Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: tanító. -. Székelycsókán tanított (1864–65). Felekezeti kántortanító Ravában (1915–28. és 1946–48). Irod.: Rava; Székelycsóka

Rigmány, 1860. szept. 11. † ?: tanító. – Apja: Rigmányban volt kántor-tanító.- Szülőfalujába tanult (1870-ig), Mv.-en a ref. főtanodán folytatta (1870–77), apja halála miatt minél előbb akart végezni, ezért a tanítókézőben Nagyenyeden folytatta, ahol tanítói oklevelet nyert (1880).Maján kántor-tanító (1881), Makfalván tanított (1882–1929), megnősült (1884). Irod.: Makfalvi okt. tört.; Vaday

? † ?: tanár. – Matematika, fizika-kémia tanár a mv.-i Felsőbb Kereskedelmi Iskolában tanított (1927–28), az Al.Papiu Ilarian Líc.-ban. Irod.: Înv. comercial econ.; Mărtinaş Statutul Societăţii Vânătorilor Diana Tg. Mureţ (Tg. M., 1928)

Sóvárad, 1929. máj. 11., † ?: egyetemi tanár, dr., a MTA külső tagja. – A középiskolát Szászrégenben a német gimnáziumban és Mv.-en a R. K. Gimnáziumban végezte (1948); a MOGYI Általános Orvosi Karán szerzett diplomát (1948–54). Körorvos Bögözön (1954–55), Mezőcsáváson (1955–56); a MOGYI Mikróbiológiai Tanszékén dolgozott (1956–), mint gyakornok, tanársegéd (1957–),

Magyarókereke (Kolozs), 1891., † ?: vasutas. – Bánffyhunyadon és Székelykeresztúron végezte középiskoláit, majd a MÁV-hoz került, Deményházán állomáselőljáró volt. (1913). Az első vh.-ban mint vasutas teljesített szolgálatot. Minden társadalmi, szociális és kulturális intézményt támogatott. Irod.: Székelyföld í.k.

Mv., 1948. † Szilágysomlyó, 2002. jan.26.:orvos. – A MOGYI orvosi karán végzett (1973). Szilágysomlyón fogorvos a helyi kórházban és magánrendelőben is. Eltemetve Mv.-en. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy

Magyarbece, 1894., † 1970.: ref. lelkész. – Tanulmányait Kv.-on végezte, oklevelet szerzett (1914). Segédlelkész Mv.-en (1917), majd Ibrány, Mezőbánd, Koronka, Marosjára. Megválasztott lelkész Maroskeresztúron (1921–1932). Marosszentkirályra hívták lelkésznek, az egyházmegye pénztárosa és számvevője (1964-ig). A Gazdakör alelnöke, a Hangya vezetője, a MP intézőbizottságának tagja volt. Minden kulturális és vallásos intézmény vezetésében

Székelyszentistván, 1873., † ?: ig.-tanító. – Nagyenyeden végezte tanulmányait Székelyszentistvánon (1892–) tanított és ig. is volt. Hosszú érdemdús szolgálat után vonult nyugalomba (1930). Az első vh.-ban a 22. gy. e.-ben a szerb harctéren küzdött, mint százados szerelt le.. Irod.: Székelyföld í.k.

? † ?: tanító. – Mv.-en subscribált (1768). Vajdaszentiványban (1772–83), Alsóbölkényben (1785–87), Beresztelkén (1788–90), Disznajón (1790) és Magyarsülyében (1795–96) volt mester..Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.; Ősz

? † ?: tanító. – Dányánban volt tanító (1746). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1.

Gyergyószentmiklós, 1743., † Mv., 1807. szept. 1. A mv.-i ferences barátok egykori temploma alatt lévő kriptában nyugszik: ferences szerzetes. – Beöltözött (1764. júl. 25.), felszentelték (1770. szept. 14).Lelkész volt Ugrán, Mv.-en temették. Irod.: György: A ferencrendiek; Pantheon

? † ? : földbirtokos. – Az államosítás után aztalos volt Mv.-en. Irod.: Mikó

1874. máj. 5., † Mv., 1930.: műépítész mérnök. – apja p. dénes (1836–1903). oklevelét bp.-en a józsef nádor műegyetemen szerezte majd mv.-en tevékenykedett 30 éven át. az államépítészeti hivatalnál dolgozott, és részt vett bernády györgy nagyméretű építkezéseiben. szecesszós stílusú építményei maradtak fenn. tervezője és társkivitelezője volt a mv.-i rákóczi hídnak

