. jún. 10.). Címerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Mv. Irod.: Pálmay

1905., † ?: malomtulajdonos. – Ősei is malomtulajdonosok és molnárok voltak. Apja mellett tanulta a szakmát, önálló lett (1929), előbb Backamadarasonmajd Nyárádkarácsonyfalván (1938–) telepedett le Üzemében kereskedelmi és vámörlést végzett. Irod.: Székelyföld í.k.

? † ?: nemes. – Vásárhelyre gyűjtötte a székelyeket Dobó István császári biztos ellen (1553). Tervük az volt hofy visszahívják Izabellát és a kiskorú János Zsigmondot Erdély élére. Irod.: Időtár 1

? † ?: főispán. – P. I. Miklós és Bethlen Erzsébet fia. Testvérei: P. Boldizsár, Gáspár, Lajos, Bernáth (?), Ferenc és Margit. – Zaránd megye főispánja, Izabella királyné híve. Végrendelete (1565. márc. 2.) szerint birtokai voltak Kóródon, Kecseten és Bethlenszentlászlón. Irod.: Erdélyi Testamentumok 2.

1880. szept., † Mv., 1952.: építész, vállalkozó. – P. József m. vasúti főmérnők (1842.? – Mv., 1915. júl. 25.) és csíkszentmihályi Balla Viktória (1857.? – Mv., 1923. jan. 19.) fia. Testvérei: P. Erzsébet dr. Kronhoffer Lajosné; P. József; P. Gyulanka Becsey Nándorné. Felesége Wagner Irén (1892. aug. 1.–1982. júl.). Leányaik:

? † ?: tanár Buk.-ben.- A lövéri tánccsoport részt vett Buk.-ben a Világifjúsági Találkozón, ahol látta a lövériek csodásan szép népviseletét, elhatározta, h. jobban megismeri a falu életét (1953). Részt vett egy lövéri lakodalmon. Ennek hatására megírta a Nunta ca la Lueriu c.táncszvift librettoját, és megszervezett egy 120 tagú népi együttest

1755. † , : kereskedő. – Engedélyt kapott kereskedésre Mv.-en (1778). Irod.: Mv.-i örmények

Ezen örmény családból P. Márton és családja nyert címeres nemeslevelet Mária Teréziától (1758. dec. 12.). Mv.-en kapott engedélyt kereskedésre (1778). Irod.: Mv.-i örmények; Pálmay

? † Mv.1908, : földbirtokos, háztuajdonos. – Felesége: Novák Lujza († Mv.1907). Fiúk:Miklós. – Erzsébetvárosi örmény családból származott. – Torda-Aranyos vm. törvényhatósági bizottságának tagja. Tulajdonában volt egy emeletes ház a volt Kossuth u., 67.sz., ami leégett (1892. aug.11). A város építkezési bizottsága engedélyezte a leégett részek újraépítését és a kért bővítéseket. P.

Mv., 1878, † ?:szolgabíró. – Tartalékos főhadnagy az I. vh. idején, szolgabíró Mv.-en. Irod.: Koszta; Pálmay

1776, † Mv., 1816. szept. 2.: kereskedő ?. – Neje: Lengyel ? Gyermekei: Teréz (1802–), József (1805 júl. 29–1819. ápr. 2.). Irod.: Pál-Antal 2009; Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd

? † ?: kereskedő. – Az első névszerint ismert mv.-i szabad kereskedési joggal rendelkező erzsébetvárosi örmény kereskedő Kapott egy Főkormányszék által megerősített szabad kereskedelmi jogot a város területére (1755), bizonyos taksa befizetése mellett. Egy pár évvel később több társával együtt szabályozták kereskedésük folytatásának feltételeit (1760). Irod.: Mv.-i örmények; Örmények; Pál-Antal Sándor:

Mv., 1814. dec. 5, † Mv., 1881. márc. 18.: földbirtokos, városi képviselő, r.k. egyháztanácsos. – P. Gergely ( 1786–1849) és Ötves Katalin fia. Felesége: Istvánfi/ Istvánffy Veronika (1815. okt. 13 – Mv., 1915. jan. 2.). Gyermekeik: Gergely (1841. okt. 21.–)- felesége Novák Luiza; Márton (1843. aug. 15–1868. okt. 7), Antal- (1845-?),

? † ?: : polgármester Segesváron (15. sz. vége). Irod.: Tonk 1979

? † 1669.: királybíró, polgármester. – Segesvári polgár, tanácsbeli (1659, 1961–63), székbíró (1664–65), királybíró (1666–67), polgármester. Irod.: Kraus: Erdélyi krónika

? † ?: segesvári. – A jénai egyetemen tanult. Irod.: Révész Imre: A jénai egyetemen tanult magyarok s erdélyiek névsora 1550–1850. = M. tört. tár 9.