Mv., 1935. júl. 9., † Bp., 1980. febr. 10.: színész. Mv.-i ref. temetőben nyugszik. – Mérnökember fiaként évekig egy építkezési vállalat műszaki tisztviselője volt. A mv.-i Szentgyörgyi István Színműv. Int.-ben szerzett oklevelet (1961). A kv.-i Áll. M. Színház tagja (1961–). Drámai ereje, szuggesztivitása, elmélyült jellemábrá­zoló képessége hős- és karakterszerepekben egyaránt

Vingárd, 1906., † ? : ref. lelkész.- Tanult Nagyenyeden és Gyulafehérvárt. Érettségi vizsgája után mint géplakatos fel is szabadult, majd 5 évig gazdálkodott. Lelkészi oklevelét Kv.-on szerezte. Működött Kányádon, Székelyudvarhelyen, Torboszlón, majd Gyulakután választották meg papnak (1937–44). Gyülekezeti munkája sokirányú volt. Célja volt:a lelki élet fejlődése, a gyülekezet fegyelmezettsége, az egyházi

?, † ?: rendőr. – Mv.-en rendőrfogalmazói állást nyert (1900. dec.). Irod.: Bernády

Sáromberke, ? † ?: lelkész. – Tanult Mv.-en (1767), Marburgban (1780). Rektor Fogarason; lelkész Sóváradon (1783–1829). Irod.: Ref. egyetemes névtár; Szabó-Szögi

? † ?: r. k. pap. – A Dicsőszentmártoni plébánia vezetését átvette Kacsó Boldizsár halála után. Irod.: Maros-küküllői főesp.

→ PÉTERFY Tamás

Nemessége ősi székely jogon alapszik : a Jenő nemből, Kürt ágból származik, Leszármazása a XIV. század végéig vezethető vissza. Ősi fészke Kibéd : P. Miklósról, aki Ilács török vezért legyőzte (1419), P. Albertről (1571) van tudomás; P. János mint pixidárius (1602) majd mint primipilus (lófő) (1614) lustrált. Antal albiró Mv.-en

Gelényes, 1833. jan. 20., † 1896. jún. 11 : gazdatiszt. Irod.: Kempelen; Pálmay

Körtvélyfája, 1800. jún. 14.† ?: egyetemi hallgató, tanító.. – Apja, Elek ref. lelkész. – Debrecenben bölcsész- és hittudományi hallgató, II. év. (1820–21) és köztanító (1824–), senior (1828–29). Tanár Nagyenyeden a koll.-ban (1830. jún. –) nyelvész- és a szentírásmagyarázat tanára. Székelyudvarhelyen élt (1840–). Irod.: Kibéd; Szabó Miklós 2005

? † ?: építészmérnök. – Elkészítette a mezőmajosi mojosi? Imaház tervét és költségvetését (1908). Irod.: Póka

Kibéd, 1851. aug. 30., † Kv., 1925. a Házsongárdi temetőben nyugszik: unit. pap. – Tanulmányait Székelykeresztúron, Kv.-on és a londoni unit. teológiai akad.-án végezte. Kv.-on lelkész (1876–), teológiai tanár, a vallásbölcsészet és szónoklás előadója. A Keresztény Magvető szerkesztője (1878–1911). – F. m.: Dersi János emléke a felette mondott beszédekben Kv., 1891).

? † ?: ref. lelkész. – Vadasdon szolgált (1833–80). Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014; Vadasdi krónika

1751., † Körtvélyfája: ref. lelkész. – Apja P. László (1721–1804). Felesége : Iszlai Rozália. Fiúk: Albert. – Mv.-en subscribált ( 1772). Előzőleg Fogarason volt rektor. A sárdi zsinaton ordinálták (1783). Sófalván volt lelkész (–1781), majd Körtvélyfáján (1782–84). Irod.: Böjthe; Hűségnyilatkozatok; Kempelen; Ősz; Pálmay; Szabó Miklós 2005

? † Mv., 1733.: kapitány. – A mv.-i Keresztelő Szent János-plébánia kriptájába temették. – A Sachsen-Hildburghausen ezredben kapitány. Irod.: Mv.-i Plébániatemplom kriptája; Puskás Attila – sírfeliratok

? † ? :pixidarius -puskás gyalogos.(16029, primipilus-elsődárdás (1614). Irod.: Kibéd

1800. jan. 1., † Kozárvár, 1848. nov. 7.: ref. lelkész. – Lp. volt Radnótfáján (1827–32), Dedrádszéplakon (1832–1848. nov. 7.). A monori határörző katonák elhurcolták (1848. nov.), megverték, Désre vitték majd Kozárvárnál főbe lőtték, a főgondnokokat is meggyilkolták. Özvegye és két fia maradt utána.Irod.: Böjthe Andor: A Görgényi ev. ref. egyházmegye :története

? † Székelyvécke, 1758. jún. 16.: r. k. pap. – Székelyvéckén plébános működött (1753 v. 1755). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

1881., † Mv., 1903 : posta- és távirdatiszt. Irod.: Pálmay József

Sóvárad, 1796. márc. 29., † Mv., 1873. júl. 11.: ref. lelkész-esperes. – Édesapja P. László (1749–1829) lelkész volt. Tanulmányait a mv.-i főiskolán végezte (1812); még 23 éves nem volt, mikor az akkori tanárok ajánlatára a mv.-i egyház megválasztotta lelkészének; azonban teologiai ismereteinek bővítése végett, miután a külföldre menés akkor akadályozva

?. †? : lelkész. – Feleség:Oltszemi Székely Borbára.- Görgényi esperes (1748). Irod.: Kibéd Deé N. Anikó: Teleki

1749. máj. †1829. febr. 11.:lelkész. – Felesége: Csorja Judit – Tíz gyermeket neveltek. Sóváradon és Kibéden ref. pap (1784–1829). Irod.: Imreh Barna; Kibéd

Sóvárad, 1788, 1783. Krón. Füz. jún 3., † Borosbocsárd, 1848. okt.: tanár. – P. Károly filozófus bátyja. Mv.-en a Ref. Koll.-ban tanult (1800–1804), ahol a két utolsó évben tanított is (1804–), egyben a Teleki könyvtár őre volt, feldolgozta az állományt, amellett Die Peripatetiker des 1-ten Jahrhundert oder die Beschreibung der

1721., † Erdőcsinád, 1804. aug. 25.: ref. lelkész. – Gyermekei : László (1749–1783), Elek (1751–), Júlia (1757), Lajos (17..), Benedek (1760–), Bóra (1764–), Ráchel (17..), Mária (1766–1813), Anna (1768–), Zsuzsa (1772–). – Mv.-en subscribált (1741). Vajdaszentiványon szolgált (1748–52). Nagyercsén (1753–57), Sáromberkén (1758. jan. 17.–1797), és a filiájában, Erdőszengyelben is ő a lelkész.

? † Gernyeszeg, 1783. okt. 5. v. okt. 11.: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1743). Lévita volt Kóródszentmártonban (1748–49), Egrestőn (1750–53). A nagyenyedi zsinaton ordinálták (1753). Gernyeszegen volt ref. lelkész (1753–83. okt. 11.). Az ő idejében épült a lelkészi lak, iskola, megjavították a templomot, új kriptát emeltek (1764). Irod.: Böjthe

Gyergyószentmiklós, ? † Abosfalva, 1793. ápr. 5.: r. k. pap. – Plébános Székelykeresztúron (1777), Abosfalván plébános és alesperes (1782–93). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

1786. v 1788. márc. 7., † 1848 : ügyvéd. – Apja P. László (1749–1829). Felesége Bessenyei Anna. Fia Domokos Irod.: Filep

Sóvárad, 1792. febr.14. † Mv., 1861. márc. 17.: orvostudor, dr. med. – Testvérei: P. Károly, József, István és Júliánna Kállai Sámuelné. – Tanult a mv.-i Ref. Koll.-ban (1803–1815), ahol köztanító és ellenőr lett. Bolyai Farkas tanítványa volt. A ref. egyházi főtanács támogatásával, Bécsben orvosi oklevelet szerezett (1924 ) a Die