Mezőzáh, 1898. júl. 27., † Szamosújvár, 1963. könyvelő.-Felső kereskedelmi iskolában végzett. Katonai szolgálatát az osztrák–m. hadseregben alhadnagyként töltötte. Zsidó nemzetiségű tisztviselő. Munkahelyén, a munkások közt ellenséges propagandát fejtett ki a népi demokratikus rendszer ellen, rágalmazta a szocialista sajtót, várta az újabb vh. kitörését, amely felszámolja a szocialista tábort, és az

? † ?: ort. pap. – Az első ort. pap Radnótfáján, a Rom. Ort. Parokián (1949–53). Irod.: Reghin, Protopopiat

Frankenburg, 1829. márc. 19., † Görgényszentimre, 1894. márc. 25.: erdészmérnök, erdőrendező, szakíró. – A mariabrunni erdőakadémián tanult, hallgató korában részt vett a bécsi forradalomban (1848), erdészeti államvizsgát tett Innsbruckban (1852). Erdészeti szolgálatba állt (1850–), Magyaro.-ra került, Liptóújváron működött mint erdőbecslő és erdőmérnök (1856), Baden és Würtenbergben tanulmányozta a tutajozást, majd Kv.-ra

? † ?: vadász. – Görgényszentimrei erdészeti tisztviselő, Rudolf trónörökös vadászmestere. Lánya Ilona a Kultúrpalota könyvtárának adományozta a főherceg egyik levelét (1920).. Irod.: Bedő Albert: A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása (Bp., 1896); Czakó Elemér: Mo. a Wieni első Nemzetközi Vadászati Kiállításon (Bp., 1910); Időtár 3

? † ?: tanító. – Mezőpanitban tanított (1722–49). Irod.: Mezőpanit

? † 1827 : ügyvéd. – Felesége: homoródszentpáli Szentpáli Éva, özv. (1827). Leányuk: Zsuzsanna (1810-Kv., 1827. aug. 19.). A polgári hitet mint nemesember taxa nélkül tette le Mv.-en (1807. aug. 18.). – Irod : Krón. Füz. (1939. 4/7); Levéltári gyászj.; Pál-Antal 2006

? † ?: ref. lelkész. – Szászvároson subscribált (1713), majd Nagyenyeden (1714). Lelkész volt Dányánban (1738–45), Magyardellőn (1746–51) és Marosugrán (1752–56). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1., 3., 4.

→ VAJNA Elek, pávai

Dés, 1966.† Mv., 2020: orvos. – Aradon érettségizett. A MOGYI általános orvosi karán végzett (1991). Egyetemi gyakornok az Anatómia katedrán (1992–), patológus szakorvos (1995–), tanársegéd (1995–1999) és megvédte a doktori disszertációját.Adjunktus (- 2003), előadótanár (2003–2007), egyetemi tanár az Anatómián (2007–), doktorátusvezető (2008–). Az EME tevékenységéhez is kapcsolódott a Nemzetközi Help Alapítvány

Szelistye, 1902., † ?: bankigazgató Segesváron a Frăţia Bankban. Irod.: Ki kicsoda?

? † ?: ref. lelkész. – Magyarói lelkész (1587). Irod.: Ősz

? † ?: rendező és díszlettervező. – A Mv. Állami Színház román tagozatán működött (1962–1963). Eltávozott Franciaországba (1963).- F. r.:: M.Sebastian: Jocul de-a vacanţa. Irod.: Fodor Zeno

→ Pécsi

→ Pécsi

Mv., ? † ?: mv.-i sebészdoktor. – A pesti orbvosi egyetemen szerezte diplomáját (1880/81). Irod.: Högyes

Mv., 1864, † Bp., 1910. szept. 3.: színész, rendező. – A bp.-i Színművészeti Akad.-t végezte el (1888) és Debrecenbe szerződött. Kv.-ra szerződött Ditrói Mórhoz (1895 őszén), aki egy év múlva magával vitte az alakuló bp.-i Vígszínházhoz. Eleinte francia bohózatok rendezésével járult hozzá a színház korszerű stílusának kialakításában, majd jelentős irodalmi

? † ?: P. Simon kancellár lánya, Haller Péter harmadik felesége és özvegye. Irod.: Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681) (Kv., 2007)

? † ?: ref. lelkész. – Felesége: Zágoni Sáska Mária. – Nagyenyeden subscribált (1748). Kódródszentmártonban szolgált (1761), onnan került Balavásárra (1761–86). Közmegbecsülésnek örvendő lelkész volt. Odaérkezésekor az egyházi épületek romokban álltak. Új papilakot épített (1775–76), a fa haranglábat közmunkával kőtoronnyal cserélte ki. Szolgálatával mindenki meg volt elégedve, de később (1784) nézeteltérései

? † ?: nyárádszentbenedeki pap. Irod.: Külföldön bujdosó erdélyi diákok levelezése (Kv., 1933)