1824. ?, † Mv., 1911. ápr. 3.: jotékonykodó. – Testvérei: P. Józséfa, Bednai Andrásné; P. Béla. – A mv.-i jotékony Nőegylet alapítója, a Klotild árvaház választmányi tagja volt. Irod.: Gyászjelentő

1876.?, † Mv., 1930. dec. 6.: mérnök, műszaki tanácsos. – Nővére. P. Emma Jakab Dénesné. Felesége: kissolymosi Magyari Irén. Gyermekeik: P. Károly, P. Erzsébet. – Okl. mérnök. Mv.-en műszaki tanácsos. Irod.: Almanah Tg.M.; Gyászjelentő

1876.?, † Mv., 1828. máj. 7.: irnok. – Felesége: Molnár Polixénia. Gyermekeik: P. Ágnes Jakab Gyuláné; P. Gyula, felesége Molnár Ágnes; P. Zsigmond, felesége Csatt Eliza.; P. Miklós; P. Vilma.; P. Katalin. – Mv.-i kir. táblai irnok. Irod.: Gyászjelentő

Mv., 1938. nov. 27., † ?:tanár. Letartóztatásakor (1958. okt. 31. [adatlap : j]l.19.] a Bolyai Tudonányegyetem hallgatója volt. A magyar forradalom alatt rendszerellenes lázítás, a Bolyai Egyetem hallgatóinak a Házsongárdi temetői tüntetésre való mozgósítása, elítéltek családtagjainak szánt pénzgyűjtés megszervezése, valamint titkos iratok terjesztése vádjával kv.-i Tratományi Katonai Bíróság 10 év börtönre ítélte..

Mv., 1826., † Mv., 1890. ápr. 14.: orvos. – P. József vártemplomi ref. lelkész-esperes fia. Testvérei: P. Anna; P. Károlina Pap Sándorné; P. Zéfi Bednay Andrásné; P. Béla; P. Antónia Lőrinczi Dénesné; P. Rozália Tolvaly Ferencné; P. Mária ref. lelkész Tóth Mártonné. – A bécsi egyetem orvosi karán végezte tanulmányait

1790., † Mv., 1873. júl.11.: ref. esperes. – Testvére: Júliánna Kálai Sámuelné. Felesége: 1. Marosi Károlina. Gyerekeik: orvos P. József; P. Anna; Károlina Pap Sándorné; P. Rozália Tolvaly Ferencné; 2. Böszörményi Anna. Gyermekeik: P.Józéfa Bednay Andrásné; P. Mária ref. lelkész Tóth Mártonné; Leányuk: P. Ágnes (1843. ? – 1865. aug. 28.).

Sóvárad, 1790. ápr. 17., † Mv., 1873. jan. 23.: filo­zófus, ref. lelkész, tanár, a M. Akad. levelező tagja. – P. László (1749–1829) sóváradi ref pap fia. Testvérei: P. József esperes; Júlianna Kállai Sámuelné; P. László (1788–1848) pedagógus. Gyermekeik: P. László, felesége Trautenbach Anna; Júliánna Eisenegg Lipótné; P. Károly, felesége Bakcsi

Mv., 1826. szept. 22., † Mv., 1910. febr. 15.: rajztanár, festő. – P. Károly lelkész (1790–1873) és Böszörményi Mária fia. Felesége: albisi Bakcsi Ágnes (1822.? – Mv., 1888. márc. 7.). – A Bécsi Képzőművészeti Akad, Festészeti Karán tanult (1851–52) beiratkozásakor 20 éves. Az 1848/49. –es forradalomban honvéd őrmester. Rajztanár volt

Nyárádselye, 1910. febr. 2., † Nagykend, 2005. okt. 26 : ref. lelkész, tanár, író. – Kibédi székely nemes családból származott. P. Lajos májai ref. lelkész unokája. Gyermekei: László (szobrász Bp.–), Irén, Éva (tanárnôk). – Tanult Nagyenyeden, a mv.-i Ref. Koll.-ban ahol érettségizett (1928); Kv.-on végezte a protestáns teológiát (1932) és

Petrozsény, 1914. dec. 2., † ? 2009 : tanítónő. – Kv-on érettségizett a Ref. Leánygimnáziumban (1929), majd Székelyudvarhelyen a Tanítóképzőben nyert képesítést (1933). Tanított Nyárádselyáben (1933–42), Nagykenden (1942–52). Irod.: KKACs