? † ?: lévita. – Nagyenyeden subscribált (1717). Mester volt Mikefalván (1726–27), Berekeresztúron (1728–30), Székelyszentistvánban (1732), Koronkán (1734, 1737) és Nyárádkarácsonfalván (1741). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

? † Mv., 1819. jan. 30. A mv.-i Keresztelő Szent János-plébánia kriptájába temették: esküdt. – Felesége: Filep Anna. Gyermekeik: János, Andrrás, István és Mária. – A mv.-i esküdt közönség tagja. Irod.: Mv.-i örmények; Mv.-i Plébániatemplom kriptája

? † Mv., 1864. a minorita-templom alatti kriptába temették: Irod.: Minoriták

? † 1658–9?: főispán. – P. Gábor és ozdi Baládffy Borbála fia. Felessége: 1. Veér Anna. Fiaik:Ferenc és László; 2. belényesi Gálffy Krisztina v. Kata. Leányuk: Zsófia, Teleki Mihályné (1659–); 3. Fricsi Fekete Klára.Fiúk: Lőrinc. – Kisküküllő vm. főispánja (1658–59), Rákóczi György nevezte ki Haller István helyébe, együtt buni Bethlen Jánossal.

? † ?: marosszéki nemes (az 1711. jún. 13. összeíráskor). Irod.: Marosszék

Dicsőszentmárton, 1885. máj. 13 v. 18., † Mv., 1965.: földbirtokos, gazdasági szakember, emlékíró. – Apja Sándor (1855–1928) földbirtokos. Felesége: Fáy Blanka. – Középiskolát Bp.-en, jogot Kv.-on, Bp.-en, Berlinben (1905–06), a párizsi Sorbonne- Jogtud. Karán (1906) végezte. Dicsőszentmártoni birtokos. Kisküküllő vármegye főispáni titkára ként kezdte pályáját; feleségével együtt élénk közéleti tevékenységet fejtett

? † ?: dicsőszentmártoni közéleti személyiség. – A küküllői Ref. Egyházmegye és helyi Nőszövetség elnőke, az Erdélyi Ref. Egyházkerület Nőszövetségének alelnöke, a M. Nőegylet elnöke. Irod.: EM; Marosi-KZST

Valószínűleg délszláv eredetű, előnevét a horváto.-i Petrovina helységről írta.Tagjait a 16. sz.-tól Mo.-on és Erdélyben is megtaláljuk. Első ismert erdélyi tagja I. Gábor Udvarhely és Háromszék főkapitánya (1552). Fiai közül Gábor a magyarózdi ág, István a dicsőszentmártoni ág megalapítója. Grófi címet a magyarózdi ág szerzett. Legjelentősebb tagja Lőrinc Címere: a

1860., † Csombord, 1897. jan. 24.: földbirtokos. – P. István és váradi és miskei Baranyi Gabriella lánya. Férje Magyargyerőmonostori br. Kemény Simon (1851–1928) főispán. Esk Dicsőszentmárton 1881). Magyarbükkösön volt udvarházuk.Irod.: Gudenus.

Dicsőszentmárton, 1753. aug. 4., † ?: testőr, katonatiszt.- A testőrségben (1773–1776), majd a hadseregben szolgált (1777- ). Szamosújvári várparancsnok volt (1789–1797). Irod.: MTN

1650 k. † Homonna, 1709. márc. 6.: kuruc tábornok, a székelyek főkapitánya. – P. Ferenc és köröstarcsai Veér Anna fia. fricsi Fekete Klára fia (Lázár Miklós inf.). Felesége: 1. Csobási Judit, 2. Petrőczi Kata Szidónia (1658–1708) költőnő. Gyermekeik: Klára Mossburg Zsigmondné; Kata 1.br. Pölnitz Jánosné, 2.Kemény Lászlóné; Polixénia Daniel Istvánné;

1855., † Dicsőszentmárton, 1928. márc. 9.: földbirtokos, közéleti személyiség. Fia. P. Géza (1885–1965). – A dicsőszentmártoni r. k. egyház alapítója volt. A templom helyének és plébánia lakásépítésének a város legszebb helyén ajándékozott két hatalmas telket és megépült a templom (1899). 20 hold területet adományozott, a papi jövedelem növelésére. A román

1855., † Dicsőszentmárton, 1928. márc. 9.: birtokos nemes, közéleti személyiség. – Felesége: tancsi Földváry Anna a dicsőszentmártoni Oltáregylet alapító elnöke (1863- Mv., 1949. júl. 1, temetve Dicsőszentmárton). Gyermekeik: Géza (1885–1965), Olga Széll Józsefné. – Kastélya volt Dicsőszentmártonban és 27 hold szőlőbirtokkal is rendelkezett. Irod.: Csávossy; Keresztes Gyula: Örökségünk 54.: A Pekry kastély